Hőmérsékletrekord régen

( robyboy | 2019. 06. 30., v - 11:37 )

Nézegetem az egyik meteorológiai oldalunkat. Látom az előrejelzést.

Nézzük, július 5. 2019 várható hőmérséklet: 30 Celsius.

Napi rekord: 1950 Pécs, 41,3 Celsius.

Mi a különbség? Elgondolkodtam:

- 1950-ben nem volt TV, Internet, semmi az újságokon felül, aztán
- 1950-ben nem volt vörös jelzés sem, nem volt "brutális meleg jön" címszó, nem volt túldramatizálva az egész
- 1950-ben az emberek dolgoztak a földeken, a gyárakban, építették a szocializmust :)
- nem volt "ne tartózkodjunk a napon 15 percnél többet, mert leéghetünk" intelem sem

Nagyszüleink voltak ők, és túlélték.

( daroczig | 2019. 06. 30., v - 11:48 )

Tenyszeru megallapitasaid mindegyikevel egyetertek -- nem volt TV, Internet, voros jelzes, leeghetunk intelem sem, "epult" a szocializmus, es mindezt a nagyszuleink egy resze valoban tul is elte ugy, hogy kozben volt egy melegrekord (mondjuk a wikipedia szerint "csak" 38,9 °C). De azt nem ertem, hogy ezt a felsorolast csak mint informativ erdekessegkepp irtad meg, vagy van valami kovetkeztetes is?

Az UV sugárzással szembeni tolerancia egyénenként különböző, ugyan úgy mint az intelligencia (és a kettő között láthatóan nincs egyenes arányosság).
Apám pl. akkor is le tudott égni, ha nem ment a napra (ez sok-sok évvel még a szocializmus építése előtt is így volt), a nővérem meg sosem égett le, én, ha vigyázok, akkor jó eséllyel megúszhatom.
A leégés növeli a bőrrák kockázatát, az UV sugárzás pedig nem a TV miatt nőtt meg, hanem a légszennyezés miatt (ózonréteg vékonyodása).
Lehet tagadni a tudományt, nem tiltja semmi, legfeljebb a józan ész.

A melanóma, ill. a rák kialakulása leginkább az egyén immunrendszerének állapotán múlik. Vannak erős immunrendszerű egyének, akik sokkal jobban ellenállnak a külső behatásoknak, mások meg sajnos nem. Ld. leégést is.
Csernobilt is sokan túlélték, holott a matematikai esélyük nem volt túl magas.

Az ózonréteg vékonyodása, világunk lakhatatlanná tétele rendben folyik, a hivatalos (tudományos?) optimista magyarázatok ellenére is.

A hivatalos állásfoglalás egyáltalán nem olyan tragikus, mint maga a helyzet.
Ja, és tenni sem lehet semmi érdemlegeset az ellen, hogy mondjuk Kína ne csessze szét az otthonunkat.

Ez van.

--
robyboy

"Ja, és tenni sem lehet semmi érdemlegeset az ellen, hogy mondjuk Kína ne csessze szét az otthonunkat."

1950-ben nem féltek az emberek attól, hogy Kína szétcseszi az otthonukat. Mivel nem volt TV, sokan azt se tudták, hogy létezik olyan ország, hogy Kína.

Túltolod.
--
Blog | @hron84

"valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával" via @snq-

1950-ben jóval kevesebben éltünk a Földön, mint ma.
A túlnépesedés (is) millió probléma forrása.

Kínában már Marco Polo is járt, úgyhogy aki 1950-ben nem tudta, hogy van Kína, az sötét volt, mint az éjszaka. Megjegyzem, ma is rengetegen vannak, akik nem tudják, de ez legyen az ö bajuk.

--
robyboy

A megnövekedett UV-B sugárzásra kellene valami hihető magyarázatot adni, mert pl. az ózonlyuk 1997 óta állítólag tűnik el, így inkább gyengülnie kellene a sugárzásnak és nem erősödnie. Vagy elhallgatják dicső tudósaink, hogy a Nap túlfűti magát, 2 hét múlva szupernova robbanás, akkor fogunk igazán lebarnulni :)

Szóval nem értem, mitől égünk le ma 15 perc alatt, míg mondjuk a 80-as években meg nem, amikor tetőpontjára hágott a CFC gázos dezodorok használata?

--
robyboy

Teves. az elmult 10 evben ismet novekszik. Kinaiak szarnak a CFC hasznalati szabalyozasra es ujra hasznaljak, ahol csak lehet. Olcso.
Szupernova robbanas meg annyira kizart, nincs meg hozza a megfelelo anyagmennyiseg.
Tulfutesi szakaszhoz meg ugy 1 milliard ev van hatra, szoval 4-5 akar ertelmesnek is mondhato eletforma is alakithat civilizaciot. Ember utan.
Par evig csokkent, majd ujra novekszik, es most mar mertekegysegekkel nagyobb mint valaha volt.

Pont mostansag olvastam rola egy cikket, de biztos hazudik a budoslibsi natgeo.

Lassan egy éves cikk, de a lakäjmédia is hasonlókat hordott itt össze:
https://www.origo.hu/tudomany/20181105-az-eszaki-felteken-2030ra-mar-te…

Bár megemlítik benne Kínát is, de az egész cikk hangvétele eléggé optimista, pedig a valóság egyáltalán nem az.

Továbbra is rejtély, hogyan ég le valaki Magyarországon 10 perc alatt, ha az Északi-sark vagy éppen Ausztrália felett van az ózonlyuk?

--
robyboy

Esetleg ez lehet a magyarázat: Továbbra is nagy veszélyt jelent az ózonlyuk

Az alacsonyabb földrajzi szélességeken, vagyis az északi szélesség 60 foka és a déli szélesség 60 foka közötti területeken azonban a sztratoszféra alsó határánál megfigyelhető nagyfokú ózoncsökkenés miatt nincs jele regenerálódásnak.
az ózoncsökkenés mértéke alacsonyabb, mint amit a montreali jegyzőkönyv életbe lépése előtt tapasztaltunk a sarkpontoknál, de az ultraibolya-sugárzás sokkal intenzívebb ezeken a területeken, és itt sokkal több ember is él

Nyilván. A dolog ugyanis nem úgy működik, hogy otthon felismered a betegséget és egyből bekopogsz az onkológiára, hogy kérj egy kemoterápiát. Először csak valami gyanús lesz, némi hezitálás után irány a háziorvos. Aztán ő -ha neki is gyanús- elküld egy bőrgyógyászhoz (esetleg magadtól mész oda első körben). A bőrgyógyász már talán felismeri a helyzetet, a gyanú alapján elküld sebészetre (kimetszés, szövettani vizsgálat). Utóbbi eredménye függvényében lehet tovább menni.

Ezen a képen sincs az ég világon semmi probléma, végre nem fáznak a kutyák sem, meg régen is volt ilyen, csak akkor mág kamera sem volt, nem hogy tv, ezért nem látta senki...
https://cdn.cnn.com/cnnnext/dam/assets/190618085753-greenland-melting-i…
Sokminden túl van tolva napjainkban, de szerintem ez inkább el van bagatelizálva.

Ehhez a képhez kapcsolódóan érdemes elolvasni a cikket, nem az történt, hogy megolvadt az egész, hanem az, hogy elrepedt a jégtábla, és feljött a víz alóla. De a jég nagyrésze még ott van. (NEM elbagatelizálni akarom a kérdést, csak azt mondom, hogy elsőre úgy néz ki, mintha kompletten a jég elolvadt volna, közben nem.)

Elbaktam, na:

https://index.hu/kulfold/2019/06/18/gronland_klimavaltozas_szanhuzo_kut…

"... a szokatlan meleg és az, hogy nagyon kevés repedés volt a jégen, ahhoz vezetett, hogy a gyorsan felhalmozódott olvadékvíz nem tudott levezetődni a szilárd jégről, így a felszínén rekedt."

Csak 3 embert hallottam, aki kb. azt mondta: annyira gyorsan olvad a hó, hogy már térdig állunk a vízben. Lövésük nem volt róla, hogy eddig is olvadt.

( nevergone v | 2019. 06. 30., v - 11:50 )

Magasabb hőmérsékleten is lehetett kisebb UV sugárzás. És nem arról van szó, hogy régen nem volt irreális hőség, csak mondjuk ritkábban és rövidebb ideig.

-----
„Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben.”
rand() a lelke mindennek! :)
Szerinted…

"A tavaszok sokéves átlaghõmérséklete 1961-1990 között 10,33 °C. Az utóbbi évek jelentõs pozitív eltérései miatt a tavasz melegedése is mintegy 0,77 °C a 104 év alatt. A melegedési tendenciát legjobban a nyarak hõmérséklete tükrözi. 1901-tõl napjainkig a melegedés körülbelül 1 °C erre az évszakra. Az 1961-1990-es idõszakban a nyarak átlagos hõmérséklete 19,61 °C. Míg az elmúlt 15 évben sok, jelentõsen átlag feletti hõmérsékletû nyár volt, a hûvös nyarak inkább a XX. század elején domináltak."

Forrás: http://owww.met.hu/downloads.php?l=egh_doc&f=Magyarorszag_eghajlatanak_…

Ez alapján sem állítanék fel szabályokat:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_hőmérsékleti_rekordjainak_li…

--
robyboy

( BehringerZoltan | 2019. 06. 30., v - 13:43 )

Nem emlékszem h gyerekoromban '70-es 80-as évek ennyire perzselt volna a nap. Kint rohangáltunk mindig, nem lett semmi bajunk. Most bringás edzésre fényvédő nélkül nem merek elindulni. Lehet h tévedek, rosszul emlékszem...de tapasztalatilag igazolva érzem a változást.

Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy változik-e a bőrrákra, leégésre való hajlam a korral, illetve akkumulálódik-e (mintha erről már bőrrák kapcsán hallottam volna), mert ha igen, akkor egy komplett generációnak megvan az az érzése, ami neked, és közben nem (vagy nem csak) a nap változott, hanem az ellenálló képességük is.

( cherockee v | 2019. 06. 30., v - 14:57 )

Nagyszüleink idejében, csak hogy nagyon felületes legyek, kb. amennyire ez a blog műfaj szokott lenni, hát nem éltek olyan egészségben, mint mi, hamis nosztalgia ez a karéj és cupák volt az igazi magyar egészség, én eltemettem minden nagyszülőm 70 éves koruk előtt, és rohadtul nem úgy néztek ki 60 évesen, mint most anyám és apám. De például meg kéne nézni, hogy mennyi volt a más úton bevitt méreg akkor, mennyire igaz ez a nem volt alkoholizmus (jellemző) a kommunizmusban, akkor esetleg többen napfénybe haltak bele, még diagnosztizálatlanul, most meg emelkedhetne az átlag halandóság, ha nem lenne a fél ország alkoholista. Csak eszmefuttatás, adatok kellenének.

( ncc1701 | 2019. 06. 30., v - 15:37 )

A szélsőségek gyakoritása nőtt meg nagyon.

( RaptoR | 2019. 06. 30., v - 15:53 )

Nem értem a logikádat. Franciaországban pár napja dőlt meg épp a hőmérsékleti rekord. Mikor kerülne át nálad az "ezt nem tolják túl" kategóriába? Ha 50 fok lenne?

Attól még hogy lokálisan egy viszonylag kis területen nem dől meg minden nap az abszolút rekord, még lehet komoly a felmelegedés. Nem véletlenül hívják most már inkább klímaváltozásnak. Az is előfordulhat, hogy bizonyos helyeken csökken ideiglenesen a hőmérséklet, mert megváltoznak a globális légáramlatok is, így hidegebb levegő (pl. sarkvidéki) kerülhet oda, ahova korábban nem jutott el. De ettől még nem szabad abba a hibába esni, hogy "ma hideg van, tehát nincs felmelegedés". Nézz meg egy animációt az átlaghőmérséklet alakulásáról, a végére ijesztően bepirosodik mindegyik.

( persicsb | 2019. 07. 01., h - 09:15 )

A különbség az, hogy ne a rekordot nézd, hanem egy adott hőmérsékletnél melegebb napok számát az adott évben.
A rekord 1 darab outlier adat, nem mutat trendet. A trendet nézd. És akkor megérted a dolgot.

( SzaCsaJo | 2019. 07. 01., h - 11:39 )

Nincs itt semmi baj.

Kellene egy bizottság, amely megkeresi az alaptalan rémhírterjesztőket.

ui. Nincs klíma változás. Az 30-40 éve volt. Most klíma katasztrófa van, szóval nem kéne finom szavakat használni a mostani helyzetre.

( AiRLAC v | 2019. 07. 02., k - 10:38 )

ignorance is bliss

--

"After successfully ignoring Google, FAQ's, the board search and leaving a undecipherable post in the wrong sub-forum don't expect an intelligent reply."

( hrgy84 | 2019. 07. 03., sze - 11:31 )

Sok baj van ezzel az egésszel, na lássuk:

- A leégéssel nem az a baj, hogy belehalsz, vagy mondjuk 2 héten belül belehalsz. A leégéssel például az a baj, hogy a bőröd károsodik, plusz az alatta levő szövetek is károsodnak, csökken a védelmi szint, legalábbis amíg cafatokban hámlik a bőröd, biztosan. Aztán a bőr ugyan elég jól képes megújulni, de ez a kor előrehaladtával és a leégések számával változik. Ha rendszeresen leégsz, az nem tesz ellenállóbbá a leégés ellen, csak a kockázatát növeled a bőrráknak
- Nagyszüleink, sőt még dédszüleink is tudták, hogy 11 és 3 között nem tanácsos a napon tartózkodni, mert akkor van a legmelegebb, és a legjobb esetben is rosszul lesz az ember. Ezen felül nem félmeztelen, hanem könnyű ruhában és fejkendőben dolgoztak a földeken, mert tudták, hogy napszúrást is lehet kapni, meg elég könnyű is leégni. Ehhez nekik nem kellett tévé, mert ők ezeket a szüleiktől tanulták. A mai generáció a szüleire mint koloncra tekint, meg a retró történetek forrására, nem pedig a mindennapokban szükséges gyakorlati tudás legfontosabb tárházára. Többet kellene beszélgetni a szülőkkel.
- Ha nem is volt tévé vagy rádió, volt (kincses) kalendárium, ahol az ilyen fontosabb tanácsokat leírták, mint például vihar előtt ne permetezz, mert lemossa az eső. És igen, sokszor nagyon fontos egészségvédelmi tanácsok is voltak benne a nyári hónapokra vonatkozóan.
- És leginkább, ha nagyszüleink nem értettek valamihez, nem nyilatkoztak róla a falugyűlésen, de még kukoricahámozás közben sem, hanem vagy megkérdezték a náluk okosabbat, vagy bölcsen hallgattak róla.

Nagyszüleink voltak ők, és így élték túl.
--
Blog | @hron84

"valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával" via @snq-

Bizony. Nagyszüleink nem fostak nap mint a nap a meteorológiai vörös riasztásoktól, és nem perelték be még a kurva anyját sem, ha egy bejelentetlen vihar kárt okozott az életükben.

Nagyszüleink azért dolgoztak, hogy élhessenek, és azért éltek, hogy dolgozzanak.

Nagyszüleink általában nem születtek bele a vagyonba, és nem szartak a világra és másokra sem.

Nem tudom, hogy hol tért le az emberiség a normális útról, de ami ma megy, és ami várható a jövöre nézve is, az nem megnyugtató.

--
robyboy

"Nagyszüleink nem fostak nap mint a nap a meteorológiai vörös riasztásoktól, és nem perelték be még a kurva anyját sem, ha egy bejelentetlen vihar kárt okozott az életükben."

https://index.hu/belfold/2016/08/20/mit_tanultunk_a_tiz_evvel_ezelotti_…
--> több hiba, mulasztás és józan ész hiánya miatt haltak meg ott sokan. 1,5 millióan voltak kint, ekkora tömegben én már biztos nem érezném magam jól, francnak hiányzik ott nyomorogni. A kocsival belehajtunk tömegbe modern módinak is kedveznek ezek a tömegrendezvények.

A Hableány-os katasztrófa sajnos pont ugyanez: emberek nem nézik meg az időjárásjelentést, mielőtt kimennek a sötét éjszakára a vízre. Aki szervezte a hajóutat, annak se volt annyi esze (vagy csak a pénztárcáját féltette) hogy az időjárásjelentés alapján szóljon a kóreaiaknak, ha már azoknak nem volt saját maguktól annyi eszük, hogy vihar idején nem megyünk ki a vízre a sötétben.
--

Ez nem ellentmondás.

Nagyszüleink nem jártak Budapestre tüzijátékot nézni unalomból, ill. nem szálltak fel a Hableányokra sem unalomból.

Aki az EGÈSZ életét ledolgozta, annak nem volt ideje (valójában igénye sem) efféle értelmetlen és céltalan szórakozgatásokra.

---

Nem szeretnék filozófiai szintekre eljutni, de személy szerint úgy gondolom, hogy az emberiség a 21. századra elérte azt a szintet, hogy a fejlettebb társadalmak idejük nagyrészét unatkozással és unalomüzéssel töltik, hasznos, értelmes, stb... cselekvések helyett. A "fejlettebb" szó is vitatható, mit is értünk e szó pontos jelentésén.

Régen mindig VALAMIT ünnepeltek az emberek: kemény munka után az eredményt. Volt mit ünnepelni.
Ma egy ünnep gyakorlatilag szabadnap, unalmas, értelmetlen rutin, amire egész iparágok ráépülnek, hogy költsd el a pénzed. Ja, és ha már ünnepeknél tartunk. Miért kell keresztény ünnepnapokon otthon unatkoznom, ha ateista vagyok? Ennyi eröböl lehetne muszlim, zsidó, stb... bármilyen vallási napokat is EGYETEMESEN "ünnepelni". Vallási ünnepnapok felett meg ott vannak a politikai alapú ünnepnapjaink, amik gyakorlatilag ugyanúgy vitathatók, hogy mit is ünneplünk VALÒJÀBAN?

Március 15-ét, amit elbuktunk, és nem hiszem, hogy bármi haszna is lett volna egyébként a nagy emberáldozaton felül. Kicsit a Fideszes szembemegyünk az EU-val életérzés jön elö nálam, ha belegondolok...

Május 1? Talán-talán, de ma inkább szégyen a munka, mint erény. Vagy tévedek?

Augusztus 20: talán még ez a legnormálisabb, mert igen, Àllamalapítás. Mondjuk megnéztem volna anno, hogy ez hogyan is zajlott le valójában, de nem számít, fogjuk fel a romantikus, ködös, mesés verziót.

október 23? Nos, mai napig lehet vitatkozni, hogy szabadságharc volt-e, ellenforradalom, vagy simán anarchikus káosz. Ja, és leverték. Nem tudom, ki hogy van vele, de én SIKEREKET ünnepelnék és nem BUKÀSOKAT.

Karácsony? Miröl szól, ha a költekezést levonjuk a képletböl? Ld. a vallási ünnepek szekciót.

Nem akartam senki érzéseit fentiekkel megsérteni, csak hangosan filózgattam minden cél nélkül.

Régen és ma:

Régen elültettem a búzát, gondoztam, arattam, lisztet csináltam belöle, majd kenyeret sütöttem, és egy hétig ette a család. ÈRTÈKE volt, MINÖSÈGE, és az élet (egyik) alapja is volt.

Ma megveszem a kenyeret a boltban, 2 nap után megszárad, kidobom a felét, semmi értéke nincs.
Ez baj. Semminek sincs ma VALÒDI értéke, mert nincs mögötte "vér, veríték és könny".

Ma annak van értéke, ami kurva sokba kerül, de valójában nincs is rá szükség.

--
robyboy

Most is lehet jó kenyeret kapni. Igaz ritkán veszek, de ritkán is marad meg 2 napig.
Egyébként most is süthetsz magadnak.

Lenne egy kérdésem a "egy hétig ette a család" hoz.
A faluban régen sok volt a rokon, úgymond nagy családok voltak, sógor koma stb. Ha lakik 7 rokon akik sütnek, miért ne süthetnének eltérő napokon és akkor mindenki friss kenyeret eszik minden nap?

Bányász "falu" város, bányász lakások mellett egy kemence volt be volt osztva ki mikor süt (ha jól tudom).

Itt aztán összejöttek a szakértők! ;)
Az egyik ülteti a búzát, a másik meg közös háztartásra kényszerítené az egy településen lakó, egymással bármilyen rokonságban lévő embereket.

A jó kenyér lelőhelyét megoszthatnád! Itt, Budapesten a bárhol kapható kenyér már a vásárlás pillanatában büdös az adalékoktól. Még a kovászosnak hívott kenyér is élesztővel készül. A pékek meg rinyálnak és árat emelnek, mert egyre emelkedik a vegyszerek ára. A csorda meg megveszi a legújabb termékeket, miközben elhiteti magával, hogy valami különlegeset kapott. A szakma meg már az elnevezéseket is korlátozná. Pl. a kukoricából és gipszből készült termékre nem lehet ráírni a rozskenyér megnevezést. :-D

A mai kenyérnek nevezett ojjektumoknak kb. annyi hasonlatossága van a valódi kenyérhez, mint a fél órás vegyszeres gyorspáccal készült disznóságnak a hagyományos 2-8 hetes pácolás és utána 1-4 napos füstöléssel készült "parasztsonkához". Eközben sorra derül ki a modern eljárásokhoz használt vegyszerekről, hogy azok az egyre szaporodó rákos megbetegedések okozói.

Nem csak véleményem szerint a "paraszt" műveletlen volt de nem hülye. Ha a faluban lakik 3 testvéred a feleségednek megint, akkor miért ennél 6 napos kenyeret majd valamelyik testvér aki sütött bedob egy cipót amikor meg ti sütöttetek akkor ti visztek át.

Régebben à table! Retek u. 6,
Mostanában ha meg akarom lepni a családot (magam) Panificio il Basilico

ui, egyik gyerek meg asszony is néha süt saját kenyeret, nézegetik a kenyérsütő gépeket is.

Nagymama hetente kétszer dagasztott, majd elvitte a pékhez. Volt két testvére, hármuknak hét lányuk, de senkinek eszébe nem jutott cipókkal rohangálni.

Kenyérsütő gép...
A kemencét megrakod fával. Ha leégett, akkor kitakarítod. Utána mehet bele a kenyér vagy a kacsa.
A kenyér összetevői: liszt, víz és só.
Ha ez már megy, akkor tovább lehet lépni.

Még 20 éve is lehetett Erzsébet kenyeret kapni, ami legalább 5 napig kielégítő minőségű volt. A negatív változások ilyen rövid idő alatt következtek be!