6 év után új nagy kiadással jelentkezik az Unity desktop

X, Wayland, Mir

Az Unity desktop (az Ubuntu egykori alapértelmezett desktopja) 7-es ágának fejlesztése újraindult és 6 év után új nagyobb kiadással terveznek előállni. Addig is tesztelhető a 7.6-os verzió előzetese. Bejelentés itt.

( Aadaam v | 2022. 05. 03., k – 12:55 )

Szerkesztve: 2022. 05. 03., k – 12:55

Here are the changes I’ve made in Unity 7.6

Hatalmas tömegek lehetnek mögötte fejlesztőcsapatként.

Én sose szerettem igazán, de valaki használja?

Ezt a mai napig sok DE, meg dokk/tálcaalkalmazás tudja, hogy kitehessed a bal oldalra. Van egyébként benne logika, mármint a bal oldai dokkban, hiszen széltében több hely van a képernyőn, mint függőlegesen, több a kihasználatlan hely, meg alkalmazásokban az egéret inkább az ablak bal felső régiójában használod, mivel a tartalom, menük, toolbar, stb. is ott vannak, és innen kevesebb utat kell megtenni az egérrel a bal oldali dokkig. Viszont ez így hiába szép az elméletben, sose tudtam a bal oldali dokkot, tálcát megszokni, akárhogy kínlódtam vele, nagyon az arcomban van, zavar, több hónap használat után se áll rá a kezem, ahogy ezt a felső tálcára összevont menüt, bal oldali ablakkezelő gombokat Mac-módra se tudtam. Pedig én elég rugalmas vagyok UI-okban, nem okoztak alapvetően gondot a nagy paradigmaváltások, pl. a verziónként és gyártónként szétbarmolt, átszabott Androidot is elkezelgetem, de azért zavaró, na. Főleg Linuxon, ahol van egy csomó alternatíva, és a felhasználón áll a vásár, nem kell semmilyen fixre drótozott trendbaromság megszokására kényszerítenie magát. Mert Windowson, Mac-en kvázi kötelező azt a fixen egy megoldás mindenkinek koncepciót használni, amit eléd raknak. Nem csak OS-nél, pl. sok alkalmazásban is kényszerítik a hülye szalagmenüt, hamburgermenüt, amit el lehet kerülni, ha az ember nem a fősodorral megy.

Valahol berögződés is. Pl. én már régóta elengedtem a GUI-t, se asztali ikonok, se dokk, se ablakdiszítés, se indítómenü, se semmi nincs a WM-emen. Egyedül egy fekete, pőre lemonbar, (régen polybar volt, volt rajta kompozitorral átlátszósági és elmosási effekt, de már az sincs jó ideje). Csak az időt, dátumot, hangerőt mutatja, se indítómenü, se systray, se semmi nincs rajta.  Egy ideig volt rajta virtuális asztalkijelzés, de most az sincs rajta, mivel annyira kevés asztalom van. A YouTube-on most feszegette meg egy OpenBSD-s gyerek, hogy valójában ez a panelezés is egy baromság, sok ember csak megszokásból ragaszkodik hozzá. Ahogy belegondolok igaza van, mert ha pl. az ember az időre kiváncsi, akkor gyorsbillentyűre bedrótoz magának valamit, amivel megnézi, asztalokat háttérképpel is meg lehet különböztetni, stb.. Szóval hajlok rá, hogy a jövőben ezt is elhagyjam, annak ellenére, hogy sokat enni nem kér, 8 pixelt foglal el, meg pár mega memóriát, de ami felesleges, az felesleges 1 pixelnyi méretben is. Vagy pl. egy másik fórumon írta valaki, hogy a plain text fájloknak a .txt végződés adása Windowsról áthozott pótcselekvés. Amit, bevallom, a mai napig én is csinálok, hogy megkülönböztessem a shell scriptektől, amiknek meg nálam nem .sh a végződése (Linux alatt nincs ugyebár kifejezetten kiterjesztés).

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Van egyébként benne logika, mármint a bal oldai dokkban, hiszen széltében több hely van a képernyőn, mint függőlegesen, több a kihasználatlan hely, meg alkalmazásokban az egéret inkább az ablak bal felső régiójában használod, mivel a tartalom, menük, toolbar, stb. is ott vannak, és innen kevesebb utat kell megtenni az egérrel a bal oldali dokkig.

Ez a lényeg.

trey @ gépház

Igen, azért is írom, meg hogy ez csak elmélet, mert a valóságban, mindenki a jobb oldali ablakkezlő gombokat szokta meg, mivel így volt szokás több évtizedig, meg a legtöbb ermber jobb kezes, azt szokta meg, hogy vezérlők a jobb oldalon vannak, arra állna rá a keze, meg egy jobb kezes ember az egeret jobbra könnyebben kitolja, mint ellenkező irányban, balra behúzza, igaz ez meg a manapság divatos laptopmánián, touchpadokon, touchscreenen meg nem érv. Lehet ezt ragozni elméletben bárhogy, mindkét megoldásnak megvannak a hívei, de igazság nem tehető.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

...a mai napig bal oldalon, függőlegesen van a "tálcám" mind Linux, mind Windows alatt.

Mint a legtobb Ubuntu usernek, ahol azota is ez a default. Miutan az Ubuntu lejott a Unity-rol, tettek a Gnome-hoz par plugint amitol kb ugyanugy nez ki mint a Unity, ugyhogy nem is ertem miert ragaszkodnak egyesek a Unity-hez. Aki hasznalja leirhatna.

Pl. mert jóval kisebb az erőforrás-igénye. Van a gépemben elég memória (32 GB), de azért inkább adom a munkával kapcsolatos feladatoknak. Plusz kevesebb az effekt, gyorsabb a működése is.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

( nevergone v | 2022. 05. 03., k – 13:40 )

Én használom Ubuntu 18.04-en, nekem nagyon kézreáll. Mielőtt 22.04-re frissítek majd, meg kell néznem, hogy ott mi a helyzet vele. Ha legalább annyit tud, mint 18.04 alatt, akkor nyert ügye van nálam.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Szerintem nyugodtan megnézheted a Gnome 42-t. Nem kedvencem, de sokkat pofoztak rajta a 3.x óta, és a Unity-nél mindig is különb volt. Ugyanolyan lebutított, bloat, de legalább nem csak egy ember fejleszti. Nem mondom, hogy 100%-os replacement, de azért elég közel áll ahhoz. Egyébként meg ha rám hallgatsz, több évtizedes linuxos veteránként ne szerencsétlenkedj liyen normi-trendie asztali környezetekkel, neked bőven meglenne a tudásod, hogy belőjj magadnak egy konfigfájllal valami normálisabb alap WM-et, amit minden disztrón simán tudsz használni, verziótól függetlenül. Tudom, idő, de csak egyszer kell megcsinálni, onnantól hordozod a gépek és telepítések között a ~/.config/-ból, többet nem kell ezen filózni, hogy mi változott a DE-ben, meg hogy mikor miből jött ki új verió. Félre ne érts, teljesen jó az Ubuntu, Gnome stb., ilyen windowsról jött friss emberkéknek, akik még soha nem használtak Linuxot, és valami ubuntus tutorial alapján next-next finish-sel fel tudják pattintani maguknak, bár én erre az esetkörre is inkább Mint Cinnamont szoktam ajánlani, a lényeg, hogy tudni kell ezeket egy idő után elengedni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

"a lényeg, hogy tudni kell ezeket egy idő után elengedni."

Nem értek ezzel egyet. Linuxot telepítettem már 20 évvel ezelőtt is, több mint 10 éve exkluziven használom (értsd éles környezetben, munkahelyen, irodában). És most éppen standard ubuntu desktopom van. A játékon, tanuláson, technikai érdekességen túlmenően nincs gyakorlati haszna annak, ha eldobom ezt és összematyizok magamnak valami fluxboxos csodakörnyezetet. Értsd, nem lesz tőle gyorsabb a munka, meg a gép se. Volt idő amikor könnyes szemmel nézegettem a fluxboxomat, hogy milyen frankón néz ki / gyors / minimál, de most már egy ilyen dolog nem igazán hoz lázba. Működjön gyárilag jól, done.

Igen, pontosan így van. Van annyi Linuxos tapasztalatom (nemrég találtam meg az első telepítőlemezemet, Redhat 5.2, 1999), hogy utánolvasással elbodolgulnék akár egy Arch-hal is, de igazából nem érdekel. Működjön, vagy ha nem működik, akkor találjak hozzá annyi és olyan minőségű leírást, amiből gyorsan működővé tudom tenni. Így vagyok a kernellel is, a 2.6.x környékén szinte mindig magamnak forgattam a kernelt, most meg már a használt verziókat sem igazán követem. Ha szükséges, megnézem.

Ablakkezelőből évekig használtam AfterStepet, WindowMakert, Fluxboxot, de már nem váltanék ilyenre. Sokáig utáltam a Unity-t, de aztán beletettem egy kis időt, beállítottam és megismertem, megszoktam. Akkor ellenőriztem, a memória-fogyasztása az Xfce, LXDE környékén mozog (és így jóval kisebb, mint a GNOME 3.x, KDE). Ritkán váltotok rendszert, általában LTS -> LTS, csak négy évente kell ezt végigjátszani.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Engem valamilyen szinten érdekelt mindig is a technikai része: legyen gyors, lássam át, optimalizáljam, töröjem a felesleget .. stb. Csak időm nincs rá, igy az igény átterelődött a "működjön" -re, és úszok az árral.

Cserébe az hogy a standard ubuntu desktop elvisz nem tudom hány gb memóriát, nem nagyon foglalkoztat, mert 20GB ramom van. És tök jó, hogy pl. az iPhone -t be tudom dugni a gépbe, és a fájlkezelőben felbukkannak a képeim, és ehhez semmit sem kellett reszelgetni. De ez csak egy példa volt a sok működő dologból.

Persze, érdekelni engem is érdekelt sokáig, amíg úgy tűnt, hogy végtelen mennyiségű szabadidőm van. De az ügyfelek nem fizetik meg, ha nem működik a rendszer, nem is érdekli őket. És mióta család van, már a szabadidőt is máshogy mérem, inkább bicajozok a fiammal, mint ablakkezelőt hegesztgessek.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Jó, te tudod, én nem az idődet akarom beosztani, csak leírtam az én álláspontom. Szerintem a Linuxnak mindenképp az lenne a lényege, hogy ott te vagy ura a rendszernek, te állítod össze, nem kötelező semmit megszokni, amit eléd tesznek a „nagyok”, meg a trendet diktálók. Pont ilyen logika mentén szokják meg az emberek a Windowst is, jó, jó, szar, de beletették az időt, megszokták, most már természetesnek, sőt, kifejezetten szerethetőnek tűnik, minden megy rajta out of the box, nekik életük van, kell az idő másra, és ez még lehet egyes esetkben igaz, de tuti nem mindenkinél, ez inkább csak egyfajta feladás megindoklása. Főleg nálad érzem ezt, mert szerintem neked nem lenne sok idő, plusz már írtad, hogy egyszer használtad is ezeket, már onnan tehettél el konfigfájlt, ami azt jelenti, hogy máris nem a 0-ról kell hegeszteni.

Különösen ez a Unity veszéllyes ilyen szempontból, ahogy a Canonical dobta, onnantól rettenet kevés ember tartja karban, itt a megfogalmazásból az jön le, hogy konkrétan egy személy, ha ő is lebetegszik, elüti a busz, vagy úgy dönt, hogy innentől csak család neki is, akkor szopás van, mert azon kapod magad, hogy már nem megy a cucc a következő kiadáson, és szokhatsz meg valami mást, amit biztosan meg fogsz szokni, amíg nem változik az is. Ez ember egy idő után belefárad, hogy állandóan újat megszokni, az újabb Rust, JS, flatdizájn, tablet workflow, whatever trendvonatra felülni.

Persze az a három WM is kicsit hasonló cipőben jár, AfterStep, WindowMaker, Fluxbox, tudtommal ezeket nem feljesztik, úgyhogy elvileg eltörésre lehet ezeknél is számítani, bár ez meg amiatt áll gyenge lábakon, hogy azok hatványozottabban egyszerűbbek, és minél egyszerűbb egy kód, minél kevesebb függősége van, annál kisebb a valószínűsége, hogy eltörjön rajta valami.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

A 2-3. bekezdéssel ellentmondtál egy kicsit az elsőnek. :)

Én igyekszem mindenből a default setupot használni, pont azért, mert ha át kell ülni másik géphez / más gépéhez, vagy a one-man-show projekt karbantartóját elüti a villamos, akkor ne boruljon fel minden. Az elején kifejtett Windows-os logika ugyanez. Az, hogy ha Józsi átül Pisti gépéhez, és ott kb. ugyanúgy fog viselkedni a Windows, az majdnem nagyobb érték, mint hogy ~minden megy OOTB.

Nem tudom, én fordítva látom. Az én rendszerem, az én workflow-m, az nekem kell használható legyen, és nem érdekes, hogy másnak kézre áll-e, sztenderd-e. Az én gépemhez ne üljön át senki, ha annyira osztozós gép, akkor login managerből átjelentkezik egy másik grafikus felületre, vagy tart saját gépet, és baszkurálja azt, Windowszal, Mac-kel, Linux Unityvel, vagy ami tetszik neki.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Persze, vannak speciális esetek, amikor más szempontok is játszanak. Bár a userek szerintem be tudnak jelentkezni saját felülettel is, de ez akkor is egy érv lehet végül is. Még én sem használok egyébként mindenhol WM-et, ha valahol kell egy gyorsan telepítős, mainstream, eldobható GUI-s rendszer, ami úgyse fogok sokáig megtartani (mert csak egy régi gépre kell vagy VM-re), oda én is simán telepítek Gnome-os Fedorát, Gnome-os Ubuntut, pedig nem szeretem a Gnome-ot, bloatot, meg úgy általában a DE-ket sem, de ha csak gyorsan kell valami, akkor arra a pár órára, 1-2 napra túlélhető, default, sztenderd Gtk-s rendszerek (míg mondjuk egy Cinnamon nem az), mindennel települ out of the box, és nem állok neki Archot telepíteni, meg oda konfigfájlokat lehúzgálni, esetleg Arco-t konfigolgatni. A fő rendszereimen oké, ott rászánom az időt, mert azokat sokat használom és tartósan.

Egyébként most néztem videót erről a Unity-ról, és mondtak meglepő dolgokat. Pl. hogy egy 12 éves gyerek vette át, mikor a Canonical kaszálta, és azóta ő tartja karban (persze már nem 12 éves). A másik, amit láttam a review videókon, hogy ugyanolyan bloat meg lagos ez a Unity, mint mindig is volt. Plusz ez csak életben tartás továbbra is, épp csak annyira van összeszögelve a kód, hogy fusson, nem kap új funkciókat, érdemi javításokat. Mindenképp passzolnám, és nem ajánlanám senkinek. Időhiányos emberkéknek, mint te, is jobb szerintem a default Gnome 42, egyszerűen mert elég közel áll a workflow-ja a Unityhoz és sztenderd Gtk-s rendszer, nagy felhasználói bázissal, jobb támogatással. Anno örültem, mikor az Ubuntu visszaváltott erre, bár az is igaz, hogy valami normálisabb DE-t is választhattak volna, de a Unity-hoz képest bármi előrelépés.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

vim-ből, Emacs-ből lehet pluginokkal SSH-n keresztül szerkeszteni, úgy hogy a helyi gépen lévő editort használod. De, ja, ha valami olyan idegen rendszeren vagyok, ahol nincs időm, helyem, lehetőségem telepíteni, oda default konfigos vi, vim, nano, stb.-t használok, ami épp fel van oda telepítve. Még az ed-del is elboldogulok, ha valahol az lenne, bár az tényleg nagyon fapados, ósdi, kényelmetlen. Bár azért ha annyira akarom, egy vimrc-t felvarázsolni valahová nem egy nagy szám, 2 KB-os .vimrc vagy init.vim fájl, és még ebben is van kikommentelt rész, sallang, ami nélkül meg tudnék lenni.

A vim egyébként azért is jó a hatékonyságán kívül, hogy használhatod IDE-nek, alap fájlkezelőnek, terminálnak, terminál multiplexernek, bulk renamernek, markdown view-erek, esetleg még akár hex editornak is, stb., nem is értem, hogy sok rendszeren miért nincs telepítve, csak a vi vagy valami más hülyeség. Igazi svájci bicska, és sok helyet nem foglal. Sok modern rendszer elfordul még a vi-tól is, mert a modern usereket frusztrálja, nem bírják megszokni. Főleg az a modern IT generáció, aki GUI-n, notepad-en, Visual Studio-n nőtt fel. Sajnos már mainstream disztrókon, mint az Ubuntu, Mint, stb. is alap, hogy nem tesznek fel nagyon hasznos csomagokat, vim, htop, git, stb., nem is értem, hogy miért ezen spórolnak, a rendszer használhatóságát nagyon megdobja a terminált használóknak, akár csak egy telepítés, belakás idejére, a GUI-s usereknek meg nem lenne útban. Ha ez a néhány apróság fent van (én még a vifm-et, fzf-et, calc vagy bc, wget/curl-t, xxd-t, is felteszem mindenhová, régen még mc ment vifm helyett), meg az ember bekapcsolja a vi-módot shellben, óriásit javul egy rendszer használhatósága, főleg, ha csak egy tty-ra, SSH konzolra tudsz hagyatkozni.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”