Láttál már többnyelvű útikönyvet? Művészeti katalógust? Nos, ezeknél általában az alapértelmezett nyelv nehezen értelmezhető.
Nemcsak láttam, de több is van. Még művészeti katalógusom is, melyet elég színvonalasan alkottak meg. Több útikönyvem is van amely kétnyelvű, még emléktúráról szóló is. Számszerint mindebből 15-17 darab, nem számolom meg most mindet. Többet forrásanyagként is felhasználok.
Ezeknél az alapértelmezett nyelv tipográfiai szempontból a magyar. amely német nyelvű és a második nyelv a görög, ott a német szabályok szerint vannak szedve a léniaszövegek, a mértékegységek tipográfia (félszóköz stb.) a németet követi, mert a görög ISO szabvány a német szerint fut fizikai- és egyéb írásmódnál. Ezeknél mind megfigyelhető, hogy egészen más a tipográfiája a sorközi formuláknak, mint a kiemelt matematikai müódban írottaknál. Tómács Tibor, aki szememben egy igen nagy szakember, >>iITT ír az alapértelmezett nyelv mibenlétéről.<<
Jogos, grafikusnak tanultam, nem tanultam bölcsészkaron tipográfiát, de ismét: „bármely szerzőt, aki írt ezzel a szedőrendszerrel szakkönyvet”. Miért érdekes tipográfiai szempontból, hogy mivel szedték a szakkönyvet?
Bölcsészkaron a félszóközöket elég degeneráltan tanítják, már írtam a cikk szerzőjének, hivatkozási listával (MTA, BME), hogy miért helytelen. Ott ezt írja Hargitai Henrik: ,,eltűnt a spácium a ? ; : ! elől'' -- nos, ettől kivert a víz. Szóval ez helytelen. Sokkal inkább azt történt, hogy a 90-es évek elejétől az erőszakosan nyomuló, régi ólombetűs nyomdászokat megsemmisítő, nyugati fejlesztésű DTP benyomult Magyarországra, magyarított menürendszerrel és valami helyesíráselemzővel -- ugyanakkor a lokalizált tipográfiát hagyták a fenébe, mert az ,,nem hozott nekik pénzt''. Így van az, hogy még egy mai Scrivener sem képes kvirtmínusz helyett rövidebb gondolatjelet alkalmazni. (persze ennél más gondok is vannak.)
Olvasd el – az aktív szóközt nem alkalmazó, pedig szemmel láthatóan TeX-hel szedett(!) – Gyurgyák-könyvben a Műszaki szerkesztés fejezet Tipográfiai alapfogalmak alfejezetének bevezető szövegét, arról ír, amiről én is: ezek nem kőbe vésett törvények, hanem szokások, alakulnak.
Igen, Gyurgyák sok dologról ír. Mellékesen olyan Tipotex-kiadványt is ismerek, amelyben a duplikált mássalhangzót nem választják el rendesen, mert (szerintem) utólag betűtípust váltottak és elfelejtették megnézni, hogy az együttműködik-e a magyar.ldf-fel. Szóval fontot rosszul választottak...
---------------
Amúgy alapos ember v
\documentclass{minimal}
\usepackage{pdfpages,tikz}
\setlength{\paperwidth}{209.804mm+30mm}
\setlength{\paperheight}{296.926mm+30mm}
\input{konyv-pdfbeallitasok.tex}
\begin{document}
\AddToShipoutPictureFG{\begin{tikzpicture}[overlay]
\draw ([yshift= 38mm] current page.south west) -- +(10mm,0); %
\draw ([xshift= 30mm] current page.south west) -- +(0,10mm);
\draw ([yshift= 38mm] current page.south east) -- +(-10mm,0); %
\draw ([xshift=-30mm] current page.south east) -- +(0,10mm);
%
\draw ([yshift=-42mm] current page.north west) -- +(10mm,0); %
\draw ([xshift= 30mm] current page.north west) -- +(0,-10mm);
\draw ([yshift=-42mm] current page.north east) -- +(-10mm,0); %
\draw ([xshift=-30mm] current page.north east) -- +(0,-10mm);
\node at ([yshift=-5mm] current page.north) {--- Cutting lines for B5k (164 x 234 mm) ---};
\node at ([yshift=5mm] current page.south) {--- K\'EZIRAT ---};
\end{tikzpicture}}
\includepdf[noautoscale,pages=1-]{./konyv_osszesfejezet.pdf}
%\includepdf[noautoscale,pages=1-]{./215.pdf}
\end{document}
% 1 inch = 2,54 cm;
% 1 cm = 0,39 inch
Tényleg köszönöm mindazt, amit írtál, pont egy bírálatra vágytam már régóta. (Legtöbben hozzászólni sem tudnak) Listába rakom ezeket, még a kib.. spáciumot is a ?:! jeleknél. De tipográfust olyat fogok választani, aki TeX-ben dolgozik, mert máskülönben a forráskódomat nem eszi meg. A soregyen valószínűleg a b5 lapméret expandálása után odarakott vágójelek miatt változhatott:
A mostani fenn lévő verzió B5, vágójelek nélkül. Paranoid módon ránagyítottam egy vonalzóval, nem láttam semmit. Viszont házi nyomtatók sok esetben képtelenek postscript fájlokat nyomtatni rendesen.
Amit jelen topik tetején megoldottam legalsó hozzászólásomban, az meg -- képzeld -- mégsem tetszik, nem alkalmazom. Elég egyetlen úszó objektum, mert fárasztó a kétféle. Azonban az úszó objektumokat karakterszám alapján úgy méretezem, hogy pontosan négyzetalakúak legyenek, ha nem túl hosszúak. Így a mellettük futó főszöveget nem fogják arra kényszeríteni, hogy egymás alatt négy (igen, igazad volt) helyen válasszák el. Hiába állítottam be ugyanis az egy bekezdésben limitált max 3 elválasztást, ott az úszó objektum bekavart. Egyébként ezen úszó dolgok keretezéséről egy 513 oldalas doksi szól:
Amúgy grafikai problémáim aztán lesznek szép számmal. Ami most grafikai anyag van a pdf-ben, az csak helykitöltés, de semmi sem igazodik semmihez (látszik, hogy még hidegen hagy.) Legalulra egy víz-imitációt terveztem, ami térbeli hatást kelt és ff-ben jól néz ki nyomtatásban. A jelenlegi egy grafitrajz, saját szerzemény. Erre mi van? Fotóhatású. De nem ez a legszörnyűbb, hanem az, hogy kaptam egy visszajelzést, hogy csontra nyomdai hibának, szétfolyt festéknek tűnik -- és igazat adtam neki. Újra kell tanulnom hullámot rézkarcolni. Kölökkoromban még tudtam.