Puzzlephone - moduláris telefonkoncepció a Nokia szülővárosából

Mobil, Tablet, Okosóra

Puzzlephone

Nem csak a Google Project Ara-jában reménykedhetnek azok, akik olyan telefonok tulajdonosai szeretnének egy nap lenni, amelyek fő részegységeik cseréjével upgradelhetők. A Nokia központjának városából, Espoo-ból származik a Puzzlephone ötlete. Mögötte az idén szeptemberben alapított Circular Devices cég áll.

A cég tervei szerint az első készülék 2015 második felében látna napvilágot. Árfekvését tekintve a középmezőnyhöz tartozna. Kezdetben forkolt Android operációs rendszerrel érkezne, de a cég kész megvizsgálni más lehetőségeket is.

Részletek itt.

( peep | 2014. 12. 02., k – 15:04 )

Nem vagyok piaci elemzo, sot... De hogy, valaki egy ilyenbe penzt ont, ahelyett, hogy a meglevo piaci reseket tomje be...
Ez egy katasztrofa.

Értem, mire gondolsz, de szerintem az iPhone vagy bármi más, manapság népszerű termék se indult ennél több eséllyel annak idején. Simán lehet, hogy ez a csapat hardverben fogja tudni nyújtani azt a változatosságot, amit a többi telefon szoftverben, és ráharapnak a vásárlók.

Szóval ami a mobiltechnológiát illeti, az utóbbi időben ez a legeredetibb fejlesztési irány (persze én se vagyok piaci elemző).
---
Science for fun...

Szerintem speciel piaci rés, én azért érdeklődve várom a valódi Androidos szerelhető telefonokat. Ha az asztali PC-hez hasonló módon bővíthető (értsd univerzális illesztőfelület a bővítőmodulokhoz) megoldással állnának elő, az szerintem sokat dobna a használhatóságon. (Aztán lehet, hogy rosszabb esetben ott is BSOD-okkal küzdene a vállalkozó szellemű felhasználó.)

( gelei v | 2014. 12. 02., k – 15:40 )

Itt ki a célcsoport? Aki a meglévő 1.563.848.563.465 különböző modell és felszereltség kombinációból nem képest választani magának megfelelőt?

Mondjuk mert a gyártók mind hw mind sw oldalról nem kifejezetten érdekeltek abban, hogy te ma megveszel egy telefont és 10 év múlva még mindig ugyanazt a telefont használjad úgy, hogy közben nem tőle, hanem mástól veszel csere/bővítő alkatrészeket? Van olyan haverom, amelyik 1-1,5 évente veszi meg a közel csúcs készüléket és utána vált (ez nekem jó, mert jó használt készülékhez jutok hozzá :-) ); meg van olyan is, aki 3 év alatt most már vagy a 4. droidos telefont veszi az asszonynak, de mindig megpróbál spórolni, hiába mondom, h inkább szánjon rá most még tizenötöt, és akkor végre 3 évre lenne telefon, nem egyre.

Világuralom? Idén vesz kétzázezer ember ilyen telót, jövőre a duplája, és ez így meg még 2-3 évig, aztán észreveszik az emberek, hogy aki idén vett, az még mindig ugyanazt használja, esetleg vett hozzá egy CPU-csere modult meg 2-3 eddig nem levő biszbaszt. És ugyanolyan jól működik. És ettől rájönnek az emberek, hogy ez nekik jó, és immár nem százezres, hanem néhány milliós nagyságrendben kezdik el vásárolni. És ez aztán már ki is tölti a 10-éves periódust, és utána is innen / ilyet vásárol az ember fia lánya, mert látja hogy ez jó.

ugyanaz ami a project aranal vagyis annak egy szukebb csoportja, mert ez az arahoz kepest eleg keves igy elso ranezesre.

de a meglevo kismillio modellel kapcsolatban pedig annyi, hogy talan ertelmes qwerty billentyuvel felszerelt telefon mondjuk nincs es reszemrol a kamerarol is lemondanek ha kapnek erte helyette valami plusz aksis uzemidot stb. Piac szerintem van ilyesmire, csak a megvalositas tunik elegge idetlennek, mert csak 2 cserelheto modul van aminel megint csak csomagok kozott lehet majd valogatni. Ez a project szerintem nem lesz hosszu eletu, de remelem, hogy az arat be fogja tudni huzni a google.

Tobbek kozott igen, mert pl en mai napig nem hasznalok mobil egyaltalan, mert nem talaltam meg olyat ami ami nekem megfelel.
De azt gondolom nem feltetlen piaci res betomese vagy adott esetben meglevo ugyfelek atcsabitasa a cel hanem egy fenttarthato logikus rendszer kialakitasa, es sokakat fusztralo problemara megoldast talalni.
De az egyeb periferiak elterjedese is hatarozott cel igy vercukorszint merotol az 3d scanering mindent lehet majd hozza csatolni, pontosabban "bele epeiteni" az egeszsegugyi alkalmazasokra hatarozott hangjut fektet pl az Ara.
Aztan meg celkozonseg az a par milliard ember akinek meg nincs okostelefonja, mert a modularitas miatt, lehet belepo szintut osszerakni ugy hogy komponensenket tudod majd fejleszteni ha lesz ra penzed.
Vagy elithetnek meg a komponenes megosztas is, ahol egy egy modult megosztasz akar csalad szinten akar haverok, pl a 3d scaner, vagy egy jobb kamera stb.

Es azert ne felejtsuk el azt sem hogy eleg sokan tamogattak az alapotletet https://www.thunderclap.it/projects/2931-phonebloks ergo letezo piacra dolgoznak, legalabbi az Ara, ennek a projektnek nem sok jovot adok az Ara mellet de az alapotlet akkor is jo (szerintem)TM

Röhögni fogsz, de igen, a meglevő 1M androidos telefon 99%-a fos, és fogalmam sincs, ki és miért ad érte pénzt.

Amit már évek óta keresek, de gyakorlatilag nincs a piacon:
- pici telefon, xperia ray méretű (3.3", 100g), high-end kamerával
- 4.3-4.5" -es _normális_ telefon, high-end kamerával

az első mobil asszonynak kéne, aki a mai napig a kis xperia ray-t nyúzza, mert nincs jobb/újabb ebben a kategóriában.
Én végül USA-ból rendeltem moto x-et, ami ugyan 4.7"-os, de extrém keskeny szegéllyel, így elfér a zsebben, bár a kamerája lehetne jobb, de úgy-ahogy elmegy. Korántsem tökéletes.

A sony compact-okat néztem, de az überkamerájának tényleges információtartalma egy iphone4 mögött van.

Szóval igen, nagyon is szeretnék egy konfigurálható telefont, mert leszarom a sokadig G-s adatátvitelt, bluetooth-t, NFC-t, 8 magot meg tökömtudja mi egyebet (sose használtam egyiket se), de akár 100K-t is fizetnék egy igazán jó kameramodulért.

Haat valoban nem a leglegtisztultabb az android devkitje. De nem is rossz.
Viszont az alaprendszer nyilt. Kar, hogy ugy senki se hasznalja, mert a google zart reszei nelkul a user experience gagyi.

Szoval erdekes kettosseg, viszont ami miatt elre tort, az az, hogy a google reszben nyitva tartja a rendszert, es megengedi a gyartoknak a customizalgatast. Apple, MS ugye teljesen zart, ott szurtak el az egeszet.

A google nagyon ugyes. Epp annyira tartja nyitva a platformot, hogy ne menjenek el tole a gyartok, es ne tudjon mas 3rd party felemelkedni (pl. firefox vagy ubuntu). Es ahogy a fully opensource android platformot ujra lezarta, az valami zsenialis volt, erre szerintem a legelvetemultebb foss ugyved se gondolt volna - nem zarja le a platformot per se, csak azokat a szolgaltatasokat, amiket a sajat infrastruturajarol uzemeltet - es ami nelkul ma mar elkepzelhetetlen mobil oprencer.

Nope.
Az Android elterjedtsége mögött az "ingyen szar" elv áll. Az Androiddal minimális szoftverfejlesztői brancsot kell a gyártónak tartania, "ingyen van" az OS és más fizeti az App store költségeit, miközben vannak alkalmazások dögivel.
Ezzel olyan 3-4 dollárt spórolnak készülékenként.

A gyártók kezdenek felébredni a nagy Android álomból, és kezdenek rájönni, hogy az in-app purchase-ek és az app eladások majd annyit hoznak a konyhára egy készülék életciklusa során, mint maga a készülék, arról nem beszélve, hogy gyakorlatilag a nagy gyártóknak, hosszútávon ez az egyetlen lehetőségük a költséghatékony innovációra.

Szóval, a nyíltság csak habszöveg, amivel a nagy G eteti a usereket, miközben retkesre keresi magát, mind a userekkel, mind a gyártókkal.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Sehogy. Klasszikus "early bird gets the worm" szituáció. Plusz helyzeti előnyben van a G azzal, hogy a "open source" kamuval szabadon meríthet a meglévő ökoszisztémából. A Windows Phone-nak el kell érnie a kritikus tömeget ahhoz, hogy rentábilis legyen, de ebben az esetben is még mindig hátrányban van, mert az open-source OS fejlesztési modellel szemben neki fizetnie kell a programozóit.

Rövid időn belül, egyetlen szituáció elképzelhető a drasztikus térnyerésére, ha egy olyan szoftveres hiba kerül a dobozba, ami a felhasználókat tömegesen érzékenyen érinti. Pl. Egy kimondottan Androidot célzó, virulens trójai vagy malware.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Az Android elterjedtsége mögött az "ingyen szar" elv áll. Az Androiddal minimális szoftverfejlesztői brancsot kell a gyártónak tartania, "ingyen van" az OS és más fizeti az App store költségeit, miközben vannak alkalmazások dögivel.
Ezzel olyan 3-4 dollárt spórolnak készülékenként."

Valszeg jóval többet. A 3-4 dodó max. akkor lehetne igaz, ha az összes droidos gyártó összefogna és közösen "gyártana" egy OS-t. Mert ha nem, akkor sokkal nagyobb lenne a költség, plusz lenne csillió OS, ami a kutyát nem érdekelné...

"A gyártók kezdenek felébredni a nagy Android álomból, és kezdenek rájönni, hogy az in-app purchase-ek és az app eladások majd annyit hoznak a konyhára egy készülék életciklusa során, mint maga a készülék, arról nem beszélve, hogy gyakorlatilag a nagy gyártóknak, hosszútávon ez az egyetlen lehetőségük a költséghatékony innovációra."

Ez meg pláne hülyeség. A samu is bohóckodott a tizennel, a ms is a wp-vel, aztán kerekítési hiba környéki piaci részesedést sikerült elérniük.
Valójában a telefongyártás hozzáadott értéke lófasz: veszel valami SoC-t, RAM-ot, kijelzőt, akkut, kamerát, aztán az egészet összerakatod Kínában. Kell még hozzá OS, design, logisztika és esetleg marketing és szolgáltatói kapcsolat. Ennyiről szól a telefongyártás, innováció nem sok van benne.
Az innovációt a Qualcomm, Samsung (mint RAM-, kijelző- és chipgyártó, valamint foundy), TSMC, Sony (mint kameramodulgyártó), Corning, Flextronics és hasonló cégek csinálják, nem a "telefongyártók"...

A nokiának negyedévente 4 millió Lumia eladása volt 2012-ben, az s60-as szériának 10-18 milliós negyedéves eladása volt. Ha ezt felszorzod 3-4 dollárral, az 30-40 millió dolláros bevétel negyedévente, ebből már lehet etetni pár Indiai programozót.

Értem, tehát a Siri vagy a Cortana kifejlesztése nem igényelt semmiféle innovációt. Vagy a Blackberry szolgáltatásai. Vagy a szoftver nem hozzáadott érték?

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"A nokiának negyedévente 4 millió Lumia eladása volt 2012-ben, az s60-as szériának 10-18 milliós negyedéves eladása volt. Ha ezt felszorzod 3-4 dollárral, az 30-40 millió dolláros bevétel negyedévente, ebből már lehet etetni pár Indiai programozót."

A gartner számai szerint 2013-ban 970 millió okostelót adtak el (worldwide). Ebből a 2 legnagyobb szereplő a samu (300m) és az apple (150m), szóval rajtuk kívül a teljes piac kb. 520 millió eladott eszköz. A 3.-5. helyen kb. 45 milliós eladások vannak (bár az LG-nél a nexus elég sok lehet), ez újabb 140 milla. Szóval a top5 gyártón kívül mindenki más összesen eladott kb. 380 millió darab készüléket.
Ez 3-4 dodóval számolva kb. 1,2-1,5 milliárd dodó, mindenkire. Ha azt veszem, hogy van mondjuk 30 gyártó az other kategóriában (ennyi tuti van), akkor ez 40-50 millió dodó évente, havi 3-4 millió. De a top3-5. szereplőnél is kevesebb mint 200 millió évente, havi 8 millió dodó.

Ennyiből kellene:
- OS-t, platformot fejleszteni
- app-okat fejleszteni
- fejlesztőeszközöket, API-kat fejleszteni
- valami keresőt és navigációt alkotni/venni/stb.
- adatközpont(ok)at fenntartani
- sávszélt fizetni
- stb.
És ennek az "egyedi platformnak" legalább olyan jónak és vonzónak kellene lennie, mint amit az apple, a ms vagy a google letesz az asztalra, nagyságrenddel nagyobb pénzből. (Csak a miheztartás végett: a google 2013-ban több mint 7 milliárd dodót költött _csak_ a "Research & Development" kategóriában, ami nyilván nem mind az android, de azért elég sokat elvihetett belőle. És ez már egy évek óta fejlesztett, "kész" OS, amit már "csak" reszelgetni kell.)

És ha from the scratch akarsz egy mobil OS-t, akkor ahhoz nem elég párezer indiai szakmunkás, hanem kellenek igazi koponyák is, akiket jó eséllyel az apple/ms/google triótól kellene elcsábítani, és ez nem az éves $100k kategória, sőt...

És akkor kellene még mellé valami "killer feature", valami egyedi "faszaság" is, amit a többi nem tud, de legalábbis sokkal rosszabbul.

"Értem, tehát a Siri vagy a Cortana kifejlesztése nem igényelt semmiféle innovációt. Vagy a Blackberry szolgáltatásai. Vagy a szoftver nem hozzáadott érték?"

Dehogynem, viszont a fentiek nem a szó szerint vett telefongyártás fejlesztései, hanem a platformé. Az egy speciális eset, hogy az ios platformra csak az apple gyárt, és a ms platformján se nagyon van más rajta kívül. De ha tfh a hüvely vagy a htc kihoz ez wp-s készüléket, akkor azon is elérhető lesz a cortana ugyanúgy, mint google partnerséggel android alapon a maps.

Amúgy teljesen igazad van, ezeket kihagytam, én csak a hw-re koncentráltam, mert a legtöbb "gyártó" csak összelegózza a hw-t és szétcseszi az alap androidot...

Hibádzik a matek, nem is kicsit.
- OS-t, platformot, APIt, fejlesztő eszközöket fejleszteni. Ez stimmel.
- app-okat a 3. felek fejlesztik, akikről pénzt húz le a storeban vagy a a reklámok megjelentetésén keresztül a gyártó.
- kereső/navigáció megint csak kitermeli a saját bevételés és fejlesztési költségét
- adatközpont, OS független. Ha nincs csatolt szolgáltatás, nincs rá szükség.
- sávszél detto. Egy OS nem igényel nagy sávszélességet, amennyiben nincs hozzá csatolt szolgáltatás.
A G az OS-be befektetett összegek többszörösét keresi vissza a hirdetések és az app-eladásokból, nem beszélve az Androidos alkalmazások által gyűjtött személyes adatok ilyen-olyan formában történő továbbértékesítésével. Ha ez nem lenne így akkor nem adná ingyen, mert nem érné meg neki.

A probléma szerintem a nézőpontbeli különbségünkben van.Amiről te beszél az egy tartalomfogyasztó berendezés amin lehet telefonálni, amiről én az egy kommunikációs eszköz amin alkalmazásokat lehet futtatni. Már eleve mindkét eszköznek más a feladat. Amiről te írsz, arra próbálja ösztönözni a felhasználót, hogy ilyen vagy olyan formában, az eladás után is bevételt termeljen a gyártónak.

Egy kicsit Max Headroom-os hasonlattal, ha folytatódik ez a trend eljön az időszak, mikor mindenkinek kötelezően birtokolnia és használnia kell egy okos telefont, és aki nem akar az üldözött személy lesz.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Hibádzik a matek, nem is kicsit."

Az épp lehet.

"- app-okat a 3. felek fejlesztik, akikről pénzt húz le a storeban vagy a a reklámok megjelentetésén keresztül a gyártó."

Azért valamilyen alap app-okra csak szükség van. Mert "alapban" kapod droid/ios/wp platformon a böngészőt, az email klienst, a felleges tárolást, a navigációt, a stb...
Ezt egy feltörekvő platformon is biztosítanod kell, különben a kutya se megy a platformodra...

"- kereső/navigáció megint csak kitermeli a saját bevételés és fejlesztési költségét"

Méretfüggő. A guglinál kitermeli, nyilván. De egy 1%-os részesedésű szereplőneél azért ez messze nem annyira egyértelmű.

"- adatközpont, OS független. Ha nincs csatolt szolgáltatás, nincs rá szükség.
- sávszél detto. Egy OS nem igényel nagy sávszélességet, amennyiben nincs hozzá csatolt szolgáltatás."

De a többinél van. Hogy a legtriviálisabbat mondjam: menti a fotóidat a fellegbe. Csak halkan mondom: ezzel akarsz versenyezni! Ezt valamilyen formában biztosítja a droid, az ios, a wp, szóval neked is kell.

"A G az OS-be befektetett összegek többszörösét keresi vissza a hirdetések és az app-eladásokból"

De ez ugye senkit se érdekel. Mert az új versenyzőnek is bele kell tennie per user azt a pénzösszeget, amit a gugli is beletesz. Sőt, mivel sokkal kevesebb felhazsnálója van, ezért per user sokkal többet kell beletennie, ha a guglival akar versenyezni....

"A probléma szerintem a nézőpontbeli különbségünkben van.Amiről te beszél az egy tartalomfogyasztó berendezés amin lehet telefonálni, amiről én az egy kommunikációs eszköz amin alkalmazásokat lehet futtatni. Már eleve mindkét eszköznek más a feladat. Amiről te írsz, arra próbálja ösztönözni a felhasználót, hogy ilyen vagy olyan formában, az eladás után is bevételt termeljen a gyártónak."

Már ne haragudj, de a fenti szöveg inkább tűnik egy google translate-tel fordított szövegnek, mint egy magyarul írt szövegnek.
De leszámítva azt az apróságot, akkor is ott tartunk, hogy bullshit.
Értelme semmi, de de legalább hosszan le van írva.

Ugyanis egy dologról beszélünk: okostelefonról. Pont.
A többi meg bulshit...

"A smartphone (or smart phone) is a mobile phone with an operating system.[1][2][3] Smartphones typically include the features of a phone with those of another popular consumer device, such as a personal digital assistant, a media player, a digital camera, and/or a GPS navigation unit. Later smartphones include all of those plus the features of a touchscreen computer, including web browsing, Wi-Fi, 3rd-party apps, motion sensor, mobile payment and 3G." - Wikipedia

"A mobile phone that performs many of the functions of a computer, typically having a touchscreen interface, Internet access, and an operating system capable of running downloaded apps." - Oxford dictionary

"a cell phone that includes additional software functions (as e-mail or an Internet browser) " - merriam-webster

Ez az általad is használt okostelefon definíciója. Ezen definíciónak minden olyan eszköz megfelel, amely a telefon funkciói mellett képes alkalmazásokat futtatni. Tehát egy böngésző, email, facebook kliens, nélküli telefon is továbbra is okostelefon ha te azon képes vagy alkalmazásokat futtatni. Mint ilyennek nincs szüksége az általad felsorolt infrastruktúrákra.
Amit nem akarsz megérteni, hogy ma egy okostelefon megvásárlásakor egy olyan berendezést vásárolsz ami úgy van megalkotva, hogy te különféle kapcsolt szolgáltatásokon keresztül további bevételt termelj a gyártónak. Az-az töltsd fel a fotóidat a felhőbe (és fizess a nagyobb tárhelyért), használd a keresőt (és fizess a megrendelőn keresztül a reklámért), használd a facebookot (és fizess a megrendelőn keresztül a reklámért), add ki a személyes adataidat (és fizess a megrendelőn keresztül a csak neked szóló célzott reklámért), stb., stb. Alapban, az összes okostelefon úgy van megoldva, hogy te, mint felhasználó ezeket a funkciókat ész nélkül használd és eszedbe se jusson eltávolítani (lásd. rootolás). Sőt, ezeket az "okostelefonokat", jóformán, már nem is te birtokolod, hiszen a gyártónak több kontrollja van a készülék felett, mint neked (Lásd: hirtelen feltűnő U2 album és társai).

Az általad bullshitnek nevezett dolgokat, nem a felhasználók kérték. Ők bármivel boldogan ellennének, mert a modern okostelefonok minden egyes szolgáltatása olyan, amit egy programokat futtatni képes telefon meg tudna tenni. Itt a hangsúly a felhasználó szolgáltatásokhoz, cégekhez való kötésén van, és ettől a ponttól kezdve nem vizsgálhatod az egészet egy készülékként vagy egy OSként, hanem egy vállalat teljes szolgáltatás/termékportfóliójaként.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nézd, azzal kezdted ezt a szálat, hogy a gyártók "kezdenek felébredni a nagy Android álomból". Szóval ha más utat akarnak keresni, akkor logikus, hogy nem csak egy - a te okosteló definícióidnak megfelelő - készüléket kell piacra dobniuk, hanem, ugye. Mármint ha legalább az esélyét meg akarják adni annak, hogy versenyképes terméket dobjanak piacra. Ez meg nem 3-4 dodó készülékenként.

Az meg lényegtelen, hogy mit _hiszel_ arról, hogy a felhasználók mit kértek.
A gyakorlatban a felhasználók droidos vagy iphone készüléket _vesznek_, más OS/készülék/platform (tizen, wp, jolla, stb.) eddig nem tudta megvetni a lábát a piacon. És mivel a piac lassan telített lesz, így erre egyre kevesebb az esély...

Látom még mindig nem sikerült szétválasztani a szolgáltatás, készülék, OS fogalmát. Egyik gyártó sem sem építi be a szolgáltatás költségeit az OS-be. Vagy szerinted az iTunes költsége benne van a iOS-ben? Esetleg a Facebook vagy GMail költsége a Samsung által gyártott Androidos telefonban?

A telített piacok jellemzője, hogy új addig ismeretlen termékek megjelenéséhez vezetnek. Pl. a Samsung Tizenje ott ketyeg a Gear S-ben. De ugyamez vezetett az iPhone megjelenéséhez is. Mindenki hülyének tartotta az Applet, hogy be akar lépni a telített mobil piacra, aztán láttuk mi lett belőle.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Látom még mindig nem sikerült szétválasztani a szolgáltatás, készülék, OS fogalmát. Egyik gyártó sem sem építi be a szolgáltatás költségeit az OS-be. Vagy szerinted az iTunes költsége benne van a iOS-ben? Esetleg a Facebook vagy GMail költsége a Samsung által gyártott Androidos telefonban?"

Csakhogy a szolgáltatás nem "magától terem" az adott platformra. Azt valakinek meg is kell írni.

És itt 4 lehetőség van:
1. a google/fb/stb. maga "portolja" a saját szolgáltatását a frissen megjelenő több tucat OEM mobile OS-re. Ez esetben a "gyártó" nem nyer vele semmit, ugyanúgy a google/fb/stb. zsebébe csörgedezik a pénz. Csak kerül ez a gyártónak 3-4 dodóba készülékenként (már ha jó a számításod), valamint a google/fb/stb. cégnek is némi plusz pénzbe.
2. a google/fb/stb. nem költ erre, hanem azt mondja az OEM-nek hogy írd meg magad, az meg megírja. Ez esetben a "gyártó" nem nyer vele semmit, ugyanúgy a google/fb/stb. zsebébe csörgedezik a pénz. Csak kerül ez a gyártónak 3-4 +n dodóba készülékenként.
3. az OEM saját platformot épít, ez az amit fentebb vázoltam.
4. az OEM semmit nem csinál, csak hátradől és várja hogy a kb. 0 részesedésű rendszerére valaki más majd kifejleszti a "killer" app-okat és szolgáltatásokat. Ami ha be is jön (persze nem jön be, mert miért is jönne) sok zsé ebből nem esik le az OEM-nek.

Szóval szerintem az nem pálya, hogy előállít egy rendszert készülékenként 3-4 dollárral drágábban, ami nem jobb mint a gapps nélküli android-dal "szerelt" készülék...

"A telített piacok jellemzője, hogy új addig ismeretlen termékek megjelenéséhez vezetnek. Pl. a Samsung Tizenje ott ketyeg a Gear S-ben."

Ezzel nem értek egyet. A tizen először okosteló OS-nek indult, csak ott megbukott. Az okosórák piaca pedig minden, csak nem telített.

"De ugyamez vezetett az iPhone megjelenéséhez is. Mindenki hülyének tartotta az Applet, hogy be akar lépni a telített mobil piacra, aztán láttuk mi lett belőle."

Ez megint nagyon más. Az apple újraértelmezte az okostelót, amivel pár év alatt elmosta a korábban létező okostelefon piacot (ami szerinted telített volt), és létrehozott egy nagyságrenddel nagyobbat...

Khm...Lássuk csak azokat a szolgáltatásokat:
Facebook 2004
GMail 2004
GoogleMaps 2005
Youtube 2005
Twitter 2006
Android 2008
Magyarán, a leggyakrabban használt szolgáltatások az Android megjelenése előtt legalább 2 éve már a piacon voltak.
Amiről te beszélsz, az az app. Csakhogy a gyártót semmi sem kötelezi, hogy megírja ezeket az appokat. A fenti szolgáltatások nagyon szépen elérhetőek böngészőből, ráadásul van a piacon, ami elég jól portolható.

Az OEM-nek leeshet pénz ugyanúgy, ahogy a gyártóknak leesik a pénz featurephone-ok után.
A Tizen okosteló OS-nek indult, hogy mi lesz belőle az az idő kérdése. Mivel új belépőként nem versenyképes, olyan piacra tették, ahol még van esélye.
2007-ben a nem létezett kimondottan okostelefon piac. A legtöbb gyártó az okostelefonjaikat, "többet tudó" felsőkategóriás mobilteleonként, pda-phoneként pozicionálták. Az érintőképernyő csak a legfelső kategóriába járt, a középkategóriában BlackBerry sokgombos designját próbálták másolni. Egyik gyártó sem volt érdekelt, hogy technológiailag ugorjon és a többi sem ugrott, mert telített volt a piac. Nem tudták, hogy mit reagálnak a vásárlók az új dologra. Ebbe jött be az iPhone.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Magyarán, a leggyakrabban használt szolgáltatások az Android megjelenése előtt legalább 2 éve már a piacon voltak."

Igen, és?

"Amiről te beszélsz, az az app. Csakhogy a gyártót semmi sem kötelezi, hogy megírja ezeket az appokat. A fenti szolgáltatások nagyon szépen elérhetőek böngészőből, ráadásul van a piacon, ami elég jól portolható."

Igen, pont az app-ról beszélek. Nem véletlen az, hogy szinte minden ilyen "szolgáltatás" eljutott oda, hogy a népszerűbb platformokra hivatalos app-ot adjon ki. Mert teljesen más és sokkal jobb, mint böngészőben szerencsétlenkedni. Nem véletlenül ment a faszkodás a gogol és az ms között a wp-s youtube app-on, mint ahogy a fb is "befürdött" a saját web-es megoldásával.
A web csak kényszermegoldás.

"Az OEM-nek leeshet pénz ugyanúgy, ahogy a gyártóknak leesik a pénz featurephone-ok után."

Egen, viszont kevesebb, mint ha nem költ az OS fejlesztésre készülékenként X dodót, hanem rárak egy androidot. És így még lesz egy csomó app is a készülékére, valamint a kereslet is valszeg nagyobb lesz rá.
Szóval továbbra se nagyon látom az érveket a saját platform mellett...

"A Tizen okosteló OS-nek indult, hogy mi lesz belőle az az idő kérdése. Mivel új belépőként nem versenyképes, olyan piacra tették, ahol még van esélye."

Ez igaz. Viszont a "telített piacok jellemzője, hogy új addig ismeretlen termékek megjelenéséhez vezetnek" gondolatmeneteddel továbbra se értek egyet.

"2007-ben a nem létezett kimondottan okostelefon piac. A legtöbb gyártó az okostelefonjaikat, "többet tudó" felsőkategóriás mobilteleonként, pda-phoneként pozicionálták. Az érintőképernyő csak a legfelső kategóriába járt, a középkategóriában BlackBerry sokgombos designját próbálták másolni."

Már hogy ne létezett volna. Más volt mint a mai, teljesen mások voltak a termékek és sokkal kisebb piaccal, de attól még létezett.

"Egyik gyártó sem volt érdekelt, hogy technológiailag ugorjon és a többi sem ugrott, mert telített volt a piac. Nem tudták, hogy mit reagálnak a vásárlók az új dologra. Ebbe jött be az iPhone."

Ez megint csak nem igaz. Nem igazán volt telített a piac, és mindegyik szereplőnek érdeke lett volna robbantani a piacon. Csak épp egyik se gondolta, hogy az iphone-féle telefon lesz a jövő. Még akkor sem, amikor az iphone kijött, akkor is csak röhögtek még. Aztán lassan felfogták a sikerért, és még lassabban elindultak ők is a megfelelő irányba, de addigra a google már nagyrészt elfoglalta azt a piacot, ahol az apple nem akart versenyezni.

Telített piac másik jellemzője, hogy az árverseny miatt egyik bennlévő szereplő sem kísérletezik, mert a szoros árverseny és az alacsony nyereség miatt nem fér bele egy bukás. Amit te "teljesen más, sokkal kisebb piacnak" hívsz, az gyakorlatilag egy-egy termékvonalat jelentett a gyártóknak. Ezért nem akart senki robbantani és senkinek nem volt érdeke. Az olcsó okostelefon a saját feature telefonok eladását verte volna agyon és nem lett volna akkora haszon rajta, hogy megérje.
Egy új szereplőt ez nem érinti, mert a piacra lépés mindig dupla vagy semmi alapú. Az Applenek nem volt feature telefon vonala, nem volt saját belső konkurenciája. T'od ezt hívják vállalatgazdaságtannak.
Az Android azért lett nyerő, mert jókor volt, jó helyen. A gyártóknak agyon kellett valamivel verni az új konkurenst, olcsón, gyorsan és jól. A Google nagyjából egy időben "érzett rá" arra, hogy mire készül az Apple, nem véletlenül vásárolta fel az Android Inc.-t 2005-ben. Mikor is indult az iPhone? 2004-ben, Project Purple néven. Ha Google csak az Apple top mérnökeinek mozgását követte a keresési adatok alapján, akkor 2005-ben már nagyon jól tudhatta, hogy mi lesz a következő dobás. Sőt, már a közelítő speckókat is tudhatta. Ez a Big Data lényege. Hiába tartasz valamit titokban, hiába nem használsz egy cég termékét, a veled kapcsolatban álló emberek tevékenysége alapján tudható, hogy te mit csinálsz. De elmentem a témától.
Egy átlagos Android telefonon 95 app van telepítve, ebből 35 amit naponta használnak is az emberek. Ezt árnyalja, hogy ezek jelentős hányada valamilyen alap vagy épp monitoring funkciót ellátó app.
Szóval továbbra sem hallottam olyan érvet, ami egy új szereplőnek a belépését oly nagymértékben megterhelné anyagilag...
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Telített piac másik jellemzője, hogy az árverseny miatt egyik bennlévő szereplő sem kísérletezik, mert a szoros árverseny és az alacsony nyereség miatt nem fér bele egy bukás."

Ezt írja a tankönyv, és ez igaz is, legalábbis a tankönyvekben. Csak épp 2007 körül a telefonpiacra ez nem volt annyira jellemző. :)

"Amit te "teljesen más, sokkal kisebb piacnak" hívsz, az gyakorlatilag egy-egy termékvonalat jelentett a gyártóknak."

A nokia is kísérletezett mindennel. Symbian-ból is volt csillió párhuzamos verzió, mellette csinálták a maemo (később meego, tizen) project-et, ezek közül voltak eléggé sikeres és bukta projekt-ek is. Az n-gage megvan? Na, az ilyenek mellett simán elfért volna egy "project iphone", max ha nem jön be akkor megy a többi kukás project mellé. :)

"Ezért nem akart senki robbantani és senkinek nem volt érdeke. Az olcsó okostelefon a saját feature telefonok eladását verte volna agyon és nem lett volna akkora haszon rajta, hogy megérje."

A feature phone rész jogos, de hogy nem lett volna rajta akkora haszon? Ugyan már. Pont arra lett volna egy esély, hogy saját platformot építsenek, és kaszáljanak rajta.
És a smartphone így is kinyírta a feature phone piacot, szóval ez épp azt mutatja, hogy hibázott aki nem lépett (persze utólag könnyű okosnak lenni).

"Az Android azért lett nyerő, mert jókor volt, jó helyen. A gyártóknak agyon kellett valamivel verni az új konkurenst, olcsón, gyorsan és jól."

Pontosan.

"A Google nagyjából egy időben "érzett rá" arra, hogy mire készül az Apple, nem véletlenül vásárolta fel az Android Inc.-t 2005-ben. Mikor is indult az iPhone? 2004-ben, Project Purple néven. Ha Google csak az Apple top mérnökeinek mozgását követte a keresési adatok alapján, akkor 2005-ben már nagyon jól tudhatta, hogy mi lesz a következő dobás. Sőt, már a közelítő speckókat is tudhatta. Ez a Big Data lényege. Hiába tartasz valamit titokban, hiába nem használsz egy cég termékét, a veled kapcsolatban álló emberek tevékenysége alapján tudható, hogy te mit csinálsz. De elmentem a témától."

Tök jó konteó, de tényleg. És amúgy lehet hogy így is volt.

"Szóval továbbra sem hallottam olyan érvet, ami egy új szereplőnek a belépését oly nagymértékben megterhelné anyagilag..."

Én se arra, hogy miért érné ez meg bármelyik gyártónak saját OS-t fejlesztenie.

"Röhögni fogsz, de igen, a meglevő 1M androidos telefon 99%-a fos, és fogalmam sincs, ki és miért ad érte pénzt."

Jaham, persze.

"Amit már évek óta keresek, de gyakorlatilag nincs a piacon:
- pici telefon, xperia ray méretű (3.3", 100g), high-end kamerával
- 4.3-4.5" -es _normális_ telefon, high-end kamerával"

És még lehetőleg olcsó is legyen, nem? :)
Az a nagy helyzet, hogy kurvára nincs igény kis kijelzős telefonra, és úgy tűnik hogy "high-end kamerával" szereltre meg pláne nincs. Ha lenne, akkor tuti gyártana ilyet legalább egy cég...

"Szóval igen, nagyon is szeretnék egy konfigurálható telefont, mert leszarom a sokadig G-s adatátvitelt, bluetooth-t, NFC-t, 8 magot meg tökömtudja mi egyebet (sose használtam egyiket se), de akár 100K-t is fizetnék egy igazán jó kameramodulért."

A többségnek viszont simán megfelel a kamera (a kompakt fényképezőt is megölték a mobilok, csak halkan mondom), viszont nagy kijelzőre, sok gére és magra van szükségük...

( BZoltan | 2014. 12. 02., k – 18:16 )

Hát én a fele királyságomat odaadnám egy olyan telefonért ami igény szerint pluginelhető. Mondjuk fincsi lenne a hd felbontású hipermájer kijelzőt lecserélni egy szuper alacsony fogyasztású de gagyi felbontású akár monokróm kijelzőre. Na meg a cserélhető aksi is frankóság tud lenni egy komolyabb túrán, ahova magammal vinnél 3-4 feltöltött aksit, mint régen a 2110-es időkben.

De a legnagyobb igény szerintem egy sima mobiltelefonra lenne...

( zeerocool v | 2014. 12. 03., sze – 09:20 )

Tetszik az otlet. Barcsak kitudnam cserelni az n9-em processzorat es memoriajat, nem cserelnem le, az biztos. Igy viszont elkell dobjak 2 chip miatt egy kijelzot, alaplapot, akksit, es persze az os-t, az appokkal.

( Hiena v | 2014. 12. 03., sze – 09:33 )

Székelyes megközelítéssel az ötlet:
Jó.
Bővebben:
Nem jó.
A modularitás, nem ördögtől való ötlet a probléma a designnal van. Az ívelt modulok behatárolják a készülék design lehetőségeit, ahogy a kamera és a processzormodul egybeépítése is. A google terve jobb, de ott a frame és a modulok egyenként meghatározott mérete ami korlátoz.
Az ilyen tákolások előtt az lenne a jó, ha kialakulna egy egységes periférikus szabvány a modulok összekötésére. akármennyire is gyűlölöm az USB-t, jelenleg ez az egyetlen olyan generikus szabvány amit minden operációs rendszer támogat. Innen kezdve nem a hagyományos mobilprocesszorok kellenének, hanem egy integrált usb-host, memória, processzor kombináció egy tokban. Ennek a design ára az alkatrészköltség és a teljesítményfelvétel megugrás lenne.

A kutya ott van elásva, hogy a gyártók még mindig nem léptek túl a telefonon, még mindig célberendezésben gondolkodnak . Ez érthető, lévén az össze mobilOS gyártója tartalomfogyasztói platformként gondol a telefonokra és nagyon nem érdekük, hogy a telefon felhasználói olyan dolgokra használják a készülékeket, amivel ők nem keresnek pénz. Ahhoz, hogy igazán okosak legyenek a készülékek el kell érni, hogy generikus és ne célspecifikus OS fusson rajta és támogassa a legtöbb informatikai szabványt. Javítani kell a készülékek csatlakoztathatóságát, az interfacek számát.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "