Fizetős időjárás-előrejelzés

Fórumok

Érdekes, hogy azon a területen, ahol én vagyok most Mo.-on, egyik időjárásos oldal esőt mond holnap délutánra, másik meg szép napos időt :)

Komolyan, létezik akár FIZETŐS időjárás előrejelzés, ami tényleg működik is? Max pár nappal előre kellene pontos adat.. vagy ez technológiailag lehetetlen, mert nincs elég mérőműszer Mo.-on kihelyezve?

Köszi.

Hozzászólások

Nézd meg a windy.com -ot. fent van talán az összes model ami alapján jelentenek azt vonj átlagot :)

jaja

windy.com
sat24.com
www.zamg.ac.at
szlovák
magyar: met.hu (van töb model is) idokep.hu
meteoblue.com
https://www.wxcharts.com rengeteg model
windguru

átlagolj :)

télen sportokhoz: snow-forecast.com (hindcast jár fizetőssel aka history), és helyi lavina jelentések

Én szerintem fontos hogy kicsit azt megérteni időjárás hogyan működik, nem azért hogy nagy időjárás jelntők legyünk hanem jobban rátudunk készülni :) :)

Szerintem nagyon pontos időjárás előrejelzés nem létezik (polgári célra biztos nem) ami adott kis cellában megmondja, hogy mi lesz. Sokszor van, hogy 10 kilométerrel arrébb zuhog, nálunk meg egy csepp sem, vagy fordítva. Pont az instabil helyzetekben a legtöbbször akármi is lehet.
Ha nézted pl. a múlt héten a f1 versenyt, akkor elhiheted, hogy a csapatok elég sokat hajlandók lennének fizetni, aztán nekik sem elég pontos.
Ha bizonytalan vagy, hát vigyél esőkabátot. ;)

Én ezt szoktam nézegetni https://www.windguru.cz

"ez technológiailag lehetetlen"
Tudtommal a jövőbelátás 2019-ben sincs még rajta a hivatalosan elfogadott tudományok listáján.

"nincs elég mérőműszer Mo.-on kihelyezve"
A mérőműszerek azt mérik, ami most van. Azt várod tőlük, hogy megmondják a jövőt?

Azért ezt, így kijelenteni kicsit erős. Nem mindenben fedi a teljes valóságot.
Itt nem jövőbelátásról van szó. Ettől persze egy nehéz feladat, mivel az időjárás matematikai értelemben kaotikus rendszer. Legegyszerűbb példa erre a Lorenz rendszer. Ez nem azt jelnti, hogy adott pillanatban nem tujuk megmondani a későbbi állapotot. A probléma az, hogy a kezdeti feltételekben ha nagyon kicsi változtatást teszünk, már teljesen más eredményt kapunk. Vannak nagyon jó implementációk a neten, de te is hamar összeüthetsz egyet és meg tudod nézni. Innen származik a pillangó hatás is, csak nem éppen abban az értelemben ahogy a köznyelv tartja.

A jelenleg mért adatok és az alkalmazott időjárási modellek alapján nagy pontossággal Lehet 1-2 napra előre "jósolni", persze ahogy megyünk előre az időben, úgy romlik az alkalmazott modell pontossága az egyéb, előre ki nem számítható tényezők belépésével.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Mondjuk ennyire elore tervezni nem lehet vele, en a koponyeg.hu vagy az idokep radarkepet szoktam megnezni. Ezek mutatjak, hogy eppen hol esik, es a szelbol (meg az eso valtozasabol) eleg jol lehet extrapolalni par orara elore, es kb. 15 perces pontossaggal meg lehet mondani mikor fog esni es mikor fog elallni.

Szabadteri program tervezesere nem jo, de arra kivalo, hogy tudd mikor erdemes kimozdulni otthonrol (vagy hazaindulni).

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Kisse offtopic - nekem az SHMU radarkepe szimpatikusabb az idokep.hu-nal (igaz, nem extrapolal, de az idokep sem sokat er ebben a tekintetben, ugy nezem talan a pixelek mozgasabol extrapolal)

http://www.shmu.sk/sk/?page=1&id=meteo_radar

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Tenyleg nem rossz, mondjuk ha pont delrol jon az eso, akkor a magyar jobb. Egyebkent a koponyeg.hu-t jobban szeretem az idokepnel, mert hosszabban mutatja visszafele a radarkepeket.

Az idokep nez szeliranyt is (gondolom muholdkep alapjan, nem a talajszinti szelet nezi), es abba az iranyba viszi tovabb az esot extrapolalaskor. Ennel fejben azert jobban lehet tippelni, de nem rossz otlet. Az idokepessel nekem csak az a bajom, hogy tul rovid idotartamot mutat.

Ezt a tot oldalt eltettem konyvjelzobe, itt meg tovabb vissza lehet menni a multba. Ha eszakrol fuj a szel, jobb eredmenyt is adhat akar.

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Amennyire én értem, a csapadék előrejelzése adott helyre ilyen időre előre néhány speciális eset kivételével nem tehető meg az általad várt pontossággal.

Üdv,
Marci

Es nem csak par nappal elore tevednek nagysagrendeket...

https://444.hu/2019/07/29/szazszor-gyorsabban-olvasztja-a-meleg-tengerv…

Humbug az egesz, pszeudotudomany. Azt se tudjak merre van az arra, de baromira meg akarjak mondani a tutit.

Innentol mar csak az a kerdes, hogy melyik mas valtozokat neztek el baromira, "lenyegtelen!" felkialtassal, ami mondjuk alapjaban befolyasolja az egesz modell vegkimenetelet...

Komolyan mondom ez szegyen... talalgatnak, aztan eladjak magukat, mint "tudosok"...

Ugye innentol kezdve barmilyen hosszutavu elorejelzes komolytalan. 20 ev mulva ugyanolyan esellyel kaphatunk egy uj kis-jegkorszakot, csakhat "nem lattak elore", merthat az a bizonyos valtozo "lenyegtelen"...

A meterológia nem pszeudotudomány. Ne cimkézzünk csak úgy, mert elhiteltelenítjük a kifejezést és amikor tényleg kell, pl laposföld, akkor már nem lesz jelentősége. Valamint ezt nem te mondod ki, hanem a tudós társadalom, illetve annak reprezentatív szervezete, mint példáúl az akadémiák.

Szerintem nem kellene a tudósokra fröcsögnöd, létszólag fogalmad sincsen a kaotikus rendszerek matematikájáról, szóval semmi alapod sincsen a höbörgésre

A meteorologia az olyan amilyen. Most inkabb az un. "klimakutatok" modszereirol beszelek.

A kaotikus azert kaotikus, mert nem ismerjuk az osszes valtozot, es azok kolcsonhatasait.

Innentol kezdve ez az egesz (klimaelorejelzesek) csak talalgatas, ami vagy igaz, vagy nem. De nem tulsagosan megnyugtato, hogy ennyire beneznek egy valtozot. Az nem valoszinu, hogy ez volt az utolso ismeretlen, felreertett, "ez nem fontos" dolog a modellekben, szoval valoszinuleg meg tele vannak ekkora, ha nem nagyobb pontatlansagokkal.

Ha viszont a bemeneti adatok megbizhatatlanok, akkor az azokbol levont kovetkeztetest se lehet komolyan venni.

Akkor még a kaotikus rendszerek fogalmával sem vagy tisztában.

A klímakutatás más tészta. Ott sokkal inkább nagy trendekről tudunk beszélni, ami meglepő módon sokkal jobban előrejelezhető.
Kb olyan a hasonlat, hogy nehezebben találod el, hogy két hét mulva esni fog, de azt, hogy nyáron meleg van azt jobb esélyel lövöd be, meg mondasz egy tartományt, sokkal inkább "statisztikai" alapú a klímakutatás, ezért egy-egy hibás adatot még szűrni is lehet, azokat lehet javítani...stb. Szerintem inkább ne nyilatkozzál ilyen módon olyanról, amit nem is ismersz. Az ilyen klímakamu jellegű beszólások egyébként a laposföld elmélettel vannak egy kategóriában.

> Akkor még a kaotikus rendszerek fogalmával sem vagy tisztában.

Vilagosits fel.

> A klímakutatás más tészta. Ott sokkal inkább nagy trendekről tudunk beszélni, ami meglepő módon sokkal jobban előrejelezhető.

https://xkcd.com/605/

> ...egy-egy hibás adatot még szűrni is lehet, azokat lehet javítani...

Kerdes, hogy meg mennyi adattal kapcsolatban tevedtek nagysagrendeket.

> Az ilyen klímakamu jellegű beszólások egyébként a laposföld elmélettel vannak egy kategóriában.

Ez nagyon frappans volt. Inkabb azt mondd meg, hogy ha a jeg 100x gyorsabban olvad az eddigi hasrautes alapon kitalalt adathoz kepest, akkor annak mi a kovetkezmenye a modell megbizhatosagat illetoen.

1. > ha mélyebben érdekel, pl ez egy hasznos olvasmány: https://www.springer.com/la/book/9781475722758

A lényeg, hogy ha kicsit változtatunk a bemeneten akkor az eltérés mértéke nagy lehet később. Ez nem szükségszerű, lehet nagy is az eltérés és nem nagy, de csak kicsit változtatunk a bemeneten.

2. > lehet poénkodni a statisztikával, de akkor annak a matematikájához sem nagyon értesz (most nem az átlag meg társaira gondolok).

3. > a 2. és 4. pont miatt nem számít sokat. A 2. pontból vannak nagyon komoly adatok tisztítása rész, azt kell megnézni.

4. > azt az egy apróságot felejted el, hogy az időjáráselőr ejelzés és a klímakutatás teljesen más, ezért teljesen más típusú modell van az időjárás előrejelzésnél, valamint a klímakutatásban.

Az tény, hogy kb már ott tartunk, hogy nem csak CO2 semlegesnek kellene lenni, hanem ki is kellene szedni CO2-őt a levegőből, szóval nem a modellek megbízhatóságán kellene lamentálni, hanem eléggé sok vezetőt kellene elzavarni a francba.

Koszi a linket es a magyarazatot! Oszinten megmondva nagyon melyen nem erdekel jelenleg a tema, viszont tenyleg erdekes lenne tudni, hogy biztos csak a CO2 a ludas-e a dologban.

Peldaul (nem ertek hozza, kerdezem) az utobbi 200 ev nepessegrobbanasat, es ezaltal az emberek altal konstans megtermelt test es egyeb hot megfelelo modon veszik figyelembe?

Az aszfaltnak milyen hatasa van a Fold hoelnyelo kepessegenek novekedeseben? (Foldutat meg nem lattam megolvadni, ellenben az aszfalttal, ami meg meg ejjel is onti magabol a meleget).

A hutok, legkondicionalas elterjedeset milyen mertekben vettek figyelembe a modellek megalkotasakor? (Ahhoz, hogy belul huvos legyen, a meleget kifele kell sugarozniuk).

Vajon ezen parameterek becsleseben is tevedtek-e ket nagysagrendet, vagy mostmar tenyleg elerkeztunk az "egy, igaz klimamodellig"?

A probléma az, hogy bejön a nap energiája és nem tud távozni, ez pörgeti meg a klímát. Amiket említesz azok nem akkora tétel. Mondjuk a hűtőknél régen volt az a probléma, hogy az O3 réteget rombolták.

Ezek a modellek sosem lesznek teljesen pontosak, folyamatosan finomodnak. De azért ahhoz eléggé jók, hogy főbb nagyságrendet meg lehessen mondani. Én csak érintőlegesen foglakoztam a témával, egy diplomamunka téma vezetése erejéig.
Szerintem annyira megbízhatóak, hogy elhigyjük, hogy nagy a baj.

Na tessek:

A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára azt is bizonyították, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg.

A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek. Az elmúlt két évtizedben Londontól New Yorkon és Tokión át Párizsig építészek, energetikai mérnökök, várostervezők és meteorológusok közösen gyűjtötték az adatokat, elemezték a hőtérképeket, vizsgálták a városi éghajlat idő- és térbeli változásait. A hongkongi antropogén hőtöbbletet azonosító tanulmány szerint a nemzetközi kutatások egyértelművé tették, hogy a vidékinél már amúgy is forróbb urbánus levegőt a klímaberendezések még akkor is legalább 1 Celsius-fokkal tovább fűtik, ha a kültéri egységek hőszigetelése tökéletes, és az épületek árnyékolása, átszellőztetése is megfelelő. Amennyiben az épületben nem központi a klíma, hanem több, vagy inkább sok önálló légkondi hűti a belső tereket, akkor a hőtöbblet bőven meghaladhatja a 2-3 fokot is.

https://qubit.hu/2019/08/09/minel-tobbet-jaratjuk-a-legkondicionalot-an…

Mar csak az a kerdes, hogy ennek a hatasat hany nagysagrenddel neztek el a modellekben...

> ha a kültéri egységek hőszigetelése tökéletes

Ezt hogyan kell ertelmezni? Nem epp az a cel, hogy a kulteri egyseg a kornyezetnek leadja a hot? Ha tokeletesen hoszigeteljuk, akkor semmit nem tud leadni, tehat nem fog mukodni, nem?

/sza2

--
Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ez nekem is fura volt; dehat en lathatolag nem ertek semmihez, ok a tudosok/szakujsagirok, biztos ugy van ahogy irjak :)

Szerk: mostmar azert kezd fura lenni; a qubitesek is olvasnak hup-ot? Nem ez az elso eset, hogy egy-egy kommentem utan nem sokkal jonnek ki hasonlo tematikaju cikkel.

Ez annyit jelent, hogy városokban könnyen kialakulnak olyan helyek, ahonnan nem tud eltávozni a többlet hő, mert például nincs légáramlás, ami eltávolítsa, lásd például szmog. Másrészt a városok tele vannak nagy hőkapacitású dolgokkal úgymint beton, kő, fémek és a többi, amelyek remekül elnyelik a többlet hőt, nappal felmelegednek és éjjel adják le, ezzel melegebben tartva a várost. Nagyságrendileg ez valóban tud 1-2 fokot adni a meglévő hőhöz.

A Qubit újságírója meg néha hozzákölt valami fizikai nonszensz dolgot, mint például a kültéri egységek hőszigetelését.

--
https://iotguru.live

> De azért ahhoz eléggé jók, hogy főbb nagyságrendet meg lehessen mondani.

Amugy varjal. Epp fentebb lettem kioktatva, hogy a kaotikus rendszer azert kaotikus, mert erzekeny a kezdeti feltetekre... ha par valtozoban tevednek, akkor egy kaotikus rendszer eseten nem elkepzelheto, hogy a vegkimenetel teljesen mas lesz?

"A kaotikus azert kaotikus, mert nem ismerjuk az osszes valtozot, es azok kolcsonhatasait."

Nem. Azért kaotikus, mert a bemeneti érték igen kicsiny eltérései, nagyon hamar, nagyon nagy változást okoznak a jelenség lefutásában.

Mondhatni, a mérés hibája exponenciálisan terjed és mérete nagyon hamar eléri a mért jelenség mérettartományát.

Erre igen egyszerű mechanikai rendszerek is képesek, például ilyen a viselkedése két, egymásra akasztott fonálingának.

Üdv,
Marci

"...mely szerint a modellekben nagyon alábecsülték a melegedő tengervíz hatását a tengerbe folyó gleccserekre."

Savazod itt az embereket akik ezt megsaccolták, mintha ez olyan alapvető dolog lenne. Valamint kívácsi lennék hogy ennek a paraméternek a pontosítása az egész modell szempontjából mekkora a jelentőségű.

Plusz hogy ebben a mérésben mekkora a hibalehetőség.

Én a magam részéről máshogy látom.
Számomra ott a probléma, hogy az előrejelzéseket készítők szakmai függetlensége és szólásszabadsága számomra kérdéses.
Így a fene se tudja, mit gondoljon.
Illusztráció: https://hvg.hu/elet/20190724_Vegre_azokat_a_noket_kellene_jutalmazni_ak…
Jorgen Randers egyik szerzője az 1972-es The Limits to Growth című jelentésnek.
Vajon csak a tényeken alapul a munkássága? Vajon ugyanekkora publicitást kapna, ha pont ellenkező eredményekre jutna? Én nem tudom.

Üdv,
Marci

Ez is jogos.

Az a baj, hogy egy hivatalos kutatonak a megelhetese fugghet attol, hogy a "megfelelo" valaszt adja a kerdesekre.

Es itt nem feltetlenul csak a felulrol szabalyzott velemenyekre gondolok, hanem arra is, hogy ha valaki a mainstreamtol gyokeresen eltero velemenyt fogalmaz meg, azt nagyon konnyen diszkreditalja a nyilvanossag elott az ahhoz konform tobbseg. Azt meg tudjuk, hogy az emberek nagyobbik resze (kutatok, atlagember vegyesen) kevesbe nyitott uj dolgokra, szoval koromszakadtaig fog ragaszkodni ahhoz, amiben eddig is hitt.

Termeszetesen - ahogy emlited is - a media jelentosege se elhanyagolhato. Fuggetlen (hivatalos) media, mely minden oldal velemenyerol partatlanul szamolna be, nincs. Az ember ilyet is csak maximum blogszekciokban talal. Ezert is szeretem a kozvetlen parbeszedet a kinyilatkoztatasok helyett. Senki se tud mindent, barki tevedhet. Viszont broadcast, egy -> sok tipusu, kommunikacio eseten nincs lehetoseg rakerdezni reszletekre; az ember vagy idot es energiat rak az allitasok ellenorzesebe, vagy elfogadja azt, amit az "okosok" mondanak.

Az is kerdeses, hogy az atlag kutatonak mekkora az IQ-ja (mennyire tud logikusan gondolkozni). Nem hiszem, hogy az osszes "tudos" egyben mensa tag is lenne; szoval az egyetlen elonyuk a korabbi tanulmanyok behatobb ismerete, es nem az, hogy okosabbak lennenek a "civileknel". Innen is ismerunk 130+ IQ-s embereket; ha ok beleassak magukat a temaba (manapsag egyszerubb, mint korabban barmikor), nekik lehet jobban hinnek, mint a hivatalos magyarazatnak.

Egy kutatónak a megélhetésen függ attól, hogy igazat mondjon és ne hamisítsa meg az eredményeket.

A kutattó nem hisz, hanem tud, bizonyít. A PhD-sok az emberiség kevesebb mint 2%-át adják, nagyon nem mindenki képes megcsinálni. Azon lamentálni, hogy eléggé okosak-e. Hidd el eléggé.

Vagy a klasszikus pelda a 4x(1-x) egymas utan iteralva. Valaki meg a szamitastechnika hoskoraban ezzel szorakozott, aztan a floating point erteket csak nehany tizedesre atmasolva ujrafuttatta, es par iteracio utan teljesen mast kapott.

>>> x=0.35
>>> y=0.35000001
>>> for i in range(30):
... x=4*x*(1-x)
... y=4*y*(1-y)
... print("%d:%lf %lf"%(i,x,y))
...
0:0.910000 0.910000
1:0.327600 0.327600
2:0.881113 0.881113
3:0.419012 0.419012
4:0.973764 0.973764
5:0.102192 0.102192
6:0.366996 0.366995
7:0.929240 0.929239
8:0.263011 0.263016
9:0.775345 0.775354
10:0.696740 0.696720
11:0.845174 0.845205
12:0.523421 0.523335
13:0.997806 0.997822
14:0.008757 0.008693
15:0.034722 0.034471
16:0.134065 0.133130
17:0.464367 0.461626
18:0.994921 0.994110
19:0.020212 0.023422
20:0.079216 0.091493
21:0.291762 0.332489
22:0.826549 0.887761
23:0.573464 0.398567
24:0.978412 0.958845
25:0.084488 0.157844
26:0.309398 0.531716
27:0.854683 0.995976
28:0.496800 0.016030
29:0.999959 0.063091

--
When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

"A meteorologia az olyan amilyen. Most inkabb az un. "klimakutatok" modszereirol beszelek."

Két külön dolog. Tegyük fel, hogy van egy tízezer felhasználós szolgáltatásod a felhőben, aminél meg kell mondanod előre, hogy mennyibe fog kerülni:
a, a következő 1 órában
b, a következő 1 nap adott órájában
c, a következő 1 évben

Általában egészen jól meg tudod saccolni, hogy
a, nagyjából mekkora lesz a következő óra terhelése;
b, fogalmad nincs, hogy mennyi lesz a következő nap adott órájában;
c, majdnem pontosan meg tudod mondani, hogy mennyibe fog kerülni egy teljes év, mert látod a trendeket.

--
https://iotguru.live

Egyetértek! A rövidtávú előrejelzés sem ér semmit. Nekem fontos a bringás edzések miatt, h mikor fog esni lesz-e szél, hó, jég stb. Totál használhatatlan az összes ilyen oldal. Hányszor beszopattak már, h jön a vihar meg orkán lesz, így kénytelen átszerveztem az életem, erre gyönyörű idő lett és mehettem volna edzeni - de így nem tudtam. Kibaszott frusztráló!

Zivatarveszély miatt szerdára az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésükben azt írták: szerdán napközben ismét többfelé képződnek zivatarok, melyeket a villámlás mellett rövid ideig intenzív eső, szélerősödés, esetleg néhol kisméretű jég kísérhet.

Ma délutánra is be volt ígérve a zivatar jégdarabokkal, meg 90km/h széllel. Ezért hajnalban mentem edzeni (3 órás tekerés). Összesen 1 azaz egy órát tudtam "aludni" így. Fasza! Persze a zivatar sehol és már este 19 óra van -legalábbis Bp környékén.

Csatlakozz az Időképhez, üzemeltess meteorológiai állomást, és hamarosan a te adataiddal feljavított időjárási modell sokkal pontosabb előrejelzést fog adni. Lehet, hogy nincs a környékeden semmilyen észlelő állomás, így a modellek csak a távolabbi mérőállomások adataiból számolt értékkel tudnak számolni.


A meteorológiai szabványoknak meg felelni az érzékelők elhelyezésénél!
1. Hőmérőház (benne a hő-,páratartalom- és légnyomásmérő szenzor): talajtól számított 2 méteres magasságban, szabad, szellős, FÜVES terület felett.
Kizárt a betonos, nem szellős terület vagy több méteres magasságba történő elhelyezés!
2. Csapadékmérő: 0,6-2 méteres magasságban, ahol a csapadéknak szabad útja van a mérőeszközbe.
3. Szélmérő: földfelszíntől számított 10 méteres magasságban, ahol a szélmérőt nem akadályozzák a közelben magas épületek, építmények, növények.

Ahogy mondod, ez nem egy villámhárító, hanem egy villám-levezetö lesz elég hamar és ehhez semmi kedvem.
Lehet, egy családi ház kertjében nem kell ezt ennyire szigorúan venni, föleg ha nincs semmi körülötte.

Viszont látom, a shop-ban lehet kapni a szenzorokat egyenként is, lehet ki fogom egészíteni a sajátjaimat...

Számomra az a meglepő, hogy amióta bejött ez a közösségi észlelés az időképen, azóta állítom, hogy sokkal megbízhatatlanabb lett az előrejelzésük (aztán lehet, hogy nem ehhez van köze, hanem módosítottak valamit az algoritmuson). Évekkel ezelőtt az előrejelzésük olyan volt, hogy ha zivatart vagy erős szelet írtak egy napra, akkor 10-ből 8-szor biztosan bejött a jóslat. Újabban viszont az van, hogy folyton jön a riasztás zivatarról, aztán valahogy mindig elmarad, még az ég sem borul be sokszor. A másik, hogy tőlem 2 és 6 km-re van egy-egy ilyen közösségi automata, mégis fake adatokat ír ki az aktuális időről, pl. erős napsütéses időnél esőt jelez, holott sem előtte sem utána nem volt eső a környéken, max. egy várossal odébb.

Az én automatámat már tiltották le, mert napsütésben szignifikánsan eltérő adatokat küldött be a teljesen lebetonozott és szélárnyékos udvaron megrekedő meleg miatt... azóta már nincs beton, de még nem jutottam el odáig, hogy újra aktiváljam. Szóval vannak erre algoritmusaik.

--
https://iotguru.live

Ez egész jó: https://www.youtube.com/watch?v=ai8qxYIy7pI

6 előrejelzési forrásból lehet választani a neked legszimpatikusabbat (én általában Hirlam-ot használom), össze lehet vetni az aktuális radar képpel, meg ami még számomra pozitív, hogy mutatja az előző naphoz képesti relatív hőmérsékletet így hőérzet alapján könnyebb belőni, hogy mire számíts.

Jelenleg Bp 8ker csapadéknak (sötét része a grafikonnak) ezt jósolják a különböző források: https://i.imgur.com/t7bkHw6.png

Ahogy már előttem is megírták ez nem teljesen úgy működik, ahogy gondolod.
Jelenleg középtávra a legjobb modell az ECMWF modell. Ennek a modellnek az előrejelzéseit megnézheted itt. Természetesen nem érdemes úgy nézni a csapadéktérképet, hogy ha a feletted lévő pixelen nincs csapadék, de onnan 1 pixelre már jelez csapadékot, akkor ott biztosan nem is lesz. Úgy érdemes rátekinteni, hogy ha a környékeden nincs, akkor ott nagy valószínűséggel nem lesz abban az időintervallumban.
Ennek az előrejelzésnek a bizonytalanságát jól szemlélteti a fáklya diagramm. Az oldalon a kérdőjelre kattintva rövid ismertetőt is olvashatsz.
Korlátos tartományú modelleket is futtatunk, melyek rövidebb távra, de jobb térbeli felbontással rendelkeznek.

Az is kérdés, hogy a te appod hogyan konvertálja a modellek előrejelzési mezőjét ikonná, pl csapadék esetében mekkora csapadékmennyiség/csapadékintenzitás felett jelez ?

Többen goldolják úgy, ha van egy helyen meteorológiai állomás, akkor az adott helyre jobb lesz az előrejelzés is. Erre jó ellenpélda az ún célzott megfigyelések. Pl az OMSZ-tól is kérnek évente néhányszor extra rádiószondás felszállásokat, hogy az ECMWF modell kezdeti feltételeit pontosítsák. De általában ezek a mérések a néhány nap múlva bekövetkező, akár több száz km-re lévő helyre pontosítják az előrejelzést.

Üdv: István

"Max pár nappal előre"
nincs.
Pár órára előre tudsz egy valószínűséget nézni arra, hogy elkap-e a bazi-vihar vagy nem.
Túl sok a változó és bár mindenki azt hiszi, hogy a legnagyobb károkozó a bolygón "majdnem mindent" tud is a működéséről és a hogyan + miértekről is, valójában mindig csak arra csodálkozik rá mindenki, hogy mennyi mindent nem tudunk még. ennyi. nem kell rajta kiakadni, tudomásul kell venni, lehet rajta dolgozni (elvégre mérnökök lennénk(?) vagy mi a szösz), hogy újabb területeket találjunk amiről eddig azt se tudtuk, hogy léteznek :).

Ez nem műszerezettség kérdése. Az időjárás jóslása elég gyerekcipőben jár, mert olyan komplex rendszer viselkedését kellene előre megmondani, amire nem képes még az emberiség. Közelítő tippeket mondanak az időjósok a lefuttatott modellek alapján.