PCE SATA vezérlő - érdemes-e?

Merevlemezek, vezérlők

Sziasztok!

Egy szerverfunkciókat ellátó gép szűk keresztmetszetévé a sok apró fájlfeltöltés vált. (A fájlok száma több tízezerre duzzadt egy könyvtárban, ezért xfs-re váltottunk.) A memória, proci bírja. Mivel egy SATA vezérlőn van 4 RAID-be kötött merevlemez van, így azt látjuk megfelelő megoldásnak, ha 2-őt átteszünk egy másik SATA vezérlőre, ami az alaplapon sajnos nincs. Megfelelő megoldásnak látszana egy PCE SATA vezérlő.
A kérdésem az, hogy használtatok-e már ilyet, ha igen, mik a tapasztalataitok, ha megfelelt, akkor melyik típus használható Linux környezetben?

Előre is köszönöm a válaszokat.

  • 1511 megtekintés

( mulder | 2011. 04. 19., k – 10:58 )

Ha szoftveres a RAID-od, akkor kicsi az esélye, hogy a kártya legyen a szűk keresztmetszet.
Inkább hardveres RAID irányába kellene elmozdulni ... (kártya memória)

Valszin RAID5-el jobban járnál vagy egy RAID1+0-val. Igazság szerint a SATA és az alaplapi vezérlőknek szerver felhasználásban elég hamar el lehet érni a végére.

Azt is megfontolhatod, hogy a +1 PCIe x1 slotba egy 2 portos (nagyobbat nemnagyon érdemes imho) Silicon Image chipes sima sata vezérlőt teszel és +2 diszket teszel rá. Ezt pedig szintén a RAID1+0 vagy RAID5 konfigba teszed be.

A Linuxos softraid -el többször csináltam már, hogy maga a szükséges cuccoknak van egy 2-3 diszkes raid1-es md-je a boot miatt és a maradék pedig RAID5-be ment. 4-5-6 diszknél akár két hotspare is lehet a boothoz. :)

Azt sejtette itt szerintem mindenki, hogy oka volt a telepítéskor választott raid módnak, viszont többször előfordult már a világtörténelemben, hogy az idő túlhaladta azt. :)

Mi többször tapasztaltuk, hogy egy diszk meghibásodása magával rántotta az azonos vezérlőn lévő másik lemezt is és az is kiesett a tömbből. Ez, ha raid5-ben gondolkodik, akkor különösen kellemetlen lehet, de szerintem egy raid10 esetén is felesleges kockázat. Mi azóta minden diszket külön vezérlőre szoktunk rakni sata esetén is.

Üdv: Zoli

A lemezek általában WD RE, a vezérlők változatosak, volt köztük intel alaplapi, intel chipsetes msi alaplapi, silxxxx chipsetes kártya és még valamilyen kártya, arra már nem emlékszem. 2-3 négyportos kártyával és az alaplapi portokkal probléma nélkül össze lehet állítani, nyilván nem a legszebb és legjobb megoldás, de a költségvetés nagy úr.

Üdv: Zoli

Szerintem mem jól fogalmaztam meg az elején, a külön vezérlőt nem a vezérlőkártyára, hanem a sata portokat vezérlő chipre gondoltam. Ha jól tudom egy chip két sata portot kezel le és esetünkben is úgy jött elő a probléma, hogy a meghibásodott diszk az ugyanahhoz a chiphez tartozó másik sata portra is hatással volt. Ezért ha van egy 4 portos sata kártya, akkor abból a két chip egy-egy portját szoktunk használni.

Üdv: Zoli

Valószínűbb, hogy a diszk iops lesz a sovány ... ezt csak minél több lemez egy tömbben történő kezelésével lehet megoldani és persze a hardveres raid is igen javasolt ... nem egy összeg, 20-50e ft ért egy jó munkaeszköz nem összeg. És persze nem asztali kaksztór vinyók. Esetleg még a ZFS jöhet szóba ami tud SSD-t használni cache rétegként.

A RAID szoftveres, de bőven van szabad memória és a proci is egészséges. A lemez(ek)re írás jár 100% körül.
A hardveres raid túl sokba kerül. Egy ilyen kártya kb. 5000 Ft.

Akkor az annyit is fog érni. De nyugodtan próbáld ki, aztán majd meglátod.

Javaslat:
- vegyél egy HW RAID kártyát, amin VAN AKKSIVAL VÉDETT cache!
- valamint felejtsd el az xfs-t, és váltsd le ext4-re.

Ha a szumma kapacitásigény nem több pár 10GB-nál, alternatív megoldásként szóbajöhet egy pár (sw raid1-ben használt) SSD-re cserélni az egész kócerájt. Mondjuk 100-200GB fölött ez azért drága lesz.

( wpeople v | 2011. 04. 19., k – 10:58 )

A sok kis fájl elérésében talán a raid-cache lehet az optimális és/vagy a könyvtár-struktúra RAM-ban tartása.
ps: ha van PCI-X buszod is, van pár jóárasított HW-SATA cache-raid vezérlő nálam :-)

( quash | 2011. 04. 19., k – 11:12 )

Vegyél valamilyen használt HW RAID kártyát 20-30e Ft-ért már használható legalább 4 portos SATA kártyákat kapsz.

En hasznalok, de nekem csak jbod ra kell, amire neked kellene szerintem nem alkalmas.

Legtobb sima SATA 1.5Gbps, ami meg SATAII es relative megbizhato az uj aron egy szinten van egy jo hasznalt HW vezerlovel.

Nem vagyok hw raid parti, szivtam sokat mar egynemelyikkel.

Termeszetesen ha nincs PCI-X csatolod, akkor mas teszta.
Peldaul hardverapron fillerekert vannak nagyon jol felszerelt eros workstationok, nemhiszem, hogy nem futja 130-150k egy pl. DELL jobb WS gepre, alapbol SAS diszk van benne PERC vezerlo alaplapi sata es PCI-X csatolo is.

En ezen gondolkodnek.

Szerintem.

hw raidvezérlő esetén a write cache az ami elég sokat tud dobni egy írás intenzív környezetben.
Az írási IO sok esetben időszakos csúcsokban jelentkezik (néha látványos lassulásokat eredményezve), és ezeket a csúcsokat egy megfelelő méretű write cache nagyon jól tompítani tudja.
Főleg kis méretű írások esetén tud látványos javulást eredményezni. (Ráadásul egy jó raid vezérlőben write-ordering is hatékonyabb mint a szoftraid megoldásoknál - de fixme, ha nem)

( dap | 2011. 04. 19., k – 13:51 )

3 lehetőséged van, könnyű melléfogni:

  1. Sil3124, de ez PCIe2 foglalatban már nem megy!
  2. 88SE912[058] AHCI, SATA3-as 2 portos PCIe kártyákon biztos ezt találod.
  3. JMB366 AHCI, de ez bizonyos alaplapokkal CRC hibázik a PCIe buszon. (pl. Intel)

Valszeg egyik se fog segíteni, mert a PCI buszon a HBA felé kicsi az overhead, ezért IO mérettől kevésbé függ, hogy mikor koppan fel, random írásnál biztos, hogy hamarabb elfogy a 4 diszk mint a PCI. A sokak által javasolt hardveres kontrollereken lévő writeback cache főleg raid[56] -nál segít (de azt nem teszünk oda, ahol random írás van, ugye), neked az se lesz megváltás. Ne legyen igazam! :)