Betűk kinézete miért?

Szerintem szepen olvashatoak az oldalak mozillaval is. A titok nyitja, hogy telepiteni kell TrueType fontokat. Sajnos a linux disztribuciok nem all(t)nak jol a Truetype teren. De azert meg lehet oldani.

szal debian alatt a problema elso megoldasi lehetosege az alabbi sor:
apt-get install msttcorefonts
ha nem oldja meg mas otletem nincs...
gentoo alatt pedig egyenlore nincs ilyen problemam...

Az ok az, hogy a Unix rendszerek nem nagyon igenyeltek a tt fontokat, leven hogy mainframe rendszere kmax. terminalokon voltak elerhetoek, az is borostyan vagy zold kijelzovel birt es eleg is volt. A Linux terhoditasa desktop kornyezetben meg alig teheto par evre, szerintem igazabol a kde-hde2 megjelenese utan lehet linux desktoprol beszelni, ami meg max. 2-3 evre visszamenoleg jelent meg. Szoval szerintem eddig ido hianyaban nem keszultek jo minosegu fontok. Az msttcorefonts hasznalata legalis, a cucc egy licensz szerzodes elfogadasa utan letoltheto a ms honlapjarol. en ugy tudom, hogy szabadon felhasznalhato.

Egykis leírás a ttf-s fontok telepítésére Uhu-linuxra
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Windows-os fontokat, pl ttf-eket, illetve mac-os fontokat, hogyan
lehet linux alá telepiteni ?

Windózer ttf-et másold be az /usr/X11R6/lib/X11/fonts/CID könyvtába, majd
ebben a könytárban add ki a következő parancsokat:
ttmkfdir -o fonts.scale
ttmkfdir -o fonts.dir
mkfontdir
mkfontdir -e /usr/X11R6/lib/X11/fonts/encodings

(a ttmfkdir és a freetype program letölthető a ftp://ftp.uhulinux.hu/uhu/1.0-rc2/binary-i386/packages/tobbi helyről)

Ezután kedvenc szövegszerkesztőddel nyitsd meg az /etc/X11/XF86Config-4 file-t
A files szekciót módosítsd így:

Section "Files"
RgbPath "/usr/X11R6/lib/X11/rgb"
ModulePath "/usr/X11R6/lib/modules"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/TTF"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/CID"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/misc:unscaled"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/75dpi:unscaled"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/100dpi:unscaled"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/Type1"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/Speedo"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/misc"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/75dpi"
FontPath "/usr/X11R6/lib/X11/fonts/100dpi"
EndSection

A CID sort előbbre kell hozni a fontpath-ban mert az X a megjelenitéskor
hamarabb megtalálja a ttf-eket.
Ha ezzel megvagy indítsd újra az X-et. Már használhatod is a szép új
arial,tahoma,verdana..... fontjaidat, és amikor a mozillával navigálva
olyan oldalra mész ami eddig utálatosan nézett ki a dózer optimalizálás
miatt, azt fogod hinni hogy a dózer IE-jét látod.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
by Emerson & Paca
;-) :-) ;-)

Szóval hülye ötletnek látszik egy linux alatt szabadon, minden distribben elérhető jól olvasható font készlet kialakítása?

NEM.....

Itt a remény.......
http://www.bitstream.com/categories/news/press/2003_bitstream/012203_gnome.htm

Hali!

Mán ne haragudj, de mely oldalak tartalmát jeleníti meg a Mozilla/Phoenix csúnyán olvashatatlanul???

Nekem egy TrueType betűkészlet sincs telepítve, de még nem igen tapasztaltam "csúnya", "olvashatatlan" oldalakat

Az Ooo egy kissé más tészta, persze nem méllyedtem bele, hogy mi a dolgok alapja, habár az újjabbaknál 1.x.x már nem igen láttam a Type1 betűkkel sem "szálkás" szélű karaktereket...

No, de hogy mondjunk valamit az eredeti kérdésre, a dolog valahol innét indul ki:

A Windows kétféle betűtípust tud kezelni, nevezetesen a bitkép típusút (pl. terminal6x8) és a TrueType-ot. Most nem tudom hogy hol van, de a 3.1-es alatt, még be lehetett állítani, hogy a karakterek megjelenítésére TrueType-ot is, vagy kizárólag azt használjon.. Az X alatt kicsit árnyaltabb a helyzet, mert (legalább is az XFree) képes bitkép, PEX, Speedo, Type1 (+CID), valamint TrueType (Type42) típusú fontok használatára is. Amit ezekről tudni érdemes, az az, hogy a bitképes karakterek fix NxM-es mátrixban tárolják a megjelenítendő karakterek képét, és ezek a "legszebbek" optimális esetben a képernyőn. (erre az eretnek állításra még visszatérek a későbbiek során ;-) )
Az u.n. vektorgrafikus karakterek különböző matematika függvények formájában tárolják a betűk képeit, így ezeknek fontos tulajdonságuk -- a bitkép betűkkel szemben, hogy (többé-kevésbé) mindeféle méretben előállíthatóak.
Itt érdemes egy kicsit elidőzni... A betűk nagyságát a nyomdavilágból örökölve, ú.n. pont mérettel jellemezzük/jellemezhetjük a számítógépes világban is. Az a pontméret, amit általában használnak, az inch (2.54cm) 1/72 részét (vagy legalábbis nagyjából) veszi alapegységnek. A méret megadása a betű magasságára vonatkozik, azaz, a betűk egy 12pt-os betűméretnél általában 12 ponttal magasodnak az alapvonal fölé (persze csak a felnyúló illetve nagybetűk). Az írott sortávolságnak ennél nagyobbnak kell lenni, hogy a lenyúló szárak, valamint a különböző ékezetek is elférjenek. A bitkép típusú betűknél a különböző betűméreteket csak úgy lehet előállítani, hogy minden betűmérethez külön készítünk egy teljes betűkészletet, ráadásul, a betű megjelenési mérete függ, a megjelenítési eszköz tulajdonságaitól, nevezetesen az elemi pontméretétől (pl. monitor esetén, ugye egy 1024x768-as módban közel négyszer annyi pont jut ugyanakkora felületre, mint egy 640x480-as felbontásnál). Így találsz, az Xfree disztribúcióban bitképes fontokat 100dpi, ill. 75dpi felbontásra (ez 100 illetve 75 pontot jelent inchenként a megjelenítő eszközön). Persze a monitortól nagymértékben függ, hogy mekkora ez a ´pontsűrűség´. Így pl. a ´gimp´ telepítése után, első induláskor felajánlja, hogy kalibrálhatjuk a képernyő felbontását -- kitesz egy vonalzót és azt lemérve kiszámolja a képernyő tényleges felbontását, azaz, hogy hány pont esik egy egységnyi vonalra, mindkét irányban ).
Node visszaugorva az eredeti témához, míg a bitképes fontoknál ilyen midenféle akadályok miatt rengetek tulajdonképpeni ´image´ file-t kell elkészíteni egy betűtípusból, hogy sok felbontásban megfelelő betűmérettel megjeleníthetőek legyenek, addig erre a problémára első ránézésre kiváló megoldást nyújtanak a vektorgrafikus fontok, ahol a betűket már tetszőleges méretben lehet megjeleníteni egyszerű matematikai műveletek segítségével, míg a betű pontosan ugyanúgy néz ki kis méretben és nagy méretben is...
Ez a huszárvágás, persze csak elsőre ilyen nagyszerű, mert közelebbről megvizsgálva a dolgot, kiderül, hogy miért is nem tűntek el a bitképes fontok a világból. Ugyanis a matematikai függvények kicsinyítése nagyítása, valóban ugyanazt a betűképet eredményezi, ha a megjelenítési eszköz felbontása kellően nagy a betű méretéhez képest, azaz ha kellően sok pont írja le az adott betűt. Ez viszonylag áll is (főleg az újabb) nyomtatók esetében, a 300, 600 esetleg 1200 dpi-s pontsűrűség kellően sok pontot kínál, még egy 6-8pt magas betűnek is (ez 300dpi esetén a 6pt-os betűnek 50 fizikai pont magasságot biztosít). Ugyanez nem áll a 75-100dpi-s monitorok esetén, hiszen itt egy 12pt-os betűre a 75dpi-s felbontás, csak 12 fizikai pontot ad. Hogy miért is kell a sok pont? Hát azért, mert a függvények a fizikai pontokra lesznek leképezve. Azaz hiába lenne mondjuk 1.3456 pont vastag az egyik helyen a ´D´ hasa, máshol meg 1.39554, a megjelenítéskor vagy 1, vagy esetleg 2 pont vastag lehet . Röviden, ez az egyig rákfenéje a kis felbontású megjelenítőeszközökön ábrázolt vektorgrafikus fontoknak. Ha egy betűre 10x8 pont áll rendelkezésre, akkor ott nem nagyon lehet variálni, sőt még a nagy felbontáson kívánatos betűmagasság különbségek, ha nem vigyázunk, ilyen esetben csúnya egyenetlenséggé válhatnak!!! A másik probléma az, ha egy betűt felnagyítunk, hiába ugyanolyan mint kicsiben, az ember nem látja ugyanolyannak. A nagyobb betűknek általában szélesebb hatásuk van, mint a kisebbeknek. Ezért használ a Tex különböző betűket a különböző betűméreteknél ugyanarra a betűtípusra .
A kis felbontású megjelenítéshez szükség van valamiféle segítségre, a fenti problémák kiküszöböléséhez, a font ´renderel´-lő rutinoknak (a betűkeskenyítés persze nem tartozik mot ide...). Ezeket ´hint´-eknek hívják. Sokféle típusa van, pl megmondhatja, hogy egy enyhe görbe mikor rajzolandó egyenesnek, hogy a megfelelő tartományba eső vonalak, hova igazodjanak, stb... Ezeket a segítségeket, a különböző vektorgrafikus fontfajták, különbözőképpen használják, különféle gazdagsággal. Ezek a ´hint´-ek teszik ´széppé´ a betűket a monitoron való megjelenítéskor is. Persze ehhez a hint-eknek bent kell lenni a betűkészletekben (sajna a TrueType-ok habár lehetőségeik gazdagabbak, mint a Type1-es fontoknak, a legtöbbször nem, vagy csak gyenge mínőségű, automatikusan generált formában tartalmazzák ezeket a segítségeket), és a renderel-őnek kezelnie kell őket ;-) . Dehát ez csak erőlködés, és kis felbontású eszközökön igazán szépek, csak a bitképes fontok lehetnek, ahol minden egyes pont oda van rakva, ahova lennie kell (persze ezt meg kell tervezni, "minden" betűméretre, "minden" felbontáson :-| )
No, de térjünk át a te problémádra, mert gondolom nem nagyon érdekelnek ezek a "finomkodó" különbségek. :-) . A böngésző esetén (meg persze azért máshol is), a fő probléma az, hogy a HTML tervezésekor a kedves ´Web-guru´ megadta, hogy milyen betűtípussal jelenítsék meg a alpokat. Pl. ´MS Comics´. No most, a mozilla körbenéz, hogy talál-e ´MS Comics´-ot a fontok között, és nem kis meglepetésünkre nem talál (mivel a web-guru egy W2k-n csinálta a lapot és ez a TT betűkészlet tetszett neki ;-) ). Szegény mit csináljon (mármint a mozilla), mivel a web-guru annyira nem volt guru, hogy a betűkészlet típusát is megadja (fogalma sincs a ´sheriff´-ek világáról), így próbálkozik valamiféle helyettesítéssel. Ha "szerencséje" van, akkor a helyettesített betűtípus ´rosszul´ olvasható a kért formációban (méret, kiemelés), s máris kész az ´olvashatatlan´ oldal...
A másik dolog, az ú.n. antialaising, azaz, hogy a ferde éleket (vonalakat) egy bizonyos módszerrel simítják, így nem tűnik reszelősnek. Ezt már a Type1 fontokra is tudja az X... 8-), tehát ez sem lehet igazán probléma.

Azután lehet még az a probléma, hogy mondjuk 1280x1024-es felbontást használsz és a kis betűket nem látván, Ctrl++-al felnagyítod... És ettől, úgy összecsúsznak a betűk, összefolyik a szöveg... Ja, a Mozilla nagyításán még csiszolni kell, de állítólag már az 1.3 sokat olyat tud, amit az előzőek nem...

...

Hogy miért nincsenek TT fontok a Linux alatt, mert nagyrészük fizetős (vagy a MS core fontok, pl. nem terjeszthetőek -- ezért kell mindenkinek külön az M$ oldaláról letöltenie ;-) ), vagy Sz*rWarok, így szintén nehezen építhetők be pl. egy Debian-ba. Hogy miért nem csinálnak TT fontokat akkor??? Hát csináljatok.. Van editor linux alá (talen edita, vagy editpfa néven, már nem emlékszem... de a sourceforge.net-en megtalálható) ami TrueType-ot is tud, úgyhogy hajrá... Amúgy az Adobe (ja, ő fejlesztette a PS-et és így az ahoz tartozó fonttípusokat, Type0, Type1, Type3 ...), nemrég (hmm. már jó pár éve ;-) ), megalkodta a Type1 fontok olyan kiterjesztését (Az AcroReader is tartalmaz egy ilyen ´meta´ fontkészletet), ahol a különböző kiemelésű (pl. dőlt, vastagított, nagyobb méretű, stb /ha jól emlékszem max. hat tulajdonság/), de azonos családba tartozó fontokat egy többdimenziós ´fonttérbe´ helyezve, a megfelelő konkrét ´extrém´ fontok segítségével, bármilyen kiemelésű font aktuálisan kikeverhető ;-) . Tehát pl. egy 43.4%-al döntött, 78%-al kövérített, és 22%-os méretű betűtípus. Ez egy nagy lövés a TrueType-nak, ahol ugye minden kiemelést konkrétan meg kell valósítani (most eltekintve az ´automata´ döntéstől, vastagítástól, ami igaziból typográfiai ´bűnténynek´ tekintendő, hiszen egy dőlt betűtípusban más betűalakok kellenek, mint egy kövérítettben és mint egy normálban ).
Szóval, szerintem nem érdemes a TrueType-al addig foglalkozni, amíg egy hasonló szintű szolgáltatást nem képes nyújtani ;-) (de persze ez csak az én szerény véleményem, hiszen nem sokan veszik észre még azt se, hogy a ´gépi´ döntés milyen ´ocsmány´ karaktereket hoz létre...)

Zsiráf

U.i.: Igazán dobhatnál pár ´olvashatatlan´ linket. Szivesen megnézném Mozillával...

http://www.gnome.org/fonts/
De ez még csak BETA verzio ezért csak vigyázva használandó............
;-)

Igen. igen. Zsiraf a legnagyobb supportere a forumnak. Lassan megerik neki egy moderator cim ;-)

8-) 8-) Hali 8-) 8-)

trey ne izélj már...

Megnéztem azokat a helyeket, de nekem nem tûnnek ´rondábbnak´, mint pl. a hup (persze ez nem azt jelenti, hogy a hup ronda, sõt...) igérem, megnézem, majd TT-kel is és akkor újra véleményt alkotok :-) , persze lehet, hogy nálam minden ´ronda´

Szóval... Az a bizonyos dolog, amit az elõbb mondtam a Type1 fontokról, azt Multiple Master Font-nak hívják, és (sajna rosszul írtam az elõbb) maximum 4 tengelyt, viszont azon maximum 16 konkrét fontot (végpontok és közbeesõ álalpotok) enged meg. A szomorú az, hogy az Xfree86 nem támogatja -- tudtommal -- ezt a fontformátumot. A (La)TeX mintha tudná valahogyan (fontkonverzióval??) használni, de sajna még annak a magyar (La)TeX-rõl szóló könyvnek a címe sem jut eszembe, ahol ezt olvastam...

Szóval, a Mozillánál, ezzel nem lehet operálni... Viszont az Edit/Preferences/Appearence/fonts alatt elég érdekes dolgokat lehet piszkálni. Nevezetesen be lehet állítani a különbözõ kódoláshoz, a ´fallback´ karaktereket, azaz ha nem találja a mozilla pl. a M$ Verdana TT-jét, akkor az itt beállított egyik fontot (ha meg volt adva, hogy a lapon a Verdana sans-serif akkor a sans-serifet) fogja használni ;-) .

A beállításaim :

1. Nem használok KDE-t, Gnome-ot, hanem egy fvwm1-est! Mindent tud, amit kell ;-)
2. Elég sok fontot felraktam (de egy TT se)
3. Igaziból nem piszkáltam semmit, amit a debian csinált az van...
4. Most keresgettem az anti-aliasingot, de egyenlõre nem sokat találtam a TT-n kívül errõl, úgyhogy, lehet hogy az elõzõekben írt ...ezt már Type1 fontokra is tudja az X... sort revidiálnom kell És akkor ez lehet az OK!!

Ja, a browser... Mozillát használok, de itt se állítottam be semmi különöset.
Debiánhoz, van egy package, ami a ghostscript alatt használatos fontokat belinkeli az X alá is... Ez ad egypár plusz fontot.

Zsiráf

U.i.: egy más téma, csak elolvastam a font-kritikát:
gondolom arra a részre gondolsz, ahol egy normális fontra fordított munkaórák számát elemzi az írás. Teljesen egyetértek ;-)
Viszont, ugyanitt elérhetünk egy Typográfia menüpontot, ahol a Font Szabványok alatt van egy két hmm... kétséges dolog:
1., a Type1 mindig is skálázható volt. A Type1 font, tulajdonképpen a PostScript dokumentumok külsõ fontformátuma, ami eredetileg a (laser)nyomtató memóriájában kapott helyet és a nyomtató procija (késõbb a Type1-es processzora), futtatta mindig a megfelelõ kódrészletet -- mivel egy Type1-es font, tulajdonképpen egy spéci PostScript programocska, ami az egyes karakterek képét tudja elõállítani... Ezért is vonatkoznak a Copyright-olására (legalább is az USA-ban) hasonló szabályok, mint egy programra...
2., a másodfok-harmadfoknak nincs köze a számolás ´pontosságához´, még ha görbületrõl is lett légyen szó A kissé pongyolán odavetett másodfokon, harmadfokon számolt pontok, tulajdonképpen azt jelentik, hogy a TrueType-ban a görbéket másodfokú spline-okkal írják le, míg a Type1-ben harmadfokú Beziére-görbékkel. Mind a kettõ épp annyira pontos, amennyire egy görbe saját magához képes pontos tud lenni ;-) Azon lehetne vitatkozni persze, hogy pl. egy kört, hány darab másodfokú spline-al és hány darab harmadfokú Beziére-görbével lehet ugyanolyan pontossággal közelíteni, de attól a görbék önmaguktban nem pontatlanabbak, a kiszámolásuk pontossága, meg implementációfüggõ
3., A Type1 fontokban legfeljebb annyi karakter helyezhetõ el elméletileg és gyakorlatilag, amennyit az ember nem szégyel (no jó a háttértár kapacitása gyakorlatilag korlátoz)... A 256 az adott FontMatrix-al (ami menet közben viszonylag könnyen cserélhetõ egy PS doksiban : ld. enscript, a2ps, mozilla, stb... ;-) ) aktuálisan elõcsalható glyph-ek száma, ha a show charstringet renderelõ PS parancsot használjuk...
4., Hogy a 65536 karakter elég-e a földkerekség összes betûjének a kódolására azt nem tudom, de jelenleg a 16 bites Unicode-ban is jelentõs ´üres´ lyukak vannak...
5. A Type1-ben lévõ karakterekre, a nevük alapján hivatkoznak... Végül is igen, mert a FontMatrix is a glyph-név -- charcode, meg a CID-key is erre vonatkozik, de egy konkrét PS doksiban (bocsánat programban ;-) ) kiki gusztusa szerint teszi ezt, (név, FontMatrix-kód, esetleg CID-key, különbözõ egyéb áttételek -- szubrutinok, makró szerû struktúrák - user parancsok, stb...)
6. Aranyos, hogy a két vezetõ OS (WinFo$, Apple) között a fontdiszkrepanciát (Bill, az Apple-tól vette a TrueType-ot ), a Type1-es Adobe OpenType-ja gyõzi le!!!!
7., A fontkalózkodásról, meg hasonló a véleményem, mint a szoftverkalózkodásról. Ha pl. egy font gyûjtemény 20 gépes licence nem 1-2 milkába kerülne (no nem a lila tehenes csokira gondolok), akkor valószínû az OpenType-ba rejtett ´aláírás´ nélkül is csökkene, a font-lopók száma ;-)

U.i2: Ja, én teljesen Type1 fanatikus vagyok, úgyhogy tessék minden elõzõt ennek a fényében nézni... ;-) ;-)

Hé trey!! valami baj van a smilies-ekkel!!!

[ Ezt az üzenetet szerkesztette:: szaszg 25-03-2003 03:13 ]

amúgy ez a probleéma nekem is előjött anno még debian alatt, s az msttcorefonts feltolása sem javított a helyzeten, de nem nagyon erdekelt mert akkoiban konquerort hasznaltam...szal megoldasugyileg nemtudom sokat javasolni, csak azt hogy a mozi-t told ujra fel de ugy hogy minden konfigot leszedsz...
ha igy sem muxik akkor majd a nagyon megmondjak mi a teendo, de mondjuk erdemes lenne egy screenshotot tolnod hogy pontosan lassuk a problema okat...

Hali!

Screenshotot pl. a gimp-el tudsz csinálni: File->Acquire->Screenshot
Ide berakni, meg (persze lehet, hogy trey mérges lesz), de úgy lehet, hogy pl.
elmented gimp-ből a filet (peldascr.jpeg), majd uuencode-val átalakítod:
uuencode peldascr.jpeg peldascr.jpeg >peldascr.jpeg.uue a két peldascr.jpeg nem elütés, az első a uuencode-landó file neve, a másik az a név, amin az uudecode majd elmenti...
Ezekután a filet meg kell nyitni valami editorban (ne a midnigthban!!!!!):
xedit peldascr.jpeg majd az egész szöveget kijelölni (xedittel a legegyszerűbb, ha berakod a kurzort a legelejére, majd a scrollbarral elhúzod az ablakot a szöveg végére és a legvégén az egér jobb gombjával klikkelsz egyet). Ezután a Mozillában, az éppen írt hozzászólásba az egér középső gombjával dobhatod be. Ha jól tudom limitálva van a hozzászólás nagysága, tehát lehet, hogy egy 200K-s file-t nem tudsz idemásolni, de ha a gimp-ben átalakítod palettássá (Image->Mode->Indexed... ) és png-ben elmented, akkor lényegesen kisebb tud lenni, mint egy jpeg-file. Hátmég ha csak egy részletet szedsz ki a képből ;-)

Amúgy szerintem, próbálj meg többfajta fontot feltelepíteni (nem a TT a lényeg), mivel a debian-os xfree86 szétdobta licence problemek miatt a fontokat, úgyhogy egy csomó fontot nem rak fel alapból, hanem a contrib/ részből lehet feltelepíteni...

Zsiráf

szép leírás :-)
vagy mivel mondtad hogy kde-d vagyon fogod magad és a ksnapshot kis progival csinálsz egy screenshotot, és felteszed vhov a a webre a képet és ide csak a linket nyomod be s Trey sem lesz mérges ;-)

hehe
ez is egy optimális megoldás...

jah...ugyanerre gondoltam...mondom a problemat nem sikerult megoldanom...azota gentoo-m van s itt nem jelentkezik...de ez nem megoldás

1 dolog miatt olvashatatlanok a lapok mozilla+debian kombóban.

Egy rakat ember nem rakja fel a

mozilla-xft

csomagot. Kb ennyi.

Halihali!!

No, mostmár igennagyonjólmegnéztem a képet, meg éppen egy IE-t is alaposan megszemléltem...
Őszintén, nem érzem olyan átütőnek a külömbséget ...

Annyi látszik, hogy az origó (mivel 10px-es) betűket használ alapból a tipikus 6x4-es karaktereid vannak... Élmény ilyet olvasni
No, de félretéve a tréfát. Hogy miért egyenetlenebbek a te betűid? Valószínű azért, mert a Mozilla-dban a Sans-Serif betűtípusnak (ami olvasáskönnyítő serif-eket NEM tartalmaz a betűszárakon), valami Serif típusú van beállítva. Nézd meg a kis ´G´ betűt: a Sans-Serif betűtípusoknál ez általában ´9´-es alakú, míg a serif-eknél -- mint ahogy a képeden is látszik -- a görög kis ´rhó´ tükörképére hasonlító betű. Persze nem csak ez a két betű különbözik, hanem például a gömbölyű és egyenes részek találkozásánál (kis d, a, b, h, stb...) is általában a Sans-Serif-nél egyenesen nekifut a görbe rész a szárnak, míg a serif-nél szépen belesimul. Szóval alapvetően a San-Serif betű kevesebb részletet tartalmaznak, így az origo webme??st??ere által diktált hangya méretben kevesebb hibával lehet megjeleníteni, mint egy Serif-et (Ezért dőlnek ide-oda és egyenetlenek a te betűid, mert próbálja a szegény X pl. az ´a´ meg az ´e´ lecsapott görbületeit "hűen" visszaadni 30 ponton. Tegyük hozzá, a feladat nagyságát tekintve, nem túl rosszul ..
Szóval, összefoglalva, szerintem az IE -- Mozilla között még így sincs Gyönyörű -- Olvashatatlan viszony, és ha megtennéd, hogy a San-Serif betűtípusoknak San-Serifet (valami arial, lucida sans, ...), a Serif-nek meg serif-et (talán valami Times, Lucida serif)., akkor szerintem megtévesztésig hasonló képet tud nyújtani a mozilla is. (Hátmég ha windowson 640x480, míg Linux alatt 1600x1200-as felbontáson nézed és nem fordítva, ugyanis az origó weblapján a betűméret, a megjelenítés méretére abszolút, azaz a browser próbálja minden eszközön milliméterre (és nem képpontra) ugyanakkorára beállítani ráadásul a természetes -- a médiának megfelelő -- olvasási távolságból szemlélve.)

Zsiráf