Szerintem se.
De mivel ilyen jol osszejottunk, en mint kontar, meg ti, mint hozzaertok, gondolom meg tudjatok azt is magyarazni, hogy a hivatalos verzio miert "tudomanyosabb":
CzF alapjan a K_R felepitesu gyokok korszeruseggel kapcsolatosak...
kerek [1055] Származékszó, egy ősi, finnugor kori szótő -k névszóképzős alakja.
korong [1274] Szláv jövevényszó
korlát [1324 tn. (?), 1395 k.] Ismeretlen eredetű. Elsőként ’körülkerített hely; karám’ jelentésben adatolható.
korsó [1344 tn. (?), 1395 k.] Jövevényszó, de az átadó nyelv bizonytalan. Szláv és török szavakkal függhet össze
korona [13. század eleje] Latin jövevényszó
korda [1372 u.] ’kötél, kötés, madzag’ Latin jövevényszó, vö. latin chorda, corda ’bél, húr, ideg, kötél’. A latin szó a görög khordé ’bél, húr’ főnévre vezethető vissza. A szerzetesi életből származik a korda elsőként adatolható ’kötél, zsinór’ jelentése, a szerzetesek ugyanis öv gyanánt kötelet viseltek.
korcs [1358 tn. (?), 1560 k.] Vitatott eredetű. 1. Belső fejlemény, valószínűleg hangfestő eredetű, talán szóhasadással keletkezett a kacs főnévből. A szó belseji r vagy másodlagos járulékhang, vagy pedig elhasonulás eredményeként jött létre. A korcs jelentését a kacs ’fattyúhajtás’ jelentése magyarázza. 2. Szláv jövevényszó, vö. szlovén krč ’irtás, irtvány’, szlovák nyelvjárási krč ’fatuskó, tönk’, orosz [korcs] ’fatönk’.
kerek [1055] Származékszó, egy ősi, finnugor kori szótő -k névszóképzős alakja.
keres [1372 u.] Származékszó, egy ősi, finnugor kori szótő -s gyakorító igeképzős alakja
kerül [1332 tn. , 1416 u.] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel
kar [13. század eleje] ’kórus’ Latin jövevényszó
karaj [1517 tn., 1519] ’szelet’ Szláv jövevényszó
karám [1620] Jövevényszó, az átadó nyelv azonban vitatott
karika [1357 tn., 1416 u.] Származékszó, egy önállóan nem adatolható szótőnek talán kicsinyítő képzős alakja.
karima [1545] Nyugati vagy keleti szláv jövevényszó
kör [1592] Szóelvonás eredménye, a körül, körülötte határozószavakból keletkezett. A származékok arra utalnak, hogy a kör szótő valószínűleg már az ősmagyar korban igenévszóként élt.
kert [1055 tn. (?), 1395 k.] Belső fejlemény, keletkezésmódja azonban bizonytalan. Valószínűleg szófajváltás eredménye, egy finnugor kori szótő -t melléknéviigenév-képzős származékából főnevesülhetett.
kerül [1332 tn. , 1416 u.] Ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel
Vagy:
CzF 'RO' gyoke:
3) A testnek részekre oszlását, szakadását jelentik: rojt, rojtos, rojtoz, rost, rosta, rostély, rostos; különösen a testek részei között levő öszvefüggésnek veszendő, elmálló, hanyatló állapotára vonatkoznak rom, rombol, roncs, roncsol, ront, rongál, romlik, ronda, rongy,; továbbá, rogy, rokkan, roshad, roskad, rohad v. rothad, rozzan, és az átvitt értelmü erkölcsi romlást is jelentő rosz. V. ö. ROGY, ROM, ROS, ROSZ.
rojt – ‘csomózott szálakból álló szegélydísz ‹szőnyegen, szőttesen›’; ‘bojt’; ‘kopott ruhadarab szélén szabadon lógó szálak’. Származékai: rojtos, rojtosodik, rojtoz.
Bizonytalan eredetű szó; lehet, hogy a rost jelentésben elkülönült alakváltozata.
rost – ‘növényi szár vázát alkotó hosszú, vékony fonalak egyike’; ‘szövet szála, eleme’: a vászon rostjai; ‘testszövet szálszerű eleme’: izomrostok. Származéka: rostos.
Bizonytalan eredetű szó. Talán az elavult roshad ros- alapszavának származéka az ige ‘foszladozik’ jelentése alapján, deverbális -t képzővel, a kert, hit képzésmódjához hasonlóan. Lásd még rojt.
rogy – ‘összeroskadva esik, dől’: térdre, földre rogy. Származékok és kapcsolt szavak: rogyadozik, rogyásig; roggyan, roggyant.
Bizonytalan, talán hangutánzó, hangfestő eredetű szó.
romlik – ‘használhatóságából fokozatosan veszít ‹tárgy, szerkezet, ételnemű›’; ‘rossz irányba változik ‹egészségi állapot, erkölcsi érték, időjárás stb.›’; ‘‹régen› romba dől’: Mint bástya, feszült meg romlott torony alján (Arany). Származékok és kapcsolt szavak: romló, romlott, romlás, romladozik, romlékony, romlékonyság, romlatlan, romlatlanság; ront, rontó, rontás, rontott; rongál, rongálás; rombol, romboló, rombolás.
Bizonytalan eredetű szócsalád; a rom- alapszó hangutánzó jellegű, amely a zuhanás, ütődés keltette tompább zajokat imitálja. A ront műveltető, a rongál gyakorító képzés; a rombol alakot talán a bömböl, dorombol, dörömböl példája hozta létre. Lásd még rom, roncsol, ronda, rongyos.
rom – ‘elpusztult építmény maradványa’; ‘pusztulás nyomán megmaradt rész, töredék’: vagyona romjaiból él. Származéka: romos.
Elvonás a romlik igéből.
rongyos – ‘szakadozott, foszlott ‹ruha, kelme›’; ‘ilyen ruhában járó ‹személy›’. Származékok és kapcsolt szavak: rongyosodik; rongyol, rongyolódik; rongy.
Vitatott eredetű szócsalád. A ~ talán a romlik szócsaládjának rom- tövéből ered, s rongyol alakja lehet a roncsol megfelelője (lásd ott). Más nézet szerint a rongy az alapszó, és ez ősi örökség a finnugor korból: osztják ratji (‘rongy’), cseremisz rondzsjem (‘fölfejt’).
ronda – ‘igen csúf’. Származékai: rondaság, rondít.
Bizonytalan eredetű szó; talán a romlik rom- alapszavából való gyakorító -d képzővel és a hinta, hulla, penge szavakban is élő melléknévi igenévképzővel.
roskad – ‘rogyadozik, omladozik’; ‘töpped’: Roskad a kásás hó (József Attila). Származékok és kapcsolt szavak: roskadozik, roskatag, roskaszt.
Az elavult roshad ige ros- tövének származékai, képzője a pirkadéval azonos. A ros- talán finnugor eredetű hangfestő szó: zürjén rizs (‘korhadt’), cseremisz raska (‘törékeny’), finn rohka (‘puha, laza’). Lásd még rost.
rothad – ‘rohad, tesped’; ‘bomlik, züllik, hanyatlik’. Származékai: rothadó, rothadás, rothaszt.
Vitatott eredetű szó. Alighanem a rút származéka a bűnhődik, hírhed, vénhed szavak denominális igeképzőjével, eredetileg tehát ‘megrútul’. Az is lehet, hogy a rohad igével kapcsolatos; ezt a feltevést erősíti, hogy a két ige jelentésköre szinte teljesen azonos, gyengíti viszont, hogy hangtanilag és alaktanilag a két igét bajos közös nevezőre hozni.
rohad – ‘‹szerves anyag› bűzös gázokat fejlesztve bomlik’; ‘‹személy› senyved’: börtönben rohad; ‘‹társadalom, intézmény› erkölcsileg bomlik, züllik’. Származékai: rohadt, rohadó, rohadás, rohadék, rohaszt.
Feltehetőleg az ismeretlen eredetű, elavult roh (‘fekete’) származéka, a gyümölcs rohadása, seb üszkösödése során jelentkező feketés elszíneződés alapján. Kevésbé valószínű a hasonló jelentésű rothad igével való etimológiai kapcsolata.
és végül:
rossz – ‘kellemetlen’; ‘‹használat céljára› meg nem felelő’; ‘működésképtelen’; ‘erkölcsileg helytelen’; ‘fegyelmezetlen, engedetlen ‹gyerek›’; ‘‹főnévként› hátrányos dolog; gonoszság’. Származékai: rosszaság, roszszalkodik, rosszabbodik, rosszall, rosszalló, rosszallás.
Valószínűleg ősi örökség a finnugor korból: zürjén rudzs (‘fáradt, lankadt’). Ha az egyetlen rokonnyelvben adódó példa perdöntő, akkor a magyarban ‘fáradt, gyenge, sovány’ ⇨ ‘hitvány’ ⇨ ‘silány’ jelentésfejlődés ment végbe.
https://hup.hu/node/162048#comment-2294658
---
Mit keres a magyar az asztalon?
---
Kérdésem az lenne, hogy elképzelhető-e valamiféle egyezés a
"kert" - "bekerített dolog" (~i.e. 2000)
"gʰortos" - "bekerített hely" (~i.e. 4500-2500)
"gʰerdʰ" - "bekerített hely, kerítés" (~ i.e. 500)
---
"The same phenomenon occurs in biblical Hebrew:
karat, כרת, cut, shorten, sentence, define, isolate. karta כרתה is hewn wood.
garaz, גרז, to cut off, amputate. A garzen גרזן is an axe. A geruwth גרות is a roadhouse, caravanserai, probably the source of ‘garrison’."
"garaz" - hun. "fejez" - to cut off (the head) (vo: "garat")
"garzen" - hun. "fejsze" - axe
"geruwth" - hun. "garád" - felhanyt foldbol allo kerito hely
"Ḥarats, חרץ (pronounced with a hard h), inscribe, cleft, chisel. - hun. "karc"
Nyilvan nem kell mondanom, hogy hivatalosan atvetel a nemet kratzen-bol;
es ez termeszetesen a Ḥarats, חרץ (karac) -> ...(???) -> Proto-Indo-European *gred- -> Proto-Germanic *krattōną -> Old High German krazzōn, chrazzōn -> kratzen -> karcol -> (elvonas) -> karc <-???-> Ḥarats, חרץ (karac) sorrendben ment vegbe.
https://hup.hu/node/164011#comment-2342950
---
ETRUSCAN TEXT: ΘRESU F[A]SIΘRALS
ΘRESU
Chuv. TARZƏ
‘servant’ (>Mari TAREZƏ ‘worker’)
F[A]SIΘ[A]RALS
FAZÉK + TÁROL (esetleg: +ÁS - FAZÉKTÁROLÁS)
--
ETRUSCAN TEXT: K[U]LUMIE PARLIU
K[U]LUMIE
Manshi KŪR, Khanty KOR ‘stone oven’ + Manshi UMI ‘opening’, Finl. UUMEN ‘cavity‘
PARLIU
PÁRLÓ (PÁROL ‘to steam’ 16° c.)
KORPARLO
--
ETRUSCAN TEXT:
ECA SREN TVA IΧNAC HERCLE UNIAL CLAN ΘRA SCE
ECA
ÉZ, Yen. EKE EKO ‘this’ (ÍGY?)
[E]SREN
ÉSZRE
T[E]VA
TÉVE (VÉVE?)
IΧNAC
ÍGY + NAK (cf. ÍGYEN ?) (ÍGYNAK -> ~ISZNAK?)
HERCLE
‘Hercules’
UNIAL
‘Juno’s’
CLAN
?? ‘son, child’
Θ[A]RA
TEJ + RE
[E]SCE
ESZ(IK) (past tense)
IGY ESZRE VEVE ISZNAK HERCULES, JUNO KANJA (fiugyermeke) TEJRE ESZIK
--
ETRUSCAN TEXT:
NACEME URU IΘAL ΘILEN IΘAL IΧE ME MESNAMER TANŚINA MULU
1)
NACEME
NEKEM
URU
ÚR (URAM?)
IΘAL Θ
ITAL
ΘILEN
TELJEN
2)
IΘAL
ITAL
IΧEME
IGY-(IDD) + MEG (dial. ME)
3)
MESNAMER
MÉZ-NA + MÉR-
TANŚINA
TAN- + SZÍN ‘nice shape’ (11° c.) + -A
MULU
Khanty MUL ‘gift, offering’
MÉZNÁ(DA)MÉR VAN, SZÍNE AJÁNDÉK
https://hup.hu/node/164295#comment-2349617
http://www.continuitas.org/texts/alinei_etruscan.pdf
------
Ezek szerintem tok erdekes "veletlenek". Szivesen olvasnam a velemenyeteket, onnan a magas lorol, hogy ez vajon miert nem "tudomanyos", illetve miert "tudomanyosabb" a hivatalos magyarazat.