midi billentyűzethez zongora hangok és hozzá program - ingyenes vagy olcsó

Multimédia

Alábbit keresem:

- midi billentyűzetről bemenetet rögzíti, visszajátssza (rögzítés közben is)

- nem szintetizátor hanem zongora hangokat ad ki (plugin játszik, akár külön is)

- egyszerű kezelni

- linux-on elérhető

- olcsó vagy ingyenes

  • 3523 megtekintés

( lcsaszar v | 2019. 07. 14., v – 15:12 )

Wine + Cantabile + TruePianos (by 4Front Technologies, utóbbi nem ingyenes, de a legjobb szerintem. Ingyenes: EVM Grand Piano, City Piano, stb.)

( BehringerZoltan | 2019. 07. 14., v – 17:31 )

Nekem dedikált gépen windowsos környezetben futnak: Cantabile (https://www.cantabilesoftware.com); Arturia V Piano(https://www.arturia.com/products/analog-classics/piano-v/overview). Nem ingyenesek, de lehet warezba szerezni. Szerintem wine-nal elfutnak linuxon is és nincs olyan nagy erőforrás igényük. Több programot kipróbáltam anno, de ezek váltak be a legjobban ill. nagyon realisztikus a hangzás, amit még lehet finomítani részletekbe menően. Linuxon vannak más lehetőségek is (hostnak pl .https://kx.studio/Applications). Mondjuk aktuálisan nem tudom mi a helyzet, de régebben a Jack pl. annyira instabil volt, h kínszenvedés volt vele dolgozni. Ezért is lett a wines gép.

köszönöm! egyelőre nagyon kezdő játékosnak lesz, linux-os gépe van, most futottam bele, hogy hát, latency ügyében jó lenne egy ubuntu studio a kernel miatt, windows license-re nem akarok neki költeni (egy 25e Ft-os midi billentyűzet lesz kezdésnek), de nem vagyok megijedve, hogy nem lesz elég jelenleg a linux

integrált vacak van az áldozat gépében, épp azon megy a gondolkodás, hogy tanulni akar vele, vagy zenét készíteni, jelenleg inkább a tanulás felé hajlik. kérdés: mennyire lesz zavaró a latency egy kezdő abszolút nem komoly ambíciókkal rendelkező majdnem nyugdíjasnak? a midi azért jött fel, mert ugyan zongorázni akar, de kis helye van, amúgy is a számítógépes asztalt használná erre :), és kb. ennyiből még egy szintetizátor se jön ki (először 15e-t mondott, hogy most lenne rá, látott egy csodás szilikonos hajlékony billentyűzetet...), gondoltam körbejárom a midi témát, hangfal és pc van, de a latency mértéke kérdésessé tette számomra. (nem mai pc.)

ÁÁá egyébként használhatatlan, kell a low-latency hangkártya (7500 Ft! https://www.muziker.hu/behringer-uca-222-u-control?gclid=Cj0KCQjwpavpBR…)! A hangfal helyett fejhallgatóra lesz szüksége - zárt kialakításúra, fület körbeölelő párnázással. Hangfalból spéci monitor hangfal kéne - méreg drága dolog. Fejhallgató sokkal jobb - egyetlen hátránya, h közönségnek nem tud játszani - esetleg ezt át lehet hidalni két fejhallgatóval, vagy végső soron a hangfallal. Viszont nem zavarja (annyira) a környezetét gyakorláskor (pl panelban, vagy este ha nem egyedül él). Billentyűzet kopogása is zavaró egyébként a zongora hang nélkül is, részben ezért is jó a zárt fejhallgató, mert az inkább kirekeszti a zajokat. Mivel sokat fog gyakorolni, órákig lesz a fején a fejhallgató, ezért az olyan fajták, amik rálapulnak a fülre és nem körbeveszik azt, nem jók, mert nyomorgatják a fülét és az fájni fog. Végső de nem utolsó sorban a fejhallgató esetén még az olcsóbb kategóriában is található olyan ami szép és részletgazdag hangzást tud nyújtani, hasonló színvonalú hangfal nagyon drága lenne. Tehát jobban megéri a fejhallgató.
Hajtogatható billentyűzet -csak egy rossz vicc! Nem lesz benne öröme, hiába olcsó, hiába működik, már ha működik. A zongorázásnál fontos dolog az un. billentés érzése. Szóval minimálisan egy olyan billentyűzetre lenne szüksége, ami teljes értékű (88 billentyűből áll), és súlyozott, ami azt jelenti h a mély hangok billentyűinek leütése nagyobb ellenállással jár, mint a magas hangoké és amihez pedált is lehet csatlakoztatni. Fontos dolog, h megfelelően stabilan legyen elhelyezve, és úgy tudjon előtte ülni, h szemből lássa a monitort és maradjon hely a szgép.billentyűzetének és az egérnek is. monitoron látja és tudja változtatgatni az aktuális beállítási paramétereket, elindítani-leállítani a felvételt, tovább megjelenítheti a kottát és pl nézhet oktató youtube videót stb.

#szerk
megnéztem: a fenti kártyával; BEGRINGER ASIO driverrel; sample rate 44,1 KHz; a Cantabile azt írja h: Approximate Latency: Buffer size of 128 samples = 2,9 ms

Az ASIO-USB Control Panel azt írja:
Output latency: 815 smaples/ 18 ms
Input latency: 172 samples / 3 ms

A system performance FAST-ra van álltva; ASIO resulution 32 bit; application priority: normal
Windows 7

Hat nem tudom mit mondanak ezek a számok, össze tudod-e hasonlítani. A gyakorlatban ezen értékek mellett semmi késletetést nem érzékelek.

Elsődlegesen azt akarjuk kideríteni, hogy komolyan akar-e ezzel foglalkozni, vagy sem. Ehhez jelen pillanatban nem áll rendelkezésre az az összeg, hogy fejhallgató (mondjuk 30e), szoftver (fogalmam nincs), 88 billentyűs midi (nem 25e, inkább kétszerese, vagy több, ahogy látom), de inkább elektromos zongora (ááá) legyen, ezért gondolkodtam ebben az összeállításban. Gondolhatod, ha azt tudta, hogy hát a flexibilis azért jó, mert el tudja rakni, akkor mennyire lehet járatos a kérdéskörben. Ettől függetlenül családtag, egy próbát megérhet. Ha azon fog múlni, hogy nem jó az asztal magassága, akkor majd keres másik asztalt, vagy székekre rakott könyvekre rakja arra az időre, míg kitalálja, hogy akarja-e. Ha lenne rá keret, lehetne normálisan is kezdeni, de nem hiszem, hogy ha tényleg érdekli, akkor egy szuboptimális helyzet ki tudja ölni belőle az érdeklődést 2 perc alatt. Ha igen, nem tudok segíteni. Integrált hangkártyák latency-je kipróbálás erejéig gondolom nem használhatatlan, ha a próba pozitív, akkor majd szán rá még pár ezret, "alaplapi zajok" miatt sem lenne gond :).

Egy kicsit keresztkérdés: ilyen értelemben lehet jobb megoldás lenne egy dedikált szintetizátor, különállóan? Tudom ebben a kategóriában (mondjuk 30e körül) jóval rosszabb lesz a billentyű rész, mint ha ugyan ennyit csak egy midi billentyűzetre adna ki, de megszűnne a latency kérdéskör, és a szoftverezéssel bajlódás. (Viszont kb. semennyire nem bővíthető szörnyeteget kapna, ezért vérzik előre a szívem kiadni egy ilyen korlátos megoldásért pénzt.)

Amire kérdezel sztem, azt hivatalosan digitális zongorának hívják. pl ilyen: https://www.thomann.de/hu/thomann_dp_26.htm (Más a szintetizátor, meg az elektromos zongora is. )

Lehet az lenne a legjobb, ha egy használt digitális zongorát vennétek, amit lehet önállóan is, meg midi billentyűzetként is használni! Így kezdeti nehézségekkel nem kéne számolni, de a potenciál meg lenne midi-pc irányába. Ha nem jön be a dolog, akkor meg eladjátok - legfeljebb buktok rajta egy keveset. Úgy látom 85-90.000 Ft körül van használtan pl. Casio CDP-130. Nekem ennek az elődje volt az első zongorám, teljesen jó tanulóhangszernek tartom, szól önmagában is és van rajta midi is. https://www.jofogas.hu/magyarorszag?q=digitalis%20zongora

Persze meg kell finanszírozni, és jóval többe kerül, mint amilyen számokat írsz, de nem kidobott pénz, mert aztán el tudjátok adni.

Tanulni akar nem kiköltekezni. Azt sem értem, hogy miért erőlteted egy nagyon kezdőnek a latency kártyát? Azt sem tudja az "áldozat", hogy akar-e ezzel hosszútávon foglalkozni.

A topikindítónak: LMMS, integrált hangkártya, és megszólal annyira a "midi billentyűzet", hogy a delikvens döntésképes lesz.

"A topikindítónak: LMMS, integrált hangkártya, és megszólal annyira a "midi billentyűzet", hogy a delikvens döntésképes lesz."

És ez a lényeg valóban. Használtan egy midizhető, billentésérzékeny szintit is ki lehet fogni 10 ezer körül, nekem is ilyen van, és tökéletesen működik az LMMS-el.

"Mert értek a kutyákhoz."

"A nagyon kezdő - olcsón, meglévő eszközökkel - nehogy'már ne tudja a kottát, harmóniákat, skálázásokat megtanulni."

Magam sem értem itt az egész fórumon, hogy több esetben is, megalomán "segítségeket" ajánlanak, holott ahogyan te is írod, egy kezdőnek, nehogy már profi és lehetőleg jó drága cuccot ajánljunk.

"Mert értek a kutyákhoz."

Nem kell profi és drága, csak tegyünk különbséget a szintetizátorbillentyűzet meg a zongorabillentyűzet között. Ahogy például orgonán, vagy épp csemballón is másképp, más módson kell játszani, mint a zongorán. Egy Alesis Recital Pro 110-120E Ft között van újonnan, kalapácsmechanikás van rajta midi csatlakozó is, bár a beépített 12 hangzás okán nem igazán lényeges, hiszen önmagában megszólaló hangszerről van szó.
Hasonló árkategória a Casio CDP-130 is, mondjuk mindkettő csak egy pedált támogat.
Egy Korg B1 picit fölötte van a 120E Ft-nak, viszont három pedált képes fogadni.

Igen, a kalapácsmechanikás billentyűzetek árban is valahol itt kezdődnek - viszont azokhoz még kell megfelelően pici latency-s hangkártya, meg egy pécé, meg valami hangszóró is, hogy megszólaljon.

Sajnos ez van: 40-60E Ft-os körben még hasnzáltabn sem nagyon fog elfogadható minőségű hangszert találni.

Félre érted. Nem lett profi cucc ajánlva! A minimálisan elégséges lett ajánlva. Más kérdés h ez még mindig sokba kerülhet. De hát ez van. Ha írtam profi cuccról, akkor csak annak okán tettem, h érzékelni lehessen, h mi a különbség. Épp azért h ne azt gondolják profi cuccot ajánlok. Úgy látszik ez nem igazán ért célt valamiért :(

Csak nagyon nem mindegy, hogy milyen a játékmód. Egy szintibillentyűzet után zongora elé ülni kész meghalás, nagyon-nagyon nem javasolják a tanárok, hogy szintibillentyűzetet vegyen bárki is zongoratanuláshoz. A szolfézs alapokhoz persze elég lehet, de a technikát is kell folyamatosan tanulni, gyakorolni, ahhoz meg a "rendes" zongorához hasonló billentéssel bíró hangszerre van szükség.

Ha igazi, valósághű zongorahangot szeretnél, akkor a Casio-t felejtsd el! Inkább egy színpadi Yamaha digizongora: a hangja fényévekkel szebb, tisztább, nem dobozos. A Yamahák saját hanggenerátorral rendelkeznek, míg a Casio-k, Rolandok meg a többiek a General Midi készletét használják (ami közelében sincs a valósághűségnek).

--
-- Üvegfiú - Csontkemény harc
Tégy Jót!®

A GM csak azt mondja meg, hogy melyik azonosítóra melyik hangszernek kell megszólalnia, a hogyan, milyen összetételű, mintavételezésű (hány hangonként/billentési erősségenként) hangmintát kell hozzá használni, azt nem. Rolandból egy ősrégi XV2020 box van itthon egy jobbfajta kalapácsmechanikás billentyűzettel, és a "sima" beépített zongora is nagyon jó, az SRX02 koncertzongora kártyával meg ezt is lehet űberelni. Mindezt úgy, hogy a polifóniafoka csak 64, azaz 64 patch szólhat egyszerre.

De ugye, olyan amit A zongorahangnak hívunk nem létezik! A különböző zongoráknak más-más hangjuk van. Olyan értelemben mégis létezik, h sok koncerten és felvételen Steinway koncertzongorát használnak, így ennek hangja ismertebb v. megszokottabb lehet az embereknek.
Pontosan nem értem, h mire utalsz itt hanggenerátor és midi készlet kapcsán!
Két lehetséges megközelítés létezik arra h valamely zongora hangját ezek a digitális hangszerek meg tudják szólaltatni. Az egyik a mintavétel alapú, amikor a konkrét zongora hangját különböző erejű billentyűleütésekkel rögzítik. És ezt megismétlik úgy h pl. zongora fedele le van csukva, félig és teljesen van nyitva. Illetve kombinálják a különböző pedálok lenyomásával stb. Az így előállt adatbázist rendszerezik és megfeleltetik a digitális rendszer beállítási opcióinak illetve a billentyűleütésekből és pedál lenyomásokból érkező midi értékeknek.

A másik megközelítés az un. fizikai modellezés, amikor a [fizikai] jellemzők figyelembevételével generálják a hangot, valamiféle algoritmusok állítják elő a hangzást. Ez esetben számomra sem világos, h ez mennyiben köthető egy adott zongora hangjához. Tartok tőle h egyáltalán nem, legfeljebb ez az összeköttetés valamiféle szubjektív megítélés alapján létezik.
Amennyire tudom, a gyakorlatban a két módszer kombinációja történik.

A virtuális zongoráknál (vst) a két módszer elég élesen eltér. Pl már fájl mértben is szembetűnik a különbség. A mintavétel alapúak a nagy adatbázisnak köszönhetően több 10 vagy akár 100 GB méretűek is lehetnek. Míg pl Pianoteq ami modellezés alapú csak MB-tban mérhető. De játékélményben is észrevenni a különbséget! A mintavételesnél érezhető h egy adott midi érték tartományon belül (billentyűleütés erőssége) az egyik mintát, míg azt meghaladva már egy másik mintát használ a rendszer. Nem élesen, nem határozottan, de zavaró a váltás. Ugye ezt úgy lehet kivédeni, ha minden midi 0-127 értékhez külön minta tartozik, de akkor nagyon lesz az adatbázis. Ezért tartományokra bontják és egy tartományhoz egy minta tartozik, amin belül a minta hangját ill. annak erősségét algoritmikusan változtatják a konkrét midi értéknek megfelelően. Ilyen értelemben szoktak alkalmazott layerek számáról beszélni. Bár logikusnak tűnhet, de mégsem igaz, h a nagyobb layerszám (több alkalmazott minta) jobb hangzást is eredményezne.

A fizikai modell alapúaknál ilyen probléma nem jelentkezik. Ott nagyon szépen változik hang billentyű leütésének megfelelően. Ez rendkívül élvezetessé teszi a játékélményt. Viszont itt más probléma van. Az algoritmusok által előállított hangzás túlságosan szintetikus. Nheéz ezt leírni, olyan mintha valami erős mellékízt éreznél egy olyan ételnél amit egyébként szeretsz. De az elmúlt 10 évebn mondjuk nagyon sokat fejlődtek ezek. Gondolom több szempontot vesznek figyelembe és jobb közelítő görbéket használnak az algoritmusok.

Mint írtam a digitális zongorák kombinálják a két eljárást. Hogy melyik h csinálja azt én nem tudom. Pl Rolandnak van az un. Supernatural hangzása. Egészen magával ragadó, volt alkalmam kipróbálni. A Casio márkával találkozhatunk mindenféle világító billentyűjű szintetizátor szerű gyerekjátékokon is. Ne tévesszen meg, komoly digitális zongorákat is gyártanak. Ami nekem volt CDP-120 -as asszem, az a belépő szint volt. Annál a magas hangok lecsengése túl rövid volt. Ennél zavaróbb volt viszont a billentyűzet mechanikus zaja, kopogása. Yamahához még nem volt szerencsém, de dicsérik.
Az ilyen digitális zongoráknál előny a virtuális zongorákkal szemben, h a hardver hozzá van passzítva a szoftverhez. pl. Billentyűzet un. velocity görbéje az alkalmazott mintákhoz és algoritmusokhoz. Más kérdés h ezt még valamelyest a zongorista játékstílusához is hozzá kell igazítani - van aki püföli van aki simogatja a billentyűket. Ezt pl a virtuális zongoráknál mindenkinek magának kell megtenni. Esetleg ha szerencséje van, akkor talál javasolt görbét a neten az adott billentyűzet és szoftver relációjában.

H Kinek mi tetszik éppen, az rendkívül szubjektív tud lenni. Még olyan szempontok is lehetnek h egyik darab ilyen másik olyan zongorán szól jobban egy adott hallagató vagy játszható könnyebben egy adott zongorista számára. A hallgató számára pusztán csak a hangzás számít, míg a zongorista számára az is h milyen "praktikákkal" tudja kicsalni a hangzást a zongorából.

Ákos bácsi és az Unique kreatívja is (egymástól függetlenül) nyilatkozta még tavaly-tavalyelőtt, hogy ha kitennék egy lakatlan szigeten, és választania kéne, hogy vasat vagy vsti-t vihet csak magával, akkor egyértelműen a vsti-t választanák; - ma már. Brutál sokat fejlődtek a szoftszintik az utóbbi években. Ákos konkrétan mindenbe IS tesz pl. U-HE Diva-t, azt használja a legtöbbször a zenéihez.
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Az elektromos zongora alatt, a megnevezésre kínosan figyelők, egy mára letűnt, de pl. a '70-es években népszerű billentyűs hangszert értenek, ami elektro-mechanikus elven hozza létre a hangzást.

https://en.wikipedia.org/wiki/Electric_piano

1975 Rhodes Stage 73
https://www.youtube.com/watch?v=f2ygg6LaDt4

(...mostanában szoktam rá, hogy az Arturia V Piano-t megtámogatom a Truepianos-szal, ugyanaz a midi bemenet, az egyik sávot kitolom kicsit balra, a másikat jobbra, és mindkettőt egy fx-csatornára teszem, arra megy a reverb. Úgy egész korrektül szól a zongora a trackekben. :) )
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Ez jó móka :) Régebben hosszú téli estéket töltöttem azzal, h a különböző tekerentyűk és bizgentyűk tologatásával a tökéletes zongorahang illúzióját kergettem. És amikor elkaptam, akkor az elégedettség jól eső érzésével mentem aludni. Másnap reggel már alig vártam, bekapcs és akkor jön a meglepetés: a beállításokkal, amikkel az előző este mesés hangzást sikerült elérnem, most reggelre csak szánalmas kakofóniát sikerült. Pedig semmi sem változott, csak én aludtam egyet ;-)

Ugyan nem vagyok aktív zenész, de azt már sok mindenben (képszerkesztésben, főleg színkeverésben) tapasztaltam, hogy kis inkrementális változtatásokkal el lehet jutni valamihez, amit ha később kvázi friss szemmel megnézek, füllel meghallgatok, akkor az láthatóan rossz. Érdekes jelenség.

A kreatív zeneírás/sounddesign alapvető folyamata, hogy megírod a zenét/kitekered a hangot, örülsz, te vagy az új Vangelis, könnyes szem, tombolás... aztán elrakod a zenét egy hétre, előveszed, és visszahallgatva rájössz, hogy egy adag fost csináltál. :D Ha jó az alapötlet (dallam, akkordok, harmóniakör stb.), akkor lehet nekiállni rendbe rakni, hogy legyen belőle mégis valami.
Nálunk a csapatban én vagyok a kreatív, jönnek ezerrel a dalötletek, aztán nem győzünk szelektálni, hogy mi maradhat. :/ Ráadásul a hangmérnöki részéhez totálisan béna vagyok.
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Egy ismerősöm mesélte, hogy Elton John lenyilatkozta (nincs forrásom), hogy napi 2 dalt ír. Ebből jön össze évente a 10 dal körüli szám. A gond csak az, hogy mindenki úgy tudja, hogy 10 dalt ír, és a múzsa csókja neki minden péntek délután bejelentkezik, nem tanulás és próbálkozás adja az alapot. Pedig de.

Igen, ez egy érdekes dolog, nálam éves szinten (visszanézés alapján) kb. 200-250 komplett dalötlet van. Ez amolyan késztetés, jön a roham, ugrok a zenélős laptop elé, felzongorázom az ötletet. Amikor nem csak egy traktus jön ki (pl. a refi vagy külön csak a verze), hanem a komplett dal, akkor már sejtem, hogy ez valami esélyesebb cucc. Ezeket a kompletteket általában négy-öt óra alatt v1 verzióba sikerül tenni, azaz nagyjából a hangszerek, szerkezet, dobütem meg is van. Ilyenkor szoktam megmutatni a páromnak, meg facebookon egy-két ismerősnek. Amikor látom, hogy a párom ösztönösen mozogni kezd rá, akkor az már slágergyanús. :D Az ilyeneket kezdjük el kidolgozni.
Az évi 200-250-ből viszont sokkal több jobb, kidolgozásra érdemes, mint amit valóban van is időnk megcsinálni. Az énekesünk brutál sokat melózik, így néha hosszú hónapokig nem is történik semmi egy-egy átküldött trackkel. Konkrétan a mostani albumot, ami elvileg készül tavaly karácsonyra akartuk megcsinálni, és már akkor is egy éves csúszásban voltunk vele. :D Még szerencse, hogy hobbizenekar vagyunk, és nem ebből kell megélni...
A félkész demókat viszont sokszor szemrebbenés nélkül kiteszem soundcloudra, volt már több olyan is, hogy mindenféle dj vagy zenész lecsapott egyre, és megvette. Ez viszont pont jó zsebpénznek...

---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Soundcloud-od belinkeled?

Ugyan nem zenei terület, hanem kézműves termékek, de sikerült elérnem nekem, mint laikusnak egy embernél, hogy ne egy tökéletes műben gondolkodjon, hanem sok-sok próbálkozásban, útkeresésben. Kezdő, nem tudja mire vevő a piaca, vannak gondolatai, de lehet teljesen más lesz amire vevők lesznek. Vannak esztétikai szabályok, betartja, de azon belül ami jön, azt meg kell próbálni. Ehelyett állandóan hallunk a "Dávid szoborról".

Ez meg a demós oldalam. Ezek nincsenek masterelve, némelyik még mixelve se igazán, és aminek van szövege, azt sajnos én éneklem. Ehhez tudni kell, hogy nincs szép hangom, és énekelni sem tudok. :D Ezek azok a bizonyos "v1" verziók.

https://soundcloud.com/fr-ter-attila
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

( szgabor | 2019. 07. 14., v – 17:43 )

google --> "grand piano soundfont", timidity

( Bence54 v | 2019. 07. 14., v – 18:21 )

Pianoteq - van natív linuxos verzió, van ingyenes demo, a standard relatíve olcsó.

( Raynes v | 2019. 07. 14., v – 19:29 )

Amit te keresel, azt úgy hívják, hogy MIDI sequencer. Zongorahangot mindegyik tud, ha van zongora hangú hangszerbankod hozzá, és a zongorát választod ki hangszernek az adott MIDI sávban.

Linux alá ezek a legnépszerűbb MIDI sequencerek: Rosegarden, Muse, MuseScore, QTractor. De létezik még egy csomó.

MIDI-s gitározáshoz (tudom, zongora volt a kérdés, de megemlítem, mert több embert érdekelhet, aki a topikot olvassa): TuxGuitar, Guitar Pro (ez utóbbi fizetős).

A MIDI egyébként olyan műfaj, hogy elég bonyolult, így az egyszerűek kezelhető szoftverek is hozzá rendelkeznek némi nagyobb meredekségű tanulásgörbével, mivel zenészeknek meg stúdiószakembereknek készülnek, nem ECDL Mancikának. Már eleve az nem evidens, hogy hogyan szólaljon meg a MIDI, milyen hangeszközön, generált legyen, vagy hangminta alapú, vagy a kettő keveréke.

No keyboard detected... Press F1 to run the SETUP

( arpi_esp v | 2019. 07. 16., k – 23:39 )

ha mar ilyen jol osszegyultek a szakertok, en is kerdeznek egyet: mondjuk max 50e huf ertekhatarban milyen midi billentyuzetet vennetek? szinten abszolut kezdonek... egyaltalan mire kell figyelni ezeknel?

Zongoratanulás céljából?
Amúgy nem vagyok szagértő, szóval lehet h nem az én véleményemre vagy kíváncsi. De ha a kérdésre a válasz: igen, akkor

"Szóval minimálisan egy olyan billentyűzetre lenne szüksége, ami teljes értékű (88 billentyűből áll), és súlyozott, ami azt jelenti h a mély hangok billentyűinek leütése nagyobb ellenállással jár, mint a magas hangoké és amihez pedált is lehet csatlakoztatni."

Fogalmam sincs h 50.000 ért mit tudnak, de olyan nagy választék, meg különbség nem lesz köztük - attól tartok.
Az egész arra megy ki, h a billentés érzete mennyire közelít a valódi zongora billentyűzetének a billentéséhez. Az elsődleges szempontnak így a mechanikai jellemzőknek kéne lenniük. A csúcs cucc mondjuk aktuálisan ez lehet: https://www.thomann.de/hu/kawai_vpc1.htm
Olyanokra is kell gondolni, hogy "pörgetésnél" amikor két billentyűt felváltva irtó gyorsan, nagy frekvencián ütögetnek, akkor ezt a mozgást a mechanika ki tudja szolgálni, gyorsan visszatérjen alaphelyzetbe. És az alaphelyzetbe való visszatérés pontos legyen. Ne az legyen, h egyik billentyű 1mm-re feljebb, másik meg lejjebb áll. Teljesen egy vonalban kell lenniük, nem csálén. Ezt a gyors mozgást az elektronikának is le kell tudnia követni. Ahol három érzékelő van billentyűkként, az jobban le tudja követni, mint ahol csak kettő - utóbbi bele tud zavarodni. Érdekes lehet esetleg, h milyen fajta érzékelő van használva, mechanikai, opto stb.
Szempont lehet, a mechanika mennyire zajos önmagában, mennyire kopognak hangosan a billentyűk. Műanyag vacakok nagyon tudnak kopogni. A billentyű felülete mennyire fog ellenállni a használatnak? Ugye egy fából készült zongorabillentyű tetejére régen elefántcsontot tettek, ami ellenállt a kopásnak.
Milyen pedált lehet hozzá csatlakoztatni? Csak egyes (sustain) pedált - amit általában és leggyakrabban kell használni, vagy hármas pedált- ahogy egyébként a nagy zongoráknál is van. Pedál tudja-e az un. félpedál funkciót?
Valamiféle szerkesztési/változtatási lehetőség legyen az un. velocity-görbére! Ez határozza meg, h a leütés erősségéhez milyen midi érték (0-127) tartozzon. Pl a régi Casiomból nem lehetett kicsalni 110 feletti értékeket (ha jól emlékszem). Ahhoz már kb karate erejű ütésre lett volna szükség.
Most így ezek jutottak az eszembe. Szóval ennyi pénzért nagy csodát hiába várnál!
Lehetnek más jellegű felhasználások is, oda esetleg nem is kell a 88 billentyű csak 2-3 oktávnyi. És a zongorás billentés érzete sem szempont ezekben az esetekben. Ilyenkor még az is lehet, h az 50.000-es érték a felső kategóriát jelenti. Ezeket nem tudom.

Bizonyára erősen limitált a választék (értsd: egyik rosszabb, mint a másik), de azért valahogy és valamivel el kell kezdeni - és jobb is, ha egy olcsóbbat püföl szét az elején, amíg sikerül lenyugodnia a lelkes kezdőnek. Én nagyon örültem a Casionak is, emlékszem mennyire izgatott voltam amikor meghozták és kipróbálhattam. Aztán később, amikor eladtam, akkor meg szinte megsirattam.

Az más! :) Nem baj...még esetleg jól jöhet valakinek a leírás, aki midi billentyűzetet akar venni zongoratanuláshoz, és HUPon keres infót hozzá :)
Amúgy ráéreztél a turpisságra a dologban! Szóval a valódi zongoránál a billentyű leütésének az ereje számít, attól függően lesz hangosabb/halkabb a hang. Azonban ezeknél a digitális eszközöknél az érzékelők nem a leütés erősségét, hanem a billentyű mozgáságnak a sebességét figyelik és ebből következtetnek az erősségre. A két dolog korrelál egymással, de nem azonosak.

Hadd fordítsak rajta: írják sok helyen, hogy váltásnál (midiről valódi zongorára, hű de rossz megfogalmazás, mindegy) keménynek érződik a billentyű, fizikailag terheli az ujjak izmait, szerintem ez érthető is. Viszont, tanulásnál nem lehet, főleg teljesen kezdőnek, jobb, ha nincs ez a nehézség? Nekem a budget volt a meghatározó a tervezésnél, később majd vesz magának zongorát az áldozat, ha akar, de lehet jobb is nem azzal kezdeni, hogy egy megterhelőbb hangszert rak maga elé, nem? Csak hangosan gondolkodok.

Jó felvetés, nem is gondoltam rá! Egy zongoratanár tudna erre autentikus választ adni, ő látja, h mennyire terheli meg eleinte a tanítványok ujjait. Én előtte sziklát másztam, amihez erős ujjak kellenek, és így ilyen gondom nem volt. Ellenkezőleg, inkább az volt a problémám, h a sport miatt az inak mintha megrövidültek volna az ujjaimban és ilyen kicsit görcsös állapotban voltak. Évek kellettek hozzá amíg ismét kilazultak és lazán tudtam végre mozgatni az ujjaimat.

Vannak az átlagos valódi zongoránál nehezebb billentésű midi billentyűzetek, azokról is nehéz átállni zongorára, ahogy a lágyabb, könnyített vagy teljesen súlyozás nélküli billentyűzetről sem könnyű.
Az biztos, hogy zongora targettel súlyozott kalapácsmechanikát érdemes megcélozni, azon belül meg puding és evés a megoldás, optimális esetben a zongitanárral egyeztetve.

Szintetizátor billentyűzetről, nem súlyozott vacakról zongorára nagyon gáz átállni. Nagyon nem javasolt ilyen eszközt venni gyakorláshoz akkor, ha valódi zongorán is szeretne szépen játszani.
Általában van itthon zongoratanár (most épp nincs), nem véletlen, hogy mi is normális kalapácsmechanikás motyót vettünk annó tizenpár évvel ezelőtt.

Abszolute kezdőnek bármelyik M-Audio jó lehet. Nekem konkrétan ez van, még koncerten is használom, zeneszerkesztésre meg ez a fő cucc.
https://hitspace.hu/m-audio-oxygen-49-2004.html

A szempontok: ha csak zongorázni akar, akkor a billentyűzetre figyeljen, ne legyen mini, legyen kalapácsmechanikás. Ha fontos az is, hogy a képernyőn látható vsti-k potijait ne egérrel kelljen tekergetni, akkor minél több tekerentyű, tolantyú meg pattantyú van a billentyűzeten, annál több a lehetőséged. :)
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Abszolute kezdőnek bármelyik M-Audio jó lehet. Nekem konkrétan ez van, még koncerten is használom, zeneszerkesztésre meg ez a fő cucc.
https://hitspace.hu/m-audio-oxygen-49-2004.html

A szempontok: ha csak zongorázni akar, akkor a billentyűzetre figyeljen, ne legyen mini, legyen kalapácsmechanikás. Ha fontos az is, hogy a képernyőn látható vsti-k potijait ne egérrel kelljen tekergetni, akkor minél több tekerentyű, tolantyú meg pattantyú van a billentyűzeten, annál több a lehetőséged. :)
---
Ó, hogy a hatalmas Kublaj kán üssön rajtad, és a házad népén!

Írtam nekik, hogy linux, és midi billentyűzet, írták, hogy sajna nem tudják, de menjek be, próbáljam ki nyugodtan. Előzőleg füleseket néztem náluk, akkor is segítőkészek voltak, mivel most a google is őket dobta elsőként, biztos náluk lesz véve (ahogy néztem amúgyis kb. 0 Ft különbség van boltok között a témában).

Ezek az USB MIDI billentyűzetek közvetlenül MIDI kódokat küldenek/fogadnak USB-n a PC-re? Tehát nem a szabványos 5-pólusú kerek MIDI-IN és MIDI-OUT csatlakozón kommunikálnak? Ha így van, kell a PC-re valami driver, ami az USB-Serial interfészt MIDI-USB-re alakítja? Vagy ezt a DAW szoftver elintézi?