LTE bázisállomások élettani hatásai

Wireless

Felmerült a lehetősége annak, hogy X helyen LTE (1800MHz) bázisállomást építene ki az egyik szolgáltató. A megvalósításhoz az érintettek hozzájárulása kellene. A szolgáltató állítja, hogy a bázisállomás veszélytelen, mérései is vannak (akit érdekel, annak meg tudom mutatni). Engem kevéssé érint, mert tőlem több száz méterre lenne, de hozzám fordult tanácsért olyan, akitől konkrétan csak néhány méterre. Ebből kifolyólag aggódik, mert ha megépítik, akkor 2030-ig az ott is fog maradni.

A kérdés az lenne, hogy mit tudunk (én semmit) ezekről a bázisállomásokról?

Antenna irányszöge: 0 60 120 180 240 300
Sugárzók frekvenciája (MHz): LTE-1800
Antenna típusa: Katherin 742 215 (1314x155x70mm) (szerintem ez az)
Antennák magassága: 37,1 méter
Antennák nyeresége: 17,7 dBi
RF teljesítmény antenna bemeneten: 20W
EIRP: 1177,69W

Van mérési jegyzőkönyvem, ha valaki esetleg ismerősen mozog ezen a területen...

  • 15800 megtekintés

( mauzi v | 2015. 03. 27., p – 19:55 )

Ehhez azt kellene tudni, hogy az illető hol tartózkodik a térben az antennához (és annak sugárzási irányához) képest. A 37,1 méterből én valami tízemeletes panelre tippelnék, és legfelső emeleti lakásról van szó?

Igen, a jegyzőkönyv ilyen helyen készült. A szóban forgó megvalósítás nem ott lenne, de ezt az egy hivatalos, labor által elvégzett mérést tudják adni "ott már működik" mondással. Arre hivatkoznak, hogy már működik és senkinek semmi baja.

Viszont akinek a feje fölé akarnák szerelni. A negyedik emeleten lakik, ott van egy hőközponti nem tudom mi. Annak a tetejére tennék. Vagyis valami beton van fölötte meg mondjuk 10 méter légtér.

--
trey @ gépház

( kruska v | 2015. 03. 27., p – 20:02 )

ha megnézed az antenna vertikális sugárzási diagramját, abból látszik, hogy igazából alatta lenni a legveszélytelenebb.
Könnyen lehet, ha te több száz méterre vagy, de pont "irányban", akkor sokkal többet kapsz belőle, mint aki pont alatta lakik.

Függőleges irányban erősen iránysugárzó, vízszintesben csak "amerre néz", durván 120 fokos szöget bezárva.

Ha jol remlik meg az iskolabol a tavolsaggal negyzetesen aranyosan csokken a teljesitmenysuruseg.(2x akkora tav 4-ed akkora teljesitmenysuruseg),

Fejben saccolva, a hazadat nem tudom mekkora van, de 10x10m "radarkeresztmetszettel" szamolva az antanne fele 200m tavolsagbol jo ha az antenna teljesitmenyenek 0.5%-a eri a haz teljes teruletet. Az antennak kozott tuti van atfedes is, szoval legroszabb esetben 1-0.75%.

(ezek saccolt ertekek a valosagban szerintem minimum 1 nagysagrenddel kisebb.)

szerk: aholgy nezem jol remlik, ha megnezed a jegyzokonyvet iranyban a teljesitmenysuruseg

5m-en 3.75W/m2
10m-en ami az elozo duplaja, mar csak 0.94w/m2
200m-en lenne < 0.0025w/m2 ami 0.06%-a az 5 meteres erteknek.

Inkabb az elso 10-15 meter ami problemas lehet(ne), de meg nem lattam olyan antennat amit mar az elso par meteren arnyekol valami :D

"You can hide a semi truck in 300 lines of code"

meg aztán ki tudja mi jobb, néhány száz méterről kapni a "toronyból", vagy amikor a mobilod 0cm-ről a fejedbe tol akár 1W-ot is egy körsugárzóval (mert mondjuk messzebb vagy az állomástól, ezért a mobilod nagyobb teljesítménnyel ad, hogy a túloldal venni tudja)

Bár ki tudja, lehet hogy egy Wifi eszköz durvább mint a mobil.

Majd jön hg2ecz kolléga, és megmondja a tutit, ő ért hozzá :)

Volt ismerősöm szolgáltatónál, sokszor felmerült ez a "fejünk fölé ne!" aggodalom. Mindig az a meggyőző érv, hogy az antenna lefelé nem sugároz + azt a minimális szórt sugárzást az X réteg vasbeton födém nem engedi át (faraday kalitka), de ha nagyon nem szeretnék, majd megegyeznek a szomszéd házzal - mert a területen belül fejleszteni _kell_ - és akkor majd oldalról jól besugároz az ablakon.
Tényleg jobb alatta, min mellette!

-------------------------------^v-----------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

"faraday kalitka"

Na ennek most utána kerestem, mert sokan sokféle dologra mondják rá ezt, aztán kiderül hogy valójában a kérdéses frekvenciát nem blokkolja. A probléma az, hogy nincs egyértelmű szabály arra, hogy milyen kapcsolat van a kalitka rácssűrűsége és a blokkolt legnagyobb frekvencia között. Egy fórumon a negyed hullámhosszt jelölték meg mint szükséges sűrűség, ezért ezzel fogok számolni. 1800MHz hullámhossza kb. 17cm, annak negyede kb. 4cm. Vasbetonban nincsen ilyen sűrűn a vasalás.

Igen, számított rácssűrűség kell a (szinte) 100%-os blokkoláshoz, (létezik pl. Faraday tapéta paranoid szerverszobák, titkos irodák burkolásához)
De bármilyen méretezetlen fémháló és maga a beton is elég jelentős mennyiséget nyel el a sugárzásból, egy ilyen antenna lefelé szórt sugárzása 2 födémen simán elveszik. Panelben mobilozni leginkább az oldalirányú sugárzás miatt lehet - annak is nagyobb része "közlekedik" az ablaknyílásokon, mint a panelen keresztül.

-------------------------------^v-----------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

( muszi v | 2015. 03. 27., p – 20:06 )

Egy Ericsson SH-888-as telefonnal vegeztem el a kovetkezo kiserletet (nem, nem mostanaban volt... ;-))

Egy bazisallomastol ~200 meterre, lecsavarozott antennaval ~50%-os jelerosseget mutatott. Kozvetlenul a bazisallomas alatt (10 emeletes epulet, en a tizedik emeleten, antenna a teton, a fejem felett par meterre) NEM talalt halozatot.

Szivesebben laknek az antenna alatt, mint 100-200 meterre tole.

( hg2ebh | 2015. 03. 27., p – 23:47 )

http://444.hu/2014/07/02/mintha-felgyujtottak-volna-a-fejemet-a-magyar-…

Szerintem egy ilyen bérleti szerződésben simán ki kell kötni a szolgáltatónak, hogy a bázisállomás alatti lakótérben nem lehet magasabb az elektromágneses sugárzás az aktuális EÜ határérték pl. tizedénél... esetleg számszerűsíteni: nem lehet több 0.1V/m értéknél.
Aztán ha mégis magasabb, akkor vagy visszaveszi a rádiós teljesítményt vagy lehet leszerelni a cókmókot...

Itt valaki benezhetett valamit.

A kepek alapjan a lakas es az antenna egy szintben van, par meterre egymastol.

Ennek igy semmi ertelme. A haz siman takarja az antennat, nincs ertelme abba az iranyba szorni.
Szerintem a tervezesnel volt egy kis baki vagy az is meglehet, hogy egy regebbi rajzot hasznaltak amin meg nem volt ott a lakas.
Eleg gyakran elofurdul ilyen. Viz/Gaz/Villany gyakran +/- 20meter a papirhoz kepest
A szerelok meg "ha ez van a papiron akkor ez van" alapon felszereltek.
--

"You can hide a semi truck in 300 lines of code"

"http://444.hu/2014/07/02/mintha-felgyujtottak-volna-a-fejemet-a-magyar-…"

Igen, annak idején ezt láttam én is a TV-ben.

"Szerintem egy ilyen bérleti szerződésben simán ki kell kötni a szolgáltatónak, hogy a bázisállomás alatti lakótérben nem lehet magasabb az elektromágneses sugárzás az aktuális EÜ határérték pl. tizedénél... esetleg számszerűsíteni: nem lehet több 0.1V/m értéknél.
Aztán ha mégis magasabb, akkor vagy visszaveszi a rádiós teljesítményt vagy lehet leszerelni a cókmókot..."

Ez egyébként jó ötlet. Kérdés, hogy belemennek-e. Mert ha nem, akkor megkeresik a környéken a másik lehetséges helyet és felszerelik oda. Nem hiszem, hogy mindenki tudatában van annak, hogy milyen hatásai lehetnek egy ilyen állomásnak.

--
trey @ gépház

Hát pedig a falban lévő kábel is elég nagy mágneses teret csinál ráadásul pont 50Hz-en.(sejtek is pont ezen a frekin dolgoznak) Ezzel senki nem törődik. Pedig az éjjeli szekrény mellett fejednél lévő 220-as dugótól is kapod rendesen az ívet. Attól senkinek sem fáj a feje. A nagy távvezetékeknél már akkora a sugárzás hogy cirka 50cm megsüt és agyonvág bármit. (A vasúti felső vezetékről nem is beszélve.). Én pont azon nem aggódnék amit pont átmegy rajtam. Amúgy a kozmikus sugárzás(hangya foci a tvben) nagyobb erősséggel kapjuk fentről, mint a mobil. mindmeghalunk.com

Én a 444 cikkről beszélek, ott alig választotta el valami az embert az antennától, aki állítólag érezte a sugárzást. Ahhoz képest a rendes vasbeton födém vagy a sok tíz méteres távolság is nagyságrendekkel kevesebb térerőt eredményez, és normál esetben nem is szokta érezni senki. Tehát nem, nem kellene érezned. Úgyhogy ellentmondást nem látok (ettől még azt se veszem biztosra, hogy amit a 444 ír, az tényleg úgy van).

Egyébként a cikkben említett kirívó esetet leszámítva nem hiszem, hogy félni kellene, mert nem ionizáló sugárzás.

--

"Tehát elvileg kellene éreznem a változást."

A gond hogy nem érzed az ilyen sugárzást! Nagyon erősnek kellene lenni hogy
azonnal hatást gyakoroljon, ill érezd hatását.
Ha igy lenne az összes távközlési mikrohullámú átjátszó állomás zavarna.
De nem is tudsz róla, ha nem látod!
Majd 10-20-30 év múltán jön a cancer, akkor érzed. :)

............
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

A nem ionizáló sugárzás a tudomány mai állása szerint nem okoz rákot. Ha okozna, avval az erővel halálos lenne a látható fény (az UV már veszélyes), az FM rádió, a meleg testek által leadott távoli infravörös sugárzás, stb. Oké, pontosítsunk, minden halálos, senki sem él örökké, mondjuk úgy, hogy tipikusan nem ettől szokás meghalni.

--

Azért gondolom nem szívesen állnál egy mikrohullámú sütőbe! :)
Az energiája alacsony ezért nem (túl)veszélyes.
De hogy ártalmatlan az kizárt!

Az uv sugárzás csak annyira "veszélyes",
ha nem lenne ózon réteg -ami elnyeli az energiáját- élet sem lenne a földön. :)

...........
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

A mikrosütő nem ionizál, nem okoz rákot. A mikrosütő melegít. Pont ugyanannyira veszélyes, mint betenni a fejed egy forró kemencébe, pedig abban nincs mikrohullám. Normális ember nyilván nem akar megsülni, de ez nem indok arra, hogy félni kelljen tőle.

Az UV pedig azért veszélyes, mert az már az ionizáló tartományba esik (amúgy nem éles a határ).

--

Pontosabban: Ionizáló sugárzás lehet bármelyik típusú sugárzás, ha elegendő energiája van a sugárzás egy részecskéjének. Az egy részecske energiája pedig a hullámhossztól függ, ami a sugárzás típusától, magyarul az első mondatban leírták, hogy "Ionizáló sugárzás lehet bármelyik típusú surágzás, amelyik ionizáló sugárzás".

Azt érzékeltetném, hogy a wifi a mikrosütő cirka 2,4GHz-en ketyeg.
A sugárzás enrgrája a lényeg, ill vélhetően a sugárzás ideje.
Nem veszélytelen a sugárzás, csak az energiája okán lehet az és hogy
mennyi ideig sugározzuk az alanyt! :)

Lehet az alacsony sugárzás is káros, ha ~20 évig 24/7 időn át ér.

............
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

A 25 fok nem káros egy 36fokos testnek.
De a -25 már igen! :)

Elbagatelizáljuk, de ki tudja mennyi az annyi?
Ezt hosszú éveken át lehetne tesztelni.
Az is befolyásolja hogy nem vagyunk egyformák immunrendszerileg sem,
mindenkire másképp hatnak a külső "erők".
Ezért nem lesz mindenki bőrrákos ha napra megy, csak az arra érzékenyek.

............
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

"Elbagatelizáljuk, de ki tudja mennyi az annyi?"

Ezaz hogy senki. Legalábbis én nem. És a tököm kivan a "hosszú távon lehetséges hogy elősegíti a kialakulásának veszélyének a növekedését" típusú kijelentésekkel, ami persze igaz, de azért na.

Fukushimánál is előjöttek az ilyen tényfeltáró (höhö) kijelentések, amik lerántották a leplet (höhö). Persze az, hogy a pécsi háttérsugárzás már évezredek óta magasabb mint a $RANDOM városbeli (eltekintve a kirívó esetektől mint anno pl. Hiroshima), az már nem izgi. Igen, értem én, hogy különbség van sugárzás és sugárzás közt, de épp ezt a tényt nem szokták figyelembe venni a igazságot hirdetők. Ehe.

Na, ennyi, túl sok kávét ittam.

1. nem csak rák lehet az előidézett betegség. Pl tudományosan nagyjából elfogadott (bár nem túlzottan kutatott), hogy növényeknél a mikrohullámú sugárzás képes kórós elváltozásokat okozni, egészen alacsony teljesítményszint mellett is. Nyilván emberre nem általánosítható ilyen egyszerűen, de a lehetőséggel számolni kell.
2. a látható fénynek igenis van káros hatása, 500nm alatt már elkezdenek megjelenni az emberi szervezetben is káros fotokémiai reakciók. Lásd: blue light hazard 1, 2
3. a nem ionizáló sugárzás valóban nagyságrendekkel veszélytelenebb, mint az ionizáló, de azért nem azt jelenti, hogy teljesen veszélytelen lenne. Ionizáló sugárzásnál a "veszélyes" azt jelenti, hogy testsúlykg-onként mW nagyságrendű elnyelt teljesítmény rövid idejű kitettség alatt is képes betegséget okozni. Viszont a nem ionizáló sugárzás esetén több nagyságrenddel nagyobb és hosszabb idejű kitettségről beszélünk.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

"Viszont a nem ionizáló sugárzás esetén több nagyságrenddel nagyobb és hosszabb idejű kitettségről beszélünk."

Helytelenül! :)
Lásd az előbb idézett wiki oldalt.
A sugárzás energiája adja meg a ionizálo hatást és nem a fajtája.
Ezt meg ki dönti el? Nyilván aki nem áll a sugárzásban, kibicnek semmi se drága
mások egészsége, élete sem.

............
Tegnap nem csináltam semmit, ma folytatom, mert nem lettem kész vele! :)

Csak ott nem összenergiáról van szó (legalábbis nagyon remélem), hanem egy részecske energiájáról. Ami pedig gyakorlatilag megegyezik a sugárzás fajtájával. Az összenergia lényegtelen ebből a szempontból.

És hogy ezt ki dönti el? Az az elektron, amivel kölcsönhatásba lép a foton. Nagyobb az energiád, mint az ionizációs energiám? Nem? Akkor nem ionizálsz.

Az ionizáló sugárzás tudtommal azt jelenti, hogy beléd zuhan az elemi részecske, pl. egy foton, és annyi energiája van, hogy kilök egy elektront valamelyik molekuládból, tehát ionizál, roncsol. Ha nincs elég energiája, nem löki ki az elektront, mindegy, hogy hány elemi részecskéről van szó, amik külön-külön "gyengék".

Például egy foton energiája E=h*f, ahol h a kedvenc konstansom, f a frekvencia. Tehát a kérdéses szerves anyaghoz képest csak az számít, elég nagy-e a frekvenciája. Sarkítva, egy nagy-frekvenciás részecskéből akár 1 darab is elég, hogy rákot okozzon, ha marhára peches vagy, míg egy kis-frekvenciásból 100 billió-csillió is átmehet rajtad egy életen át, akkor sem fog ionizálni soha. Előbbi esetben a szerencsében bízhatsz, minél több sugárzást kapsz, annál rosszabb, akár hosszú távon elosztva, akár kis idő alatt nagy mennyiséget. Utóbbi esetben mindegy a kitettség mértéke és időtartama.

Az emberi sejtek javítgatják magukat, és már a civilizáció előtt is kapott az ember mindenféle radioaktív és egyéb sugárzást. De olyan kis nagyságrendről beszélünk, hogy ettől kár félni, és ehhez szerintem semmit nem tesz hozzá a civilizáció által használt elektromagnetikus spektrum.

Hogy hány "darab" fotonról vagy más szubatomi részecskéről van szó, az már kvantummechanikai kérdéseket is feszeget, de ha egy mikrohullámú vagy egyéb elektromágneses antennát "feltekernek", vagy közelebb állsz hozzá, nagyobb mennyiséget kapsz ugyanolyan energiájú sugárzásból. Amely sugárzás bizonyos 3D felületen (pl. gömb) oszlik el, tehát a távolsággal négyzetesen csökken, ezt már írták.

Ahogy írtam, molekulája válogatja, hogy mekkora energia ionizálja. Pl. a szintetizáló levelek sokkal érzékenyebbek a látható fényre, simán lehet, hogy neki fáj az X frekvencia, ettől még az ember vígan tűrheti ugyanazt, mert nincs bennünk kloroplaszt. Vagy hogy a patkány nem szereti a túl nagy frekvenciás kék fényt, dettó, amúgy ezt nem tudtam, érdekes. Itt nincs ellentmondás.

Igazad van, kisebb energiájú sugárzás is tud másfajta elváltozást okozni a molekulákban, lásd pl. dielektromos fűtés a mikrosütőben. Itt viszont már gyanítom, számít a sugárzás mennyisége is, nem csak az elemi részecskék energiája. Elvben talán létezhet olyan erős mikrohullámú antenna, ami kimutatható mértékben felmelegít egy embert, de szerintem ilyet nem szoktak építeni, csak nagyságrendekkel kisebbeket. Ettől sem félnék.

--

/o\
Úgy látom van itt még pár dolog, amiről nem tudsz:

"Sarkítva, egy nagy-frekvenciás részecskéből akár 1 darab is elég, hogy rákot okozzon, ha marhára peches vagy, míg egy kis-frekvenciásból 100 billió-csillió is átmehet rajtad egy életen át, akkor sem fog ionizálni soha."
A kulcsszó a "sarkítva".
Kezdjük azzal, hogy létezik olyan is, hogy multifoton ionizáció, amikor több különálló foton energiája képes összeadódni és együttesen ionizálni egy atomot. Javaslom utánaolvasni: 1, 2

Aztán, ki mondta, hogy valaminek feltétlenül _ionizálnia_ kell ahhoz, hogy egy elő szervezet működését hátrányosan befolyásolja? Az emberi szervezet nemcsak kovalens és ionos kötésekből áll, a H-kötések, Van der Waals kötések sokkal alacsonyabb energiaszinten vannak, elég nehéz olyan biológiai folyamatot találni, amiben ne játszanának szerepet. A gerjesztés is sokkal alacsonyabb energiaszinten történik, és mégis alapvetően befolyásolni tudja a kémiai reakciókat.

"De olyan kis nagyságrendről beszélünk, hogy ettől kár félni, és ehhez szerintem semmit nem tesz hozzá a civilizáció által használt elektromagnetikus spektrum."
Elég nehezen működne a wifi, a mobilhálózat, meg a többi keskenysávú rádió ha nagyságrendileg az alapzaj szintjével összemérhető intenzitással sugároznának... (az UWB rádió más tészta, az valóban képes alapzaj közelében működni, cserébe iszonyú széles spektrumot igényel).

" simán lehet, hogy neki fáj az X frekvencia, ettől még az ember vígan tűrheti ugyanazt, mert nincs bennünk kloroplaszt."
Igen ez lehetséges, ezért is mondtam, hogy nem feltétlen alkalmazható emberre. Viszont egyelőre nem ismerjük a növényekben zajló hatásmechanizmust (legalábbis hiába keresek ilyen témájú publikációra), így lövésünk sincs róla, hogy hat-e emberre vagy sem. Csak annyit tudunk, hogy hiányos a tudásunk, mert megfigyeltek egy olyan jelenséget, amiről korábban úgy gondoltuk, hogy nem lehetséges.

Elvben talán létezhet olyan erős mikrohullámú antenna, ami kimutatható mértékben felmelegít egy embert, de szerintem ilyet nem szoktak építeni, csak nagyságrendekkel kisebbeket.
Úgy hívják, hogy katonai radar. Az emberre gyakorolt akut hatásait elég jól ismerjük. A mikrohullámok hosszútávú hatásairól sajnos kevés releváns adat áll rendelkezésre, de azért utalnak adatok arra, hogy növeli bizonyos betegségek kockázatát https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1469943/?page=1. Igazából rettenetesen nehéz kísérletileg igazolni.

Ez nem összekeverendő a "mobilhasználat nem emeli a rákkockázatot" eredményekkel. Ott ugyanis az összehasonlíthatóság miatt a kontrollcsoportot is úgy választották ki, hogy a mobilhasználati szokásokon kívül lehetőleg minden egyéb életkörülmény a legjobban hasonlítson a résztvevők között. Tehát ugyanott éltek, ugyanazt a háttérsugárzást kapták.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

( hendrick v | 2015. 03. 28., szo – 17:58 )

Üdv!

Akkor álljon itt tanulságul a mi sztorink:

Társasházunk amiben lakom hasonló felajánlást kapott. A lakók nálunk is aggodalmukban tíz körömmel az ismerőseikat karmolták, hogy mondjanak valamit. Addig vacilláltak meg jártak utána, míg a szolgáltató a szomszéd (szemközti sarok) ház tetejére tette az antennát. A zsét már nem mi kapjuk, de a hullámokból nagyságrenddel többet annál, mintha a mi tetőnkön lenne az antenna. Közünk hozzá semmi. (a hatósági szabványoknak nyilván mind eleget tesz, ha az adott ház nem szavazza meg, mennek a szomszédra. Pénz nem lesz de "delej" így is úgy is lesz)

Szerintem álljon ez itt mindenkinek örök tanulságul.

( AndrewID v | 2015. 03. 29., v – 12:11 )

Ha azt veszed, hogy a mobil amit a füledhez szorítasz akár 2W-os teljesíménnyel is sugározhat, ahhoz képest a falakkal elhatárolt és több 10 esetleg 100 méterekre lévő szektorsugárzó antennát 20W-al betáplálva jelentéktelen rádióterhelésnek számít.
Hamarabb patkolsz el a boltokban árult, élelmiszernek keresztelt ipari hulladéktól, hozzáadott E vitaminoktól és a benne felgyülemlett vegyszerektől mint egy mobiltoronytól.