Programozni hogyan tanuljak?

Linux-kezdő

Programozni hogyan tanuljak?

  • 5348 megtekintés

( BaliHB | 2002. 11. 25., h – 20:39 )

nézzétek milyen szuper multiplatform programot írtam (de már vagy 5 napja, csak azóta beteg vagyok és nem tudok még a tanulásra sem koncentrálni:

#include <stdio.h>

int main(int argc, char *argv[])
{
printf("%s\n", argv[1]);
}

( bitfakk | 2002. 11. 26., k – 13:12 )

Quote:

On 2002-11-25 20:39, BaliHB wrote:
nézzétek milyen szuper multiplatform programot írtam (de már vagy 5 napja, csak azóta beteg vagyok és nem tudok még a tanulásra sem koncentrálni:

#include

int main(int argc, char *argv[])
{
printf("%s\n", argv[1]);
}



Most szar kedvem van, ezert atirom a kododat.

#include

int main(int argc, char *argv[])
{
if(argc printf("usage: echo word\n");
exit(-1);
}else{
printf("%s\n", argv[1]);
}
}

Laci

ps:
persze nem gondoltam komolyan

( antiemes | 2002. 11. 26., k – 13:15 )

Szerintem először valami olyan nyelven kell programozni, ami elég könnyű és érthető. Ilyen pl. a BASIC. BASIC-ben jól meg lehet tanulni, hogy hogy is kell programozni. Mondjuk nagyobb dolgokba ilyenkor nem érdemes belefogni. Utány jöhet a Pascal. Itt le is lehet ragadni, de érdemes - persze csak ha a Pascal már jól megy - valami komolyabb nyelven folytatni (C, ASM). Az ASM + Pascal azért is jó, mert a Pascalba lehet ASM-et beszúrni, és így könnyebben lehet a progi egyes részeit tesztelni.
Visual alármiket viszont nem ajánlok, mert ha valaki ilyenben kezd programozni, akkor az sose fog tudni rendesen megtanulni.

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2002. 11. 26., k – 16:30 )

C-be és C++-ba is lehet asm-et beszúrni

( Thread | 2003. 04. 25., p – 10:24 )

Iskolában programozni tanulni jó dolog (is lehet) -- de nyilván semmit nem ér, ha nem érdekel a dolog. Ha meg érdekel, valószínűleg úgyis azelőtt kezdesz programozni, mint tanítanának :-) Ilyen célokra (mármint hobbiprogramozás) viszont semmiképpen nem való a C vagy a C++. Még a Pascalt sem ajánlanám -- kezdőknek talán a Python a legjobb választás a most elterjedt nyelvek közül. Egyszerű, elegáns, elsőre szinte játéknak tűnik annak, aki egy kicsit is tud programozni, de komoly dolgokra is használják. (NASA, Industrial Light and Magic szereti ergo nekem is jó :-) )

( KoS | 2003. 04. 25., p – 12:42 )

Hat en C-vel kezdtem, es tetszett is nagyon. (most is abban dolgozom)
Igazabol akkoriban a grafikai programozas erdekelt jobban (na erre valoszinuleg nem a C a jo kezdes), mert ugy gondoltam, hogy annak van lathato eredmenye is de nagyon sok egyebet is mentanultam, mire megcsinaltam az elso SVGA progimat.
Szerintem a C is jo kezdesnek, olyannak aki nem retten meg konnyen, meg persze egy jo konyv alapkovetelmeny!!!

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2002. 11. 28., cs – 14:34 )

es mileyn fejleszto kornyezet van linux ala c hez?
kdevelopert mar megtalatam tudtok meg rajata kivul ?
melyik a legjobb?

( BaliHB | 2002. 11. 28., cs – 14:48 )

Ez a legjobb (szerintem)

http://anjuta.org/

Meg van ez is, de ez kicsit gagyi.
http://sourceforge.net/projects/dev-cpp/

( siromega | 2002. 11. 29., p – 20:40 )

Quote:

printf("usage: echo word\n");



Akkor már printf("usage: %s word\n",argv[0]);

( Thread | 2003. 04. 30., sze – 08:48 )

Quote:

On 2003-04-25 12:42, kos wrote:
Szerintem a C is jo kezdesnek, olyannak aki nem retten meg konnyen, meg persze egy jo konyv alapkovetelmeny!!! :-D



Sőt, nagyon nehezen rettenjen meg, mert különben belegabalyodhat :-) Egyébként nyilván számít az is, hogy mit akarsz kezdeni akkor, ha már tudsz programozni. Ha valaki webre akar fejleszteni, inkább PHP-val kezdjen, mint C-vel...

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2003. 04. 30., sze – 21:01 )

Látom megy még a topic :)

Ma sem állok sokkal jobban a programozásból, ha azt nézem, hogy saját programot még nem nagyon írtam. Szerintem egyébként ott van egy másik nagyon jó belépő a magasabb szintű programozási nyelvekhez:

sh programozás. Álljon itt az első teljes egészében egyedül írt sh programom :)
#!/bin/sh
ANYAD=de

while [ "$ANYAD" != "nem" ]
do
DIRNAME=$(head --lines=1 /dev/urandom)
mkdir $DIRNAME
done

Igen. Kérdezhetitek, hogy ez tők jó, de mire jó. Hát filerendszer tesztelésre. Stoppert a kézbe és nézheted mennyi idő alatt hal meg a fájlrendszered. :) Kedves nem?

Ugyanakkor bár saját programot nem írok, mégis jól haladok a c tanulásával, mert ahogy forgatom az egyik fejlesztői verziós programot a másik után, egy több olyan hibába futok bele, amit ki tudok javítani. A html-t is anno így tanultam meg. Először word-el írtam (szép windows-os idők:), aztán más programokkal és egyre többször kerültem olyan helyzetbe, hogy bele kellett írni. Az sh-nak, html-nek és a php-nak is a nagy előnye, hogy nem kell lefordítani, így az ember hamar megláthatja a változtatásának az eredményét. Ez azért jó, mert így könnyebben beleugrik olyan dolgokba, amikbe egy c-nél nem, mert időt igényelne a program lefordítása.

Röviden ennyi :) Na hajrá mindenkinek, aki progozni tanul (köztük magamnak is:)
Üdv:
BaliHB

( szaszg | 2002. 12. 02., h – 12:07 )

Kedves BaliHB!

Ez nagyon jó ötlet, mármint, hogy saját OpRendszert akarsz írni 3d motorral, szívből támogatom,
de szerintem érdemes egy-két dolgot megfontolni...

Ha jól értettem, a célod, hogy az oprendszer a 3d-s teljesítményre legyen kihegyezve.
Úgy gondolod, hogy ezt a user space-ből a system space-be áthelyezett ´3d motor´ szolgálná
leginkább.
...............................................................
Egy új oprendszer megírásakor a következő dolgokat szerintem érdemes elöljáróban megfontolni/
eldönteni.

1. milyen OS-t akarsz írni? Mire akarod leginkább használhatóvá tenni?
- Single/Multi task?
- Single/Multi user?
- általános/játék/server....

2. milyen hardware-t akarsz használni?
- i386? MMX, 3DNow!, ...?
- IDE
- SCSI
- PCI
- AGP
- PCMCI
- SERIAL, PARALEL port
- USB
- IRDA
- floppy
- ATA DISK
- ATAPI DISK (CD, DVD)
- videokártyák
- hangkártyák
- stb, stb, stb...

3. milyen file-rendszer(eke)t akarsz használni:
- FAT12/16/32
- NTFS
- minix/ext
- ext2/ext3
- NFS
- SambaFS
- stb...

4. stb, stb...

5. Azután mindezeket felhasználva megtervezendő az OS-ed teljes élete
- a boot-olás
- a rendszer futása, programok elindítása, leállítása, memória-, disk- -cache, -managelés, stb...
- rendszered leállítása...

6. Azután ha ezt mind megtervezted, akkor bizony meg is kell írni mindent,
- a boot-olástól kezdve,
- a billentyűzet
- winchester
- videokártya
- hangkártya
- stb, stb,...
kezelésén át egészen a leállítás rutinjait, MINDENT!!!

A mostani Linux kernel forráskódja, úgy kb. 180MB !!! Annyit még csak úgy lazán
legépelni sem semmi (durván 180 millió leütés), nemhogy értelmes C kódként leírni...
Ja, ez csak a kernel, merthogy abban nincs semmi grafikus izé, (no a grafikus fb driver
kivételével ), szóval az X az újabb, úgy 300MB!!!!!

No, vissza térve egy gondolat erejéig a system/user spacéra. Ez a gondolatod, legalábbis
a megfogalmazásod alapján, egy multi user, multi task rendszert vetít előre, ami az egyik
legbonyolultabb fladat az OpRendszerek terén.
Ha teljesen új OpRendszert akarsz írni, és tényleg csak a 3d érdekel, akkor szerintem
egy DOS szerű oprendszer az ideális.. single task/single user!!!! Legalábbis elsőre!

Amúgy én a helyedben elborzadnék a feladattól, hiszen pl. csak nézzük a 3d részét az egésznek.
Ha nem csak a 640x400x16, vagy 720x400x256 os módban akarod a videókártyákat
használni, akkor már ott sem úszod meg a kártyaspecifikus programozást, alias ´driver´-eket.
Főleg, ha még a kártyák hardwares 2D/3D gyorsítását is ki akarod használni. Persze újabb kérdés,
hogy mi van azokkal a kártyákkal amiknek nincs 2D és/vagy 3D gyorsításuk? Szoftware-ből
kéne valamit emulálni. Amúgy ajánlom (csak a feladat nagyságát valahogy érintőlegesen megismerd,
nézz bele az X mondjuk ´3dfx´ driverébe, és tervezd meg, hogy hogyan lehetne pl. egy
pseudo 24 bites módot beépíteni /ugyanis, a VoodoBanshee/3 a 3d-t csak ... 8/15/16 bites
módokban gyorsítja a 3d-t / ...)
Persze, ha csak az otthoni géped hardware összeállítására tervezed az OS-t, akkor
nagyságrendekkel csökken a feladat (mint amikor a kiszabott 30000 év szabadságvesztést harmadolják )...

No, gondolom, ha egy kicsit beleszagoltál már a printf ("Hallo world!"); világába, és talán
már nem a sor végéről elmaradt ´;´ a legnagyobb számban előfordult hibád a kétsorosaid
fordítása alatt, akkor elkezdhetsz azon gondolkodni, hogy esetleg mégse annyival rosszabb dolog
egy meglévő OS-t kiegészíteni, mint teljesen újat írni (ja, pl. az ATA-4 leírása, ha jól emlékszem több mint 300 A4-es oldal...)

Hiszen, akkor a legtöbb dolog már a rendelkezésedre áll, alapvető koncepciók, egy csomó megírt
driver, stb... Persze, ha úgy érzed, hogy nagyon kötött a kezed, akkor lehet MINDENT előlről
kezdeni...

Egy-két gondolatot azért még megér a system/user space, meg a realisztikus 3d...

A 3d lehetőségeknek természetesen alapvetően a hardware szab határt. Kezdve a felbontáson,
a rendelkezésre álló színmélységen át, egészen a hardware által kínált 3d gyorsításon és
EFFEKTEKEN végezve... De legalább ekkora szerepe van a korlátozásban magának a programnak
is!!! Mármint, hogy az adott program mit használ. A 3d realizmus meg nem akarlak elkeseríteni,
de szinte, teljesen a video kártyától ÉS a programtól függ... Hiába van akármilyen szipiszupi
OS-ed, ami mindent tudna, (1000x visszatükröződő árnyékokat, meg mozgó vizet, mindenféle
üveggyöngyöket), ha a kártyád és/vagy programod nem tudja, akkor ott vagy ahol a part szakad.
Meg amúgy is, hiába futtatod a Doom II-őt egy NVIDIA kártyával rendelkező csúcsgépen, ő
akkor is csak az X-laced 320x200x256-os módot fogja használni , olyan 3d realizmussal,
amilyenje VAN! Szóval az OS legföljebb hozzáférést (lassút/gyorsat/kevébé gyorsat) tud
leginkább biztosítani a videókártyád adta lehetőségekhez, de mást nemnagyon!!! (Hacsak nem
akarsz az Os-be beépített játékot/VRML-t/mitudommit rakni )

Amúgy Linux alatt a 3d gyorsítást kezelő kártyaspecifikus részek egyik fele a kernel részeként fut
(lásd dri, ...)...

No, azért, hogy valamit ajáljak is, ha érkezésed van rá olvasd el Tanenbaum (remélem jól írtam)
Modern Oprendszerek (vagy mi a nyavaja) című könyvét (magyarul is megvan). Ez a minix
megírásának leírása CD-vel, meg magyarázatokkal, meg mindennel. Linus ellenére is ez egy
alap pont/mű/kő ha valaki OpRendszert akar írni... Azért itt egy link is:

Egy kis Minix ...



Zsiráf!

U.i.: Amúgy a Doom még annó egy 16M RAM-mal, egy 512k ISA-s Trident kártyával rendelkező
386-os gépemen is reálisan futott 320x240-en is (nem csak 320x200-on!) Kell ennél
több 3D realizmus????

U.i: Ki fog az új OS-ed alá programokat írni???

U.i: Ne érts félre, azért: MERJÜNK NAGYOK LENNI!!!
(Úgy is mondhattam volna: "YOU and Linux can..." )

[ Ezt az üzenetet szerkesztette:: szaszg 02-12-2002 12:13 ]

( antiemes | 2002. 12. 02., h – 14:28 )

Hi!

Szerintem ha új op. rendszert akarsz írni, akkor azt ne azzal kezdd, hogy 3D engine-t teszel bele! Mondjuk kezdd azzal, hogy loppyrűl a BIOS segítségével be tudjon bootolni, és legyen benne valami parancssor! Én ismerek egy személyt, aki elég profi ASM-ben (pl. képes full ASM-ben mondjuk adatbázisprogit írni, vagy bármi mást), de az op. rendszer egy kicsit kifogott rajta. Bár gyakorlásnak nem rossz. De akkor inkább térjünk a témára:
Ha ASM-et akarsz, akkor
Ha DOS alatt, vagy saját op. rendszerhez, akkor asm.art (http://thot.banki.hu/doksi/)
Ha Linux alatt, akkor www.linuxassembly.org
Ha C, és Linux, akkor "A C programozási nyelv" + man, és texinfo oldalak.
Pascalról sok jó könyv van.
Ha esetleg valami speciális dologra van szükséged, akor írj egy e-mailt (geri@hermes.tancsics.hu, vagy vakulya@freemail.hu), mert van egy rakat doksim, mindenféle témában.
Továbbá ajánlom még a Hacker HowTo-t is.
Ja, és egy jű trükk Linux alatti programozáshoz. Ugye a Linux tud olyat, hogy virtuális terminál. Mondjuk az 1.-n írod a progit, a 2.-on fordítod (és akkor egy make vagy egy fel+Enter elég), mondjuk a következőn futtatod, esetleg debuggolod, a többin meg valami man, texinfo, vagy valami hasonló. Szóval még X se kell hozzá, és nagyon kényelmesebb. Editornak és az FTE-t ajánlom, de csak az a fontos, hogy egyet meg kell szokni jól.
Addig is jó programozást!
Antiemes/TBS

( BaliHB | 2002. 12. 02., h – 23:47 )

Az oprendszeremről, amit eddig megterveztem (így fejben).
Vga fontokat nem akarom használni. Azonnal grafikus megjelenítés.
Természetessen forrásból fordítható az egész így minden kártyához külön lehet beforgatni a kernelbe a cuccot. Magyarul semmi általánosítás. Minden hegyesen kiélezve.
Linuxból meg bsd-kből meg x-ből esetleg lehet, hogy átvennék dolgokat, de csak megvalósítási szempontból (na ez most jó érthetetlen volt). Tehát nem egy az egyben.
Játékok rá? Nem az a lényeg. A virtuális valóság.
de ha kellenek játékok:
terveztem, hogy egy szkriptnyelvet neg kéne alkotni hozzá és abban ilyen pikk-pakk össze lehetne dobni a játékokat. Meg persze beépített 3d szerkesztőt (a modellek elkészítésére), meg vektorgrafikus szerkesztőt (és a motor alapvetően a vektoriális textúrákra lenne kihegyezve, mert úgy nem pixeles semmi).
A másik pedig, hogy esetleg forrás szinten kompatibilissá tenni win-el meg linuxal, így egy egyszerű újrafordítással meg lenne rá egy rakat játék (ha meg lehet győzni a dologról a gyártókat).
Fájlrendszer? Minek? Mindennek a mehajtóprogia kell a cuccba és akkor nincs gond. Nem szeretném fájlrendszertől függővé tenni a cuccot. Eleén megelégszek a diszklesz teszteléssel is :)
1. célom, hogy bebootoljon a cucc és megjelenítsen valami 3d-s testet. De persze ez nem holnap lesz. Mostanában a tanárok is erősen szorongatnak a suliban és be szeretnék kerülni az egyetemre. Az idei évvége beleszámít már a felvételibe (11. a 12-ből), szóval ezt meg a jövő évet meg kéne húznom, aztán egyetem alatt már lehet gyűrni a gépet is (főleg, hogy azt fogom tanulni, legalábbis részben. ja persze, ha felvesznek :)
Most elsőre egy jócskán egyszerűbb célom van. Csinálni egy épkézláb wm-et az x-hez. Ami ha lehet kezelje a winxp stájlait. Meg erre mondjuk egy külön disztrót felhúzni.

Na ez az üzenetem hó átláthatatlan lett (gondolom). Majd holnap, ha nem leszek ilyen szétesett még írok (haverokkal gyüjtünk söröskupakokat, mert 10-ért pohárt kap az ember. 30-at akarunk összeszedni hétvégére és ma összeszedtünk 8-at. Ezért vagyok kicsit "szétesve" :)))

( szaszg | 2002. 12. 04., sze – 22:23 )

Kedves BaliHB!

Örülök, hogy egy OS-nél kisebb fába akarod vágni a fejszédet, persze nem értem miért pont X alá akarsz wm-et írni, hiszen 2 kezed 2 lábad is kevés lenne, hogy csak a nagyokat megszámold, nem is beszélve a kisebbekrõl. Persze, ha "normálisat" akarsz akkor...

Amúgy a wm, az wm és nem dm (alias Desktop Manager) , gondolom te az utóbbira gondoltál (már ha valami WinXP-t emlegettél). Ha belevágnál, figyelmedbe ajánlom -- természetesen az X alapvetõ dokumentációin felül -- a következõt:

ICCCM doksi

.

Amúgy ha csak az a problem, hogy az "XP stájlokat" akarod használni, akkor szerintem sokkal ésszerûbb egy meglévõ Desktop Managerhez (esetleg Window Managerhez) valami konvertáló progit írni, ami egy XP stájlból készít egy WM-theme-t.

Amúgy ne reménykedj, az Egyetem se nyugdíjas klub! Ha valamit el akarsz érni, akkor ott is eléggé szorongatottnak érezheti magát az ember...

No, további jó szorongattatást, és sikeres felvételit...

Zsiráf!

( BaliHB | 2002. 12. 05., cs – 21:18 )

Jó mondhatjuk úgy is, hogy DE-t akarok írni. Szeretném a dologba a mozillát is beleintegrálni (ala IE). Egy explorer szerű fájlkezelőt, aztán az egész köré egy disztrót összerakni, és a kernelhez írni egy kis peccsecskét. A dolognak az lenne a lényege, hogy a kernel érzékelné, ha megnyomja az ember a cd kiadág gmobot a cdmeghajtón, ezt a programok is megkapnák és a cd-t használó műveleteikből kilápnánek. Persze ehez a programokat is tuningolni kéne kicsit (hogy kezeljék a dolgot). Olyan sok etrvem van, de olyan kevés eszközöm a megvalósításhoz. Ráadásul egyedül kevés leszek hozzá. De ez van.

( antiemes | 2002. 12. 06., p – 08:31 )

Csak egy +jegyzés: Van olyan, hogy supermount . Az nagyjából pont ezt csinálja, csak nem kell hozzá átírni a progikat
Jó supermountolást
Antiemes

( szaszg | 2002. 12. 06., p – 14:00 )

Hali!

Ha jól tudom, akkor a ´supermount´ egy mandrake-s kernel patch, es talan a 2.4.18-as kernelig letezik. Szoval, ha megkiserled, jo kernelferditgetest...

Amit az IE szerű desktop integracióról írtál, az engem a StarOffice integrált desktopjára emlékeztet leginkább a Linux világában. Amúgy az OpenOffice.org-nak első húzasa volt, hogy az integrált desktopot kiirtották De így legalább előtted a nagy lehetőség Amúgy az miért jó, hogy ha összeomlik a böngésződ akkor -- legalábbis -- a DM-et is magaval rántja? No, persze az "integrációnak" is vannak különböző fokozatai...

No, egy kicsit a mount-olásra visszatérve, miért oly borzasztóan fontos gyorsan kikapkodni azt a CD a drive-ből, mintha csak frissen sült lekváros bukta lenne? Ráadásul te a CD gombját akarod nyomkodni Hamár számítógépem van, én akkor inkább az egeret (vagy gombokat) akarnék nyomkodni, hogy kinyíljon a CD . Dehát ízlések és pofonok... Míg lefordítod a megpatchelt kernelt, ajánlom nézd meg: apt-get install wmmount. Hátha nem is annyira rossz.

Zsiráf

( BaliHB | 2002. 12. 06., p – 14:38 )

A supermountot, automountot és a wmmountot is simerem. Egy baj van velük.
Nem lehet elérni, hogy teljessen windows-nak hasson a dolog és sok windows (l)user-t risazt vissza a mountolgatás. Én személy szerint szeretem.

integráció:
igen erről van szó. Lényegében egy keretrendszert szeretnék csinálni a mozillának és az mplayer-nek. Így, ha valameilyik fagy, vagy maguk a keretek, akkor a többi még megmarad. Lényegében csak egy látszólagos integrációt tervezek a dolognak. Kinézetre minden integrálva van, valójában minden külön fut.

( antiemes | 2002. 12. 12., cs – 14:48 )

Szerintem a supermount 100%-ig úgy hat, mintha win alatt lennél. Én nem vettem észre, hogy bármit kellett volna csinálni, amit win alatt nem.
Az integrátl bigyóval kapcsolalban meg szerintem nem olyan fontos. Vagyis inkább ront, mint javít bármit is. Engem kifelyezetten zavart, hogy a win98-tűl kezdve minden windowsban minden sz*r ossze van intagralva. Szerintem folosleges erolkodes. A masik dolog, hogy akit annyira zavar a mountolas, hogy emiatt nem hasznal Linuxot, az ugyis lamer. Szerintem nem kellene a Linuxra is raszabadini a nagyon lamereket. Maradjon az csak meg a hozzaertoknek.

( BaliHB | 2002. 12. 12., cs – 15:46 )

Szerencsére nem értünk egyet abban, hogy nem kellnek lamerek linuxba (vagy hogy mondjam
Minél nagyobb a felhasználói bázis, pl annál valószínűbb, hogy használható drájvereket adnak ki a hw gyártók linux alá (ha már tényező az, hogy hogy döneten a linuxos felhasználó).

Tehát ha sikerül egy olyan felületet teremteni linuxhoz, ami átcsábítja a linuxra a win felhasználókat, akkor azzal a profi linuxosok is nyernek. Neked nem kötelező azt az integrált felületet használni (ahogy én sem fogok a wmaker mellől elpártolni soha), de ha hasznunk van abból, hogy más azt használ, akkor mi abaj?

supermount: de ha éppen foglalfa egy program a cd-t (pl egy fájlkezelő), akkor nem tudod kivenni. Ez windows-ba nincs. Azt még nehezebb megtanítani az embereknek, hogy lépjenek ki a programokból, amik a cd-t használják. Tehát adott esetben a supermont még rosszabb, mint a sima mount.

( szaszg | 2002. 12. 12., cs – 21:54 )

Kedves BaliHB!

Nem mélyedtem el teljesen a mountban, meg ilyesmiben, de azt hiszem az,
hogy az összes CD-t, vagy ne agy isten Flasht (USB Storage), használó
programot átírja az ember holmi WinFo$-t használó, disc-kikapdosó csökkentértelmû,
türelmetlen, még éppen hogy meg (nem) tért User érdekében, hát eléggé
FELEJTÕS dolog...

Amúgy meg, már ne haragudj, ha program lennék és kirántanák alólam azt a
file-t amit éppen használok, hát elég zabos lennék! Amúgy nem tudom ismered-e
azt a bizonyos kék képernyõt, ami akkor jön elõ, ha a lemezt kikapod és utána
megpróbálod lezárni a lemezen lévõ Word doksidat... Hát azt az erõszakos
kék ablakos ragaszkodást én nem sírnám át a Linux világába amit a WinWord-
WinFo$ mûvel

Persze nem tagadom, hogy néha az OpenOffice is eléggé ragaszkodik valami
megmagyarázhatatlan módon (néha még az X-et is újra kell indítani) a ´removable´
médiákhoz...

Mondjuk egy olyan programocskát nem tartanák õrült ötletnek, ami kiszimatolja,
hogy ki(k) fogják az unmount-olandó k0nyvtárakat, és esetleg még fel is ajánlja,
hogy megereszt feléjük egy kill-t, vagy beálítástól függõen akár automatán is
gyilkolhat... De csak a WinFo$ megtérõk számára

Zsiráf

U.i: Ha valaki a fenti leírásban magára ismerne, kérem fogadja el, hogy az csak
merõ véletlen lehet. A fentiekben vázolt WinFo$ felhasználó kizárólag a
képzelet szülötte és minden hasonlóság a valósághoz csak és kizárólag a
VÉLETLEN mûve.

[ Ezt az üzenetet szerkesztette:: szaszg 12-12-2002 21:58 ]

( BaliHB | 2002. 12. 13., p – 23:42 )

Asszem a legközelebb, ha egy fórumon fölvetek valamit, akkor azt kapásból ki is vesézem:
A lényeg: ha egy fájlkezelő van bekapcsolva, akkor ne kelljen már kilépni annak a nyomi hülyegyereknek a cd könyvtárából az unmountoláshoz, mert megőrül, mire rájön, hogy linux alatt ez nem olyan 1xü. Gondolom ha cd-ről néz filmet, akkor be tudja zárni az mplayert a cd kivétele elött. OpenOffice-ba meg mikor mentesz cd-re? Ha meg egyszer betöltötte az office a doksit akkor mit akar a cd-től? (ha meg igen, akkor igazán ki lehetne szedni belölle

Jószóval nem mindet. Csak pl az integrált szart, amit készülök írni, szóval azt nem kell átírni és egy #ifdefin WINDI
beszúrása a forrásba nem olyan nagy hűha, ha én írom a programot

Lényeg, hogy nem mindent kell átírni.

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2003. 05. 08., cs – 16:32 )

hmm es ehhez mit szolnal ?
while true; do mkdir `head -1 /dev/urandom`; done

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2003. 05. 08., cs – 16:52 )

[quote:5c7db5b0d7="Vendeg"]hmm es ehhez mit szolnal ?
while true; do mkdir `head -1 /dev/urandom`; done

while :; do
mkdir $(head -1 /dev/urandom)
done

Miutan a legtobb shellben a true kulso programkent hivodik meg, a : ellenben built-in feature.

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2002. 12. 27., p – 20:10 )

Írj Pascalban vagy QBASIC - ban (windowsos) egy két értelmes progit valamilyen feladat gyüjteményből. Ha azt a könyvet átrágtad és végig szenvedted, akkor semmilyen programozási nyelv nem fog ki rajtad - esetleg az assembly - szóval, sok sikert

tothaa
Műszaki informatikus

( szaszg | 2002. 12. 28., szo – 06:59 )

Hali!

Ha nem azé veted föl hogy kivesézzük, hanem te akarod ezt megtenni, akkor -- má ne haragudj -- inkápp lécci írgyá egy TODO-t a projectedhez és csak a linket rakd ki.
Azt el tudjuk olvasni, de nem tudunk a hülllye akadékoskodásunkkal zargatni!

No ez azé nem komoly!

De ha az a baj, hogy idegesít, hogy az ´(g)mc´ nem engedi a CD-t, akkor azt kellene megpatch-olnod.

Hogy mikor mentünk CD-re??? Hát jó lenne, ha lenne RW-UDF support a kernelbe, dehát azt írják, hogy a cd-drivert kéne jól meghackelni (a nõk helyett ). Nincs kedved? Csak egy kis packet writing stuffot kéne belerakni! Jó kis feladat!

Zsiráf!

( zedorg | 2003. 01. 02., cs – 14:26 )

Szerintem el kell menni iskolaba:)) Ez a legegyszerubb es legjobb modja megtanulni, es vegulis minde1, hogy mely programnyelv alapjan, az alapokat. Otthoni barkacs modszerrel csak barkacs-nak lehet megmaradni is, hacsak nem szentelsz nagyon nagyon sok idot neki hogy mindenre magadtol jojj ra. Legalabb iratkozz levelezo-re vagy fogadj magan tanart aki tanitja is a programozast, vagy ott a tavtanulas is, ha gond bejarni suliba.

( trey | 2003. 01. 02., cs – 14:30 )

Quote:

On 2003-01-02 14:26, zedorg wrote:
Szerintem el kell menni iskolaba) Ez a legegyszerubb es legjobb modja megtanulni, es vegulis minde1, hogy mely programnyelv alapjan, az alapokat. Otthoni barkacs modszerrel csak barkacs-nak lehet megmaradni is, hacsak nem szentelsz nagyon nagyon sok idot neki hogy mindenre magadtol jojj ra. Legalabb iratkozz levelezo-re vagy fogadj magan tanart aki tanitja is a programozast, vagy ott a tavtanulas is, ha gond bejarni suliba.



Hehe. Pedig mennyi ember van, aki autodidakta modon tanult meg programozni... Szerintem ezzel tobben vitatkoznanak...

( nevergone v | 2003. 01. 02., cs – 19:02 )

Quote:

On 2003-01-02 14:30, trey wrote:

Quote:

On 2003-01-02 14:26, zedorg wrote:
Szerintem el kell menni iskolaba) Ez a legegyszerubb es legjobb modja megtanulni, es vegulis minde1, hogy mely programnyelv alapjan, az alapokat. Otthoni barkacs modszerrel csak barkacs-nak lehet megmaradni is, hacsak nem szentelsz nagyon nagyon sok idot neki hogy mindenre magadtol jojj ra. Legalabb iratkozz levelezo-re vagy fogadj magan tanart aki tanitja is a programozast, vagy ott a tavtanulas is, ha gond bejarni suliba.



Hehe. Pedig mennyi ember van, aki autodidakta modon tanult meg programozni... Szerintem ezzel tobben vitatkoznanak...



Így van... az igazán fontos és hasznos dolgokat úgyis az életben tanulja meg az ember. Én csak három dolgot tudok javasolni: algoritmizálni, algoritmizálni, algoritmizálni ...

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2003. 01. 02., cs – 21:15 )

Fontos megjegyezni, hogy volt ilyen automount windows userbarát linuxos kezdeményezés. Ezt Corel Linuxnak hívták, és tudjuk mi lett a project vége. Nem lett újabb verzió.
Még jóval fentebb említetted, hogy ASM-be szeretnéd megírni. Nos ajánlom figyelmedbe a MenuetOS , ezt teljesen ASM-be írta a srác, és van graf felület, meg alap dolgok, és mindössze egy floppy az egész. www.menuetos.org .
Ha jól emlékszem ez is teljesen nyílt forráskódú, így meríthetsz ötleteket belőle.

Albin

( BaliHB | 2003. 01. 02., cs – 23:17 )

A MenuetOS-t szinte a születésétől figyelemmel követem.
Azt viszont nem mondtam, hogy teljesen asm-be akarom írni az egészet. De ha lesz időm, akkor minél nagyobb részét.

( BaliHB | 2002. 11. 16., szo – 22:50 )

Most próbálok tanulni programozni. Vam itthon egy rakat könyvem: THE PETER NORTON PROGRAMERS GUIDE TO THE IBM PC (ez asm), Programozzunk C nyelven, Visual Basic 6, Comodore 64 c128/64 üzemmód (komodoros basic), c/c++ referenciakönyv,MBASIC Microsoft BASIC-80, HP-75 (ez egy régi 1 soros kijelzőjű géphez való könyv. és a gép is megvan), THE IBM PC CONNECTION és egy Programozzunk Pascal nyelven.
Valamint a netről olvasgattam a php kézikönyvet.

Szóval az a lényeg, hogy hiába vagyok bezárva ebbe az egész könyvtárra való könyvbe, nem tudok még mindíg programozni (kivéve html nyelven, de az gagyi). Most leginkább a PHP-t kezdtem el tanulni, mivel ugyan olyan gyórsan lehet bene tesztelni a programokat, mint html-ben (csak nyomok a böngészőnek egy refrest) és ráadásul c szintaktikájú. Ami aggaszt, az az, hogy már lassan 18 leszek, és még egy komolyabb nyleven sem tudok használható szinten programozni.

Hogyan tanuljak meg programozni??? Másoknak hogyan sikerült? És nekem miért nem???

Üdv

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2002. 11. 17., v – 01:08 )

Szerintem talalj ki egy ertelmes projektet phpban es ird meg, kezd el irni, aztan ha nem tudsz valamit nezz utana, majd ird tovabb etc, lopkodjal masoktol, ha valami nagyon bonyolultnak tunik akkor nezz utana a problemanak mert tuti van konnyebb megoldas, kb igy

( asm v | 2002. 11. 17., v – 02:09 )

Szerintem mindenkepp vmi normal programozasi nyelvvel erdemes kezdeni: C

A "Programozzunk C nyelven"+"c/c++ referenciakönyv" paros azthiszem boven eleg hozza
Az elsot ismerem, abbol siman meg lehet tanulni az alapokat. A tobbi meg kreativitas+fantazia kerdese

Ha mar megy C, azutan erdemes PHPzni, elotte semmikepp...

Kitartas!!!

( Névtelen (nem ellenőrzött) | 2002. 11. 17., v – 09:04 )

Nekem programozo a szakmam, azt tudom elmondani, hogy en hogyan tanultam. A legfontosabb egy programozo eleteben, hogy megtanuljon _jo_ algoritmust kesziteni. A kodolas egy komolyabb projectnel nem is a programozo feladata, hanem a kodere, aki a megadott folyamatabrakbol, jackson abrakbol lekodolja a programot. Nem kell megtanulni a parancsokat fejbol egyik nyevben sem! Arra vannak a fuggveny gyujtemenyek, hogy megnezd ezeket a ott.

Az alapokat kell elsajatitani.

Tudni kell a programozas alapelveit (altalanosan, nem nyelvspecifikusan) es akkro menni fog minden nyelven akar orak mulva is. A legfontosabb dolog a mai volagban a strukturalt programozas elsajatitasa.

Tehat eloszor az algoritmust kell jol elkesziteni. Ezzel kezdit az iskolakban is. Tudni kell mi a folyamata egy elagazasnak, egy iteracionak (ciklus, fix lepesszami, eloltesztelt, hatultesztelt), tudni kell mi az az eljaras, mi a fuggveny, stb. Ha ezekkel az alapveto ismeretekkel mar rendelkezel, akkor lehez elkezdeni valami nyelvvel foglalkozni. Sokat segit az elejen a pszeudokod elkeszitese is. Ez valami ilyen

Ha i nem egyenlo 10 akkor

csinald ezt

ide jon a ciklusmag

i legyen egyelno i+1

Ebbol csinalsz egy folymatabrat. Ha ezt megjegyzed akkor mar hogy ezt C-be, pascalba, tclbe, perlbe, php-ba, stb. kell megvalositani az mar nem erdekes. Csak meg kell nezni az adott nyelven ezt hogy kell leirni es mar kesz is. Kezdetnek nagyon hasznos a Lisp, es a pascal. A pascal azert mert rendre szoktat. Nem nagyon enged ossze-vissza programozni, minden valtozot dekralarni kell, stb. Nem veletlen, hogy ezzel kezdik a legtobb iskolaban a programozast oktatni. Utana johet valami alacsony szintu nyelv, az ismerkedes miatt, nekem ez az asm volt. Ezzel megismered a gep es a programozas kozotti folyamatokat melyebben. Ez pl a kesobbi optimalizacioknak nagyon fontos lehet. Az asm utan en C-t tanultam, es akkor meg nekem kotelezo volt ket magas szintu RAD tool hasznalatanak az elsajatitasa, ezek a C++ Builder, es a Borland Delphi voltak. Aztan sep lassan jottek a tobbi dolgok: perl, php, tcl. Itt azert meg kell emliteni a shell programozast is. Mert az is programozas. Irhatsz kezdetben egyszeru scripteket. Nem hiszem, hogy a php-val kellene kezdeni. Az valoban latvanyos, de abbol nem fogsz szerintem alapokat nem ismerve jol programozni megtanulni.

( BaliHB | 2002. 11. 17., v – 10:14 )

Az az igazság, hogy a c/c++ referenciakönyvnek a szintaktikákról szóló részét már elolvastam, és a php-ban is ott tartok, de például a referenciakönyv alapján nem értettem az include-ot, amit a php könyv alapján azonnal vágtam (holott kicsit máskép működik a php-ban az include, mint a c-ben, de ez csak azért van, mert a php szkriptnyelv és nem kell lefordítani). Egyébként a szintaktikákat nagyából vágom, már csak az osztályok és az objektumok vannak hátra (meg a pointerek-el is eléggé hadilábon állok, de lehet, hogy ha befejeztem a php szintaktikás részét, akkor visszatérek a c-re.

Egyébként az én tudásommal nem olyan egyszerű valami értelmes program megírásába kezdeni. Nem tudom az oprendszer specifikus függvényhívásokat, meg fájlkezelést úgyhogy ez elég problémás.

( zedorg | 2003. 01. 03., p – 12:35 )

Quote:

On 2003-01-02 14:30, trey wrote:

Quote:

On 2003-01-02 14:26, zedorg wrote:
Szerintem el kell menni iskolaba:-)) .....



Hehe. Pedig mennyi ember van, aki autodidakta modon tanult meg programozni... Szerintem ezzel tobben vitatkoznanak... :-Z


Hat en is autodidakta modon, de mivel tanitottak iskolaba is, azaz ugy mondhatnam igazabol onnantol kezdve erdekelt igazan (basic meg c64-et ne vegyuk most a korbe), es nagyon sok embert latok aki magatol probalgat probalgat de itt marad vagy nehez tovabblepnie. Nem mondom hogy mindenki mert van akinek van hozza erzeke es mint en is "konnyen" megerti, megcsinalja, rajon:)
Az hogy tanitjak egy +, marpedig az ido sokat szamit, es sokat is erhet. Sztem :)

( siromega | 2002. 11. 17., v – 20:50 )

BaliHB:
Valaki itt irta elottem, hogy programozas != kodolas, es ez igaz. A meglevo algoritmusok hasznalata, uj algoritmusok kitalalasa a tudomany :].
Altalaban a Pascal-lal szoktak kezdeni a programozas tanitasat, mert "demonstracios nyelvkent" ugy, ahogy hasznalhato, utana jon a C, C++, Java, stb. Szerintem egyebkent, ha kozelebb akarsz kerulni a programozashoz, nem szukseges a Pascal megismerese. Elso nyelvkent nem szoktak a C-t ajanlani, de en megis ezt tennem :]. Ugyanis C-ben eleg komoly dolgokat lehet veghezvinni (lsd. Linux :]), raadasul Linux, Unix, ... kornyezetben meglehetosen "eros" fejlesztoi eszkozok allnak a rendelkezesedre.
(Majdnem) 0-rol indulva valami ilyesmi "algoritmust" :] ajanlanek neked:
- alapveto vezerlesi szerkezetek megismerese (if-then-else, for, while, do while, case),
- Brian W. Kernighan - Dennis M. Ritchie: A C programozasi nyelv c. konyvenek beszerzese (errol a portalon is talalsz a konyvek kozt leirast. Tenyleg alapmu, naaagyon jo),
- vi hello.c, gcc -o hello hello.c ;]]
- innentol meg nincs megallas ;].

Ha dobsz ram egy emailt, tudok kuldeni nehany jegyzetet, ilyesmit.

Sok sikert, udv.

( zedorg | 2003. 01. 03., p – 12:36 )

Quote:

On 2003-01-02 14:30, trey wrote:
Hehe. Pedig mennyi ember van, aki autodidakta modon tanult meg programozni... Szerintem ezzel tobben vitatkoznanak...


Hat en is autodidakta modon, de mivel tanitottak iskolaba is, azaz ugy mondhatnam igazabol onnantol kezdve erdekelt igazan (basic meg c64-et ne vegyuk most a korbe), es nagyon sok embert latok aki magatol probalgat probalgat de itt marad vagy nehez tovabblepnie. Nem mondom hogy mindenki mert van akinek van hozza erzeke es mint en is "konnyen" megerti, megcsinalja, rajon
Az hogy tanitjak egy +, marpedig az ido sokat szamit, es sokat is erhet. Sztem

[ Ezt az üzenetet szerkesztette:: zedorg 03-01-2003 12:37 ]

( siromega | 2002. 11. 17., v – 20:59 )

Azt meg kifelejtettem az elozobol, hogy nagyon sokat lehet tanulni mar megirt programok forraskodjabol is, ha "nagyjabol megerted azt". Ez alatt azt ertem, hogy a forraskod tiszta, vilagos, es ismered azokat az alapveto dolgokat (vezerlesi szerkezetek, fuggvenyhivasok, makrok, pointerek, stb.), amiket az adott program iroja alkalmazott.

( bitfakk | 2002. 11. 18., h – 08:40 )

Hali!

En azt javasolnam, hogy kezdj valamo proceduralis nyelvvel (Linuxon a C a jo valasztas ) aztan terj at valamilyen objektum orientalt nyelvre: pl java. A szarozas/programozas arany szerintem igy egeszen elfogadhato erteket vesz fel

Laci

ps: a HTML nem programnyelv, hanem dokumentum formatum.

( BaliHB | 2002. 11. 18., h – 16:20 )

Az az igazság, hogy nem akarok áttérni objektum orientált nyelvekre. Inkább a c után az asm vonz jobban (és késöbb valószínű azt fogom használni). Az objektum orientált nyelvek általában csiga lassúak és nekem sokat számít a sebesség (c és c++ között is ha jól tudom, már valami 1% eltérés van sebességben).

Jól vettem ki a szavaitokól, hogy a programkód megírását külön választjátok a program megírásától?

( siromega | 2002. 11. 19., k – 00:29 )

Assembly? Haaat. Attol fugg mondjuk, hogy mit akarsz irni.
Assemblyt hasznalva valoszinuleg vmivel gyorsabb kodot fogsz elerni, de nem biztos, hogy megeri. Altalaban az assemblyt - legalabbis szerintem - ugy eri meg hasznalni, hogy beagyazod egy magasabb szintu programozasi nyelvbe (mondjuk C :]), es igy gyorsitasz a programon.
Peldaul van egy ciklusod, aminek a magja mondjuk 15000-szer ismetlodik. A ciklusmagot megirod assemblyben, de az egesz programot nem (igy az i/o utasitasok, if-then-else szerkezetek stb. megmaradnak C-ben), igy eleg sokat gyorsitottal a programon, megsem kellett assemblyben szaroznod olyan dolgokkal, ami C-ben mondjuk csak egy sor, assemblyben meg egy rakat utasitas.

De ez csak egy velemeny, ha valaki asm-bajnok, plz ne haragudjon, es ne is kovezzen meg ;].

Az "algoritmuskitalalas -- kodolas"-hoz talan annyit, hogy egy egyszeru problema megoldasahoz nem kezd el az ember rajzolgatni, meg jegyzetelgetni, stb, egy komolyabb feladat eseten azonban mar mindenkeppen erdemes tervezgetni. Ilyenkor az ember nezegeti a plafont, nem szol senkihez, ha szol, akkor is csak bunkon, mindenfele vad dolgokat ir kis cetlikre es sokat karomkodik ;]]]]. Persze kicsit kisarkitottam.
Magyarul ugy erdemes leulni a gep ele, hogy "megvan az algoritmus". Legalabbis nehany alapotlet. Aztan kozben ugyis eszedbe jut egy csomo dolog, hogy mit kene maskepp, es a vegen lehet, hogy teljesen mas dolog sul ki a dologbol, mint amit terveztel :]

Uff.

( Fretyo | 2002. 11. 19., k – 10:20 )

A sajat programozasi tortenetem meselem el, remelem nem untat titeket majd! Meg kozepiskolaban jartam programozo szagkorre (I - II -ig ) es pascalal kezdtuk! Ebbol a korszakbol tobb olyan program szuletett, amire ma is buszke vagyok! Aztan negyedikben ujra kevdett kaptam, mert meg volt a felveteli eredmenyem, a szegedi kozg. prog. mat-ra! Ekkor ujra megertettem a regen irt programokat es eltunodtem, hogy a feneben tudtam akkor ilyen programokat irni! A suliban jott a jol bevallt tanitasi mod algoritmusok pszeudokodok emelett pascal, c, c++, asm, java stb. Ezekkel a nyelvekkel csupan 1-2 honapig
foglalkoztam, sajnos! Most olyan szinten vagyok, hogy az alap megvan, mas programokat viszonylag hamar megertek, de magamtol nem tul sok mindent tudnek megirni igy spontan!
Szerintem a programozas olyan, hogyha sokat foglalkozol vele, akkor mar hetek alatt is oriasit tudsz fejlodni es ugy belelendulsz, hogy megy mint a karika csapas! Ha leallsz 1 - 2 esetleg tobb hetre is, akkor kezdodik az egesz elorol! Persze elkepzelheto, hogy csak nalam van igy!

A tanacsom az, hogy fogadd meg az elottem irt sorokat, mert szerintem is igy kell elkezdeni a programozast, es foglalkoz vele minnel tobbet! Aztan gyoz majd aludni, mert 1 - 2 problema megoldasa elalvas elott ugrik be, v epp ez nem hagy majd beken! Ja es jarj bulizni sokat, nehogy behulyulj! "Remelem nem bantottam meg ezzel senkit!!!!!!!"

ui.: Csipazom ezt a forum dolgot, kar hogy nincs chat!

( siromega | 2002. 11. 19., k – 12:59 )

Az a legjobb, amikor az ember lefekszik "Hagyom a francba az egeszet, faj a fejem, majd holnap folytatom!". Az agyban forgolodsz, nem birsz elaludni, mert tele van a fejed. 20 perc mulva kiugrasz az agybol, bekapcsolod a gepet, es 5 perc alatt megoldold azt, amin elotte tobb orat szaroztal. ;]
Csomoszor volt mar velem ilyen, szinte mindig bejon. Utana aztan megy az alvas rendesen :]
Udv.

( BaliHB | 2002. 11. 19., k – 19:44 )

Valamilyen szinten már tudok programozni, de csak valamilyen szinten. Pascalban is tudok (de abban még kevésbé, mint c-ben). Az asm-et sem gondoltam úgy, hogy kizárólagosan, de persze, ahol lehet, ott azt szeretném használni (az álmaimban egy olyan 3d motor jelenik meg, ami szebb és realisztikusabb, mint a mostaniak és 486-on is akadás nélkül fut :)))

Az algoritmus kitalálásával még ugyan nem volt annyi gondom, de azt tudom, hogy mikor az ember már azt hiszi, hogy beírta azt a kódot, amit kellett és fordítaná le, akkor úgyis tele lesz hibával (a legtöbb a sor végi ; :)))

Ma bevittem a suliba a programozzunk c nyelven-t és a c referenciakönyvet. Rájöttem, hogy egymagukban semmit sem érnek, de együtt már egy csomó dmindent megértettem (pl, hogy mire való a void, mert azt tuttam, hogy nem térít vissza értéket úgy a függvény, de a frász se tudta, hogy az ugyan mire jó, aztán megvilágosodtam, hogy nem mindíg kell nekem egy visszatérési érték, meg rájöttem, hogy milyen poén olyan programot írni, ami mindíg egy errorral zárja a main függvéynt, meg megértettem, hogy hogy lehet egy parancssori programnak paramétereket adni. Szupi. Haladok, mint a csiga hazafelé:)))

( BaliHB | 2002. 11. 19., k – 19:45 )

basszus nem láttam ezt a 2. oldalt. Na mingyá átrágom magam rajta.

( BaliHB | 2002. 11. 19., k – 19:54 )

Hát az biztos, hogy pascalból már semmire sem emléxem
De c valahogy kedvesebb is. Főleg, hogy a változókat lehet függvényeken belül deklarálni, és ha nem akarom, akkor meg is szünnek a függvény végér. Így nem foglalnak annyi memóriát, meg stb.

Holnap már asszem programokat is fogok írni

Bulizok eleget, azzal nincs baj. Az inkább a gáz, hogy a rohadt sulira való tanulásra nem tudom rávanni magam. Matekból és fizikából (amiket egyetemen is használni fogok) vagyok a leg szarabb. Ez azért eléggé zavar, de szerencsére javulni látszik a helyzet. Szóval csak felhozom magam 2. félévben

( bitfakk | 2002. 11. 20., sze – 08:46 )

Quote:

On 2002-11-18 16:20, BaliHB wrote:
Az az igazság, hogy nem akarok áttérni objektum orientált nyelvekre. Inkább a c után az asm vonz jobban (és késöbb valószínű azt fogom használni). Az objektum orientált nyelvek általában csiga lassúak és nekem sokat számít a sebesség (c és c++ között is ha jól tudom, már valami 1% eltérés van sebességben).

Jól vettem ki a szavaitokól, hogy a programkód megírását külön választjátok a program megírásától?



Maganvelemeny:

Ez kuul dolog toled, mert a sebesseg nagyon fontos. A masik fontos dolog pedig az hogy gyorsan tudd hasznalni es konnyen portolhato legyen. Ha te unix parancsokat akarsz irni, vagy nagyon egyszeru programocskakat, akkor jo lesz neked a C. Mellesleg a C-hez a POSIX-ot leszamitva semmilyen api nem szabvanyos. Nincs adatbazis eleresi api, nincs szabvanyos api, nincsenek szabvanyos halozati kommunikacios api-k. (ok, jo TCP socketek, klassz, a tobbit meg majd te irod? Esetleg "vendor binding" megmondod melyik library-t kell hasznalni, esetleg megvenni?)

En ezert szeretek javaban programozni. Majdnem minden megvan amire szuksegem lehet.

Az asm egeszen kivallo dolog akkor ha hardwaret (kernel modul) akarsz programozni. Ha barmi masba belekezdessz vele, belefaradsz mielott befejezned.

Laci

( siromega | 2002. 11. 20., sze – 12:15 )

Quote:

En ezert szeretek javaban programozni. Majdnem minden megvan amire szuksegem lehet.



Azert C-ben is ossze lehet hozni ezt-azt ;]].

Quote:

Az asm egeszen kivallo dolog akkor ha hardwaret (kernel modul) akarsz programozni. Ha barmi masba belekezdessz vele, belefaradsz mielott befejezned.



Ezzel teljesen egyetertek.

udv

[ Ezt az üzenetet szerkesztette:: siromega 20-11-2002 12:17 ]

( bitfakk | 2002. 11. 20., sze – 13:02 )

Quote:


Azert C-ben is ossze lehet hozni ezt-azt ;]].



Mindent ossze lehet vele szedni, de mi van ha pl csereled az adatbazisodat a szoftver alatt? Szoval en a szabvanyossagot hianyolom belole.
Mas pelda: egy corba klienst irsz, akkor #include .
Honnan veszed hogy mindenki egyetert veled abban hogy az orbit egy tok jo orb?
Igen, lehet varazsolni, makrozni, meg mindent csinalni, csak ez nem mindig jon be.

Laci

( bitfakk | 2002. 11. 20., sze – 13:04 )

de gaz, bocsi, az include utan tagnek vette a szovegemet kepzeljetek utanna egy "orbit/orbit.h" -t

Laci

( BaliHB | 2002. 11. 20., sze – 15:57 )

Na most tuti ki fogtok röhögni.

Azért szeretném megtanulni az asm-et, és ac-t, mert saját oprendszert szeretnék írni saját 3d motorral. Tudom, hogy ez így elég viccesen hangzik., főleg, hogy a jelenlegi tudásom olyan 0 körüli.
Viszont az hajt előre, hogy milyen teljesítményt tudna nyujtani egy olyan 3d motor, ami az oprendszer kernelébe van beleépítve. (krosszplatform nem akarok programozni, mert win-t nem csípem)
Tudom, hogy az asm időigényes. Nem is akartam mindent abban írni. De akkor is érdekel az asm.

Mondjuk addig nincs értelme véleményt mondanom semmiről, amíg nem ismerem eléggé. Nem flame forúmnak indítottam ezt a fórumot.

( trey | 2002. 11. 21., cs – 07:58 )

Quote:

ui.: Csipazom ezt a forum dolgot, kar hogy nincs chat!



Nem tudom, hogy chat alatt mit ertesz, de irc szoba van mar lassan 3-4 eve.

A szobat megtalalod a OpenProjects-en (irc.openprojects.net) a szoba neve #debian.hu

estenkent egy 20-30 ember bioztos van, a legnagyobb forgalom akkor van...

Udv: trey

Hogyúgyvan! :) Van vmi. nagyalakú zöld adatstruktúrák, algoritmusok című könyv, azt érdemes forgatni, illetve magának a megoldandó feladatnak a lebontását, a programtervezést kell először megtanulni; hogy most algoritmus, vagy objektum alapon, azon lehet vitatkozni :) de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a programozási nyelv elemeinek, szintaxisának ismeretétől még nem fogsz tudni programozni, csak programot írni.

Gyors eredményt papíron is el lehet érni, igen-igen szép folyamatábrák, illetve algoritmus-leírásokkal bíbelődve, majd pedig az így "megszült" alkotásokat egy-két-hár-sok nyelven lekódolva, hiszen ez utóbbiakhoz "csak" a nyelvtant kell ismerni.