Ajanljatok nemsystemd-s distrot (desktop)

Fórumok

Ki hasznal itt nemsystemd-s distrot? Melyiket? Milyen DE/WM-mel? Esetleg van valami fontos feature ami nem mukodik a systemd hianya miatt? Mit valtottatok le vele? Volt valami specifikus problema a systemd-vel, vagy csak "nem tetszett a systemd iranya", netan veletlenul tok mas miatt esett a valasztas systemd nelkuli distrora? 
 

Egyelore void linux-szal szemezgetek, de most lesz alkalmam tobbmindent kiprobalni.

Hozzászólások

Szerkesztve: 2019. 12. 30., h - 13:26

CentOS/RHEL/OEL 6

Fedora 33, Thinkpad x280

A CentOS az systemd-s. Legalábbis, ami az én VPS-emen figyel, az az.

[root@ntomasz ~]# cat /etc/os-release  
NAME="CentOS Linux"
VERSION="7 (Core)"
ID="centos"
ID_LIKE="rhel fedora"
VERSION_ID="7"
PRETTY_NAME="CentOS Linux 7 (Core)"
ANSI_COLOR="0;31"
CPE_NAME="cpe:/o:centos:centos:7"
HOME_URL="https://www.centos.org/"
BUG_REPORT_URL="https://bugs.centos.org/"

 

[root@ntomasz ~]# ps -C systemd -o pid=
    1
[root@ntomasz ~]#

nTOMasz
"The hardest thing in this world is to live in it!"

Ezt fejtsd ki részletesebben, hogy mit értesz sokáig frissíthetőn. Mert pl. a rolling disztrók is frissíthetők, a végtelenségig. Vagy LTS-t értesz alatta?

Az RHEL/CentOS 6-ot nem ajánlom, mert iszonyat elavult, meg igazából nem is annyira desktopra való. A 7-8-as verziók meg már systemd-sek. Igazából systemd-mentes disztróból nagyon kevés van, örülj, ha találsz használhatót egyáltalán, nem hogy még LTS-ről meg ilyenekről álmodjál.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

A CentOS/RHEL 6 az utolsó desktopra való disztró a Red Hat famíliából. A többi olyan tabletre való, amit még nem gyártottak le, de Poettering és a gnómjai azért megcsinálták (elbaszták), hátha egyszer majd okostelefonon vagy tableten is fogják futtatni a Linux-világ egyik legelbaszottabb desktop környezetét, ami desktop használatra minimálisan alkalmas, cserébe tableten senki nem használja, de legalább sikerült kibaszni minden advanced userrel és közben lemajmolni a Windows 10-et is. Persze, tudom, ettől lesz enterprise™.

De gustibus... Amióta van CentOS7, azóta használom jellemzően elsődleges desktop környezetként. Tényleg más,mint a Windows95/WindowsXP/általad aktuálisan hájpolt múzeumi szoftverek...

Az mondjuksokat elárul a vele kapcsolatos tapasztalataid nagyságáról, hogy azt írod: " sikerült kibaszni minden advanced userrel és közben lemajmolni a Windows 10-et is " - nekem speciel a Windows 10 "lemajmolása" az utolsó, ami eszembe jutna róla...

de Poettering és a gnómjai azért megcsinálták (elbaszták), hátha egyszer majd okostelefonon vagy tableten is fogják futtatni a Linux-világ egyik legelbaszottabb desktop környezetét, ami desktop használatra minimálisan alkalmas, cserébe tableten senki nem használja

1. Linuxos telefonról pont most volt hír talán még elcsíped a főoldalon

2. Elég sok érintőképernyős kihajtható laptop van a piacon, amire igen is kell ez a támogatás. Én is használom, és igen is örülök, hogy van

3. A használatra minimálisan alkalmas részt cáfolom -> használom.

Megint látszik, hogy olyanba okoskodsz bele, amihez nem értesz, meg hogy nem használtál még desktopon Linuxot. A CentOS 6 egy 9 éves verzió már. Ennyi idő alatt nagyon sok változott a Linux világában, ráadásul Linuxon fontosabbak a verziók, mert nem csak a csomagoknak van függőségi fája, hanem a csomagverzióknak is, és ha utóbbiak túl régiek, semmit nem tudsz lényegében telepíteni a rendszerre, mert az újabb alkalmazásoknak kielégíthetetlen verizófüggőségei lesznek, akár csomagból teszed fel, akár forráskódból forgatod.

Linux alatt azt nem csinálod meg, mint XP-nél, hogy egy 19 éves rendszert használsz. A Linux a technikai újításokról is szól, nem érdekük a fejlődést visszatartani, hogy aztán megvetessék a következő verziót is.

Na, meg linuxos userek általában azért is használnak Linuxot, mert nálad előrébb tartanak informatikailag, szakmailag, ergo nekik nem okoz gondot frissíteni, meg nem ragaszkodnak egy 100 éves rendszerhez megszokásból. Ez a CentOS cégeknek készül, akik belőnek rajta egy szervert, és mennie kell, amíg ki nem rohad alóla a vas. De nem desktopra lett kitalálva, amit a topikindítóban kérdeztek.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Még mindig inkább figyelemzavaros hiperaktivitás, meg morcosság, mint elavult OS-eket és disztrókat használni. Ha volt fejlődés, ha nem. Nem függ az életkortól, pl. én 39 vagyok, ami hozzád képest fiatalnak tűnhet, egy 18-20 éves mai fiatalnak meg épp úgy vénember.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Tekintve a szoftverek rohamosan romló minőségét, mind stabilitás, mind biztonság, mind erőforrásigény terén, nem biztos, hogy az szívja meg jobban, aki "elavult" OS-eket használ. Sokrétű a jelenség, nem csak az az effektus van, amit NevemTeve említett, van muszájfejlesztés, van túlabsztrakcionálás, van véleménydogmatizálás, meg persze pénzügyi és egyéb érdekek kierőszakolása is, meg még sorolhatnánk. Ezt én sem nevezném fejlődésnek. Abban egyetértünk, hogy ez tényleg nem életkorfüggő, én csak 33 vagyok.

Nem specifikáltam kronológiai intervallumot, csupán annyit mondtam, hogy lehet, hogy az "elavult" a kisebbik rossz. Az idézőjelezés sem volt véletlen: #define elavult. Az a probléma az "elavulttal", hogy ez nagyon gumiszó. Egy harminc éves hw/sw elég nagy valószínűséggel elavult már, de egy három éves nem biztos. Én úgy vagyok vele, hogy ha valami maradéktalanul betölti a funkcióját, azaz kielégíti az igényt, amiért tartom, akkor nem lesz "elavult" akkor sem, ha már van újabb. Akkor is, ha az újabb jobb, de akkor viszont pláne, ha rosszabb. Never fix the unbroken. Nyilván, ha valami gyíkja van, vagy valamit nem tud, ami kellene, míg az újabb igen és jobb is, vagy legalább rosszabb nem lett, akkor update.

Ez a szemléletmód érthető, csak hosszú távon veszélyes: ha teljes rendszerekről beszélünk, akkor ha nem fejlesztesz tervezetten, előbb-utóbb bejuthatsz egy zsákutcába, ahol vagy több mindent kell egyszerre cserélned/fejlesztened, vagy nem tudsz egy-egy komponenst cserélni.

(ma futottam bele: sok-sok év után előkukáztam egy régi interaktív táblát, rákötöttem a gépre... és akkor ugrott be, hogy ja, ezt utoljára 32 bites XP alatt használtuk [azokat anno indokolatlanul sokáig fenntartottuk], a 64 bites Win 10-en hát lehet, hogy megszólalni sem fog... nem sokat küzdöttem még vele, de jó eséllyel tényleg nem fog :) A feladatát [ritkán kell, de akkor működjön] ellátja ma is, tehát a fenti elv alapján nem kellene cserélni [és annyit nem is ér, úgyhogy valszeg nem is fogom], de ha anno ragaszkodtunk volna hozzá, akkor az XP-ről váltáskor az OS mint egyik komponens cseréje ennek a cseréjét is hozta volna magával)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Pontosítsunk: veszélyes lehet. A megváltozott igények kialakíthatnak egy ilyesfajta csapdát, mint amit leírtál. De ha az embernek a munkakörnyezete kiforrott, akkor kevesebbe esélye van rá. Ismerek egy Xp-s fickót, akinek a számítógép a hardwaretervezéshez kell, meg az internethez. A HW tervezéshez megvannak a maga bevált eszközei, (hardwarei és szoftverei), össze van lőve minden, internetre meg ott van valami régebbi króm. Nem nagyon akar váltani, mert amire neki kell, arra 100%-ig jó, viszont az új környezet egy csomó szívást jelentene neki, lévén az egész hw és sw parkját dobhatná, mert nem megy újabb windózokkal. Én ezt meg tudom érteni.

Igen, ha az újabb szoftver nem támogatja a régi hardware-t, akkor választanod kell, hogy a szoftvert, vagy a hardware-et dobod. Amit fentebb mondtam, az hardware-re is vonatkozik. (Nem értek a ringyózhoz, de próbáltál esetleg win7-es drivereket keresni hozzá?)

Igen, ha az újabb szoftver nem támogatja a régi hardware-t,

Nem csak ez lehet, nagyobb környezetet nézve akár software-software is lehet. Pl. a fenti XP + Chrome párnál előbb-utóbb eljöhet az, hogy már sehogy nem fogja támogatni az aktuálisan ajánlott/bizonyos helyeken előírt TLS szabványt (nem emlékszem pontosan, de úgy rémlik, a Windowsos Chrome egy időben a rendszer http libjét használta, XP-n akkor pl. a TLS 1.2 már bukó - gyorsan ránézve a Wiki összefoglaló táblájára Chrome < 50-el pl. ECDSA bukó, <38-al SHA-2 kettő bukó).

De ugyanígy ha van egy elterjedtebb fájlformátum váltás (és kell fájlokat cserélnie olyanokkal, akik már váltottak), az jelentheti egy szoftver kényszerváltását, ami meg húzza magával az egész rendszert.

(Nem értek a ringyózhoz, de próbáltál esetleg win7-es drivereket keresni hozzá?)

Valahogy valszeg megoldom (egyelőre a legnagyobb gondom, hogy az eredeti telepítő CD-je sincs meg a gyári szoftverével, hogy legalább megnézzem, hogy az aktuális támogatott [és a gyártó weboldalról letölthető :) ] legrégebbi verzióhoz képest hány verzióval korábbi volt az :) ), ha nagyon nem lesz más, akkor a tábla kap egy külön régi gépet - régi OS-el...

Szerk.: update, szerencsére szépen megy 10 alatt, isten látja lelkem, én próbáltam a táblához anno kapott szoftververziót letölteni, de a gyártó honlapja erre kedvesen közölte, hogy töltsem le a legfrissebbet... benne a W10 64-bites driver (és 32 bites alkalmazás...), és mivel nem licenszkulccsal megy, hanem a táblát használja az aktiváláshoz, szépen aktiválta is magát a telepítő CD nélkül. Úgyhogy ezt most épp mocskosol bemákoltam, hogy a hivatalosan EOL termék támogatását nem szüntették be :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

> Nem csak ez lehet, nagyobb környezetet nézve akár software-software is lehet. Pl. a fenti XP + Chrome párnál előbb-utóbb eljöhet az, hogy már sehogy nem fogja támogatni az aktuálisan ajánlott/bizonyos helyeken előírt TLS szabványt (nem emlékszem pontosan, de úgy rémlik, a Windowsos Chrome egy időben a rendszer http libjét használta, XP-n akkor pl. a TLS 1.2 már bukó - gyorsan ránézve a Wiki összefoglaló táblájára Chrome < 50-el pl. ECDSA bukó, <38-al SHA-2 kettő bukó).

Persze, hogy lehet software-software is. Én ezt a "ha az újabb szoftver nem támogatja a régi hardware-t", konkrétan a te esetedre írtam, mert akkor még úgy volt, hogy nem tudod, hogy megy-e, vagy sem. Szerencsére ment a jelek szerint.
Ami az Xp alatti TLS 1.2-őt/1.3-at illeti, én úgy nézem, hogy ez megoldott dolog: https://msfn.org/board/topic/178588-tls-13-in-winxp-sp3-possible/, https://msfn.org/board/topic/177693-tls13-xp-and-firefox/

#define elavult

Annó amikor Gnome-ék elkezdték tolni a touch screen támogatást mindenki ki volt akadva, és fujjogott. Minekaz, használhatatlan szar, hajbazer talán még az erőltetett fejlődést is odatolta.

Emlékszem arra is, hogy az általad említett don't fix what's not broken mantra is használva volt sokszor.

Ehhez képest most egy csomó érintőképernyős hardver van amin linux fut. Nemrég örültünk telefonnak is, de nekem pl érintőképernyős laptopom van, aminek a támogatása még fejlődhetne, de már elég jól áll így is a Gnome. Elavult az, aki nem készül fel az újdonságokra és támogatja azokat. 

Nem a touchscreennel van a baj.

És? Én nem vagyok felelős azért, hogy mások mire használják. (Egyébként ez nem mantra, hanem jótanács.)

Egészségedre. Még mindig nem a touchscreen a baj. A GNOME3 egészen másért fos. Az egész egy UX katasztrófa, a GTK3 egy irdatlanul - és rettenetesen nyakatekerten - túlabsztraktált snailware (próbáld meg RPi-n, vagy régebbi gépen futtatni), hetente eltörik a kompatibilitást valamelyik GNOME3 komponensben és most már még systemd függő is az egész.

A legtöbb esetben az a tapasztalat, hogy "nemtetszik a systemd" a valós indok -miközben a legtöbb, jelentősebb elterjedtségű, nem systemd-s disztribúcióban sem sikerült az épp használt init-rendszert jól megismerve használni...
Ha desktop kell, akkor nagyjából édesmindegy, hogy mi az a processz, amit a kernel a boot után elindít, és hogy hogyan indulnak el ezt követően a rendszer komponensei, szolgáltatásai.
Az viszont nem mindegy, hogy a destop-környezetben felszedett tudásból mennyi az, amit később más rendszerben is tudsz hasznosítani. Lehet initrd nélkül, lvm nélkül, systemd nélkül, pam nélkül, (minden nélkül) is Linuxot összerakni/használni, a kérdés az, hogy érdemes-e? Az adott egyedi disztróhoz mennyi dokumentáció, mekkora aktív felhasználói bázis érhető el?

Szerkesztve: 2019. 12. 30., h - 15:14

Sohasem értettem miért jó a mainstreammel szembe menni.  Szerintem érdemesebb egy kicsit tanulni.
Mert a közmondás is azt mondja, hogy: "Széllel szemben nem érdemes pisilni!"

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Nem. Használjon nyugodtan systemd-s Linux terjesztést!
Ha a 6 legelterjedtebb terjesztés közül mind azt használja, nem lehet az olyan rossz!
Vagy csak én vagyok mázlista? És csak nekem nem okozott még megoldhatatlan problémát?

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Pedig gyu -nak igaza van. A windows a mainstream. Nem a RHEL és az ő systemd-je.

Ha nem hiszed, tudok linkelni statisztikákat. :)

Itt a vita arról szól, hogy használjuk-e a nem mainstream fő ágát, vagy se.

A mainstream szempontjából tök lényegtelen kérdés, vagyis egyéni izlés kérdése.

Ugy latszik a vita nagy heveben pont az uzenetet nem sikerult megertened:

Ha az info-tortenelem soran, mindig mindenki a mainstream-et hasznalta volna, mert avval elegedett lett volna, akkor ma nincs FreeBSD, nincs Linux, meg egy csomo minden nincs. Akkor senki nem vetemedne arra, hogy ujat alkosson, uj dolgokkal kiserletezzen. Akkor esetleg marad az SQL, nem lesznek nosql rendszerek. Nem erdekel senkit a skalazodas, inkabb tovabb novelnek raid-del, meg mindenfele redundanciaval egy boszme nagy adatbazist, es csak vertikalisan lehetne skalazodni, stb.

Erre meg pont a valo elet cafol ra. Nezd meg az Amazon/AWS mikkel jott ki, ami maig a huzoero naluk, es evvel viszik el a piac nagy reszet: mertek ujitoan gondolkodni egy csomo kerdest illetoen.

A systemd-nek van rengeteg olyan tervezesbeli hulyesege, amit lehet vitatni, meg hogy ettol majd jobb lesz. Lattam mar olyat a tortenelemben, ahol az. hogy -- osszevonjunk kulonbozo layerben kezelendo feladatokat --modon kozelitettek meg dolgokat, es felallt a hatamon tole a szor. Aztan gyujtottem vele 1st hands experience-t, es lattam, hogy ez jo. Ez volt a ZFS. (+COMSTAR)

Aztan itt a systemd. Azt azt hiszem, mindenki tudja, hogy a klasszikus Sys V init rendszernel lehet jobbat is kitalalni. Na, ez a systemd-nek nem sikerult. Erdekes modon, ahol pont arra lenne szukseg, hogy egy robosztus fasza init rendszered legyen, ott a systemd -nek a vegen mindig sikerul elhasalnia, es mindig a tobbi a hulye, es csak Poettering a helikopter.

En meg mar lattam testkozelbol SMF-et, sott meg method es manifest fajlt is irtam hozza. (Na jo, meglevot javitottam, mert a multi-instance kepesseget nem volt kedve implementalni az eredeti szerzonek, igy egy huszarvagassal, inkabb csak letiltotta a manifestbol.) Szoval, lehet ezt jol is csinalni. Csak az epp nem a systemd, ami jol csinalja.

Ez pont olyan, mint a Dunning-Krueger szindroma. Minel tobbet tud az ember a Unix rendszerekrol, minel nagyobb ralatasa van, minel tobb valo-eletbeli szituaciot latott mar, annal inkabb nyilvanvalo, hogy a systemd, mekkora rakas szemet. Persze ehhez ki kell lepni az egyes rajtkockabol, aminel az ember azt hiszi, hogy mert be tud konfiguralni barmit a systemd-vel, ami eszebe jut, mar ugy en general erti mit kellene csinalnia egy init rendszernek, es azt hogyan.

10 systemd hivobol 9 nem tudja megvalaszolni azt az egyszeru kerdest (de az is lehet, hogy 100-bol 99, vagy meg rosszabb az arany), hogy mi az eslodleges es legfontosabb feladata egy initrendszernek.

Mert peldaul igy ugy szar az egesz, ahogy van? Pelda: x270-re feltettem a debiant, stock install, ahogy a nagykonyvben meg van irva - 9.sok verzio, szoval mar kiforrott. Nem bir bebootolni, osszefossa magat a teljes potterix. Oke, ujra boot usb-rol, sysvinit feltesz, minden potterix leszed, reboot. Erdekes modon ezutan minden oke. Ezzel mi a pek faszat csinalsz? Meg el se tudnad kezdeni reszelgetni mert meg egy busybox-szintu promptig sem jut el. 

Vagy ilyen egyeb finomsagok, szinten stock install utan, hamar "napi potterix" rovatot nyitunk: 

apal@whateverserver:~$ /sbin/ifconfig  | egrep "(ether|flags)"
eno1: flags=4163<UP,BROADCAST,RUNNING,MULTICAST>  mtu 1500
        ether ac:1f:6b:bc:b2:00  txqueuelen 1000  (Ethernet)
enp5s0f1: flags=4099<UP,BROADCAST,MULTICAST>  mtu 1500
        ether ac:1f:6b:bc:b2:01  txqueuelen 1000  (Ethernet)
[...]

Igen, a MAC address-ekbol kovetkezik hogy ez ket tok indentikus halozati interface (egyebkent Supermicro, dual 10gbit, de kb tokmindegy). Es mindezt merthogy az udev az mar sysvinit mellett is potterix :/ De ezt legalabb meg tudom finomhangolni mert van rendes IPMI/BMC ebben a vasban. Ha nem lenne akkor... akkor kiserletezgetnel egy ilyen szintu udev-vel? Plane ha valami olyan ultimate enterprise dolgot is be akarsz allitani hogy bridging? 

All in all: valoban tokmindegy az esetek 99%-aban hogy mi az init rendszer, de ahhoz lehet hogy nem lenne baj ha feljonne a gep es legalabb neten el lehessen erni. 2020 hajnalan, az android-google szintu szoftverek koraban persze hogy mar nem elvaras hogy jol is menjenk a dolgok. De lagalabb az alap eletjelensegekig jussunk el, ha nem banjatok. Nalam most az elmult ~3 evben kb 30% volt az arany amikor ezen alap eletjelensegekig sem jut el a rendszer friss potterixes install utan, ami azert annyira  nem mondhato jonak. A maradek 70%-ban persze mondanam hogy mindegy, de... de ott is jobban alszom ha nincs fent ez a szar.

sok +1

Több hálókártyás gépen mindig okoz meglepetést már az install is. Főleg ha elkövezed azt a főbenjáró bűnt, hogy több eth-t is felhúzol.

Értem én, hogy mainstream meg pisilés, de ha valami többletmunkát okoz, akkor a mainstream-mel van a baj. A többletmunkát nem a tanulásra értem. 

Egyébként a systemd alapelvét jónak tartom, de a jelenlegi megvalósítása egy kalap szar.

Ha nálad permanensen összeszarta magát, az még hagyján, mert akkor legalább tiszta a dolog: system(d)-kaput, nálad bizonyítást nyert, hogy a probléma forrása a systemd.
De mi a fárast csináljon az a szerencsétlen, akinél egyszer bebootol, egyszer meg beszarik, meg mindenféle random baromságot csinál, mert a tutti frutti systemdben valami belül összegabalyodott? Hogy debuggolja ezt ki? Az elkorrumpált journald logok maradványaiból? Hogyan jöjjön rá, hogy esetleg a systemd a ludas? Hát ha eszébe jut, hogy lecserélje, akkor mákja van, amúgy meg marad a mágikus reboot.

A Linuxos ökoszisztéma cca. 30 évnyi fejlesztés után eljutott arra a szintre, ami a vindózban 30 éve standard, hogy a megmagyarázhatatlan crash-ek, glitchek és egyéb nem kívánt jelenségeket megmagyarázhatatlan módon megoldja a reboot. :(

Hmmmm... "valami összegabalyodott" Windows-os powerusernek tetszik lenni? Szerintem vagyunk itt néhányan, akiknek a keze alatt összességében minimum ezres nagyságrendben vannak systemd-s disztribúciókkal üzemelő szerverek, és valamiért nem találkoztunk "összegabalyodással". Maximum akor, amikor egy sysvinit-esnek is sz@r initscriptes okádmány lett rosszul bereszelve systemd alá.

> Szerintem vagyunk itt néhányan, akiknek a keze alatt összességében minimum ezres nagyságrendben vannak systemd-s disztribúciókkal üzemelő szerverek, és valamiért nem találkoztunk "összegabalyodással".

Ezt hívják máknak. Vannak itt néhányan olyanok is, akik szintén systemd-s disztrókkal üzemeltetnek sok szervert és ők meg naponta szopnak a systemd-vel. Azt meg pechnek hívják. A systemd alapokon történő üzemeltetéshez szerencse kell.

Ezt a debilkére még csak-csak rá lehet sütni, hogy úgy adaptálták a systemd-t, hogy fingjuk nem volt róla mit csinálnak, de amikor az RHEL szarja össze magát, mert - idézem:

> [SOLVED] - systemd version 42.17e cannot handle too many sessions at once according to red hat global support. It ran out of memorey and futhermore crashed the modules org.freedesktop.logind and org.freedesktop.systemd.
> This problem was bugfixed and an upgrade to systemd 52.17e is recommended.
> This issue can happen because of "abandoned" user session. You can check with the command -- $ systemctl | grep 'of user'| grep 'abandoned'
> You can delete session directories $ rm -rf /run/systemd/system/sessionscope
> Any runtime issues can be fixed by below commands, it will not hamper anything on the system --
> $ systemctl daemon-reexec
> If daemon-reexec fails with timeout then you should try
> $ kill 1

akkor felmerül a kérdés, hogy mégis mi számít normálisan összerakott disztrónak, ha a systemd-ért felelős cég disztrója sem az? Persze, ez csak egy bug, amit fixáltak, de a júzer belefutott. Pechje volt. Aki meg nem futott bele, annak meg mákja. Szerencse kellett hozzá, hogy működjön.

Valamit nem értek. Szerinted jó a systemd, szereted.  Valaki úgy gondolja, szeretne egy no systemd distrót kipróbálni, és segítséget kér.  Azaz a topik nem nektek szól. Pont ezért nem kelletek ti ide, hisz nem tudtok tanácsot adni. Csak nyomjátok a mantrát: az egy az isten a systemd, és Pottering az Ő földi helytartója. Ti vagytok a systemd misszionáriusai, vagy mi a szent szar? És aki nem tér meg -akkor szóltok a helyőrség parancsnoknak-  és nem veszik át a korpánkat, és felkopik az állunk?

(Bocs túl sok regényt olvastam az anglikán hittérítőkről, s hogy "támogatta" ebben a nemes harcban őket a katonaság, és a gyarmati gazdasági rendszer.)

Hmmm... nem lehet, hopgy a debilke szarban, akarom mondani karbantartóinak a sara...? Mert látott már a világ hasonló Supermicro deszkán vígan működni CentOS7-et... (Ja, az ifconfig mióta deprecated...? Ja, hogy annak a kihajítását sem bírták debilkéék meglépni ezexerint...?)

Hmmm... nem lehet, hopgy a debilke szarban, akarom mondani karbantartóinak a sara...?

Most mondjam azt hogy nem erdekel hogy a potterix ugy ab ovo a szar vagy a debianba drotoztak bele szarul a potterixet...? Megy? Nem. A sysvinit megy? Ja. 

Ja, az ifconfig mióta deprecated...?

So what? Azaz igen. Sot. Meg tudnam irni viszonylag izombol libc-vel is, socket()-tel meg ioctl()-ekkel hogy kideritsem hogy a pek faszaba nevezte el eppen most ennel a rebootnal a potterix az iface-kat. 

Ja, hogy annak a kihajítását sem bírták debilkéék meglépni ezexerint...?)

De mindenki megnyugodhat a picsaba, mert a buster-netinstbol az fdisk-et meg a parted-et mar kibasztak! Igy csak azt a remekbeszabott partman-t lehet hasznalni meg egy (de)boostrap elokeszitesehez is!!!!1111!!11oneone!!! Ahol meg egy bios boot type-ot sem enged beallitani. Ugyhogy nyugi, kozel a mennyorszag mikor azt a 80+66 kilobyte-ot is megsporoljak, amit az /sbin/ifconfig + /sbin/route elfoglal! Jo az irany, csak igy tovabb! 

A sysvinit-et sem tanulta meg (tisztelet a kvételnek) a linuxos közösség rendesen használni... Az ifconfig (meg egy rakat egyéb régi kapcsolódó parancs)  az iproute2 óta deprecated, az meg nem tegnap óta van. (Nem a méretük, hanem a hiányos tudásuk miatt mentek a levesbe egyébként...)
" hogy a pek faszaba nevezte el eppen most ennel a rebootnal a potterix az iface-kat " - érdekes, nálam CentOS/RHEL vonalon nincs ilyen átnevezős hiszti reboot során (se)...

az iproute2 óta deprecated, az meg nem tegnap óta van. (Nem a méretük, hanem a hiányos tudásuk miatt mentek a levesbe egyébként...)

Sot, biztos lesz olyan featura amit meg az iproute2-* utility-k nem tudnak a nativ syscall/ioctl-ekhez kepest:) Nem az a baj itten hogy behoznak uj toolokat, amik akarmeg tobbet is tudhatnak, hanem az hogy egy 10- eves tool kedveert kivesznek egy kozel 40 eves legacy-t, ugy hogy:

  •  es akkor ezt most lassan irom le: amit az ifconfig es baratkai tudtak, azt jol tudtak;
  •  illetve ugyanazon az api/abi-n keresztul kommunikalnak valojaban, tehat egzaktul ugyanugy modositod az oprendszer mukodeset a hasznalatukkal. 

Es igen, ezek a legacy-k sokat segitenek akkor amikor a valos problemara kell koncentralnod. Mert akkor inkabb reflexbol menjen az iface-konfigolas, mintsem valami rutintalasag miatt elrontjuk a rendszerunket. Pl amikor beagyazott cuccon SPI alatti iface-kat hozol fel offload-engineken keresztul (aminek meg gyari mac cime sincs), vagy amikor usb-ethernetet csinalunk ugy hogy hotswap legyen a host es a gadget uzemmod kozotti valtas is lehetoleg (mert ha nem megy, akkor semmilyen modon nem ered el a beagyazott elektronikadat, amit oda szepen raforrasztottal... najo, a soros konzol lehet meg, csak az kenyelmetlen ilyeneknel :)).

Szoval persze, tok igaz hogy ezeket `ip`-vel is meg lehet csinalnom, vilagos. Sot, meg is tudnam csinalni. De tenyleg erthetetlen hogy "csak ugy" legacy-ba/deprecated-be tesznek toolokat, csak azert mert lehet hogy valami mas esetleg meg tudna csinalni majd azt amire tkp nincs is akkora szukseged... 
 

Hát nem Unix, az biztos. Mondjuk úgy, hogy 'nyomokban Unixot tartalmazhat'. Igazából a filozófiája a Unix ellentéte: nincs scope-ja, illetve a scope-ja a minden: minden software-ben, ami a gépeden van, abban benne lehet, és idővel várhatóan benne is lesz valamilyen Pöttering-specifikus módosítás, szabvány- és szokványfelborítás.

eno1

enp5s0f1

Igen, a MAC address-ekbol kovetkezik hogy ez ket tok indentikus halozati interface (egyebkent Supermicro, dual 10gbit, de kb tokmindegy).

Na, akkor nézzük, hol van elbaszva:

  1. Names incorporating Firmware/BIOS provided index numbers for on-board devices (example: eno1)
  2. Names incorporating Firmware/BIOS provided PCI Express hotplug slot index numbers (example: ens1)
  3. Names incorporating physical/geographical location of the connector of the hardware (example: enp2s0)
  4. Names incorporating the interfaces's MAC address (example: enx78e7d1ea46da)
  5. Classic, unpredictable kernel-native ethX naming (example: eth0)

By default, systemd v197 will now name interfaces following policy 1) if that information from the firmware is applicable and available, falling back to 2) if that information from the firmware is applicable and available, falling back to 3) if applicable, falling back to 5) in all other cases. Policy 4) is not used by default, but is available if the user chooses so.

Tehát az első interface-nél az első szabály érvényesül, a másodiknál már a 3-as. Vagyis a második if esetében az egyes és kettes szabály nem játszik. Mi kell ahhoz, hogy az a két szabály életbe lépjen (és mondjuk eno2 nevet kapjon)? BIOS/Firmware támogatás kell - pár perc forráskódnézés után azt hiszem, egész pontosan ez: PCI Firmware Specification Revision 3.1 section 4.6.7 (DSM for Naming a PCI or PCI Express Device Under Operating Systems). Vagyis speciel itt a Supermicro a hunyó...

Ja, meg az üzemeltető, aki nettó négy sornyi systemd unit-ot (man systemd.link) vagy két sornyi udev rule-t nem ír meg...

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Ha desktop kell, akkor nagyjából édesmindegy, hogy mi az a processz [...] (zeller)

Sohasem értettem miért jó a mainstreammel szembe menni.

Annyira jól működik systemd-vel a unitok leállítása (egyébként az indításuk is), hogy a Linux Mint 19.3-ban levették a stop shutdown timeoutot 10 másodpercre (90-ről). (A linkelt oldalon lejjebb, "Shutdown timeout" alcímnél.) Ahogy az /etc/systemd/system.conf.d/50_linuxmint.conf-ban írják:

# Rationale:
# This is done for the following reasons:
# - 90s is too long for users to wait (they think it's hanging indefinitely, and they eventually just use their power button)
# - Cups, minidlna have made this a buggy mess for years now and there's no sign of improvement for the near future
# - This is a workaround many people have used in Mint, Ubuntu, Arch, Fedora and many other distributions, although reducing the start
# timeout is known to possibly affect the journal, no adverse effects were reported after reducing the stop timeout.
# - For our audience (desktop users), this makes a lot of sense. It would be different for a server, or a machine which relies on shutdown
# scripts to perform important tasks, but for most people this fixes a very important issue and is unlikely to create new ones.

Én is rühellem, hogy gyakran arra kell várnom, hogy a systemd a maga felülmúlhatatlan függőség- és erőforrás-kezelésével másfél percekig számláljon vissza, mire leállít/elindít nekem valamit. Oké, hogy nem kell már init scripteket gáyolni, akkor most már kaphatunk működő indítást-leállítást is?

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy hányszor találkozom a "Warning: Journal has been rotated since unit was started. Log output is incomplete or unavailable." üzenettel, amikor lekérdezem egy unit állapotát. Rotálta a journalt, oké. De mi a ménkűért nem veszi elő a legújabbat, és miért nem másolja be annak az utolsó pár sorát? Azt hinném, manapság ez már megoldható, és ez lenne a normális alapbeállítás is. De nem, mert csak. Álljon neki az emebr guglizni duckduckgózni, mert ez a modern rendszer még a legfrisseb logbeegyzéseket se tudja csak úgy elővenni.

Nemrég pedig egy héten belül kétszer futottam bele, hogy leállításnál látszólag megfagyott az asztal. Első esetben, amikor ismét rányomtam volna a start menüre, valami nyomorék hibaüzenetet kaptam, majd 20-30 másodperc összkéséssel leállt. Második esetben már virtuális konzolon kellett bejelentkeznem (kb. 45 mp fagyás után), aztán mire majdnem begépeltem a leállítóparancsot, akkor nagy kegyesen elkezdett leállni.

Egyébként nincs baj vele. Avagy "ezen kívül mit adtak nekünk a rómaiak"?

Dejó, hogy dejo ilyen felelőtlenül faszságokat kérdez? Itt a veteránok is buták?

  • Devuan
  • Gentoo
  • LFS
  • MxLinux
  • PCLinuxOS
  • Slackware

Ezek közül legalább háromra rá lehet mondani, hogy nagy disztró, vagy legalábbis önálló, és akkor még van egy rakat systemdmenes kisebb disztró. Nem beszélve arról, hogy a nagyobb gyárialg systemdvel szállított linuxot között is van lehetőség opcionálisan hacsak részben is systemdmentesíteni. 

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

Nem beszélve arról, hogy a nagyobb gyárialg systemdvel szállított linuxot között is van lehetőség opcionálisan hacsak részben is systemdmentesíteni. 

Pontosan. Mezei debiannal is egy `apt-get install sysvinit-core sysvinit-utils && cp /usr/share/sysvinit/inittab /etc` megoldja minden kinunkat, teljesen potterix-mentes lesz igy a rendszer (oke, az udev-et leszamitva). Egy reboot utan meg lehet torolni a maradekot, oszt annyi. Vagy extrem esetben ki lehet pinnelni az apt.conf-ban is. Annyira azert nem kell tulparazni a dolgot ;) Es ha a systemd-v7819-ben megoldjak majd hogy reboot elott le is mountolja szabalyosan a particiokat, akkor meg akar kiserletezni is lehet ujra :)

> Mezei debiannal is egy `apt-get install sysvinit-core sysvinit-utils && cp /usr/share/sysvinit/inittab /etc` megoldja minden kinunkat, teljesen potterix-mentes lesz igy a rendszer (oke, az udev-et leszamitva). Egy reboot utan meg lehet torolni a maradekot, oszt annyi. Vagy extrem esetben ki lehet pinnelni az apt.conf-ban is.

Bocs, de ez azért így nem teljesen igaz. Az még igen, hogy lehet törölni és pinnelni a systemd-t, de ettől még a Debian repoban boldog-boldogtalan dependel rá tök fölöslegesen, azaz baromi sokszor fogsz olyanba belefutni, hogy nem tudsz felrakni egy csomagot, mert húzná magával a systemd-t. Na, ez az, ami nincs pl. a Devuanban.

Na, ebben messzemenőleg egyetértünk.
És ez még nem is a legrosszabb hozománya a debilánytím agyatlanságának; pl. amióta van multiarch, a *-dev csomagok azóta sincsenek épeszűen megoldva. Van ugye az xyz csomag, multiarch (pl. x86) esetén van belőle xyz:amd64 és xyz:i386. Ez oké. Csak aztán vannak a fejlesztői csomagok xyz-dev:amd64, xyz-dev:i386 és itt jön képbe az agyatlanság, hogy ezek ütköznek egymással, mert a headerfájlok mind a kettőben ugyanazok, így aztán nem tudod felpakolni mind a két architektúrának az objektumfájljait, mert a headerek közösek.
És ezen a debilteam nem hajlandó változtatni és ahelyett, hogy lenne egy xyz-dev-headers:all architektúra-semleges csomag, amiben lennének a headerek és ez mellett lennének az xyz-dev-objects:amd64 és xyz-dev-objects:i386 csomagok, az architektúra-specifikus objektumfájlokkal, marad ez az agyhalott baromság. És az a szörnyű, hogy ez megy tovább az összes Debian-based rendszerbe. Ugyanez a szívás Ubuntu alatt is megvolt.

De nem jobb ez másutt sem; már rég láttam CentOS-t, de emlékeim szerint az ottani -devel csomagok kb. ugyanígy vannak összerakva. A systemd-re meg lehet nem dependel egy raklap csomag feleslegesen, de nincs is rá szükség, ha rád akarják erőltetni, mert ott maga a rendszer dependel rá, drótozottan; le sem lehet törölni. Egyetlen mai RHEL-based rendszerben sem. Ott vagyunk, ahol a part szakad.

De nem jobb ez másutt sem

 

De, FreeBSD-n szép komótosan ugyan, de ami "noarch" csomag, azt viszik is el ebbe az irányba (Perl, Python és hasonló scriptnyelvek valamelyikén elkészült, kalsszikus "binárist" nem tartalmazó csomagokat pl.) Igaz, itt nincs is szétválasztva az app és a headerjei általában. Tudom, ez nem Linux.

De a CentOS-t nem értem. Ha egyszer van egy noarch nevű architektúra, akkor mi a bánatos francért nem használják ki a lehetőségeit?

Hogyne lenne. Csak régi, mint az országút. Noha, normál esetben úgy vagyok vele, hogy herótom van a latest-mániától, ha működik és nekem megfelel, akkor tojok rá, hogy mikori, de a vindózemuláció kivétel, hiszen ott muszáj menni előre a vindózzal. Ez viszont regressziókkal jár.

Mit értünk próba alatt? Csak mert én használok FreeBSD-t is, több programot adtam már ki rá, ahogy Solarisra, Haikura, meg egyéb egzotikus izékre is; távolról sem vagyok Linux-only.
Vagy úgy érted, hogy primer desktopnak használjam azt Linux helyett? Ez többször megfordult már a fejemben, de a driverek - általános - hiánya mindig visszatart.

Akár dual-boot is szóbajöhet :)

Driverek hiánya: ha a "hardvert venni tudni kell" ökölszabály teljesül, akkor nem lesz gondod. Komolyabban: ha nincsenek túl egzotikus (vagy túlságosan új) hardvereid, akkor szerintem nagy eséllyel menni fog. Három laptopon már használom/tam (ebből egy "megadta" magát, nem a FreeBSD miatt), ezeken teljesen works4me™. Vagy esetleg van konkrétan olyan hardvered, amiről biztosan tudod, hogy nem támogatott?

Annyi helyem nincs. :)

Nem tudok róla, hogy volna bármi hardware-em (mármint a primer gépben), amit a FreeBSD ne vinne (max az ASUS My Cinema-P7131); amióta a videókártyám is nVidia, azóta még az sem gáz, lévén az nVidia ad FreeBSD és Solaris drivereket is. (Hiába jobbak az AMD kártyák, ha a non-windows, non-mac driverek minősíthetetlenek.) Túl új hardware-eim nincsenek, egzotikusabbak már vannak, de a primer desktop gépem nem az, tehát nem ez a baj. Itt inkább a "hardvert venni tudni kell" effektus, amit nem szeretnék megint a nyakamba venni; ha bármi kinyúvad, Linuxnál kevesebb eséllyel futok bele valamibe, amibe nem szeretnék. És a gépem 2012-es, nincs garancia semmire.

Ja, meg FreeBSD alatt gőzöm nincs hogy férek hozzá az LPT porthoz, márpedig a PC<->Amiga, vagy PC<->C128 adatátvitelhez az nekem kell.

BTW: szerintem az AMDGPU driver a legjobb jelenleg Linuxon. Az Intel esik-kel az új kiadásokkal, az Nvidia meg időről időre megszopat a zártságával. Évek alatt bejártam az Nvidia -> Intel -> AMD vonalat, ez utóbbival vagyok a leginkább elégedett.

Halvány fogalmam sincs tud-e olyat, sose volt igényem erre. :)

Fedora `dist-upgrade` után vagy volt GUI vagy nem, mindig lutri volt. Volt hogy a kernel modul nem fordult, volt hogy az X verzióval nem volt kompatibilis az nvidia driver, és asszem volt hogy a GCC verzió szivatta meg. A Waylandot nem tudtam kipróbálni vele, akkor lett elegem és váltottam Intelre, akkoriban úgysem játszottam.

Nekem van, mert amióta nem 4:3-as CRT-m van, hanem laposom, azóta a retrojátékokat csak így lehet mindenféle gusztustalan aspect ratio disortion és scale blur nélkül játszani.

Hát ez fura. Ilyet nekem sem az AMD, sem az nVidia driverei nem csináltak az elmúlt 17 évben. Persze lehet, hogy csak szerencsém van.

> De, FreeBSD-n szép komótosan ugyan, de ami "noarch" csomag, azt viszik is el ebbe az irányba (Perl, Python és hasonló scriptnyelvek valamelyikén elkészült, kalsszikus "binárist" nem tartalmazó csomagokat pl.)

A többi Linuxra gondoltam, hogy azokban nem jobb.

> Igaz, itt nincs is szétválasztva az app és a headerjei általában. Tudom, ez nem Linux.

Ez nem Linux kérdés, ez inkább ökölszabály, hogy a headerek külön vannak. Nyilván egy binárist nem tartalmazó - tehát architektúra-független - csomag esetén majdnemhogy édesmindegy (maximum a helyspórolás miatt nem), de ahol bináris is van, ott az az ötös bontás célszerű, amit fentebb leírtam.

> De a CentOS-t nem értem. Ha egyszer van egy noarch nevű architektúra, akkor mi a bánatos francért nem használják ki a lehetőségeit?

Miért, a Debianosok miért nem használják ki a noarch-ekvivalens "all" architektúráét? Sügérek a mainstream Linuxos csomagkarbantartók. (Tisztelet a kivételnek.)

A többi Linuxra gondoltam, hogy azokban nem jobb.

Azért pl. szerintem Arch esetén jónak néz ki, pl. nézd meg az aalib csomagokat (az ABC-ben ő az első, azért ezt hozom példának :) ). A 64 bites aalib tartalmaz mindent (a headereket is), nincs külön devel. A lib32-aalib pedig csak a 32 bites .so-fájlokat, a /usr/lib32 könyvtárban (a headerek ugye a 64 bitessel jönnek).

Bocsánat, de itt nem a shared object fájlokról volt szó, hanem az object fájlokról. Nem .so, hanem .o. A devel csomagok hoznak egy raklap objektumfájlt, amit linkeléskor használ a fordító. Ezek ugyan szét vannak szervezve 32 és 64-bites csomagokba, de a barom karbantartó az az architektúra-függő objektek mellé csomagolta a headereket is, mindkét architektúránál, ezért aztán, ha neked mindkét architektúra objektjei kellenének, akkor rászívtál, mert a headerek azonosak mind a két -dev csomagban. Ezért kellene a headerfájlokat architektúra-semlegesen külön tárolni.

> Ki hasznal itt nemsystemd-s distrot? Melyiket?

Devuan.

> Milyen DE/WM-mel?

TDE.

> Esetleg van valami fontos feature ami nem mukodik a systemd hianya miatt?

Nincs.

> Mit valtottatok le vele?

Debian.

> Volt valami specifikus problema a systemd-vel, vagy csak "nem tetszett a systemd iranya", netan veletlenul tok mas miatt esett a valasztas systemd nelkuli distrora?

Volt.

1. Devuan, Void Linux és a nagy kedvencem Slackware.

2. Ha igazán szépet akarsz KDE, ha kicsi gyors pörgősre vágysz Xfce.

3. Slackware örök

4. Systemd mentes kezdetektől fogva (Slackware)

Az elmélet az, amikor mindent ismerünk, de semmi nem működik. A gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.

PAM még mindig nincs, de képzeld van Postfix és Dovecot ;-)
 

Fri Nov 17 00:56:25 UTC 2017

n/postfix-3.2.4-x86_64-1.txz: Added.
This will be the default MTA in the next Slackware release. 

Az elmélet az, amikor mindent ismerünk, de semmi nem működik. A gyakorlat az, amikor minden működik, de senki nem tudja, miért.

De jó... Azért azt megnézném, hogy egy központi authentikációnál a frissen létrehozott usernek hogy csinálsz első login során home könyvtárat salakon, vagy épp időpont alapon hogy szűröd a hozzáférést, vagy mondjuk az usernév például első három karaktere alapján hogy csinálsz egyedi szabályt arra, hogy adott gépen bejelentkezhet-e vagy sem... De mondhatnám azt is, hogy szolgáltatás alapján van-e lehetőséged salakon eltérő szabályokat alkalmazni...? (azaz például a 22-es porton futó sshd-n és a 222-n futó másikon másokat)

FreeBSD?
OmniOS + pkgsrc?

OpenIndiana?

 

Ezek egyikeben sincs systemd.

FreeBSD +1

Ablakkezelőnek herbstluftwm. ArchLinuxot váltottam vele. Semmi olyan dolog nincs, ami ne működne a systemd hiánya miatt :)

Váltás oka: akkoriban (2013) még csak a terjedés kezdetén volt a systemd, az Arch is csak új telepítésnél telepített systemd-t. A váltás oka inkább az volt, hogy a Linux iránya kezdett nem tetszeni (az egyszerű rendszerkomponensek helyett jöttek új túlbonyolítottak, és nem tetszettek (értsd: nem volt kedvem kiismerni :) )), és kerestem mást. A FreeBSD-ben pont az tetszik, ami pont eltűnik/eltűnt a Linuxból.

Szintén zenész. Félig átállóban vagyok Archról. A Gentoo rendszer fel van telepítve, default OpenRC-vel, de még nincs belakva, úgyhogy nem tudok nyilatkozni, hogy mivel lesz probléma, valami systemd-re dependelő progival lesz-e baj. Hosszú idő systemd-zés után váltok vissza hagyományosabb initrendszerre, újra meg kell szokni, nincs még vele tapasztalatom.

Ha a topiknyitónak túl meredek a Gentoo, akkor meg az Artix-ot ajánlanám neki. Ez lényegében vanilla Arch, de systemd nélkül. Vagy ha nem zavarja, hogy régiek a csomagok, akkor MX Linux vagy Devuan.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Na, Gentoo-n már előjött az első systemd-függő progi problémája, pedig csak tegnaptól kezdtem belakni. SwayWM dependel a systemd-logind-re. Persze megy elogind-vel is, ami pótolja a logind-t, de ezzel egy veszélyes tendencia indulna meg, egy csomó szoftverhez futtathatnék ilyend-t, olyand-t, bloatd-t, amelyek a systemd egy-egy részelemét nyújtanák és amikor ezek már mind futnak, akkor ugyanannyira bloat lesz, hogy ennyi erővel maradhattam volna systemd-s disztrón is.

Amiről tudom még, hogy erősen systemd-függő, az a Gnome3 Shell.

Egyébként systemd-mentes disztróra teljesen jó irány, amit a topikindító ír: Void Linux. Egy próbát mindenképp megér a Artix előtt.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nem az, hogy macera, hanem nem éri meg. Ha minden részfunkcióját emulálod a systemd-nek, akkor azon fogod magad kapni, hogy fut egy olyan ökoszisztéma, ami lényegében egy komplett systemd, és csak magadat áltatod, mivel ennyi erővel maradhattál volna systemd-n is. Szóval, ha valaki tényleg dobni akarja, akkor ne ilyen elogind-s félmegoldásokkal dobja, hanem teljesen, írmagját is ki kell irtani, egyik részszolgáltatását sem érdemes semmivel emulálgatni.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Kedves TCH, hazudozik az ángyikád térde kalácsa, az, hogy kulturáltan fogalmazzak. Eleve nem tudom, hogy lehetne a véleményem hazugság. Az ugyanis a véleményem. Az meg, hogy abszurd baromság-e? Ha szerinted nem, akkor ideje lenne csavarnod az ide vonatkozó kommunikációd(on/tokon), mert az összes systemds topicban megy az így szar, úgy bughalom, linkelgetitek a miért szar a systemd listát, mintha azon objektív igazságok lennének, és egykiőtöktől sem emlékszem soha egyetlen alkalomra sem, amikor bármiről beláttátok volna, hogy nem fekete-fehér, hogy egyébként vannak a systemdnek jó megoldásai, meg hasznos dolgai, vagy legalább annyit, hogy ami nektek ideológiailag showstopper seggfájás, az nem biztos, hogy mindenkinek az. A linkelt topikban is azonnal oda jut a rendkívül pragmatikus Raynes, hogy aki szereti, az perverz. Szóval de, innen nézve szerintetek a systemd a patásördög, még akkor is, ha a kognitív disszonanciátok akadályoz benneteket ennek felismerésében.

Az meg, hogy mindemellett időnként láthatólag még fogalmatlanok is vagytok, az csak bónusz. Itt is jópofa pl, hogy Raynes szerint már ott a dependency, holott kb 60 sec scrollozás után az --  egyébként előtte az sose láttam -- swayvm doksijából elég hamar kiderül, hogy biztos, hogy nem kötelező hozzá a systemd-logind: On systems without logind, you need to suid the sway binary. Mivel emlékeim szerint a gentoon már tizennagyonsok éve is kb. az volt a függőség, ami kellett a compilehoz, ezért élek a gyanúperrel hogy nem függőség az most sem.

Az se merül egyébként fel, hogy a sway gondolom azért használja a logindt, mert pl nem akarnak a session kezeléssel szívni, hanem -- tudod, olyan unixos módra ;) -- kiszerveznék egy helyre, hogy ott jól legyen lekezelve, és ne legyen mindenkinek saját megoldása rá, ők meg fejlesztenének tiling vmt inkább.

Ja, meg az sem tűnik fel, hogy az elogind egyébként nem helyettesíti a systemd-logind-t, hanem konkrétan a systemd-logind, csak lehet önállóan futtatni. Nyilván azért, mert szerintetek ilyet egyébként a monolitikus systemdvel nem lehet ;)

Egyáltalán nem kedves kroozo, leszel szíves belinkelni, hogy hol állítottam én, hogy a systemd, vagy Poettering a patásördög, vagy, hogy ez okozza majd az opensource vesztét. Vagy, hogy kit birkáztam le systemd használatért. Én egy ilyenre sem emlékszem, én ugyanis sosem támadtam senki személyét a systemd vitákban, azért mert systemd-t használ. Ha egyet is tudsz mutatni, én kérek elnézést. Ha nem, akkor hazudtál, ugyanis ott egy explicit állítás hangzott el rólunk, ill. arról, hogy mit gondolunk és mondunk, aminek valóságtartalma zéró volt. Ez nem kognitív disszonancia kérdése, hanem kb. olyan, mintha én azt mondanám, hogy te egy őrült BKV ellenőr vagy, aki azért fújja le könnygázzal a nyuggereket a buszon, mert nincs jegyük. Ja, nem, ezt nem szó szerint kell érteni, csak arra utaltam, hogy buggyant vagy. Kognitív disszonancia? Lófasz. Ha ilyet leírok: hazudok. Ahogy te is hazudtál. Vagy, ha ez túl bonyolult lenne, akkor másik példa: ha azt mondanám, hogy te a systemd-t valláspótlékként használod és bármilyen kritikát vagy műszaki ellenérvet szentségtörésként kezelsz és felháborodsz rajta, akkor az mi lenne? Ugye, hogy hazugság? Na, te most mirólunk ennek a tükörképét állítottad; azt, hogy vallási fanatizmusból utáljuk a systemd-t. Ez pedig nettó hazugság; a vallásban hinni szokás, nem pedig műszaki tényekkel érvelni. No comment.
(Ami pedig a seggfájást illeti, egyelőre a ti seggetek fáj, ha a systemd epic failjei előkerülnek.)

Aztán:

> az összes systemds topicban megy az így szar, úgy bughalom, linkelgetitek a miért szar a systemd listát, mintha azon objektív igazságok lennének

Ezen konkrétan magam alá szartam; az megvan, hogy az egy gyűjtőoldal, amin elsöprő többségében más oldalakra való mutató linkek, idézetek, hibajegyek, CVE-k és hasonló dolgok vannak, nem pedig az oldal tulajának a véleménye? Az megvan, hogy egy sechole, vagy egy reprodukálható bug kurwára nem szubjektív vélemény, hanem egy kurwára objektív tény? És még mi vagyunk fogalmatlanok...

Továbbá:

> és egykiőtöktől sem emlékszem soha egyetlen alkalomra sem, amikor bármiről beláttátok volna, hogy nem fekete-fehér, hogy egyébként vannak a systemdnek jó megoldásai, meg hasznos dolgai

Tehát "soha egyetlen alkalomra sem"?

Akkor idézet magamtól (https://hup.hu/cikkek/20180609/elerheto_a_devuan_asciii_2_0_0-s_stable_kiadasa#comment-2240760):

"A systemd timerek tényleg többet tudnak, mint a Cron (kivéve a mail on fail-t, fixme) és sok jó ötlet van bennük, de pont Cron alternatívákból Dunát lehet rekeszteni, mind az egyszerű-cronszerűekből (pl. FCron) - amik annyit tudnak, ami a legtöbb ütemezéshez kell - mind a bonyolultabbakból (pl. Mesos + Chronos) - amik még többet is tudnak, mint a systemd timerek."

Nekem nagyon úgy tűnik, mintha beláttam volna, hogy a systemd-ben vannak jó megoldásai, meg hasznos dolgai, nevezetesen a timerek.

Még továbbá:

> vagy legalább annyit, hogy ami nektek ideológiailag showstopper seggfájás, az nem biztos, hogy mindenkinek az.

Ismét csak idéznék magamtól (https://hup.hu/cikkek/20191209/a_debian_projekt-megkezdte_a_szavazast_init-ugyben#comment-2414809, de egyébként az egész topicban ezt hangoztattam):

"Én nem mondtam, hogy te ne használd. Én egy büdös szóval nem mondtam neked, hogy mit használj. Alternatívákat felsoroltam párat, mint lehetőséget, de egy szóval nem mondtam, hogy használd, csak informáltalak, hogy van ilyen is."

Nekem nagyon úgy tűnik, mintha az lett volna az álláspontom, hogy van akinek ez fekszik és ez nem baj, csak nekem ne kelljen, hogy tetszedjen, nekem ne kelljen használni. Márpedig ha kiirtják a többi rendszert mindenhonnan, akkor muszáj. Ez a bajom. Nem sikerült megértened három év alatt sem.

Úgyhogy itt két eset lehetséges. Vagy nem olvastad az említett posztokat és akkor megint látatlanban mondtál véleményt, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal, vagy pedig olvastad, csak képtelen voltál értelmezni.

Aztán:

> Az meg, hogy mindemellett időnként láthatólag még fogalmatlanok is vagytok, az csak bónusz.

Az ez után leírtak meg végig Raynes-ről szóltak; akkor mi ez a többes szám? Nekem meg az jött le a veled való vitákból az elmúlt három év alatt, hogy te vagy totál fogalmatlan, mert életedben nem láttál mást a systemd-n kívül, mint a tényleg vitatható minőségű SysVInitet. Külön örömünnep volt, ha más initrendszer is szóbakerült. Arról nem is beszélve, hogy egy darab elfogadható érved nem volt a "a miért szar a systemd listán" található esetekkel kapcsolatban, csak lesöpörted az egészet...

Summa summárum, minden amit állítottál rólunk, az egy nagy kamu. (Illetve én most a magam részéről cáfoltam a rólam szólókat, Raynes majd intézi a maga felét.) Érveink helyett a személyünket támadod aljas hazudozással, agyatlan vallási fanatikus birkaként beállítva minket, azaz pontosan azt csinálod, amivel minket vádolsz hamisan. És akkor még neked áll feljebb.

Várom az idézeteket a patásördögről, opensource apokalipszisről és birkázásról. Addig én a részemről lezártam.

Egyáltalán nem kedves kroozo, leszel szíves belinkelni, hogy hol állítottam én, hogy a systemd, vagy Poettering a patásördög, vagy, hogy ez okozza majd az opensource vesztét.

Dehogy fogom belinkelni. Ezt azért nem, mert ilyet konkrétan nyilván nem mondtál, ez ugyanis, ha nem annyira megy a magyar nyelv eszköztára, nyilvánvalóan az én sarkított interpretációm volt az álláspontotokról. És ez attól, hogy előástál kettő darab linket, ahol a szokásosnál kicsit enyhébben nyilatkoztál meg, nem fog érdemben megváltozni (Pláne, hogy a timereknél pl pont nem sikerült felfognod, hogy abban pont az a trúváj, hogy unitokat basztat).

De mivel látom, hogy neked ez komoly fájdalmat okoz: elnézésedet kérem, hibáztam, te és Raynes nem utáljátok fanatizmusból a systemdt, pláne nem vallásiból, azt azonban továbbra is tartom, hogy bőven elég szemellenzősen álltok ehhez az egészhez, hogy ne legyen veletek értelmes vitatkozni róla.

A többit meg azért nem fogom előásni, mert annyira nem érdekel, meg már ezerhatszázhuszonháromszor le lettek ezek mind futva, szóval csak szemezgetni fogok :) (És még mielőtt megint kitalálnád, hogy hazudok, nem számoltam meg lehet, hogy csak 1618 volt)

Ezen konkrétan magam alá szartam; az megvan, hogy az egy gyűjtőoldal, amin elsöprő többségében más oldalakra való mutató linkek, idézetek, hibajegyek, CVE-k és hasonló dolgok vannak, nem pedig az oldal tulajának a véleménye?

Azoknak a tényeknek jelentékeny része vitatható műszaki vélemény (igen, a" nemértitek hogy nem unix filózófia és ezért szar", az egy vitatható műszaki vélemény, nem pedig tény), a másik része a Pöttering egy arrogáns, értetlen fasz témakörben van (ja, az), a harmadik része meg egy rakás valid bug, meg néhány, ami egyesek szerint valid bug, mások szerint meg nem (hello 0pointer uid). 

Nekem nagyon úgy tűnik, mintha az lett volna az álláspontom, hogy van akinek ez fekszik és ez nem baj, csak nekem ne kelljen, hogy tetszedjen, nekem ne kelljen használni. Márpedig ha kiirtják a többi rendszert mindenhonnan, akkor muszáj. Ez a bajom. Nem sikerült megértened három év alatt sem.

Ez meg még mindig netto baromság. Ez open source, soha nem lesz muszáj neked. Mindig megírhatod, összerakhatod magadnak. Ja, hát ha keveseket érdekel ez, akkor kicsit munkásabb lesz, de mint pl ez a topic is mutatja, vannak még egy páran, akik hajlandók munkát tenni bele. Bár a Devuanosoknak is bevérzett a szeme, mikor felmerült, hogy nekik kéne csinálni az összes init scriptet, mert esetleg a Debian úgy dönt, hogy ők nem dolgoznak a Devuanosok kedvéért. Pedig ugye ha neked ne kelljen használni, akkor (mindenki) másnak meg ne kelljen már a te a fájdalmad miatt dolgozni.

Az ez után leírtak meg végig Raynes-ről szóltak; akkor mi ez a többes szám? 

Mivel az eredeti idézet is mindkettőtökről szólt, példák meg most ezek voltak fejben meg, sajnálom, hogy egy kalap alá vettelek titeket, amikor konkrétan te épp ebben valóban nem is voltál jelen.

Nekem meg az jött le a veled való vitákból az elmúlt három év alatt, hogy te vagy totál fogalmatlan, mert életedben nem láttál mást a systemd-n kívül, mint a tényleg vitatható minőségű SysVInitet. Külön örömünnep volt, ha más initrendszer is szóbakerült. Arról nem is beszélve, hogy egy darab elfogadható érved nem volt a "a miért szar a systemd listán" található esetekkel kapcsolatban, csak lesöpörted az egészet...

Ne haragudj, de saját magamról se fogom előturni azt, amikor arról értekezem, hogy például egy solarisos SMFhez képest egyik sincs a fasorba se, se azt, amikor a freebsd rcjről beszélgettünk, se azt, hogy pl a másik befutónak tűnő upstart hogy volt még sokkal idegesítőbb, se innen a szomszéd topikból amikor konkrétan leírtam, hogy az én szeretem listán második helyén az s6 van, vagy azt, amikor finoman külsőrüszttel belerugok egyet a systemdbe a magic sysreq leszarása miatt, maradjunk annyiban, hogy ha én egyoldalúan / szelektíven látom a te véleményedet, akkor bizony te is az enyémet. Egyszerűen csak ebben a témában általában úgy tűnik, hogy arról érdemes mesélni nektek, amit a systemdből nem láttok / értetek, ezért gondolom úgy tűnik, mintha én a többit lenézném, amikor a systemdt "védem" (valójában csak próbálom nem fekete-fehérré tenni)

Summa summárum, minden amit állítottál rólunk, az egy nagy kamu. (Illetve én most a magam részéről cáfoltam a rólam szólókat, Raynes majd intézi a maga felét.) Érveink helyett a személyünket támadod aljas hazudozással, agyatlan vallási fanatikus birkaként beállítva minket,

Aljas hazudozás még mindig a tudod mi :) Személyetekről annyit állítottam, hogy veletek erről nem érdemes beszélgetni (pláne nem azon a vonalon, ami onnan indult, hogy hogy lehet ez valakinek a kedvence, érdemes ám a kontextus is nézni), ezt továbbra is tartom, sajnálom, ha ez neked rosszul esik. Vallási fanatikusnak nem akartalak beállítani (komolyan fel sem merült bennem a patásördög kifejezés ilyen explicit értelmezése, míg meg nem láttam, hogy te ebből ezt vonod le) az agyatlant és a birkát azt te költötted most hozzá. 

azaz pontosan azt csinálod, amivel minket vádolsz hamisan. És akkor még neked áll feljebb.

Bocs, mit is? Mármint mit csinálok én, amivel titeket vádollak? Mert systemd vallási fanatizmust biztos nem, olyat meg nem állítottam rólatok, hogy ti személyeskednétek (bár ugye megintcsak onnan indultunk, hogy Raynes leperverzezett mindenkit, akinek esetleg a systemd tényleg tetszik.) 

> És ez attól, hogy előástál kettő darab linket, ahol a szokásosnál kicsit enyhébben nyilatkoztál meg, nem fog érdemben megváltozni

Ja. Ha aszondod, hogy sose és kiderül, hogy mégis, akkor akkorse. Stimmel. :)
És ráadásul még fals is a dolog, mert a systemd-vel kapcsolatban még csak-csak lehet mondani, hogy egyszer bírtam róla valami pozitívat mondani, de az, hogy másnak lehet, hogy jó, én sosem vitattam, vagyis ez megint egy ordas nagy kamu.

> (Pláne, hogy a timereknél pl pont nem sikerült felfognod, hogy abban pont az a trúváj, hogy unitokat basztat).

Kurwára nem ez volt a lényeg abban a vitában, de sebaj.

> De mivel látom, hogy neked ez komoly fájdalmat okoz: elnézésedet kérem, hibáztam, te és Raynes nem utáljátok fanatizmusból a systemdt, pláne nem vallásiból, azt azonban továbbra is tartom, hogy bőven elég szemellenzősen álltok ehhez az egészhez, hogy ne legyen veletek értelmes vitatkozni róla.

Nem fájdalmat: megrökönyödést. De el van nézve.

> Azoknak a tényeknek jelentékeny része vitatható műszaki vélemény (igen, a" nemértitek hogy nem unix filózófia és ezért szar", az egy vitatható műszaki vélemény, nem pedig tény), a másik része a Pöttering egy arrogáns, értetlen fasz témakörben van (ja, az), a harmadik része meg egy rakás valid bug, meg néhány, ami egyesek szerint valid bug, mások szerint meg nem (hello 0pointer uid).

Egy nagy lófaszt. A legnagyobb része bugokra, CVE-kre és hasonlókra mutatott. Ha már azt is megkérdőjelezed, hogy egy reprodukálható bug az bug-e, akkor tényleg nincs mit mondani. (A 0pointernél sem az volt a baj, hogy most lehet-e számmal kezdeni-e vagy sem, hanem, hogy ne a rootra reverteljen már...)

> Ez meg még mindig netto baromság. Ez open source, soha nem lesz muszáj neked. Mindig megírhatod, összerakhatod magadnak. Ja, hát ha keveseket érdekel ez, akkor kicsit munkásabb lesz, de mint pl ez a topic is mutatja, vannak még egy páran, akik hajlandók munkát tenni bele. Bár a Devuanosoknak is bevérzett a szeme, mikor felmerült, hogy nekik kéne csinálni az összes init scriptet, mert esetleg a Debian úgy dönt, hogy ők nem dolgoznak a Devuanosok kedvéért. Pedig ugye ha neked ne kelljen használni, akkor (mindenki) másnak meg ne kelljen már a te a fájdalmad miatt dolgozni.

Persze, hogyne. Írhatok ennyi erővel OS-t is nem? Ez a mikrofosi mentalitás, hogy dehogy nincs választásod: nyugodtan mehetsz a fárasba, a többség ezt akarja. (Ami kamu, mert a többség sem a windóztízet, sem a systemd-t nem kérte, csak leszarta vagy beletörődött. Akarat != beletörődés.) Itt nem az "én fájdalmam" miatt kell másnak dolgozni (már megint csak személyeskedni bírsz); korábban volt választása az embernek és ezt veszik el szép lassan. Ne értsd, ha nem akarod.

> Ne haragudj, de saját magamról se fogom előturni azt, amikor arról értekezem, hogy például egy solarisos SMFhez képest egyik sincs a fasorba se, se azt, amikor a freebsd rcjről beszélgettünk, se azt, hogy pl a másik befutónak tűnő upstart hogy volt még sokkal idegesítőbb, se innen a szomszéd topikból amikor konkrétan leírtam, hogy az én szeretem listán második helyén az s6 van, vagy azt, amikor finoman külsőrüszttel belerugok egyet a systemdbe a magic sysreq leszarása miatt, maradjunk annyiban, hogy ha én egyoldalúan / szelektíven látom a te véleményedet, akkor bizony te is az enyémet.

Hát, amit nem nekem írtál, azt nem biztos, hogy látom. Nekem többnyire csak a SysVInitet szidtad.

> az agyatlant és a birkát azt te költötted most hozzá.

Ok, nem agyatlan birkát mondtál, hanem megvezetett birkát.

> Bocs, mit is? Mármint mit csinálok én, amivel titeket vádollak? Mert systemd vallási fanatizmust biztos nem

Nem-e? Hát a patásördög mi az ördög? Ki bélyegez ördögnek másokat, ha nem a vallási fanatikus? És te ezt próbáltad ránksütni, miközben azzal vádolsz minket, hogy mi másra sütjük rá a megvezetett birka bélyegét és közben vallásos fanatizmussal fröcsögünk Poetteringre. Vagy, állításod szerint nem próbáltad. Akkor csak így sikerült.

Szerintem vegyél vissza a hangnemből. Én nem így nyilatkoztam meg feléd. Lehet TCH-val már megszoktátok korábbi viták alkalmával, hogy ez a hangnem, de velem szemben mellőzd. Előre is kösz.

Ami a szakmai érdemet illeti: megcsináltam most ezt a suid adást is, és nem segít. Továbbra is az van, hogy a Sway fut, ahogy előtte is futott, de benne nem indítható semmilyen grafikus alkalmazás. Lehet én rontok el valamit, de nem látom mit. Gentoo alaprendszer, OpenRC, felhasználóm benne van az audio, video, wheel csoportban. Az USE flagek között ott van a wayland opengl meg minden szükséges dolog, mesa ott van a rendszeren ezekkel fordítva, telepítve van a Sway-nek minden függősége. Egyszerűen mégse jó.

elogind-ről nem tudtam, hogy a systemd-nek egy modulja konkrétan, de nem is változtat a lényegen, hogy most csak emulál egy modult, vagy ő maga a modul. Nem akarok ilyesmit a gépre. Az sem érdekel, hogy ezt te függőségnek hívod, vagy nem. Teljesen mindegy, hogy fordításkor függőség, vagy fordítás után nem fut az adott szoftver a hiányában, vagy nem megfelelően.

Az általad sérelmezett topikban leírtam azt is, hogy mint initrendszer, nem lenne bajom a systemd-vel. De sajnos nem maradt meg init rendszernek, hanem már teljesen átvette a rendszer felett az irányítást. Még így is elférne tőlem, mert legfeljebb nem használom, de a gond azokkal van, akik mindent erre dependelnek, így pedig lényegében megölik a többi initrendszert. Ez a systemd egy rákfenéje lett a linuxos világnak, beeszi magát, kiszedni nem lehet. Ez addig nem is baj, míg valakinek nincs az útjában, hanem majd utána próbáld csak kivakarni az ökoszisztémából, elég nehéz lesz. Nem csak initrendszernél, de semelyik más szoftvernél és megoldásnál nem szabadna megengedni, hogy a többi alternatíva rovására terjedjen, és azok használatát ellehetetlenítse. Ez elvi kérdés, nem a systemd-ről szól.

Sőt, anno, ha visszaolvasol nagyon régi hozzászólásaimat, akkor azokban még azt írtam, hogy nincs bajom a systemd-vel. Sok évig használtam. Eleinte még bloatnak sem volt annyira bloat. De az utóbbi időben kiverte nálam a biztosítékot ilyen letilthatatlan random seed szolgáltatási mizériával, vagy hogy a rákba nevezik, elegem lett, hogy feltartja a bootolást. Próbáltam feltenni a haveged-et, egy ideig le is rövidítette ezt a várakozást, de már azzal is másodperceket időzik a rendszer ezen a hülyeségen. Na meg elég a memóriafogyasztását megnézni, Arch (elég minimalista telepítés) a konzolon boot után 100 MB memóriát foglal. A Gentoo csak 49-et. Igaz ez nem csupán a systemd különbsége, hanem a pulseaudio hiánya is benne van. Amint betöltök egy grafikus felületet, vagy még rá valami GUI-s programot, tovább nő a különbség. Az egész nem azért gond egyébként, mert ne lenne 50 MB memóriám, a 16 giga RAM nagyja általában kihasználatlanul áll. Hanem nem akarom, hogy minden szükségtelen dolog betöltsön, ha egyszer meg lehet lenni nélküle. Pont így bloatosodnak észrevétlenül a rendszerek, egy kis 50 MB itt, egy kis amott, egy kis 0,1% CPU még rá, és azon kapjuk magunkat, hogy 500-1000 MB RAM-ot bekajáló rendszeren találjuk magunkat, aminél a bootidő is megduplázódott, és lomha az egész. Ugyanez van a függőségekkel is. Múltkor egy másik fórumon nem értette egy linuxos kezdő, hogy mi a bajom azzal, ha valaminek van 1-2 függősége, elfér, mikor terás háttértárak vannak. Közben meg a függőség függőségének is lehet függősége, és azon kaptuk magunkat, exponenciálisan dagad a függőségi fa. Meg minél több függősége van valaminek, annál valószínűbb, hogy frissítéskor valami eltörik, meg kevesebb csomagot is kell frissítgetni, letöltögetni, telepíteni, ha nincs függőség.

Egyébként nekem nem fáj, hogy más mit használ. Tőlem, aki a systemd-be van beleszerelmesedve, használja, akár pulseaudioval és gnome-bloatd-vel is felteheti, meg még 3000 másik csomaggal. Csak az ilyen userek miatt ne lehetetlenítsék el azt, aki mást használna, meg ne legyen megmagyarázva, hogy mivel nekem nem kell a systemd, én leszek a hülye, és akkor elkezdenek győzködni, hogy de-jó-is-az.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Raynes, nem ismerlek és csak hallomásból van infóm arról hogy egyetemista vagy.

Hagy adjak egy tanácsot. Tanulj valami hasznosat míg időd van, valami olyat amivel idővel pénzt lehet keresni. A gentoo reszelés és a széllel szemben vizelés képessége nem tartozik ezek közzé. Ha egyszer éles rendszert kell üzemeltetned az jó eséllyel egy systemd-s linux lesz, nem egy szépen kifaragott gentoo, lehet utálni hogy bloat meg korlátozott meg beeszi magát mindenbe, de ez a mainline, inkább ismered meg mint kerüldgesd mint macska a forró kását.

Ha nem rendszer üzemeltetés irányba akarsz elmenni akkor meg a választott szakterületeden képezd magad.

A gentoo reszelés jó hobbz csak nehéz belőle megélni. Biztos megjelenik majd valaki aki gentoot üzemeltet, de biztos vagyok benne hogy sokkal többen üzemeltetnek RHEL vagy Centos rendszereket.

Nem véletlen hogy minden topikban ahol ez előkerül azt hangoztatják a tapasztaltabbak " kinőttem már a rendszer reszelésből, csak használni akarom".  

// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

Ne erőlködj. Fentebb is kurwára beégtél a "normálisan összerakott disztróddal", szóval te ne nagyon osszál tapasztalatról senkit. (Amúgy csak mondom, ha már szóbahoztad, hogy az előző melóhelyemen nekem is többszázas nagyságrendben kellett szervereket tutujgatnom, csak nem RHEL, hanem Debian (7) és Devuan (2) alapokon. Úgy, hogy én programozó vagyok, nem rendszergazda. Nesze tapasztalat.)

Tanulj meg olvasni. Egy szóval nem írtam, hogy production környezetben történő taknyolás folyt. Azokon az éles rendszereken nem volt fejlesztés, csak üzemeltettük őket. Fejlesztést cégen belül, dev-szerveren.
Szerintem tényleg ne erőlködj, mert egyre szánalmasabb vagy.

Sz*rk: (Beszerkesztetted.)
> Ja, és hogy is volt a debilkés ssl-fiaskó? Az aztán k.ra jól összerakott dolog volt... Pedig emlékeim szerint több helyről figyelmetették a tökikét, hogy baromság, amit csinál...

És? Mondtam én, hogy a debilányosok nem gyökerek? Emlékeim szerint ebben speciel egyetértettünk. Ettől még az RHEL is egy csapat majom marad, ld. SzBlackY sztoriját lent.

Akkor egy darabig ne [cenzúrázva] se [cenzúrázva].

De most komolyan, ha valakit előléptetnek 'programozó' fokozatból 'üzemeltető' fokozatba, akkor egycsapásra kialakul benne a gondos tervezésre, fegyelmezett munkára és kreatív hibakeresésre való képesség? (Hiszen ezek a programozáshoz ugye nem kellenek, csak az üzemeltetéshez.)

Na, akkor itt most megkérdezném, hogy hogy is érted ezt, mit is baszna el a kóder? A programot, ami a szerveren van? Ha így értetted, akkor már megint analfabéta voltál; le volt írva, hogy az cégen belül, dev-szerveren volt fejlesztve; éles szerveren nem tesztelünk és nem fejlesztünk. Ha meg úgy érted, hogy az üzemeltetést bassza el (mert mondjuk félrek(onfig)úr valamit), akkor visszakérdezek; mi van, ha azt a rendszeradminisztrátor bassza el? Ő nem hibázhat? Ha a sysadmin baszik el valamit éles üzemeltetésben, azzal ugyanúgy szopik minden érintett. Tehát irreleváns, hogy az üzemeltető civilben micsoda. Ha tudja mit csinál menni fog, akkor is, ha civilben kóder, ha meg nem, akkor meg fail lesz a vége, akkor is, ha civilben sysadmin. Nagy bajok vannak a fejedben.

Úgy látszik nem csak olvasni, de gondolkodni sem ártana, ha megtanulnál; az, hogy mi a szakmám, meg mellette mihez értek még, mit tudok megcsinálni az két külön dolog. Nem ez volt az egyetlen melóm, ahol üzemeltetni is kellett, KKV-nál ilyesmi előfordul.

Egyébként én meg ott nem lennék se munkatárs, se ügyfél, ahol te üzemeltetsz, mert ahhoz képest, hogy két éve még véresszájú systemd-ellenző voltál, mostanra véresszájú systemd-hívő lettél. Magyarán "szakmailag" 180°-os fordulat, csak a véresszáj maradt. Mint egy valláskárosultnál a megtérés. És akkor megy a mutogatás a debilányosokra, hogy el van kúrva (igen, el), de bezzeg az RHEL az jól összerakott disztró; egy nagy lófaszt az, csak máshogy szar. Szakembereket ne vezéreljen vallás. Ez a paranoid debilkefóbia/butthurt FillérÓES fanboiság amúgyis már beteges nálad, már két éve is ezzel jöttél (egy hordozható scriptfájlnál, ultimate fail, lol), mert fő a rosszindulat. Te valamit nagyon kompenzálni akarsz, ha állandóan mások tudását vonod kétségbe.

2015 nem két éve volt - számolni is megtanulhatnál, ha már kódgányolásra adtad a fejed. És igen, anno nem tetszett, de miután hajlandó voltam megismerni, és kiderült, hogy a napi használat során kevesebb baj van vele, mint a csillió kódgányoló/csomagkarbantartó marha által elkövetett, fosnál fosabb initscriptekkel (mert a sysvinit-et sem bírta a legtöbbjük rendesen megismerni, bár linuxos világban nagyon nem divat az eszközök mély és komoly ismerete...), így,miközben a systemd _is_ változott, a véleményem is módosult. Tudod még mindig jobb az, ha valaki hajlandó a véleményén változtatni, mint az, amikor valaki dafke nem kell a változás alapon sz@rozza azt, amit még bottal sem hajlandó piszkálni (mer' szar).
A két évvel ezelőtti mók az arról szólt, hogy van valami bináris lószar, amit valaki, valahol megírt, lefordított, és azt a naygonhűdeokos admin felkalapálja, mert csak. Aztán ha maga alá rosál valami tőle, vagy a trutty dől el, mert a rendszer úgy frissül körülőtte, hogy róla a kutya sem (de a csomagkezelő biztosan) nem tud, akkor mi a szösz lesz.
Alapvetés, hogy production környezetben zárt, jól definiált forrásból, az OS-hez mefadott módon kerüljenek fel elsődlegesen szoftverek. A legtöbb disztróban ez nem a targézé, vagy a wget http:satöbb/foo/bar/baz.sh | bash módszer.

Te maradj az Amiga/Commodore vonal mellett, ott lesz neked jó - bár a Zilog CPU-hoz képest nagyjából fostalicska volt mind :-D

> 2015 nem két éve volt - számolni is megtanulhatnál, ha már kódgányolásra adtad a fejed.

Benéztem az évszámot, valamiért 2017 maradt meg, ilyen van. Gányolni meg nem szoktam. Azt a hozzád hasonlóak szoktak, mert másra nem tellik tőlük, meg az agyatlan, ostoba, személyeskedő fröcsögésre.

A systemd-s fejtegetéseidet leszarom. A valláskárosultak mindig mindent meg tudnak magyarázni, főleg maguknak. Eddig is alulmaradtál kivétel nélkül az összes systemd vitában, nem pazarlom rád az időt tovább.

> Te maradj az Amiga/Commodore vonal mellett, ott lesz neked jó - bár a Zilog CPU-hoz képest nagyjából fostalicska volt mind :-D

Morzsika...mondtam a múltkor, mutass valamit, vagy kussolj. Jelen pillanatban szakmailag te engem tűzoltólétráról se szophatnál le. (Amúgy az megvan, hogy sikerült két gépcsaládot hasonlítanod egy CPU-hoz? Ráadásul a 8-bites C= gépek közül többen is volt Z80, pl. C128, de nem baj. Ez is a tudásodat tükrözi.)

"Mint írtam, az én munkáim döntően olyan munkahelyi feladatok, amikről néha még a mellettem ülő, de más projekttel foglalkozó kollégának sem mondhattam semmit. Hobbim meg pont nem az, ami a munkám, annak itt relevanciája nem sok van." Ez anno elkerülte a figylemedet, ahogy most is. És nem, most sem fogok arról írni, hogy milyen feladatokat oldottam meg az elmúlt jó sok évben, mert a munkahelyi feladatok kevés helyen publikusak. Sőt.

A systemd jobb, mint a sz@rul szétkókányolt (mert nem értenek hozzá) módon használt sysvinit és a kapcsolódó, systemd által kiváltott szolgáltatáskupac. Ha tetszik, ha nem. Igen, évekkel ezelőtt más volt a véleményem, mostanra meg a tapasztalatok és gyakorlati szempontok alapján megváltozott. Nem vagyok hájblézer, hogy csak a régi a jó, az új miafenének - az érvek meg a saját tapasztalatok meggyőzhetnek arról, hogy tévedtem, illetve hogy a korábbi véleményem már nem tartható.

A Commodore gépek hardvere a Zilog-os vonalhoz képest fostalicska volt, ezt picit iróniával is írtam - nekem élőben volt szerencsém (bőven) a két "párt" vitáihoz "harcaihoz" hogy melyik a jobb :-) De úgy tűnik, nem jött át ennek a megjegyzésnek az éle - talán mert akkor még csattogós lepkét sem tologattál, amikor nekünk CP/M alatti fejlesztések voltak feladatként kiadva...?

> Ez anno elkerülte a figylemedet, ahogy most is.

Nem kerülte el. Csak ez ilyen semmise. Ezzel a rejtélyeskedő kampószöveggel lehet menni a devnullba.

> A systemd jobb, mint a sz@rul szétkókányolt (mert nem értenek hozzá) módon használt sysvinit és a kapcsolódó, systemd által kiváltott szolgáltatáskupac.

Látod? Már megint analfabéta vagy. Ha nem mondtam el 68000x, hogy egy anti-SysVInit érv, nem pro-systemd érv, mert van helyette ezer más is, akkor egyszer sem. Ennyire vagy komolyanvehető; el se olvasod, amit a másik ember ír, hanem writeonly módban fosod a mantrát.

> A Commodore gépek hardvere a Zilog-os vonalhoz képest fostalicska volt

680x0 vs Z80. Ez még trollkodásnak is gyenge. Amúgy is, mi az, hogy a Zilog vonal? Az egy nagyon tág fogalom; a ZX-80-as is Z80-as volt, meg az Enterprise 128 is. Melyik Zilogos gépet hasonlítod melyik C= géppel? Úgyhogy ez az állítás így kb. értelmezhetetlen. Szerintem te ne add elő nekem a veteránt, mert röhögőgörcsöt kapok.

> ezt picit iróniával is írtam

Irónia: A vadászpilóta 20 évnyi 3 Mach után egy biciklivel kenődik fel a falra.
Szarkazmus: Megint maga alá szart a systemd. Ez a legkirályabb initrendszer!
Keverni teccik a kettőt.

> nekem élőben volt szerencsém (bőven) a két "párt" vitáihoz "harcaihoz" hogy melyik a jobb

Ez pedig egy végtelenül ostoba hozzáállás; mi az, hogy melyik a jobb? Mire? Mindegyik másban volt jó. A gépek is, meg a CPU-k is. A Z80 regiszterekben (számosság/szélesség) és órajelben felülmúlta a 6500-es sorozatot, de a címzésmódok rugalmasságában és az utasítások végrehajtási sebességében alulmaradt vele szemben. Célfeladatra céleszköz.

> De úgy tűnik, nem jött át ennek a megjegyzésnek az éle - talán mert akkor még csattogós lepkét sem tologattál, amikor nekünk CP/M alatti fejlesztések voltak feladatként kiadva...?

1988-ban, vagy 89-ben írtam az első BASIC programomat C128-on. Nekem az volt csattogós lepke helyett. (És ha már CP/M, volt 3.0-ás CP/M-ünk is hozzá, azaz még mindig megvan, a géppel együtt.) Te mit csináltál 3 évesen? Magad alá szartál?
Az "éle" meg átjött, csak lepergett; rossz helyre próbáltál szúrni vele, mert nem vagyok Z80 hater, képzeld azon is tudok programozni. Ezzel az öreges dumával is el lehet amúgy menni a devnullba; neked gáz, hogy ha egy taknyos többet tett le az asztalra, mint te.

Az, hogy a Linuxos világban nem képesek megismerni és jól haszálni a sysvinit-et, az nem a sysvinit, hanem a linuxos kókányolók elleni érv. Anno a sysvinit-et nem tudták rendesen használni, most meg a systemd-t nem sikerül teljes egészében átlátni és fefogni, hogy mit miért és hogyan - szerintem nagyjából ugyanazoknak az arcoknak.

A Zilog vonal nem állt meg a Z80-nál, ez az egyik, a másik, hogy ha kapott volna olyan funkcionalitású "körítést", amit anno a játszós gépekbe raktak mások, teljesen máshol lenne most a világ. Abból, hogy '88-ban kezdted a BASIC-kel való ismerkedést, tisztán látszik, hogy ezt a "melyik jobb" vitát lekésted :-) Egyxébként '88-ban valami Fortran meg IBM PC-XT jött szembe, ha jól emlékszem, szerencsére akkor már messze nem kellett basic-kel vacakolni. Hobbiból persze maradt még az M08X és CP/M, meg Pascal, de jóval kevesebb időkeretben.

Trágár,s zemélyeskedő téren többet tettél le az asztalra, az biztos, hogy hány és milyen nagyobb rendszer felépítéséhez, bevezetéséhez, üzemeltetéséhez volt eddig szerencsém, ahhoz neked nagyjából semmi közöd - hobbiprojektem meg, mint írtam, jellemzően nem IT-s vonalon volt, ami volt.

> Az, hogy a Linuxos világban nem képesek megismerni és jól haszálni a sysvinit-et, az nem a sysvinit, hanem a linuxos kókányolók elleni érv. Anno a sysvinit-et nem tudták rendesen használni, most meg a systemd-t nem sikerül teljes egészében átlátni és fefogni, hogy mit miért és hogyan - szerintem nagyjából ugyanazoknak az arcoknak.

Ez a linuxos kókányolók ellen érv, nem a systemd mellett.

> A Zilog vonal nem állt meg a Z80-nál, ez az egyik, a másik, hogy ha kapott volna olyan funkcionalitású "körítést", amit anno a játszós gépekbe raktak mások, teljesen máshol lenne most a világ.

Nyilván, ha másra épül, akkor másfele megy. Az viszont nem biztos, hogy jobb lenne, ez az egyik. A másik, hogy a Commodore vonal sem állt meg a 6510-nél. 68060? PowerPC? SuperCPU?

> Abból, hogy '88-ban kezdted a BASIC-kel való ismerkedést, tisztán látszik, hogy ezt a "melyik jobb" vitát lekésted :-)

És? Ettől te nem okosabb leszel, csak öregebb. Egyébként nem is bánom, hogy ezeket a korai flamewarokat én kihagytam. A CoV-ban sem értettem, hogy a C64-esek és +4-esek miért marják egymást.

> Trágár,s zemélyeskedő téren többet tettél le az asztalra, az biztos,

ROFL. Ez a nap poénja. Kettőnk vitáiban kivétel nélkül te kezdted a személyeskedést és a a tágárkodást is (attól, hogy kipontozod, még trágárság). Nézd meg lent mt9 listáját, a nagy részét te hoztad össze.

> hogy hány és milyen nagyobb rendszer felépítéséhez, bevezetéséhez, üzemeltetéséhez volt eddig szerencsém, ahhoz neked nagyjából semmi közöd

Ez fordítva is áll. Csak te feltételezed a semmit, mert a kicsinyes lelkednek így jobb. Nem tudom mit kompenzálsz, de...'gésség.

Ez a linuxos kókányolók ellen érv, nem a systemd mellett.

Az viszont érv a systemd mellett, hogy lényegesen kevesebb lehetőséget ad taknyolásra egy systemd unit, mint egy init script - már csak a deklaratív jellege miatt is.

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Ami pedig az asztalra letevést illeti, én raktam le a saját szakmámban olyat az asztalra, amit eddig rajtam kívül nem csinált meg más. Mármint, hogy párhuzamos portos 1541 emut (igen, ez egy full VM), ami változó órajelű, többprocesszoros, multitaszkos, memóriavédett környezetben is tud futni. Ne gyere nekem azzal, hogy mi ennek az értelme, vagy haszna, mert egy ilyen projektnél nem ez számít. Ha te is fel tudsz valamit mutatni (akármit!), amit a szakmádban más nem csinált meg még rajtad kívül, akkor majd folytathatjuk. Addig nem tudlak komolyan venni, amíg belőled más sem jön, csak a személyeskedő mocskolódás, rosszindulatú, minden alapot nélkülöző hazudozás.

Egyrészt jól érzem vele magam, másrészt meg ezért (is) fizetnek, hogy ilyen Linuxokat üzemeltessek - az egyéb feladataim mellett. Minvel a legtöbb üzleti/kritikus felhasználásnál olyan Linux terjesztés van üzemben cégeknél, ahol systemd az alap, így ha nem is szeretném, a munkámnak akkor is része lenne - ahogy pl. része Windows szerverek tutujgatása is.

Hogy micsoda...? Hol mondtam én neki, hogy ne használjon systemd-t, már ne is haragudj? Beidéznéd?
Nem tudom feltűnt-e, de ő szólt hozzám (#1, #2) és mindjárt személyeskedéssel nyitott... Ő kötözködött és tukmált, nem én!
Aztán nem tudom feltűnt-e, de ez a topic arról szólt, hogy javasoljunk systemd-mentes disztrókat; a systemd-propagátorok vannak rossz topicban, nem én!
Ajánlott poszt: https://hup.hu/comment/2420033#comment-2420033

De komolyan, nem koltoi kerdes volt, itt mi a beszelgetes vart kimenetele? Mintha egy Orban-Gyurcsany, vagy egy kereszteny-ateista vitat hallgatnek, mi ertelme van ennek? Ertem, hogy a masik kezdte, de amig valaszolgattok egymasnak, addig sosem lesz vege, mert meggyozni nem fogjatok egymast, az biztos. :)

mi ertelme van ennek?

A katasztrófaturista bámészkodók, mint én, jót röhöghetnek, ahogy egy ennyire semmit nem érő témában ennyire egymásnak esnek? Képzeld el, ha valami komoly dologról lenne szó :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Nem a téma miatt estünk egymásnak, hanem mert zeller csak mocskolódni tud. Mi hányszor írtunk már tele húszezer oldalt systemd vs többiek vitában? Én már megszámolni sem tudom. De nem emlékszem olyanra, hogy beszóltál volna, vagy én szóltam volna be, nem emlékszem olyanra, hogy egymást emberileg, vagy szakmailag minősítettük volna. (Apróbb trollkodások előfordultak, esetleg. :P)

Tudom, ezért írtam, hogy mint katasztrófaturista tetszik, amit csináltok, még ha én nem is szoktam személyeskedni [ok, van, aki kiváltja belőlem is, de ahhoz nagyon kitartónak kell lenni] :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Már megint ezzel jössz? Te trágárkodtál ebben a topicban először. Attól, hogy kipontozod, meg kukaccal írod a szart, még trágár maradsz. Te kezdted a címkézést is. Továbbá én csak veled flameltem, te pedig több emberrel is. Te vagy itt a geci, nem én. Csinálod a magad kis szarságait, a másik embernek meg felrovod. Ritka undorító módon vagy álszent, ugye tudod?
A fiatalozással meg csak magad égeted, már mondtam. A kor nem érdem, hanem állapot.

Miért, te mit vársz ettől a beszélgetéstől? :P
Egyébként kicsit sántít a hasonlat, mert zeller hozzáállása miatt a kettőnk közti szál már régen nem a systemd vs. többiek műszaki vitáról szól, hanem az én mocskolásomról, olvass csak vissza. (Tudom, én meg belementem és visszaszóltam.) És ez nem csak a velem való vitában áll meg, olvasd végig a szálban zeller hozzászólásait: a trágárkodások, mocskolódások, személyeskedéseknek több, mint a felét (azaz az abszolút többségét) ő követte el, nem csak nekem szólt be. És akkor még ő mondja nekem, hogy trágárkodok, vagy személyeskedek. Ja, vele, mert ő jött nekem - már megint. A múltkori topicban azért jött nekem, mert kifacsartam a google nevét, ő meg itt salakozik, meg debilkézik, de egyébként már évekkel korábban is csinálta, az nyilván nem számít kifacsarásnak, csak ha én mondom, hogy kugli; hipokrízis felsőfokon.

A Slackware-t születésétől salaknak becézte mindenki, a Debiand- meg debilálnynak, debilkének - fene essen bele, hogy ennek a szónak más jelentése is van... :-D Egyébiránt neked az fájt, hogy az "erősen retró" kinézetű oscompponthu-t hozzád hasonlóan kifacsartam... Persze tény, hogy ezzel erősen fájó pontra léptem,de ilyen az élet - ha nem szeretnéd, hogy veled csinálják, te se tedd mással.
Ja, egyébként látom, sok időd van a régi hozzászólásokban turkálni... Nekem ilyen sok időm akkor volt, amikor épp munkahelyet váltottam, és a felmondási időm egy részében nem kellett bejárnom, bár akkor is találtam értelmesebb elfoglaltságot, mint kipécézni valakit, akire korábban megorroltam, és a régi sérelmekre alapozva újra cseszegetni. Szerintem szakadj le rólam, számomra kifejezetten jó a systemd, miután megismertem, és használom, te meg használj mást, ha tetszik - csak ne legyen facepalm, ha értelmes munkához a systemd-s terjesztések ismerete is szükséges - nem kicsit. Volt interjú, amin kifejezetten belekérdeztem a jelöltnél ebbe a témába, és sajnálatos módon lövése sem volt - illetve init.d-s script begányolásával akarta megoldani a feladatot (ahogy pl. Ubuntu-n egy rakat dolog össze van szegelve...)

> A Slackware-t születésétől salaknak becézte mindenki, a Debiand- meg debilálnynak, debilkének - fene essen bele, hogy ennek a szónak más jelentése is van... :-D

Aham és a karbantartót is szarbantartónak becézték, mi? Egyébként a debilkét, mint kifejezést még csak ki lehet magyarázni, hogy vicc, de egy olyan rosszindulatú hazugságot, hogy "minden, ai nem debilke, az fúj", azt már nehezebben. A "szarbantartót" szintén. A "normális disztrót" meg pláne.

> Egyébiránt neked az fájt, hogy az "erősen retró" kinézetű oscompponthu-t hozzád hasonlóan kifacsartam... Persze tény, hogy ezzel erősen fájó pontra léptem,de ilyen az élet - ha nem szeretnéd, hogy veled csinálják, te se tedd mással.

Nem, nem fájt a foskomp, mint mondtam, nem szoktam fennakadni az ilyenen, azon akadtam fennt, hogy beszólsz a "kugliért" (amihez itt senkinek nincs személyes kötődése), aztán meg foskompozol. Nem fájt, megrökönyített, hogy hogy lehet valaki ekkora egy álszent alak.

> bár akkor is találtam értelmesebb elfoglaltságot, mint kipécézni valakit, akire korábban megorroltam, és a régi sérelmekre alapozva újra cseszegetni. Szerintem szakadj le rólam

Hogy micsoda? :D
Ember, kapj már a fejedhez: te jöttél nekem kétszer is, csak ebben a topicban! Én hozzád sem szóltam, sem itt, sem másutt, te szóltál be mindenféle trágárságot, most is és a korábbi topicokban is; én pécéztelek ki? Egyszerűen hihetetlen...összeszarom magam rajtad; miféle alternatív valóságban élsz? :D
Egyetlen posztot mutass bármelyik topicban, ahol én indítottam ellened bármiféle támadást! Ez már kurwa rég nem a systemd-ről szól: éppen te vagy, aki a régi sérelmeidért elégtételt akarsz venni, mert számos vitában kurwa csúfosan alulmaradtál, amikben természetesen érveid szokás szerint nem voltak, csak beszólogatásaid.

> számomra kifejezetten jó a systemd, miután megismertem, és használom

Ez meg itt senkit nem érdekel, mint már mások is megjegyezték, a systemd-hívők eltévesztették a házszámot, a topicnyitó systemd-mentes Linuxokat kért, helyette hittérítést kapott. No comment.

> Ja, egyébként látom, sok időd van a régi hozzászólásokban turkálni...

Nem. Van indexfájlom, így egy pillanat alatt megtalálom amit akarok. Nem gondoltad volna, mi?

A Debian ssl fiaskó okán, meg a totálisan katasztrófális initscriptek/scripthalmazok miatt emlegetem a csomagok összelapátolóit úgy, ahogy. Az ss-fiaskó okán nem a csomag, hanem annak a használói maradtak sz@rban egy jó darabig, ergó valoban nem sz@rbantartó, hanem sz@rbavivő - mondjuk :-P
Ja, a sz@rbantartó akkor sem fájt neked, amikor a mindenre is(!) dependáló csomagokról volt szó...
A "beszülás a kugliért" pont az volt, hogy az erősen oldschool oldaladat én is torzított névvel illettem. Ugyanazt csináltam, mint te, csak épp a te webhelyed nevével. No kugli, no (f)oscomk. kapís?

A topicban arról indultunk, hogy (idézlek): "egyszer bebootol, egyszer meg beszarik, meg mindenféle random baromságot csinál, mert a tutti frutti systemdben valami belül összegabalyodott? " Erre oké, a Windows poweruser beszólás valóban erős volt, bocs. Ls igen, az a tapasztalatom, hogy ha egy sysvinit-es környezetben is sz@r scriptet betákoltak a systemd-s környezetbe, akkor abból lehetnek random problémák - szerintem kell a normális disztró, szerinted meg szerencse - illetve a "normális disztró" megjegyzésemre a válaszod imigyen kezdődik: " Ezt a debilkére még csak-csak rá lehet sütni, hogy úgy adaptálták a systemd-t, hogy fingjuk nem volt róla mit csinálnak" Nézzenek oda, TCH debilkézik... Meg hogy fingjuk sincs arról, mit csinálnak... Ööööö... Szóval ha én debilkézek, akkor az baj, ha te, akkor az nem...?

Topocban továbbmenve kroozo-ról írtad: " Csak az idődet pazarlod, ez a fickó csak hazudozni tud másokról (abszurd baromságokat), meg arról, hogy mi van szerintük... " - szépen nekimentél másnak - nem először, egyébként.

Volt egy megjegyzés, nem neked: " Nem véletlen hogy minden topikban ahol ez előkerül azt hangoztatják a tapasztaltabbak " kinőttem már a rendszer reszelésből, csak használni akarom". "
Amire te azt mondtad, hogy közülük csak páran.
Erre finoman válaszoltam, ott volt a :-P a végén, hogy: " A tapasztaltabbak. Pont. Majd egyszer talán te is eljutsz arra a szintre"

Ezen úgy felkaptad a vizet, mint annak a rendje... Ha ez "nekedmenés" volt, és emiatt bajod van velem, akkor csak azt tudom mondani, hogy ez a te bajod, nem az enyém.

" Van indexfájlom, így egy pillanat alatt megtalálom amit akarok. " - és akarod, tehát hordozod a korábbi tüskéket, mindazt, ami megint csak nem az én, hanem a te bajod.

> A Debian ssl fiaskó okán, meg a totálisan katasztrófális initscriptek/scripthalmazok miatt emlegetem a csomagok összelapátolóit úgy, ahogy. Az ss-fiaskó okán nem a csomag, hanem annak a használói maradtak sz@rban egy jó darabig, ergó valoban nem sz@rbantartó, hanem sz@rbavivő - mondjuk :-P
Ja, a sz@rbantartó akkor sem fájt neked, amikor a mindenre is(!) dependáló csomagokról volt szó...ű
A "beszülás a kugliért" pont az volt, hogy az erősen oldschool oldaladat én is torzított névvel illettem. Ugyanazt csináltam, mint te, csak épp a te webhelyed nevével. No kugli, no (f)oscomk. kapís?

Essen már le végre, felőlem annak nevezel akármit, amit akarsz, én az álszentségen akadtam fennt. Nem tűnik fel, hogy ha veled beszélek konzekvensen foskompnak hívom? (Amúgy kuglifanboi vagy, hogy ennyire fontos, hogy ne hívjam annak?)

> Erre oké, a Windows poweruser beszólás valóban erős volt, bocs.

Nocsak. Spongyát rá.

> Nézzenek oda, TCH debilkézik... Meg hogy fingjuk sincs arról, mit csinálnak... Ööööö... Szóval ha én debilkézek, akkor az baj, ha te, akkor az nem...?

Nem egészen. Én azért vettem fel a fonalat, hátha lepotyog neked, hogy nem vagyok Debian fanboi, hiába ferdíted el a nevét; engem nem érdekel minek hívod. Olvasd vissza a topicot, vagy akár az egész fórumot. Csak akkor hívtam annak, ha veled beszéltem. Kápís?

> Topocban továbbmenve kroozo-ról írtad: " Csak az idődet pazarlod, ez a fickó csak hazudozni tud másokról (abszurd baromságokat), meg arról, hogy mi van szerintük... " - szépen nekimentél másnak - nem először, egyébként.

He? Jó reggelt kívánok, szépen belinkelted azt a posztot, ahol kroozo támadt Raynesre és rám. Nem zavar? Nem én mentem neki, hanem fordítva. Tanulj már meg olvasni.

> Erre finoman válaszoltam, ott volt a :-P a végén, hogy: " A tapasztaltabbak. Pont. Majd egyszer talán te is eljutsz arra a szintre"
>
> Ezen úgy felkaptad a vizet, mint annak a rendje... Ha ez "nekedmenés" volt, és emiatt bajod van velem, akkor csak azt tudom mondani, hogy ez a te bajod, nem az enyém.

Nem kaptam fel, ezt csak te próbálod mindenáron görcsösen bizonyítani, hol a foskomppal, hol mással, hogy "d-d-de én feltuttalakám idegesíteni", hát erre rászívtál. És ez pedig "nekemjövés" volt, mert fingod nincs róla, hogy miféle tapasztalatokkal rendelkezem, te csak így fejezed ki a nemtetszésedet/egyet nem értésedet, hogy a másikat megpróbálod idiótának beállítani. Szánalmas vagy. (És ez ugye csak az egyik volt a kettőből, a másik a windózpóverjúzer volt, csak azért közben elnézést kértél.)

> " Van indexfájlom, így egy pillanat alatt megtalálom amit akarok. " - és akarod, tehát hordozod a korábbi tüskéket, mindazt, ami megint csak nem az én, hanem a te bajod.

Tekintve, hogy ez már a sokadik topic, ahol nekiállsz baszogatni, így legalább van mivel visszalőni és megmutatni, hogy mekkora álszent vagy. Amúgy meg mondom: te hordozod itt a korábbi tüskéket, mert különben már rég leszálltál volna rólam.

Ez csak ürügy, hogy Debian alatt azért vannak bajok a systemd-vel, mert a Debiannal is bajok vannak, a karbantartói marhaságok miatt. Egyébként a karbantartókat illetően elég sok igazság van a dologban, csak egy a baj, hogy ez más systemd-s disztrókon sincs máshogy. Ugyan volt valami foghegyről odapökött ukáz, hogy "normálisan összerakott disztrót" kell használni, de arra a mai napig nem érkezett válasz, hogy mi számít annak, ha RHEL alatt is egy katasztrófa a systemd. Ha másnak nem, az RHEL-eseknek tudniuk kéne bánni a systemd-vel. De erre a posztra összesen annyit bírt reagálni, hogy kínjában mutogat rá, hogy én is "debilkéztem".

> De komolyan, nem koltoi kerdes volt, itt mi a beszelgetes vart kimenetele?

 

Uj lehetsz errefele, a forumokon meg ugy egyaltalan az interneten, ha azt hiszed hogy barki meg tudja a masikat gyozni...:)

 

Leirod, hogy te hogyan gondolod, aztan mesz tovabb. Akinek fule van, hallja meg.:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Kedves iwanbeguru,

Hadd pontosítsak. Én is gentooreszelő vagyok. Az tény, hogy ennyire állat módon nem vagyok hajlandó reszelni, mint raynes, de rendszerüzemeltetői feladataim ellátásához jelentősen hozzájárul. A két év gentoozás alatt többet tanultam a linuxról, mint közel 15 év debianozás alatt. A systemd mentességről meg annyit, hogy nem jellemző ugyan munkahelyen, de az életem során három olyan álláshirdetéssel találkoztam, ahol gentoo kellet. Mellesleg azért ki lehet fogni BSD-s szervereket (is) üzemeltető céget. A Magyar Telekomnál láttam úgy tíz éve bérelhető szervereknél volt FreeBSD-s is a kínálatban.

Ami meg ezt a Red HAt only hozzáállást illeti vidéken nem jellemző, hogy fizetnek a linuxszért. Iskolákban, egyéb intézményekben meg úgy általában a közszférában akkora a csóróság, hogy nem fszokás venni Red Hat linuxot. Ha meg fizetnek az operációs rendszerért akkor a Windows Szervert szokás venni az Active Directory miatt. Az én munkahelyemen két linux szerver van. Igaz egyiken Centos 8, a másikon Scientific Linux 7, de tehettem volna rá akár FreeBSD-t is, mivel mindkettő NAS és nyomtatószerverként üzemel. Az meg, hogy mit rakok rá, senkit nem érdekel egyedüli rendszergazdaként.

Raynesről meg annyit, hogy fiatalság bolondság. Én is voltam huszonéves, sokmindent megbánam, de amígy az ember nem vénül meg nem tudja értékelni az időt.

"A gentoo reszelés jó hobbz csak nehéz belőle megélni." A hobbiból nem lehet és nem is kell megélni. Én például modellezek is. Ez  a legdrágább hobbim. Nemhogy nem lehet megélni belőle, de még a pénzt is viszi. Szar ügy. Az ember a hobbiára meg költsön.

"kinőttem már a rendszer reszelésből, csak használni akarom"

A reszelésből is lehet tanulni.

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

Szerintem túldramatizálod. Elég az egy elogind és utána annyi. Minden megy tovább, mintha misem történt volna, USE=-systemd. Emiatt még sosem keveredtem dependency hell-be. Ha mondjuk a pulseaudio-t is dobod, akkor érdemes apulse-ot is használni...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Az lesz, dobom a pulseaudio-t is, egyelőre apulse-ot használok, azt is csak a bináris Firefox kedvéért, de csak ideiglenes megoldásként. Tartós távra saját magam forgatom a Firefoxot --disable-pulseaudio --enable-alsa kapcsolókkal.

Egyedül két szoftverrel nem tudom mi lesz, Wine és Steam, ott majd a tapasztalat dönti el, hogy hogyan muzsikálnak apulse-sal vagy tisztán ALSA-n.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Szerkesztve: 2019. 12. 30., h - 19:59

Gentoo

XFCE, de belőttem a Cinnamon-t és a MATE-et is rajta

Bónusz: pulseaudio nélkül, szárazan ALSA-val

Néhány dolog, ami miatt systemd-ről visszaváltottam openrc-re.

1. Sosem sikerült beállítanom, hogy az ékezetek és a midnight commander normálisan jelenjen meg egyszerre a konzolon, grafikus terminálban és távolról. Pedig eléggé beleástam magam az ilyen irányú konfig opciókba és nem adom fel könnyen. Openrc-vel sosem volt gond ezzel.

2. Az esetek többségében nem umount-olta tisztán az összes partíciót. Valami mindig beragadt a /var-ban rendszerint. Pedig szokásos szoftvereket használok mindenre, nincs semmi hajmeresztő a rendszeren. Openrc-vel mindig ment a clean shutdown. És foglalkoztam a problémával eleget, nem adom fel könnyen. Persze ha boot splash van, akkor csak hosszabban pörög a pörgettyű és a user-nek fogalma sincs, hogy a háttérben visszaszámolgat a systemd, mert vár valamire. Az unclean umount meg fel sem tűnik egy mezei halandónak.

3. A squid-et sem állította le rendesen. Rendszeresen belegabalyodott a cache (szerencsére külön partíción van). Időnként kénytelen voltam törölgetni emiatt. Gyári systemd unit-ot használtam hozzá és nem tudom miért kéne nekem hack-elgetni egy squid systemd unit-on, hogy fenntartható módon állítsa le. Openrc-vel látom, hogy ott időt szán arra, hogy összeszedje a memóriát, meg a cache-t. A systemd lehet, hogy rohadt gyorsan shutdown-ol, de nekem inkább tartson 20 másodperccel tovább a shutdown, minthogy konzolról kelljen manuálisan flush-olgatni meg törölgetni és újragenerálni a squid cache struktúrát. Persze mondhatja valaki: amin squid fut, az egy szerver és minek indítgatom újra. A válasz a következő pontban lesz, de legyen elég annyi, hogy tök mindegy hogy hányszor indítja újra az ember, akkor se legyen gond vele. Ennyi.

4. Ami betette a kaput: rendszeresen tesztelek kernelt és előfordult, hogy crash-elt. Namost amikor ilyen unclean esetben újraindítottam, többször megesett, hogy belezavarodott a nyamvadék bináris log-jaiba és nem volt hajlandó beboot-olni a rendszert! Egyrészt mi a jó fenéért kell nekem systemd parancsokkal parse-olni egy oprendszer logot? Másrészt ha az a szakadék bináris log fájl sérül, és nem jön ki neki valami checkum vagy mi, akkor nem boot-olunk be? Ez normális bárki szerint? Syslog-ng-vel még sosem volt probléma, hogy ha esetleg egy crash során egy log fájl csonka lett véletlenül. És működik minden hagyományos unix parancs - head, tail, grep, stb. - az összes hagyományos log fájlon. Így utólag külön öröm, hogy grep-pelhetek kicsit a logok-ban. Megyek is, nyomok egy pár tail-t néhány logra, mert komolyan mosolygok, hogy még mindig tudom csinálni a rendszeremen. Rendben: nem egy hétköznapi use case, hogy kernelt tesztel az ember és adódik egy crash. Nade ne kelljen már chroot-olni a saját rendszerembe egy nyamvadt bináris log fájl miatt, hogy be tudjak boot-olni! Álljon már meg a Poettering menet!

Nem tudom ennek mi lesz a vége, de nem vagyok kíváncsi erre a bloatware-re. Leginkább arra, ahogy erőltetik. Látta már valaki bármi előnyét a systemd log-olásának? Hagyományoshoz képest? Az ellenkezőjét már a saját bőrömön megtapasztaltam. Akkora volt a lendület, hogy repült a pulseaudio is. Azzal mondjuk nincsen ekkora rendszer szintű probléma és volt már róla szó itt a HUP-on is hogy van olyan hálózati feature, amit az ALSA önmagában nem tud. Értem. A systemd bloatware jellegű erőltetését nem tudom megemészteni.

Ennek örömére csináltam múltkor egy ebuild-et az xlennart-nak...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

1. CentOS-on tökéletesen működik az ékezetesdi, konzolon, ssh-n, GUI-n, mindenhol.

2. Dettó mint az előző - berohadás maximum a fosch java-s alkalmazásszerverekkel van.

3. Nagy cache-területet kezelő squid esetén anno az volt a workaround, hogy a cache partíciót az indítóscript kezelte: induláskot mkfs, mount, majd utána indította rá a squid-et. Ugyanis a squid önmagában képes volt összekuszálni a saját adatterületét. Azóta nem használtam ilyen körben squid-et, de ahol tesztelés miatt felkúszott, ott nem volt a leállítása környékén gond - igaz, szintén nem deb-vonalról jött a csomag.

Az ugye megvan, ez megint csak a WORKSFORME érv? Ráadásul, ha OpenRC-vel megy ugyanaz, akkor a systemd mindenképpen részese a problémának, akkor is, ha az alkalmazás is hibás. Összegabalyodtak. A bináris logok korrumpálódása miatti bootképtelenségre viszont tényleg érdekelne, hogy mi a magyarázat.

https://hup.hu/node/167214

Ezek szerint másnál is adódnak problémák. Azért 9 évvel a systemd fejlesztésének megkezdése után valakiben felmerült, hogy ha külön partíción van a log, akkor lehessen már tisztán shutdown-olni. Pláne, hogy a logger erőltetett része az init rendszernek...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Van olyan feature, amit az ALSA nem tud, helyesebben csak a bluez régi verziójávál, szopórollert tologatva: bluetooth audio. Ez nálam sajnos megkerülhetetlenné teszi a pulsét. Bár tegyük hozzá, hogy minden korábbu utálatom és idegenkedésem ellenére rendben teszi a dolgát (arch, kde plasma).

Sajnos egyre több a probléma, valóban. Ugyanakkor szerencsére ehhez is vannak elogind-szerű megoldások: itt van pl. az apulse. PulseAudio emulation for ALSA. A problémák egy részét megoldja. A pulse sound mixing daemon helyett az ALSA dmix fogja a stream-eket egybemixelni. Nem tudom meddig fogom még ezzel kihúzni. A PA-t ha kell visszarakom - a systemd-vel ellentétben.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Artix (runit, Arch alapok).

> BERUS
Motor: Devuan 3.0.0

* MX Linux. Antix/Debian alapú XFCE-vel, elsősorban Live rendszerként használom.
https://mxlinux.org/  --  It is a midweight OS designed to combine an elegant and efficient desktop with simple configuration, high stability, solid performance and medium-sized footprint. Systemd is included by default but not enabled.

* antiX Linux. Debian alapú, régi gépekre.
https://antixlinux.com/  --  antiX is a fast, lightweight and easy to install systemd-free linux live CD distribution based on Debian Stable

--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

Tehat a kerdes:

Artix, Void Linux, Obarun vagy Devuan? (Utobbit akarom a legkevesbe)

Ezeket hanyan hasznaljatok?

Hiába a Devuan, ő sem tud szabadulni a systemd nevezetű átoktól... A libsystemd0.so program minden systemd mentes disztróban benne lesz a depend miatt.. Sajnos a Gnome is ilyen átok..

 

ps: javítsatok ki ha tévedek...

Az artix és az obarun az arch reposit használja, kivéve a systemd dependeket. Azokra saját repojuk van.

A void teljesen független distro, saját csomagkezelővel saját csomagokkal. Érdekesség, hogy ha nagyon nem akarsz mainstream lenni, választhatsz musl alapút is default libressl-el.

A van időd, játssz! Én helyedben először kipróbálnám az Obarunt. Majd a Voidot. Nem írtam, de az asszony gépén mai napig Void van. Egyértelműen a Voidnak van a legnagyobb közössége. Viszont eleinte (régebben, van vagy 3 éve) többször voltak törött, fagyó csomagok, igaz mostanában nem volt ilyen. Az Obarun és Void csomagkeresője szerint nincs bennük libsystemd0 csomag.

Stabil rendszernek valószínűleg jobb lesz a Void, ezért írtam a fenti sorrendet, mert ha neked is ez lesz a véleményed, nem kell visszacserélni.

De ismétlem, semmi bajom nem volt az Obarunnal, de mivel jóval kevesebb ember van mögötte, helyzete kissé bizonytalan, pozitívuma viszont, hogy az egyetlen S6 -os disztro.

Érdekesség. Hogy melyik a jobb, előremutatóbb, nem tisztem eldönteni, illetve ez mit fentebb írtam, nagyon is személyfüggő.

Abban nem tévedsz, hogy a libsystemd0 benne van a repoban a függőségek miatt, de abban igen, hogy ez automatikusan systemd függőséget is jelent. A libsystemd0 ugyanis csak egy interface a systemd különféle komponenseihez, nem része magának a systemd-nek. Ha a systemd nincs feltelepítve, ennek a libnek a jelenléte irreleváns; nem "mutat" sehova, nem csinál semmit. Csak a csomagok függnek tőle, a szoftverek nem. Hogy miért hagyta meg a Devuan Team a függőséget, azt nem tudom, de valószínűleg pont azért, mert érdektelen, hogy fennt van-e, vagy sem és extra munka lenne újracsomagolni mindent, ami függ tőle.

  1. Nem hiszem el, hogy még mindig vannak emberek itt a hupon, akik nem tudnak kérdezni.
  2. Nem hiszem el, hogy másnak nem tűnik fel.
  3. Csak engem idegesít?

A kedves kérdésfeltevő, aki már nyolc éve itt dekkolsz a hupon felteszel egy kérdést, azt most hagyjuk mennyire felületes. A kérdés önmagában lehetne igényes, de a topic tárgya miatt hiányos. Nem írtad le pontosan a szempontjaidat. Illetve mik a prioritások. Fontosm hogy stabil legyen, vagy minél frissebbek a csomagok. Nem írtad milyen géped van, milyen célra használnád, milyen alkalmazásokat futtatnál, mik az igényeid. Felhasználóbarát legyen vagy gyors, vagy stabil stb. Aztán az első kérdés után három óra tíz perc múlva már szűkítetted a kört egy tök felesleges szemponttal (sokáig lehessen frissíteni). Úgy értelmeztem  sokáig legyen támogatottsága. Így, hogy az összes felsorolt disztró rolling release, ez a kérdés baromság. Aztán majdnem egy nappal megint továbbszűkítetted. Ki a szart érdekel miért váltott systemd-s disztróról nem systemdsre az ember, ha már tudod melyik az a három négy disztró, ami kell minek túráztatod órákig az embereket feleslegesen FreeBSD-t, Gentoot, meg Slackwaret ajánlva?
Voltál már megverve?! Ráadásulkét disztró Arch linux alapú. Tehát már az elején úgy kellett volna kérdezned két Arch linux alapú systemdmentes rendszer és a Void linux között vacilálok. Szerencséd, hogy nem az Arch linux fórumán dobtad fel, ott már átkoztak ki arch alapú disztrót használó embert. Mellesleg az archlinux is egy fos. Nemhiába vált raynes is gentoora. Minden linux gentooba vezet.

Bocs mindenkinek, de a munkahelyemen meg az életben is megtalál annyi láma a hülye kérdéseivel, bosszant, hogy ezen a színvonalas fórumon is gyakori kérdések színvonalát tükröző faszságokat kérdeznek.

Ti meg minek vagytok ennyire segítőkészek?

Slackware, Gentoo, FreeBSD? Ennek? Archot se tudná feltelepíteni.

Töröljétek a f@szba ezt a topicot, Te meg menj innen a gyakorikérdésekl.hu-ra.

Na jó ez a fröcsögés, csak újévi szopatás volt mindenkinek. De carlcolt, ettől még tök béna vagy.
Puszi és
Boldog új évet mindenkinek.
 

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

Előny? Pl: freebsd  portredszerének ötlete alapján megalkotott portage. Sokkal összeszedettebb, intelligensebb jószág.

Az nem előny H nem működik a rendszer systemdvel, az előny H ha kell azzal, ha nem kell, openrcvel. Mellesleg az openrc jobb mint a bsd rcje.

Továbbá attól H gentoo az Linux, sokkal jobb a hardvertámogatása bsdnél.

Freebsdre nincs gyárilag gui frontendes app a Bluetooth audio manageréhez.

A bsd rendszerindítóját meg kicsit igénytelennek tartom grubhoz mérve. Nem a design, hanem tudás/kényelem szempontjából.

Továbbá a külső forrásokból telepítés lehetősége is elég gyér. Pl Teamviewer nem telepíthető.

De nem gyalázni akarom a bsdt, minden tiszteletem bsdnek nem véletlenül raktam be az aláírásomba gentoo mellé, csak annyit akartam mondani, H gentoo jobb nála. Gentoo szent és sérthetetlen, gentoo az isten! Teccik nemteccik ez van.  Vita lezárva. PONT.

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

> Pl: freebsd portredszerének ötlete alapján megalkotott portage.

A ports nem FreeBSD találmány. Több más UNIX-nak is van. Linuxoknak is.

> Az nem előny H nem működik a rendszer systemdvel, az előny H ha kell azzal, ha nem kell, openrcvel.

De, az nagyon is előny, ha Pötyi bácsi keze nem tudja betenni a lábát.

> Mellesleg az openrc jobb mint a bsd rcje.

Ezt nem tudom megítélni, de ha így gondolod, kifejthetnéd, miért.

> Továbbá attól H gentoo az Linux, sokkal jobb a hardvertámogatása bsdnél.

Ez tagadhatatlan.

> Freebsdre nincs gyárilag gui frontendes app a Bluetooth audio manageréhez.

"Gyárilag?" Ez UNIX. Forgatsz, vagy telepítesz, ha akarsz.

> A bsd rendszerindítóját meg kicsit igénytelennek tartom grubhoz mérve. Nem a design, hanem tudás/kényelem szempontjából.

És mi köze a GRUB-nak a Linuxhoz? A GRUB egy független rendszerindító, akármit el tud indítani. BSD-t is.

> Továbbá a külső forrásokból telepítés lehetősége is elég gyér. Pl Teamviewer nem telepíthető.

Noha, ez biztos így van, ez a "Linuxra nincs Photoshop" érv. Alternatíva sincs? Mert tudtommal az AnyDesk megy FreeBSD alatt.

> De nem gyalázni akarom a bsdt, minden tiszteletem bsdnek nem véletlenül raktam be az aláírásomba gentoo mellé, csak annyit akartam mondani, H gentoo jobb nála.

Ez, mint vélemény, oké.

> Gentoo szent és sérthetetlen, gentoo az isten! Teccik nemteccik ez van. Vita lezárva. PONT.

Ez viszont nem oké. De gondolom ez is trolling, mint a nyitó posztod volt.

Trolling :) = Typing troll sentences fluently (rolling)

Openrc: Most nem érek rá kifejteni, de kezdésnek legyen elég annyi, H nem egy freebsd alapú rendszer használja.

A trollkodásom lényege, H nem tudjuk egymást meggyőzni, mert Te bsdfetisiszta vagy én meg gentoofetisiszta. És ez így jó. Annyival megkönnyíthetnéd a dolgomat H megnevezel legalább három guis blootooth audio manager alkalmazást.

De hogy trollkodjak is bsdn nincs selinux azaz sebsd. Továbbá megnéznék egy bsd bootolást secureboottal is (gentoon össze lehet kalapálni). Majd küldj róla videót. Most eltűnök az életből vasárnap estig. Valahogy próbáljátok meglenni a társaságom nélkülözésével. Tudom nagyon unalmas lesz. :D Sorry

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

> Openrc: Most nem érek rá kifejteni, de kezdésnek legyen elég annyi, H nem egy freebsd alapú rendszer használja.

Kapaszkodj meg: a FreeBSD alapú TrueOS-ben van OpenRC és készül FreeBSD alá is az OpenRC.

> A trollkodásom lényege, H nem tudjuk egymást meggyőzni, mert Te bsdfetisiszta vagy én meg gentoofetisiszta.

ROFLMAO, hogy mi vagyok én?! :DDD
Nem zavar, hogy több, mint tíz éve Linux az elsődleges desktop rendszerem? BSD-ket csak úgy "mellékesen" használok, úgyhogy ezt így nem igazán tudom mire vélni.

> Annyival megkönnyíthetnéd a dolgomat H megnevezel legalább három guis blootooth audio manager alkalmazást.

Márminthogy guglizzam ki neked? Vagy saját kútfőből mondjak? Utóbbi nem fog menni, életemben nem használtam BT-t. (Egyébként nem világos, hogy egy esetlegesen hiányzó alkalmazás miben minősíti magát a rendszer koncepcióját...)

> De hogy trollkodjak is bsdn nincs selinux azaz sebsd.

Jah, mert az Linux specifikus. Linux alatt meg nincsen tisztességes eseménykezelő, azaz most már van, de kb. 15 évig nem volt, miközben mindenütt másutt volt vagy kqueue, vagy IOCP.

> Továbbá megnéznék egy bsd bootolást secureboottal is (gentoon össze lehet kalapálni). Majd küldj róla videót.

Inkább arról küldenék videót, ahogy a secureboot kitalálóját belefojtják az öltönyébe. Beszéljen helyettem fraque kolléga. (De egyébként készül FreeBSD alá is a támogatás.)

> Most eltűnök az életből vasárnap estig. Valahogy próbáljátok meglenni a társaságom nélkülözésével. Tudom nagyon unalmas lesz. :D Sorry

Micsoda csapás...hogy fogjuk kibírni?

Mellékszál: tudtommal egyetlen guis BT-s audiokezelő sincs FreeBSD-re. Nekem ugyan nem hiányzik, de lássuk be - attól mert valaki gentoozik, még nem biztos, hogy elbír egy parancssori virtual_oss ( Virtual OSS multi device mixer application - ezzel lehet a BT-s audióeszközökkel egyáltalán bármit csinálni FreeBSD alatt) nevű eszközzel.

Amúgy javítás, van egy virtual_oss_ctl nevű QT-s tool, szóval akkor egy már van.

> Mellékszál: tudtommal egyetlen guis BT-s audiokezelő sincs FreeBSD-re. Nekem ugyan nem hiányzik, de lássuk be - attól mert valaki gentoozik, még nem biztos, hogy elbír egy parancssori virtual_oss ( Virtual OSS multi device mixer application - ezzel lehet a BT-s audióeszközökkel egyáltalán bármit csinálni FreeBSD alatt) nevű eszközzel.

Én ezt értem, de ha van, ha nincs, egy alkalmazás megléte vagy nemléte nem igazán perdöntő abban, hogy melyik rendszer koncepciója a jobban átgondolt.

> Amúgy javítás, van egy virtual_oss_ctl nevű QT-s tool, szóval akkor egy már van.

Akkor meg problem solved.

"attól mert valaki gentoozik, még nem biztos, hogy elbír egy parancssori virtual_oss"

Attól, hogy valaki...

  • jó ablakos, még nem biztos, hogy tetőtéri ablak szakszerű kicseréléséhez is ért
  • jó bútorasztalos, még nem biztos, hogy ért az ajtókhoz
  • Attól, hogy gentoozok még nem biztos, hogy értek a BSD-hez, egyéb UNIX alapú disztribóciókhoz.
  • Kék, a zég és zöld a füjj
  • TCH egy kretén, Te meg egy kocka vagy.

És még sorolhatnám. Kb ennyire közhely, amit mondtál a parancssori virtualossal kapcsolatban.

Elmondom mi a különbség szerintem a FreeBSD és a Gentoo között, illetve mi a probléma a FreeBSDvel.

Míg gentoonál a telepítésnél/frissítésnél kell kockának lenned, FreeBSD-nél meg a használatnál.

Pont az a lényege, hogy asztali gépen nem akarok parancssorozni. Kattintgatni, mert az a normális.

Nyilván Neked nem az, azért vagy kocka.

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

"Te trollkodhatol, én meg nem?"

Dehogynem! Csak bénán csinálod. Nem vagy eléggé kretén. De amúgy CSINÁLD! DEJÓVAGY!!! Nincs is annál meghatóbb, romantikusabb dolog, amikor két kretén troll egymásra talál az éterben. (Hüp-hüp, orszívás, könnyezés)

Azt majd megyünk a rudasba.

ROTFL és nyami.

FÚÚÚ DEJÓVAGY!

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

"Kapaszkodj meg..." TrueOS-ról tudom meg Tridentről is, ami TrueOS alapú, de már nem sokáig. Az viszont meglepett, hogy FreeBSD alá is berakják. Akkor viszont nem értem miért kérdezed miért jobb az OpenRC a sima RC-nél. Ezek szerint a FreeBSD fejlesztők is beismerték, hogy jobb.

"Nem zavar, hogy több, mint tíz éve Linux az elsődleges desktop rendszerem?"

Ennyire nem követem a digitális lábnyomodat. Én még elég új vagyok itt. Annyit tudok, hogy rettegsz a systemD-től.

"BSD-ket csak úgy "mellékesen" használok, úgyhogy ezt így nem igazán tudom mire vélni."

Akkor meg ne add elő, úgy, hogy magasabb prioritást élvez nálad a BSD, mint a linux, mert nekem ez jött le. Akkor azzal Te is egyet értesz, hogy jobb a gentoo desktopra, mint a FreeBSD.

Nagyszerű. Akkor csak Zahy BSDfetisiszta kocka. Inkább arról mesélj melyik linux disztró a kedvenced.

"Micsoda csapás...hogy fogjuk kibírni?"

Nem neked az nyilván, hanem akik azon szórakoznak, ahogy vitatkozol másokkal.

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

> Akkor viszont nem értem miért kérdezed miért jobb az OpenRC a sima RC-nél.

Mert nem tudom, hogy melyik jobb?

> Ezek szerint a FreeBSD fejlesztők is beismerték, hogy jobb.

Max. a TrueOS fejlesztők ismerhették be. De ettől még mindig egy az OS típusától független dologról beszélünk.

> Ennyire nem követem a digitális lábnyomodat. Én még elég új vagyok itt.

Nem kell követni semmit, de feltételezni se.

> Annyit tudok, hogy rettegsz a systemD-től.

Csodálkozol? Le akarja nyúlni a csokinyuszi-készletemet; most is itt kukkol kint a rakétasiló mellett, lesi, hogy mikor osonhat be a kazánházba... :(

> Akkor meg ne add elő, úgy, hogy magasabb prioritást élvez nálad a BSD, mint a linux, mert nekem ez jött le.

Miért? Mert nem értettem egyet azokkal, amikkel állítottál? Én csak realista próbálok lenni.

> Akkor azzal Te is egyet értesz, hogy jobb a gentoo desktopra, mint a FreeBSD.

Egyáltalán nem. Egyfelől a "jobb" az egy szemszögi kérdés. Én a Gentoot egyáltalán nem ismerem, tehát ha választani kéne a Gentoo, meg a FreeBSD között, akkor valószínűleg az utóbbit választanám. Ugyanez a Devuan és a FreeBSD esetén már fordítva lenne, mert a Devuant jobban ismerem, mint a FreeBSD-t.

> Nagyszerű. Akkor csak Zahy BSDfetisiszta kocka.

Mi ez a "fetisiztázás" nálad?

> Inkább arról mesélj melyik linux disztró a kedvenced.

Egyik sem. Devuant használok, mert a Debian környezetet ismerem a legjobban és ebben nincs systemd. De kedvencnek nem hívnám.

> Nem neked az nyilván, hanem akik azon szórakoznak, ahogy vitatkozol másokkal.

Hát, akinek ez az egyetlen szórakozása, az nem irigyelni való ember... (...de egyébként én csak viccnek szántam.)

"Mert nem tudom, hogy melyik jobb?"

Nem tudoooood?! Miért nem tudod? Ejnye!

"Max. a TrueOS fejlesztők ismerhették be."

NEM! Ha a FreeBSDsek iz azt teszik a következő kiadásba, akkor azzal elismerik, hogy jobb az openrc a saját szarjuknál.

"Nem kell követni semmit, de feltételezni se."

De igen! Mert egy bunkó troll vagyok!

"Én a Gentoot egyáltalán nem ismerem,"

Súlyos hiba!

"tehát ha választani kéne a Gentoo, meg a FreeBSD között, akkor valószínűleg az utóbbit választanám."

Rossz fiú! FUJJ!

Ugyanez a Devuan és a FreeBSD esetén már fordítva lenne, mert a Devuant jobban ismerem, mint a FreeBSD-t."

"Mi ez a "fetisiztázás" nálad?"

Mocskos a fantáziám. Alpolgármester vagyok, a politikusok általában, alalttomosak, perverzek, a pornó, ja meg a South Park körül forog mindenük, ráadásul turbókatulikus neveltetést kaptam. Na ott mennyi álszent prüd perverz köcsög van! Aztán feljövök erre a kibaszott portálra, ami tele van buziimádó seggfejjel, meg ubuntusokkal. És még csodálkoznak egyes emberek, hogy ilyen lettem.

"Egyik sem. Devuant használok, mert a Debian környezetet ismerem a legjobban és ebben nincs systemd. De kedvencnek nem hívnám."

Akkor használj nyugodtan windowst, ha csak afejlesztési környezet meg nem kívánja a linuxot. Szerencséd, hogy fejlesztő vagy és nem kimondottam rendszerüzemeltető, mert lebasztalak volna. Minden valamire való linuxos rendszerüzemeltetőnél evidensnek kellene lennie, hogy kíváncsiságból vagy akár kötelességtudatból kipróbálja az öszes nagy linuxdisztribúciót. Nem csak Red Hat van a világon, de még a kereskedelmi disztrók között sincs egyedül, ott van a SLE(S/D) ugye, meg Ubuntunak is van supportja. És eddig csak három disztribúciót soroltam fel.

"Hát, akinek ez az egyetlen szórakozása, az nem irigyelni való ember..."

Ezel egyet értek, de nem hagyhatom cserben mind a nyolc rajongómat. Mellesleg ha színvonalas dolgot akarsz velem kapcsolatban olvasni, akkor az első két blogomat javaslom.

"(...de egyébként én csak viccnek szántam.)"

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

> Nem tudoooood?! Miért nem tudod? Ejnye!

Sajnos nem. De ahogy nézem te is egyre kevésbé. :]

> NEM! Ha a FreeBSDsek iz azt teszik a következő kiadásba, akkor azzal elismerik, hogy jobb az openrc a saját szarjuknál.

A kulcsszó, amit keresel: opcionális. Ha kidobták a régi BSD-s initet, akkor lesz igazad. Ha csak lehet választani, akkor csak támogatnak alternatív megközelítéseket is. És még mindig: az OpenRC nincs a Gentoohoz drótozva; tehát, ha a FreeBSD átveszi, az nem jelenti, hogy a Gentoo jobb nála.

> De igen! Mert egy bunkó troll vagyok!

De jó neked! (Itt el kéne sütni valami szar viccet, de a kínaji modem az előbb lerohasztotta az agyam, úgyhogy most nem jut eszembe semmi. :P )

> Súlyos hiba!

Hibakódot is plz.

> Rossz fiú! FUJJ!

Mit vársz egy "ördögimádótól"? :P

> Mocskos a fantáziám. Alpolgármester vagyok

Gentoofalván? Nem tudod hova lett véletlenül a bináris csomagkezelés költségvetése?

> a politikusok általában, alalttomosak, perverzek, a pornó, ja meg a South Park körül forog mindenük, ráadásul turbókatulikus neveltetést kaptam. Na ott mennyi álszent prüd perverz köcsög van! Aztán feljövök erre a kibaszott portálra, ami tele van buziimádó seggfejjel, meg ubuntusokkal. És még csodálkoznak egyes emberek, hogy ilyen lettem.

Ezt mondjuk nem tudom, hogy jön ide, mert én nem vagyok egyik sem, de mindegy; betudom annak, hogy sokat használtad a Gentoo-t és megártott.

> Akkor használj nyugodtan windowst, ha csak afejlesztési környezet meg nem kívánja a linuxot.

Az idegrendszerem kívánja meg a non-windows környezetet; az az egyetlen rendszer, amin nem vagyok hajlandó semmit sem csinálni.

> Szerencséd, hogy fejlesztő vagy és nem kimondottam rendszerüzemeltető, mert lebasztalak volna.

Micsoda szerencse...

> Minden valamire való linuxos rendszerüzemeltetőnél evidensnek kellene lennie, hogy kíváncsiságból vagy akár kötelességtudatból kipróbálja az öszes nagy linuxdisztribúciót.

Ki is próbáltam a nagyokat, Debian, Ubuntu, CentOS (RHEL-re nincs péz), SuSE, Slackware, Arch.

> Ezel egyet értek, de nem hagyhatom cserben mind a nyolc rajongómat.

Ne is tedd. Hívj nekik pszichiátert.

> Mellesleg ha színvonalas dolgot akarsz velem kapcsolatban olvasni, akkor az első két blogomat javaslom.

Olvastam már. Szörnyű. Mármint amin átmentél. Meg amivel átmentek rajtad. De tessék, egy kis mese hátha felvidít.

Szvsz. nem igazán. A CentOS a release notes-ban mindig felsorolja a RHEL-hez képest módosított csomagokat, és a csak az egyikben szereplő csomagokat - leginkább a brandinget módosítják ill. az RH-specifikus cuccokat (pl. előfizetés kezelés) veszik ki.

Offtopic: mindkettő csapat amatőr, egy az egyben vették át a Fedorából a samba-ad-dc csomagot, ami a Fedora 28-ban is egy sima .txt volt, hogy "hát az MIT Kerberosszal még vannak gondok, úgyhogy a Fedorában egyelőre nincsen AD DC funkcionalitás". Hogy egy RHEL-en miért fontos leírni, hogy mi van Fedorán, azt nem tudom. A CentOS meg átvette (csúnyán visszaélve ezzel a RedHat trademarkjával, mert a Fedora projekt wiki szerint a név és a logó az RH-é :) )

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Gondoltam én, csak tikkel a szemem, amikor egy nagyon sok karaktert elbíró mezőbe képtelen a szerző beírni azt a pár betűt. Amikor a kétezres évek elején még az SMS-nél ez volt a divat, azt meg tudtam érteni, mert rendesen lehetett vele pénzt spórolni, na de itt és most? :)

"Archot se tudná feltelepíteni."

Arch user vagyok epp, arrol valtanek. Fail.

A tobbi felsorolt alapjan nem igazan akartam szurni, kivetelesen nem zartam ki nemrollingot sem (kell par regi package, ami Arch-on szivas)

A topic jo igy, mert egyelore ennyi erdekelt. Majd valasztok, majd kitalalom a pontosabb igenyeim, de egyelore a tapasztalatok erdekeltek.

Szerkesztve: 2020. 01. 09., cs - 11:20

Én MX linux 19 -et használok hatalmas megelégedettséggel fő rendszerként, gyönyörűen megy.
Sparky linuxról kényszerültem váltani, mert egész egyszerűen folyamatosan sz**rá fagyott az új systemd alapú kiadás.

Az MX 19 mellé Puppy linux és android x86 van felrakva a grubba, a többi, régi gépen meg Puppy és Devuan jelenleg.

Puppy linux, mert megérdemlem. http://skamilinux.hu

copik/copnak
debilkés
debilányosok
debilkefóbia/butthurt FillérÓES fanboiság
potterix
salak
csomagszarbantartót
mikrofosi mentalitás
fosch java
kurwa

Minőségi beszélgetés, mondhatni :)

Szerkesztve: 2020. 01. 10., p - 11:30

Tervezem, hogy FreeBSD-t fogok használni, csak se idöm, se energiám újat tanulni, bármennyire is csábító a gondolat. Régebben már telepítgettem BSD-ket, de mélyebben sosem merültem el bennük.

robyboy

Időközben Gentoo helyett egyelőre Void-ra váltottam Archról. Ennek az az oka, hogy a Gentoo-t még nem volt időm újra összerakni magamnak, de Archra időközben megjött a 245-ös verziójú systemd-vel a homed, és itt szakadt el a cérna systemd-ügyileg. Tudtam, hogy jönni fog, ezért is kezdtem el Gentooval foglalkozni, de előbb jött, mint gondoltam.

Eddig korrekt disztrónak tűnik a Void. Az Arch ugye jobban tetszett, de hát a systemd. Csak átmenetinek szánom a voidozást, amíg a Gentoo újra nem lesz rakva rendesen. Főleg az AUR fog addig is hiányozni, de az runit viszont tetszik.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Megnéztem ezt a homed - homectl újítást. Simán ment a boot, amikor simán lekérdeztem a homectl-el, hogy kik vannak benne, a lista üres volt. Szóval semmi nem fog történni a rendszeren ezzel az újítással kapcsolatosan, azon kívül, hogy egy új systemd-homed.service fog indulni, amit én a tesztgépben ki is maszkoltam.  A manuálban leírták, hogy könnyebbé teszi a home könyvtár költöztetését másik gépre vagy másik telepítésre. Most olvastam, hogy nem kezeli a klasszikus unix felhasználókat akiket az useradd-al hoztak létre. :) Szóval semmi pánik kb.

"nem kezeli a klasszikus unix felhasználókat akiket az useradd-al hoztak létre."

akkor megis milyen usereket kezel? szerencsere nem erint kozelrol a tortenet....

# ps auwx | grep system
message+  2328  0.0  0.0   6556   776 ?        Ss    2019   0:00 /usr/bin/dbus-daemon --system
root     11163  0.0  0.0  17400  2976 ?        S    Feb17   0:00 /lib/systemd/systemd-udevd
root     30310  0.0  0.0   5320  1996 pts/0    S+   11:21   0:00 grep system
# cat /etc/debian_version
bullseye/sid

akkor megis milyen usereket kezel?

Helyi usernél amit homectl-lel létrehoztál (elkészíti a user JSON rekordját és a home folderét). Hálózatos és akármilyen más usernél meg kb. amihez van/lesz homed provider.

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

? Hol használ(t) a systemd Yml-t? Mijaza ZML?

Egyébként szvsz. logikus, eddig szerkeszthető csereformátumnak ini-style cuccokat használt a systemd, viszont több szintű és tömb struktúrák reprezentálására az alkalmatlan (oks, van, aki megpróbálja pl. a számozott kulcsokkal, de bárcsak ne tenné); meg a használt Varlink protokoll miatt kell a JSON.

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Kösz, de egyikünk sem járna jól vele. A Gentoo-nak pont az a lényege, hogy az adott géphez és felhasználói igényhez fordul, csak azokat a drivereket, USE flageket, stb.-t tartalmazza, ami épp pont kell, egy dekával sem többet. Ezért nincs értelme a neten sem az ilyen hogyan telepítsünk Gentoot kezdőknek videóknak és cikkeknek, mert hiába is másolják le mások leírásában foglaltakat, az nekik nem biztos, hogy jó lesz.

Egyébként a Gentoo-hoz sem hiányozna már sok, előző próbálkozásommal egy olyan 90%-osan belaktam, meg előtte már háromszor sikerrel feltettem az alaprendszert. Szóval nem reménytelen, de még kell egy kicsit próbálkozni vele, hogy kitapasztaljam. Igen ám, de az idő elfogyott, megjött a homed, és hirtelen kellett valami, amit pár órán belül fel tudok hegeszteni és teljesen belakni, így lett Void. Az Artix-ról lebeszéltek egy másik fórumon, hogy hiába nem systemd-s, egy csomó eleme a systemd-nek emulálva van rajta, libsystemd, elogind, poetteringd-anyád, hogy az Arch-csal tudják tartani a kompatiblitást, és én rejtetten sem akarok semmilyen systemd-s dolgot.

Ami még releváns lehet a topikindító szempontjából, mert kérdezte a WM-et. Openboxot tettem fel picom kompozitorral. A Wayland alapú SwayWM-et dobnom kellett, mert függősége a systemd-logind, és ugye pont az ilyen szutykoktól menekülnék. Persze Openbox helyett majd kerül fel még minimalistább, a 2bwm van kinézve. A tiling WM-ek úgyse jöttek be, mert minden alkalmazást teljes képernyőn használok (monocle mód), és azok közül egyik sem tud full screenes alkalmazásról egy másikra átváltani sajnos. Nekem még egy TinyWM is elég lenne, ha a teljes képernyős módot ki tudnám erőszakolni benne.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Akkor sem értelek. Ha ennyire systemD undorod van, miért tetted fel gentoora? Vagy elbazilikáztál valamit az useflaggel és becuppantotta? Az mondjuk szar ügy. Gentoonál van két íratlan alapszabály. 1. Nem kapkodni. 2. Backup!

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

Nem, nem tettem fel systemd a Gentoo-ra. Pont ez az, hogy a SwayWM kedvéért még az elogind-t sem voltam hajlandó feltenni. Ez pedig nehézséget okozott. Szóval nagyrészt nem is a Gentoo-val szívok, hanem a minimalizmussal.

Most Voidon sincs fent egy systemd-s szutyok sem, se libsystemd, se elogind, se semmi. Pulseaudio van fent egyelőre, de azt is visszacserélem majd hétvégén apulse-ra, most csak azért tettem fel PA-t, mert pár óra alatt kellett valami gyorsan.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

GUI nekem csak böngészés és a hardveres gyorsítás/vsync miatt kell. Amúgy majdnem mindenből terminálos alkalmazásokat használok, szóval a soros terminál vagy a konzol elég lenne amúgy.

A SwayWM-ben tetszik, hogy kicsi és a Wayland miatt pattogósabb, mint a X.org. Csak hát a systemd-re dependelés.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

hogy az adott géphez és felhasználói igényhez fordul, csak azokat a drivereket, USE flageket, stb.-t tartalmazza, ami épp pont kell, egy dekával sem többet

Háttööö... szerintem nem. Konkrétan szerintem egy egy példányban létező Gentoo gyakorlatilag üzemeltethetetlen. Talán ha ZFS-ed van, és minden update előtt snapshotolsz (közben pedig a gép amúgy semmit nem csinál az OS partíciókon), akkor _talán_ működhet így is. De igazából a fordítást eleve nem az "éles" környezetben csináljuk, hanem egy sandboxban (chroot, VM, másik gép, akármi). Aztán ha minimum lefordult, akkor jó lenne ki is próbálni, és utána mehet fel a kritikus gépre. Bármi más hozzáállás esetén vagy állandóan simogatni fogod az egy szem gépedet (lásd pet vs cattle), vagy rettentő ritkán fogsz frissíteni - de amikor igen, akkor nagyon sok energiát fogsz beletolni.

 

Ja, persze, mert gondolod, hogy a saját home desktopomon azzal fogok szüttyögni, hogy mindegy egyes fordításnál sandbox-szal szüttyögök. A snapshot viszont játszhat, pl. btrfs-sel, ZFS-t nem akarok, mert megint nem desktopra való.

Egyébként a Gentoo nem olyan sok energia, csak amíg tapasztalatot szerez benne valaki, meg kitapasztalja adott gépen a dolgokat. Utána már nem nagy szám. Gyakori frissítés mellett sem, mert az emerge szépen forgatja a kódot, intéz mindent. Csak az USE flagek meg a kernelkonfig legyenek meg, legyenek kitapasztalva.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az nem tudom megvan-e, hogy a gentoo portage alapértelmezetten egyfajta sandbox-ban fordít, mielőtt ráküldené a rendszerre...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Az csak egy-egy package fordítására vonatkozik. Ami jó amúgy, ennél már csak a Babel-jellegű sandbox lenne jobb, ahol explicit deklarálni kell, hogy mi a környezet, amiben fordul a cucc, és csak az érhető el a sandboxban. Ergó hidden dependenciák nem tudnának lenni, ami azért Gentoonál rendszeresen előfordul (a csomag olyan dolgokat elkezd használni, ami az ebuild szerint nem kértél, de ő "észreveszi", hogy van a gépen, és használja - ha ezek után letörlöd ezt a dependenciát, akkor elromlik a program).
 

15+ éve Gentoozok. Kb. 3-at toltam úgy, hogy in-place fordítgattam a dolgokat. Egynél több gép volt érintett. Apránként rengeteg szopást sikerült megélni (pl. nyomsz három gépen rsync portage tree-t, egyszerre, egyidőben, és nem ugyanaz!!! nő rá a három gépre, mert pl. különböző mirrorokról syncelnek - de ha 10 perc eltéréssel nyomod, akkor is jöhet ugyanonnan más), átlagban ha nyomok egy emerge -uDN world parancsot, akkor úgy az esetek 30-50%-ában valami nem fordul le a stable-nek kikiáltott csomagok közül. Ha ezt snapshot nélkül, élesben csinálod azon a gépen, amit közben használni is kéne, akkor gyakorlatilag megszoptad.

Ja, az, ami a gépemen fenn van már, az egyáltalán nem biztos, hogy másnap egy rsync portage tree után még mindig lefordulna ugyanúgy. Ergó előállhat az a helyzet, hogy a frissítés hibára fut (pár csomagot már lecserélt, de valami nem fordul), de vissza se tudsz menni a reggel még működő verziókra emerge parancsokkal, hacsak nem tetted el binárisban a korábbi, jó csomagverziókat. Vagy van snapshotod az oprendszerről, vagy megvannak a korábbi csomagok, vagy van egy indefinit ideig nem működő rendszered, amit fixálhatsz kézzel.

Úgyhogy ezért írtam, hogy fordítani sandboxban/chrootban/VM-ben/tesztgépen, .tbz2-be, aztán az mehet deploy jelleggel.
 

Igen, ezt hívják úgy, hogy PORTAGE_BINHOST, és akkor van leginkább értelme, ha van több identikus géped - az egyiken forgatod a csomagokat automatikusan tarballba is, a többin pedig beállítod ezt a gépet BINHOST-ként, és engedélyezed a portage-ben a bináris csomagok használatát, vagy éppenséggel csak azokat. Nyilván nem sokat segít rajtad, ha bármilyen okból eltérő USE flagekkel kellene produkálni a csomagjaidat a rendszerek közt - ez esetben szelektíven lehet az összes többit bináris csomagból telepíteni, míg ezeket forgatni helyben.

15+ (asszem 18) éve gentoo-zom én is, unstable (keyword ~). Előbb a laptop-on próbálom ki, utána megy a szerver-en. Kernellel is így van. Eddig sikerült az elmúlt sok év során megúszni számottevő probléma nélkül. Még a 32bit-ről 64bit-re upgrade is elég jól lement. Hetente frissítek. Mindig vannak megoldandó dolgok. Eddig még bírtam a heti 1x frissítést idővel és energiával.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Pontosan ezt teszem, mínusz sandbox. ZFS root, a heti update előtt és után is snapshot. Ezekből replikáció is történik máshová. A /etc pedig egy git repository. És igen, alkalmanként - azaz hetente - legalább 1, maximum 3 óra a művelet időigénye, mert a rendszert csomagonként konfigurálom - attól függ, éppen mi és mennyire változik az adott héten. (15 éve Gentoo-zom.)

De igazából a fordítást eleve nem az "éles" környezetben csináljuk, hanem egy sandboxban (chroot, VM, másik gép, akármi)

Két és fél éve gentoozom, de ez nekem új. Mindig éles rendszert frissítek, még a szerveren is. Jó, arra figyelek, hogy azért a kritikus és olyan szolgáltatásokat leállítom, amelyek frissítésre kerülnek.

Bármi más hozzáállás esetén vagy állandóan simogatni fogod az egy szem gépedet (lásd pet vs cattle), vagy rettentő ritkán fogsz frissíteni - de amikor igen, akkor nagyon sok energiát fogsz beletolni.

Látom Neked sincs erős hardvered.

Három gépemen fut gentoo. Egy házi szerveren, nas funkciók és winserver virtualbox alól futtatással, i3.

Egy i5-ös laptopon

Egy AMD FX8350-es asztali gépen.

Mindegyikben 16 GB DDR3 ram van, SSD-n a rendszer, tempfsben fordít a portage, ja és nincs összekapcsolva a három gép fordításkor.

Ez az admincdről chrootolt frissítés szerintem elég bizarr. Akkor nyúlok admincdhez, ha valamit elcsesztem és nem indul el a rendszer.

Mellesleg, ha biztosra akar menni az ember, lehet saját futásszintet csinálni frissítéshez, aztán tényleg a legminimálisabb dolgok futnak és hadd szóljon.

 

Nem kötekedés, de magyarázd már el miért jobb (gyorsabb?/problémamentesebb) admincdvel frissíteni, mint éles rendszeren? Tudatlan vagyok, csak két-2,5 éve használok gentoot.

Mellesleg hol van ez leírva, hogy ne élseben csináljuk? Van hivatalos gentoo etikett?

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

Nem admincdről megy. Van egy combos gép, azon mennek chrootban (de lehetne más technológia is) a frissítés. .tbz2 a végeredmény. Az "éles" gépek úgy frissülnek, hogy megkapják a .tbz2-ket (rsync), megkapják a hozzátartozó portage tree-t, git-ből az /etc/portage tartalmát, és emerge -1KvuDN world.

Ahonnan jönnek a .tbz2-k, meg a portage tree, az verziózva van. Azaz a frissítés fordításakor új könyvtárstruktúra (előzőből copy), arra emaint sync, emerge -1bvuDN world (vagy kézzel játszogatás), és ha a deploymentnél gáz van, akkor csak annyi történik, hogy az előző, known good verziót visszaállítjuk. Konkrétan n múltbéli verzió el van téve (az n most kb. 3-4), így ha valaminek az elromlása hosszabb idő után derül ki, akkor is meg lehet nézni, hogy mi volt mondjuk 1 hónappal ezelőtt. Amúgy konkrétan a portage treere is megvan ez külön (minden éjjel frissül a master copy, abból lehet napi snapshotot/másolatot csinálni, ha az releváns, mert aznapra van frissítés tervbe véve - ha nagyon sok helyem lenne, akkor minden nap készülne snapshot belőle, de ez azért sok helyet igényel ZFS nélkül - az ideális persze az lenne, ha git repo lenne az egész, és oda-vissza lehetne benne mászkálni az időben).

Ezzel több legyet lehet ütni, az egyik, hogy nagyon erőforrásszegény gépen is relatíve gyorsan lehet csomagokat telepíteni (majdnem olyan gyorsan, mint egy bináris distrónál), a másik, hogy tutkó ugyanaz a kód fog futni az n gépen (lehet tesztelni az egyiken pl) - ez utóbbi végtelen mennyiségű szopást tud megtakarítani, ha az n nem 1.

Még egy apróság: nálam a fordításoknál az emerge kimenete egy bazi nagy logfájlba gyűlik (ezt akkor resetelem, amikor tabula rasa van, és a chroot környezetet nulláról újraépítem - gcc illetve glibc frissítések után szoktam eljátszani, kb. évente egyszer). Többször bejött, hogy valami lefordult, de szarul, és csak hetekkel később derült ki, és akkor meg kellett nézni, hogy 4 hónappal korábban az előző verzió hogyan fordult le jól.

Nincs gentoo etikett, sem gentoo protokoll. Az évek meg a rutin hozta ezt össze. Ahogy azt is, hogy mely csomagokkal van sok szopás, és melyekkel kevés. Időről-időre ki szoktam vágni dolgokat, mert olyan kritikán aluli a maintenance.

 

Nincs gentoo etikett, sem gentoo protokoll. Az évek meg a rutin hozta ezt össze. Ahogy azt is, hogy mely csomagokkal van sok szopás, és melyekkel kevés. Időről-időre ki szoktam vágni dolgokat, mert olyan kritikán aluli a maintenance.

Akkor Neked érdemes lenne szerkesztői jogosultságot kérned a gentoo közösségtől, hogy írhasd a wikit.

Nagy kár, hogy ezeket nem osztod meg. Én szentírásnak veszem a gentoo wikijét és nem is szoktam éles környezetben eltérni a  leírt módszerektől.

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

Akkor Neked érdemes lenne szerkesztői jogosultságot kérned a gentoo közösségtől, hogy írhasd a wikit.

Sajnos ez ennél sokkal több energiát jelentene, ha korrektül szeretném csinálni.

Másrészt jönnek az új technológiák, és azok kezdik elfedni a distró problémákat elég sok fronton (hint: konténerek), nem is annyira biztos, hogy ez a történet ennyire fontos lesz még 10 év múlva is, már láttam olyan distrót, ahol gyakorlatilag nincs package management, van egy default package set, fixen összegyógyítva, abból készül az OS réteg image-e, és felette minden konténerekben fut, ha frissíteni kell bármelyik rétegben, akkor új image készül, abból új példány, a régit meg letöröljük. Szóval szerver oldalon nem biztos, hogy sokáig megmarad ez a mostani működés. Desktop oldalon is sok szopás megspórolható lenne ezzel a taktikával, csak kicsit nehezebb a dolgot menedzselni.

Én szentírásnak veszem a gentoo wikijét és nem is szoktam éles környezetben eltérni a leírt módszerektől.

Én bevallom, ritkán olvasgatom ezeket. Ergó nem vagyok büfé az elmúlt évek fejlődéséből, hogy a wiki szerint hogyan kéne ezt csinálni. Néha keresek valamit, és találok wiki oldalakat, és volt már, hogy rácsodálkoztam valamire.

 

Kedves Dwokfur és vl. Jedimestereim! Tanítsatok! Tanitsátok raynes jedit is!

Eddig azt hittem, én bénáztam valamit a sikertelen lefordulások miatt. Persze valahogy mindig megoldottam, de csak magamban kerestem a hibát. De ezek szerint csak annyiban bénáztam, hogy vakon követtem a wikiben leírtakat.

Nem fordult meg a fejetekben ennyi idő alatt, hogy inkább Linux From Scratch-t használjatok? Persze mi arra a garancia, hogy ott nem fordulnak elő függőségi problémák.

Ti miért gentoot választottátok és használjátok ilyen rég óta?

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

hogy inkább Linux From Scratch-t használjatok?

Azzal kezdtem, 97-ben. Na nem a Linux From Scratch projekttel, hanem ugyanazt megcsináltam saját kútfőből. Minden csomagnál felírva, hogy hogyan készült, a build logot, sőt, az egész build könyvtárat eltéve - így lehetett ezt más gépekre propagálni (tar xzf + make install a remote gépen, a már lefordított fájlokra). Tegyük hozzá, hogy volt ennek egy előiskolája, 95-96 körül a hallgatói Solaris szerverre GNU csomagokat fordítottunk, sokat, és nagyon sok tapasztalat gyűlt össze akkor ezekről a dolgokról.

Ha jól emlékszem, kettő teljes tabula rasa volt 97 és 2004 között. Nagyon látványos volt, hogy mennyire nincs energiám arra, hogy ezt karban is tartsam (a kritikus 8-10 csomagot követtem rendszeresen, és frissítettem, a többit max. pár évente). Amikor anno megláttam a Gentoot, felsikoltottam, konkrétan. Nagyságrendileg kevesebb meló ez így, hiszen közösségileg meg van osztva a feladat. Esélyem nem lett volna a meló mellett erre elég energiát fordítani, ha nem lett volna a Gentoo. Ugyanakkor egy bináris distróhoz képest megnyerem azt, ahol választás van (pl. az exim OpenSSL-lel vagy GnuTLS-sel forduljon), ott a braindead distró nem erőszakolja rám a fasságait (hint: GnuTLS-sel kevesebbet tud az exim).

Szóval igazából ebben a formában ez pont olyan, mintha saját distrót tudnék fenntartani, csak éppenséggel eldönthetem, hogy milyen mélységig szeretnék süllyedni a lápban, és ahol nem vagyok komfortos, ott ráhagyom magam a közösségre. Egy bináris distróban egy alapabb csomagból saját fordításút használni elég sok energia lenne, ergó elengedi az ember, és inkább azzal tölti a drága idejét, hogy random fos PPA-kat vadászik, amiből olyan csomagokat kap, amilyet szeretne. És aztán szopik az inkompatibilitásokkal.
 

vl-hez képest az első disztró, amit láttam az a Slackware volt asszem 1995-ben. 1996-tól kezdtem igazán használni Debiant. Hosszú évekig maradt a Debian, mint elsődleges disztró. BTW: emlékszik valaki még az Iggdrasyl-ra? :-D

Emlékszem egy esetre, amikor a diákcentrumban elment mindkét rendszergazda, aki értett a Novell-hez, de kellett egy központi rendszer és akkor egy merész húzással rádobtam egy Debian-t és megoldottam, hogy minden windows-os kliens Samba-ról szedje a roaming profile-t. Csak úgy, érdeklődésből. Egy ideig kiszolgálta az igényeket. Csak időnként kellett reboot-olni a klienseket, amikor valakit kapott egy csomagot IRC-n, ami fagyasztotta a szánalmas Win 95-öt...

Főleg a kernel mocsárban süllyedtem el, egy időben WOLK-ot használtam. Aztán jöttek a custom Debian telepítő image-ek reiser támogatással, amikor még nem voltak elterjedve a naplózó fájlrendszerek. Azokban az időkben a betárcsázós modemmel elvileg csak 1 géppel lehetett internetezni (éjszaka olcsóbban). Csomagszűrővel manipuláltuk a forgalmat, hogy ne legyen elsőre nyilvánvaló, hogy az otthoni BNC hálózaton egyszerre több gép lóg. Aztán elmentem security irányba, viszonylag korán rátalálva a PaX-ra. Egy ideig Debian alapon - volt egy olyan distro, hogy Adamantix. Akkor még a pie és a pic gyerekcipőben járt. Amikor az Adamantix befuccsolt, akkor elkezdtem alternatíva után nézni és vl-hez hasonlóan megörültem a gentoo-nak (talán nem sikoltottam fel). Tökéletes platform volt, hogy úgy fordítsd a rendszered, ahogy szeretnéd. Végig csináltam egyszer az LFS-t is, de szerintem praktikusan karbantarthatatlan. Ja: régen a gentoo stage1-ről indult és előbb lefordítottad a rendszered, chroot-oltál és úgy fordítottál tovább. A Gentoo-val egyszerűen adhattam meg globális CFLAG-eket. Egy időben gcc spec file-okkal is szórakoztam. A Hardened Gentoo pedig hab volt a tortán - a közösségben olyan emberek gyülekeztek, akiket részben hasonló szempontok mozgattak. A Gentoo számomra nem azért érdekes, mert a make.conf-ban hajmeresztő flag-ekkel lehet próbálkozni (-O42 -funroll-loops stb...), hogy 0.01%-kal gyorsabb legyen a rendszer, hanem mert egyszerűen lehet saját igényünkre szabni. Ha pedig fontos csomagot upgrade-el valaki, akkor a portage számon tartja, hogy milyen library-k eltűnése okozna breakage-t és lehet nyomni egy emerge @preserved-rebuild-et (régebben revdep-rebuild). Köszönettel tartozom Daniel Robbins-nak. Sajnos csökken a népszerűsége, inkább az Arch-al szeretnek arcoskodni a wannabe kiddie-k. És könnyű saját patch-ekkel változtatni a programokon - a hasonló custom patch-ek használatát jelenleg a Debian inkább kivezetni akarja mostanság. Régen a Debian-nak volt egy időszaka, amikor idegesítően lemaradt minden verzió. A rolling distro üdítően orvosolta a Debian hátrányát. Manapság azt kell mondjam, hogy sokszor egy security fix hamarabb kerül a Debian-ba, mint a Gentoo-ba. De mivel ott van a patch rendszer, azért kritikus esetben a felhasználó maga mehet elébe, ha nagyon hiányol valamit.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

De, gondoltam LFS-re is, meg ahhoz hasonló saját megoldásra. Biztosan érdekes lenne, de a Gentoo-ra sincs elég időm, nem hogy arra. LFS-nél és hasonlónál mindent nekem kéne csinálni, beszerezni a forráskódot, fejben nyilvántartani az összes függőséget, keresni a frissítéseket, stb..

Ami az LFS-ben kapásból nem tetszett a doksiját olvasva, hogy systemd-s, és elég régi verziókkal dolgozik, meg mindenféle idióta patchet erőltet fordítás közben.

Egyszer lehet bepróbálom, ha lesz rá elég időm. Lehet majd ha nyugger leszek, mint NevemTeve :D

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Időről-időre ki szoktam vágni dolgokat, mert olyan kritikán aluli a maintenance.

Írhatna valaki az LFS maintenace-ről is az milyen, aki közel ennyi ideje azt használ, mint Ti gentoot.

Nincs senki? Gondoltam.

GentooJedi

OKJ-s kazánrobbantó trollvadász
etikus troll
és hivatásos műferdítő

WSL volt már? Én pl. az új céges laptopra már nem tolok önálló Linuxot; a WSL-ben van az Ubuntu, abban működik a mcedit, a cvs, a gcc meg a make, tehát programozásra alkalmas.

Én WSL-t akkor sem használnék, ha csak mcedit, cvs, gcc/make kéne. A natív megoldás, natív linuxos rendszer kisebb erőforrásigényű, gördülékenyebb, teljes a kontrollod a rendszer felett, te döntöd el mikor frissítesz pl., biztonságosabb is. Windows én csak akkor használnék, ha kényszerhelyzetben lennék, pl. céges gépen Windows lenne előírva, vagy olyan programra, játékra lenne szükségem, ami csak Windows alatt megy.

A jelenlegi WSL-es felállásod most úgy néz ki, hogy futtatsz egy felesleges OS-t, ami felőröl egy csomó erőforrást, visszaveti a teljesítményt, megnöveli a hibalehetőségeket, hogy emulálj rajta egy másik OS-t, amiben a neked szükséges toolok vannak. Ennyi erővel azt is csinálhatnád, hogy MacOS-t használnál (azon mindjárt mehetne is az mcedit, cvs, stb.), de úgy, hogy benne virtuális gépen futna a Win10, és abban WSL alatt az Ubuntu.

Ráadásul ha WSL-ben fut az Ubuntu, az épp úgy systemd-s megoldás, mintha önmagában natívan futna az Ubuntu, és systemd-t a topiknyitó nem akar, és vagyunk ezzel páran így.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Ezt lehet rosszul tudom. Nem használok WSL-t. De ha nincs benne tényleg systemd, az nem Ubuntu. Hanem csak valami szögelt megoldás, ami Ubuntunak látszik és annak vallja magát, de attól még nem lesz az. Bár egyébként meglepne, ha tényleg nem lenne benne systemd, mert akkor egy csomó ubuntus szoftver nem fog futni rajta, a dependencia miatt.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

mert akkor egy csomó ubuntus szoftver nem fog futni rajta

Persze hogy nem! Welcome to the wonderful world of Microsoft!

Nem is cél, hogy tudjanak ilyenek futni. Az a cél, hogy a fejlesztő ne dobja ki a gépéről a Windowst (mert akkor ugye jön a zombiMicrosoft-apokalipszis), és ami ehhez minimálisan szükséges, azt rakták oda. Tehát egy linuxos buildhez ne kelljen átmenni a linuxos gépre, és ne legyen motiválva a fejlesztő az os cserében.