Mítoszok - A sorok között olvasva

Nos, végeztem egy hosszadalmas kutatással, gondolkodással, írással.

A Lebor Gabála Érenn egy elég radikális értelmezéséről van szó. Ez a "Hódítások Könyve". Bemutatja Írország elfoglalását, a különböző népek érkezését, távozását.

Viszont elég sok ellentmondás, paradoxon található az írásban, így arra gondoltam, hogy ezek adhatnak kulcsot az értelmezésére.

A Tuatha Dé egyik nagy alakja, Morrigan, ősi áldását és próféciáját is górcső alá vettem, ezután arra gondoltam: mi lenne, ha Morrigan, ez az ősi alak ma szólna hozzánk üzenetek, próféciák formájában?

Tehát fikciós próféciákat írtam az ő stílusában, illetve ezek magyarázatait.

Nem reklámnak szánom, tehát csak azok kattintsanak a linkre, akiket érdekelnek az ősi mítoszok, illetve ezek egy merőben új, elég radikális értelmezései.

A Lebor Gabála Érenn

A szerzetesek célja egyértelmű volt: a keresztény világképbe illeszteni a pogány múltat. 

Helyesebben a szerzetesek célja az volt, hogy megalkossanak egy saját eredettörténetet, amit előtte már minden vallás ugyanazokból az alap építőkockákból tett meg. Lásd az északi mitológiát, ahol a kereszténység előtt már "ellőtték" az özönvíz motívumát, akár csak a hajót (Noé), de akár csak Ádám és Éva motívumát. Más szavakkal a szervezeteseknek nem voltak túlságosan eredeti ötletei. De nem csak a kereszténység tett így, hanem már korábban pl a Rómaiak a görög istenekkel, akiket átnevezve és némileg kibővítve átvettek.

 

De vegyük a Tengrizmust (i.e. 1500 körül mér létezett) és Erlik motívumát, aki a "rossz" isten volt, a halál és az alvilág ura, akit gyakran szarvakkal ábrázoltak. Nem ismerős a kép? Dehogynem, mivel ugye a Bibliában nagyon sokáig nem is volt Ördögkép, azt csak az Újszövetségben "hozták be".

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Így van. Értelmezve ugyanarról beszélünk. Köszönöm a meglátásodat. A Lebor Gabála Érenn elég ősi szöveg, megérdemli az alaposabb elemzést. És, hogy ki ért ezzel egyet, ki nem, az már másik kérdés. Nem tényként közlök semmit. Ezek felvetések, de logikus, lehetséges értelmezések. Ha bárki elolvassa és elgondolkodik, már megérte a ráfordított időt. Köszönöm még egyszer!

Igazad van. És a Lebor Gabála Érenn-t minumum i.e. 1000-re teszik. De valószínűbb, hogy régebbi korok, idők, események szájhagyományairól van szó. Eltorzított történelem. Tehát, talán belefér abba az értelmezési időablakba, hogy (szubjektíven) ezt fogadjam el egy első leírásnak.

A Lebor Gabála Érenn nem "egyszerre" keletkezett, hanem szájhagyományon keresztül évezredek alatt. Amikor a 11. században lejegyezték a keresztény szerzetesek, igyekeztek ezeket a pogány eredetmítoszokat a bibliai kronológiába illeszteni. A mögöttük rejlő, eredeti történetek biztos, hogy régebbiek.
Írország már az i.e. 3. évezredben is lakott volt, fejlett neolitikus kultúrával (pl. Newgrange). A bronzkor során pedig jelentős társadalmi és technológiai fejlődés volt.
A Tuatha Dé Danann történetei az ősi ír (pre-kelta) istenek és isteni lények emlékeit őrzik. 
A régészeti és nyelvészeti adatok szerint a kelta kultúra és a kelta nyelvek (és ezzel együtt a kelta mitológia) az i.e. 1. évezred középső és későbbi szakaszában váltak dominánssá Írországban. A Lebor Gabála Érenn-ben szereplő milétosziak története, akik Írország végső elfoglalói és a gael írek ősei, nos ez a kelta népcsoportok beáramlása lehet. Ez inkább a vaskori kelta társadalom idejére tehető.
A kelta bevándorlók nem egyszerűen felváltották az előző kultúrákat, hanem integrálták azokat. Tulajdonképpen ezt írja le a Lebor Gabála Érenn.
Tehát a legendák nemcsak a középkori lejegyzés korából, hanem több évezreddel korábbról származó, rétegekből állnak. Ezért, szerintem egy, akár 2-3 évezredes időtartam is lefedheti lefedi ezt az időszakot. Mármint i.e.

Tudatlanság egy állapot, mely nem vezet automatikusan valláshoz. Vezethet a megismerés vágyához, felismerésekhez.
A vallás egy valamely célból létrehozott koncepció emberek általi dogmatikus ismétlése.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Ezt szeretném én is tudni. Mint minden más tudóscelebnél, nála is vannak az állításait alátámasztó, elferdítő, és azokkal homlokegyenest ellentétes "közismert" vélemény. Emiatt kíváncsi lennék az általad közismertnek tartott álláspontra. Aztán eldöntjük, hogy Grimm, Andersen vagy épp Benedek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

( Ightorn | 2025. 06. 16., h – 21:33 )

Nagyon köszönök minden hozzászólást, kritikát, esetleges kifejtést, a téma továbbvitelét!

Tényleg!

Viszont, ahogy látom a hozzászolások keletkezése nem mutat semmilyen kapcsolatot azzal, amit a linkelt oldalon elemeztem, kifejtettem, próbáltam magyarázni.

De még ez sem gond. Örülök, hogy maga a cím, a bevezető is ennyire megfogott többeket.

Az írásod egy teológiai prekoncepcióból indul ki, és alapból hibás origót használsz a projekciódhoz. Ugyanis a kelták mitológiájánál léteztek jóval régebbi azonos alapokra építkező vallások, amik ráadásul szépen útba is esnek az emberiség délről északra tartó Európai betelepülésének. Jól megfigyelhető a keleti sámánizmus találkozása a perzsa és zsidó vallási elemekkel és a nemlineáris betelepülési folyamatok mixer szerepével.
A mi időnkből visszanézve, könnyű látszólagos párhuzamosságokat felfedezni, de az írásbeliség hiánya miatt nem rendelkezünk megfelelő pillanatképpel a valódi kelta mitológiáról. Kb. mintha 200 év múlva a történészek Cúchulainn legendáját, a Miracle of Sound dala alapján akarnák feldolgozni.
A véletlenszerűen kiválasztott párhuzamosságokat, ismétlődéseket és az emberi kultúrák közötti kapcsolatokból létrejövő memetikus turmixot egy magasabb szintű rendezői akaratnak tulajdonítod. Sőt, még meg is toldod azzal, hogy térben és időben eltérő eltérő pontokon létrejött teológiai koncepciókat keversz össze, modern ír történelemmel. Ha az általad felsoroltak igazak lennének, akkor szépen ki tudnál emelni majd mindegyik évszázadból ilyen figurákat.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hát az szerintem nem prekoncepció, ha valamely dolgok ugyanazon irányba mutatását vélem felfedezni olyan logikai hibák által, amelyek valamerre mutatnak. Az írás az én értelmezésem. Nem állítottam, hogy ez lenne a tény és az egyedül üdvözítő valóság. Az oldalon van egy "Bevezetés" menüpont, ott nagyjából kitérek arra is, amit most írtál.

Ha az általad felsoroltak igazak lennének, akkor szépen ki tudnál emelni majd mindegyik évszázadból ilyen figurákat.

Igen, ez valószínűleg így is van, de nekem még egyelőre elég A Lebor Gabaála Érenn, a Cath Maige Tuired, stb.

Cúchulainn legendáját, a Miracle of Sound dala alapján 

Nem, nem, pont fordítva. A legenda hozzájárult (most mindegy, milyen módon) a dal megszületéséhez.

És nem lehet, hogy a hibás prekoncepció elvetésével megszűntethetőek a logikai ellentmondások?

A legenda pillanatnyi metaállapota járult hozzá. Az eredetit nem ismerhetjük, mivel az nem írott formában terjedt. A dal leegyszerűsíti a legendát, ahogy valaószínűleg az eredetinek a papírra vetett válzozata is egy egyszerűsített forma.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Olvasgatás közben észreveszed, hogy: jé, ez itt ellentmondás... jé, ezt itt paradoxon... hát ez meg hogyan lehet, nem stimmel... stb.

Ezután elkezdesz gondolkodni először a szöveg belső struktúrája szerinti logika alapján.

Tehát nem volt prekoncepció. A figyelmes olvasásból fakadó észrevételek a kezdet.

Nem tehetünk mást: 11. századi írott formát vesszük alapul.

És helyes elfogadni forrásként egy az eredeti megszületése után 1000 évvel,  érdekellentétes személy által lejegyzett szöveget?

Nem lehet, hogy a paradoxonok és ellentmondások, nem részei az eredetibe a lejegyzéskor kerültek bele, akár szándékosan, akár véletlenül?

Már a biblia esetében is komoly kétségei lehetnek az embernek, pedig ott még érdekellentét sem állt fenn.

A másik kérdés, hogy a szöveget eredeti nyelven olvasod-e vagy épp a fordításban? Mert itt is megjelenhet egy bias...

Prekonceció, hogy a körülmények vizsgálata nélkül fogadsz el leírtakat. Holott a keletkezési körülmények miatt az ilyen szövegek maximum szórakoztató irodalom kategóriájába esnek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nos, pontosan ez a lényeg! Az ellentmondások a lejegyzéskor kerülhettek bele. Így a logikai hibák feloldásával közelebb kerülhetünk az eredeti változathoz. Legalábbis szerintem. És persze, már amennyire közel lehet kerülni.

De az biztos, hogy a lejegyzésükkor beleírtak, átírtak részeket -> ezek paradoxonokat, hibákat, furcsaságokat okoztak -> itt rejlenek az elfedések, torzítások -> tehát ezeken nem árt elgondolkodni.

Történelmi emlékek. A szórakoztató kategóriától nagyon messze vannak.

Honnan tudod mi volt benne eredetileg és mi került bele utólag?  Mit írt bele a lejegyző és mit hagyott benne az eredetiből mert megfelelt a narratívájának? Elég ritka, hogy a kódexekhez changelog és commitlog legyen mellékelve.

Hitelesség szempontjából a lejegyző személye legalább annyira fontos, mint a lejegyzett információ és annak a forrása. Lásd: magyar népzenegyűjtés két kártevőjét

Emlékek. Az emlék nem a valóság annak csak a lenyomata. Veszteséges rögzítése, mi minden egyes másolásnál torzul és romlik. Nem beszélve arról amikor egyik médiáról a másikra kerül. Lásd: angyalábrazolások a bibliában és a freskókon.

Az írott történelem nem a valóság, csak a lenyomata a valóságnak. Ennek megfelelően kell kezelni. És innen kezdve az ősi bölcsességek is a szórakoztató irodalom kategóriába kerülnek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Pontosan ez a lényeg Nem tudhatom mi volt benn eredetileg. De: ha a szövegek (hasraütök) 90%-a egymással koherens, logikus _és_ tudjuk, kik jegyezték le, _tehát_ valószínűsíthetjük (de inkább biztosak lehetünk benne - lásd pl. mindjárt az elejét: megfelel az 1Mózes-nek), hogy saját hitükre kellet néhol formálni a pogány isteneket. Illetve a pogány istenekkel még nem is volt nagy baj: csak pogány istenek. De azzal, hogy konkrétan angyalokról lehet szó, már kellett valamit kezdeni.

Bizony, hogy veszteséges rögzítés. Még a saját emlékeid is csalnak. Akkor ne fogadjunk el semmit, ne kutassunk semmit, ne érdeklődjünk semmi iránt? Hiszen úgysem igaz...

Ha elolvasod a Lebor Gabála Érenn-t és a Mag Tuired-i ciklusokat (sok sikert, kitartást hozzá), akkor látni fogod, hogy ez nem a szórakoztató kategória. Bár nem tudhatom, kinek, mi a szórakoztató.

Honnan tudod, hogy a koherencia a két szöveg azonossága miatt és nem lejegyző egytengelyessége (értsd: bigott vallásossága) miatt van? Vagy épp a pogány isteneket formálták a sajátjukhoz? Mi lehetne meggyőzőbb érv 100 évvel később a hittérítők kezében, hogy látjátok, le van írva, hogy a teremtésmítoszotok 100%-ban egyezik a miénkkel?

Honnan tudod, hogy a kelták angyala 100%-ban kompatibilis judeo-keresztény angyallal? Főleg, hogy a bibliailag korrekt angyal nem azonos az ábrázolt angyalokkal, viszont 1000 körül már az angyalok a szárnyas pasikként voltak mémesítve.

Igen, szórakoztató, mert megismertet őseink relevenciáját vesztett világképével. De pl. Leabhar Gabhála is annyira eredeti, mint a polcomon lévő 4 eltérő kiadású biblia. Miért? Az eredeti a 7. százaban készült, aminek másolatai maradtak fenn, ezeket a 11 és 12. században átdolgozták verses formára, aztán visszadolgozták prózai formában, amit a tizenhetedik században a 4 mester "kanonizált", majd jöttek a kissé korrigált verziók. Szóval, először azt tisztázzuk, te melyik verziót használod?

A probléma, hogyha lehántjuk a teológiai és misztikus részét a műnek egy nép identitáskeresését és önigazolását találjuk. Van ilyen a modernkori történelemben szép számmal, itt kelet-európában is. Lásd: sumér-magyar, türk-magyar elméletek, román nyelvújitás, stb.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Vagy épp a pogány isteneket formálták a sajátjukhoz? 

De hát pontosan (többek között) erről írok odalakon keresztül...

kelták angyala 100%-ban kompatibilis judeo-keresztény angyallal?

Nem tudom. Viszont az _1_ azaz egy "darab" Isten akinek a népe az Isten Népe, nos ezek mai elfogadott kifejezéssel angyalok. Lényegtelen, hogyan ábrázolod őket.

Ha szórakoztató irodalomra vágynék, nem a Lebor Gabála Érenn-t olvasnám.

Igen, csak kérdés, mikor, ki és miért változtatgatja szegény pogány isteneket. (Mondjuk, ha én pogány istenség lennék és a népem, mindenféle idegen istenre akarna átkozmetikázni, minimum egy 1000 éves elnyomást vernék a nyakukba... Oh, wait...) Mikor a Lebor Gabála Érenn született, még igen erősen térítési időszakban voltunk. Egyértelmű cél volt a pogány mondák átszabása a könnyebb katolicizáláshoz. A kanonizálási időszak, meg pont az ír öntudat ébredésével volt egy időszakban. Szóval egy ilyen hátterű műből nem vonnák le hosszútávú következtetéseket a világ működésére...

Melyik egy darab isten? Melyik nép? Farizeusok, esszénusok, qumrániak, zsidók, keresztények, muszlimok?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nos ha elolvasod akár a Lebor Gabála Érenn-t, akár az írásomat, akkor kiderül. Igen, a keresztény szerzetesek által kerültek bele a kozmetikázások, szelidítések és ezzel együtt a paradoxonok. A Tuatha Dé-t nem tudták kivenni, mert az egész értelmetlenné vált volna. Így Isten Népe helyett lettek azok, ahogy ma gondolunk rájuk.

És, de, pontosan erről beszélek, hogy ezek a belenyúlások adják meg a kulcsot az eredeti szöveghez. Vagy legalábbis közelíthetünk logikus gondolkodással, hogy mit szelidítettek meg a szerzetesek.

A LGÉ sokkal régebbi, mint a régi írások. Tehát az "egy darab Isten" az magát Istent jelenti.

Definiáld régi írást.
Kesh Templom himnusza: ie. 2600 körül
Gilgamesh Eposza: ie. 2160 körül
Rigveda: ie. 1500-1000 között
Héber biblia ie.1200-120
En-Gedi tekercs: isz. 210-390 között
Talmud: isz. 550 körül
Korán: isz. 632

LGÉ: Az eredeti verses kiadás 4 fő szerzője (nem összetévesztendő a canonizált változat 4 történészével) 936 és 1075 között élt, tehát semmiképp nem lehet a fent nevezett mű régebbi 900-nál.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

https://zol.frw.hu/tddpub/pre.html

Tulajdonképpen elismerem pontosságodat az írott verziók dátumával kapcsolatban, de beszélgetést áthelyezem a mögöttes, ősi szóbeli hagyományok korára, amik álláspontom szerint sokkal régebbiek, mint azok az írások, amiket felsoroltál. Ezt a mainstream is elismeri: a szóbeli hagyományok kora.

A mainstream akadémiai kutatás, különösen az antropológia, a folklorisztika, a néprajz és a történelemtudomány széles körben elfogadja, hogy a szóbeli hagyományok hosszú ideig fennmaradhatnak, és értékes információkat hordozhatnak. Mondjuk a múlt eseményeiről, a hiedelmekről és a kultúrákról. Jóval _azelőtt_, hogy írásba foglalták volna őket. Az írásbeliség megjelenése nem jelenti azt, hogy a korábbi kultúrák tudásai érvénytelenek lennének. Csak azt, hogy más módszerekkel rögzítették és adták át őket.

Példáal az ausztrál őslakosok szóbeli hagyományai és a geológiai eseményekk.

Az ausztrál őslakosok generációkon keresztül adtak át szájhagyomány útján történeteket a táj formálódásáról, szigetek létrejöttéről.
A mai geológiai és régészeti kutatások (amelyek a tengerszint-változásokkal és a földkéreg mozgásaival foglalkoznak), megerősítették ezeknek a pontosságát. Kiderült, hogy a szóbeli hagyományok olyan eseményekre vonatkoznak, amelyek több mint 7000-10000 évvel ezelőtt történtek. Tehát az utolsó jégkorszak vége és a tengerszint emelkedése idején.
Az akadémiai világ ma már széles körben elismeri, hogy ezek a szóbeli történetek valójában történelmi emlékek. Földrajzi leírások, amelyek évezredekig fennmaradtak, anélkül, hogy valaha is írásba foglalták volna őket. Ez talán egyértelművé teszi, hogy a szóbeli hagyományok nemcsak hosszú életűek pontos információkat is megőrizhetnek.

Nem mondtam, hogy nem tartom hitelesnek.

Nem azzal kezdtem el foglalkozni, csak a kutatás közben "botlottam bele" néhány érdekességbe, mint pl. az ausztrál őslakosok szóbelisége.

Az ő mítoszaikat is lehetne tanulmányozni (nem tudom, eljutok-e odáig, hogy elkezdjem) és ha érdekességeket találnánk bennük, el lehetne gondolkodni. És ezt el kellene játszani minden nép, minden mítoszával, de "sajnos" nem vagyok örökéletű, ez ugyanis nem kevés munka lenne.

Így hát (kicsit) szomorúan (azért kicsit, mert nagyon szeretek a LGÉ-el foglalkozni), de tudomásul veszem, hogy az idő, az nagy úr. Belevágni mindenbe, átrohanni mindenen: annak nem látom értelmét.

Hát ezért.

A nyelvészeti vonal a "régi iskola", a rendszerváltás után egyre többen belátták, hogy a régészeti elméletek sokkal biztosabbak mint az etimológiai. A témában ajánlott irodalom Sudár Balázs (turkológus-történész) művei és Türk Attila régész munkái.

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Ha nem nyelvészeti, akkor milyen rokonításra gondoltál amikor a sumér-magyar, türk-magyar elméleteket emlegetted?

Ja, természetesen vannak jövevényszavak.

Meg vannak furcsa, ismeretlen eredettel rendelkezőek, amiknek a párját még az olyan hobbisták is, mint én, megtalálják, csak a "szak"emberek nem.

Tudom, tudom. 

Biztos csak véletlen.

Egy népcsoport identitását pusztán a nyelv alapján meghatározni elég egysíkú megközelítés. pl. az elspanyolosított dél-amerikai indiánok tudnának róla mesélni.

Minden nép valahol a saját nagyságát próbálja bizonyítani. Minél kevésbé dicső a múltjuk, annál kényszeresebb a nagy birodalmak múltjával való kapcsolódási pontok keresése. Ennek része a közös múlt keresése vagy  gyártása.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

+ az identitás meghatározása változik a történelmi korral

IX században:
Milyen identitása volt egy Tarján törzsből való, onogur-bolgár származású apától és egy Megyer törzsből való, finnugor származású anyától Kazáriában született, de már Etelközben élő, finnugor anyanyelvű, de ótörökül is jól beszélő, tengrista vallású, de keresztény és muszlim hittérítők által is megkísértett, sztyeppei türkökre jellemző ruhákat hordó lovasíjász harcosnak, aki egy hét törzsből álló, ekkoriban még laza szövetség tagja?
Válasz: A harcos a sztyeppei lovasnomád hagyomány és a vezértörzs kultúrája, vallása (tengrizmus) alapján definiálta magát.

Egy XIII. századi probléma:
Milyen identitása volt egy székely nemesi apától és szász anyától Erdélyben született, de már az Alföldön élő, magyar anyanyelvű, de egy keveset németül és latinul is tudó katolikus keresztény embernek, aki IV. Kun László kíséretében az alföldi kunok között élt és kun ruhákat hordott?
Válasz: A nemes őfelsége, IV. László nemességének a tagjaként és a római katolikus Anyaszentegyház híveként definiálta magát.
 

Aláírás _Franko_ miatt törölve. 
RIP Jákub.
neut @

Minél kevésbé dicső a múltjuk, annál kényszeresebb a nagy birodalmak múltjával való kapcsolódási pontok keresése. Ennek része a közös múlt keresése vagy  gyártása.

Ennek az ellentéte is igaz, azaz egy kevésbé dicső múltú, de harcias, agresszív, erőszakosan hódító nép arra fog törekedni, hogy a meghódított népek ne ismerhessék meg a saját, igaz múltjukat, mert talán még furcsa gondolatok bukkannak fel a fejükben a hierarchia szükségességéről (elég csak az elmúlt évtizedben történt, ISIS által elkövetett, több évezredes műemlékek lerombolására gondolni).

Egy népcsoport identitását pusztán a nyelv alapján meghatározni elég egysíkú megközelítés

A néphez hozzátartozik annak nyelve, mint a legfőbb kommunikációs eszköz a repertoárban.

A leigázott népek elvesztik a nyelvüket, igen.

A kulturális, politikai elnyomás nem tűri meg azt, hogy az elnyomott nép(ek)nek dicsőbb múltjuk legyen, mint az elnyomóké. Ehhez nem restek "tudományos" propagandát alkalmazni, amiből olyan örökzöldek születnek, mint a nyestes:

A legvalószínűbb az, hogy a finnugor korban nem volt jól kiépült számolási rendszer. Ma is ismerünk olyan nyelveket, ahol beérik az 1, 2, 3, sok... megkülönböztetéssel, ha a kultúrában nincs szükség a matematikára. A finnugor alapnyelv beszélői hatig egészen biztos el tudtak számolni...

https://www.nyest.hu/hirek/igy-jutunk-a-hetrol-tizre

Természetesen olyan nem lehet, hogy a magyarok el tudtak volna számolni tízig, na nem.

Egy, kettő, sok... annyi elég volt a nyereg alatt húst puhító, görbelábú, genetikusan alattvaló magyaroknak.

Holott ott a sokkal egyszerűbb magyarázat, miszerint a magyarok a nyilvánvaló ötös számrendszert használták, amiről ebben a topicban meg is emlékeztem: https://hup.hu/node/153406

Ha az elnyomó kulturális, politikai, és um. "tudományos" téren teljhatalommal rendelkezik (ami elég gyakori), akkor nem fogják hagyni, hogy holmi tények kisebbítsék az ő nagyságukat, és az elnyomott népek alávalóságát.

( uid_16591 | 2025. 06. 16., h – 21:44 )

Nagyon sokat segítene a hasonló írások komolyanvehetőségén, ha nem rögtön egy aislop képpel fogadna a honlap. 

Nos, a lényegen, az értelmezésen nem változtat.

Talán nem a lényeget ragadtad meg.

Nem szerettem volna (c) képet betenni és ez tűnt a legjobb megoldásnak.

Ha valaki emiatt nem olvas tovább... lelke rajta.

De el fogok gondolkodni a változtatás lehetőségein. Köszönöm meglátásodat!

Itt a kontextus a lényeg. A linkek között is ott figyel a dél-koreai Mabinogi MMORPG játék wikije, mint forrás. A hitelessége az, amit elveszt egy ilyen weboldal hasonló dolgokkal. Nyilván a mitológiák jönnek valahonnan és egy történész, vallásfilozófus vagy egy jungi analista gondolatait szívesen elolvassa az ember, de amikor azt látom, hogy valami játékra meg ai képekre lesz itt alapozva a mondanivaló, akkor az minden esetre gyanús számomra.

Nem, a devCat koreai fejlesztő Mabinogi nevű anime MMORPG játékának wikijére hivatkozol a fomoriakkal kapcsolatban, akkor az is Easter Egg? Ugye ilyenkor felvetődik a kérdés, hogy vajon hány másik "Easter Egg"-ből nyerte a weblap készítője a tudását a témáról? 

Igen, ezt is megtaláltad!

Szerinted van még több?

Nos, a többi, igazi forrás, a logika, a paradoxonok _meglátása_, ezután feloldása... azt hittem, ez lesz a fontos

Köszönöm, hogy rávilágítasz a lényegre. (és ez nem szarkazmus, lehet hogy mások is ezt nézik).

Azt hittem, ennyi belefér. Azt hittem, hogy az elemzések, a felvetés önmagában sem kevés, és amikor a linkeket nézik, esetleg jót nevetnek.

Hiszen néhány egyszerű kereséssel, és a többi linkkel már egyértelművé válik minden.

De ha valaki nem a lényeget akarja látni, azzal sajnos nem tudok mit kezdeni.

Mindenesetre örülök (tényleg), hogy időt fordítottál erre!

És hidd el, tényleg öszintén hálás vagyok!

OK nézd egy teljesen kívülálló szemszögével akkor a dolgot. Én nem mondom hogy ez a lényeg, nem is vitatkozom a honlap lényegével, de a hitelességre jobban kellene adnod ha ez egy komoly kutatás / érdeklődési kör - ugyanis tudatosan vagy tudatlanul de minél többen tévednek a honlapodra, annál többen fognak nulladik lépésként egy hasonló "algoritmust" is lefuttatni magukban, hogy egyáltalán érdemes-e tovább olvasni. Márpedig ebben az a hozzáállás sem fog téged segíteni, ha "valaki nem a lényeget akarja látni, azzal sajnos nem tudok mit kezdeni". Tele van az internet önjelölt prófétákkal és modern megmondóemberekkel, és nyilván nem arra célzok, hogy ha nincs a kezdőlapon 3 Phd és Msc beszkennelve akkor megette a fene az egészet, de sajnos a hasonló hibák / easter egg-ek / lustaságok inkább közelítik az olvasó szemében a honlapot egy tinédzser által összedobott gportal.hu szövegtengerhez, mint bármi máshoz. Ha most ez esetleg nyersnek is tűnik, úgy látom te is érzed azért, hogy van benne igazság.

Értem, és köszönöm.

Nem hangsúlyoztam sehol, hogy ez az igazság. Mindig csak lehetőségeket, véleményt írtam.

Köszönöm a tinédzsert (majd 60 évesen)! Bár igaz, hogy általában 30-nak néznek...

De le fogom venni ezt a két linket.

És tényleg hálás vagyok, rámutattál egy olyan nézőpontra, amire én nem is gondoltam.

Azt hittem, majd kapok néhány szmájlit a kapcsolati oldalon megadott címre. :-)

( Ightorn | 2025. 06. 21., szo – 20:56 )

Szerkesztve: 2025. 06. 21., szo – 21:15

Nagyon köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat! Köszönöm, hogy megmutattatok olyan nézőpontokat, amelyeket magamtól nem vettem észre!

Ezek alapján kibővítettem a Bevezetés oldalt (https://zol.frw.hu/tddpub/pre.html) és lecseréltem a képet is.

Nem reklámnak szánom, tehát csak az kattintson, akit tényleg érdekel a dolog.

Még egyszer köszönöm mindenkinek! Főleg @Hiena fórumtársamnak!

És azt hiszem, egy szimpla köszönet talán nem is elég! Hiena megmutta, hogyan lehet (vagy inkább kell!) bővíteni a magyarázatok részt. Ezért bővítettem a Bevezetés oldalt. Köszönöm még egyszer, hiszen a Te gondolataid inspiráltak erre bővítésre!