Egy vagyont fizettem érte...

 ( bfoto | 2013. április 26., péntek - 22:24 )

Vettetek már olyan hardvert, szoftvert, vagy szolgáltatást, ami abban az időben nagyon ritkának és drágána számított? (Olyasmire gondolok, amiből más normális ember egy konyhabútort vagy egy új autót vesz és nehéz lenne neki megmagyarázni, hogy az adott entitás miért is ért meg nekünk annyit.) Mikor és mi volt az? Miért szántátok rá magatokat?

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Próbálod magad nyugtatni, hogy más is hoz néha kevésbé racionális döntéseket? :)

Alapból egy racionális gondolkodású ember vagyok, így talán 30k-s videókártya volt a max. Főleg, hogy nem is vagyok nagy játékos, de ezt adták anno sulinetben. GeForce 4 Titanium valamelyik változata volt. Nagyon menő volt ez akkor :-)

Ha van is egyéb, magam nem tartom indokolatlannak a megvételét, így ellen nyilatkozni sem tudok róla:)

Eszembe jutott, hogy mennyi ment el akkor, mikor majdnem évenként kellett cserélgetni a gépet ('90-es évek) és most azt látom, hogy hasonló "fejlődést" mutatnak az okostelefonok és tsaik, csak ezekkel dolgozni sem lehet..
--
Direp

Nálam nincs ilyen kísértés, mert _szerintem_ a 7" semmire sem elég, a 12" meg már nem fér el a zsebben és még mindig kicsi!
Telefonálni meg lehet 1,5"-os képernyővel is! :D
A munkahelyen van gép, otthon is, a kettő között meg autót vezetek, tehát fölösleges lenne. Ha meg olyan dolgot csinálok amit nem az asztal mellett kell, akkor még néha az egyszerű telefon is sok.
Nem mondom, hogy mindig a legjobb helyre tettem a pénzemet, de olyan hatalmas kiadást még nem kellett megbánnom!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Aha, szóval okostelefont vettél :D

Én csak játszadozok a gondolattal (már vagy 3 éve, és még eljátszadozom vele pár évet :D ), mert nem tudom racionálisan megindokolni magamnak sem az okostelefont sem a plussz pénzt amit a 3G elvinne. Pedig anyagilag egyáltalán nem lenne gond... De minek/kinek?

Szeretem a leveleimet elolvasni a buszmegállóban reggelente (a levelek jöhetnek közösségi oldalakon is, tehát a pop3, imap nem mindig elég), nekem ez már elég indok egy okostelefonra. A net havonta egy ezres..
--
Direp

A '93 környékén vettem egy Recognita Plust egy síkágyas szkennerrel arúkapcsolva. Akkoriban kb 130.000 Ft volt az ára, az ösztöndíjam meg kb 9000Ft 4,2 tanukmányi átlaggal. Behozta az árát a project, azon évben 5MFt-ot kerestem azzal a beruházással, ami után apám tépte a haját hogy elb@sztam 5 évi megtakarításomat.

Emlékszel még milyen szkenner volt? Típusra vagy tudásra?
--
Direp

Úgy emlékszem HP 3p. még meg van a pinyóban. Szürke árnyalatokat tudott...

Kár hogy nem színes, úgy érdekelne esetleg "gyűjtés" céljából. :) Vagy meg akarod tartani?
--
Direp

Bár off, de kíváncsi lennék két dologra :-)
1) Mégis milyen üzleti modellel tudtál egy szkennerből egy év alatt a bekerülési költségének 50-szeresét kiszedni? (Az nem válasz, hogy mermég nemvótak szkennerek ;-) )
2) Miért volt kiakadva apád, hiszen pénzt csináltál?

"Mégis milyen üzleti modellel tudtál egy szkennerből egy év alatt a bekerülési költségének 50-szeresét kiszedni?"

Bár én is off leszek, de főiskolásként betévedtem az utcáról egy Wesselényi utcai CD-ROM üzletbe 5db 1,44-es floppíval a zsebemben, és 5 perc múlva már a tulajdonosoknak demóztam az akkor Pascalban megírt "multimédiás" alkalmazást. A következő 2-3 évben közel ~100 kiadvány elkészültén dolgoztam, mire haraggal és pereskedéssel elváltak útjaink az ominózus cégtől. Jól emlékszem 300Ft jogdíj ütötte a markom akkoriban lemezenként. A kereskedő partnercég mindíg azzal jött, hogy a lemezkiadók 20-40Ft-ot fizetnek lemezenként.

Amikor elvertem 6 évi megtakarításomat Recognitára (a szkenner csak árukapcsolás volt), még nem volt egyértelmű hogy valaha is vissza fogja hozni az árát a beruházás. Alapvetően a Recognitához fejlesztettem egy tools-t. A Recognita semmiféle sw eszközzel nem volt hajlandó támogatni, annak ellenére hogy a fejlesztőkhöz bejártam konzultálni rendszeresen. Egyetlen céges támogató a Sun Magyarország is úgy adott kölcsön kölcsön egy Sun Sparc gépet a fejlesztéshez, hogy gépet a kampusznak adta papíron kölcsön néhány hónapra, és a gépet az kampuszon kellett tartani. Nyaram nagy részét az kampuszon töltöttem reggeltől estig. Emlékezetes élmény volt elsőként a portásokkal elfogadtatni, hogy szorgalmi időszakon kívűl beengedjenek az épületbe. A vége az lett, hogy behívtak a rektorhoz a nyár végén. Megkérdezte a titkárnője, hogy mit is csináltam egész nyáron az DEC Alpha laborba betelepített kölcsön Sun-on egész nyáron? Kinyomtatott egy díszoklevelet egy Rektori dicséretről, meg kezembe nyomtak 10.000Ft jutalmat. Kijött a rektor gratulálni, aztán 2 mondatban megkérdezte hogy mit csinálok? :)
Természetesen a Win 3.1-re írt tools eladhatatlan volt, még állami hivatalokban sem volt jogtiszta szoftver. Az elkészült kódból forkoltam az első néhány multimédiás CD-ROM-ot, pl. Biblia és lexikonok stb készültek. Jelentős programozói tapasztalatra tettem szert abban az időben a grafikus alkalmazás fejlesztésekben, amikor az X-et és a Win-t is DOS-ból kellett indítani. A.E. művét "Általános relatívitáselmélet" eredeti művét is majdnem sikerült kiadni, de végül örökösei nem járultak hozzá a kiadáshoz (keveselték a royalityt).

Így lett üzlet üzleti modell és vállakozói ismeretek nélkül a szekennerből.

Szerk:

Az IFABO-ra a Compaq adott kölcsön egy 386-os processzorra épült táblagépet. Igen nem az Apple találta ki a táblagépet sem, a 90-es éekben a Compaq már gyártott olyan laptopot amiről a billenytűzetet le lehett venni. Nos ezen a gépen mutogattam, hogy miként lehet ürlapokat kézírással pontosan kitölteni. A Recognita akkoriban nyomtatott szövegre volt kiélezve. Ezt csak azért írtam, hogy volt aki hajlandó volt támogatni a főiskolás projecteket is.

Szép, grat!

És miért álltál le a kézírás felismerésről?
Mert az a magyar csapat, aki hasonlót tud (pl arab kukacok felismerése), khmmm, van mit a tejbe aprítania.

Máshova (külföldre) mentem dolgozni.

Csak tippelek, de: 2) mert eltelt egy év, mire látszott az 50x return.

1) Ha azzal számolok, hogy 0/24-ben ment a munka és egy lap scannelés+felismeréssel együtt mondjuk 10 perc volt, akkor 52500 oldalt tudott egy évben megcsinálni. Vagyis oldalanként kb. 100 huf-ot kérve a scan+OCR-ért, meg van az 5M. Azért ez az oldalszám brutális, de a kétszeres áron fele mennyiség (háromszoros harmad...) is még akkoriban egy elfogadható ár lehetett, mert "nemvótak szkennerek" (OCR prog meg még ritkább volt). Mondjuk cégeknek hirdetve magát, mindenféle sürgőségi felár meg minden izével ("te Béla, töröltem a teljes leltár fájlt és nincs róla backup, csak kinyomtatva, de holnapra kell. Mi legyen?" 10 oldal? 20k :) ) még könnyebben kihozható ez.

Kb. ugyanígy működött az is (ott vásárlóként szerepeltem), hogy vettél egy akkor még tényleg csilagászati árú CD írót, aztán hozott CD-re (másfél kiló lehetett akkoriban?) mondjuk 2k-ért írták ki az adataid (a mobil rackben vitt vinyóról :) ) pl. két napos várakozási idővel. Magas bekerülési költség (lásd: scanner+szoftver+gép) mellett esetileg szükséges szolgáltatásért pofátlan lóvéket el szabad/lehet/kell (a megfelelő a jelölt üzleti etikai hozzáállásának megfelelően aláhúzandó :) ) kérni.

Szerk.: Vagy amit ott fenn ^ megírt jakubovics, amíg tökéletesre formáztam a posztomat :)

BlackY

Nekem a szkennerről az jut eszembe, hogy az ezredforduló környékén kezdtem el egy diafeltétes szkennerrel digitalizálni: legtöbb esetben az volt a reakció a lehetőségre, hogy miért jó nekem, ha a képeim CD-n is megvannak (merhogy azt is tudtam (volna) írni), ill. miért kellene netre felrakni őket (ti. képtárat is csináltam volna), úgy is csak pár kocka szokott netezni.

Most így ~12 év múlva érdekes látni, hogy igény lett arra, amit akkor fölöslegesnek tartottak, csak épp sokkal nehezebb most hirtelen megcsinálni azt, amire eddig lett volna idő. :)
--
Direp

1998 körül vettem egy GUS PnP hangkártyát, 30 ezer HUF volt, rá kis időre megszűnt a kanadai cég, a Gravis. Ma is itt van a fiókba, már alaplap sincs hozzá jó pár éve, csak sajnálom kidobni. Viszont amíg használtam nagy élmény volt, főleg a demo scene-es anyagok miatt...

Nekem egy Turtle Beach Fiji hangkártyám volt ekkortájt, s/pdif ki és bemenettel. Ha jól emlékszem 98000Ft-ba került...

Diamond Monstersound MX300 :)

+1. Lehetett választani az SB és eközött. Egyértelmű volt a döntés, ezt vettem. 10e forint volt, mittomén vagy 12 éve. Azóta már van belőle 3, valamelyik doboz alján a padláson :(
--
#conf t
#int world
#no shut

Nekem is van am ilyen!
Most a ceges gepben van benne amin WinXP van, mert Win7 alatt eselytelen, hogy mukodjon.
Ja es a mai napig gyonyoruen megy Linux alatt is beleertve a hardveres EQ-t is!

-------------------
http://www.rtvstat.hu/ - A legtöbb magyar rádió és TV egy helyen!

Na ez nekem is megvan es en sem bantam meg.

Ellenben mondjuk egy Ati All In Wonder 3d+video capture combo kartyaval. A pontos osszegre mar nem emlekszem, de valami botranyosan sokba volt, pedig mindenfele nagyker kedvezmenyekkel tudtam beszerezni. A gyari Windows-os driverei is csapnivaloak voltak (epkezlab minosegu video felvetelt sosem sikerult csinalnom vele), Linux tamogatas meg megannyira sem. Bar eleg sokat tanultam a kernel hackelesrol miatta... :) De az eredeti celjara sosem volt alkalmas.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Vannak rá gyűjtők, ha megválnál tőle, ki ne dobd!

Yamaha DB50XG daughterboard aztán egy SW60XG. Nem bántam meg de utólag nem volt sok értelme.
Amit nagyon megbántam az egy Nokia telefon volt a típusára nem emlékszem. Az nGage-re hasonlított de csak színes kijelzője volt és MP3 lejátszásra volt képes a szokásos szolgáltatások mellett. Egy 5510 elhalálozása miatt vettem és akkoriban nem sok telefon volt ami cserélhető sd-vel ezt tudta. Kicsivel több mint 100k volt.....

Gravis-em nekem is van:) A legjobb kartya a vilagon:)
A masik amit sajnalok az a matrox, abbol is itt figyel a G400 Max a polcon.

Műholdas net. Modem volt az uplink, műhold a down. 160k volt ezelőtt kb 15 éve. Egy ideig jól működött, de sokat kellett állítani, zsákutca volt.

Hali!

1995 környékén vettem 2db Yamaha hangkártyát /már nem emlékszem a típusára/. A kettő együtt 50 kHuF környékén volt. Mindkettő bent volt a gépemben, ezen felül még egy SoundBlaster is. Úgy nyomattam róla a zenét egy soproni rock kocsmában, hogy a 2 Yamaha ment a keverőre az SB-n pedig csak a füles volt... azon kerestem a számokat. Akkoriban nekem(!) nagyon megérte az árát, mert töredéke alapzajt toltak ki magukból, mint a csodálatos SB cuccok. ~6000W-nyi erősítőre kötve nagyon nem volt mindegy. Hozzá tartozik még, hogy kb 20x fordítottam kernelt mire mindhárom hangkártya rendesen működött :-) Ma már neki sem állnék ekkora önszopatásnak, mint ami ezeknek a cuccoknak az akkori beüzemelése volt :-) A Yamaha cuccról arra emlékszem még, hogy a hozzá kapott floppy-n csak és kizárólag Win95 driver volt. Később valamikor megpróbáltam beüzemelni Win98 alatt, de csak valami "bináris turkálás a meghajtó programban" haxorkodás után volt hajlandó megszólalni :-)

Üdv:
Feri

2003-ban vettem egy Sony Cyber-shot 3,2MP -es 128MB-os stickkel 120.000-ért. Na ezt a vételt 1000x megbántam...

~2001-ben Fuji Finepix ?? 2Mpx - 180.000-ért - 5-6 év múlva a Sony telefonok már többet tudtak fényképezőként :)

Én is ekkor tájt vehettem (talán picit előbb) egy Fuji FinePix 2800Z-t és azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy 6x optikai zoom-ja volt. Azért ezt még a mai telefonokkal sem egyszerű meglépni. Szép képe volt, de lassú. Végül megkíméltek és ellopták... :(

2003-ban úgy éreztem nem érdemes még sokat költeni digitális gépre, ezért egy Olympus Camedia C-1400XL-t vettem, 50E Ft-ért. Meglepően jó képeket lehetett készíteni vele, nem bántam meg (2004 őszén adtam el 20E-ért, mert az 1,3MP-es felbontás mégis csak kevés volt).

A Sony-val mi volt a gond?
--
Direp

A memory stick. Aranyárban volt, a lassú is volt, soha nem ment le igazán az ára. Jobban járta volna pl. egy Olympus-al. A Sony egy amatőr játék gép volt, erős marketinggel, magas áron. Egyszer be is szorult az optikája. Elvittem a márkaszervízbe, ahol azt mondták vegyek másikat biztos odavertem valamihez. Hazavittem, szétszedtem összeraktam, utána működött amíg használtam. Mindezek ellenére nagyon nem érte meg az árát.

konyhabútor-árú épp nem volt, de a 2005-ben vásárolt félgigás pendrive-ért 5k ft-t kiadni ma sajnálom, csakúgy mint a 4k ft-os webcam-ért.

~~~~~~~~
Linux 3.2.0-0.bpo.4-486
Debian 6.0.7

2004-ben a 256 megás pendrive-ért 12 ezret fizettem. De lett pendrive-ról bootolós linukszom.

ebbõl is szépen látszik az árfolyam:
+1 év => x2 kapacitás => 1/2 ár

~~~~~~~~
Linux 3.2.0-0.bpo.4-486
Debian 6.0.7

Apám a pennyben vett 128MB-os TrekStor márkájú pendriveot, ha jól emlékszem 8000Ft volt, valamikor 2003-ban vagy 2004 elején.

Csak összehasonlításképpen a minap vettem Németországban egy 16 GB-ost 8 euro-ért.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Mikor kijött, vettem egy gf2 gts nvidia vga karit. Volt vagy 50e. Viszont máig megvan, nem dobom ki. :)

Magyarországon - tiszta forrásból - 100e körül volt az ára a megjelenéskor (2000). Keringtek akkoriban a "használt cikk piacon" új ELSA GLADIAC kártyák az általad említett áron, de a forrásuk finoman szólva is megkérdőjelezhető volt.

tenyleg, en is emlekszem, forumokban akkoriban sok ilyen "kamionrol leesett" elsa gladiac volt :)

Nekem is volt egy:)

Használtam vettem, és asus, szóval nem leesett volt. :)

Nem állítottam olyat, hogy az általad vett kártya "leesett" példány lett volna. ;-) Mindössze a jelek szerint nem a megjelenés évében (="mikor kijött") vehetted vagy nagyot bukott rajta aki féláron eladott egy vadi új kártyát.

Azert nem konyhabutor kategoria, de akkoriban ritka volt... Egy DVD meghajto, sajnos a pontos tipusara mar nem emlekszem de slot-ines Pioneer, meg a DVD korszak hajnalan. Ha jol emlekszem 21 ezer forintom banta talan, es valamelyik informatikai kiallitason vettem a Hungexpon. Az elso DVD lemezem pedig a Bad Boys volt, 8 ezer akkori magyar forintert, es csak kulon DVD dekoder kartyaval (Sigma Designs REALmagic Hollywood Plus) tudta lejatszani a gepem. Hu, az is egy tortenet...

+1 +1 +1 :)

Ugyan így jártam én is :) Csak nekem nem a Bad Boys volt az első lemez :)

Én ilyen árkategóriában az első CD írómat vettem. Használtan! :)
Valami Sony, 2x, caddy-s megoldás volt - de talán azóta is életem egyetlen HW-e, ami többszörösen visszahozta az árát :D (~'99-'01 korszakban)

"csak kulon DVD dekoder kartyaval" - de fiatal vagyok... :-D
--
blogom

cowon a2 pmp 120e
al732 120e
Olympus Stylus 400 120e

gravis ultrasound max nem is tudom mennyi volt :)

386dx gép / 486dx2 gép ezeket le sem írom :)

De azóta már leszoktam "ide nekem az új kütyüt" drogról :)

2001-ben vettem 50.000 Ft-ért hardver DVD gyorsítókártyát, hogy a P200-ason is lehessen DVD-t nézni.

A dolog érdekessége, hogy 2013 van és anyukám az unokáknak arról a P200-asról szokta vetíteni a DVD-t, amikor ott vannak.
Akármennyire hülyén hangzik, de megérte.

Nem egy XCard? Olyanom nekem is volt. Na az is csak a konzumidiótaságom ékes bizonyítéka volt.

Nekem 2000 előtt vmikor volt egy kis hordozható színes tv. Ilyen 2-ú coll közti kijelzőátlóval. Asszem Casio volt a márkája. Akkor volt vagy 35 ezer. Ez pl. határozottan pénzkidobás volt. De vettem pl. Fiskars rönkhasító fejszét 17 ezerért, bár ez megérte :) de sokan furcsállták, hogy ennyi pénzt adok egy fejszéért.

De egy jó szerszám nem bassza szét a kezed, nem olyan hamar csorbul az éle - anyagminőség -, és hatékonyabb. Bejött sok ótvar, de olcsó minőségű eszköz, azért "olcsóbbak" most az eszközök. Régen ritkábban dobtad ki az eszközt, többe került, mint a Flex márkájú flex. annyi volt az ára, mint mostani áron a mostani komoly eszközök. BOSCH, Makikta, Stanley. Csak az emberek el akarják hinni, hogy az olcsóbb ugyanolyan. Viszont a minőséget adunk el nem jött be, nem lehetett "folyamatosan nőni", ezért az olyan cégek is, mint a B&D elkezdtek gagyisodni, illetve lett sok saját márkás cucc az OBI-ban, Baumax-ban, valami kitalált név alatt forgalmazva.... Mert nőni kell.... A minőség persze más kérdés.

Én szerszám terén nem vagyok ilyen "minőség buzi".. ha kell egy akkus fúró pl. akkor veszek egy 2-3ezer ft-ost, mert nem kell annyira félteni, hogy leesik, ellopják, megeszik stb...

Volt olyan, hogy az ocsó 10k-s fúró-kalapáccsal véstünk ki egy boltkábelezést, mialatt a dobozba becsomagolva feküdt a 100 valahány ezres cucc. a 10k-sra nem kellett annyira vigyázni, lehetett neki nyomni.

Ellenben telefonból, sz.gépből csak olyat veszek amelyik gyártótól már van pozitív tapasztalatom.

--
openSUSE 12.2 x86_64

Ezekkel csak az a gond, hogy veszélyes lehet velük dolgozni. Addig nincs baj, amíg nincs baj, de hallottam én már olyan olcsó sarokcsiszolóról, aminek szétrepült a "hajtóműháza" (nem tudom minek hívják), vagy működés közben darabjaira hulló piaci köszörűkő pusztításának nyomait is láttam már házi műhelyben.
--
Direp

Igen, megvan a kockázata.. De eddigi tapasztalataim szerint 1-2 munkát gond nélkül kibírnak az olcsó vackok is. és ha netán lába kél, sem fogok érte aggodalmaskodni.. kivéve, ha a munka befejezése előtt történik. :D

--
openSUSE 12.2 x86_64

valamikor a 90-es evek elejen Quantum Trb 800MB wincsi, valami 40KHuf korul. de nem tanultam belole, mert par ev mulva ( talan 1996-ban )vettem egy 8GB-s wd diszket megintcsak 40 korul. mondjuk ez utobbi még megvan es mukodik.

A '90-es évek elején még a 10-20-40-60MB-os HDD-k mentek >40K HUF körül. '96 környékén 1GB-os HDD-t SCSI csatolóval láttam csak, talán ISA kártyával tudtam használni, és arany árban volt. 3,5"-os méretű de de kb 6cm magas vas volt, és vagy 2kg. Akkoriban 2-300M-s HDD-vel volt tele a piac. Memóriában talán 2-4-8-16MB méretnél tartottam '96 környékén, a 16M bővítés egy vagyon volt. Még javában 5,25" floppyt használtam adathordozásra. Akkoriban még én a brutálkorszerűnek számító 486DX2 66-os gépemet nyúztam egy mono monitorral. Egy Pentiumot talán 600K HUF körül vett meg főiskola '94 végén a Traco kft-től. Emlékeim szerint 1GB adatot több mint 24 óra alatt préseltem át token-ring intrán. Internet szigorúan 15K-s modemen volt, az is az igazgató fővonalán amikor éppen nem telefonált.

'95-ben lett meg az elso korszeru PC-m. 100MHz-es elso generacios Pentium CPU, 16MB RAM (mert a 32 az mar brutalisan novelte volna az amugy is csillagaszati vetelarat), 1GB IDE HDD, 512k v. 1MB videokartya (erre mar nem emlekszem sajnos), Win95, meg valamilyen hangartya, amire szinten nem emlekszem. 500k HUF.

Ugyanebben az évben lett meg az első PC-m, 386DX 40MHz, 4MB RAM, 420MB HDD, valami Trident ISA-s videókártya, 14"-os színes monitor (MTC, LR, 0,28-as maszkkal). 121k volt, a fentihez hasonlóra upgrade '97-ben (Cyrix 6x86 PR150+, 16MB EDO, 1,7GB WD, S3 Trio 64V 1MB) +70k. Ebből nem akartam kihozni semmit, csak nosztalgiáztam. :)
--
Direp

'95-ben több, mint 100k-t adni egy 386dx-ért???

Így legalább ez is ontopic. :) Te mit raktál volna össze akkor annyiért? Persze ehhez egy akkori árlista is kellene (olyan jó közepes árakkal, amivel az akkori kisebb vidéki üzletek is dolgoztak).
--
Direp

Akkor már 2 éve volt Pentium és a 386-ot venni annyiért akkoriban elég meredek volt szerintem. 96-ban vettem: 6x86-os Cyrix 166+(133MHz)-t, 850MB HDD, 8MB(úristen!, hihetetlen élmény volt később 16-ra bővíteni) RAM, 2(!)MB-os S3 Trio64V+, 15" svga monitor ~200000Ft.

Ez meg '95 januárja vagy februárja volt, egy év (sőt lehetett akár másfél is akár) akkoriban nagyon sokat számított, ahogy emlékszem. (A konfignak amúgy hosszú története van, több árajánlattal ('94 végén indult a "beszerzés"), ennek 40%-ét visszakaptuk következő évben, tehát nem volt annyira "meredek" a dolog.)
--
Direp

az biztos, hogy a win95 a mar emlitett quantum wincsire ment fel.
( cyrix 486 dx2 66 cpu (@80Mhz), 2 mb ram )
a wd diszk mar mas teszta, mert megneztem rajta a 'manufacturing date'-t, es az 1998-as szam diszeleg rajta.

1994 körül: Blizzard 1220/4, alap konfiggal, elem nélkül ~40k. Jó cucc, még most is megvan a géppel együtt.

Sony Minidisc MZ NH 900, 100k, kb 10 éve.
Ki tudott írni egy lemezre 1G adatot
+ elfért rajta > 10 órányi hang.

Aztán Sony hamar dobta a termékvonalat.
A DRMes PC kliens progija meg nem fejlődött, valami régi virtuális imagen megvan még, de nem használom.

Szép hangja van, most is működik, autóban hosszabb utakon avval hallgatunk a gyerekekkel mese / zenéket.

2003-ban vettem egy Sony-Ericsson P800-ast 250 ezerért, az akkor elég húzós volt, nem voltam normális ez egyértelmű. De kb. az első érintőképernyős okostelefon volt a piacon. Eladtam a psion pda-mat, nokia telómat és olympus kamerámat, mert elegem volt a sok kütyüből, és az majd helyettesíti mindet. Hahhaha... Jelenleg 10 év múltán ismét telefon+tablet+kamera kombóval rohangálok, ennyit a kütyücsökkentésről :)
A p800-as amúgy még mindig megvan, működik tökéletesen, nem volt szívem eladni. Néha leporolom és megmosolygom, hogy mi volt a csúcs 10 éve. :)

2005 őszén vettem egy MSI GeForce 7800 GT videokártyát bruttó 120e-ért. Csak azért adtam ki érte ennyi pénzt a kasszánál, mert később a felét visszakaptam adó-visszatérítés formájában az akkor még futó Sulinet programban, de azóta sem fizettem ennyi pénzt PC alkatrészért. Akkor még volt időm és kedvem játszani, így végül is megérte. :-)

Az sok egy VGA-ért? '93 telén vettünk egy STB Pegasus VL 4 MB(!)-os kártyát grafikai melókhoz, 180e volt.

Úgy gondolom, hogy ha nem termel bevételt egy ilyen kártya, akkor igen, sok érte, bár mindenkinek más az ingerküszöbje. Te munkához vetted, feltehetően céges beszerzés volt, felfogható befektetésnek, ami jó eséllyel kitermelte az árát.

Bár valóban, nem írtam oda, hogy olyan kiadásról beszéltem, amit saját célra, saját pénzből vettem.

Hát... anno vettem hozzá egy monitort is, hasonló áron, és nem nagyon gondolkodtam rajta, és igen, behozta az árát. Viszont tavaly vettem két RGB LED-es monitort, de az igen akciós br. 130e/db áron is rágtam magam pár napig...

Anno 50000HUF-ért vettünk egy 4x-es CD írót, ami újraírni se tudott, mellesleg a 4x-esen kiírt lemezeket néhány magnó be se fogadta. Ahhoz képest pár középárkat. telefon amit 2 évekig naponta használtunk az semmi. PC altkatrészből ritkán mentünk 30000 HUF fölé az utóbbi 10 évben, így annál annyira nem volt brutális az értékcsökkenés.

Ellenben a másik amire egy autós esetből jött rá egy ismerős. Nem csináltatta meg a max 500 000-et érő kocsiját 200 000 Ft-ért, helyette inkább vett 5 éve egy 3 milliós autót CHF hitelre. Mindenki azzal győzködte, hogy mert azt a régit majd nem fogja tudni eladni, ilyen kocsi senkinek nem kell, így egy fillért sem szabad rákölteni. Ma már bánja, mellesleg az új autója se fogja tovább bírni, mint a másik bírta volna javítás után. Egyrészt ha lejár erre a 10 éves hitele, többet bukik mikor eladná, mint ha a másik autót toldozgatta foltozgatta volna, ami már gyakrolatilag 0-t érne, másrészt a másik semmivel sem nyújtott kevesebbet, sőt, motorikusan jobban ment. Harmadrészt meg tervezett elavulás története, a régi elég régi volt ahhoz, hogy ne vonatkozzon rá annyira durván.

Tanulság: attól, hogy valami a piacon 0 Ft-ot ér vagy annyit fog érni, még lehet a leghasznosabb megoldá számodra, nem kell minden vásárlásnál azt nézni, hogy "majd eladom egyszer".

> a 4x-esen kiírt lemezeket néhány magnó be se fogadta
> néhány magnó
> magnó

azért ez nem volt egy akkora mellényúlás, na :)

Technics A900S Mark II + 2x Jamo Prestige 190. Nem bántam meg.
--
http://naszta.hu

80287-est vettem annó a 286-osomba! :) -ez azért elég ritka volt akkoriban a gépekben.

Ráadásul 2 mega RAM-om volt benne!

Császár ...lehettem volna, ha nem Hercules hanem EGA monitorom van és nem egy ST225 hanem egy 80-as winyó pörög a gépemben. :)

Rózsár Gábor (muszashi)

Idén vettem ~60ezerért egy Overmax SteelCore 16+ táblagépet.
Nem éppen történelmi messzeségekbe vesző esemény, és 2013-ban nem is egy vagyon, de ezért a szarért csillagászati összeg, és történelmi léptékű a géphez fűződő pofátlan és antikereskedői hozzáállással kezelt átverés: http://prohardver.hu/tema/overmax_steelcore/friss.html

Most jut eszembe... Nokia N900 ugy, hogy ketszer vettem meg, mikor meg vadi uj volt. Az elsot kb. 2 het utan elloptak , vettem egy masikat szinte azonnal.

Ja es az elso digitalis fenykepezogepem. 2003-ban, 3.3 megapixel, 250 ezer... A mai napig megvan. De nem bantam meg :)

Középiskolai tankérem boldogan újságolta, hogy a suli az iskolaszámítógép program keretében lecserélheti a C16-osait Videoton TVC-kre, ami a Z80-as processzoron kívül a beépített joystick, és a - gép reklámjában kiemelt - biztos alkatrészutánpótlás miatt lesz nagyon jó.

A gépek üzembe helyezéskor picit hümmögött a gép méretéhez képest aránytalanul nagy, beleakadást provokáló csatolókon; felszisszent, amikor a botkormányok az ő jelenlétében is (értsd, nem luddita diákmozgalom eredményeként) törtek, mint a ropi; ill. halkan morgolódott, amikor ennél komolyabb problémák is előfordultak (a temperamentuma egy leszedált buddhista szerzeteséhez volt hasonlatos). Aztán 3 hónap múlva az aztalokon újra a kezünkhöz kopott C16-osok vártak.
Tankérem kb. így kommentálta: "azt tetszett, hogy a kabinetben is tudtam, mikor dolgoztok, mert a billentyűk ménesdobogása jól hallható volt, de a sokadik javítás után kis tanulópénz kárán visszaadtuk a forgalmazónak a gépeket azzal, hogy dicséretes az alkatrészellátás folyamatossága, de szem előtt kéne tartaniuk azt is, hogy ha valaki gépet vesz, elsősorban használni, és nem szervízelni szeretné".

Én 2001 környékén vettem 256 MB SD(!) ramot a gépembe 8000 Ft-ért.
-------------------------
I'm not sure he is handicapped or "special".

2002 tajekan egy 1Gb-os microdrive ot vettem, 70k-ert usb atalakitoval. asszem CF slotos volt. talan 3 evig huzta. hat nem vennem meg ujra... :)

talan 5 eve vettem egy 4GB-s PQI CF-kartyat 16e ft-ert. kb 5-szor hasznaltam, de most ujra elokerult, egy CF-to-IDE adapterrel megy egy laptopba, valami pici linuxszal multimediakozpontnak az erkelyre.
--
Én TUDOM, hogy igazam van. És ha nincs is, akkor is NEKEM van igazam, mert én vagyok az Admin. Ennyi!

A Nokia 5800-am. Valami 50-60 ezerért vettem, és a kezdeti lelkesedés (1-2 hónap) után hihetetlen nyűg volt az a telefon, belassult, fagyogatott. Várnom kellett volna még pár hónapot, és egy C6-00-t venni :(

Szerk:
Oh, félreértelmeztem egy kicsit a dolgot. Na, szóval ez nem számított drágának már akkor se, csak épp szar vétel volt, és ahhoz viszont túl drága :D

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Az én sztorim 2000-ben esett meg, egy ericsson T28 volt. Csak hogy érzékeltessem mibe került: kaptam hozzá ajándékba egy nokia 6130-at :) A telefon természetesen mindenkit lenyűgözött, aki látta. Engem pedig, egyöntetűen, komplett hülyének tartottak hogy annyit adtam érte, amennyit. Nagyon büszke voltam rá, hogy a mobiltelefon gyártás egyik akkori non-plus-ultráját birtokolhatom. Az akksija kb. 2002 őszére adta meg magát, természetesen a telefon abban az időben már az újkori árának töredékét sem érte. Az akksi pótlása gyárival nem sokkal lett volna kevesebb, mint amennyit egy használt készülék akksival ért, így aztán szépen elraktam a dobozába, még mindig megvan valahol a garázsban.

Akkoriban az R320-ba T28 akkut használtam, hogy "brutáljól" nézzen ki. :)
Az nem állt ki belőle.
- - - - - - -
A buszállomás az a hely, ahol a buszok állnak, a taxiállomás az a hely ahol a taxik állnak, az íróasztalomon viszont van egy munkaállomás....

Belegondolva, hogy anno az R320-at 98,000-ért vettem, ha jól emlékszem... az se olcsó móka volt. Aztán idővel megpukkant a végfokja :(

Hát igen, a T28 egy komoly darab volt.

Nem adod el? :) Nekem is nagyon tetszett akkoriban.

2001 Canon G2 280e
2009 ati 5850 74e
2010 Nikon cucc kb. 1 milla

a g2 még nem volt itthon, rá pár évre eléggé leestek a kompakt árak. megvan.

a vga azért került ide mert egy évben 2-3 hét lehet amikor kihasználom. ez már egy komplett géppel azután volt, hogy megfogadtam többet szgépre nem költök. legalábbis ésszerű keretek között, de ezt azt hiszem itt adtam föl :)

a nikonba belefeccölt összeg sem arányos a kihasználtsággal és ez már egy vagyon. miért? gyerekkori álom meg amúgy is kell évente valami új kütyü.

Toshiba Satellite 1,5 ghz-es mobil Celeronnal.

2004 220k.

Nem tudom ki hogyan van vele, de egyre inkább az jön le, hogy adott eszköz csoportra adott összegen túl _nem_szabad_költeni, mert belátható időn belül kijön egy komolyabb fele annyiért. Nyílván nem végletekig kell várni, de az áresés tendenciáját ismerjük, előbb-utóbb minden beáll rendes piaci árra. Bevallom kerekedik a szemem egyik-másik n*100.000 Ft-s áron :)

Sajnos sokunkat elkap a gépszíj, netán magunkra ismerünk a Boltkóros naplója c. filmben.

Gondolat ébresztés kicsit más megközelítésben:
Épp a minap mondtak nekem egy jó gondolatot, amikor újságoltam milyen új beépíthető elektronikai kütyüre, alkatrészre tettem szert a bolti ár negyedéért, mire a beszélgetőpartnerem mondja, hogy mikor ilyen fiatal volt, ő is begyűjtötte a cuccokat, hogy majd jó lesz, meg nem szabad kihagyni; ez kell neki, majd kitalál neki valami célfeladatot, csak meglegyen az indok, hogy megvehesse, aztán ha nem szokott volna le róla, már rég teli lenne a polca ilyenekkel, felhasználatlanul. Ahogy család, egyéb teendők elveszik az ember idejét (pénzét:)), ma már csak azt veszi meg, amiről_tudja, hogy_holnap_szüksége_lesz_rá és felhasználja. Különben csak ott áll kihasználatlanul.

Hasonló gondolatmenet egy újságcikkben került leközlésre: emberünkhöz sorozatosan betörtek, azóta megtanulta nem vesz semmi felesleget, abszolút szakított a fogyasztói társadalom szokásaival. Mielőtt megvesz valamit, megkérdi magától: fogom én ezt fél év múlva is használni? Ha nem, nem veszem meg.

Összegezve (és senki felett sem pálcát törve), bizony tudjuk jól, néhány dologra költött pénzünknek jobb helye is lehetett volna:)

"fogom én ezt fél év múlva is használni? Ha nem, nem veszem meg."

Nekem eddig az volt a kérdésem, hogy valóban szükségem van-e erre a cuccra? De azt kell, hogy mondjam, hogy ez a kérdés sokkal jobb, szóval köszi, ezt most lenyúltam :)

Persze ha az idő alatt meghozza az árát akkor megéri.
Illetve nem csak arra költ az ember amire muszáj vagy megéri. Legalábbis jó esetben.

Ma olvastam az egyik pénzügyi blogon, hogy egy férfi a tengerészetnél szolgált és egy bizonyos nagyságú szekrénye volt a hajón. Ha venni akart mondjuk egy új könyvet, egy régit ki kellett selejteznie. Azótai is így van vele. Ha venni akar valamit, megnézi, hogy mi helyett veheti meg (már nem a hajón, hanem otthon).

Megnézi, hogy a réit mennyiért vette és most mennyiért tudja eladni a garázsvásáron.
Ha így is megéri, meveszi az új kütyüt.

Vállfája is x db van, egyszerre csak x ruhája lehet.

,,emberünkhöz sorozatosan betörtek"

ez erősen user- és nem társadalom error


Puppy linux felhasználó

Csak oda nem törnek be ahová nem akarnak :D

+1. Egy regebbi Haszon magazin utolso oldalan szereplo, xy-nal keszitett interjuban olvastam, hogy a "mit tenne 100M forinttal?" kerdesre nem azt mondta, mint a szokasos tipikus interjualany valaszok, hogy erre-meg-arra koltene/fektetne be, hanem azt, hogy betenne a bankba.

En is azt kerdezem magamtol, hogy fogom en ezt (ertelmesen) hasznalni + tenyleg muszaj ennyi penzt elverni ra? Bonusz: minden nagyobb erteku vasarlas elott min. 1 honapot varni, hatha addigra kiabrandul belole az ember :-)

Btw. csodalom, hogy sehol egy apple (termek) tulajdonos ill. FB-reszvenyes a topikban :-)

Diktatorok kezikonyve

"Bonusz: minden nagyobb erteku vasarlas elott min. 1 honapot varni, hatha addigra kiabrandul belole az ember :-)"

Én ezt szoktam alkalmazni és ennek hála tulajdonképpen nem is nagyon veszek semmit. Mindig végiggondolom, hogy tényleg nélkülözhetetlen-e, nyújt-e annyival többet a mostani megoldásnál amennyibe kerül és extra trükként még rá szoktam dobni a megtérül-e kérdést is, úgyhogy végül sikerül szinte mindenről lebeszélni magam. :)

Rózsár Gábor (muszashi)

Jó, hát ha már így külön hiányolva is van: Retina kijelzős MacBook. Szemeztem vele kb. 2 hónapot, megvártam amíg az erre szánt számlán összejön a másfélszerese, aztán végül jól is jártam, mert közben javítottak pár dolgot (hűtés, szellemképesedő kijelző) rajta, és én már az early-2013-as szériából kaptam. Nem bántam meg, szép a képe és az SSD-vel nagyon faszán megy rajta a virtuális XP-n a munka :) Mondjuk munkaeszköz, behozza majd az árát remélhetőleg, de feléért-harmadáért is kaptam volna olyat, ami kell.

--
"Trollhammaren sveper igen..."

Kb 1996-ban vettem Panasonic rqsx walkmant 25.000 forintért (azaz vetettem :)), ami az akkori minimálbér másfél-kétszerese lehetett. Kisebb volt, mint egy kazetta tok :) Végülis megérte, mert rengeteget használtam, de semmivel nem volt jobb, mint egy fele vagy harmad annyiba kerülő kütyü, úgyhogy a legtöbben nem értették mi is a poén benne.
Viszont később az iRiver XSlim Mp3-as diskmannel mér befürödtem kb 2003 körül, mert bár újdonság volt akkoriban, de 1-2 évvel később már olcsón hozzá lehetett jutni a stick mp3 lejátszókhoz. Azóta ilyenben nem is érdemes hosszúvávban gondolkozni :)

1993 v 1994 4MEGAByte ram 16000-ert
OFF: eskuvore 360000, na ennyit biztos nem koltenek meg egyszer a sok ingyenelo etetesee/itatasra...

Már nem emlékszem pontosan, de 1991-1993 között valamikor 4 MB RAM 28 ezerért 386DX40 mellé.

--
robyboy

"Gondolkozni nehéz, ezért legtöbben ítélnek." - Márai Sándor

Par eve egy tizest fizettem egy eredeti kartondobozos IG1-2 parosert... :)

----------------
Lvl86 Troll, "hobbifejlesztő" - Think Wishfully™

Én kiskoromban játszottam vele annyit, hogy ért is annyit.

Én nagyon-nagyon szerettem volna, egy szép nagy monitort, akkor amikor 14-15 col volt az átlag, a 17 meg burzsuj kategória, akkor kinéztem magamnak a Samsung 213T monitort, 21 col, gyönyörű szinek. 300.000 Ft volt itthon, kb. 160.000 volt usákoknál. Nagyon sokáig szemezgettem vele, már az is megfordult a fejemben, hogy veszek egy Budapest - NewYork repjegyet, és hazahozok egyet. Úgy is 300e lett volna, de legalább utazgatok is. Aztán egy unalmas szombat délutánon egy Saturnban megláttam 200.000-es árcéldulával. Azóta is megvan, és napi szinten használom.

Ha belegondolok, hogy en 30-ert vettem 214T-t. :)
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

3 éve került hozzám egy 214T hasonló áron, és nagyon nem bántam meg; egy 172X-et váltott. Bár 2007-es gyártmány, még mindig megállja a helyét.

En 4 eve vettem, azt hiszem az is 2007-es gyartas. Ha azt vesszuk, hogy ma mar nemhogy 4:3-as nincs, de lassan mar 16:10-est is alig talalni, akkor egeszen kulonosen jo vetel volt.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

en is 214T -t nyuvok, ujonnan 160 korul vettem, de nagyon megérte :D)

azert jo latni, hogy legalabb az ungarise spammereknek jol megy a szeker...

Diktatorok kezikonyve

2000 nyarán vettem meg az akkor megjelent Ericsson R320 telefont 150k-ért. Rövidesen kiderült, hogy az egész szériával végfokgondok vannak, így 2-3 hónapra rá a T-Mobile-nál (Westel?) 30k lett Domino csomagban.

Amúgy imádtam, az enyém még garanciaidő alatt elpusztult, javították, aztán használtam, a tulajdonosánál máig működik.

--
L

Hja... De csak a Maláj gyártásúak. Akkor vettem én is amikor a Westel 34990-re leakciózta dominóban.
Bementem egy helyre kávézni, bedobtam párszázat a nyerőgépbe, és megnyertem az árát... Könnyen jött-könnyen megy alapon átballagtam a westel boltba, és megvettem. Szerencsére az enyém svéd volt, nem is volt vele baj. Cimbora szekrényén pihen most, bartellben megváltam tőle, mikor meglett a T65...
- - - - - - -
A buszállomás az a hely, ahol a buszok állnak, a taxiállomás az a hely ahol a taxik állnak, az íróasztalomon viszont van egy munkaállomás....

Dacára annak, hogy kábítóan lassú volt, máig úgy vélem, hogy a legjobb telefonom volt. Még ha az enyém maláj is volt, sajnos :(

en 'made in hungary' nokiat (6101) vettem dubaiban, szet is esett 1 ev alatt :)

A'rpi

Nem az a lényeg, hogy spóroljal, meg egész eletetben a vagyaidnak ellenalva nelkulozz.
Hanem az, hogy több pénzt keress, mint amit elkoltesz.
Kolthetsz egy hónapban akar 10-20 millió Ft-t is, akar faszsagokra is, ha többet keresel.
Arra kell figyelni, hogy egy taetalekalapot fel kell építeni az elején, hogy ha gond van, legyen hova nyúlni.
Aztán az életet néha élvezni is kell, nem csak robotolni, meg kell venni másoknak faszsagnak tűnő dolgokat, ha épp attól érzed jól magad, stb.

+1

Erről is beszéltem fentebb, hogy valamit csak azért nemmegvenni, mert "később majd nem lehet eladni" meg "másnak egy fillért se fog érni" baromság.

+sok

+sok

+1

>Hanem az, hogy több pénzt keress, mint amit elkoltesz.

csak azt átlagembernek fordítva mondd :) a fizetésednél kevesebbet költs.

2004: powermac G5 2x2.5ghz, a gyari folyadekhuteses verzio, kb 600k volt, ugy hogy augusztusban rendeltem es decemberben jott meg...

2005 nyar: zaurus pda, japanbol rendelve + par vacak hozza (1gb sd, cf wifi, cf lan, 2. akku) kb 200k. gyakorlatilag sosem hasznaltam (laptop helyett buta volt, zsebbe hordani meg tul nagy es nehez), maig itt diszeleg a polcon :(

2007 oktober: iphone 2g 150k, utcan bizniszelve, usa-bol csempeszve, torve. a torest elso nap sikerult elbaszni igy egybol hasznalhatatlan lett, de masnap megtanultam unlockolni :)

100k alatti teteleket nem is jegyzem, annyi volt, es eleg sokat megbantam :(

A'rpi

Haverral 1998 táján 35000 HUF -ért felesben vettünk egy CD írót!!! ok, nemkonyhabútor, de nagyon "luxerek" -nek éreztük magunkat:D

2 dolgot vettem mostanaban mondhatni irracionalisan dragan: fotos felszerelest es gepet. Eddig (meg) egyik sem hozta be az arat.

Fotós felszerelés: 2000-ret írunk, Nikon F4E (300K), 35-70/2,8 (135K), 80-200/2,8 (180k). Mindez persze használtan. A 35-70-est megbántam, nem volt elég jó, az F4 szekrénybe került miután váltani kellett digitálisra (2006-ig viszont csak ezzel fotóztam), a telét a mai napig használom. Az árát semmi nem hozta be, hobbicélra kellett.
--
Direp

Csak - ehe - nem veszek 1Dx-et, mert nincs hozzá üvegem, és azt is megvenni viszont 0 esélyem van :D

2002-2003 körül vettem az első laptopom, egy ilyen ASUS L3800C. 450k körül volt. Még ma is működik, csak egy új aksit kellet bele venni pár éve.
--
♙♘♗♖♕♔

2001-ben vettem egy Sony SDM-M61 monitort 245.000,- Ft-ért.
Mai napig működik és szép képe van (akkoriban ez még ritkaság volt, pl. 5ms/1280x1024/DVI/Multimedia/etc...).
Egy dolog nem működik a beállító panel, nem lehet ki-bekapcsolni már vagy 5 éve. Viszont ha elindul a gép és kap képet akkor ő is elindul. Mostanában terveztem lecserélni.
Végülis azt hiszem megérte.

Én másfél éve vettem egy Toshiba ultrabookot nem kevés pénzért, gondolva hogy egy relatív erős és minőségi hardvert kapok ezért a pénzért. Mondták is, hogy a "toshiba jó, vegyed csak", pedig nem hiszek abban, hogy egy márkára rá lehet általánosítani hogy jó vagy rossz volna...

Kicsit bánom, hogy nem néztem utána jobban, mert kiderült volna, hogy a ventillátorja zavaróan hangos, és a rosszul kialakított belső tér miatt sokszor be is kapcsol. A linux támogatás nem a legjobb, de azzal lehet élni, azzal már kevésbé, hogy az SSD amivel szállítják nem csak lassú, hanem fagyasztja a gépet nagyobb lemezműveletnél. Pl másolás, de akár gyorsabb neten torrentezés közben elég sűrűn, másodpercekre lefagy az egész gép. Egérkurzor, minden. Rendes türelemjáték komolyabban dolgozni rajta :)

Szóval én ezt bántam meg. Nem feltétlenül azt, hogy ultrabookot vettem, mert imádom, hogy ilyen könnyű, és kényelmes, azt is, hogy azért a hardver elég erős, inkább azt, hogy nem néztem jobban utána...

Az elmúlt években egy átlagos dél-amerikai banánköztársaság éves GDP-jének jelentős részét kitevő összeget költöttem mindenféle ma már elavultnak számító berendezésekre, főleg Amigákra.

Nem, nem bántam meg. :)

Óóóó :D Legnagyobb agymenésem az volt mikor még számtech boltban szervizesként tengettem napjaim, és karácsony elött 1 nappal csak azert elhajtottam beszerző kollégát nagykerbe hogy az országba elsőként bekerült új Slot1-es PIII 550MHz-es(Coppermine) procibol hozzon nekem egyet...volt vagy 100E netto nagyker áron :] Még szerencse hogy akkoriban 2-3 havonta (szinte veszteség nélkül, néha pluszban) cseréltem gépem belét....*
Aztán munkahely váltás, és áttértem a 3-5év/cserére...ami máig tart :)

*.:utánanézve ez 1999-ben volt, Huhh...

Egy Diamond Monster 3D VooDoo 3Dfx 3D gyorsító társkártyát vettem az Tseng ET6000 2D kártyám mellé. Volt rajta 4MB EDO memória. Ez valamikor '98 elején volt. A versenytársai a PowerVR és Rendition voltak.

Az NVIDIA mint konkurencia sehol sem volt még. Ez volt az első életképes 3D gyorsítókártya.

'98-ban valami 150 ezret adtam érte. Nem bántam meg még úgy sem, hogy amikor megvettem, talán egyedül a Hexxen 2 támogatta az FPS-ek közül.

Drága volt, de az élmény mindenért kárpótolt. A haverom amikor meglátta a képet, felugrott és ment venni egyet. Csak annyit tudott mondani a software render után, hogy

"Baz+, ez beszarás!"

--
trey @ gépház

Ez a páros nálam is megvolt :) Imádtuk!
--
♙♘♗♖♕♔

Most meg ha ennyiért veszek telefont, rosszallva nézik egyesek. Pedig akkor az a lóvé jóval több volt és kizárólag a szórakozást szolgálta. Annak idején szó szerint szórtam a pénzt ilyesmire. Most meg lassan 10 éve nem költöttem saját célú számítástechnikára egy kanyit sem.

--
trey @ gépház

Ahogy psc kolléga fentebb írta: "az életet néha élvezni is kell, nem csak robotolni".
--
♙♘♗♖♕♔

valami hasonlo volt nekem is anno.
Diamond Stealth III S540 k* draga volt,es csak az Unreal tamogatta a metal apit, de az viszont latvanyban mindent alazott.
az egyetlen fps, amivel a doom 1-2/duke nukem/heretic/hexen/rott korszak utan jatszottam.

Jó, akkor elvinném a pálmát.

kb 98 -ban, IOMega Zip driveot, pár lemezzel :)

Ez megegyezik az "A" drive névre hallgató floppyra hasonlító csak 120 megabyteos lemezekkel működő egységgel, vagy az teljesen más volt? :) Na, mert nekem olyat sikerült vennem...

Hali!

Nem egyezik. Ez egy másik zsákutca volt :-D

Üdv:
Feri

Addig a korlátozott ideig (2-5 év), amíg nem lett természetes, hogy van kéznél lemezsütőgép, (újra)írható lemez, pendrájv, USB-vel etetett 2.5"-es wd, ill. stabil, szélessávú net, megvolt ezeknek a létjogosultságuk és a szűk piacuk is.

A közigben (legalábbis adott ágon) ezeken vándoroltak az ügyfelek adatai a kirendeltségekből a központba és viszont -- korábban ment a 10-20 floppyval rohangászás, amely során jellemzően kiderült, hogy az utolsó arj-szeletet tartalmazó miatt lehet ismételni az egész autókázást-zárást-autókázást.

Hali!

Nem leszólni akartam ezeket a cuccokat. Én "A drive" felhasználó voltam. Soproni, csornai, győri és szombathelyi telephellyel dolgozott az akkori munkaadóm. Nekem megváltás volt a több tucat 1,44-es lemez helyett. Amíg a régi módszerrel hordoztam az adatokat minimum 3 példányban vittem, pont az említett soha többet ki sem csomagolható tömörítvények miatt.

Üdv:
Feri

Valamikor még a múlt évezredben 128 MB memóriáért 20000 Ft-ot fizettem ki karácsonyi akcióban. Amiből az akkori alaplapom csak 32 MB-ot volt hajlandó felismerni...

Ismerős 180000 Ft-ért külföldről hozatta be az első HD4850-es videókártyák egyikét a gyerekének, én két hónappal később 30000 környékén vettem saját használatra egy ugyanolyan kártyát a helyi kiskerből, azóta is azt használom...

2002 környékén vettem magamnak (akkori diákmelókból összekaparva)
egy Salomon STI görkorit, 76K-ért.
Egyáltalán nem bántam meg (kivéve persze a fiumei úti napokat/heteket.), a minap is épp nosztalgiáztam egyet az öreglánnyal.

udv
letix

-----------------------------------------
Linux alapparancsok, kezdőknek

60eFt-ért Samsung pendrive, 32MByte ( - azaz "megabájt", a "Mi"-s trollok kíméljenek legyenek szívesek)

"a "Mi"-s trollok kíméljenek legyenek szívesek"

A Mi-s trollok már csak azért is meg fognak kímélni, mert storage esetén általában 1000-es a szorzó, az i-s prefix pedig 1024-es szorzóra utal. :)

Anno a stúdiómba vettem 200k-ért Cubase SX2-t úgy 2001-2002 körül ha jól emlékszem. Ma is szép pénz, de akkor egy vagyon volt egy szoftverért.

A megtermelte az árát kategória nem ér :)

Ha megtermelte volna, akkor ma is stúdióban ülnék, nem linuxot kalapálnék :D

2011 majusaban vettem egy toshiba libretto w100-at 29900 rubelert. Kb 140e forintert adtam el par honappal kesobb...

Csoda tápot vettem külföldön úgy 4-5 éve, átszámítva 35-40000 HUF között valahogy, mivel gyűlölöm a gépzúgást. Ebben a csodában nincs ventillátor, halk és szép is. Egyetlen apró kis hibája az volt, hogy a garancia lejárta után egy-két hónappal már csak néha indult el róla a gépem, pedig nem egy erőgép. Gyakorlatilag használhatatlanná vált potom 13-14 hónap alatt. Most is a pincében pihen, képtelen voltam kidobni, pedig egy k.la. Így jártam én.

OFF: kondikat nézd meg hátha kiszáradtak.

Hehe... Maga az első pc.-m, amit 1992-ben vettem került egy "vagyonba" akkori mércével. Egy AMD 386 DX, 1 MiB memória, Trident, tököm se tudja már, milyen videókari, 40 MiB-es HDD, monokróm, vagy hogyishíjják, tehát fekete-fehér 14-es monitor, 1,2-es floppy, billentyűzet, egér, konfigért majd 100 ezret fizettem.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.