Miért nem esik le a repülő?

Offtopic

Tudom, hogy néha azért leesik, de általában nem. Miért? Valaki magyarázza el nekem világosan, mert nem tudom hogy az a nagy dög miért marad ott fönt.

  • 694 megtekintés

Én azt értem - illetve ez sem pontosan, hogy miért? -, hogy a nagyobb sebesség = kisebb nyomás. Azzal van a bajom, hogy a felső felületen áramló levegő miért akar ugyanakkorra visszaérni a kilépő élhez, mint az alsó felületen áramló levegő. Honnan tudja a felső levegő, hogy sietni kell, mert az alsó levegő már előrébb tart?

> Sol omnibus lucet.

Nem akar ugyanakkorra odaerni, es nem is szokott. Ettol fuggetlenul, olyan az alakja es a szarny szoge, hogy felhajtoerot termel. Ezt vizben uszodaban, furdokadban is ki tudod probalni (vizben konnyebb elerni azt a sebesseget, ahol erzed a kezeden), vagy autonal lehuzott ablakon - esszel - kidugott kezzel.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Szoktunk ilyet játszani régen a vonaton, hogy kidugjuk a kezünket és hullámoztatjuk. Kétségtelenül érezhető egy bologatás, ugyanakkor én ezt annak tudtam be, hogy vagy a tenyeremet, vagy a kézhátat érte a szembeszél.

 

Átfogalmazom az alapkérdést: Van-e sebességkülönbség a repülőgép szárnya fölött és alatt áramló levegő között?

> Sol omnibus lucet.

Nézd meg a pulzáló füst részt:

https://www.youtube.com/watch?v=6UlsArvbTeo

Nem egyszerre ér oda, torlódik, meg ritkul. Az aerodinamika még igen alacsony szinten van, még csak most kezdenek próbálkozni a repülés közbeni szárnyprofil változtatással. Az áramlástan pedig erősen megfigyeléses, a matek alapjai sincsenek meg pontosan. A madárszárny technikája meg évtizedekre van.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Igazad van nem volt pontos a megfogalmazás, erre gondoltam:

https://www.sztaki.hu/innovacio/hirek/rugalmas-repulogepszarnyak-aktiv-…

Ha működni fog elérjük a mozgássérült madár kategóriát :)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Most nem tudom ezt komolyan írtad e?

Az előző hozzászólásomban az IPCC kanonizált, modelleken alapuló mantrájára gondoltam, mely számos emberben pl. klímaszorongást eredményezett.

Ha egy egyszerű repülőgépszárnyra nincs egyértelmű modell, akkor hogyan lehet egy ezerszer bonyolultabb és összetettebb dologra (időjárás) felállított modellben hinni.

Még szerencse, hogy a repülőgép mérnökök nem az IPCC útmutatásai alapján dolgoznak. Az IPCC hívők megérdemélnék, hogy egy IPCC modell alapján gyártott repülőn utazzák körbe a földet.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Egymástól függetlenül vizsgálható a kettő. Ez olyan, mint a newtoni mechanika és a kvantummechanika. Nagyon jól le tudja írni az előbbi a világban tapasztalható dolgokat, pedig tudjuk pont az utóbbi miatt, hogy korlátosan alkalmazható. A kis-és nagyléptékű jelenségeket egymástól függetlenül le lehet írni nagyon jól.

Vagy éppen mondhatnám a kvantumelektrodinamikát meg a Maxwell-egyenleteket. Ez utóbbi nagyon jól leírja az elektromágneses tér nagyléptékű jelenségeit, villamosenergia-hálózatoknál nem is kell mással számolni, tökéletesen alkalmas arra ez a nem pontos modell, hogy számoljunk vele.

A klímára totál jó modelleket tudunk alkotni anélkül, hogy az időjárásra pontos modelleket adnánk.

Szerintem jó a hasonlat. Attól, hogy az időjárást nem tudjuk teljesen pontosan modellezni, attól még az éghajlatra adott modellek jók lehetnek. Mint ahogy attól még, hogy Newton nem ismerte a kvantummechanikát, nagyon jó modellt adott a fizika működésére.
Mi alapján állítod, hogy nincs jó éghajlati modell?

Azért nem jó a hasonlat, mert kvantum és a hagyományos mechanika is ugyanarra a jelenségre ad más megközelítésből megoldást, viszont a klíma és az időjárás két külön dolog, ráadásul az időjárás része a klímának.

Egyrészt Ürge-Vorsatz Diána kijelentéseire alapozom, Ő mondta, hogy jó-jó csak minden gyorsabban történik mit ahogy a modellek jelezték, másrészt egy ELTE-n elhangzott előadásra, melyben kerek-perec kijelentették, hogy amíg az óceánok klímára gyakorolt hatását nem ismerik pontosan, addig semmit sem tudnak. Harmadrészt egy csomó meg nem válaszolt kérdésre (pl.: ózon hőelnyelő képessége, freon-t kiváltó gázok üvegházhatása(40000 szerese a CO2-nek), épített környezet hőelnyelése, stb.) Minden ilyen kérdésre jön a mantra, hogy de a CO2 meg a CO2. Elhiszem én a CO2-t is csak ne nézzék hülyének az embert, meg minden felvetet kérdésre adjanak értelmes választ és legyenek képesek elismerni ha tévedtek. 

Nem az baj, hogy modelleznek, hanem az, hogy egyből kanonizálnak, holott ők is látják, hogy van még hová fejlődni a modelljüknek. Ezzel az azonnali kanonizálással egyrészt beszűkítik a vita lehetőségét, másrészt megnő az esélye annak, hogy rossz válasz fog keletkezni a problémára.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

Miért, ha nekem nincs, akkor jó a rossz is?

Egyébként lehet, hogy van, de lehet, hogy nincs. Ki dönti el, hogy jobb e? Te? Az IPCC? Karácsony Gergely? Hugyos Józsi?

Pont erről beszélek. Nincs vita csak kánon meg durcáskodás.

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

A éves átlaghőmérsékletekből az azért látszik, hogy nincs feltétlenül 100 évünk kitalálni, hogy mi legyen. Tippre egy rosszabb megoldás is jobb, mint a semmilyen. Pl.: sok száz évig a hidakat érzésre tervezték, ma meg jóval pontosabban. Mégis jó, hogy van pl. Lánchíd.

https://naszta.hu

El is jutottunk egy filozófia kérdéshez:

Melyik a célszerűbb: A rosszat jobban csinálni, vagy a jót rosszabbul?

Egy tanyasi vloggertől hallottam azt a számomra igen szimpatikus álláspontot, hogy a klímaváltozáson nem hisztizni kell hanem készülni rá.

Tegyük fel, hogy elbukik a CO2-re alapozott világmegváltó terv, ne adj Isten még valami hülyeséggel még nagyobb kárt csinálunk. Mire készüljünk ebben az estben? Erről miért nem hallani sehol?

„Az összeomlás elkerülhetetlen, a katasztrófa valószínű, a kihalás lehetséges.” (Jem Bendell)

"Erről miért nem hallani sehol?"

Dehogynem, olvas "klímarealista" oldalakt, nem a tanyasi vlogger találta ki, hogy készülni kell hanem olyan szakemberek akiknek van némi sütnivalója. Még azzal tetézik, hogy a CO2 terv eleve hülyeség, mindegy, hogy elbukik vagy sem, nem attól változik a klíma.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

A tudomány sokkal közelebb van a valláshoz, mint ahogy tűnik...

Ott van például Darwin evolúcióelmélete, az tudomány vagy hit? Mert bizonyíték kb. annyi van rá mint isten létezésére.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

De van, íme :D

https://www.youtube.com/watch?v=9Wu1SJCM6EI

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

Ezt akartam idezni. Meg a klasszikust, amikor megkerdeztek A.E. kozepesen ismert fizikust, hogy mi lenne a kerdese ha talalkozna istennel. Valasz: Értesse meg velem a turbulenciat/folyadekok es gazok dinamikajat/.

Turbulence is the most important unsolved problem of classical physics.  - R.P.F.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

( locsemege v | 2020. 03. 01., v – 13:10 )

Két dolog van szerintem. Az egyszerűbb az az erő, amelyik a szárny mozgásirányhoz képesti ferdeségéből jön. Ez egyszerű vektoriális összeadás, az erők x és y irányú felbontásából jön, és teljesen síklap alakú szárny esetén is jelen van.

A másik kérdés a szárny alakjának kialakítása, mely szerint a felső fele domborúbb, így a közeg ugyanannyi idő alatt hosszabb utat tesz meg, tehát ugyanazt az eredeti anyagmennyiséget jobban széthúzzuk, ezért kisebb lesz felül a nyomás. Valóban zavarbaejtő, hogy miért van ez így, és nem is állítom, hogy sikerült végiggondolnom ezt. Az az érzésem, hogy a hosszabb úthossz miatt nyújtottabb szárny fölötti légréteg csak fentről, az álló levegőből kerülhetne kipótlásra, ha az eredeti nyomást szeretnénk, de akkor fent több lenne az anyag, mint lent. Bár ez talán még mindig lehetne így, de a kilépő élnél akkor lefelé óriási túlnyomásnak kellene lennie. Még nem látom, hogy hogyan, de ez az anyag illetve energia megmaradási törvényeit lehet, hogy sértené. A másik, hogy ez nem statikus dolog, dinamikájában kell nézni, a molekuláknak van impulzusuk - most álló szárnyat, mozgó levegőt feltételezek.

Eszembe jut egy hasonló, de jobban érthető probléma. A Hableány katasztrófája környékén volt szó arról, hogy a Margit híd alatt dél felé folyó Duna áramlási sebessége nagyobb, mint a híd lábait nélkülöző szakaszon. Ugye érthető, hiszen kisebb a rendelkezésre álló keresztmetszet, ugyanannyi idő alatt kisebb keresztmetszeten ugyanannyi víz csak nagyobb sebességgel tud elfolyni. Miért ugyanannyi víz? Mert különben duzzasztó lenne belőle, ami némileg meg is valósul, ez növeli a nyomást, s kényszeríti ki a nagyobb áramlási ellenállás ellenére a folyadék nagyobb sebességét.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A felhajtóerő nem csak a profiltól függ, hanem az állászögtől is (az áramlás iránya és a szárnyprofil húrja által bezárt szög), sőt, elsősorban ettől. Az aszimmetrikus ("ívelt") profilt azért találták ki alapvetően, hogy 0º állásszögnél is ébredjen a szárnyon felhajtóerő, segítve ezzel pl. a felszállást (is). Sőt, még ezeket az aszimmetrikus profilokat is nagyon gyakran úgy szerelik fel a törzsre, hogy a húrjuk (a profil két legtávolabbi pontját összekötő egyenes) nem párhuzamos a földdel, hanem adnak neki egy kicsi állásszöget. Repülés közben pedig ezt az "alapkonfigurációt" módosítjuk a magassági kormány használatával, aminek segítségével tovább növeljük az állásszöget, vagy éppen csökkentjük, ez által kontrolláljuk a gép emelkedését vagy süllyedését.

Háton repülés esetén a nagyon ívelt, és nagyon nagy alap állászöggel felszerelt szárnyak vannak a legnagyobb hátrányban. A legtöbb ilyen típusú géppel ezért egyszerűen nem is lehet háton repülni, az üzemeltetési kézkönyve is tiltja, ugyanis ekkora mértékű felhajtóerőre (ebben az esetben mondhatnánk "lehajtóerőt" is pongyolán) ha még a gravitáció is rádolgozik, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a magassági kormánnyal tudjuk annyira kompenzálni az állásszöget, hogy az túlélhető, de minimum biztonságos legyen.

Tehát nem véletlen, hogy azok a gépek amik gyakran vannak háton (jellemzően műrepülők) szimmetrikus (vagy közel szimmetrikus) profillal rendelkeznek, amik sokszor 0º alap állásszöggel vannak a törzsre rögzítve. Ebben a konfigurációban ugye teljesen mindegy hol van a föld. Ha pl. háton repülünk egy ilyen géppel, akkor pontosan ugyanakkora kormányerőt fogunk érezni háton repülve a boton, mintha normál módon repülnénk. Az egyetlen eltérés, hogy normál üzemben mindig kicsit húzni kell a botot, háton repülve pedig tolni (előrenyomni).... mármint egyenes vonalú egyenletes sebességű repülést feltételezve.

Persze a dolog nem kétállapotú, tonnányi profil létezik, tonnányi beépítési megoldással (alap állásszöggel). Aztán ehhez hozzájönnek még az olyan nyalánkságok mint a változtatható profilú szárnyak (aka ívelőlap, vagy más néven fékszárny), vagy éppen a motor/hajtóművek :) Összeségében elmondható, hogy az egyes típusok üzemeltetési kézikönyve fogja megmondani, hogy lehet e vele háton repülni, pontosabban hogy milyen műrepülő manőverek hajthatóak végre az adott típussal.

Nem az, mert ha jobban döntöd a szárnyat, nagyobb lesz az a komponens, amiről az elején írtam. Sík lemezlapátokkal is tudsz ventilátort csinálni. Vagy más szavakkal: le lehet zuhanni fejjel lefelé repülő géppel, ha nem döntöd a szárnyat, s ezzel vélhetően a gép egész testét.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A vizes példa nem túl jó, mert a víz nem összenyomható közeg. Ha a turbulenciától is eltekintünk, akkor nincs köze a (mozgásból adódó) felhajtóerőhöz.

Ha tovább bonyolítjuk, akkor még a hőmérséklet is belép a képletbe a nyomás és a sebesség mellé.

Arról meg nem is beszélnék, ha szakadó esőben repül a gép és a gőz parciális nyomása alul meg felül... ;)

De semmi baj sincsen. Az a tény, hogy nem tudunk valamire képletet megadni, soha nem tartotta vissza az ötletes embereket attól, hogy más úton, de reprodukálható megoldásra jussanak.

A csapágyak gyártása és méretezése statisztikai alapon megy - és működik is. Hasonlóan az esztergakések méretezését is tapasztalati úton meghatározott, bonyolult képletekkel és állandókkal végzik.

Az elektronikában is a négy- vagy többdimenziós megoldások, magasabb fokú differenciálegyenletek helyett egyszerűsített "mérnöki képletet" használnak. Az egyszerűsített megoldás eredményét esetleg némi kísérletezéssel finomítani kell.

Ugyanígy működik a repülőgépek tervezése is. Kiszámolják, szélcsatornában ellenőrzik és finomítják.

A repülők manapság különben sem attól zuhannak le, mert nem tudjuk pontosan a felhajtóerőt kiszámítani. ;)

Ha jól rémlik Király Pál mondta viccesen, amikor kérdezték tőle, hogy miért kellet átalakítani az általa tervezett géppisztolyon az adogatópályát, hogy ő kiszámította pontosan, de nem tehet róla, hogy a lőszer nem ismeri a fizikát.

:)

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

( BehringerZoltan | 2020. 03. 01., v – 17:06 )

Kísérlet 1:

Tarts egy A4 lapot az arcod elé, úgy hogy annak felső élét fogod és a felülete párhuzamos legyen az arcoddal! Fújjál rá! Mi történt? A lap elhajlott a fújás irányába - mivel a a fújás által nyomáskülönbség jött létre a két oldalán. Megállapítható, hogy az arcod felőli oldalon nagyobb volt a nyomás és ez vezetett alakváltozáshoz. 

Kísérlet 2:

Tarts két A4 lapot az arcod elé úgy, h azoknak felső élét fogod a felületük egymással párhuzamos, de az arcodra síkjára merőlegesek és a köztük lévő távolság kb 10 cm legyen! Fújjál a két lap közé! Mi történt? A két lap egymás felé mozdult el - ami azt jelzi, hogy a köztük lévő nyomás lecsökkent.  Ez eléggé váratlan, hisz az előbb állapítottuk meg, hogy a fújás által nagyobb nyomás jön létre - így a két lapnak egymástól távolodnia kellett volna. :-Z

Mondjuk az még kevésbé érthető, h miért esne le a repülő! ;-)  Mármint h a jelenséget persze mindenki tapasztalja, de senki nem érti a gravitációt.  

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

( cadmagician | 2020. 03. 02., h – 07:56 )

Nekem a repülőgép hajtóműve érdekes. A tengelyhez közelebb lévő pontja lassabban halad mint a turbina nagyobb atmerojen lévő pont. Tehát egy anyagon belül két sebesség van. Miért nem szakad szét?

Aki másnak vermet ás, az stack pointer.

Milyen sebességgel mozognak a turbinalapát pontjai a turbinalapáthoz rögzített koordinátarendszerben, normál üzemben? 

És hogy lásd, mivel keverted össze: milyen irányú és (egymáshoz képesti) nagyságú erő ébred a turbinalapát tengelyhez közelebbi és távolabbi pontjain állandó fordulatszámon, normál üzemben, a repülőgép szárnyához rögzített koordinátarendszerben, melynek origója a hajtómű tengelyének középvonala és síkja merőleges arra? 

Üdv,
Marci

Láttál már közelről turbinalapátot? Asszem lényegesen bonyolultabb alkatrész, mint egy A4 lap. ;)

Az ilyen forgó energiaátviteli eszközök tervezéséhez roppant nagy és sokrétű tudás kell. Még a "játék turbinalapátot", a verseny motorcsónakok propellerét (alias: csiga) is guruk készítik. A 90-es évek elején egy O700 osztályú hajóhoz 1MFt volt egy Svájcban készült csiga.

Valószínűleg ez nem teljesen állja meg a helyét, de úgy tűnhet mintha az az akárhány tonna (most megnéztem egy ilyen apache 8 tonna) azokon a pilincka forgószárnyakon lógna. Ugye ha elképzeljük h hevedereket kötnének a forgószárnyak végeire és egy daruval felemelnék akkor valószínűleg eltörnének - és ez csak kvázi statikus terhelés lenne. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Ne velem vitatkozz, hanem azzal a pilótával, aki a filmben azt nyilatkozta, hogy megmentette az életét!

A példád viszont jó. Minden bizonnyal egy repülő szárnya is eltörne, de még egy autó is szétszakadna, ha nem a megfelelő helyen terheled. Sőt, egy hajó is azonnal kilukadna, ha a víznyomást egy kis felületre koncentrálnád.

Másik olvasatba meg úgy néz ki, hogy el se bírja a rotor a helikoptert. Akkor most hogyan? ;)

Ja, félreértetted, a magam példájára írtam...

Sztem (de majd a gépészek kijavítanak) valami olyasmi van, hogy mivel a szárny forog így nem jelentkezik olyan terhelés mintha álló helyzetben emelnék meg. Talán pörgettyű-tétel lehet ez a fizikában ...de csak tippelek. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Igy van, csakhat a terheles szerencsere nem a rotorlapatok vegen koncentralodik. Nem lehetetlen feladat amugy, de mas anyagbol kellene gyartani, mas erovel kellene hajtani, mashogyan kellene felfogatni - es a zumi aranak a vegen lenne meg egy nulla :)) ekozben sem jobban sem biztosabban nem repulne. 

Igy is tul van tervezve amugy a terhelhetosege: a mernokok szuksegszeruen pesszimista emberek. A 400 tonna teherbirasu hid sem rogyik V-be 400 tonnanal, mar szaz eve sem rogytak meg. Ahogyan a helikopaater rotorja is joval tobbet bir, mint amit eletszeru hasznalattal ra terhelsz nap mint nap.

Szep ez a muszaki terulet. Semmi melledumalas: ha nem nyert a jatek akkor valaki megmurdaal vagy also hangon komoly kart szenved.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

De ugye ha egy állandó szárnyprofilt feltételezünk, akkor a rotor lapátjainak a végén keletkezne a legnagyobb felhajtó erő, mivel ott legnagyobb a sebesség. Ha függőlegesen emelkedne el a talajtól a helikopter akkor a rotor lapátjainak ívesen felfele kéne hajolniuk. Valószínűleg az van, hogy változik a szárnyprofilja és ezzel kompenzálódik a nagyobb szögsebesség miatti felhajtó erő. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Igen, bár anyagismeret mentén legalább felerészt máshol is keresni kell az okokat: a teljes mechanizmus feltételének része, ahogyan az erőhatások nem lórúgásként jelentkeznek, hanem lineáris-vagy exponenciális görbe mentén élednek fel és részben ellentétes irányban is értelmezhetőek. Az öreg parasztok mondása volt, ahogyan "ami nem hajlik, az törik". Ahh de ki volt találva valamikor minden, számmitóóó nélkül is. Ez sem volt kis teljesítmény.

Nem beszélve arról, ahogyan egy tervezetten "eső" helikopááátert le kell lassítani a becsapódás előtt - szóval egy humán pilóta bedrótozott érzései által ívben kell kihúzni a tuti halálból. Erre pedig a rotorlapátok azt mondják, hogy "köszi, pont ott viszketett, jöhet még száz ilyen".

Műszaki vénával ez egy gyönyörű téma. Végül is art téma, bár még sosem terveztem rotorlapátot. Amúgy csak érdekességként mondom, hogy egy mai jófajta zümi súlya kisebb, mint egy SUV tömege. Még egy batár default MI-24 "tank" sincs rakétákkal rakmegrakva 9 tonna - pedig ott nem számított, ha venni kell hozzá egy feltöltő állomást aaahahah. Lehetett volna 15 tonna is. Vagy 20. Végül el is érkeztünk a mérnökök teljesítményéhez :)

Ui ez a vadhajtás szebb lett, mint a  téma gyökere.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

A szárnyprofil sem állandó, a vastagság is nő a lapát töve felé - már csak szilárdsági okokból - és sem a szárnyprofil, sem az állásszög nem állandó. A felhajtóerőt meg az adott sugáron levő profil, az állásszög és a sebesség határozza meg, pontosabban az egyes szakaszokon fellépő hatások összege. Ennél biztosan tízszer bonyolultabb, de azért elég.

Képzeld el, ha egy forgó tengelyre söprűnyeleket, azok végeire meg kis repülőgépeket szerelnél. Ez a konstelláció csak emelkedésre lenne jó, vagy - talán az átesési sebességig lassítva a forgást - süllyedésre. Utána zuhanás. ;)

Pedig a helikopter bármilyen irányba tud haladni.

Ha megfigyeled, egy rudazatot erősítettek a rotorokhoz töve környékén és a rotorok el is tudnak fordulni egy tengely körül. A rudazatot egy mechanizmus vezérli, amit a kormánykarokkal (stb.) tudsz beállítani. A rotorok állásszöge egy fordulaton belül változik, amivel az emelkedést, süllyedést, billenést és haladást is be tudod állítani. A mechanizmus azt vezérli, hogy hány fokos állásnál (a fordulaton belül "hány órakor") milyen szögben álljon az éppen arra mutató rotor. Itt egy részletes leírás. Persze vannak más felépítésű és speciális kialakítások, de talán ez az általánosabb.

Hasonlóan működnek a balatoni kompok! ;) A jármű egyik átlójának két végében van egy-egy nagy vízszintes, állandó sebességgel forgó tárcsa, amelynek a peremén a forgásirányra merőleges felületű, állítható szögű lapátok helyezkednek el. (Voith Schneider Propeller) A lapátok nyitási és zárási pozícióját (hány órakor!) szabályozzák. A két hajtóimű független egymástól.  Ez roppant gyors és finom manőverezésre ad lehetőséget. Ha jól emléxem, teljes terheléssel 45s alatt helyben meg tud fordulni!  (komp)

Van még az, hogy nem csak a forgásból keletkezik felhajtó erő, hanem haladási sebességből is - csak h ne legyen mán olyan egyszerű :)). Ha előre megy a helikopter akkor a forgásban előre haladó rotor-lapátok sebessége növekszik, ezzel egyidejűleg a hátra mozgó lapátoké csökken  a haladás sebességével - így eltérő felhajtó erő keletkezik ezeken. Ez pl azzal is jár elöl felfele csapódik a lapát, hátul meg lefele. Meg egy "picit" ráz is, mert az jót tesz a vesekőnek. 

Illetve még ez is érdekes lehet - perdület impulzus akármi: https://www.youtube.com/watch?v=RbronAP2_0s

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Jaj nekem - valamit elvéthettem!

Hát ez nem az pörgős fajta motor! Úgy beugrik ilyen kép valami régi filmből, ahogy a hajó motorterében a fószer olajos atlétában menet közben állítgatja  a szelephézagokat. 

A MI-24 helikben meg 2 db 2800 LE motor van. Gázturbinás. ott nem kell szelephézagot állítani :) 

Mondjuk egy kispolskiba beletennék csak az egyiket. Sztem az is felszállna :D

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Ha jól értem, az hagyján, hogy a repülő nem esik le, de a helikopter sem.

 

Én úgy tudom - lehet, hogy rosszul -, hogy a helikopter lapátjai a forgás közben egyfajta kanalazó mozgást is végeznek. Állítólag a tengelyen van valami bütyökrendszer, ami a nagyon bonyolulttá teszi a mozgását és ezért tud előrefelé is menni, meg lebegni, meg függőlegesen felszállni.

 

Ha a rovarok - különösen: szitakötök - mozgását megfigyeled lassítva, akkor náluk is látsz egyfajta kanalazó mozgást. A szitekötö is megy előre-hátra-föl-le + lebeg. Elképesztő!

> Sol omnibus lucet.

Off topik mentség h nem minden szitakötő repülő, de minden szitakötő repül :)

Az ember hozzászokik már mindenféléhez, repülők csak úgy fenn maradnak az égen, az úri népség meg helivel jár a Hungaroringre F1 idején - aztán amikor szembesül egy ilyen rotorral, akkor az váratlanul bonyolultnak tűnik. Sőt nem csak tűnik, rohadtul az is :-O 

Itt elég érthetően magyarázzák: https://www.youtube.com/watch?v=2tdnqZgKa0E

De kb végtelenségig lehetne szájtátizni: nem csak aerodinamika; mechanikai mozgás, de olyan kérdések is mint a csapágyazás, rezgések, akusztika, nem beszélve az anyagtulajdonságokról - az anyga megmunkálási lehetőségeiről: mert szép dolog ha elképzelnek valamit a tervezők, ha nem lehet azt egyáltalán legyártani, vagy nem lehet gazdaságosan ..ugye :) 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

( khiraly | 2020. 03. 05., cs – 21:09 )

Vagy leesik vagy leszall, olyan meg nem volt hogy fennmaradt volna az idok vegezeteig.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....