PhD hallgató + "titkárnő" jogilag vizsgáztathat BSc-s hallgatókat?

Közösségi kerekasztal

Ha a tanár éppen utazás miatt nem elérhető, akkor szerintetek jogilag helyes az, h. kis PhD-s hallgatók vizsgáztatnak, és adnak jegyet BSc-s hallgatóknak egy egyetemen?

/ismerős kérdésének továbbítása/

köszi.

  • 5630 megtekintés

( mspike | 2011. 06. 06., h – 11:35 )

Szerintem nincs ezzel baj, csak épp az ismerősödet nem kedvelte valaki, vagy csak nem tanult, és most nem tetszik neki... Szerintem ha nagyon őszinték vagyuk, csak azt lehet "csontra megszivatni" aki nem tudja az anyagot. Aki vágja azt genyó tanár, titkárnő akárki is csak 2-esig tudja szivatni :) Nálam ez volt Digit techből, nagyon jól ment, a tanárnő 1x ki tudja miért (komolyan nem értem) bekattant leordibált, én szépen kérdeztem tőle mit is tegyek, hogy jó legyen végül év végi előre elkönyvelt (értsd megkapott jegyet) 5-ösből 2-re sikerült lealkudni :) Feleltem minden laboron, minden jegyzőkönyvem visszadobta... (Végén kérdi akarok-e hármasért felelni, mondom nem, Na erre bukott ki a legjobban, itt már komolyan élveztem a helyzetet) de kit érdekel ? Ha görbül jó. Ha meg személyes gondok adódtak, kell menni másik tanárhoz, esetleg megreklamálni a Dékánnál... de úgyis a tanuló (már előre is bocsi) "Xaszik rája".

Viszont jogilag: Nem nem helyes, nekik ez biztos nem szerepel a munkakörükbe, más a helyezet ha a PhD emberke éppen oktatóként működik, mert hogy azt nekik kell mielőtt meglesz a levél...

Hahahaha!

"Szerintem ha nagyon őszinték vagyuk, csak azt lehet "csontra megszivatni" aki nem tudja az anyagot. Aki vágja azt genyó tanár, titkárnő akárki is csak 2-esig tudja szivatni "

Muhahahaha!!! Muhahahaha!!! Muhahahaha!!!
Tudnék mesélni. De nem teszem, inkább röhögök. Hátha neked szerencséd lesz.

Köszi, én már végeztem bsc-vel, most tervelek msc, de ezt már külföldön munka mellett... Nekem eddig ez a taktika bejött mint azt adott esettel be is bizonyítottam, de mesélhetek neked Sch. tanárbácsiról :) 6x mértem le egy ellenállás osztót mire elfogadta :):):) A kiváló technikusit meg használhattam vonal vezetőnek :)

Ez már nem neked, csak úgy általános:
Küzdeni kell és megtanulni ügyesen csendbe szívni, és mindig a lehető legjobban felkészülni. Ennyit tehet az ember. A többi szerencse kérdése, de figyelem ha nem készülsz akkor hiába vered a nyálad, hogy soha nincs szerencséd meg ki a genyó, az bizony a te bajod...

Szerk.:
még 1 gondolat, tanulni csak megfelelő alázattal lehet :) És ez nem azt jelenti, hogy behódolsz, csak azt, hogy meg kell adni a kötelező tiszteletett és udvariasan kell mosolyogni mikor valaki a ba... érted :)

++
Tökéletesen igazad van! Tegnap történetesen volt ilyen eset államvizsgán. Nem szakmai tanár művelte, ráadásul három kollegája veszekedett vele másfél órán át. "Politikai" okokból kellett buknia a hallgatónak. Ezt mindenki tudta.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Hát ez a beszólás, maximum egy túlképzett általános iskolai tanár vs. egy alacsony tudásszomjú gyerek esetében lenne nem igaz.

Ezzel szerintem minden egyetemen / középiskolában oktató tisztában van, a probléma az "okos sráccal", hogy úgy tűnik ő nem értette meg az oktatás és számonkérés célját és lényegét, ami nem a tanár-diák közti "én okosabb vagyok nálad" versengés...

Persze ha ez a félreértés és a fiatalokban ezirányban buzgó (bár oktatásban sokszor csak féloldalas) tanárral szembeni versenyszellem és önbizalom motorja a haladásnak, nem pedig kifogás a nem tanulásra akkor nincs különösebben baj vele, sőt!

( apal v | 2011. 06. 06., h – 11:36 )

asszem olyasmi van hogy vizsgaztatni (kollokvaltatni vagy hogy mondhatjak ezt) nem, de gyakjegyet ma'r adhat phd hallgato', aka'r msc-seknek is. legalabbis 3-4 eve, mikor bsc/msc me'g nem igazan volt, akkor kb ez volt a helyzet.

jogilag ilyenkor egyebkent (akarmilyen szituban is), az adott tanszek vezetoje fele' kell elindulni, abbol baj nem lehet. legalabbis anno engem mindig a tszv-hez kuldtek ha valakivel nem sikerult valamit beiratni.

( szemet | 2011. 06. 06., h – 11:38 )

Nem tudom, de az biztos, hogy ha a jogszabályok tiltanák akkor azok nem lennének túl életszerű szabályok.

Megbecsülhető Pl. ebben az esetben mondjuk egy 500 fős évfolyam szóbeli vizsgája az erre egy személyben kijelölt tárgyfelelős/óraadó professzornak hány óra folyamatos vizsgáztatást jelentene.

Nyilván ha lenne ilyen szabály, akkor maradna a már tömegoktatási okok miatt egyébként is túlreprezentált írásbeli kizárólagossága, mert azt javíthatja TITOKBAN bárki... ;)

( bigacsiga | 2011. 06. 06., h – 11:39 )

Mit mond a Tanulmányi és vizsgaszabályzat?
Szerintem ha szóbeli volt a vizsga akkor lehet vitatkozni. Írásbelinél a vizsgáztató nagyjából nálunk arra van, hogy a beszélgetéseket a minimálisra csökkentese, kiszúrja a puskázást. Arra bárki jó. :)

http://bigacsiga.net

( zsoltt | 2011. 06. 06., h – 11:41 )

"kis" PhD -s hallgatók?
Ennél azért több tiszteletet érdemelnek, szerintem.

Amúgy meg nyilván nem saját jókedvéből csinálja, hanem tanszéki magasabb rangú kollégája, vagy témavezetője megbízta.

( Beanie | 2011. 06. 06., h – 11:41 )

BSc-s hallgatonak siman, de meg MSc-snek is teljesen megszokott. Sot, PhD hallgato siman lehet diplomamunka konzulense is, ami azt jelenti, hogy arra is o ad jegyet. En nem vagyok amugy PhD hallgato, de ha az lennek, a "kis Phd hallgato" kifejezesmodot kikernem magamnak. Ok mar regen elvegeztek azt, amit a BSc-s hallgato meg csak elkezdett, sot mar sokkal tobbon tul vannak. Az egy kerdes, hogy ertelmes-e az egyetemi oktatas, de ok legalabb atverekedtek magukat azon a sok ev gyotrelmen. Masreszt pedig sok esetben a "kis PhD hallgato" sokkal jobb arc, mint a hatvanas docens, aki meg nem tomegkepzesben csinalta az informatikat, es fogalma sincs rola, hogy mekkora szopas manapsag az egesz. Szoval en azt mondom, kussolni kell es tanulni, maximalisan kihasznalni minden lehetoseget, meg ha nem is a legfenyesebb a felsooktatasunk. Nem konkretan az ismerosodnek szol, hanem az altalanos elegedetlenkedo magatartasnak, amit mostanaban latok.

BSc-s diplomaval BSc-s szakdolgozat konzulense, MSc -s diplomaval MSc-s szakdolgozat konzulense lehet az ember.

sokan nem izmoznak erre, de van, aki fel szokta tuntetni a temavezetoje nevet is a CVjeben, mert esetleg o is olyan neves szemely, aki nem vallal el barkit, aki az utcarol beszakad :-)

Lehet nem törvény, de nálunk (BME-TTK) ez a szabály.
http://www.ttk.bme.hu/tema-bekeres.htm
Ezen belül "tudnivalók a témavezetőről":
"Diplomamunka esetében a témavezető rendelkezzen legalább PhD (kandidátusi) fokozattal, a szakdolgozatok témavezetője felsőfokú végzettségű szakember legyen"

( ironcat | 2011. 06. 06., h – 13:17 )

Arról a TVSZ-nek kell nyilatkoznia, hogy a "tanár" távolléte esetén ki intézkedik a helyettesítésre. Az általam ismert szabályzatok ezt a jogot a tanszékvezető kezébe helyezték. De elképzelhető más megoldás is, ehhez a konkrét intézmény vizsgaszabályzatát kell elolvasni.

Másrészt a "tanár" nem véletlenül szerepel idézőjelben. Ha több előadó is fel van sorolva az adott tantárgynál (pl. a Neptunban, vagy hasonló programban), akkor általában mindegyik vizsgáztathat. Azt, hogy egy PhD-nek mire van joga, szintén az adott intézmény szabályzatai alapján lehet eldönteni.

Tehát a konkrét oktatási intézmény ismerete nélkül ez nem egy eldönthető kérdés.

( Caro | 2011. 06. 06., h – 13:23 )

MSc hallgatók nálunk már gyakot is tartanak, amin ZH-t is iratnak és javítanak. Szerintem nincs elvi akadálya, hogy egy PhD hallgatónál is vizsgázz, ha annyira jóban van a tanárral. Ha a tanár megbízza ezzel, akkor megcsinálja neki.
De ettől még hivatalosan az oktatónál vizsgázol, mert ő írja be a jegyet. Hogy kivel beszélgetsz, az ebből a szempontból mindegy szerintem.

( vl v | 2011. 06. 06., h – 13:44 )

Emberek, látszik, hogy nagyon nem vágjátok a lényeget: aki a tantárgy felelőse, ő felel az érdemjegyekért. Az mindegy, hogy az a jegy úgy áll elő, hogy megbízza a phd-s diákját, aki mond egy jegyet, és a tantárgyfelelős kérdezés nélkül azt a jegyet adja a diáknak; az a lényeg, hogy a titkárnő, meg a phd-s, ha nincs neki delegálva a jog, nem írhatja alá a zindexet, meg nem írhatja be a jegyet az online hallgatói nyilvántartásba. De ha a tantárgyfelelős megbízik bennük, akkor neked, diákként, nem releváns, hogy ki kérdezett ki, és ezen kár is izmozni. Ha problémád van a konkrét személlyel, a viselkedésével, akkor első körben nyilván megkérdezheted erről a tantárgyfelelőst, ha viszont ez nem segít, vagy eleve vele van problémád, akkor én utána a oktatási dékánhelyettes fogadóóráján folytatnám.

Tegyük hozzá, hogy aki nem tud, az jobb, ha nem is megy panaszkodni, aki meg tud, azt ritkán szokták meghúzni. Az meg, hogy 2-es, vagy 5-ös, az halál mindegy. Szerintem.

A tantárgyfelelős személyét (általában) a tantárgyi program tartalmazza. Van olyan intézmény, ahol a tantárgyi programban az oktatókat is felsorolják. Van olyan, ahol nem. Intézményfüggő a dolog. Azt hogy ki lehet tantárgyfelelős, szintén az adott intézmény szabályzatai tartalmazzák.
Maga a tantárgyi program hosszabb időszakra készül, nem módosítják félévenként. Ebből következően előfordulhat (velem is többször megesett), hogy a tantárgyfelelős egy adott félévben nem oktatja az adott tantárgyat. Ilyenkor természetesen osztályozni sem fog. Az osztályzás a tantárgy meghirdetésekor kijelölt oktató(k) dolga.

( neutrino v | 2011. 06. 06., h – 13:47 )

Ürülne a haverod ha kis PHd-s lehetne...
-------------------------
127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1

( saxus | 2011. 06. 06., h – 14:56 )

Fu ember, azert a kommunikacio megint nem az erosseged...

Egyebkent lattam mar nem egyszer olyat, hogy felsobbevesek/egyel feljebbi kepzesen levok segitenek a tanarnak ZH-t/vizsgat javitani. PhD-snak meg AFAIK kotelezo is egy felevet tanitania.

(Egyebkent ahogy irtak, tobb tiszteletet nekik. Mar csak azert is, amiert vegigszenvedtek addig a felsooktatast).

----------------
Lvl86 Troll

( vol4 | 2011. 06. 06., h – 22:16 )

Ha az "ismerős" most kis BSc-s, akkor mire kis MSc-s lesz (ha lesz), lehet, hogy a mostani kis PhD-s hallgató már nagy PhD-s lesz. Biztos, hogy össze akarja rúgni vele a port? :)

( kmARC v | 2011. 06. 07., k – 08:47 )

Azért a posztolón kívül is van itt egynéhány eltévedt ember...

Van ez a vélemény, hogy "Ha tudod, úgysem buktatnak meg", stb. Jó kis magyar felsőoktatásos hozzáállás. Mi van akkor, ha én nem a kettesre hajtok, ez még senkiben nem merült fel, nem igaz?

Kicsit átérzem a "kis PhD"-s szóhasználat szájízét. T.f.h. van egy prof, aki már látott egyet, s mást, mindenkinél jobban tudhatja az adott anyagot. Ha szóbelizik nála egy diák, akkor ez a prof már nemcsak azt nézi, hogy mennyire vág minden kis képletet a vizsgázó, hanem a teljes anyagra való rálátást, hozzáállást is, és ezt is értékeli.

Erre egy kis PhD-s sokszor képtelen, és ezért hajlamos rosszabb jegyet adni.

De ez csak egy use case, egy példa volt, lehet, nincs is ilyen...

Engem az zavar, ha nem ugyanolyan bírálati szempontok alapján kapok meg egy jegyet, mint más hallgatótársam. Mivel a köztársasági-pályázatnál sehol nem kérdezik, hogy "és a nehezebb vizsgán kaptad-e ezt a szar jegyet?"

De ez akkor is igaz, amikor pl. két tanár tartja az órát, és külön vizsgáztatnak. Amúgy meg, ha valaki TUDJA az anyagot, akkor arra nem lehet nem ötöst adni. És ebbe vastagon beletartozik az anyag átlátása is.
Egy féléves tárgynál az anyag annyi, amennyit leadtak, az abban lévő összefüggéseket kell látni, s mivel a PhD hallgató is valószínűleg megcsinálta már azt a tárgyat, ezeket neki is látni kell. Az adott tárgyon túlmutató összefüggések ismeretét meg nyilván egyikük sem várhatja el.

( kisg v | 2011. 06. 07., k – 09:47 )

Én voltam már "kis PhD"-s (BME VIK infó), aki vizsgáztatott. A jogi részét már leírták korábban. Viszont a többi lelkiismeretes kolléga nevében is szeretném visszautasítani azt a feltételezést,hogy részrehajlóan, nem a legjobb tudásunk szerint végeztük a munkánkat. Tapasztalataim alapján sokkal valószínűbb, hogy a kedves BSc-s kolléga:
- nem járt be órára
- nem tanult a vizsgára
- nem is érdekli az egész
- de az arca nagy

Majd ha a kedves Bsc / Msc hallgatók eljutnak odáig, hogy nekik az a jó, ha a diplomájuk értékes, ergó:
- sok az anyag (több mint most -> akkor beleférne sok fájóan hiányzó dolog is)
- kemények a vizsgák
- emiatt sokan megbuknak
- jóval kevesebb az újrapróbálási lehetőség
- emiatt hamarabb kihullanak a nem odavaló hallgatók
- emiatt aki odavaló, arra több erőforrás (oktató, laborhely, eszköz ... stb.) jut

és azért fognak lobbizni, hogy ez így is legyen, akkor majd elkezdhetünk beszélgetni, hogy mit és hogyan kéne az oktatóknak másképp csinálni.

Üdv,
Gergely

Ui: Negatív példák a tanárok és phdsek között is akadnak természetesen, de szerintem a BME VIK-en legalábbis, egyáltalán nem ez a jellemző.

Ui: Negatív példák a tanárok és phdsek között is akadnak természetesen, de szerintem a BME VIK-en legalábbis, egyáltalán nem ez a jellemző.

Khm... Orosz Laszlo? Nemeth Gabor? Nehogy azt mondjuk mar, hogy ezeknek az embereknek a hozzaallasa normalis. :) Habar az elobbi nem VIK-es, de VIK-eseket tanit, szoval amugy is szivnak miatta sokan. Meg habar szakiranyon mar nagyon korrekt volt, az elejen LZ sem volt sokszor igazsagos. Vagy a szoftlab3, amibol nincs normalis gyakorlat, a Csebfalvi, a targyfelelos meg soha nem valaszol a levelekre. Tobbszor irtam neki anno kulonbozo dolgokban, aztan ezutan a kert infokat spontan kirakta valamikor a honlapra, de valaszolni egyszer sem vette a faradsagot. Doktoranduszok kozul meg MIT-en volt valaki, aki tartott egy iszonyat szar labort, ahol kb. semmi sem mukodott, amit elokeszitett, utana meg adta a szar jegyeket a jegyzokonyvre. Tobb korrektseget vartam volna tole azutan, hogy a merese ekkora szar volt.

Amugy alapvetoen a rendszer szar, ez talan nagyobb gond, mint egy-egy oktato szemelye...

De alapvetoen egyetertkek veled, en is utalom azokat a hallgatokat, akiket rohadtul nem erdekli az egesz csak arcoskodnak. Vannak olyan tantargyak, amik engem sem erdekelnek, de kussolok es tanulok es at is megyek. Abbol meg ami erdekes es fontos szamomra, azt komolyabban veszem.

Orosz László nagyon jó tanár. Jól tudja amit tanít, emellett szigorú, de korrekt. Egyetlen nem szimpatikus szokása az a káromkodás, de mindig olyankor káromkodik, amikor a hallgatók felidegesítik. Lehet hogy én nem akadnék ki nyilvánosan ilyen könnyen, de valóban kimondottan dühítő amit a hallgatók olykor megengednek maguknak.

Szerintem jó, hogy van.
"szívnak miatta sokan", miért, a diploma automatikusan jár annak, akit felvettek az egyetemre?

Hat figyelj, abban tok egyetertek, hogy viselkedjenek a hallgatok, de en nem hozza jartam, hanem angolra, es anno vizsgan o is volt felugyelni. Elultetett, de nem lattam, hogy hova mutatott, es visszakerdeztem, hogy ide vagy ide. Erre elkezdett ordibalni, mint egy idegbeteg fasz es majdnem kizavart a vizsgarol. Ez alapjan szamomra Orosz Laszlo akkor is egy szanalmas emberi nulla marad, ha amugy kurva jo fizikus. Es egyebkent az angol kurzust tarto tanar is egyszer egy kisletszamu konzultacion csendben megjegyezte, hogy nagyon elege van mar ebbol a paradebol, csak sok a bonyodalom a terem foglalassal meg szervezessel, ezert nem akar kulon vizsgat szervezni.

Orosz Lászlót ne tessék szidni, ameddig az informatikusoknak és villamosmérnököknek általános iskolás fizikát kell magyarázni egy-egy gyakorlaton.
Fizika 2i (kereszten)-ből nemrég olyan vizsgafeladatsor volt, ahol a 10 számolós feladatból 7-et középiskolás ismeretekkel meg kellett volna tudni oldani, mégis elég sokan elhasaltak rajta.
Amúgy meg Orosz első diplomája villamosmérnök, tehát valószínűleg nem kér mást, csak ami nekik akkoriban volt a szint.

Mondjuk épp a fizikát nem kellene erőltetni, mert az egyik legkevésbé jól elmagyarázott tárgy. Mert ugye az az apróság nem tűnik fel senkinek, hogy mondjuk szakközépben mennyi és milyen fizikát tanítanak, kontra a gimiben mennyi és milyen fizikát. Nekünk a haverommal szerencsénk volt, ő szakközépbe járt, ezért a villamosságos cuccokat tudta jobban, én meg gimibe, úgyhogy a többit.
Meg amikor a kedves tanár úgy kezdi, hogy körintegrál kutyaf@sza, és néznek a kedves diákok, hogy ez mi, mert a legtöbb gimiben is max érintőlegesen vették az integrálást, az azért elég gáz. Talán mintha annyi módosítás lenne, hogy egy félévvel később van fizika, de valójában én az infósoknak max. 5 kredites felvehető tárgyként tanítanék.

Elektronika egyébként dettó, az is valami iszonyatosan rosszul összerakott tananyag volt az én időmben (Info99).

Sokmindennel egyetértek.

Gimnáziumban én voltam talán a legjobb fizikából az évfolyamban, nagyon szerettem. Ahogy bekerültem az egyetemre (BME-VIK, villanykar), egy szót sem értettem az egészből, az olyan dolgokból is alig, amik előtte teljesen érthetőek és világosak voltak. Az első órától kezdve fizikán, matekon, mindenhol mentek a deriváltak, integrálok, meg minden egyéb. Noha hallottam már deriválásról és integrálásról gimnáziumban, alapszinten "csináltuk" is, de ez sok volt. Egyszerűen kb. 2 hét alatt elvesztettem a fonalat és a fizika iránti szeretetemet.

Orosz doktor úr egy egyéniség, többször mondta órákon, hogy akit nem érdekel, ne menjen be. Aki viszont bent van, ne dumáljon. Ezek után jogos, ha kiakadt, hogy dumálnak egyesek, az más kérdés persze, hogy kissé elemi erővel tört ki belőle a düh. Alapvetően szerintem is korrekt manus, de a tárgya akkor is nehéz :)

Végigszenvedve a matekokat, fizikákat, villanytanokat, elektromágneses tereket, a Lantos-féle hírhedt irányításelméletet, robotikát stb. arra jutottam, hogy rosszul működik az oktatás: nem csak a nyomorult képleteket kellene nyomni, hanem néha három magyar mondatban el is mondani, mi az, amiről szó van. Utána már nagyobb eséllyel fogjuk megérteni a képletet is. Képletből visszafelé megérteni a lényeget sokkal nehezebb, és sajnos nem született mindenki matematika- vagy fizikatudósnak, mégha egyetemre is jár... ezt nem ártana tudnia néhány oktatónak. 5 évvel a diploma után lényegében semmilyen képletet nem tudok visszamondani, nem is érdekel, nem is akarom, nincs értelme. Ami érdemit az egyetemről szereztem, az önálló laborokon volt, méréseken, az ötkredites választott tárgyaimon, és a diplomámból, na meg 1-2 ritka kötelező ötkreditesből. Ahol nem csak elméleti maszlag volt, hanem csinálni is lehetett valamit. Ahol nem a diffegyenleteket skríbolták a táblára, hanem "magyarul" beszéltek és csak a szükséges dolgokkal fárasztottak minket. Ami hasonlított egy kicsit a mérnökségre, nem pedig elméleti matematikusok szellemi olimpiájára.

A másik oldalról, láttam hallgatókat, akiknek a taktikája az "addig nyaggatom a tanárt, míg inkább ad nekem +1-2 pontot, hogy meglegyen a kettes, hármas" volt. Láttam olyat, aki sokkal jobb jegyeket kapott, mint én, mert be tudta seggelni az összes képletet, levezetést, pedig valójában egy kicsit sem értette jobban a lényegét, mint én, de jobb volt a memóriája.

Én így éltem meg az egyetemet, örülök, hogy vége, nem bántam meg :)

--
http://www.open-st.eu

Most nem kerestem utána a topikokban, de mintha itt, huppániában lett volna szó arról, hogy a felsőoktatás nem tanít meg a szakmai dolgokra, azt neked diploma után kell megtanulni, cserébe valami szemléletet, vagy mit ad. Nem lehet, hogy a te esetedben pont ezzel találkoztál? Ha a felsőoktatásban teszem azt ahol programozókat képeznek fontosabb a -mondok valamit- integrálás, elméleti, lexikális tudás, mint az, hogy konkrétan mit is kéne csinálni majd egy munkahelyen (értem ez alatt, hogy programozni esetleg valamilyen szinten talán tanítanak, de optimalizálni estébé nem feltétlenül), akkor tudomásul kell venni, hogy ez van. Nem örül neki senki, de tenni se nagyon lehet, hogy változzék a helyzet.
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Az egyetem szemléletet ad, igen, végülis rendben van, kell is. Ha találkozik az ember valamilyen problémával, akkor kb. tudja mi a tudományos alapja, nagyjából merre kell utánanézni. És azt mondom, erre szükség is van, érezni a hasznát, talán abban, ahogy az ember egy megoldandó feladatra tekint.

Az én bajom az, hogy érzésem szerint túlzásba vitték az elméletet, picit több gyakorlatra lett volna szükség. Programozni nem az egyetemen tanultam meg (hála égnek), sőt, amiből most élek, annak lényegében nem sok közvetett köze van az egyetemhez, hacsak nem nézzük a szemléletet (na jó, meg azon kevés tárgyakat, melyek témájába volt beleszólásom). Vannak tárgyak, amikhez félévekig tartó elmélet tartozott, de lényegében semmilyen gyakorlati alkalmazásukat nem láttuk. Tipikus példa, amikor megkérdeztük a gyakvezért HáRe 1-en, hogy mégis mire használják a valóságban a girátort? Hümmögött :)
--
http://www.open-st.eu

Nemtom, az en idomben NG-nel meg agyimplantatummal is at lehetett menni, ha valaki csak egy PICIT figyelt.

Amikor kozolte velunk, hogy "NAGYON MEG LENNEK LEPVE, ha a holnapi ZH-n nem az lenne a kerdes, hogy" - aztan persze nem okozott maganak nagy meglepeteseket. A ZH raadasul a nagyeloadoban volt, 95% teremtoltottseg mellett. Azokat az embereket, akik ezek utan nem mentek at a ZH-jan, valahogy senki nem tudta sajnalni.

LZ-vel mar komolyabb bajaim voltak-vannak, foleg hogy az altala tanitott szakmat - software engineering - valasztottam, bar Hassan-szakiranyos voltam inkabb.

Egyszer egy sracnak kezebe nyomtam a peldanyomat az UML szabvanyrol, miutan meghuzta LZ egy-ket pont hijan, alaptalanul (a srac tobbi megoldasaa is jo volt, csak ez volt a legpofatlanabb, orditoan hibas resze a megoldokulcsnak). Nem erdekelte, mi van a szabvanyban.

Az urgenek fogalma sincs se az UML-rol, se sokminden masrol se amit "tanit". A slide-jai CMU copy-paste-k, gyakran fogalma nincs, mi van rajuk irva, es a leggazabb az, hogy rajtuk van a copyrightja, ami egyszeruen plagium.

Jo, at lehet menni, nem arrol van szo. De amikor jonnek a kepmutato monologjai... Nem azert jarok egyetemre, hogy ezt hallgassam az eloadasokon, ahelyett, hogy tanitana. Meg csak bunkoskodik mindenkivel, meg a magyarul nem beszelo kulfoldi hallgato fejet is leorditja, aki pedig a tanari padnal ult, szoval lehetosege nem volt barmit is csalni.

LZ-nel ezt az UML-es dolgot nem tudom ilyen mely szakmai szinten megitelni, mert akkor meg nem ismertem az UML-t olyan melyen. Amugy most meg azt gondolom, hogy az UML leginkabb sketch es felhivatalos tervek formajaban hasznos, nagy blueprinteknek semmi ertelme, mert a fejlesztes soran ugyis modosul ez sokszor. Martin Fowler UML Distilled c. konyve is jol elmagyarazza ezt, es a szerzo is javasolja sokszor, hogyha segiti az erthetoseget, akkor terjunk el a szintaktikatol. En ezzel ertek egyet, szerintem ez lenne a konstruktiv hozzaallas a Szoftvertechnologia targy kereteben is. Viszont ja... ha meg pontosan es blueprint-modellezes szinten kell az UML, akkor elvart, hogy LZ is tudja, es a szabvany alapjan javitson. Szakiranyon viszont tenyleg korrekt volt, ott csak az volt a bajom, hogy sok olyat is tanitott, ami szerintem haszontalan. (pl. Java 1.3 alatt futo OO adatbazis, amit iszonyat korulmenyes hasznalni, es mar amugy sem kell senkinek. JPA mennyivel ertelmesebb lett volna.)

Igen, valoban kevesen vagyunk mar olyanok, akik olyan tervet tudnak leadni, ami a fejlesztes soran nem modosul.

Mondjuk az is igaz, manapsag az emberekkel mar azt is nehez megertetni, hogy nem az van, hogy van az elmelet, meg a gyakorlat, hanem o volt hulye, es azt lehet ugy implementalni, ahogy oda van irva.

Valahogy ha en kodolok, mindig sikerul legalabbis :) (Persze tudni kell, mi valo a high level tervbe es mi nem)

A szakmai resze egy dolog, meg az is oke, hogy high level tervet keszitsunk, de ott van az is, hogy nem vilagosak a kovetelmenyek valamilyen okbol, pl. mert az ugyfel se tudja, hogy mit akar, vagy mivel a fejlesztes jelentos idot igenybe vesz, modosulnak a kovetelmenyek, stb. Ha van egy nem olyan nagy, viszont jol definialt feladat, akkor persze meg lehet valositani a tervet egy az egyben, de azert szerintem nem mindig lehetseges, akarmilyen jo kepessegu is valaki. Ezert is mondjak, hogy a software architecting nem mernokseg, de arra epul, nem tudomany, de hasznalja azt es nem is muveszet, de az intuicio es az egyeni latasmod is fontosak benne.

A mernokseg mindig a tudomany es muveszet kozott van.

Tudomany, mert ha pl. azert nem engedem 'kreativ szabadjara' az embereket, mert minden milisecundum teljesitmeny szamit, akkor biza ott olyan tervet kell leadni, ami ezeknek megfelel.

Muveszet, mert harmoniaval es szimmetriaval kell dolgoznunk folyamatosan

Mernokseg, mert pont ugyanazt csinaljuk, mint az epiteszek: egy elo struktura vazat alkotjuk meg, remeljuk, hogy a munkasok nem gondoljak nagyon mashogy, es hogy az ugyfel nem gondolja meg ugy magat hogy azok a feltetelezesek, amikbol kiindultunk, ne maradjanak helytalloak.

Sohase csinalunk egyebkent meg 'tervet' 'egy-az-egyben'; egy projekt nagyon valtozatos tud lenni es nagyon tudni kell, mikor, mit lehet, es mit erdemes kijelenteni a rendszerrol, vagy mikor, milyen valtoztatasokba szabad belemenni az eredeti kijelenteseinkkel kapcsolatban.

Sajnos a BME-n a szoftvertechnológia (korábban PT) tárgy nagyon kevés. Összehasonlításképpen: Karlsruhe-i egyetemen 4 féléves húzótárgy. Nagyon sok mindenről kéne beszélni, sokkal részletesebben, és nagy kár, hogy nincs hozzá gyakorlat.

A szoftlab4-nél is én a RUP erőltetése helyett valami agilisabb módszertant (pl. Scrum) választanék, ahol a gyakvezér a Product Owner szerepét venné fel. Így kevesebb idő menne el a dokumentálásra, több maradna a projektre, és meg lehetne követelni valóban technológiai dolgokat (verziókövetés, build management, automatizált tesztek ... stb.), ami sokkal fontosabb, minthogy a követelményspecifikáció hány oldalas.

Szakirányon, ha még mindig ObjectStore van, az valóban elavult, ha mindenképpen nem SQL adatbázisokról akarunk, akkor esetleg db4o vagy BigTable és társai irányába kellene mozdulni. A JPA valóban sokkal hasznosabb lenne.

Ezzel biztos sokan nem fognak egyetérteni, de pl. Google App Engine kiválóan alkalmas lenne JavaEE bevezetésre: Nyilván egy nagyon korlátozott (és bizonyos szempontból Google proprietary) környezet, de:
- pont a korlátok sokat segítenek tanulás közben
- ad egy szemléletet a skálázható appok fejlesztéséhez
- piacképes tudás
- könnyű megcsinálni a labort hozzá, mert a Google gyakorlatilag mindent készen ad

Üdv,
Gergely

Most nem tudom, hogy van, de nekem (2006-os evfolyam) meg ObjectStore volt.
Amugy egyetertek, hogy keves a szoftvertechnologia. Es hianyzik nagyon a nyelvek es automatak temakor is a BSc-bol, amit mar mastol is hallottam. Viszont mindenki csak arra panaszkodik, hogy ez meg az hianyzik, de az ritkan kerul szoba, hogy mi felesleges.

Pedig nalunk annyi szetdarabolt hulyeseg es annyi felesleges dolog van szerintem. Ha megnezitek kb. minden fejlett orszagban felevente 5-6 targy van maximum, amelyek 6 vagy 5 kreditesek egysegesen. Ellenben nalunk hemzsegnek a 2 kredites targyak, van olyan is, amikor 10 targy van, tesivel egyutt, ami jol szetdarabolja a hallgatok figyelmet. Tapasztalatom szerint sokkal jobban el lehet melyedni az anyagban ha egyszerre kevesebb temara kell figyelni, igy meg a kiegeszito olvasmanyokba is van idom es energiam belenezni. Mert hogy Portugaliaban pl. igy mukodik. Itt jellemzoen 5-6 kredites targyak vannak, es egyszerre kevesebb.

Masik dolog, ez az egy-kettozes. Fizika 1-2, analizis 1-2, halok illetve thsz meg jelek es szabtech is ebbe a semaba illik. Na ezeket kene osszesuriteni egy targyba, amire ugyan tobb energiat kellene forditani, de lehetne pl. redukalni az atfedo reszeket, amit amugy meg kell ismetelni, mert mindenki elfelejt addigra, illetve pl. fizikara info szakon annyira nem epul semmi, hogy abbol egy rovidebb kivonat boven eleg lenne, a halok meg thsz pedig annyira lexikalis dolog, hogy azokat is lehetne kivonatolni. Az, hogy hany protokoll headert ismersz, nem igazan ad semmi szemleletet, aki pedig konkretan ezzel akar foglalkozni, annak eleg lenne szakiranyon megtanulnia. Es maris lenne hely tobb szemleletet ado targynak, pl. tobb szoftvertechnologianak. Ez viszont pont annyira sokretu, hogy siman lehetne tobb targyra osztani, pl. szoftver menedszment, ahol lehetnenek a fejlesztesi modellek, specifikacioiras, stb.; szoftver architekturak, ahova mehetne UML meg architekturak es patternek; illetve mondjuk egy szoftverfejlesztes eloadas, ami a labort kiserne es lenne benne VCS, JUnit, stb.

Aztan nekem MSc szakiranyon itt vannak ezek a lenyugozo nevu tantargyak: "Elosztott rendszerek és mobilszoftverek laboratórium" illetve "Szolgáltatás-orientált és modellvezérelt paradigmák lab.". Na ez meg kimondottan nevetseges. Ez ugy lenne normalis, hogy lenne egy SOA eloadas es gyakorlat vele egy idoben sok kreditert, es ugyanez a modellvezerelt paradigmakhoz, meg a tobbihez. Portugaliaban ez is igy van, volt Mobilszoftverek meg Elosztott rendszerek targyak, ketszer 6 kredit. BME-n pedig haromszor 4, tehat ugyanaz, csak sokkal rosszabb, mert szet van darabolva, es nem lehet annyira elmelyedni benne, raadasul a 3 targy VS. 2 targy problema miatt a laborokat csinalhatom otthon ujra.

Szerintem eszre kene mar venni ezeket az emberi faktorokat is az oktatasban es ugy strukturalni az anyagot, hogy az normalisabban emesztheto legyen, es akkor lehet egybol lenne megint magasabb szinvonal.

bocs, hogy csak ehhez, de:
emberi faktor és oktatás harmonizálása, észak balkánon nem menő. annyi mindent be lehetne okosítani, ami hatékonyabbá tehetné az oktatást (és tanítást varázsolna belőle), de lassan a kreditek száma is kétharmados törvényben lesz, nehogy a köv rezsim javíthasson valamit (mintha eddig akart volna bárki is...).

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Ha megnezitek kb. minden fejlett orszagban felevente 5-6 targy van maximum, amelyek 6 vagy 5 kreditesek egysegesen. Ellenben nalunk hemzsegnek a 2 kredites targyak, van olyan is, amikor 10 targy van, tesivel egyutt, ami jol szetdarabolja a hallgatok figyelmet.

Nem néztem meg, hogy most mi van, de a 90-es években úgy nézett ki, hogy az első 6 félévben volt 4-5 db heti 4 órás/5 kredites tárgy, plusz mellettük 2-3-4 db 2 órás/2-3 kredites pici tárgy (labor/mérés/közismereti/szabadonválasztható/stb.), ill. az első két félévben 6 óra/8 kredites volt az analízis. Ez kb. 5 vizsgát jelentett félévenként, néha 1-1 szigorlattal kiegészítve. SZVSZ ez a tantárgyszám teljesen jól működött az alapképzésben.

Nem azt mondtam, hogy egyaltalan nem mukodik, hanem azt, hogy sokkal jobban mukodhetne. Ezt akkor lehet igazan eszrevenni, ha kiprobalsz egy olyan rendszert is, ami mas. Pl. nekem itt Portugaliaban nagyon tetszett. Es ez nem azt jelenti, hogy konnyebb vagy lazabb. Itt is eleg nehez (milyen hely az mar, ahol a kar 24 oraban nyitva van, hogy a hallgatok bemehessenek tanulni???), viszont gyakorlatiasabb es kevesbe szetdarabolt, valahogy olyan osszefuggobb az egesz. Persze itt is vannak, hianyossagok, pl. portugal emberek termeszete olyan, hogy marha szetszortak, meg mindent utoljara hagynak. Igy pl. ZH-kat, vizsgakat is eszmeletlen soka javitjak ki. Olyan is volt mar, hogy 3-4 emberes beadandot egyedul csinaltam inkabb, mert mar annyira elegem volt beloluk. Ennek ellenre az oktatasuk osszessegeben sokkal jobb.

Ezt mar elmondtam ceges kornyezetben is: a RUP-ot nem azert tanuljatok, mert mindenhol RUP van, hanem hogy egyszer tanuljal meg rendesen dokumentalni, ebben az evtizedben tobbet ugyse fogsz.

Ez nem azt jelenti, hogy nem eleg gyakorlatilas a tanterv, ez azt jelenti, hogy a SCRUM-ban annyi racio van, amennyit egy pikkoloi sor mellett is el lehet mondani, nem kell hozza egy egesz szemeszter.

Ez a scrumosdi le fog egyebkent futni 1-2 ev mulva, mert aze' ez se mindenhova fit (a RUP-pal is az volt a baj, hogy olyan dolgokra meg ugy akartak hasznalni, ahova nem valo), a technikai dolgokat meg jobb szakiranyok szepen viszik be, nekunk mar egyseges kepzesben is kotelezo volt mindharom AUT 1.1-en.

Nem azt állítottam, hogy a RUP-ot általában hanyagolni kéne, hanem ha van 1 db projektlabor tárgy, aminek célja, hogy egy valódi projektet végigcsinálj, akkor szerintem egy könnyűsúlyú projekt módszertannak több értelme van, mint a RUP-nak, hiszen annyi minden mással kéne foglalkozni.

Azzal sem értek egyet, hogy a projektlabor tárgyon meg lehet tanulni rendesen dokumentálni. Ez akkor lenne igaz, ha már egy jól dokumentált projekt n+1. verziójába csatlakoznának be a hallgatók, és azt kellene továbbfejleszteni. Így meglenne a minta, a vezetőfonal, amit egyébként juniorként is használni fog, amikor elkezd egy éles projekten dolgozni.

Erről itt szó sincs, csak saját kútfőből / netről összeollózva próbálkozhat valamit, aminek persze van haszna, de közel sem annyi, mintha pl. megtanulná kicsit jobban használni a modern szoftverfejlesztés kellékeit.

A másik probléma, hogy a munkamegosztás nagyon sokszor így alakul:
- valaki dokumentál
- valaki programozik
- valaki lazsál, közben ő akar lenne a vezető
- valaki pedig majd a jegyért jelenik meg

Nyilván az első kettő legalább tanul valamit, de aki csak programozik, az nem tanul meg rendesen dokumentálni, aki pedig dokumentál, nem szerez programozási tapasztalatot. A dokumentáció egyébként sokszor köszönőviszonyban sem lesz a kóddal (legalábbis a végső verzióval), és ez csak azért nem tűnik fel, mert a gyakvezérnek úgysem lesz ideje megnézni a kódot.

Mondhatjuk, hogy egy valódi szoftverprojekt is sokszor így néz ki, de valóban ez a cél, amikor a helyes módszert akarjuk tanítani?

Ha a Scrum (vagy bármilyen más agilis módszertan) alapú labor jól van felépítve, akkor a fent leírt felállást megcsinálni sokkal nehezebb, a standup meeting jegyzőkönyvekből rögtön látja a gyakvezér, hogy ki az, aki nem csinál semmit -> megfelelő jeggyel lehet honorálni.

Vagy mondok egy másik példát: A 20 kiló (innen-onnan ollózott, soha senki által el nem olvasott) dokumentáció helyett sokkal hasznosabb lenne, ha a csapatok egymás kódját reviewznák, és persze a gyakvezér is megnézné mindenkiét, és 1-2 hosszabb lélekzetű konzultáció keretén belül szét lehetne szedni a többiek munkáját (lehetőleg konstruktívan persze).

Üdv,
Gergely

Emlekeztetoul a csapat maga osztja szet a jegyet egy szumma pontszam alapjan.

Azt gondolom, nagyon jol mutatja a tenyleges munkamegosztast a targy, beleertve a fejetlenseget is.

Nem gondolom, hogy a SCRUM-ba, amibe eleve kodifikalva van a fejetlenseg, bele kene szoktatni a gyerekeket. Kis cegnel imadtam SCRUM-ozni, de most hogy lattam RUP-os meg SCRUM-os nagyceget azt kell mondjam, a RUP hatekonysaga fenyevekkel jobb mint a SCRUM-e 50 fos ceg felett.

Amit leírtál, azzal tökéletesen egyetértek: Minden processzt lehet úgy alkalmazni, hogy gátolja a munkát, és amikor a processz fontosabb lesz, mint a projekt maga, az az egyik legbiztosabb jelzés arra, hogy valami nincs rendben.

Amiket felsoroltál, egyébként pont a rosszul működő Agile projektek ismérvei, pl. normál esetben a Scrum Master (mint helyi Q felelős) feladata, hogy a napi meetingekről, beleértve a standupot is, reportot készítsen.

Egy másik fontos dolog, amit el szoktak felejteni, hogy egy processzt sem lehet tankönyvből alkalmazni, mindig testre kell szabni. Általában ez szokott elmaradni / rosszul sikerülni, sokszor azért, mert spórolni akarnak, és nem bíznak meg jó processz coachot / tanácsadót.

Nyilván csapatfüggő, hogy szükséges-e külsős folyamat-őr, de pl. egy nagy Scrum projektet láttam (kívülről szerencsére), ahol minden rendben ment addig, amig a külső tanácsadó terelgette az Agile processzt, aztán amikor a főnökség sokallni kezdte a 3 számjegyű óradíját a tanácsadónak, akkor hirtelen minden kezdett szétesni, mert a csapat még önállóan nem tudta betartani a folyamatot...

Üdv,
Gergely

Latom te is bedoltel neki szepen.

Ha valaki elovenne a RUP-ot, hirtelen mit latna:
- 3-4 hetes iteraciok
- csak az elso iteracioban nincs production kod, hanem probalsz rajonni, hogy mit is kell csinalni
- napi meeting (un. daily status)
- retrospektiv meeting
- role-ok
stb.

Lehet, hogy a RUP kitalaloi megse voltak teljesen hulyek? Lehet valaki felreertette oket?

(Szvsz Grady Boochs egy zseni, csak nem igazan nottunk meg fel hozza, meg mint minden zseni, neha elrugaszkodik a foldtol)

De az Agile arrol szol[na], hogy ne csinaljunk processzeket, hanem gondoljuk vegig, megis mi a lof.sz tortenik itt.

Nyilvan itt a felismeres hianya abbol fakad, hogy a legtobben keptelenek vegiggondolni mit csinalnak nap mint nap, hanem megprobalnak kovetni egy processzt, aztan vagy testreszabjak, vagy azt mondjak, a processz jo, mi csinaljuk rosszul max.

Na, ez tortent a RUP-pal, es pontosan ez a SCRUM is.

En elvezem ha rendes doksit lehet olvasni arrol, ami tortenik, de tartok tole, ez egy olyan szintje az informatikanak, ahova a tobbseg keptelen lenne felkapaszkodni.

Na majd 10 ev mulva...

+1, nálunk is volt ilyen labortárgy és kb, pont ua. a felosztás. (Egyik srác írta a jegyzőkönyveket, másik srác bemutatta a programot - mi meg 8:00-kor neki a 8:10-kor kezdődő gyakon.. :D - harmadik írta a doksit - igaz, UML-k vázait odaadtam neki - én meg jórészt kódoltam.)

Annyi különbséggel, hogy nálunk az egész csapat kapott egy pontszámot, aztán nekünk kellett elosztani egymás között.

----------------
Lvl86 Troll

Orosznál most vizsgáztam. Vannak dolgai, alapvetően megszállottan meg akarja tanítani az anyagot. Őt vagy szereti valaki, vagy utálja. Túl kell élni, aztán lehet szép emlék belőle :-). Én amúgy bírtam.

A másik: tartottam labort még BSc-s koromban is, meg MSc-n is, hát azért a hallgatók hozzáállása sem semmi időnként...

Teljesen egyetértek veled, de amíg fejkvóta alapú rendszer van, addig esélytelen minőségi oktatást csinálni, mert az intézmény abban lesz érdekelt hogy minél több diákja legyen. A mennyiség meg ugye itt a minőség rovására megy. (Az általad említett erőforrásbeli problémák miatt.)

"emiatt aki odavaló, arra több erőforrás (oktató, laborhely, eszköz ... stb.) jut"

uahh, naivitás netovábbja. ha kevés a hallgató, pénzt vonnak el (hiszen kevés hallgató => kevés normatív bevétel), ami miatt kevesebb oktató lesz, kevesebb pénz laborra, ezazamaz fenntartására, majd jön az akcióterv, hogy vegyünk fel több embert, hogy több normatívát kapjunk. goto 1.

többivel mélyen egyetértek.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Nem volt kedvem kifejteni, hogy nyilván ez a finanszírozás átalakításával működik csak. Mindenesetre új helyzet állna elő, ha a tisztelt hallgatók tovább tekintenének a következő vizsgaidőszakon és a következő félévre tervezett bulikon (vigyázat, szándékos sarkítás!).

Üdv,
Gergely

hehe, nem sarkítás, én realista látásmódnak hívnám :)

igazad van, a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé, hogy a mennyiséget csökkentse az egyetem a minőség előnyére.
illetve a tisztelt hallgatók nem tudják, hogy hol is fognak elhelyezkedni, mert csak annyit látnak, hogy valakinek
1) már van helye faternál
2) gyakornok 1 évig, mielőtt normális munkát (és fizetést) adnak
3) elmegy külföldre (és kb. megszűnik minden kapcsolat vele)
4) marad msc/phd-re és meghülyül (lásd: topicnyitó sirámok)
5) munkanélküli

Azt sem értem (a témától eltérve), hogy pl. itt Debrecenben rinyálnak a cégek, hogy munkaerőhiány van, kevés a mérnök, kevés a programozó, közben meg kikerül egy csomó ember az egyetemről munkanélkülinek. (fun fact: a legtöbb rinyáló cégnek "nincs nyitott pozíciója jelenleg") Másik irányból meg az egyetem rí, hogy a kedves cégek miért nem veszik fel a kikerülő diplomásokat, ha már munkaerőhiány van.
Nem értem én ezt...
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Viszont a többi lelkiismeretes kolléga nevében is szeretném visszautasítani azt a feltételezést,hogy részrehajlóan, nem a legjobb tudásunk szerint végeztük a munkánkat.

A fentebbi hozzászólásom pont ennek az ellenkezőjére utal. Kár ezen vitázni. Szerintem többségünk tapasztalta, hogy előfordul, hogy a tanár, vagy a vizsgáztató nem azt nézi, hogy a hallgató mennyire készült fel a vizsgára, hanem egyszerűen megbuktatja, mert hatalma van hozzá és ez tetszik neki. Ettől függetlenül lehet, hogy te és nagyon sok másik ember, aki vizsgáztat, korrekt. De negatív kivétel van. Ez tény.

--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

( azbest | 2011. 06. 07., k – 11:35 )

Szerintem valami ilyesmi a helyzet:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500139.tv

A doktorandusz részt vesz az oktatásban. Egyébként oktatói / tanársegédi állásra phd fokozat nélkül is felvesznek embereket, meghatározott, hogy hány év alatt mit kell teljesíteni, hogy előrelépjen a tudományos fokozatok közt (ha nem teljesíti, akkor megszűnik a munkaviszonya).

A bsc hallgatók demonstrátorkodása valószínűleg más, de ott is megfelelő szerződéskötés történik, nameg minden dolgozat és pontszám az oktatóhoz kerül át, nála lehet reklamálni. Diplomamunkánál/szakdolgozatnál témavezetői jegy csak ajánlott jegy, nem feltétlen kell ezt adnia a vizsgabizottságnak.

Bár nem ismerem a részleteket, de elképzelhető, hogy a phs-s jogosan végzi a vizsgáztatást, ha egyébként is van oktatói tevékenysége... a titkárnő viszont csak adminisztratív célból van ott (a vizsga egyébként nyílt, szóval elvileg bárki beülhet).

( fuzzyman | 2011. 06. 07., k – 14:05 )

"uahh, naivitás netovábbja. ha kevés a hallgató, pénzt vonnak el (hiszen kevés hallgató => kevés normatív bevétel), ami miatt kevesebb oktató lesz, kevesebb pénz laborra, ezazamaz fenntartására, majd jön az akcióterv, hogy vegyünk fel több embert, hogy több normatívát kapjunk."

Bármilyen furcsa ez nem így van, legalábbis nem teljesen. A központi pénz gyakorlatilag elmegy az oktatók fizetésére és az infrastruktúrára, meg a fene tudja, hogy mire.

A labor fejlesztések pályázatokból, szakképzési hozzájárulásból és K+F-ből mennek, meg néha az oktatók zsebéből történik, költségvetési pénzből szerintem 15 éve nem volt laborfejlesztés (csak pályázatokon keresztül).
Szóval, ha kevesebb a hallgató, akkor max. nincs fizu, de a jobbakra több idő jut.

Arról nem beszélve, hogy olyan embereket kiengedni, akik nem alkalmasak az adott feladatok ellátására, nem igazán célszerű, mert:

-rontja a szakmai hírnevünket,
-csalódott embert "gyártottunk",
-esetleg egy kis hülye menedzser lesz, aki jó nagy károkat okoz, mert azt hiszi, hogy ért a szakmához.

Másrészről létezik a mérnöktanár és a mestertanár kategória. Ezek az emberek nem lehetnek tárgyfelelősök, de oktathatnak és vizsgáztathatnak is.

FM

nálunk van mindenféle terem (SunRay, TATA, E.ON IS labor, kisfaszom).
Namost a SunRay az solaris-os vékonyklienses, semmilyen szoftverünk nincs amit használhatnánk rajta, állítólag a terem kihasználtsága nulla% (ha van itt okosabb, leírja).
A TATA és az e.on termet a legtöbb tanár nem is tudja kiválasztani neptunban laborgyak teremnek.

Szóval nagyon jó, hogy a nagy cégek támogatnak minket, de így most van 3 géptermünk (régen szutyokpécés-dualbootos) ami egyszerűen kiesett a körforgásból. Így eshetett meg, hogy a kémia tanszéktől(!) kellett géptermet bérelni(!), hogy programozás gyakot tarthassak IK-n, IK-soknak...
Vicc? Vicc.

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

kis naiv, a problema nem itt gyokeredzik :-) azonkivul h fordito sincs rajta (ne feszegessuk), csak most lett kiplakatolva, hogy hogy tudsz belepni a gepekre...
...
az megvan amikor honapokig nem volt net a matekban, mert kisult egy router es addig tartott mire valaki bekonfigolta a pótot?
...
Szóval nagyon jó, hogy a nagy cégek támogatnak minket, de így most van 3 géptermünk (régen szutyokpécés-dualbootos) ami egyszerűen kiesett a körforgásból.

Akkor tisztázzuk: van egy egyetemi rendszer, gépekkel, laborokkal, hálózattal, amit a rendszergazdák kb. leszarnak, nem üzemeltetnek/tartanak karban rendesen. Erről nem a nagy cégek tehetnek, hanem azok, akik a rendszergazdák tökét nem tépik le (ha önhibájukból faszok), ill. nem szerveznek be ambíciózus hallgatókat a rendszergazdai melók neheznének ellátására (ha szimplán nincs erőforrás a melók elvégzésére).

volt három működő terem, amit le kellett cserélni, mert el _kellett_ fogadni a felajánlásokat. lett 3 jóideig használhatatlan terem.
példa: van egy óra, ahol solidworks-öt tanulnak a nebulók laborgyakorlat keretében (max 30% hianyzas). ez windows xp-n megy csak stabilan (az itt tanitott verzio legalabbis), szóval most 3-mmal
kevesebb teremben lehet hasznalni. ergo az ora csak akkor lehet, amikor a tulterhelt termek engedik, azaz pl 18-20 kozott amikor a kotelezo targyak gyakorlatai vannak (max 30% hianyzas), vagy reggel, amikor a kotelezo targyak kotelezoen latogatando eloadasai vannak (max 30% hianyzas).

De látom, mindenki hibás, köztük én is, csak az nem, aki a problémát okozta.
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

nem tudom miert vagy ennyire fennakadva azon a 3 termen. en anno kulonosebb fennakadast nem tapasztaltam a szamitogepes laborok hasznalataban (mondjuk a 302-es nyilvanos gepteremben erdekes volt a gyak, de mindegy, tul lehetett elni). raadasul egy komplett geptermet kicserelni nem 2 ora. es ezeket azota megoldottak!

az a solidworks meg nem az a targy, amibol felevente indul 1, esetleg 2 csoport _szabadon_ _valaszthato_ targykent, es inkabb felsobbeveseknek, akiknek kevesebb a kotelezo orajuk?

kotelezoen latogatando eloadas? max 2-3 tanarnal

abban a harom teremben van virtualis windows xp feltelepitve mindennel, ki is van plakatolva, csak az nincs kiirva, hogy application/accessories/terminal <=ide ird be, hogy windows es nyomj entert

ja, meg az idopontok: az, hogy sem a hallgatok, sem az oktatok nem akarnak penteken orat, de mar csutortokon sem, es mindent 3 nap alatt kellene lezavarni persze mindenkinek gepteremmel, az kinek a hibaja?

---
Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

Jason szerint ez a felallas. sztem nem.

szerveznek be hallgatokat (konkretan kettot is ismertem szemelyesen)

nekem tul sok bajom nem volt veluk, ami kellett, mukodott. egyszer volt nyugom, de osszefutottam az egyikkel sorozes kozben, elpanaszoltam neki hogy a visual studioval jogosultsag gondok vannak (mondjuk engem nem zavart, volt mas helyette). kov heten reggel gyak elott fel nyolckor talalkoztunk, megmutattam neki hogy igy jon elo a hiba, huvazze, elkurtam az image-t, kosz hogy szoltal, javitva lesz

az admin elerhetosegek kinn vannak minden emeleten, nem harapnak. csak kommunikalni kell veluk

---
Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

te mikor jartal utoljara azokban a termekben?

prog1/progtech/progkorny/etc orak vannak tartva a 314,315,316 termekben, tudtommal nem gedit-et hasznalnak erre a celra es nem hetente 1 alkalommal

a tata/eon termek szamat nem tudom, de ha nagyon akarod, utananezek, de az biztos, hogy orakat tartanak ott (es nem a kameleon parzasi szokasairol)

meg lehet nezni az ik oldalan az orarendet, nyilvanos

erdekes modon en azokat a programokat is tudtam anno hasznalni, amihez nem volt ikon a menuben vagy a desktopon

a kemia epuletben pedig azert is vannak info orak, mert a matinfo epuletben nincs eleg kapacitas (hatranya, hogy 2-3-ad evesek nagyon alaposan akarjak elsajatitani az elsos targyakat), valamint egyes gepek tudtommal az ik tulajdonat kepezik, csak nem volt eleg terem szamgepes labor kialakitasara (fixme)

szerk: apro megjegyzes: a madar sem szarik a sajat feszkebe

---
Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

2 eve :D

örülök, hogy MOST működik a dolog. de AKKOR nem, akkor volt -3 terem, ilyen buziságok miatt.

nézd, ha nem igényelhettem meg a termet egyáltalán, akkor nem mindegy, hogy geditet használok vagy vi-t? prioritások.

a madarakat meg leszarom. látom bennfentes vagy, akkor az egyéb belső hülyeségekről neked nem kell/nem szabad beszélnem (hozzáállásodtól függően).

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

( lipiqe | 2011. 06. 07., k – 19:36 )

nem vagyok szakavatott tudor a kerdesben, de ugy tudom, h phd-s hallgato LEHET tanarseged.
ha van ilyen iranyu jogositvanya, akkor siman.