A múlt héten nyílvánossá tett, 2009-ben benyújtott Microszoft szabadalom az élet és az informatika egyik nagy problémájára próbál megoldást találni:
Miképp keressen egy perverz pincelakó, hasonlóan perverz partnert a neten anélkül, hogy az foltot hagyna a karrierjén?
Nos, a redmonti fiúk megoldása egyszerű és nagyszerű. Minden társkereső adatlaphoz tartozzon egy nem publikus rész ahol a társkereső beállíthatja szubkultúrákhoz való tartozását, perverzióit, aberrációit ami alapján egy algoritmus szűkíti a hasonló "érdeklődési területre".
A viccet félretéve, az ötlet jó, lévén nem biztos, hogy jót tesz a munkatári kapcsolatnak, ha hirtelen kiderül, hogy az ember mellett napi 8 órát ülő kolléga kedveli a bőrszerkót és a szőrös férfitesteket.
Ami kérdéses, az a szabadalomimplementálása. Miképp biztosítják, hogy ne egy újabb sezközt adjanak a társadalomra veszélyes abberáltak (pedofilok, szexuális bűnelkövetők) kezébe? Miképp biztosítják azt, hogy megfelelően preparált oldalakkal a cégek ne tudjanak vadászni a munkatársaikra? Miképp oldják meg, hogy ne lehessen keresztlinkelni az keresőt, más szociális hálózatok adataival?