Solar Photovoltaic

Április közepén belevágtam egy nagyobb beruházásba és felszereltettem egy napelemes rendszert a házra.

A rendszer összetevői:
- 24db 255W Heckert Solar NeMo 60P napelem, 6120W névleges teljesítmény
- Fronius Symo 6-3.0 Web inverter, 6kW/3 fázis

A tájolás nem a legideálisabb, déltől -70 fokban keleti irányba néz, a tető hajlásszöge 23 fok. Árnyékhatás szerencsére nincs. Az online szolár kalkulátorok szerint elenyésző veszteséggel (10%) számolhatok az optimális tájoláshoz képest. Ez meggyőzött és megvalósult a rendszer. Kb 1 hónap volt amíg sikerült megkötni a szerződést az áramszolgáltatóval és felszerelték az új digitális fogyasztásmérőt, ami már a visszatáplált energiát is méri.
Korábbi évek tapasztalata alapján az éves fogyasztásunk 4500-5000kWh köröli, a napelemes rendszer a számítások szerint 6000kWh felett fog teljesíteni. Azért terveztem felül, mert még egy központosított klíma beruházás előtt állunk, így szeretném, ha azt is befedné a termelés. A jelenlegi szabályozás szerint, a rendszerbe visszatáplált áramot kWh éves elszámolásban 1-1-ben visszavehetem, tehát azt nem terheli rendszer használati díj.

Ezen a linken meg tudjátok nézni az utóbbi 2.5 hónap szolár termelést, rendszer visszatáplálást/felhasználást, stb.

Képek a szerelésről.

Pár kép a megvalósult rendszerről.

( csortu v | 2016. 08. 04., cs – 11:49 )

Nagyon tetszik.

Tudnál valamit mondani a költségekről, várható megtérülésről, és amortizációról? (A szüleim házánál szóba került egy hasonló megoldás.)

Nálunk solar panellel támogatott geotermikus rendszer adja a meleg vizet és a fűtést (Finnország: -30 fok is van akár télen), és az eddigi olajos rendszert lecserélve a tervek szerint ~10 év alatt hozza vissza az árát. Utána jelentős költségmegtakarítást várok. Ebbe benne van (elvileg) a rendszer elemeinek karbantartása és az élettartamuk után a cseréjük.

--
Csaba

A beruházás költsége 2.8M HUF volt, éves szinten 240k HUF a termelés, azaz ennyit nem kell az áramszolgáltatónak fizetni. Ha tisztán ezt a hozamot nézzük, akkor 8% körül termel, de...

Van pár pro és kontra a történetben.

Pro:
- A telepítendő központi légkondi rendszer növeli a ház komfortérzetét nyáron, télen pedig részben átvesz a fűtési költségekből.
- Zöld energia

Kontra:
- A beruházást nem lehet likvidnek tekinteni, mivel nem tudom pénzé tenni, ha ki akarok szállni belőle, esetleg a ház értékét növeli.
- A rendszer teljesítménye 1%-al csökken minden évben, kb 20 év múlva leesik 80%-ra.
- A törvényi szabályozás most nagyon kedvező, jobb mint az osztrák. Magyarán elszámolási időszakon belül (1 év) felhasználhatom a betermelt energiát. Kérdéses, hogy meddig lesz ez így, lásd Paks 2 erőltetése.

Hirtelen ezek jutottak eszembe.

( kovi | 2016. 08. 04., cs – 13:09 )

itt jártam.

--
Vortex Rikers NC114-85EKLS

( osod88 v | 2016. 08. 04., cs – 15:08 )

Gratulálok, nagyon tetszik. Remélem egyszer nekünk is lesz.

( anr | 2016. 08. 04., cs – 15:42 )

ha a kornyekeden éppen nincs elég fogyasztas, akkor elofordulhat, hogy az inverter nem tud visszatáplálni a halozatba, ez foleg nyaralo korzetekben siman elo tud fordulni

erdemes a lakasban sok aramot fogyaszto munkakat(mosas, vasalas, sütés,...) akkorra idoziteni, amikor sut a nap

--
Live free, or I f'ing kill you.

ahhoz, hogy a 20kV-240V trafo visszafele is vigyen aramot az kell, hogy a 240V felett jojjon neki a kisfeszultsegu oldalrol
ez nem nagyon lehetseges, ugyanis a haztartasi berendezesek 208-240V kozott birnak, 240-re van beallitva a trafo, a vezetekek ellenalasa miatt ez csokken minel tavolabb vagy a trafotol
pl. ha a haznal mar 230V van csak, akkor oda 250V-ot kene halozatra adni, hogy a trafonal meglegyen a 240V visszairanyu energiaaramlas eseten

nade ennyit tilos ráadni (nem birna nehany eszkoz), az inverterek is 240-re vannak csak beallitva

ismerosi korben van olyan napelemes rendszer, ami udulo ovezetben van,e s tavasszal/osszel allandoan lekapcsol az inverter, mert nem tudja kezelni a helyzetet

a komolyabb (50kW+) napelemes rendszereket nem véletlenul kotik direktben 20KV-ra

--
Live free, or I f'ing kill you.

Jól hangzik az érvelés, de nem gondolom igaznak.

Ez egy lineáris hálózat. Van egy 0.4 kV-on meglehetősen kis hálózati impedanciád, amelyet néha terhelsz, néha nem fogyasztasz, néha pedig megtáplálod. Való igaz, hogy amikor táplálod, akkor nő a feszültség, de ez - épp a hálózat linearitásából adódóan - épp akkora feszültség növekedést fog okozni, mintha eddig terhelted volna a hálózatot, majd elmennél nyaralni, s megszűnsz terhelésként létezni. A hálózati impedancia nem olyan nagy, hogy ha egy családi házban kikapcsolnak mindent, akkor hirtelen az utcában 10 V-tal megemelkedik a feszültség. A hálózat impedanciájához képest ezen a feszültségszinten ez a 6 kW teljesítmény elenyészően kicsi. Elég nagy baj volna, ha bekapcsolnám a sütőmet meg a mosógépemet, aztán a szomszédomnál - meg persze nálam is - például 10 V-tal alacsonyabb lenne a feszültség.

A transzformátor dropját lényegében egy soros induktív reaktancia és egy ellenállás alkotja. Viszont a rendszerben ezek ugyanúgy az impedancia részét képező lineáris elemek, mint a többi.

Amúgy visszatáplálásnál a gyakorlatban nem fog az energia visszafelé áramlani, mert a terhelés bőven 6 kW fölött lesz a trafón, így valójában csak annyi történik, hogy azt az energiát megeszik a szomszédok, s a trafó felől kevesebb jön be, tehát a 22 kV-os oldalon is csökken a terhelés. Mondhatnám, elég beképzeltnek kell ahhoz lenni, hogy azt gondoljuk, az egész utcát kiszolgáljuk a 6 kW-unkkal, beleértve saját magunkat is, s még ezen felül is marad energia, amit a középfeszültségű hálózaton keresztül a szomszéd faluval kell elnyeletni. Mindösszesen 6 kW-ról beszélünk, ami egy szokványos terhelés...

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( uid_20470 | 2016. 08. 05., p – 10:18 )

Sub, en is hasonlon gondolkozom.
Nagyon korrekt.