Üzleti (céges) névjegykártyám ...

Egyéb

van és használom is.
22% (96 szavazat)
van, de nem használom.
20% (85 szavazat)
nincs és nem is kell.
48% (208 szavazat)
nincs, de kéne.
7% (31 szavazat)
nincs, de lesz.
2% (10 szavazat)
Egyéb, leírom.
1% (5 szavazat)
Összes szavazat: 435

( _Franko_ v | 2017. 05. 30., k – 22:12 )

Már évekkel ezelőtt se értettem, hogy miért lényeges, egyre kevésbé értem... :)

Szituáció:

Elmész egy vállalathoz, ügyfélhez tárgyalni. Belépsz egy tárgyalóba, ahol 6-7 van. Kezet fogsz, mind mondja a nevét. Leülsz, tárgyalsz, majd abban maradtok, hogy xy-nak elküldöd ezt, annak azt.

A végén mindenki megy a dolgára.

Hogyan oldod meg, hogy a tárgyaláson részt vett emberek alapvető adatait magaddal vidd?

Ezeknél a cégeknél azzal kezdik, hogy bemutatkozáskor átadják a névjegykártyájukat. Te olyankor mit teszel?

--
trey @ gépház

"Elmész egy vállalathoz, ügyfélhez tárgyalni."

Szinte 100 százalék, hogy van róla esemény a résztvevők email címével vagy van összefoglaló, amiben ott vannak a résztvevők és emailben körbeküldődik. Innentől minek külön a papír?

"Ezeknél a cégeknél azzal kezdik, hogy bemutatkozáskor átadják a névjegykártyájukat. Te olyankor mit teszel?"

Kidobom.

A kérdés az volt, hogy az átadás pillanatában, mikor megkapod az övéket, akkor te mit csinálsz. Amikor várják a tiédet. Talán szóvá is teszik.

Abban egyetértünk, hogy ez felesleges, de vannak helyzetek, ahol udvariatlanságnak veszik, ha nem adsz. Mivel te szeretnéd az üzletet, nyilván jó benyomást kell tenni.

--
trey @ gépház

"A kérdés az volt, hogy az átadás pillanatában, mikor megkapod az övéket, akkor te mit csinálsz."

A kérdés az volt, hogy a folyamat során van-e bármikor szükség arra, hogy 160 grammos papíron legyen a QR kód.

Gondold végig a folyamat elejét: gyakran szokott az történni, hogy minden előzmény nélkül beesel egy tárgyalóba, ahol van 6-7 résztvevő, akikről semmit nem tudsz? Nálam az szokott lenni, hogy már előre tudom, hogy hova megyek, miért megyek, kivel fogok beszélni és miről fogok beszélni, a meghívóban vagy az emlékeztetőben ott van mindenkinek az elérhetősége, ami alapvetően elég ahhoz, hogy kapcsolatban tudjunk maradni. :)

"Amikor várják a tiédet. Talán szóvá is teszik."

Nem szokták szóvá tenni, általában csak sales vagy pre-sales hoz névjegykártyát, szerintem kötelezően előírt része a munkakörüknek, hogy minden alkalommal ki kell osztani, ha az ötödiket kapom két hónap alatt ugyanattól az embertől, akkor az ötödiket dobom ki, néha látni is, hogy pironkodnak a névjegykártyázás miatt. Más munkakörben nem szokás névjegykártyát cserélni se tőlem, se mástól nem szoktak kapni.

"Abban egyetértünk, hogy ez felesleges, de vannak helyzetek, ahol udvariatlanságnak veszik, ha nem adsz. Mivel te szeretnéd az üzletet, nyilván jó benyomást kell tenni."

Nem vették udvariatlanságnak, pedig jártam mindkét oldalon több cégnél is, teljesen természetesen nem adunk egymásnak ilyesmit.

Szinte 100 százalék, hogy van róla esemény a résztvevők email címével vagy van összefoglaló, amiben ott vannak a résztvevők és emailben körbeküldődik.

Igen, lesz. Te írod meg, és te küldöd körbe. Az esemény meghívójában nincs benne mindenki, aki részt vett. :-)

Persze, mindenki másképp csinálja.

Én ilyenkor amikor leülünk, előveszem a füzetemet, és mindenkinek felírom legalább a keresztnevét a lapnak arra a részére, amelyik irányban tőlem ült.
Mert nevekre nem emlékszem jól, de arcokra és az üléspozíciókra igen.

Ha adnak névjegykártyát, annak örülök, mert nem kell tippelgetnem, hogy kinek a nevét hogyan kell vajon betűzni.
Ha nem adnak, akkor általában megkérem azt az embert, aki szervezte a találkozót, vagy azt, aki meg volt hívva attól a cégtől (esetleg valakit, akit már ismerek), hogy küldje el a többiek email címét.

+1
Bemegyek a (nekem első) ügyféltalálkozóra. Vannak ott 10-12en, már mindenki ismeri egymást mert vagy kollégák saját oldalon 10 éve, vagy az én oldalamról a prozsémánázser már 3x találkozott mindenkivel. Csak én szoktam ált. lenni az akit mindig utóljára tesznek rá a munkára. Bemegyek, "itt van XY is ma velünk", mindenki bőszen bólogat, oszt kezdődik a megbeszélés. Ha kultúráltabb a társaság, ilyenkor mindenki gyorsan körben végighadarja a saját nevét (ha pl. jó fhansziás ákcentussal, akkor legalább érteni se lehet, v. csak a keresztnevét és ha több is van belőlük a teremben azonos névvel, good luck), rosszabb esetben még ez se történik meg. Ezek után szoktam (igazából nem, csak párszor már eljátszottam a gondolattal) h. szünetben körbemegyek, és mindenkinek körbeosztom a sajátomat. Egyúttal el is kérem az övét h. legalább ezzel a mozdulattal rögzüljön az arc-név páros (csak hát ált. az IT melósok nem hordanak magukkal, a mánázsereket meg úgyis megjegyzem előbb utóbb mert azok szeretnek fontoskodni és sok emilt írkálni). Szóval sok külföldi projekten dolgozo utazó vándorembernek hasznos a papírnévjegy.
--

Ezzel én is így voltam, ahogy Te. Aztán mikor olyan helyen dolgoztam, rá kellett jönnöm, hogy bármennyire is idejét múltnak tűnik a névjegykártya, hasznos, és a leggyorsabb módja az adatcserének az adott szituációban.
Én sok IT céggel dolgoztam és tárgyaltam, mindegyikük azzal kezdte, hogy adta a névjegyet is (pl. Microsoft-osok is). Az mondjuk más kérdés, hogy akinél megtették azt a gesztust, hogy a human readable mellett volt egy QR kód is, azt tudtam értékelni, mert rögtön bent is voltak a Google cimtárban a nevek, telszámok, e-mail címek. :)

Egy darab névjegykártya átadása ~ 1s, természetes aktus, beszéd közben megy. A telefon ezt meg sem közelíti, pláne, ha a fogadó fél nem egy beszűkült geek, mert akkor jön a qr kód olvasó túrása, a hogy működik ez, vagy az egyébként miért nem nfc-n csinálod. Ja, és bejön mondjuk mindkét oldalról 3-3 ember :) Kanyarban nincs a usabilityje a telefonnak.

Nyilván nincs erre mindenkinek szüksége, de nagyobb tételben fogadnék arra, hogy ha üzletfeleid előtt a telefonod lóbálod egy qr kóddal, akkor az esetek egy nem elhanyagolható részében már be is skatulyáztad magad a megmosolyogni való kocka kategóriába.

Egyébként van még egy csomó járulékos haszna adott esetben, pl hotelnál nem kell hosszan magyarázni, hogy a) miért nincs :) b) hova írják a számlát, és ehhez nem a telefonod adod valami szerencsétlen kezébe, aztán mint mondták, van, ahol bizony a protokoll része, illetve egyébként is szívesebben olvasnak emberek papírlapokat a saját kezükben.

"Egy darab névjegykártya átadása ~ 1s, természetes aktus, beszéd közben megy."

Leszarom.

"Nyilván nincs erre mindenkinek szüksége, de nagyobb tételben fogadnék arra, hogy ha üzletfeleid előtt a telefonod lóbálod egy qr kóddal, akkor az esetek egy nem elhanyagolható részében már be is skatulyáztad magad a megmosolyogni való kocka kategóriába."

Nagyon ritkán van rá szükség. Írtam volt, hogy a folyamat egésze során már minden szükséges információ rendelkezésre áll még a személyes találkozó előtt. Nem jellemző a szakmámra, hogy porszívóügynökként végigcsengetem a lépcsőházat és ahol ajtót nyitnak, ott beteszem a lábam a résbe és beszórok egy névjegykártyát. Minden más esetben meg felesleges.

"Egyébként van még egy csomó járulékos haszna adott esetben, pl hotelnál nem kell hosszan magyarázni, hogy a) miért nincs :) b) hova írják a számlát, és ehhez nem a telefonod adod valami szerencsétlen kezébe, aztán mint mondták, van, ahol bizony a protokoll része, illetve egyébként is szívesebben olvasnak emberek papírlapokat a saját kezükben."

Online kitöltött minden adat? :)

"Leszarom"

Ja értem. Ezzel az érvvel elég nehéz vitatkozni.

"Nagyon ritkán van rá szükség. Írtam volt, hogy a folyamat egésze során már minden szükséges információ rendelkezésre áll még a személyes találkozó előtt."

Neked. Lásd még, "Nyilván nincs erre mindenkinek szüksége". Én szoktam olyan helyen járni, ahol nincs mindenki benne az előzetes meghívóban (vagy pl én nem vagyok benne). Ilyenkor tapasztalataim szerint még mindig a legkényelmesebb a tessék itt a kártyám, küldd át légyszi, amit megbeszéltünk. Igen, annál is, hogy a meghívóban én voltam a Jani, vagy hogy baszakodjunk a qr kóddal.

"Online kitöltött minden adat? :)"
Ja. Kivéve a gyevi bírót. A gyevi bíró kb 10 ből kilencszer jön, mert előzetesen a számlázási adatokat ritkán lehet beírni, és ha be is lenne, a kicsilány úgyis megkérdezi, hogy mit írjon a számlára, mert nem találja meg. Ha mégis megpróbálja, akkor általában az ember a kártyával együtt adja vissza, hogy erre kéne kijavítani. Gondolom sokat jártál szállodában céges úton :)

Én is elég keveset használok el belőle, és a többségét ilyen kiszórós szarokra, de néha jól jön, és olyankor a legkevésbé tolakodó cucc.

"Én is elég keveset használok el belőle, és a többségét ilyen kiszórós szarokra, de néha jól jön, és olyankor a legkevésbé tolakodó cucc."

+1

Én is a "van, de nem használom"-ot jelöltem. Mert ugyan nagyon ritkán (szinte sosem) kell, de ha éppen kellene, rohadt kellemetlen a hiánya. Ezért ha tudom, hogy olyan helyre megyek, viszek magammal.

--
trey @ gépház

"Ja értem. Ezzel az érvvel elég nehéz vitatkozni."

Az a baj, hogy évtizedek alatt meggyökeresedett szokásokkal nehéz vitatkozni:
- Ezt miért így csináljátok?
- Így szoktuk.
- De mi az oka?
- Mindig is így csináltuk.
- Ja, szóval akkor nálatok szokások és hagyományok vannak, nem folyamatok.
- Ööö...

"Gondolom sokat jártál szállodában céges úton :)"

Előfordult néhányszor. Valahogy sikerült jól megoldanom elsőre. Valószínűleg szerencsés vagyok.

De hát nekem van érvem: normális kulturált formában tudom így átadni / megkapni a szükséges adatot egy pillanat alatt, és nem ott megy a baszakodás egy beszélgetés közben a technika vívmányaival. Egyszerűen sokkal-sokkal jobb a usabilityje meg compatibilityje (ti: mindenki úgy és oda teszi utána, ahova akarja). Nagyon faszogányos lenne, ha nem így lenne, de én nevetségesnek tartom a "várj, kiteszek egy qr kódot a képernyőre, és akkor azt le tudod olvasni, ja, hát samsungon / almán / x-en nem tudom hogy van pontosan, valahol a telefonkönyven" jellegű vicceket.

Majd ha megoldják, hogy telefonon is ugyanolyan egyszerű legyen, meg kikopik az a réteg, aki nem tudja használni, akkor elmarad. Addig bizony értem én, hogy te leszarod, meg szerinted már ódivatú, mert cserébe működik, ellentétben azokkal az izzadságszagú vackokkal amit a csúcstechnika próbál megoldásként kínálni erre jelenleg. Szerintem itt egyelőre te vagy abban a cipőben, hogy ugyan jobb megoldást nem tudsz, de kötöd az ebet a karóhoz, hogy úgyse kell ilyet csinálni. Csak vagyunk egy páran, akik meg úgy látják, hogy de bizony, kell. Szóval nálad nem hagyományok vannak, hanem delíriumok :)

"Előfordult néhányszor. Valahogy sikerült jól megoldanom elsőre. Valószínűleg szerencsés vagyok."
Egyrészt szinte biztos, másrészt meg én azért azt a határozott előnyt sem látom, hogy majd én előre időt töltsek ezzel ahhoz képest, hogy az utazási irodások elintézik a foglalást, odamegyek szépen, a végén meg mikor egyébként kichekkolok, akkor szépen odaadom, hogy erre kell a számla, és ott prompt megoldódik a problémám, előtte meg le se kell szarjam ezt az egészet.

( BlinTux v | 2017. 05. 31., sze – 00:06 )

Még amikor bejött a Facebookra az új timeline nézet (2012 körül), akkor lehetett igényelni, saját tervezésű névjegykártyát, amit ingyen kinyomtattak és postáztak. Nem is tudom, talán száz darabot.
Noh, akkor kaptam az alkalmon és igényeltem. Szép kis dobozban meg is jöttek.
Viszont olyan ritkán osztogatom, hogy 80 még tuti van belőlük. Elég lesz egy életre :D

( Aadaam v | 2017. 05. 31., sze – 00:11 )

Ha alkalmazott vagy, lehet nem kell, de a vállalkozói lét sajnos elképzelhetetlen nélküle. Ha a pénzed egy része nem ugyanonnan jön (azaz nem 2-3 konstans ügyfeled van), és a sales főképp personal sales (nem pedig online marketing), akkor ez van.

( b | 2017. 05. 31., sze – 01:18 )

nincs és nem is kell. De volt... ezelőtt 21 évvel lol...

--
GPLv3-as hozzászólás.

( GerzSonka | 2017. 05. 31., sze – 07:50 )

Anno az előző cégemnél mindenkinek kiosztottak fejenként 100 névjegykártyát, ha kérte, ha nem. Rajta volt, hogy Gerzson, Software Engineer, telefonszám, telephely címe. Akkor sem értettem minek, hisz csak egy mezei poros lábú fejlesztő vagyok/voltam, mi közöm nekem az ügyfél-kapcsolatokhoz? (Vagy lehet, hogy próbáltak rávenni, hogy fusizzak meló mellett, mert nem lesz fizuemelés...?)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

( gee v | 2017. 05. 31., sze – 11:06 )

Egyéb:

Van, de a mostani cégnél olyan ocsmány és kaotikus a névjegykártya design, hogy égne a pofám, ha valakinek ezt adnám oda.
Így a táskáimba beletettem egyet-egyet, hogy ha elveszteném, mégis ott legyen a nevem és a telefonom, a többi otthon van a fiók mélyén, nehogy véletlenül valakinek adjak belőle véletlenül

( uid_20470 | 2017. 05. 31., sze – 11:27 )

Volt az elozo cegnel, nem sokszor kellett osztogatnom, neha jol jott, de sok ertelme azert nincs.

( Jason v | 2017. 05. 31., sze – 11:32 )

Kotelezo volt csinaltatni, csajozason (ami most epp nem tema) kivul semmire sem jo, nem hasznalom, nalam sincs.

hol dolgozol, h. a csajoknál plussz pont lenne a munkahelyed? (ugye nem Microsoft? :D:D)

off
A tanító néni az iskolában kérdezi a gyerekeket a szüleik foglalkozásáról.
Megszólal Józsika:
- Az én apukám kertész, fákat, virágokat gondoz, füvet nyír.
Pistike:
- Az én apukám kőműves, házakat épít.
Megszólal Móricka:
- Az én apukám sztriptiztáncos a buzibárban.
Mindenki csodálkozik.
A szünetben a tanító néni megkérdezi Mórickát, hogy tényleg igaz-e, amit mondott?
Móricka azt feleli:
- Á dehogyis, csak szégyelljük, hogy a Microsoftnál dolgozik!
--