Bankszámla történet lekérdezése programból

Internet: PHP, CGI, stb.

Sziasztok!

Egy automatizált átutalás feldolgozó rendszert kellene írjak, ami képes automatikusan feldolgozni a bankszámlára érkezett átutalásokat.
Ehhez valamilyen módon ki kellene tudnom nyerni a számla tranzakcióit, alapvetően 3 út lehetséges:
- a bank biztosítana valami API-t, amin keresztül hozzá lehetne férni a tranzakciókhoz (ez lenne a legjobb, ha létezik ilyen szolgáltatás)
- sms értesítő az átutalásokról és azt dolgozni fel, ez már egy fokkal megbízhatatlanabb
- a webes felületükről script-tel levadászom, ezt az utat kerülném ha 1 mód van rá, mert elég egy apró design váltás és borul a rendszer.

Van esetleg tapasztalata valakinek ilyennel kapcsolatban? Esetleg valamelyik banknak van-e a fenti API szolgáltatása? Ha valami paypal szerű felület lenne, az maga lenne a csoda.

Előre is köszönöm a segítséget!

mADáR

  • 27686 megtekintés

( janoszen v | 2013. 03. 14., cs – 15:43 )

Subs, baromi jo lenne, de nem lattam egyetlen olyan bankot sem, amelyik hajlando lett volna erre KKV szektoros penzekert.

( sfeher v | 2013. 03. 14., cs – 15:49 )

API-t nem fog adni senki IMO. OTP-nél pl. nem menne a webes felületről levadászom sem, mert a belépéshez is sms-t küldenek (mobil aláírás), így azt is fel kellene dolgoznod.
Az SMS-t lehetne még feldolgozni, kérdés, hogy milyen részletezettségű adatokat küldenek illetve mennyire megbízható ez az út.
Az nem működhet, hogy naponta valaki letölti a számlatörténetet és lerakja neked egy csv-be ?

A beállításoknál tudod módosítani, hogy "Minden tranzakcióhoz kérjen" (és ilyenkor a belépéshez ne), vagy "Csak belépéskor kérjen" - de biztonsági okokból utóbbi esetben is csak mentett utalásokat tudsz sms jóváhagyás nélkül indítani, ha új számlaszámra megy, akkor kérni fog aláírást.
Én ezen macera egyszerűsítésére használom inkább a QR kódos aláírást.

----------------------------------^v--------------------------------------
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

( asch v | 2013. 03. 14., cs – 16:00 )

Szerintem a legtöbb banki webes felület ad lehetőséget a számlatörténetnek valamilyen egyszerű formátumba való lekérésére. Én pl CSV-t láttam már. Ha elegendő a napi egyszeri (néhányszori) kézzel indított batch jellegű futtatás, akkor ezt ki kell exportálni, és megetetni a programmal, amit írsz rá.

( zooly | 2013. 03. 14., cs – 17:00 )

A bank küldi SMS verzió a legjobb, pár soros scripttel fel lehet dolgozni őket.
Egyetlen kihívás szerezni egy régi Nokia telót amit biztosan kezel mondjuk a gammu :)

( psc | 2013. 03. 14., cs – 17:07 )

Electra vagy hasonló terminált kell használni, azokban elég testre szabottan lehet exportálni.

( kumgabor v | 2013. 03. 14., cs – 18:20 )

Subs.

A PingvinBoltnál az SMS-t dolgozzuk fel. Akkor van gond, ha a forrásszámla tulajdonosának olyan hosszú neve van, hogy a közlemény már nem fér bele az SMS-be.

Szerk: a használt eszköz egy Huawei E220-as, több éve megy folyamatosan

--
Kum G.
Linux pólók HUP pólók Linux tanga

( johans | 2013. 03. 15., p – 08:52 )

Kicsit off, mert az eddig elhangzottaknál okosabbat nem tudok mondani, viszont máig nem értem az itthoni helyzetet, hiszen tőlünk kicsit nyugatabbra QIF/OFX/HBCI interfészt (legalább az egyiket) tud adni minden bank, Németországban pedig a HBCI kötelező. Készen vannak a szoftver modulok ehhez, csak le kellene emelni a polcról, integrálni, és azt mondani a usernek, hogy használjon gnucash-t, Microsoft Money-t vagy bármi mást, ami színes / szagos / látványos, nem pedig a webes applikációba integrálni ezeknek a programoknak a funkcionalitását.

Ha egy bank végre itthon elkezd itthon HBCI-t szolgáltatni, másnap az ügyfelei között tudhat engem.

Annyi a probléma a SEPA-val, hogy te egy német bankban euróban tartod a pénzed, itthon meg forintban kapod a fizetésed / forintban fizetsz a kifliért a boltban. Szóval az EUR eladási / vételi különbséget oda-vissza elbukod. Másrészt sajnos sok helyen csak készpénzzel tudsz fizetni, és a külhonban nyitott számláról pl. OTP-s automatánál pénzt felvenni nem olcsó.

a külhonban nyitott számláról pl. OTP-s automatánál pénzt felvenni nem olcsó.

Pl. Angliában a bankok nem szoktak pénzfelvételért díjat felszámítani. Bár sok helyen az átváltás pénzbe kerül (+ díja van).
Van olyan bank (pl. metro), ahol nincs plusz díja, szóval ott annyiba kerül magyarországi automatából felvenni, amennyit az automatát üzemeltető bank felszámít.

Jogszabály írja elő, hogy az EU-n belüli euró átutalás díjának meg kell egyeznie az országon belüli átutalás díjával. Ezt ma Magyarországon minden bank teljesíti is.
Ja, hogy az országon belüli euró átutalás díja 6-8-10 euró? Bocs.

De ez a tényen nem változtat, ugyanannyiba kerül.

--
Kum G.
Linux pólók HUP pólók Linux tanga

Tenyleg jo lenne valami interface. Maganszemelykent is tudnam ertekelni, mert van egy csomo hazipenztar app, ami kepes lebanyaszni a banktol, hogy mit koltottem/mi jott be, es kepes optimalizalni is...
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

szerintem pont az a baj, hogy nem tudja...
Buxfer ellenben olyat tud, hogy kiválasztod a külföldi számládat, és onnan behúz mindent.
egy ideje gondolkozok egy ilyen fejlesztésén, ahol magyar bankszámla csv-exportokat tudsz megetetni, s egészen testreszabhatóan saját csvt is parseoltathatsz vele...
--
blogom

(Ha jól rémlik, az Erste jelentette be, hogy ilyet fejleszt, de nem hallottam, hogy piacra dobták volna valamelyik alkalmazásukban.)

Ha be tudnék húzni egy CSV-t, majd a benne levő tételeket megjelölhetném, akkor a következő CSV-kből már nagyobbrészt meg tudná mondani, hogy mire költöttem az adott hónapban.
Egy háztartásban ez szerintem bőven elég lenne.

Szerintem ezt bankja valogatja. Harommal ezelott dolgoztam olyan helyen, ahol ezek napi hasznalatban voltak, egyszerre vagy harom kulonbozo bank cucca volt telepitve a gepekre, es menet kozben kottettek be a negyediket is, es volt vele szopas adminisztrativ oldalon is.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

( m4dar | 2013. 03. 18., h – 09:09 )

Köszönöm a segítséget, utánajárok, hogy a javasolt Rex és Electra megoldások mennének-e.

Úgy látom mindkét megoldás windows-os, kattintgatós gui app, nem hiszem, hogy unattended/command line módban bármelyik is tudna üzemelni. Egyszer már rávitt a kényszer egy ilyen app automatizálására, egy AutoIt nevű windows-os cuccal megadtam, hogy ide kattints,ezt írd be, mentsd le, zárd be, stb. De ennél azért profibb megoldás lenne a preferált.

Ha más nincs, akkor lehet hogy marad a napi csv export.

( seferbt v | 2016. 08. 24., sze – 15:16 )

Sziasztok,

gondoltam, így 3 év után felhozom a témát újra. Belefutottunk, hogy egy számlázó/ügyviteli rendszert kellene összedrótozni bankszámlával, hogy figyelje a kiállított számlák kiegyenlítéseit. Se utalálst nem kell indítania, se semmit, szóval elég lenne egy "read-only" jog a számlához.
Per pillanat az Ersténél van a számla, amit fel kellene dolgozni, de egyelőre nem sikerült weboldalon erről info-t találni, hogy lenne API-juk ehhez. Az ügyfélszolgálatosnak meg halvány fogalma nem volt róla, hogy miről beszélek. :(

Az elmúlt 3 évben változott (azt nem merem kérdezni, hogy javult-e) valamit a helyzet?

nem tudok róla. A linkelt lap alján azért ez 2016-ban több, mint vicces

Szoftver

Windows'95, Windows'98, WindowsME, Windows NT, Windows 2000 vagy WindowsXP operációs rendszer

Legrosszabb esetben majd megkérdezem a Cardinal-t, ha nincs is API., a kérésemre egy 8 számjegyű összegért biztos lefejlesztik. :)

Vagy kisniffeled ha végig nem titkosít. :)

Futatás\telnet
Open 192.168.20.20 8003
- Ha LOGIN és mosolygó fejek megjelennek, az Electra szervert elérése rendben megtörtént.

Telepítési útmutató

De ha csak számlatörténethez kell akkor ágyúval verébre. (azt emlékeim szerint azt még az OTP tudja SMS nélkül de lehet, csak lakossági cuccnál :))

Adok egy meredek tippet: Van nekik androidos mobil bank alkalmazásuk. Annak az API-ját valószínűleg nagyon könnyen le tudod nyúlni és szimulálni saját programból. Ezen kívül ez az API jó eséllyel sokkal kevesebbet és ritkábban fog változni mint pl. a weblapjuk.

Magát az app-ot már néztem, de a céges bankszámlához 3 azonosítóval enged be (netbank azonosító, felhasználónév és jelszó), plusz utána küld egy sms-t, amiben kiküld egy belépési kódot, amit aztán megint bekér.
Az app meg csak felhasználónevet és jelszót kezel, mert a lakosságihoz csak annyi kell. De köszönöm a tippet, az API lehet, hogy segít majd!

Nem látok fejlődést a témában.

Továbbra az is SMS-t és annak értelmezést használjuk, ami nem egy olcsó dolog sok bejövő utalás esetén.
Szemezgetek a CasperJS-sel, amivel be lehetne lépni munkaidőben kb. félóránként a netbankba és kiolvasni az adatokat, de az azért elég barkács módszer.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Szia!

Mi ELECTRA-ból (K&H) exportálunk csv-t és feldolgozzuk. Ez legalább biztosan működik. :)
Az export formátumát te tudod beállítani. Lehet válogatni, hogy az elérhető mezők közül mi kerüljön bele és abból készíti el a kimenetet. Nálunk volt csekkes befizetés is, az is innen dolgoztuk fel.

"A +1 az a proletárlájk."

Azért egy darabig szívtam vele, amíg észre nem vettem, hogy az első sor eggyel kevesebb mezőből áll mint a többi. Azt hittem én szúrtam el valamit a konverziónál. A tabulátor elválasztó karakter miatt egy terminálban nehéz kiszúrni a dolgot, ha az utolsó 8-10 mező üres. :-(

( Dyl4n | 2016. 08. 24., sze – 16:15 )

No ez egy érdekes téma, engem is érdekelne.

Perpil olyan megoldásom van erre, hogy ha jön a CIB-től az SMS, akkor Androidos telefonon a Tasker beolvassa a tartalmát, tárolja fájlban, felcsatlakozik a wifire, vár 30 secet és elküldi az sms tartalmát egy megadott url-re, amit feldolgozok és kiállítom az e-számlát. (tárolás után a fájlt áthelyezem, archív mappába)
Ha épp nincs wifi a közelben akkor felugrót kapok, hogy kapcsoljam be a mobilnetet. (sajnos android 5.0-tól nem tudja a Tasker bekapcsolni a mobilnetet, mert változtak a jogosultságok)

A probléma akkor van, ha nem jön az sms (3 év alatt 1x volt csak rá példa), illetve kis értékű utalásom van (mert arról nem kérek sms-t, nagyon drága így is, 40Ft/SMS ...)

A lényeg, hogy ez így kb 95% hatékonysággal működik.

Pár éve én is kérdeztem a CIB-et, hogy van e valami API amin keresztül elérhető ez az adat, de csak néztek, hogy mit akarok... :(

Rootolt telón megy a mobilinternet ki/bekapcsolás Taskerből (nálam 5.1-es Android van):
Run shell: svc data enable
Kikapcsoláshoz: svc data disable
Be kell pipálni hozzá a root-ot.

A CIB-nél van egy ilyen: http://www.cib.hu/egyenivallalkozok_mikrovallalkozasok/szolgaltatasok/e… nem használom, de nem erről lenne szó? Mondjuk nem tudom, hogy magánszemélynek lehet-e ilyenje.

( linuxman v | 2016. 08. 24., sze – 17:28 )

A helyzet nem változott az évek során, jobb nem, csak rosszabb lett.
Találtam egy hibát az erste netbankban, amit 2014-ben bejelentettem nekik és azóta sem javították még ki.
Nem biztonsági jellegű a hiba, hanem működési hiba.
Több mint 2 és fél évig nem sikerült megoldani.

Akit érdekel a bankszámla történet lekérdezése programból,
itt olvashatja el a saját megoldásomat:
Bank és az automatizmus
Ehhez egy usb-s mobilnetes modemre és egy kis programra van szükség.

Azóta is hibátlanul működik a programom (legalábbis nem kerestek, hogy gond lenne vele)
A netbank sem változott az elmúlt időszakban.

( Robika88 | 2016. 08. 24., sze – 22:29 )

Szerintem az Electra lenen a tied. Én is azt használom. Ha annak a költségét valaki nem bírja ki akkor nincs értelme a külön programozás stb díjakat számolni. Majdnem mind képes fájlokat import/exportálni. Pl. 1 gombnyomással 200 utalást indítani. A ma nagyon divatos xml, de még az egyszerű csv is szépen megy vele. Ha valakit érdekel pl. nálunk az egyenleg akkor megnyomja a frissitést szolgáló gombot és látja. Ha meg valamilyen webes eladás után várod, hogy csengessenek akkor ott a php api például ami a fizetés után visszaküld egy nyugtázót amit adatbázisba elteszel.

( pappe v | 2016. 08. 25., cs – 06:56 )

Az OTP-nél az e-kivonat pdf-hez van egy xml mellékelve. Az feldolgozható szerintem. Fél automatizált megoldásnak jó kiinduló pont lehet?

( nikin v | 2016. 08. 25., cs – 07:26 )

pl. OTP esetén nem olyan rossz az SMS mint megoldás. Mivel minden SMS-ben van egyenleg info is. így lehet tudni, ha kimaradt valami pl. Cserében értelemszerűen limitált az átküldött hossza a "megjegyzés"-nek.

### ()__))____________)~~~ ########################
# "Do what you want, but do it right" # X220/Arch

( lx | 2016. 08. 25., cs – 10:31 )

(Csak benéztem. A cím alapján azt hittem/reméltem, hogy van valami elegáns és használható megoldás SMS-ek görgetése ill. egyenlegkérő SMS helyett. A DBA-féle énem megérti, hogy a kutyának se hiányoznak lekérdező robotkák, fogyasztóként viszont szép nagy rést vélek itten látni. Megfordítva: mágnest látnék, ha megvolna az az elegáns és használható megoldás.)

Szerintem az adatbázis tekintetében jobb választás lenne egy külön db üzemeltetése e-célból. És valahogy úgy töltögetni ahogy az SMS értesítések is kimennek. Tranzakciónként egy bigyula.
Ennek a kiszolgálása az ügyfél felé (lakossági és üzleti felhasználóknak külön rate-limittel) nem tűnik egy bank szintű intézmény számára nehéz feladatnak.
még akár 10 millió felhasználó számára óránként 12 requestel (5 perc) sem. (33333 req/sec) Ha ez egy 500 Ft-os szolgáltaás akkor ugye havonta 5 Milliárdot lehet költeni üzemeltetésre.
Ha csak 10 000 Felhasználó van, akkor csak 5 millió van üzemeltetni havonta, de valahogy 33 request per sec ennyiből azért megválaszolható XML vagy JSON formátumban.

### ()__))____________)~~~ ########################
# "Do what you want, but do it right" # X220/Arch

( denton | 2016. 08. 25., cs – 13:24 )

OTP-nél van megoldás arra, hogy jelszavazott csomagban kiküldjék a tranzakciókat naponta emailben.
Egyik rendszernél amin dolgoztam, ott otp-vel volt megoldva a fizetés és mailban jöttek a tranzakciók, az alapján feldolgoztam, hogy mi az ami valóban fizetve, tehát jóvá is írták. Asszem csv volt benne.

Gondolom ilyenkor egyeztetni kell a bankkal, lehet van plusz költsége is.

Asszem: "Kártya Elfogadói Főosztály" volt a feladója a mailnak.
Tehát a kártyás fizetéses részlegnél, de ennél a projektnél online fizetés ment.

Utalások esetén nem tudom, hogy ők adják e, illetve online fizetés nélkül adnak e egyáltalán ilyet.
Az is lehet, hogy totál egyedi együttműködés szerződés kell.

én csak feldolgoztam az adatokat, nem tudom a megbízó kivel mit intézett.

csak annyit tudok, hogy ilyen van.

Lényegében nem.
Amikor kártyával fizetsz, akkor a terhelés megtörténik, de a bank nem írja azonnal jóvá a számládon.
Általában eltart 1-2 napig mire átér hozzád a pénz.
Nah arról jött az értesítés. Semmivel se másabb mint egy utalás. Az utalás is egy jóváírás.

Persze ettől még lehet, hogy az otp csak a kártyás fizetésnél hajlandó ilyet küldeni, bár szerintem meg lehet velük egyezni.

"A banki átutalás átfutási ideje eleve órákban értelmezhető csak"

Ez mikori info? Orszagon beluli utalasnal a legtobb atutalas egy-harom oran belul megtortenik, legalabbis a gyakorlat ezt mutatja.

Egyebkent meg hidd el, senki se olyan hulye, hogy ne lenne kartyas fizetese is, csak ha cegeknek adsz el dolgokat, nem egyszer szembetalalod magadat azzal, hogy nem akarjak a kartyaadatokat megadni, hanem helyette inkabb banki atutalassal fizetnek. A masik lehetoseg, amikor egy recurring subscriptiont allitasz be (mondjuk egy webtarhelyet vagy egy vps berletet), ott nem igazan van letjogosultsaga a kartyas fizetesnek, vagyis van, de a legtobb ceg jobban szereti ezt atutalassal intezni, mert az konnyen automatizalhato szinte mindegyik banknal, akar anelkul is, hogy business-class szamlacsomag kellene hozza.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

"lol, dehogynincs, ott van csak igazán"

Explain this. Itt nem a PayPal fele recurringrol beszelgetunk, ahol is a PP tarolja a bankkartyainfoidat majd sajat indittatasbol levonogat penzeket a kartyadrol, hanem ami itthon megvalosithato, az pedig max egy dijnet-szeru dolog, ahova havi szinten be kell lepkedned, es nyomkodnod kell a "fizetem" gombot meg a fix osszegu cuccok eseteben is. Nem veletlen, hogy meg mindig nepszeru a csop.besz. sot, a szolgaltatok egyre-masra promotaljak.

"Oké, hol itt az ellentmondás?"

Ott, hogy az egy-harom ora az a maximum idotartam, amig a tranyokat tartjak a bankok. az esetek 60-70%-aban nehany perc vagy nehany tiz perc a dolog. Ha egy tranyo husz perc alatt megtortenik, mi a francnak varjak meg tovabbi negyvenet az infora? Az alatt meg harom kerest fel tudnek dolgozni.

Illetve ott a batching factor is. Ha mondjuk nagyon megy az uzlet, es orankent husz VPS-t vesznek tolem, akkor hiaba avg. 30 perc az atfutas, ha mindez percrekeszen ott van, akkor sokkal kisebb a peak terhelese a rendszernek.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Te mondtad, hogy meg az oras bontas is tul durva lehet, majd utana ellentmondtal sajat magadnak, hogy az 1-3 ora tokeletesen jo.
"Ott, hogy az egy-harom ora az a maximum idotartam, amig a tranyokat tartjak a bankok."
Kiveve napi zaras utan, hiszen este 18 ora utan reggel 8-ig nincs utalas, a GIRO zarva tart, nincs kliring, azon kivul meg orankent van kliring, naponta 10.

De azt mondtad, neked ez nem jo, az orankenti bontas is tul durva. Ekkor viszont nem mukodik a magyarorszagi atutalas, hiszen az BKR-en keresztul megy, ott meg az oras felbontas a legjobb.
Es nem is 0-24-ben megy.

Persze lehet hasznalni meg VIBER-t is, az valósidejű, azonnali, de az egy kicsit drága.
Ha neked fontos, hogy neked közel valósidőben tudjanak, akkor használj bankkártyás fizetést.

"majd utana ellentmondtal sajat magadnak, hogy az 1-3 ora tokeletesen jo."

Nem, azt mondtam, hogy a legtobb utalas 1-3 oran belul megtortenik. A figyelmen kivul hagyott szo itt a "belul", ugyanis siman lehet, hogy maga az atutalas tiz perc alatt megtortenik, ami belul van az 1-3 oran. Vagyis az utalas elment tiz perc alatt, majd tovabbi otven percet varunk arra, hogy errol barmi informacionk legyen.

Arrol nem beszelve, hogy attol, mert egy atutalas tarthat akar egy oran at is, meg siman lehet, hogy egy oran belul tobb atutalas is kepzodik. Ha ezeket nem bulk kapom meg, hanem percrekeszen, akkor a sajat rendszerem feldolgozasi teljesitmenye sokkal jobb lesz.

"Kiveve napi zaras utan, hiszen este 18 ora utan reggel 8-ig nincs utalas"

Teny. Azonban altalaban az utalasokat nem este-ejszaka inditjak, hanem napkozben, ezen belul is munkaidoben.

"Ha neked fontos, hogy neked közel valósidőben tudjanak, akkor használj bankkártyás fizetést."

Nem sikerult a kommentem nagy reszet elolvasni nem baj. Kirakom a tetves bankkartyas fizetest, de mi a rakfenet csinaljak, ha nem azt nyomjak meg?! Korbevehetem szivecskekkel is, attol se lesz nagyobb a klikkszama neki.
Sajnos a magyarorszagi cegek egy jo resze atutalassal fizet, akkor is, ha van ketszaz masfajta, sokkal azonnalibb fizetes. Es ezzel parhuzamosan, ha egy-ket orat varni kell a cuccra, akkor mar ir/telefonal asztalt csapkodva, hogy de hat o mar elutalta. Es hiaba ulsz le neki magyarazni az atutalas meg a GIRO meg a pocsom tudja mi mukodeset, baromira nem fogja erdekelni, csak az, hogy miert nincs mar kesz a cucca.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

> siman lehet, hogy maga az atutalas tiz perc alatt megtortenik

Simán lehet, meg az is simán lehet, hogy nem. Azért mondtam, hogy 2016-ban, Magyarországon, bankközi utalások átfutási idejét órában érdemes mérni. Amúgy csak azt tudom javasolni mindenkinek, amit a pst-s topikban: aki rám hallgat, azt csinál, amit akar. ;)

> Azonban altalaban az utalasokat nem este-ejszaka inditjak

Amúgy de. Ráadásul ha jól rémlik, te egyszer azt mondtad, Erste-s vagy. Az Erste 16:30-ig veszi be a T értéknapos e-megbízásokat. Abból még munkaidőn belül is ki lehet csúszni.

> Kirakom a tetves bankkartyas fizetest, de mi a rakfenet csinaljak, ha nem azt nyomjak meg
> ir/telefonal asztalt csapkodva, hogy de hat o mar elutalta
> baromira nem fogja erdekelni, csak az, hogy miert nincs mar kesz a cucca

De miért akarsz mindenáron ilyen emberekkel dolgozni? :)

Élőben én ilyet itthon még nem láttam. Itthon egy szimpla refund-ba is beleizzadnak, pedig azt itthon is lehet. De a POS üzemeltetők többségének fogalma nincs róla. Azt hiszik, hogy a káértya meg a POS terminál egy egyirányú valami, lehúzod a kártyát és megkapod a lóvét.
Egyszer jártam így kúton, mikor a kutas a mögöttem tankóló számláját húzta le a kártyámról. Mondtam, hogy semmi gond, nyom egy visszatérítést, beüti az enyémet, lehúzza és meg is vagyunk.
Ember beleizzadt, hogy hát ez nem tud ilyet. Oké, kérdezzük meg a kútvezetőt, az se tudott róla. Semmi gond, hívjuk fel a POS terminál tulajdonosát (OTP). Na ott a hotline elmagyarázta az embernek, hogy igen lehet, és hogy hogyan is kell. Ketten fél óra alatt meg is oldották a feladatot. :D Bár szerintem egyik se jegyezte meg, hogy hogy kell csinálni. :D Ha a következőnek szerencséje van, akkor legalább a kútvezető fog rá emlékezni, hogy mintha egyszer már csináltunk volna ilyet...

Na ja, de attól, hogy az egyszeri pénztáros nem tudja megcsinálni, a netes fizetést implementáló (ideális esetben: szak-)ember nyugodtan utánaolvashatna. Létezik a technológia, baromi elterjedt (az én kártyámra 10+ ismétlődő megbízás lett engedélyezve már), Magyarországon is van rá megoldás.

Láttam már ilyet magyar banknál, lényegében műszakilag semmi extra. Magyarországon az első fizetés után egy egyedi ID-t kapsz vissza a banktól, amivel újra megterhelheted a klienst (bármilyen összeggel, bármikor). Nyilván szénné auditálják a céget, mielőtt ilyen terminált kiadnak, szóval nem a kicsik játéka.

De az amazon pl. simán ő maga lementheti a kártya-adataidad és még CVC nélkül is meg tud terhelni, szóval megfelelően jó partneri kapcsolat kell a bankkártya-üzemeltető cégekkel, és nincs lehetetlen.

https://www.mastercard.com/ca/business/en/smallbusiness/recurring_payme…
Itt az, aki szamara fizetnek, nem tudja a kartyad nempublikus adatait, nem kell tudnia.
Itt a MasterCard tudja, hogy "X kartyarol havonta az Y ceg le szeretne vonni Z osszeget, es ez engedve van a kartya tulajdonosa altal". Es a MasterCard felel az egeszert, nem a Merchant.
A PayPal is egy MasterCardhoz hasonlo penzkezelo akar lenni, csak o azt is akarja, hogy ugy bizd ra a katyaadataidat, mintha a PayPal lenne a MasterCard.

Szep is lenne, ha nem lehetne recurring paymentet csinalni bankkartyaval biztonsagosan.

Ez uj dolog, meg sose hallottam rola. Ezek szerint akkor a recurringnal az osszeg is fix? Mi van, ha valamiert emelkedik a tarifa, akkor ujra kell validaltatni a paraszttal a recurringot? Vagy csak a merchantot authorizalod igy? Ez utobbi azert elegge visszaelesgyanus.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Tetszőleges az összeg, a periódus és limit sincs. Ezt a kereskedő dönti el, és leteszi az esküt, hogy nem él vissza vele.
Amúgy meg tényleg nem él vissza vele, mert azonnal kiszúrják, és megy vissza a pénz a kártyákra.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Magyarországon tipikusan az első bankkártyás vásárlás után kapsz egy tokent. Ezzel a tokennel innentől kezdve te mint kereskedő ezt a bankkártyát bármikor, bármennyivel megterhelheted. (Feltételezve persze, hogy a bank alkalmasnak talált téged mint kereskedőt ismétlődő bankkártyás fizetés használatára.)

Két kiegészítés a témához (elsősorban nem kumgabor-nak).

1. Az megvan ugye, hogy a sikeres/gazdag/boldogabb országok alapvetően a bizalomra építenek?

2. A bankkártyás fizetés (ide értve a recurring-t is) a vevő szemszögéből nem annyira bizalmi kérdés, hiszen 180 napig különösebb magyarázkodás nélkül chargeback-elhet.

Így van. Az elfogadó részéről bizalmi kérdés, kb. ahogy régen a csekkes fizetésnél is.

Persze van pár kivétel:
- PIN kódos tranzakciót nem nagyon vonathatsz vissza (emiatt vezették ki a bankok az aláírásos, vásárlásnál PIN-t nem kérő kártyákat)
- 3D Secure-ral aláírt tranzakciók

Megjegyzem, mindkét esetben azt állítják a bankok, hogy ez a kártyabirtokos érdeke, pedig alapvetően a kereskedőé.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Nem a tranyo visszavonasa a gond. Ha mar levontak az osszeget, megtortent a baj.

Hanem pl. csopbesznel tudok olyat mondani, hogy ha X osszegnel nagyobbat akar a merchant levenni, akkor ne penz menjen neki, hanem coki. Es akkor nincs az, hogy az ELMU-EMASZENERGIASZOLGALTATOZRT (hosszu...) befolgal egy felszazezres osszeget, just for fun.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Csoportos beszedésnél sem minden bank tud ilyet. A bankkártyás rendszerben pedig koncepció hogy sose fog ilyet tudni. Láthatóan az összes kártya-társaság arra épít, hogy a teljes elfogadó hálózatot bizalmi státuszban tartsa. Erre pénzügyi garanciát vállalnak (visszatérítések), de a bizalmi döntést nem hagyják a felhasználóra.

Már ha tud/akar valaki kártyával fizetni. Pláne online. Na, az a halál. Mai napig belefutunk abba, hogy:
- az ügyfélnek bankszámlája ugyan van, mert cégként kötelező, de bankkártyája nincs.
- van bankkártyája, ha nagyon muszáj használja is, de max készpénz felvételre, fizetni, pláne neten, na arról szó se lehet, mert ördögtől való.
- netbankja nincs vagy ha van is, nem hajlandó használni. Inkább bemegy fiókba, és leadja papíron az utalási megbízást, még ha 3x annyiba is kerül + baromi sok idő. De az a tuti, mer'vanrólapapír...
- PayPal? Felejtsd el! Sokan már ott elvérzenek, hogy minimálisan kéne hozzá angolul beszélni. Meg amúgyse bíznak benne, meg különben is.

Egyébként mióta bevezették a Giro2-t, azóta 4 órán belül illik célba érnie az utalásnak legrosszabb esetben. bár a MÁK-nál futottam bele, hogy ott ezt nem használják, ott még mindig a következő értéknapos utalás a menő...

itt az automatizálás főleg a mi oldalunkról lenne könnyebbség. Rendszer ránéz a számlára, hogy ügyfél fizetett-e, ha igen díjbekérő alapján kimegy a számla a rendszerből.
Felőlem akár kártyával és PayPal-on is fizethetnének, sőt örülnénk neki, mert azt jóval egyszerűbb lekezelni, mint a sima banki átutalást, vagy adabszurdum a bankpénztári befizetést (!!!), mert hogy ilyenre is van példa. Nem egyszer volt már, hogy kimegy az átutalásos számla, aztán pénztárban befizetik (Vágod, hogy képes inkább megkeresni egy ERSTE fiókot, elmegy, sorban áll és befizet??? ahelyett, hogy átutalná Volt aki ezt konkrétan 2000Ft-tal megcsinálta!). Persze a befizetés költségét azt nem dobja rá. Azt mi bukjuk, ami a kisebbik gond. De utána könyvelésben megy a variálás, hogy ha kimegy 100Ft-ról a számla, akkor mért csak 95 jelenik meg a számlakivonaton, és mi az a banki költség mellette. És akkor az úgy nem jó, mert mindenféle pénztárbizonylatokat kell kitöltetni, aláíratni, hogy könyvelésben jó legyen... Báááhh...

Eleve úgy kell árazni, hogy ez a néhány lassújáratú juzer költsége terüljön szét. Én is csillagokat látok, amikor a br. 2500-as számláját befizeti bankban és rögtön 140 hufot levont a bank pluszban. Ez önmagában már eleve épp nullszaldo körüli, de így már konkrétan ráfizetés.

Sajnos ez a dolog egy fokkal rosszabb. Nem is igazan a "most azonnal kell" tipusokkal van a baj, azokat el lehet hajtani a rakba, hanem azzal a (tobbe-kevesbe jogos) felvetessel, hogy egy kind of automata rendszerben mi a rak farkaert kell egy orat malmoznia. Mert azert az egy ora mar a turelmesebbjenel is kivagja a biztositekot.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Hidd el, probaltam ilyet megertetni (fizeto oldalon!) vezetovel, es nagyon kemeny ellenallasokba lehet utkozni. Konkretan valami hosting volt es periodikusan cseszegettek minket, hogy mar megint nem utaltuk el a lovet, es lehetett a koroket futni a penzuggyel meg a fonokkel, meg odavissza mindkettovel, hogy arany draga sziveim, tessen szives lenni kifizetni a hostingot vagy jovo heten be se kell jonni dolgozni (nincs szerver).
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik

Pedig működhetne ez teljesen jól. Mi tudod hány embernél futottunk bele abba, hogy nem hajlandó kártyás fizetés használni, mert biztos jól ellopjuk a kártyaadatait?
És nem bírod megértetni vele, hogy attól, hogy a webshopodban kezdi a vásárlást, a kártya adatait a BANK oldalán adja meg, mi nem is látjuk a kártyája adatait... Döbbenetes, hogy némely cégekénél mennyire pénzügyi és digitális analfabéták ülnek döntéshozói/vezetői pozícióban. És nem csak KKV-knál... Soknak egy mezei utalás is már-már űrtechnika.

Pedig elvileg január óta a MÁK is az InterGIRO2-t használja:
http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/oldalak/tartalom/5322/

"A Kincstár jelenlegi tervei szerint 2016. január 1. napjától a teljes kincstári forint átutalási pénzforgalom – fogadó és küldő oldalon egyaránt – IG2-ben valósul meg, az intézményi számlavezetett ügyfelek, valamint az állampapír-forgalmazási ügyfelek forint pénzforgalmára kiterjedően."

az intézményi számlavezetett ügyfelek, valamint az állampapír-forgalmazási ügyfelek forint pénzforgalmára kiterjedően.

na itt van a kutya elesve, használják, de nem mindenre. Pl. az állami alkalmazotta bérének kifizetésére ez nem vonatkozik, mert ők nem a MÁK-nál vezetnek számlát és nem is intézmények. ;) Tudom, mert szoptam emiatt hónapokon keresztül, megfejelve egy kis KIRA3 átállással.

" fogadó és küldő oldalon egyaránt "

" állami alkalmazotta bérének kifizetésére ez nem vonatkozik"
Pedig olyankor az intézmény a küldő oldal, így vonatkoznia kéne rá, amennyiben az intézmény a MÁK-nál vezetett számlájáról utalja a fizetéseket. Tehát a MÁK nem váltotta be az ígéretét.

(Pár hónapja volt évfolyamtalálkozó. Egyikünkből italkereskedő lett. Egy banki vitája kapcsán úgy bedurcult a pénzügyi szektorra, hogy megfogadta, a mindenkori jogszabályok miatti muszájokon felül egy buznyákját se folyatja keresztül többé egy bankon se.
Érdekes kísérlet, azt hittük, belebukik.
De csak kényelmetlenebb lett az élete, cserébe havonta 10-20ezret spórol. Aszongya, hogy az a kényelem, amiről lemondott, neki akkor sem érte meg azt 10-20K-t, amit senki sem keresett meg helyette, amikor még olyan konformista volt, mint mi mindannyian.
Bolond beszéd, de van benne rendszer.)

( artifex | 2016. 08. 26., p – 08:06 )

Sokszor került szóba az electra terminál, rákerestem, szerintem ez a fejlesztője, szép hosszú lista:

http://www.cardinal.hu/ebank.php

"Belépés díjtalan, kilépés bizonytalan."
"Vajon mit várok a sorstól, ha hányok az édestől, és izzadok a sóstól."

"A rendszert jelenleg 14 bank és 127 takarékszövetkezet használja..." - Nincs is már 127 db takarékszövetkezet összesen, fogynak az utóbbi időben rendesen, szeretnek összeolvadgatni. A leginkább frissen tartott lista a szövetkezeti hitelintézetekről itt érhető el:

http://szhisz.hu/tagok

Érdekességképpen pl. az FHB Jelzálogbank Nyrt. is is a listán van. :-)

( nan | 2016. 08. 31., sze – 11:05 )

Nagyon megbízhatatlan alkalmazást lehet csak írni erre. Ahány bank annyi számlatörténet, és a mi a legrosszab annyi ideig kérdezhető vissza és annyi formátumban. Szerintem ezzel nagyon érzékeny pontjára tapintottál rá a bankoknak. API-ról főleg díjmentesen használhatóról ne nagyon álmodozz a következő évtizedekben. Kis hazánk nem nagyon tart még itt. A konkrét probléma hogy független fejlesztőként nem fog értesülni arról ha új típusú tétellel bűvül egy számlatörténet. Pl. új tranzakciós adó, jutalák, újabb kamamt, új számla típusok.
Szerintem ez reménytelen vállalkozás. Örülni kell annak ha papíron vagy PDF-ben pontos számlatörténetet adnak neked a hónap végén. :(

( Soultrane | 2016. 09. 03., szo – 15:15 )

Selenium-mal oldal megnyit, html-t analizál JSOUP-pal. Én így csinálnám ha mindenképpen ki kell elégíteni ezt az üzleti igényt, de ahogy fölöttem említi a kolléga ez elég instabil megoldás hisz ha bármit is változtat a felületen a bank jó eséllyel törik a kódod.

( dotnetlinux | 2016. 09. 08., cs – 11:49 )

Nagyon köszi, jól kiszúrtatok velem, ilyenek a szakmai barátok!!! Pfejjj...

Szakmailag felhúztam magam (pontosítok, felszívtam magam) és megcsináltam az Unicredit CSV letöltést. Sajnos csak a CSV-ben van Spectranet azonosító, amivel egyértelművé tehető a tétel (azaz megnézhető, hogy ügyvitel feldolgozta-e már). Ez a CSV lejön 1.5mp alatt, óránként rá tudunk nézni. Már csak meg kell etetni az ERP-nkkel...

A fenti megoldás persze nem konzumer termék, bármikor változhat a weboldal, CSV formátuma, mert ez nem egy API. De kis hazánk viszonyaihoz képest jónak mondható. (Akit érdekel, privátban keressen...)