A Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at

A The Document Foundation bejelentette a LibreOffice első stabil verzióját. A sajtóbejelentés:

Letölthetővé vált a szabad irodai csomag első stabil kiadása

Internet, 2010. január 25. – A Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at, a közösség által fejlesztett szabad irodai szoftver első stabil kiadását. Kevesebb mint négy hónap alatt a LibreOffice-on dolgozó fejlesztők száma alig húszról jóval száz fölé nőtt, ami lehetővé tette a tervezettnél korábbi megjelenést.

A LibreOffice 3.3 kiadása az új és a már meglévő funkciókon túl több okból is jelentős eredmény:

  • A fejlesztői közösség képes volt a saját, önálló folyamatainak kialakítására. A kód méretéhez és a projekt ambiciózus célkitűzéseihez képest nagyon rövid idő alatt a saját lábára állt.
  • A projekt iránt érdeklődő, újonnan érkezett közreműködőknek köszönhetően elkezdődött, és nagy léptekben folyik a forráskód tisztítása. Ez jó alapot fog biztosítani a LibreOffice jövőbeli fejlesztéseinek.
  • A Windowshoz való telepítőkészlet – amely a legszélesebb felhasználói bázist érinti – egyetlen csomagban egyesíti az összes nyelvi verziót. Ennek köszönhetően a tükörszervereken a LibreOffice 75 GB helyett csak 11 GB-ot foglal kiadásonként, így az infrastruktúra csekélyebb terhelése mellett gyakrabban lehet új verziókat kiadni.

A fejlesztői közösség egyik vezetője, Caolán McNamara (RedHat) így nyilatkozott: „Nagyon izgatottak vagyunk. Ez az első stabil kiadásunk, ezért nagyon várjuk a felhasználók visszajelzéseit, amelyeket azonnal beépítünk a kódba, és amint lehet újabb verziókat jelentetünk meg. Februártól áttérünk egy kiszámítható, átlátható és nyilvános kiadási ütemtervre. Ezt határozta el az Engineering Steering Committee, és ezt kérték a felhasználók is.” A LibreOffice kiadási ütemterve elérhető a http://wiki.documentfoundation.org/ReleasePlan oldalon.

A LibreOffice 3.3 több, egyedülálló újdonságot tartalmaz. A közösség tagjai között a következők a legnépszerűbbek: SVG-fájlok importálása és szerkesztése, egyszerű címlapformázás és -számozás a Writerben, jobb navigátor a Writerben, a cellák és munkalapok ergonomikusabb kezelése a Calcban, valamint a Microsoft Works és a Lotus Word Pro dokumentumok importálásának lehetősége. Ezenkívül beépítésre került több, népszerű kiterjesztés is. Segítségükkel lehetővé válik a PDF-fájlok importálása, a bemutatók vetítésénél előadói konzol használható, teljesen új jelentéskészítő található az adatbázisokból történő adatok kinyerésére stb. A LibreOffice 3.3 újdonságainak teljes listája a következő weboldalon olvasható: http://hu.libreoffice.org/letoeltes/ujdonsagok-3-3/.

A LibreOffice 3.3 az OpenOffice.org 3.3 összes újdonságát is tartalmazza, például az egyedi dokumentumjellemzők újfajta kezelését, a szabványos PDF-betűkészletek beágyazását a PDF dokumentumokba, az új Liberation Narrow betűkészletet, a Writer és a Calc többféle dokumentumvédelmi lehetőségét, beállítható számú tizedesjegyet az általános számformátum esetén a Calcban, az 1 millió soros munkalapokat, a CSV-importálás új lehetőségeit a Calcban, rajzobjektumok beillesztését a Chartban, a diaelrendezés kezelésének javítását az Impressben, az új és könnyebben használható nyomtatási beállítóablakot, színes munkalapfüleket a Calcban és még sok egyebet. Ezek közül többet a LibreOffice-csapat fejlesztett ki, még a Document Foundation megalakulása előtt.

A LibreOffice fejlesztői február 5-én ás 6-án a brüsszeli FOSDEM konferencián találkoznak egymással. Február 6-án egész nap előadásokat tartanak a LibreOffice fejlesztésének elméleti és gyakorlati aspektusairól, valamint a Document Foundation munkájáról.

A Document Foundation honlapja a http://documentfoundation.org. A LibreOffice honlapja a http://www.libreoffice.org, de emellett elérhető két magyar honlap is, egymást kiegészítve: http://libreoffice.hu és http://hu.libreoffice.org.

*** A Document Foundationről röviden

A Document Foundation missziója, hogy a következő néhány hónap során elősegítse az OpenOffice.org-közösség továbbfejlődését egy új, független és meritokratikus szervezet irányába. Egy független alapítvány jobban tükrözi fejlesztőink, felhasználóink és támogatóink értékrendjét, segítségével a közösségi élet hatékonyabb, eredményesebb és átláthatóbb lesz. A Document Foundation megvédi a múltban felhalmozott értékeket, mivel az elmúlt évtized eredményeire épít, valamint bátorítja a széles körű közösségi részvételt, és koordinálja a közösség munkáját.

*** A Document Foundation szóvivői

Florian Effenberger (Németország)
Mobil: +49 151 14424108 - E-mail: floeff@documentfoundation.org
Olivier Hallot (Brazília)
Mobil: +55 21 88228812 - E-mail: olivier.hallot@documentfoundation.org
Charles H. Schulz (Franciaország)
Mobil: +33 6 98655424 - E-mail: charles.schulz@documentfoundation.org
Italo Vignoli (Olaszország)
Mobil: +39 348 5653829 - E-mail: italo.vignoli@documentfoundation.org

Hozzászólások

Csodálatos. Remélem OxygenOffice is mihamarabb frissül erre az alapra :)

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

- közvetlen, magyar szupport (KAMI911)
- egyszerűbb frissíthetőség (debian tároló, apt-get upgrade megoldja, még a csomagok letöltésével se kell bajlódnom)
- Rengeteg sablon, ami alap Ooo-ban nem volt benne
- átfogó magyar nyelvi támogatás

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

Ha a magyar nyelvet használtad, akkor az FSF build, azaz a magyar OOo is rendelkezett közvetlen magyar támogatással, talán még jobbal is mint a OxygenOffice, mivel Tímáron kívül más karbantartója is volt ahogy tudom. Az átfogó magyar nyelvi támogatás szerintem teljesen megegyezett a kettőben, esetleg az OOo-ban jobb volt.
Tehát ez a két érved nem helyes, a másik kettő az viszont igen. Azokban tényleg eltért az OxygenOffice és a magyar OOo. Még egy érv szólt az OxygenOffice mellett mégpedig az, hogy öt nyelvet támogatott. Ez azoknak jött jól, akik az angolt, németet vagy mást részesítették előnyben, de nem akartak lemondani az FSF OOo változatában található pluszokról.

A LibreOffice esetében csak egy különbség marad a fentebbiek közül, mégpedig a sablonok, a többi mind megtalálható a LibreOfficeban.
Ezen kívül nem tudom, hogy Kami továbbra is ki fogja-e adni az OxygenOffice-t, így, hogy a sablonokon kívül már más különbség nincs a két kiadás között. A sablonokat és clipartokat egy kiegészítőként egyszerűbb kiadni, mint időt fordítani egy teljesen új build készítésére és karbantartására. Azért sem vagyok biztos abban, hogy lesz újabb kiadás, mivel Kami elég aktív a LibreOffice fejlesztői levelezőlistáján és lehet inkább megéri arra összpontosítani az erőforrásokat, mint külön buildet készíteni.

Ezek szerint ez már jobb, mint az OpenOffice?

Az OpenOffice 3.3 még nem jött ki. Nem lett igazuk, akik a fordított sorrendet tippelték. :) A kiadási ütemtervből pedig az derül ki, hogy megszűnik a szoros kapcsolat az OOo és a LibreOffice kiadási ciklusa között. A LibreOffice kiadás szigorúan időalapú lesz (a mostani kiadás kicsit kivétel volt az elsőség miatt), nem lesz 10 RC meg ilyesmi. Az OOo kódjából sem minden új dolgot vesznek át, átválogatják, hogy mi kell és mi nem. Emellett folytatódnak a saját fejlesztések.

Semmit. Az OOo 3.3 le van zárva, csak hetente találnak blocker hibát benne (ezeknek a javításait a LibreOffice átvette az RC10-ig bezárólag).

A későbbiekre nézve: mivel az OOo-nál alá kell írni egy szerzői jogot megosztó nyilatkozatot, a LibreOffice-nál pedig nem, az OOo semmit nem tud átvenni később sem, csak amit a szerző kifejezetten odaad.

Ez attól, hogy zártnak hangzik, még azt jelenti, hogy mindkét kód teljesen szabad, csak egyszerűen nem kompatibilis a licencelési eljárásuk.
Az OOo esetében az Oracle követeli meg azt, hogy aláírj egy nyilatkozatot, hogy a kódot, amit odaadsz neki, szabadon felhasználhatják, ugyanakkor az a kód nyílt licencel kerül hozzájuk, mivel a fejlesztő csak így hajlandó azt odaadni. Ők ezt azért csinálják, mivel a StarOffice zárt, tehát ők ebben felhasználhatják a kódodat anélkül, hogy kiadnák a forrását, és még sominden másban is. De evvel, hogy ők kényszerítik az OOo hozzájárulóit ahhoz, hogy a kódot gyakorlatilag adják oda nekik aláírva a szerződést, kizárják annak a lehetőségét, hogy bármilyen kódrészt, amit valaki nem ajánl fel nekik önként és írásban, ők fel tudjanak használni. Addig ameddig ők uralták az OOo addig a fejlesztők a fejlődés érdekében vállalták, hogy odaadják a kódjukat az Oracle-nek felhasználásra, mivel attól az még a közösségé is lett, és a közösség szabadon felhasználhatta azt. Így, hogy bekavart nekik a LibreOffice már érdekesebb a helyzet, mivel semmilyen javítást, fordítást, modult, stb. nem integrálhatnak az OOo-ba, csak azt amit ők maguk megírnak, mivel elég valószínűtlennek tartom, hogy ezek után még túl sok fejlesztő marad aki önként odaadja nekik belső használatra a munkáját.
A LibreOffice és minden más szabad projekt viszont simán átveheti az Oracle-től a kódokat, mivel ő a nyíltság érdekében kénytelen azt GPL (vagy valami hasonló) alatt kiadni. Ha ezt nem tette volna meg eddig, akkor senki sem adott volna nekik ingyen kódot.
Erre a helyzetre persze van megoldás, mégpedig az, hogy az Oracle ezentúl teljesen nyílt licenc alatt kezeli a kódot, és nem követeli meg a kód szerzői jogaink átadását. Ebben az esetben viszont ő a belső projektjeit kénytelen teljesen megnyitni, amihez nem igazán fűlik a foga. Persze jelen helyzetben ez már sokat lehet nem segít rajtuk, max annyit, hogy az OOo nem fog nagyon lemaradni, de a visszaintegrálási munkát ők kell elvégezzék, mivel a közösségből kevesen fognak visszamenni hozzájuk.

es OOo-bol emiatt az Oracle akar kesobb csinalhat dual license-t, vagy megvaltoztathatja a license-et a jovoben, mert o a jogok tulajdonosa.
ezzel szembed ugye a Libre-nel azzal, hogy lemondtak a CLA-rol, gyakorlatilag feladtak azt, hogy kesobb barmikor modositani tudjak a licenselesi felteteleket (kiveve persze, ha minden nem explicit az o tulajdonukban levo kodot ujrairnak)

Tyrael

Szép dolog a függetlenedés, de enduser ebből azt érzékeli, hogy van mégegy ooo klón. Vajon mikor jönnek a világmegváltó átalakítások? (modernebb, áttekinthetőbb UI pl.)

aki alkalmanként használ Office programokat nem szán x napot egy új felület felfedezésével, s ha épp csinálni kell valamit és akkor kezdi el keresgetni, akkor pedig ideges lesz.... tisztán pszichológia.

Ha valaki veszi a fáradtságot, mert valami kell neki és gyakran használja akkor a legtöbb GUI-t el lehet sajátítani... (Autocad; Catia; MS Office; LO; PhotoShop; Gimp... és még sorolhatnám)

Az átlagos enduser ebből annyit vesz észre, hogy a menüben OpenOffice helyett LibreOffice szerepel. (Amennyiben a disztribúció készítője vált a LibreOffice-ra.) Akit meg érdekel, hogy mi a különbség a kettő között, az vagy a Google-t, vagy a közelében lévő informatikust kérdezi meg erről.

-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."

Apró kérdés (no flame, no offense): mi lesz azokkal a hazai r=1 júzerekkel, akik már teljesen hozzászoktak az "ópen ofisz" névhez, és Windows reinstall után szeretnék letölteni a friss verziót? Tapasztalatom szerint ilyenkor zsigerből írják be az openoffice.hu címet, ill. könyvjelzőből vagy ami rosszabb, egy .txt-fájlba elmentett listából vadásszák elő az url-t.
(Tudom, hogy az OpenOffice magyar oldalán van egy írás a LibreOffice-ról, de az nincs explicite kimondva, hogy a magyar nyelvű támogatáshoz erősen ajánlott áttérni. Esetleg át lesz irányítva az oldal valamikor?)

a telepito (ami ugye x86-only) me'g mindig feltolja az x64 redistet (az x86 melle), aminek miertjere meg a #libreoffice-on se tudtak a valaszt.

elso indulaskor meg mindig ba'jos hibauzenetekkel fogad (konkretan otszor is kiirja). jo lenne mar raeszmelni, hogy nem minden gepen van java.

szamomra az elso beta ota semmi elorelepes :)

> konkretan otszor is kiirja

Ezek szerint 5 javás kiterjesztés van belecsomagolva.

> nem minden gepen van java

Hosszú távon Java-mentessé akarják tenni az egészet (a Javaban való bővíthetőség lehetőségének megtartása mellett).

Ez a 4 hónap erre volt elég. Valamit ki kellett adni már. A 3.4 májusban még jobb lesz, és így tovább.

A technikai ok: a kiterjesztések az első induláskor regisztrálódnak, nem pedig a telepítő intézi ezt a lépést, mint régen. Az Oracle bundlézhatja a JRE-t a telepítőbe, más meg nem. Tehát ha nincs Java, nem tud regisztrálódni a Java-s kiterjesztés (és nem lesz jelentéstervező, nplsolver, mediawiki exporter, ... [többet nem is tudok, ez meg csak 3]).

A megoldás az lehet például, hogy ezeket a marketing okokból kiterjesztésbe kényszerített funkciókat beolvasztják.

A magyar honlapot rendbe kéne tenni (hu.libreoffice.org).

Idézet az OOO-ról:
"És ha már vannak állományai más irodai programcsomagból - az OpenOffice.org 3 minden bizonnyal nehézség nélkül megnyitja azokat."

Idézet a LO-ról:
"És ha már vannak állományai más irodai programcsomagból - az LibreOffice 3 minden bizonnyal nehézség nélkül megnyitja azokat."

A sima copy-paste & replace után azért a névelőt sem ártott volna javítani.
Gyakorlatice egy az egyben OOO a szöveg.

Aztán a menünél szétesik az oldal:

kép

Tudom, ne legyek telhetetlen, csatlakozzak a project-hez, stb., köszönöm előre is a hasonló buzdításokat :)

Szerk.: bejelentés megtéve az openscope-on.

Egyszerűen lerövidítettem a menüpontok feliratát, így nem tört több sorba. A CSS-t nem tudom módosítani.

Csak ugratásnak írtam, hogy Ubuntu specifikus, nyilván minden Linuxon rossz volt, talán az alapértelmezett nagy betűméret miatt. Windowson és Macen csináltuk, nem tűnt fel semmi.

Ugyanaz van, mint a hu.openoffice.org / openoffice.hu párossal. Az egyik a „hivatalos” oldal, a másikhoz meg teljes a hozzáférés, és azt csinálunk rajta, amit akarunk.

Pl. iframe-et nem tudok a CMS-be betolni, sőt, ennél egyszerűbb dolgokat sem. Csak a saját eszközkészletét engedi használni.

Nem akartuk megvárni, amíg megcsinálják a hírmodult is. Nekünk a megjelenés napján van már egy szép híroldalunk, több mint száz hírrel (openoffice.hu átvéve a folytonosság jegyében) és van egy tartalommal többé-kevésbé feltöltött honlapunk. Mindezt 3 ember csinálta pár nap alatt (kkemenczy, emese és én) az erre szánható töredék idejében. Ahhoz képest szerintem jó lett. Még dolgozunk rajta, elsősorban a magyar dokumentáció, a magyar sablonok és a magyar fejlesztésű kiterjesztések ízléses letölthetőségén és bemutatásán.

van itt egy pár napja telepített Debian Squeeze, alapban rajta az OOo3.2.1

feltettem mellé:

/opt/libreoffice/program/swriter

az SVG beszúrás gyönyörűen működik :)

Felraktam a hu.libreoffice.org readme-je alapján a libreoffice 3.3-at. (Debian squeeze) Amikor leszedem az openoffice-t, akkor felrakja nekem a gnome-office-t. (gnumeric, abiword meg jó pár csomagot). Ha azokat szedném le, az openoffice-t rakná vissza. Hogyan tudnám ezeket leszedni, hogy ne másszanak vissza? Nekem legalábbis egyikre sincs szükségem.

Eleinor

Tetszik TDF lendülete. Így tovább.

Köszi