LTSI v3.4

Kernel

Mivel a fogyasztói elektronikai iparágban előszeretettel használják a Linuxot, igény mutatkozik egy olyan Linux alapra, amely támogatással és karbantartással rendelkezik a fogyasztói elektronikai eszköz tipikus élettartama alatt. Ez az élettartam általában két év. Mivel a Linux kernel fejlesztési ciklusa gyors, a készülékgyártók kénytelenek voltak saját maguk jelentős visszaportolási, hibakeresési, driverfejlesztési munkát végezni. Ez jelentős pénzbe került, jelentős fejlesztési és mérnöki erőforrást igényelt.

A Linux Foundation Consumer Electronics (CE) munkacsoportja létrehozta a Long Term Support Initiative (LTSI) kezdeményezést annak érdekében, hogy ezt a problémát megoldja. Az LTSI kernelfát az iparág ismert szereplői - Hitachi, LG Electronics, NEC, Panasonic, Qualcomm Atheros, Renesas Electronics Corporation, Samsung Electronics, Sony és Toshiba - hozták létre, ezen cégek támogatják. A kernelfa karbantartói munkáját Greg Kroah-Hartman végzi.

Ezen a héten a CE munkacsoport kiadja az LTSI 3.4 kernelt. A kernel a Linux 3.4.25 kernelen alapul és számos visszaportolt funkciót tartalmaz. Az LTSI 3.4 kernel 2 évig lesz karbantartott.

Részletek a bejelentésben.

( goodbyte v | 2013. 01. 23., sze – 16:04 )

Eddig is voltak LTS kernelek, nem értem miért jobb ez.

------------------------------------------
"Nincs ez el**szva, csak másra lesz jó!"

+1

a fogyasztói elektronikai eszköz tipikus élettartama alatt. Ez az élettartam általában két év.

A mobiltelefonon kívül, mi az az eszköz, amit 2 évente cserél az ember? Nem mintha engem zavarna, hogy a mikróban, vagy az asztali DVD "játékos"-ban elavul a Linux, de azért ezt így leírva látni szomorú. Mert ha 2 év support-ra tervezik a médialejátszó, vagy a TV szoftverét, akkor valószínű a HW sem fog sokkal többet kibírni.

Vagy azt jelenti, hogy ezek a cégek kb. két évig követik a terméket firmware frissítéssel. Nem feltétlen azt, hogy akkor meg is fog dögleni, de 2 év után már friss firmware nem lesz hozzá. Vagy ha lesz, akkor az a következő LTSI-re fog épülni.

Az iPhone 3G-mhez több mint két éve nincs szoftverfrissítés. Mégsem döglött meg az eszköz, napi használatban van. Viszont az Apple számára az már egy halott készülék.

--
trey @ gépház

Nyilván van egy csomó cég, aki nem 1-2 évente akarja cseréltetni a termékeit, de az átlag
consumer termék sajnos 1-2 év kategória. Jó példa, hogy a Samsung telómra, amit fél éve
vettem, már nincs frissítés, örüljek annak, ami van. Hogy az bugos, az a Samsung-ot nem
érdekli...

Ez egy rendkívül jó kérdés.
Válasz: sehonnan!
Maradva a példánál: csak Samsungot nem. Így - ha egyre többen ezt gondolják - rá fog ébredni a gyártó (Samu), hogy foglalkozni kellene a témával.
Ismerősnek vettem egy Samsung lézernyomtatót, valami ~6 éve, s mai napig használja. Mikor kibontottam a gyári csomagolásból CD-n rajta volt a ~550 oldalas, magyar nyelvű kézikönyv, plusz Linux driver! Azért ez még mindig nem általános minden gyártónál.

A 2 ev pedig nem is igazan ket ev, hiszen a termeket nem a piacra dobas napjan veszed. Ipari, uzleti kornyezetbe foleg nem. Mire a medialejatszot, kavefozot, tabletet, ipari robotot kivalasztod, es beszerzed az elso darabokat belole, mar a kerneltamogatas vegenel tartunk, a gyarto pedig mar a kovetkezo modellt szallitja a kovetkezo verzioju kernellel.

( uid_4263 v | 2013. 01. 23., sze – 18:13 )

És most következik a szokásos HUP-os attitűd: a kommentelők elmagyarázzák egy a világban teljesen ismeretlen országban található otthonukból a fotelben ülve, hogy a következő gyártók: {Hitachi, LG Electronics, NEC, Panasonic, Qualcomm Atheros, Renesas Electronics Corporation, Samsung Electronics, Sony, Toshiba} hülyék.

--
http://neurogadget.com/

Pedig van amikor a HUP-osoknak van igaza, nem kéne leszólni őket (mindamellett, hogy szvsz nálad is lehet egyél szart mentalitással támadható kommenteket találni)

Mondjuk ez esetben elég valószínűtlen, ezek a cégek azért tényleg elég jónevűek, és az összes projektük és termékük hibátlan. (köszönhető ez a fent nevezett cégek mérnök és nem pedig menedzser vezetőségének)

Puppy linux felhasználó

( KoGa v | 2013. 01. 23., sze – 21:05 )

"Mivel a Linux kernel fejlesztési ciklusa gyors, a készülékgyártók kénytelenek voltak saját maguk jelentős visszaportolási, hibakeresési, driverfejlesztési munkát végezni."

Szegenyek... valami termeket kiadnak es meg dolgozni is kell vele, nahat!

Vagy vehettek volna fizetős OS -t supporttal, és akkor nem a driver fejlesztésre megy el a pénz és energia.

Persze hülyék lennének pénzt kiadni amikor "ingyé" is megvan, meg a Linux -szal nem kötik magukat a beszállítóhoz. Csak hát az az ingyé mégsem annyira olcsó. Csinálnak tehát egy közös OS -t, ami elég szabad ahhoz, hogy egyik közösködő se tudja uralni. Költség optimalizálás, illetve a TV meg a telefon gyártó ne a WIFI driver minőségével versenyezzen.

Vagy vehettek volna fizetős OS -t supporttal,

Mint például?
Szerintem nem tudnál olyat mondani, ami összességében jobb lenne, mint a Linux. Kis cég terméke eleve kizárva, mert annál egyrészt bizonytalan a hosszú távú támogatás, másrészt kevés a driver. Tudomásom szerint marad a WinCE, meg a VxWorks. A WinCE royalty-s, azaz nagy darabszámnál drága. Hogy a VxWorks-öt miért nem szeretik a (felsorolt) gyártók, azt nem tudom. Bizonyára az is drága, és/vagy kevés hozzá a driver.

Attól a VxWorks még lehet hibás. Nem tudni, hogy a marsjárókat fejlesztő csapat mennyi időt töltött a VxWorks javítgatásával.

A VxWorks-ről jut eszembe. Már van lassan 10 éve is, hogy én utoljára VxWorks-szel dolgoztam, de az akkori verzió nem ismerte még a szemforoknál a "priority inheritance" trükköt. Pedig a Mars Pathfinder híres prioritás inverziós hibája akkoriban már 6-7 éves volt. (És pont annak a kikerülésére vana "priority inheritance".)

Nem vagyok otthon a temaban,

:)
Heló! Most látom csak, kinek válaszoltam.

Na szóval, szerintem az OSE, QNX, ... RTOS-t gyártó cégektől egy Samsung, vagy egy Sony nem fog OS-t venni. Nem az a méret. Nem lehetnek benne biztosak, hogy 2 év múlva még meglesz a cég és a support.
Mondjuk azt meg nem értem, hogy miért nem vesznek maguknak egy RTOS-t gyártó céget, ha úgyis olyan sok pénzük van. Valamiért nekik is jó egy közös elektronikai OS, de nem tudom, miért. Illetve ha muszáj lenne tippelnem, akkor arra tippelnék, hogy egy közös platform (esetünkben a Linux) gyorsabban fejlődik, mint egy házi RTOS.

"Nem lehetnek benne biztosak, hogy 2 év múlva még meglesz a cég és a support."
Ha vesznek toluk folyamatosan OS licenceket es supportot, akkor meglesz a ceg, hiszen lesz fix nagymeretu megrendeloje. Msreszt meg ha nagyon kicsi cegekrol beszelnenk, akkor a Sony/Samsung/whatever fogja es felvasarolja, ahogy a Google tette az Android Inc.-vel.
A QNX-rol amugy csak annyit, hogy 1982 ota letezik es aktivan fejlesztik. Kicsi a valoszinusege, hogy 2 ev mulva nem fog letezni a ceg, ha a Sony nekiall majd toluk licencet venni.

Ha az autogyaraknak meg a telefonkozpont gyartoknak megfelel az OSE illetve a Nucleus, talan a Samsung -nak is jo lehet. Egyebkent sem titulalnam a Mentor -t kis cegnek.

It inkabb a koltseg a problema. Egy auton, vagy egy telefonkozponton nagyobb a haszon mint egy TV -n.

A Linux pont azert jo nekik, mert nem kell sajat OS fejlesztes kockazatat vallalni. Nem az OS -sel akarnak versenyezni, hanem egyeb hozzaadott dolgokkal.

Nekem pedig egyre jobban tetszik az az indoklás, amit följebb talátam ki: a Linux gyorsabban fejlődik, mint a többi, és valószínűleg gyorsabban is fog fejlődni. Ha egy elektronikai gyártó elkötelezi magát mondjuk az OSE mellett, akkor ő arra fogad, hogy az OSE fog gyorsabban fejlődni, és ez versenyelőnyt jelent majd számára a Linux-ot használó konkurenciával szemben.
Viszont nyilvánvaló, hogy semmelyik másik OS nem ér a Linux nyomába sem a kínált szolgáltatásokat, sem a fejlődés sebességét tekintve. Tehát a gyártók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ne Linux-ot használjanak, mert akkor lemaradnak a konkurenciától. Ezt bizonyítja az LTSI mögött álló illusztris névsor.
Egyébként meg viszonylag könnyű megérteni, miért a Linux fejlődik gyorsabban: a Linux-ot az egész világ teszteli, a hibák sokkal hamarabb kiderülnek.

Már egy ideje emlegetem, hogy a Linux olyan, mint egy élőlény. Most éppen elég sikeres élőlénynek tűnik, amelyik új élettereket hódít meg magának, pl. a szórakoztató elektronikát. Talán az ipari elektronika lesz a következő hódítása.

Az a baj, hogy Linuxeknal a valtozast fejlodesnek tekintik. Egy hardverszallitonal nem jo dolog a szoftveres valtozas a hardver eletciklusa alatt, mert kezelhetetlenne teszi a tamogatast.
Te is osszekevered a gyors valtozast a fejlodessel.
"a Linux-ot az egész világ teszteli"
Desktopon a Windows 8 reszesedese is nagyobb, mint a desktop Linux disztribucioknak.
Masreszt egy hardverszallito, akinek a vallalkozas mukodese mulik abbol, hogy milyen minosegu a szoftver, nem biztos, hogy epiteni akar arra, hogy "ezt a kozosseg tesztelte le". Valodi tesztelesi terv nelkul a teszteles sokat nem er.

Pont ezert KELL a vallalatoknak sajat termektamogatast nyujtani a Linux kernelhez, mert maguk a fejlesztok, meg ha penzert is csinaljak a munkajukat, nem kepesek ezt megtenni. Ezert jott letre az LTSI is, mert maga a fejlesztocsapat nem kelloen jo mernoki munkat vegez.
Gondolj bele, ha a Linux annyira magas minosegu dolog lenne, nem lenne szukseg LTSI-re.

Lehet, hogy a Linux eloleny, de az elolenyek a mernokseg szempontjabol nem jok: kiszamithatatlan a viselkedesuk.

"Viszont nyilvánvaló, hogy semmelyik másik OS nem ér a Linux nyomába sem a kínált szolgáltatásokat, sem a fejlődés sebességét tekintve."
Ez pedig szimplan csak LOL.

Cafoljam meg? Te allitasz valamit, neked kell igazolnod, azonban ehelyett csak egy sommas kijelentest teszel. Ez a stilus LOL.
Te allitod, hogy a Linuxnak semmi mas nem er a nyomaba, szoval jo lenne, ha ezt az allitast bizonyitanad is. Nem nekem kell megcafolnom, neked kell bizonyitanod.

Olyan ez, mint a homeopatia: aki allitja, hogy mukodik, bizonyitsa is be, hogy mukodik. Ehelyett a kritikusoknak mondjak, hogy "cafold meg". Tipikus gondolkodasmodbeli hiba, az alaptetel az: aki allit, az bizonyit.

Igazából nem értem, hogy mi a probléma. Illetve kezdem érteni: csinálok egy terméket, mondjuk egy dvd lejátszót. Belerakok egy linux kernel-t, illetve
egy videólejátszó alkalmazást. Ezt az oprendszer/sw kombinációt szépen elarchiválom, és ha valami hiba bejön, akkor frissítem. Csak akkor, ha hibát kell
javítani, nem akkor, amikor kijön egy új linux kernel. Minek frissítsem, a termékek hw konfigurációja nem változott, hogy 5%-kal gyorsabb, vagy támogat
újabb 23 processzort és egyéb device-t, érdektelen a szempontomból. Ha a videólejátszót frissítik, még akkor sem fogok update-et adni, csak akkor, ha
olyan hibát javítanak, ami miatt a kedves customerek nagyon sírnak. Közben megy az új termék fejlesztése, amihez majd újabb verziójú sw fog kijönni,
a régi támogatása pedig meg fog szűnni.

Tegyük fel a következőt:
Kijön egy DVD-játékos a 3.4 kernellel, és van benne egy X hiba.
Ezután x hétre a kernelfejlesztők kiadják a 3.x kernelt, amiben az X hiba javult, DE mivel sok változás történt a kernelben a 3.x és a 3.4 között, ezért valamilyen funkciója már nem megy úgy a DVD-játékosban.

Ezért a hardver fejlesztőjének (aki nem kernelfejlesztő és nem is kellene annak lennie, nem ez a dolga) kell biztosítania, hogy az X hiba javítása backportolódjon a 3.4-es verzióba is.

Ez az LTSI pont erről szól, hogy egyes kernelverziókat cégek fognak ezentúl támogatni, mert maguk a kernelfejlesztők leszarják ezt a dolgot, semmi nem garantálja azt, hogy ha valami megy 3.4 alatt, akkor az 3.x alatt is menni fog pontosan ugyanúgy.

Ebben az a probléma, hogy kernelt nem igazán így kéne fejleszteni (teljesen ad-hoc módon), másrészt még a végén kiderül, hogy mégse annyira ingyenes a Linux, mert komoly support infrastruktúrát kell a bazár-modell mögé tenni, hogy komolyanvehető legyen :)

egyes kernelverziókat cégek fognak ezentúl támogatni, mert maguk a kernelfejlesztők leszarják ezt a dolgot, semmi nem garantálja azt, hogy ha valami megy 3.4 alatt, akkor az 3.x alatt is menni fog pontosan ugyanúgy

Ez soha nem is ment így korábban. A RedHat a saját kernel-jeire megcsinálta, de nem ismerek más ilyen kernelt. Ha jól emlékszem, az Ubuntu LTS időnként új kernel-lel jön ki, de a javításokat nem backport-olja a régibe.
Az LTSI kernel pont ezért lesz jó a PC világnak is. Amit a RedHat csinál magának (5, vagy több éven át), azt most az egész közösség megkaphatja (2 évig).

Na de ez az, elvileg a gyártó végigteszteli a termékét, hogy ne legyen benne hiba, legalábbis
olyan, amit a felhasználó észrevesz, vagy őt akadályozza. Értem, hogy miről írsz, hogy legyen
egy rendes stabil verzió, amibe a hibajavításokat backportolják, és rakjunk mögé egy rendes
tesztkörnyezetet, de egy átlag, linux kernelt futtató terméknél nem igazán látom a problémát.

Van egy linux kernelem, van egy userspace programom, kijön az új kernel, összeforgatom,
felrakom a célhardware-re, lefuttatom az automatikus teszteket, ha jó, mehet ki a népnek.

Pont ez a baja ezeknek a cegeknek. Nem ok a Linux kernel fejlesztoi, de nekik kell a minosegbiztositast vegrehajtani rajta, mert a kernelfejlesztok szarnak ra es rengeteg regresszios hiba van. Hanyszor fordult mar elo, hogy x kernelverzioban jo volt egy feature, mas meg nem, majd egy y > x verzioban ami jo volt, az elromlott, mas meg megjavult.

A te cegednel tamogattal 3rd party nyilt forraskodu komponenst, mert annak a komponensnek szar volt a minosegbiztositasa?
Peldaul egy webfejleszto ceg bezarhatna, ha az idejenek nagy resze mondjuk a jQuery vagy a Spring Framework regresszios hibainak tamogatasara es a feature-ok es hibajavitasok backportolasara megy ra, nem pedig arra, hogy termelni a penzt.

Na, pont ebbol nem kernek azok, akik hardvert epitenek erre a platformra, ok fogjak adni bizonyos kernelverziokhoz a minosegbiztositast.

Persze igy mar latszik am, hogy 1. nem is olcso a Linux kernel fejlesztese, hiszen komoly tamogato infrastrukturat kell moge tenni azoknak is, akik nem kernelfejleszto cegek es nem a kernel eladasabol elnek meg 2. megsem annyira vilagvero, legjobb kernel, mint amennyire a sok Linux zealot beallitja.

,,Gondolj bele, ha a Linux annyira magas minosegu dolog lenne, nem lenne szukseg LTSI-re."

Ugyanez: gondolj csak bele, ha bármi a piacon jobb lenne a linuxnál, akkor azt villáznák a konszernek.

A kommented többi része, például a fejlődés tagadásáról, vagy hogy lazán letagadsz párszázmillió tesztelőt (egy bármely más rendszernek mennyije is van? 5, netán 10 fő?) arra sem érdemes hogy az ember elolvassa.

Nem az a lenyeg, hogy hany tesztelo van, hanem az, hogy a kodbazis hany szazalekat tesztelik le. Test coverage/code coverage mond neked valamint?
Azzal semennyire sincsenek elorebb, hogy 100M tesztelo mind ugyanazt a hibat talalja meg.
Masreszt ha ismerned az automatikus tesztelesi eszkozoket, akkor tudnad, hogy 10 ember csodakat tud muvelni. Ne gondold, hogy ok ugy tesztelnek, hogy ulnek a gep elott, es kiprobaljak az X feature-t, hatha megy.

"lazán letagadsz párszázmillió tesztelőt"

Felhasználó != tesztelő. Egyrészt a tesztelő teszteszközöket használva tudatosan tesztel (ahogy persicsb írja). Másrészt ő mindenképp jelenti a hibát, arról pontos leírást adva, míg a felhasználó vagy jelenti vagy nem, és ha jelenti akkor sem biztos, hogy az alapján a hiba javítható. Harmadrészt pedig szomorú, hogy szerinted a felhasználó egyben tesztelő is, mert ez annyit tesz, hogy a linux minősége nem érheti el azt a minőséget, hogy nem tesztelő végfelhasználóknak is megfelelő legyen.

( bodobacs | 2013. 01. 23., sze – 22:16 )

Hah! Túl gyorsan fejlesztik. Felháborító!

A Microsoftnál ezt réges-rég kitalálák, és hát ami azt illeti, elég sokáig egyeduralkodóvá váltak desktop/workstation vonalon az OS-ükkel. A visszamenőleges támogatás és frissítés miért tűnik jó ötletnek? Mert egységes a platform, lehet rá fejleszteni.

Majd jött egy olyan n+1. linux desktop disztró, amely azt mondta, hogy ők 3-5 évig támogatják a rendszert, és hát ami azt illeti, a legnagyobb linux disztibúcióvá váltak desktop vonalon az OS-ükkel. A visszamenőleges támogatás és frissítés miért tűnik jó ötletnek? Mert egységes a platform, lehet rá fejleszteni.

Nicsak, most mi történik a kernellel...

( ricsip v | 2013. 01. 25., p – 13:27 )

"Ez az élettartam általában két év."

Ez a mondat a legnagyobb probléma a fogyasztói társadalomban.