HUP kérdezz-felelek #3 - Microsoft

Címkék

A kérdezz-felelek sorozatunk célja, hogy csatornát teremtsünk olvasóinknak a cégek felé, másrészt szeretnénk ezáltal a HUP ismertségét, szakmai presztízsét növelni. Sorozatunkban kérdéseket lehet feltenni egy-egy szakembernek kommentek formájában, a válaszokat pedig 1 héten belül közöljük a HUP hasábjain. Vendégeinket minden esetben igyekszünk rávenni, hogy személyesen is részt vegyenek a témában, a továbbiakban is aktív tagjai maradjanak közösségünknek.

Harmadik vendégünk nem egy ember lesz, hanem egy egész csapat. Történt ugyanis, hogy az előző rész után a HUP-on már jól ismert Microsoftos fiúk megkerestek minket azzal, hogy szívesen részt vennének a sorozat egy következő részében, nyitottak minden olyan kérdésre, ami alapján tisztább képet kapnak az open source fejlesztők és rendszergazdák a Microsoft működésével és terveivel kapcsolatban.

Mi pedig elfogadtuk a jelentkezésüket, egyrészt mert közösségünk érettségét mutatja, ha egy ilyen beszélgetést le tudunk bonyolítani szigorúan szakmai keretek között, másrészt hazudnánk ha nem lenne némi pikantériája a dolognak.

A vendégeink:

  • Budai Péter, a Microsoft informatikai szakemberképzési programjaiért (TechNet, Informatika Tisztán) felel, valamint egyúttal a cég biztonsági vezetője és az infrastruktúra szerverek termékmenedzsere
  • Keszei Balázs, Microsoft platform szakértő, a nyílt forráskódú fejlesztések támogatója a Microsoft platformon
  • Kőnig Tibor, főmérnök
  • Bátorfi Zsolt, fejlesztő evangelista

Munkánk megkönnyítése és a téma átláthatósága érdekében kérünk titeket, próbáljuk meg a témát szakmai mederben tartani, nem elvinni egyéb irányokba. Természetesen arra is várnánk javaslatokat, hogy kiket látnátok szívesen a jövőben, kiktől kérdeznétek sorozatunk következő részeiben.

A sorozat korábbi részei itt olvashatók:

Hozzászólások

miert vasarolta meg a microsoft az SCO linux "licenszeit"?

--
Live free, or I f'ing kill you.

Először is nincs SCO Linux, csak SCO UNIX... :-) Másodszor: a Microsoftnak vannak (vagy inkább akkor még voltak) olyan termékei, amelyek UNIX-forráskódra (is) épültek, ilyen volt pl. a Services for UNIX nevű Windows NT-kiegészítés. A cég nem akarta, hogy az ezeket használó ügyfeleinek külön fizetniük kelljen az SCO felé, ezért egyben megvette a szükséges licenceket.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Valóban, de a Microsoft általában a UNIX-jogokkal (tehát nemcsak az SCO-val) kapcsolatos kérdéseket szerette volna rendezni a licencvásárlással. És akkoriban voltak a cégnek különböző UNIX-megoldásokat is tartalmazó termékei.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Mellé. Második mondatra, ha én is azt hazudom, hogy ennyimek az UNIX licencei akkor tőlem _is_ megveszi? Mert az igazság ennyi igazság volt mögötte, de jó tudni hogy belül ezzel magyarázzák :) A kérdés már akkor csak a Novell egyesség :)

Amiről beszélünk, az 2003-ban történt, a Microsoft akkor fizetett jogdíjat a UNIX használatáért a magát jogtulajdonosnak mondó (és perek sokaságát indító) SCO-nak. Amikor egy későbbi ítélet a UNIX jogait a Novellnek ítélte, utóbbi a (többek között a Microsoft által befizetett) jogdíjakat is automatikusan megkapta - erről lásd pl. a Wikipedia SCO-szócikkét.

Értem, hogy az SCO szálka sokak szemében. Én viszont nem őket képviselem, és nem vagyok ügyvéd, így ezt a szálat szerintem ejtsük.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Nem a SCO-val hanem a MS ehhez való viszonyából kifolyólag érdekes ez kérdés. Ahogy azt éppen a lentebbi szálakban rá is kérdezek a szabadság fontos kérdés. A "Mellé." annak szólt, hogy tudtommal is az SFU BSD alapú, azaz az ilyen felhasználással rendelkező felhasználókat az esetleges SCO által birtokolt jogok megvásárlása irreleváns mivel ők a SysV jogok birtokolásáról nyilatkoztak.
Én sem vagyok jogász. A valós válasz sem itt fog elhangozni, de a nyitó kérdés az inkább arra vonatkozott: Van e valós alapja annak, hogy a MS a SCO-t háttérből támogatta-e amit akkor sokan suttogtak. A SCO szerint még mindig mindenkinek védenie kellene magát (SCOsource), szóval a dialektus azóta sem változott, akár lehetne tovább is fizetni.
Mivel sok okból én nem várok korrekt választ, ezért meglepett, hogy mégis jött valami, na annak valóságtartalmát kritizálni már csak legyen szabad :)

Érdekes, először azt gondoltam, a "Mellé." az eredeti kérdést feltevő HUP-tag "SCO Linux" fogalmazására vonatkozott, de ha csak külsőst illik kritizálni, akkor rendben, értem... :-)

Tény: a Microsoft (több más céghez hasonlóan) fizetett a UNIX-jogokért, így várhatóan sem neki, sem az ügyfeleinek nem kell foglalkoznia az SCOsource-szal és hasonlókkal, bármi is lesz az eredmény. Nem tény, csak sokéves tapasztalat: ami a fentiekben hiányolt "valós választ"-t illeti, összeesküvés-elméletekre semmilyen, a felvető számára elfogadható választ nem lehet adni.

A "valóságtartalom"-ról: tegnap este megkérdeztem egy redmondi termékmenedzser kollégámat, és ezt a választ kaptam: "None of the utilities we have with SFU actually contain any SCO code. The utilities can behave like BSD (or SCO) - but these do not contain any code written by SCO." Ebben tehát tévedtem, azt viszont valószínűsítem, hogy 2003-ban még lehetett UNIX-kód (nem feltétlenül SCO) egyes termékeinkben.

Ami pedig a szabadságnak a szoftveriparban lehetséges értelmezéseit illeti, remek téma, beszélgessünk róla külön!

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

- Várható-e az otthoni nem üzleti célú nem legális Windowsok használata elleni határozottabb fellépés a Microsoft (vagy a BSA) részéről?
- Miért nem? :-{)E
- Milyen más módszert kínál ennek a problémának a megoldására a Microsoft? Gondolok itt hasonlóra, mint a 17 ezer Ft-ért legális MS-Office 3 otthoni gépre, akció.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

továbbmennék: miért nem ingyenes otthonra a basic verzió (e.g. home)? nem kellene sem warezolni, sem küzdeni ellene. cégek persze vegyék meg, ehhez kapcsolódóan kérdés: milyen arányban állhat az sw eladás bevétele céges/magán szinten? van akkora a magán, hogy érdemes görcsölni rajta?

Ezt a részét én így módosítanám:
- Várható-e az otthoni és üzleti célú nem legális Windowsok használata elleni határozottabb fellépés a Microsoft (vagy a BSA) részéről?
- Miért nem?

Sajnos rengeteg nem legális példányt használnak a kis és középvállalatok. Nem beszélve a vállalkozói rétegről, na és többi szoftverről.

Látom ez a kérdés nem keltette fel az Microsoftos kollégák érdeklődését?
Azt lehet-e tudni, vannak-e felmérések, becslések, hogy a háztartásokban magáncélra használt gépeknek hány százalékán fut Windows és ezek mekkora hányada legális illetve nem legális?
Azért feszegetem ezt a dolgot, mert erről hallgatnak az illetékesek, pedig sejtem, hogy elég sötét a kép.
Nem kellene itt tiszta vizet önteni a pohárba? Valamilyen módon ösztönözni a legális szoftver használatot?
Esetleg a jelenlegi elhallgató magatartás mögött az áll, hogy inkább nem legális Windowst használjanak a népek, mintsem áttérjenek szabad operációs rendszerekre, mert az nagyon messze vezetne?
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Ez nem vízió, hanem a józan ész, amely nálad - nem túl meglepő módon - hiányzik.

Egyik oldalon ott van néhány hangoskodó, hogy a Microsoft miért nem lép fel hatékonyabban a szoftverkalózok ellen (titkon remélve, hogy majd ettől aztán megugrik a nyílt és szabad szoftverek népszerűsége a megrémített felhasználók körében), másik oldalon pedig az a pár felháborodott vásárló áll, akiket állítólag rákényszerítettek, hogy olyan számítógépet vásároljanak, amelyen előtelepített Windows van, pedig ők Linux desktopot használnak kizárólag.

Net kétséges, hogy vannak akik szeretnének mindenáron Windows nélkül vásárolni számítógépet, de nagy részük nem azért, mert ők más operációs rendszert használnának rajta, hanem mert olcsóbb megvenni anélkül és feltelepíteni vagy feltelepíttetni egy warezolt Windowst...

Persze lehet óbégatni, hogy ez nem így van, de attól még ez az igazság. A Microsoft nem véletlenül köt szerződéseket a gyártókkal, nyilván erősen közrejátszik az is, hogy ezzel valamelyest csökkenthető az illegálisan használt Windowsok terjedése. Abból az 1%-os Linux desktop felhasználói táborból pedig lehet, hogy valaki tényleg nem warezolna Windows-t egy oprendszer nélküli gépre, de a maradék 99% jelentős része igen.

Erről szólt a hozzászólásom, csak aki nem akarja az nem érti meg és hülyeségeket magyaráz bele.

"elkepzelhetonek tartom, hogy a kedves tulajdonos nem azert kerte vissza az oem windows arat, hogy utana warez win7-et telepitsen ra, de ez a vasarlok 99%-ra ettol meg nem lesz igaz."

Ez a mondat azt jelenti, hogy szerinted, aki visszakéri az oem windows árát, az utána 99%-ban warez win7-et telepít majd.

Bátorkodtam rákérdezni, hogy ezt milyen minta alapján állítod, erre azzal jöttél, hogy ez jövő időben értendő. Most meg már egész másról beszélsz.

Szerintem eddig is elég kevesen kérték vissza az oem windows árát, és valószínűleg a jövőben se lesznek sokan, de hogy ezek 99%-a azért tenné ezt, mert warez win7-et akar a gépre tenni, az elég légbőlkapott állításnak tűnik.

Akkor most vagy nem ezt akartad mondani, vagy tanulj meg normálisan fogalmazni.

"elkepzelhetonek tartom, hogy a kedves tulajdonos nem azert kerte vissza az oem windows arat, hogy utana warez win7-et telepitsen ra, de ez a vasarlok 99%-ra ettol meg nem lesz igaz."
Ez a mondat azt jelenti, hogy szerinted, aki visszakéri az oem windows árát, az utána 99%-ban warez win7-et telepít majd.

Lehet, hogy nálad ez a mondat azt jelenti, de másoknál a "vásárlók" nem az oem windows árát visszakérőket jelenti csak.

HTH

A "vásárlók" előtt áll még "de ez a" is.

Ha a vásárlókra vonatkozna, akkor nem "ez" lenne előtte, hanem "ezek" ("ezek a vásárlók"). Így hát marad a *nagyon* bonyolult megfejtés: az "ez" a "visszakéri az árát" jelenségre vonatkozik.

Szövegértelmezés: elégtelen. Leülhetsz.

Igen, megbuktál. VL

A Microsoft teljes mértékben törekszik arra, hogy a legális használatot ösztönözze. Természetesen hatósági megkeresésre együtt kell működnünk mindenkivel, viszont sokkal inkább az extra szolgáltatások nyújtását szorgalmazzuk a legális használat érdekében.

Nagyon sok olyan értéknövelt szolgáltatás érhető el csakis legális windows-ra, ebből az egyik legnépszerűbb az ingyenes vírusvédelmi megoldás az MSE.

Ilyen tekintetben viszont nincs különbség a lakossági és üzleti felhasználás között, aki illegálisan hasznlja a szoftvereket, azokat a törvény ugyanolyan módon kezeli...

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Azt azert nehez elkepzelni hogyha tudjak ellenorzni letoltesnel hogy legalis-e a windows, akkor ezt a rendszerbe valo bejelentkezesnel pl. ne lehetne ellenorizni es ha nem legalis akkor tiltani a bejelentkezest. Vagy hasonlo, szoval ha akarnak ellehetetlenithetnek az illegalis windows hasznalatat.

Nem értem miről beszélsz.. Ott a "Valódi Windows, valódi előny" program, amely pont erről szól. Ez telepíti a gépre a Windows Genuine progit, amely minden bejelentkezéskor közli, ha szerinte illegális windows példányod van. Persze az egész kb egy dll átírásával megkerülhető, de attól még létezik ilyen ( és innen is láthatod, hogy mi a baj az ilyen jellegű megoldásokkal )
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

tul egyszeru a megkerulese, es csak annyi hogy idegesit. En azt mondom hogy ne lehessen hasznalni a nem legalis windowst. Tehat nem az hogy szol valodi windows, valodi elony, hanem szol nem valodi a windowsod nem lephetsz be. vagy csak csokkentett modban, vagy valami hasonlo. (Persze mindig lesz crack, de ha nehezebb, vagy nehezebben alkalmazhato az mar art a wareznak)

A nem legalis Windows hasznalatanak tiltasa akkor lenne realis, ha mindenki szamara elerheto aron lehetne kapni Windows-t. Sajnos azonban a Microsoft eleg kevesse segiti azokat az embereket, akik ugyan keves penzbol elnek, megis szeretnek hasznalni az Internet nyujtotta elonyoket. Meg mindig oriasi az arkulonbseg a Windows-sal telepitett, es operacios rendszer nelkuli gepek kozott, raadasul a Home windows ara mindossze tizenparezer forinttal marad el a Professional verzio aratol. Letezik ugyan a Starter nevezetu kiadas, am boltokban en meg megvehetoen nem lattam, igy az ararol nyilatkozni sem tudok.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

"Nagyon sok olyan értéknövelt szolgáltatás érhető el csakis legális windows-ra, ebből az egyik legnépszerűbb az ingyenes vírusvédelmi megoldás az MSE."

A Microsoft Security Essentials-t nyugodtan lehet használni nem legális példányon is. Nem tudom hogy ellenőrzi, de nyilvánvalóan rosszul.

Nem is az idegesít mikor egy magánszemély warez OS-t futtat, hanem mikor a piac aktív szereplői számára is teljesen természetes ugyanez.
Persze a törvényi szabályozás és ellenőrzési rendszer hibája is ez nem csak az önöké, de milliárdok folyhatnának be az államkasszába is, ha a piaci szereplők legalizálnák szoftvereiket.

Miért fontos a Microsoftnak a nyílt forráskódú fejlesztések támogatása?

Ha az alkalmazás jól fut a Windows platformon, akkor az a Microsoft részére is előnnyel jár. Előny ez a fejlesztőknek is, ha azáltal érnek el sok végfelhasználót, ha a Windows-t választják az alkalmazás futtatásához. Jelenleg több mint 350.000 nyílt forráskódú alkalmazás elérhető Windows-on.(Ezt a témát még bővebben is kifejtjük az összefoglalóban.)

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Ez a támogatás akár olyan termék(ek)re is vonatkozhat, ami már létezik a Microsoft kínálatában is? Vagy abban az esetben _különleges_ bánásmód vár rá, mint konkurens termék?

Konkrétabb példát említve: OpenOffice "jól" fut Windows környezetben és szintén nyílt forráskódú, így a fentiek szerint a Microsoft profitál ebből is, ha az a Windowson használják.
Így akár támogathatnák az OpenOffice fejlesztését jobbá tételét -nyílt forráskód révén-, hogy kompatibilisebb lehessen az Önök formátumaival (akár visszamenőlegesen korábbi verziókkal is).

Jó volna, ha nem az lenne a döntő érv, hogy a doc vagy docx megjelenítését melyik tudja megvalósítani, hanem az, hogy melyik a gyorsabb integráltabb kényelmesebb megoldás.

Üdv:
Csaba

Jó volna, ha nem az lenne a döntő érv, hogy a doc vagy docx megjelenítését melyik tudja megvalósítani, hanem az, hogy melyik a gyorsabb integráltabb kényelmesebb megoldás.

Nem hinném hogy ezt az MS határozza meg: kiadott egy szoftvert, amit sokan használnak, így a formátumát is. A konkurrensnek így kutya kötelessége először a legelterjedtebb formátumot támogatni, utána fejlesztgetni.

Az OOo erre soha nem volt képes.

Jó volna, ha nem az lenne a döntő érv, hogy a doc vagy docx megjelenítését melyik tudja megvalósítani

Ha csak a megjelenítés a kérdéses, akkor arra ott az ingyenes Word Viewer is, xls-hez meg az Excel Viewer. Meg lehet velük nyitni az Office állományokat, kinyomtathatók velük a dokumentumok és teljesen ingyenesek.

pls linkelj be egy Word view-ert linux alá, köszi.

élteszerű példánál maradva... nekem mindegy hogy Toyota vagy Ford... csak használni szeretném. Egyszer pl a sajátot egyszer a cégeset. Amikor pedig vásárolni szeretnék én választom meg. Megnézem nekem melyik a megfelelő. Ezt akkor lehet "érdemben" megtenni, ha mind a kettő "használható", nem kell attól aggódni, hogy nem tudom megtankolni az egyiket...

kicsit elvonatkoztatva... tegyük fel a kocsiknál a Ford 96%-os piaca van. A Ford fejlesztette és meghatározta a piaci üzemanyagot legyen pl 95s, ami mindenhogy be van védve, nehogy más is azt használja. Világszinten minden benzinkútnál csak az van. Le van írva milyen összetevői vannak "nagyjából", de helyenként nem pontos vagy épp szabadalom védi az eljárást. Úgy gondolja, hogy a Tempomatra, Szervók-ra az embereknek nincs szükségük a felmérések alapján ezért le sem fejleszi, mert minek így is fogy a termék.

Ekkor Jön a Toyota, aki ezt másképp gondolja, s beleteszi a szerinte gondolt pluszokat, ami esetleg népszerű is lenne.
Igen ám, de mivel menjen az autó... megpróbálja analizálni a piacon már elérhető üzemanyagot 95s (azt az egyet logikailag -most ne akadjunk fenn a bioetanol és dizel vagy egyében meghajtáson-) de az zárt szabadalmaztatott stb. Valamennyire működik az autó de közel sem tökéletes, minden baja van a kocsinak vele.
Megpróbálhat nyomást gyakorolni hogy az általa fejlesztett 95c -t használja mindenki ami szabad bárkinek még a Fordnak is, de a benzinkutaknak ez plussz munkát jelentene így ellene vannak. A Fordnak sem áll érdekébe, így messziről örül.

A végén pedig a felhasználó jár a legrosszabbul. Egyik az akinek nincs tempomat, szervója a másik pedig azzal, hogy mindenhol elgáncsoltnak érzi magát mégjobban eltávolodva és megutálva a Ford-ot...

Igen nem fordulnak el, mert hova? nincs _használható_ alternatíva (nem véletlenül), mert eleve halva született a többség számára a fentiek szerint... próbálkozásai meg szánakozásokkal kísért az okon meg még nevetnek is...

Egy dolog azért megnyugtat, hogy lassú víz partot mos mondás legtöbbször igaz...
pl 10 évvel ezelőtt gondoltad volna, hogy mára lesz használható alternatíva a böngészők terén, s a szolgáltatásaik, biztonság, sebesség terén lesz a versengés a felhasználók kegyeiért (amivel jelzem a felhasználó jár jól -> pl IE9 megjelenése az Internet Explorer szerelmesei számára fantasztikus hír lehet...).
Ezért is reménykedek a Microsoft egészséges jövője érdekében, hogy nem tisztességtelenül gáncsol vagy messziről nevet, hanem épp amikor kell segít... (fentebbi hozzászólásban az öreg nénis példa... a rászorultabbak segítése felzárkóztatása, s nem pedig belerúgás vagy kinevetés, hisz fordulhat a kocka).

15-20 év múlva térjünk vissza a kérdésre.

A példánál maradva:

A Ford nem védette le a 95s üzemanyagot, sőt, publikálta annak pontos összetevőit pont azért, hogy ne fordulhasson elő, hogy egyes benzinkutakon csak más autókba való üzemanyag legyen kapható.

A Ford gépjárművek igenis sok extrát tartalmaznak, de ennek meg is van az ára. Persze a Toyota is tartalmaz pár extrát, de annak ellenére, hogy a 95s üzemanyag összetevőit ismeri a cég, azzal mégsem működik olyan jól a jármű, ellenben a 95c-vel tökéletesen működik. Cserébe a Toyota nem hisz abban, hogy a magas árral versenyezni tudna a Forddal, inkább a szervízköltségből és az extra garanciából szerzi bevételeit.

--
Don't be an Ubuntard!

A szakterületemen két fontosabb open source projekt zajlik. Az első a System Center Open source kiegészítése (http://scx.codeplex.com), a másik a Hyper-V integrációs komponensek Linux rendszerekhez való kiadása. Mindkét esetben az a legfőbb motiváció, hogy a heterogén rendszerek támogatásával jobb versenypozíciót érjünk el. Vagyis végső soron a hajtóerő - talán nem meglepő - az árbevétel. (A Hyper-V System Center lehetőséget biztosíthat.)

Adódik a kérdés, hogy itt és most miért open source? Nos, valószínűleg azért, mert ezekben az esetekben ez a leghatékonyabb. Pl. a Hyper-V komponensek egy része driver. A Linux architektúrája miatt célszerűbb ezt a kernelbe tenni, ott pedig az open source a járható út.

Üdv:
Lepenye Tamás

Hogy viszonyul jelenleg a Microsoft hivatalosan a nyílt forráshoz? ( Anno ugye az ördögtől származtatták, mintha mostanában ez a vélemény kicsit felpuhult volna )
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Engem a hivatalos álláspont mellett érdekel, hogy az egyes itthoni MS dolgozók közül ki hogyan áll a nyílt forráshoz magánemberként. Magyarul a van-e olyan alkalmazott, aki munkaidőben a Microsoft hivatalos álláspontját képviseli, de magánemberként esetleg más a véleménye.

--
trey @ gépház

Öröm, hogy nem szól bele, hogy is tehetné.
Az lenne örvendetes, ha az adott projekt keretei és lehetősége közt sem írná elő mit kell használni. Persze ez a melós meg a munkaadó dolga. Azonban valami hibás gondolkodást vélek felfedezni tényleg azt akarta írni: ingyenes == szabad?

ingyenes != fizetős, fizetős == nem ingyenes, használ mind a kettőt. Ezt akarta írni és ezt is írta. Kötekedni és hülyének nézni azért nem kellene... Az meg, hogy az általa használt szoftverek csak ingyenesek-e vagy ingyenesek és szabad szoftverek, vagy ingyenesek és szabad, valamint nyílt forráskódúak is, az egy teljesen más kérdés.

Jogos, én fogalmaztam pontatlanul. Semmi bajom a nyílt forráskódú szoftverekkel, és - magánemberként - használok ilyeneket is. Keszei Balázs ír majd arról, hogy a Microsoftnak mint cégnek mi a nyílt forráskódú szoftverek használatával kapcsolatos "hivatalos" álláspontja.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Vagy nem tudsz, vagy nem akarsz olvasni. Nem kötekedtem, bántotta a szemem az, hogy a "Szereted a körtét?" kérdésre "Igen, finom az alma" válasz jött. Nos feltételezve, hogy értelmes a válaszadó, akkor már két dolog lehet:
1, Azonosságot lát az alma és a körte közt.
2, Félreértett valamit.
A kérdésre értelmes válasz érkezett, ergo eredménye is volt, hogy "belekötöttem". Bár azt még mindig nem tudjuk, hogy a szabad szoftverekkel mi a helyzet, mert a nyílt forráskódtól sem lesz feltétlenül "szabad".

valoban, csak tobbnyire ezek a fejlesztok (akik amugy neha license trollok is) rendelkeznek valami hulye kesztetessel, hogy ingyen dolgozzanak a nekik tetszo projecteken, amennyiben a feltetelek ezt lehetove teszik (opensource es/vagy community driven project)
szoval en szemely szerint ha tenyleg ingyenes projectet csinalnek, es nem csak valami shareware/trial/megcsonkitott lite + full fizetos verziot akkor inkabb nyitnam a project forrasat, es hirdetnem a patches welcome szoveget, es bevonnek mas fejlesztoket is, mint hogy egyedul gorcsoljek egy olyan szoftveren, amibol effektive 0 bevetelem van.

Tyrael

De ha ügyes vagy és elég sikeres lesz az ingyenes, de zárt kódú szoftvered, akkor megveszi majd egy nagyobb cég. Míg nyílt forrás esetén... Persze arra is volt már példa.
Amire pl. én gondoltam: Aida -> Everest.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

De én nem erről beszélek, hanem arról, hogy a felhasználók jó része se nem fejlesztő, se nem licenc troll. Pl. a Firefox felhasználók nagy részét is abszolút hidegen hagyja, hogy a kedvenc böngészőjüknek nyílt a forrása. Sőt, a többség azt se tudja mi az a forráskód... :)

Ez igaz. De aki tudja, mi a különbség az valószínűleg figyel is rá, hogy két ingyenes szoftver közül lehetőleg a szabad licencűt használja. Ezzel elkerülhető, hogy egy megszokott szoftver egyik pillanatról a másikra fizetőssé váljon vagy megszűnjön. Mint az Aida, ami felvásárlás után Everest-kén él tovább, az ingyenes változat funkcióiban korlátozott lett.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Nekem a GPL már elég szabad. Az nem zavar, hogy nem vihető át BSD licenc alá. Az viszont jó, hogy nem is használható fel korlátlanul kereskedelmi termékekben, míg a BSD licenccel ez megtehető lenne. Lás a FreeBSD alapú Mac-OSX.
De ez már a morál és a szabadság közti választás kérdését feszegeti.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Mármint a BSDL-es szoftvert felhasználni akaró fejlesztőnek. A GPL viszont nem az ilyen fejlesztők szabadságát tartja szem előtt, hanem a szoftver szabadságát. Talán nem véletlen, hogy a GPL-t létrehozó szervezetet Free Software Foundation-nek hívják, nem pedig Free Developer Foundation-nek.

Itt a legelső kérdésre, mintha elmaradt volna a válasz, azaz hogyan viszonyolunk a nyílt forráskódhoz. Sokat változott a Microsoft és az IT piac az elmúlt években. Mind a nyílt forráskódú szoftverek, mind a windows piacrészesedése folyamatosan növekedett. Mivel a Microsoft egy platform szolgáltató cég, ezért érdeke, hogy minden jellegű fejlesztést elősegítsen a saját platformján, függetlenül attól, hogy nyílt vagy zárt forráskódú a szoftver. Azaz a Microsoft nyitott a nyílt forráskódú fejlesztők felé és ezt sok közös projekt is alátámaszt.

Ugyanakkor látni kell, hogy az ügyfelek nem az alapján választanak szoftvert, hogy milyen fejlesztési modell alapján készül, hanem az adott szoftver értéke/hasznossága alapján. Ezen a területen természetesen erős verseny van, mind a zárt mind a nyílt forráskódú szoftverek között.

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Nemrég megváltozott a Linux rendszerek grafikus felületén használt billentyűzetkiosztás, az eddig hiányzó nemzeti karakterek beírásának könnyítéséért. Van reális esély rá, hogy ez a módosítás a közeljövőben a Microsoft termékekben is megjelenik? Esetleg visszamenőleg, a még támogatott termékekhez?

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

A Windowsban ez jelenleg az alkalmazásokra van bízva (pl. a Word a beállított nyelvnek megfelelően jeleníti meg az idézőjeleket). De az ötlet megfontolandó, már továbbítottam is annak a kollégámnak, aki a Windows honosításáért felel.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Igazából a fenti megoldás független az alkalmazástól. A kérdés arra irányulna, hogy ha egy alkalmazás ezt nem bírálja felül, akkor használhatóak lehetnének a linkelt billentyűzet-kombinációk? Ezáltal minden alkalmazásban lehetséges lenne az eddig hiányzó karakterek (pl. helyes idézőjelek) használata.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

Azt a visszajelzést kaptam, hogy nyitott kapukat döngetünk, a Microsoft már foglalkozik az üggyel, de nagyban segítené a munkát, ha ezeknek a karaktereknek a bevitele a Magyar Szabványügyi Hivatal szerint is elvárt lenne.

Keszei Balázs ígérte, hogy utánanéz a dolognak.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Nem tudom, hogy esetleg még mire lehet szükség ehhez, de ha úgy alakul, megoldható, hogy a Microsoft és az FSF hazai képviselete együtt dolgozzon ki erre egy mindkét fél számára elfogadható megoldást?
Vagy most más azon áll vagy bukik minden, hogy mit reagál a Magyar Szabványügyi Hivatal?

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

Van-e valami céges policy arra, hogy a Microsoft dolgozói milyen operációs rendszert, termékeket használhatnak a cégen belül?

Értem itt ezalatt, hogy lehet-e olyan munkaeszközük, ami mondjuk OS X-et vagy esetleg Linux-ot futtat?

Lehet-e a versenytársak nyílt forrású szoftvereit futtatni, konkurencia szolgáltatásait, termékeit használni? Teszem azt, valaki IE helyett Google Chrome-ot használ, vagy Bing helyett Google-ben keres, telefonálni pedig Windows Mobile-os készülék helyett iPhone-on telefonál? :)

Vannak-e itthon olyan szakemberek a cégnél, akik mélyebb szinten foglalkoznak a versenytársakkal. Például van-e itthon a Redmondi-hoz hasonló open source labor, ahol esetleg megnéznek egy-egy Linux-ot, vagy más nyílt forrású operációs rendszert?

--
trey @ gépház

Igen van. A munkaállomásokon Windows operációs rendszert kell futtatni. Ez egyébként nem csak a "cégér" miatt szükséges. ITIL-ben jártas kollégák tudják, mit jelent a "támogatható konfiguráció" (supported configuration). Az egy olyan rendszer, amelyre vonatkozóan az IT helpdesk hajlandó pl. incidenst nyitni. Nos, nálunk ebben a körben a Windows-ok különböző verziói tartoznak, más nem. A cég eléggé intenzíven használja egyébként a saját rendszereit. A Windows esetén például:

- Csoportházirenddel kikényszerített IPSec házirendek vannak. (Leírás itt) Ezek nélkül a házirendek nélkül semmit sem lehet elérni a belső hálózaton, vagyis létszükséglet a tartománytagság. Azzal viszont azonnal jönnek a vállalati informatikában amúgy szokásos szabályok: jelszóházirend, képernyőzárolás stb.
- Kötelező a Bitlocker - házirenddel szabályozott, el sem lehet ugrani előle.
- Van VPN, de a többség már DirectAccess-t használ.
- Régóta használunk Network Access Protection-t. Linuxos vagy Mac-es gép karanténba kerülne az enforcement client hiánya miatt.
- Rengeteg tartalomvédett levél és egyéb dokumentum van. Ezek megnyitásához "Rights Management" kliens szükséges, office állományoknál pedig Microsoft Office. (Az RMS-ről bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Rights_Management_Services)
- Önkiszolgáló jelszó reset alkalmazásunk van, ez a ForeFront Identity Manager 2010. Ez szintén Windows-on megy.
- ISA tűzfalak az internet kijáratok, a kliensük szintén Windows-on fut.
- Nincs vezetékes telefonunk, OCS szervereket és Office Communicatort használunk. (Aki nem ismeri: http://www.microsoft.com/communicationsserver/en/us/default.aspx)

A fentiek miatt hasonló a helyzet a mobiltelefonoknál. iPhone esetén nem tudnánk elolvasni az RMS-es leveleket. (Nem mellesleg a cég sem fizetné a mobilszámlát.), cégen belül nem menne a Wifi stb.

Az alkalmazások vonatkozásában elvileg nem tiltott a FireFox vagy a Chrome, de őszintén szólva én csak elvétve láttam futni nem Microsoft böngészőt.

Általában elmondható, hogy amiből van saját szoftverünk, azt használjuk is, de persze lehetnek kivételek. Volt egyszer egy kellemetlen esetem emiatt. Tudni kell, hogy az MSIT igyekszik minden termékünket a lehető leghamarabb bevezetni, de egy-egy szoftver használatának kiterjedtsége nem mindig 100%-os az RTM-re. A Forefront Client Security (az MS vállalati antivírus megoldása) előtt mi a CA eTrust-ot használtuk, ez volt a szabvány. Én már régóta dogfood tag voltam, vagyis már RTM előtt is a Forefront volt a gépemen, de éppen akkor, amikor a szóban forgó esetnél az ügyfélnél megjelentünk, nem volt nálam a gépem. A kollégám nem volt dogfood tag, ezért az ő gépén eTrust volt. Nem készültünk antivírussal kapcsolatos beszélgetésre, de valahogy szóba került, és kiderült, hogy az ügyfelet érdekli. Jó, röviden elmondtuk mit tud. Rákérdezett, hogy mi használjuk-e. Igen. No, és hogy néz ki, meg lehet nézni ezen a gépen? Hát nem lehetett, de ezzel az egész beszélgetés gellert kapott. Ja, nem is az van a gépeden?

Végül a szolgáltatások. Nem tilos a Google használata. Én személyesen bing-et használok, de sokan rászoktak a http://bingandgoogle.com/ -ra és hasonló oldalakra. Lehet gmail fiókunk, nekem is van, bár ritkán használom.

Üdv:
Lepenye Tamás

"Az RMS-ről bővebben:"
Kösz, tudunk róla eleget. :D

(Bocs ezt nem lehetett kihagyni. :) )

Amikor bemész a munkahelyedre, és bekapcsolod a géped, mennyi idő telik el, mire mindezen szolgáltatásokba bejelentkezel?
Tartomány, házirendek, bitlocker, directaccess, network acces protection, rms, isa tűzfal kliens, stb.stb....
Kicsit túlbonyolultnak hangzik, tényleg szükséges mindez?
Nem szokott idegesíteni ez a sok sz*rakodás?

" iPhone esetén ... Nem mellesleg a cég sem fizetné a mobilszámlát."
Erre ami elsőre szembe jut: "sz*rcég". Bocs.

"Lehet gmail fiókunk, nekem is van, bár ritkán használom."
Mit használsz helyette?

A Rights Management Service vállalati információk tartalomvédelmét végzi. Ti használtok ilyet?

A bejelentkezés 6-10 másodperc. A tartomány az egyetlen "dolog" ahová be kell jelentkezni. A házirendek az MSIT által leküldött beállítások a gépemre, nekem nincs vele dolgom. A Bitlocker egy lemeztitkosítás, nincs vele dolgom. A Directaccess a VPN helyett van, otthonról. Úgy működik, hogy automatikusan bevisz a belső hálózatra, ezért nincs vele kapcsolatos teendőm. A Network Access Protection egy olyan szolgáltatás, amely a háttérben folyatosan ellenőrzi, hogy megfelel-e a gépem a rendszergazák által előírt szabályoknak (megfelelő hotfixek megvannak-e, tűzfal bekapcsolva, antivírus friss stb. stb.) ezzel sincs teendőm. A tűzfal kliens egy Winsock proxy, integrált authentikációval, nincs vele teendőm.
Mindezeket azért írtam, hogy láthatóvá váljon, mit kellene megugrania egy "nem windows" operációs rendszernek.

iPhone - nekem egy HD2-m van. Nem olyan rossz az ;-)

Céges levelezésre Outlook 2010 - Exchange 2010. Magánra webes Hotmail-t és néha egy dogfood Windows Live Mail v4 klienst.

Üdv:
Lepenye Tamás

" Rights Management Service vállalati információk tartalomvédelmét végzi. Ti használtok ilyet?"
A poén erre irányult: http://hu.wikipedia.org/wiki/Richard_Matthew_Stallman
"Richard Matthew Stallman (röviden RMS)"

" Directaccess a VPN helyett van, otthonról. Úgy működik, hogy automatikusan bevisz a belső hálózatra, ezért nincs vele kapcsolatos teendőm."
Sohasem értem, hogy az ilyen hangzatos nevű megoldások miben különböznek igazán egy openvpn + pl. Viscosity klienstől.
Az is bevisz automatikusan a belső hálóra, semmi dolgom nincs vele.

"Mindezeket azért írtam, hogy láthatóvá váljon, mit kellene megugrania egy "nem windows" operációs rendszernek."
Szerinted ez csak windows-szal oldható meg? Illetve szerinted erre mindre tényleg szükség van? ;)

"A tűzfal kliens egy Winsock proxy, integrált authentikációval, nincs vele teendőm."
Tehát gyakorlatilag ez megint egy olyan dolog, ami létezik 1000 éve, csak épp a microsofton kívül még senki nem adott neki ilyen hangzatos nevet? ;)

"iPhone - nekem egy HD2-m van. Nem olyan rossz az ;-)"
Passz, nekem nokia 8800e-1 van, a barátnőmnek már két iphone-ot is vettem, nagyon jó telefon, de egyrészt a gombok hiánya miatt vezetés közben nem jó kezelni, másrészt nem bírja elég ideig az akkuja, harmadrészt mindkettő kicsivel a gari lejárta után ment tönkre.
Most itt valamelyik topicban írta valaki, hogy vett egy motorola valamilyen qwerty billentyűzetes telefont, az per pillanat tetszik, a héten meg is nézem magamnak, lehet, hogy olyat veszek. Bár én csak telefonálok a telefonon, még csak nem is netezek rajta, de tetszik a készülék.

"Céges levelezésre Outlook 2010 - Exchange 2010. Magánra webes Hotmail-t"
Lyaly. :)
Hotmailt jobbnak tartod a gmailnél, hogy magánra azt használod?

RMS - Tanultam valamit :-)

DirectAccess vs VPN. Sok különbség van. A legfontosabb, hogy a VPN-néla felhasználó kezdeményezi a kapcsolatot, ezért az csak úgy és csak addig él, amíg azt a felhasználó jónak látja. A DirectAccess ezzel szemben egy olyan kapcsolódási mód, amit a rendszergazda állít e a gépre. Attól kezdve a gép (értsd, a notebook) építi fel a kapcsolatot automatikusan és állandóan az operációs rendszer indulása után, vagyis azzal együtt. Kvázi olyan dolog ez, mintha a gép állandóan a belső hálózaton lenne. A felhasználó ebből annyit vesz észre, hogy állandóan eléri a belső információkat anélkül, hogy külön kapcsolatot kellene felépítenie. A DirectAccess valójában a rendszergazda barátja. A gépek állandóan "belül" vannak, állandóan felügyelet alatt állnak. Arról nem beszélve, hogy a kliensre nem kell semmit sem telepíteni. (Igaz, csak Win7-tel megy)

Természetesen nem gondolom, hogy mással mindezt nem lehet megugrani. Viszont a megugráshoz a Microsoftnál szükséges lenne az MSIT is. Mivel ez nem kivitelezhető (értsd: a globális MS IT stratégiát és szabványokat innen nem befolyásolhatjuk), ezért a mi környezetünkben konkrét technikai akadálya (is) van annak, ha egy MS munkatárs nem Windowst szeretne használni a gépén munkára.

Szükség van-e ezekre a dolgokra? Igen, szükség van.

ISA kliesn/Tűzfal kliens/Winsock proxy - amiket olvastál azok terméknevek. Mögöttük általad is ismert technológiák vannak.

Hotmail - nekem inkább kézre áll.

Üdv:
Lepenye Tamás

"Természetesen nem gondolom, hogy mással mindezt nem lehet megugrani. Viszont a megugráshoz a Microsoftnál szükséges lenne az MSIT is."

Ja így OK, tehát hogy ott nálatok ezért vannak ezek. Csak úgy értettem az ez előtti hsz-edből, hogy globálisan beszélsz, nem pedig arról, hogy nálatok mi van. Nem tudom, miért, hiszen a szál eleve úgy indult, hogy konkrétan ott nálatok mi s hogyan van, van-e win-en kívül más is, sorry.

DirectAccess: Ha jól értem, ez egy VPN megvalósítás, ami integrálva van bizonyos Windows változatokba, és IP-HTTPS-en keresztül tunnelez IPv6-ot (és / vagy IPv4-et?).

Ez a "mindig bent vagyok a belső hálón" mennyire robusztus? Tehát ha elinditod a géped, és éppen nincs Internet kapcsolat a notebookodon (mert nincs 3G térerő se előre konfigurált wifi).

Régebben, amikor Windows + VPN-t használtam egy nagy "multinacionális cégnél" nekem ilyen esetben a gépbe bejelentkezés elég lassú volt a különböző timeoutok miatt, mire el tudtam jutni a wifi beállításokig, hogy be tudjam írni a wifi jelszót. Talán még rosszabb, ha szakadozik a kapcsolat. Belépéskor nincs, később van egy ideig, aztán megint nincs...

Az új Windows, illetve a DirectAccess kliens ezeket az eseteket jobban kezeli?

A DirectAccess leírások alapján adja magát a kérdés: Hogy áll az MS az IPv6 átállással?

Üdv,
Gergely

DirectAccess - valóban, Windows 7 Enterprise vagy Ultimate kell hozzá. Igen, IPv6 szükséges, az egyik kapcsolódási módszere az IP-HTTPS

Nincs gond a kapcsolat nélküli működéssel, amikor nincs hálózat, akkor nincs hálózat. Amikor meg létrejön egy kapcsolat, akkor a háttérben automatikusan felépül. Korábban gond volt a Network Access integrációval, de mostanában már nem tapasztalok ilyen hibákat. A T-Mobile HSDPA-n kicsit lassan épül fel a kapcsolat, nem tudom, mi lehet az oka. Egyéb kapcsolatoknál nem találkoztam ilyennel.
A stabilitásra nem tudok precíz választ adni. Rikán használok olyan alkalmazást, amely nem tűri a kapcsolat szakadását, ezért nemigen veszem észre, ha ténylegesen lebont a kapcsolat. Egyszer kétszer másoltam hosszabb VHD-ket, azok mind lejöttek, gond nélkül. Ezt azonban nem gondolnám mintavételnek. Szóval mondhatnám, hogy stabil, de valójában ezt soha nem néztem meg alaposan. Amire nekem kell, arra mindig jó volt.

Wifi jelszót nem kell használnunk, kliens tanusítványokkal működik a dolog.

Fogalmam sincs, hogy áll az Microsoft az IPv6 átállással, de mivel a DirectAccess-szel lényegében mindent el tudok érni, vélelmezem, hogy jól haladnak vele.

Üdv:
Lepenye Tamás

Bevallom jó lenne, ha az ilyen tervekbe beavatott lennék vagy lennénk, de ezt persze csak abból a székből mondom, ahol "most ülök". Az igazság az, hogy az ilyen terveket nem ismerjük, semmit sem tudunk róluk.

A személyes gondolataimat viszont megoszthatom. A DirectAccess jelenleg a prémium kiadások (Enterprise Edition, Ultimate Edition) egyik megkülönböztető képessége. Ezen plusz képességek igazolják a hozzá tartozó licenc árat. Szóval azt gondolom, hogy a Win7 Professional belátható időn belül ezt nem fogja tartalmazni. Még egyszer: ez az én véleményem.

Üdv:
Lepenye Tamás

> Végül a szolgáltatások. Nem tilos a Google
> használata. Én személyesen bing-et használok, de
> sokan rászoktak a http://bingandgoogle.com/ -ra és
> hasonló oldalakra.

Gyorsan én is ranéztem.
"kerámia szalag"

Bal oldalt Bingben az osszes ekezet helyett ilyen Dos-os karakterkeszletbol ismert labirintuselemek, jobb oldalt a Google teljesen normalis.

Technologiai fejlettseg ide vagy oda. Ez nemkicsit szegyen (gyalazat).

Tudom kis orszag kis piaccal, na de megis!

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> De ez a bingandgoogle.com hibája, ha rendesen
> beírod a bingbe az ékezeteket, akkor jó.

Biztos?

Akkor igénytelenkedjünk:


< p >Hőszalag (Hősug & # 225 ; rz & # 243; < strong >szalag)

Igen, csak így vegyesen.

Felőlem lehet technológiailag fejlettebb, de egy ilyen javascriptes okádék forráskód után (ami ráadásul csak azért nem egysoros, mert több < s_cript > blokk van benne>:-D), el is ment a bingázkodástól a kedvem egy jó időre.

Lehet technológiailag fejlettebb, de még van hova fejlődnie az is biztos...

Meg ez az igénytelenség... Talán csak a vezérlőpult eldugottabb programjaiban lévő windows 3.1-es ikonokhoz mérhető. Mert az a legalja, de tényleg.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

az utolsó kérdésedre válaszolva:
Itthon sokat foglalkozunk a versenytársakkal, hogy a megfelelő üzeneteket tudjuk elmondani az ügyfeleinknek, hogy miért érdemes Microsoft szoftvert választani (itt minden fajta versenytársról beszélünk). Belső technológiai összehasonlításokra helyi szinten nincsen viszont erőforrás, ezeket általában Redmondban végzik és nincs is igény erre az eddigi tapasztalatok alapján.

Az Open Source Technology Center is Redmond-ban működik, de rendkívül rugalmasak az ottaniak és több open source projektbe is aktívan belefolynak. Akár arra is van lehetőség, hogy az ottani vezetővel készüljön egy online riport/webcast itt a HUP-on, hogy mi folyik ott :)

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Nemrég vásároltam egy 12"-os netbookot, de azt csak Win7-tel adták. Miképpen kaphatom vissza a nem használt win árát?

A hazai boltokban a hardvereszközök széles választéka érhető el, és nem mindegyiken van Windows előre telepítve. Ha a Windowsra nincs szükséged, válassz olyat, amin nincs Windows.

Budai Péter
Biztonsági vezető
TechNet programmenedzser
System Center, virtualizáció és Forefront termékmenedzser
Microsoft Magyarország
http://www.microsoft.hu/technet

Tegyük fel, hogy én az elkövetkező 1-2 hónapban egy Dell Latitude 2110-et veszek, de "teljesen véletlenül" csak a leggagyibb verzió (bocs, a legkevésbé felszerelt) kapható w7 nélkül hivatalosan Magyarországon, akkor ezt a gyönyörű terméket, amelyre nincs szükségem visszaveszi az MS? Tudom hogy nem kötelező, és köze nincs hozzá, de visszavásárolja tőlem a MS ha nem fogadom el az EULA-t? Én azt a felszereltséget szeretném _saját_ operációs rendszerrel, nem kell a szuper jó w7 mert nem használom.
Mégegyszer: ha lehet OS nélkül vagy ubuntu változattal fogom megvenni. A baj, hogy sokszor nem lehet ezt így. És a gyártó mellett gyanús, hogy a MS-nek is van köze ehhez az árukapcsoláshoz.
Van már ilyenből rakattal..

A hazai boltokban hardvereszközök széles választéka található, aminek nincs ekvivalens windows mentes verziója. A "válassz másikat" elég gyakran nem járható út. Én pl. két xp licenszet fizettem eddig microsoft adóba.

Sem kötözködni nem akarok, sem 5000-es althreadet nyitni, de ettől a fenti állítás még cáfolható.

"A legkisebb is számít."

Én amikor vettem a gépemet akkor megprobálkoztam ezzel. (1 hetet foglalkoztam vele, jópár helyre telefonáltam, emaileket írtam).

Nálam a következő szituáció történt:
Microsoft: elhajtott a laptopgyártómhoz (Toshiba)

Toshiba: Ha elküldöm a szlovákiai központjukba a gépemet, akkor ők ott eltávolítják a windowst róla (magyarán leveszik a marticát).

A kiszállítás díját nekem kell fizetni, magyarán a végére mínuszra jöttem volna ki.

Tehát szerintem a kérdés igenis fennáll:
Miért nincs egy központi felület, automatizált folyamat, ami a microsoft-on keresztül történik?

Magyarán ne a kismillomodik laptopgyártóval kelljen fogódzkodni.

Ami miatt én az egészet csináltam az az volt, hogy nem kaptam telepítőCD-t a laptophoz, és a "recovery partition"-t is le akartam gyalulni, viszont a Windowst meg akartam tartani, ha már fizettem érte.
De ezt egy külön kérdésben leírom.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tehát szerintem a kérdés igenis fennáll:
Miért nincs egy központi felület, automatizált folyamat, ami a microsoft-on keresztül történik?

Nem a Microsofttól vetted a laptopot, HTH...

Rendelsz egy olyan pizzát a Pizza Hut-tól, amelyiken Pick téliszalámi van, de te nem szereted a téliszalámit, ezért a Pick-hez mész, hogy adják vissza a Pizza Hut-tól vásárolt pizzán lévő téliszalámi árát.

> Rendelsz egy olyan pizzát a Pizza Hut-tól,
> amelyiken Pick téliszalámi van, de te nem szereted
> a téliszalámit, ezért a Pick-hez mész, hogy adják
> vissza a Pizza Hut-tól vásárolt pizzán lévő
> téliszalámi árát.

Mint minden pelda ez is santit. Igy jobban hangzana:
A pizzadhoz elorecsomagolt ketchupot kapsz plusz 160Ft-ert ha kered ha nem, es ezt felszamoljak.

Most annyival konnyiti meg a Pizza Hut a dolgodat, hogy helyetted ezt a ketchupot rab*ssza a pizza tetejere, es amikor pampogsz, hogy nem is szereted a ketchupot, akkor szettarjak a karjukat, hogy nem ok keszitettek a ketchupot.

Remelem eszreveszed, hogy itt tobb problema is van:
- minek adnak ketchupot, ha te nem is kersz.
- miert epitik be a ketchup arat (rejtve) a pizza araba
- mi a francert b*sszak ra a ketchupot a pizzara, amikor te nem is szereted. Miert nem adjak melle (install CD), ugy mint eddig

Szerintem alljunk le a peldak dobalozasaval, mert ugyse nyomsz le;-)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Meg is kellene tiltani a ketchup gyartojanak, hogy pizza hutnak adhasson el...;-)

Olaszorszagban probald egyszer meg, hogy valamelyik etterembe ketchupot raksz a pizzadra...
Egy jo kis Ar* ketchupot;-)

Majd csinalj fotot a rontgen leleteidrol;-D

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nem mintha számítana az eredeti témával kapcsolatban (kin kell számon kérni a szalámi/ketchup árát), de hogy a fenébe ne lobbizna a pizzagyártónál egy szalámi/ketchup beszállító? De pizzagyártó helyett lehetne hozni McDonalds, Burger King és más gyors kajáldákat is. Olyan hatalmas lobbizások és pénzek mennek a háttérben, hogy melyik terméket vásárolják nagy tételben ezek a gyorsétterem-láncok, hogy el se tudod képzelni.

Szerinted mire fel lépett a Burger King akkorát, hogy felrúgta a Pepsivel kötött szerződést és átállt a Coca-hoz? Ne legyél már naív, dollár milliárdokról van szó...

de ott a burger ejtette a pepsit, nem fordítva (adjátok olcsóbban a vackotokat, különben megyünk a coca-hoz). míg az ms befolyásol(t/j)a az oemeket (ha nem windows-al szállítasz minden gépet, akkor nem annyiért adjuk). és nincs coca windows :) azért a versenyre a monopólium a legkárosabb.

ha nem windows-al szállítasz minden gépet, akkor nem annyiért adjuk

Ez igaz lehet abban az esetben, ha az adott gyártó abszolút nem kínál olyan számítógépet, amelyik Windows nélkül is megvásárolható, de a gyártók jó része kínál Windows előtelepített és anélküli változatokat is, maximum nem mindegyik típusból...

Azért általában nagyon kicsi a csupaszon is kapható típusok illetve variánsok aránya.
Sőt az a faramuci helyzet is előadódik olykor, hogy a Windowsszal előtelepített Laptop olcsóbb mint ugyanaz oprendszer nélkül. Ilyenkor mit követeljen vissza a kedves vásárló!?
Igen, a követelőzőkkel elveben egyet értek és ha egyszer laptopot veszek majd és én is "úgyjárok" akkor én is itt fogok pampogni. :-{(E
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Éppen azért, hogy befogják a jajgatók száját szinte minden gyártó kínál néhány százaléknyi meztelen gépet. Ezt talán még a gyártó és az MS közötti megállapodás is engedélyezi, csak túl sok ne legyen.
Amúgy valóban a csupasz gépet vásárlók egy része Warez Windowst fog rá tenni és csak "spórolni" akar, de bizonyára van néhány sok olyan ember is akinek tényleg Windows nélkül kellene, mert más rendszert fog használni rajta.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

sok vállalat van, ami (nem tudom a rendes pontos nevét) mennyiségi licensz keretszerződést köt az ms-sel. Megvesznek x darab gépre oprendszert, offiszt, megfelelő mennyiségű szerverlicenszeket egyben. Nekik miért kell kifizetni az oem windowst? És ezek nem linuxos szabadságharcosok, hanem windowst üzemeltető cégek.

ezt nem talaltam meg itt:
http://www.microsoft.com/hun/piracy/mennyisegi_gyik.mspx

elhiszem hogy igy van, csak ezt fel lehetne ott is tuntetni.
en is ugy gondoltam, hogy a mennyisegi license-hez nem feltetlenul kell venni oem vagy dobozos szoftvert eloszor, hanem veszek 100 gepre license-et, es vagy veszek, vagy nem upgrade-et ra.

Tyrael

>a csupasz gépet vásárlók egy része Warez Windowst fog rá tenni és csak "spórolni" akar

ez mondjuk szánalmas, mert annyival nem is kerül többe. mondjuk a belépő szinten talán, de egy komolyabb gépen meg már nem tétel. én a másik kör érdekeit illetve az elvet (választhatóság) védeném.

Nincs köztünk véleménykülönbség! Ha ebből az egy hozzászólásból nem is egyértelmű de a többiből ez kiderül, hogy én is ezt a nézetet vallom.
Ha csak fél százalék az akinek a jogos érdekeit sérti a kötelező Windows licenc, már akkor is vérlázító, hogy ezzel a módszerrel akarják a Windows használatot akár sok-sok százalékkal kifehéríteni.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Az analógiánál maradva: Ezt a Pizza Hut-tal kell megbeszélni, nem a ketchup gyártójával.

Egyébként pedig nem igaz, hogy nem kérted a Windowst: amikor megvásároltad, feltételezem, hogy nyilvánvaló volt, hogy a termék része az OEM Windows, adnak-e CD-t ... stb.

Ha a feltételek nem megfelelőek, akkor nem kellett volna megvenni a terméket.

Üdv,
Gergely

> Az analógiánál maradva: Ezt a Pizza Hut-tal kell
> megbeszélni, nem a ketchup gyártójával.

Tehat az alapproblemat (ti. ketchupos a pizzam) mar nem is kell megoldani?

En ertem, hogy az emberek 98%-anak izlik a ketchup is a pizzan, meg egyebkent nekik mustar vagy majonez is lehetne rajta (foleg ha ingyen van!), de azert ez valahol megis merenylet a jolelku pizzakedvelok ellen...;-)

Dehat hivhatjuk oket fanatikus pizzahivoknek is.
Igy ez mar nem is problema, igazad van.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez egy hosszú ideje zajtó vita, régóta kialakult álláspontokkal mindkét oldalon. Lépjünk egyet hátra, és hadd javasoljak egy saját megközelítést.

A számítógépgyártók óriási cégek: a HP piaci értéke pl. 110 milliárd dollár, a Dellé 30 milliárd. A saját üzleti érdekeiket követik, nem lehet őket kilóra megvenni. A termékskálájukat úgy alakítják ki, hogy maximalizálhassák a bevételüket - ezt várják el tőlük a részvényeseik.

A termékskála a mindenkori keresletet tükrözi. Valószínűleg azért található rajta sok Windows-zal előtelepített gép, mert a vevők nagy része ezt - és így - kéri az adott gyártótól: egyesek kényelemből, megszokásból, a versenytársak ismerete nélkül, mások pont a termék ismeretének birtokában, jól felfogott érdekből. Ha a vevők egy jelentős része más OS előtelepítését kérné, vagy üresen akarná megkapni a gépét, a hardvergyártó előbb-utóbb teljesítené ezt az igényt (ami azzal járna, hogy kevesebb OEM Windowst rendelne a Microsofttól). Ha nem reagál, azt kockáztatja, hogy valamelyik versenytársa megteszi helyette.

Furcsa lehet az én számból, de a fenti helyzet egyféleképpen változhat meg: a többi operációs rendszernek bizonyítania kell a nagyközönség előtt. Nem egyes szakmai csoportok előtt: a konzúúúúmer PC-ket vásárló publikum előtt. Ez másféle fejlesztői/terjesztői megközelítést, más felhasználási minták kiszolgálását, más marketinget igényel.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

A világ elég sok területen arról is szól, hogy a kisebbségek védelmét előtérbe helyezik a többséggel szemben, bizonyos morális vagy egyéb érvek alapján.

Miért adod át a helyed a maminak a metrón, mikor te érsz oda gyorsabban az üléshez?

Másrészt ott is hibádzik ez az érvelés, hogy az MS álláspontja szerint a felhasználók többsége internet explorert akar, mégis bele kellett rakják a böngészőválasztót a w7-be. Pedig a konzumernek ugyanúgy nincs lövése sem arról, hogy explorer vagy opera, mint arról, hogy w7 vagy debian.

Ezek a tények, ezt még lehetne fűszerezni olyan dolgokkal, amik neked már szubjektívnek minősülnek, például azzal, hogy az a bizonyos bizonyítási lehetőség mennyiben adott a kisebb részesedésű operációsrendszereknek. Másképp fogalmazva: tiszta piaci versenyben is ez lenne-e a piaci részesedés aránya.

Ami miatt ezt firtatni kell, az az, hogy jelentős pluszköltség nélkül is meg lehetne oldani, hogy tetszőleges gépet tetszőleges oprendszerrel lehessen megvenni. Csak ezt valamiért senki nem akarja, a vásárlók nagy része meg birkamód belenyugszik.

Egyébként a kérdés nem csak w7-linux viszonylatban merül fel, hanem pl. egy cégnek van mennyiségi licensz szerződése az ms-sel, minek fizessen az oem windowsért?

> Miért adod át a helyed a maminak a metrón, mikor te
> érsz oda gyorsabban az üléshez?

Nem is emlekszem mikor lattam ilyet utoljara. Egy eve biztos volt, ha nem tobb...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nem ezek a tények... :-)

A Windowsba a Microsoft teszi a böngészőt, neki kell alternatívákat felmutatnia - legalábbis Európában, máshol ezt még nem találták fel.

A gépre az OEM teszi fel a Windowst, neki kell levennie onnan - ha van őt erre kötelező szabály, akkor azért, ha nincs, akkor nem teszi meg, csak ha a piaci érdekei ezt diktálják.

Amikor a Windows NT a vállalati kiszolgálók piacán elindult, egészen pontosan nulla százalék volt a piaci részesedése. A Novell és a különböző UNIX-variánsok uralták a világot. Mára ez a Keszei Balázs által idézett számok alapján úgy néz ki, hogy a Windows Server 72% (* 98%) részesedéssel bír. Ezt nem az EU rendelkezéseivel érte el, hanem azzal, hogy bebizonyította a szervereket vásárló célközönségnek, hogy a Windows NT (ma Server) jó.

A nagymamás hasonlatot nem értem.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Tudom, vonzó az ötlet, hogy nagyvállalatok tárgyalótermeiben, titokzatos háttéralkuk során dől el minden. (Úgy látszik, most már a HP és a Dell is tettestárs lett, még jó, hogy nevesítettem őket.) Ezzel együtt az az igazság, hogy a piaci sikerhez először is jó termék kell (már középtávon is lebukik, aki vacakot árul), másodszor pedig jó marketing (nincs esélyünk, ha hibásan választottuk ki a vásárlói réteget, túl technikai megközelítéssel beszélünk a termékről, és gyenge a partneri hálózatunk).

A Windows Server jó termék, nem véletlen, hogy másfél évtized alatt 70% főlé nőtt az elterjedtsége. Rengeteg vállalat használja: a legkülönbözőbb méretűek, a legkülönbözőbb célokra. Ha az OS alkalmatlan lenne a feladatára, nem futtatnák, nem készítenének rá alkalmazásokat - ezeknél a cégeknél is intelligens informatikusok és fejlesztők ülnek.

A Windows Servert emellett jól is marketingelik. Kiadásai (a Small Businesstől a Datacenterig) és árai a legtöbb esetben megfelelnek a vásárlók méretének és használati szokásainak. Szolgáltatásai a legtöbb esetben megfelelnek az informatikusok és fejlesztők igányeinek. Vannak hozzáértő partnerek - tömegesen - , amelyek szállítják, beüzemelik, és támogatják.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

A mezei userek szemeben esetleg nem tunhet eselytelennek, hogy a "marketing" reszet kepezik hatteralkuk is. Ha nem is a Dellel, de tekintve pl. egy kozbeszerzesi palyazat kiirasat, egy kormannyal mindenkepp.

Ezen kivul ha jol tudom, az MS-nek a DOS-szal ugrott meg annak idejen. A DOS joval bumfordibb volt egy Unixhoz/Linuxhoz kepest -- ha nem tevedek. Szoval ez alapjan inkabb a jo marketing javara billen nalam a merleg nyelve, mint a jo termek fele.

--
[citation needed]

Szinte mindig, mindenhol vannak háttéralkuk, ezek azonban nem feltétlenül tisztességtelenek. Az üzleti megállapodások létrejöttének részletei szinte sohasem kerülnek nyilvánosságra, csak az eredmények.

Az MS-DOS futott az IBM PC-ken és klónjaikon, az akkori UNIX-ok nem (vagy csak nehezen) - saját tapasztalatból tudom. A hagyományos DOS-korszak 1990-ig tartott (abban az évben jelent meg az első igazán használható Windows, a 3.0-s verzió) - akkor a Linux még nem létezett.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

ez nemcsoda, mivel a 8086-os cpu nem volt igazan alkalmas ( memoriamenedzsment teljes hianya ) a taszkszeparaciora, a 80286 mar ugy-ahogy, viszont a teljesitmenye hat khm.
nemveletlen, hogy az elso windowsok a dos folott futottak, es nem onallo oprendszerkent, es kooperativ multitaszkot alkalmaztak, nomeg kulon volt 286 / 386 mod...

Egyetértek.

Ráadásul: Ha jól tudom, az OEM termékek támogatását is az eladó cégen keresztül végzi az MS.
Tehát elvileg, ha valamilyen problémád van az X gyártó gépén levő Windows-zal, akkor az X gyártóhoz kell fordulni, akik eldöntik, hogy user error történt, esetleg a saját csoda Windows-testreszabásuk/driverük okozza, vagy valóban Windows hiba -> ezt jelentik a megfelelő csatornán az MS-nek.

Kérdés az MS-t képviselő kollégák felé: valóban ez a folyamat?

Az, hogy egyes termékeket milyen konfigurációban árulnak, az a gyártón múlik, nem az MS-en. Nem tudom, hogy kikötnek-e a különböző OEM szerződések kizárólagosságot, de mivel a legtöbb gyártónak van MS szoftver nélküli konfigurációja, ezért feltételezem, hogy nem.

Üdv,
Gergely

Szia Peti!

Régebben tartottatok MS Partner Napokat amiken Én is hivatalból jelen voltam korábbi munkaadóm jóvoltából. Ezeket a MS Partner Napokat végleg leállítottátok vagy léteznek még? Pár éve amikor még jártam a rendezvényekre már viccesen pedzegettétek, hogy kevesebb a lesz a kókuszos süti, aztán tényleg kevesebb is lett, de amúgy nagyon hasznosak voltak az előadások :(

Szia!

A TechNet továbbra is létező programsorozat, ahol átfogó tudást adunk át a Microsoft technológiáiról. Étkeztetést már valóban nem biztosítunk rajtuk - számomra azonban nagy öröm, hogy ettől a résztvevői létszám nem csökkent. Az Informatika Tisztán eseményeket idén szüneteltettük, mert szerettük volna megvárni a Windows 7-et és a Windows Server 2008 R2 megjelenését - ott ugyanis az a koncepció, hogy olyan technológiákról beszélünk, amik már legalább egy éve elérhetőek. A korábbi termékeket már nagy mélységben kifejtettük, ezeket azóta is online elérhetőek a TechNet Portálon (http://www.microsoft.hu/technet), köztük több magyar nyelvű, online tankönyv is.

A következő félévtől már Lippé Szabolcs kollégám vezeti mind a TechNet, mind a fejlesztői eseménysorozatokat és programokat, szerintem sok érdekes változás is bekövetkezik majd ezáltal. Jót tesz egy ilyen méretű programnak, ha más-más nézőpontok és irányelvek épülnek bele évről-évre, ezáltal sokkal színesebb, és potenciálisan sokkal több szakértőnek szimpatikus események és tananyagok születnek.

Budai Péter
Biztonsági vezető
TechNet programmenedzser
System Center, virtualizáció és Forefront termékmenedzser
Microsoft Magyarország
http://www.microsoft.hu/technet

ez akkor lenne jogos, ha minden egyes esetben megválaszthatnád hogy mivel kéred. úgy nem, hogy 50 pc/laptopból 3 belépőszintű áll rendelkezésre. és a gyártó/kereskedő-nek nem feltétlenül kellene egyből arra asszociálni, hogy azért nem akarom a másikat megfizetni mert nincs rá pénzem, aka nem azért akarom a szabad (és emellett számomra ingyenes) egyiket, mert nincs a másikra pénzem. hanem mert ezt akarom, azt meg nem. és attól a vas még vas marad, hogy több memória, erősebb processzor, nagyobb kijelző, stb van benne.

megfizeted a drágább hardvert. A Windows éppúgy együtt jár vele, ugyanúgy mint pl. a nagyobb áramfogyasztás, vagy a nagyobb kijelző… Azt se mondhatod általában, hogy nem kérsz a géphez garanciát, vagy egy collal kisebb kijelzővel kéred vagy akármi – ez egy nem szétbontható kombinált termék, a hardverrel, szoftverrel, és a vásárlás utáni szolgáltatásokkal együtt. Így lett beárazva.

Egyébként meg nem hiszem, hogy az elvi kérdéseket félretéve azt a marginális árkülönbséget nem lehet elviselni. Sőt, azt se tartom kizártnak, hogy előtelepítés nélkül többe is kerülhetne. Például azért, mert lehet több az ezekkel a gépekkel kapcsolatos támogatási feladat (hogy rakjam rá a Windowst/akármit), esetleg szervízköltség (a nem hivatalos driverek akár okozhatnak szerintem problémát is)

Minden bizonnyal ezért van olyan gép, ami 3, mások csak egy év garival rendelkeznek. Csúf, diszkriminatív törvény! A garancia feltételeiről nem is beszélve: van, akinek elég az egész országban egy garázsszervíz, máshol 4-5, néhol meg háztól házig viszik a meghibásodott és a megjavított eszközt.

És ez csak az egyik dolog volt, ami benne van az árban a Windowson kívül.

Örülök, hogy lassan megérted. Igen, jól látod, az általad emlegetett törvényi minimumon felüli rész az extra. Be van építve az árba ugyanúgy, mint a Windows, amivel a Windowsra fogékony vevőket csábítják (hidd el, egyelőre ebből van több).
Nem kérheted 3 év helyett csak 1 év garanciával, ugyanúgy nem kérheted Windows nélkül. Mert ugyanúgy belekalkulálták az árába a Windowst, mint azt, hogy a három év alatt átlagosan mondjuk 50kHUF-ot kell egy gépre költeniük.

> Nem kérheted 3 év helyett csak 1 év garanciával,
> ugyanúgy nem kérheted Windows nélkül

Mar hogy a viharba ne?
En is valaszthattam anno, hogy 1ev, vagy +5000 es akkor 2ev.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Az való igaz, hogy bizonyos üzleti notebookokat _idehaza_ csak 3 év garival kapsz meg, de pl Amerikában azok is default egy évvel jönnek. De megkockáztatom azon réteg, melyek inkább vennék csak egy év garival a félmilliós t410-t jóval kisebb annál is, mint amekkorára ti taksáljátok a windows árát visszakérni akarók táborát.

Én ha kereskedő lennék, akkor ezt csinálnám:

- Jónapot szeretném ezt a gépet megvásárolni...
- 405,000Ft + ÁFA
- Jó, szeretném ezt a gépet Windows nélkül megvenni!
- Akkor a gép ára 405,000Ft + ÁFA, valamint 15,000Ft + ÁFA márnöki óradíjjal távolítjuk el a Windowst, ez 1 megkezdett munkaóra lesz, tehát a számla vége 420.000Ft + ÁFA. Kérem fárdjon a pénztárhoz fizetni!

Ez is egy lehetséges megoldás lehet.

Ahelyett, hogy örülne, hogy valaki hajlandó vásárolni tőle.
Ez valami magyar mentalitás lehet. Összekapcsolok két terméket, hátha úgy jobban viszik, de amikor valakinek csak az egyikre van szüksége, akkor bizony a kurva anyját a kedves vevőnek, hogy a másikat - fölöslegesen - nem veszi meg...

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Bizony, azt a magyar kisker rakja rá, a valóságban tulajdonképpen így zajlik a dolog:
„Te Sanyi, jött egy csomó gép, nincs rajta oprencer!”
„Figy, tudod mi a teendő: rakj rájuk Windowst, szopassuk meg a sok Linux-felhasználót mind, hülyére fogjuk magunkat keresni rajtuk!”

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Én megkérdeztem a Apple-nél, hogy lehet -e macbookot venni Leopard nélkül. Mire az eladó elröhögte magát, aztán így szólt: "Az Apple számítógépet árúl nem vasat." És teljesen igaza is volt, a Macbook OS nélkül csak egy darab vas. Semmire nem használható, márpedig az átlag user örül neki ha egy gombnyomásra használhatja is azt. Ha nem lenne rajta OS akkor úgy hívnák a terméket, hogy MacBook építő csomag.

Ötvös Csöpi? Matuska bácsi? Hajnövesztőszer matyó babával?
Azt kellene felfogni, hogy nem a plusz munkát fizeted meg, hanem a licenc-et. Ha ez oly módon lenne megcsinálva, hogy adna 1 kódos papírt beírnád, és már mehet is tovább kellett a w*, B nem fog kelleni, visszajuttatod a kódos papírt bontatlanul gizike címére, és kapsz vissza pénzt. Kész is vagyunk. Sőt 20000 jó és jobb megoldás van, nem változtat rajta, hogy ez árukapcsolás.
Természetesen a gyártók (a kereskedők helyzetét lesz*rom) helyzete is meg van értve, mert nem a 300 hanem a 4millió igény és az ehhez képességgel való foglalkozás sokkal fontosabb dolog. Valamint hw kompatibilitást előidézni más oprendszerekkel és ezt támogatni (ha azzal is adja) költséges, nem annyira örül neki.
A kereskedőnek az a dolga, hogy azt adja amit szeretnék ezért kap pénzt és nem másért csak mostanában magyarázzák azzal: ez van csak, akkor mire fel a jutalék, jobb lenne direkt hozni a gyártótól
A próbaverzió, és a kód amit megkaphat pont erre lenne jó, de sajnos nem akarják mivel van azért nyomás (és jutalmazás is) az adott oprendszert előállítója részéről is.
Ha ilyen alacsony számú return van, akkor mi a gond ezzel?
Az egészért az MS a felelős aki annak ellenére hogy ő az előállítója a rendszernek a supportot a gyártóra hárítja, és valójában a termék átruházásával olyan helyzetet teremt aminek ő csak haszonélvezője lehet. Ez a baj.

"Az egészért az MS a felelős aki annak ellenére hogy ő az előállítója a rendszernek a supportot a gyártóra hárítja, és valójában a termék átruházásával olyan helyzetet teremt aminek ő csak haszonélvezője lehet."

Cseréld ki nyugodtan az "MS" stringet Nvidiára, ATi-ra, ASUS-ra, ACorp-ra stbstb és gondolkodj el újra a dolgon.

Laptop esetén elég abszurd lenne ha eladásnál megkérdeznék, hogy kivakarják-e az adott modellből az integrált Intel VGA-t mert te Nvidiát akarsz bele házilag, bármennyire is jobban kiszolgálná az igényeidet. A WLAN kártya általában cserélhető, mégis ugyanez vele a helyzet (esetleg ha otthon szétszeded és beleraksz másikat, de ekkor ugrott a garancia, és az árát se kapod vissza)

Asztali gép esetén ha konfigurációt választasz és nem alkatrészekből rakod össze, az esetek többségében ugyanez a helyzet.

Van abban valami amit mondasz, azonban azokat a hw egységek összeségét tekinthetjük nyugodtan egységnek számítógépnek, amit kínál a kereskedő és eldöntöm akarom-e.
Azonban egyértelmű és bizonyíthatóan adható lenne akár egyszerre több operációs rendszerrel is az eszköz. Ez egy fontos dolog, itt különül el amit te mondasz, és én.
Ennek nincs akadálya, de hogy egyszerre több típusú processzor, több típusú alaplap, videókártya, stb nem szállítható a géppel. Egyéb megfontolások (másolhatóság, fizikai megjelenés hiánya) arra mutat, hogy a vásárlásnál nincs jelen, és jól elkülönült része a konfigurációnak a w* mint szoftver, ami általános célra készült operációs rendszer, mint ilyet támogatnia és a felelősséget birtokolnia az előállítónak kellene.
Faramuci ez a helyzet. Ebből nem csak az a probléma ered, hogy én vissza akarom kapni az árát.

Szerintem válasszuk külön a kézzel fogható (hardver) és nem fogható dolgokat (szoftver)!

Egyet értek azzal, hogy a Microsoftnak a hatalmi pozíciójából adódóan elébe kellene mennie a problémáknak és el kellene várnia az OEM terjesztőktől, hogy az ő szoftverét ne kényszerítsék rá senkire sem.

Gondolom az MS hisz abban, hogy a felhasználóknak szükségük van az ő rendszerükre, megoldásaikra, ami szebb és jobb.
Az is biztos, hogy erre rengeteg elfogadható módszer létezik mindenki számára csak egyeztetni kellene egymással. Bízom benne, hogy a Microsoft (látva a böngészőválasztó megoldás sikerét és a felhasználók elégedettségét a Microsoft hozzáállásával) nyitott proaktív jövőbemutató megoldásra.

Persze el lehet menni a végletekig másikra mutogatni, belemagyarázni a határokat, hogy miért nem tesz senki semmit, de az sosem előremutató megoldás.
Nem mellesleg, saját tapaztalatom szerint a Microsoft is jobban járhatna, ha esetleg a felhasználó nem a home-ot, hanem a drágább ultimatet választja. Konkrétan az én esetemben az új HP laptopomon W7 Home-al előtelepített volt, amit megtartottam, s Linuxot tettem "sajnos nehezen" mellé, így is ha lehetett volna ultimatet választottam volna. Utólag már nem fogok variálni vele... max ha mégis nagy szükségem lenne rá, olyanra kényszeredek, aminek senki sem örül...

A másik dolog, amire általában senki sem gondol, hogy előtelepített rendszer már elve "plussz munka" az üreshez képest a gyártó által (még akkor is ha gyártósoron automatikusan többszörözik a partíciót). Így a gyártó jogosan kérhet érte pénzt, mert ő belefektetett gyártósor fejlesztői munkaórát és időt.

Szerintem az lenne a járható, ha a gyártók a termékcsoportokhoz alternatív HDD-ket biztosítanának telepítő cd-kkel és matricákkal. Ezt pedig az MS "elvárhatná" vagy javasolhatná esetleg előírhatná:
Asztali brand PC/Laptop esetén:
a. Windows7 HDD + matrica + recovery CD (a matrica/ a kulcs beütése pedig meghatározza hogy home vagy ultimate vagy épp melyik verzió)
b. Üres HDD + LiveDemoCD (demózva a Windowsos működés)

Esetleges, ami nem MS függő, hisz nem közvetlen érdeke (közvetetten igen, hogy elégedett felhasználói lehessenek a választás szabadsága által, természetesen amennyiben hisznek abban hogy jobbak nála!)
c. gyártó által javasolt Linux HDD + recovery CD (így még a gyártó kereshet is rajta, brandelheti)

Esetleg van hasonló elképzelés már indulófélben az MS részéről?

Válasszuk el, legyen minden gép üres. Hogy mikor megveszed, szarakodj fél napot v. (a vásárlók 80%-a esetén) fizess 15-20.000-t az üzembe helyezésre, esetleg hívd át a szomszéd warezpistit a vírusgyűjteményével.

Ja, hogy ezzel ugyanott tartasz, vagy még rosszabbul is jársz? (elbaszott idő = munkaóra)
Ez eszedbe se jutott ugye?

Szerintem félreértettél.

Nem mondtam, hogy minden gép legyen üres, hisz a vásárlók kulcsrakész megoldást szeretik elsősorban, amit látnak működni stb és ez így van _jól_.

Amit kértem/kérdeztem, hogy miután a vásárló kiválasztja a gépet akkor ő rendelkezhessen, hogy melyik HDD-t tegyék bele a végén (hisz ez a legegyszerűbbnek tűnő, leggyorsabb módja a szoftver választásának), hogy ne legyen idő még a partíció másolás, telepítés vagy egyéb munka vele.

Továbbgondolva akár úgy is meg lehetne ezt valósítani, hogy a HDD-t külön csomagba lenne különböző méretekben (mint pl egy NavNGo SD kártya).
A kirakatban ott van a javasolt megoldás, akár W7 akármivel a komplett rendszer.
A bolt is jól jár, hogy személyreszabott megoldást nyújt az ügyfeleiknek (egy bevásárló központtal szemben ahol tucattermék van már csomagolva-).

Ezek alapján:
a., Windows7
1. 160Gb HDD
2. 500Gb HDD
3. egyéb kapcsolt brandelt XGb HDD
- bármelyik elindulása után a boritékban megkapott matrica és Windows típus licensze a mérvadó, amit a boltban aktiválhatnak egy aláírói kulccsal (amit az MS ad ki vagy von vissza tőlók, hogy teljesítette a minőségi feltételeket), majd ráragasztják a gépre és mindenki boldog

b., Üres különböző méretű HDD/SDD, ami mögött nincs szoftver support sem, felhasználóra van bízva (megjegyezve hogy nem javasolt csak hozzáértőknek)

c., Linux/egyéb OS disztribúció az a verzióhoz hasonló modszerrel.

A warezpistikéről szólva pedig, ha pistike warezolni akar úgyis fog, többe kerül szerintem a védekezés/kudarc mint egy jól sikerült marketing, s az ártatlanság vélelme sem helyes, hogy az üres hdd-re warez fog kerülni statisztika ide vagy oda.

"Azonban egyértelmű és bizonyíthatóan adható lenne akár egyszerre több operációs rendszerrel is az eszköz."

Nem hiszem.
- Először is mi a fenének kettévágni a HDD-t (külön filerendszerek) ha a felét úgyse használja a user? Rebootolgatni senki sem akar. Így az egyik OS csak elpocsékolja a helyet amiért fizettél.
- A Linux nagyon kevés konfiguráción képes kihasználni a lehetőségeket, támogatni a teljes hw-t (most jönni fog 10 worksforme erre, a többi meg csöndben marad mert tudja miről beszélek). Ha ez meg fog változni, akkor valószínűleg a gyártók hozzáállása is (ld. ahol lehet, adnak el Linuxos gépeket is, mint a Dell)

Van-e olyan kutatási vagy egyéb könyvtár, amelynek fejlesztésében a Microsoft is részt vesz GPL vagy BSD licensz alatt? (VTK, ParaView, stb.) Van-e olyan platformokon átívelő könyvtár vagy eszköz, amelyet a Microsoft is szívesen lát annak ellenére, hogy nem a Microsoft indította el a projektet (CMake stb.)? Fog e ezek közül valamelyikhez támogatást nyújtani vagy dokumentálni*?

*Itt jegyezném meg, hogy minden Open Source szeretetem mellett, az MS cuccai jól dokumentáltak, ezért jobb velük dolgozni.
--
http://www.naszta.hu

Tervezi-e a Microsoft, hogy szerveroldalon kitör az x86-os piaci szegmensből és elkezd támogatni RISC architektúrákat? (pl. SPARC, POWER) (Az Itaniumtól most tekintsünk el.)
Szintén szerveroldalon tervezi-e a vállalat, hogy olyan RAS képességeket épít az operációs rendszerébe, amivel például támadhatja a Solarist, vagy az AIX-et?
Mi az oka, hogy az Office termékcsalád nem jelent meg nyílt forrású operációs rendszereken? Nem jelentene elég nagy piacot, vagy politikai okai vannak?
Ugyanez a kérdés feltehető a szerver szoftverek (SQL Server, Exchange, IIS, stb.) esetében is. Abban hisz a cég, hogy Windows-zal csomagolva jobb eladni őket, vagy lát abban is fantáziát, hogy például Linux-hoz ragaszkodó ügyfeleknél legalább a szerver szoftverekkel megjelenjen?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Most így a kérdéseket olvasva felmerült bennem is +1 :)

A Microsoft felmérései alapján mekkora a nem-Windowst használók piaca? ( lehetőség szerint külön lebontva desktop/server/embedded piacra (Jelenleg mind hármon jelen van a Microsoft különböző termékekkel))
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

"A Microsoft felmérései alapján mekkora a nem-Windowst használók piaca?" - 0
Hiszen nincs más fájlrendszer az NTFS és FAT-en kívül, valamint nincs más smtp/imap/pop/ldap/akármilyen protokoll sem az MS által használton kívül :)
Én legalábbis még nem láttam olyat, hogy az MS belenyúlás (néha elkúrás) nélkül támogatna egy szabványt. :)

Szóval nincs más oprendszer... :)

Ha megbocsájtasz, akkor a hivatalos eredményre lennék kiváncsi, nem saját véleményre :)) Tekintve, hogy az MS már rég elismerte a linux létezését, így azt hiszem erre képesek lesznek válaszolni :)
Amúgy arra lennék csak kiváncsi, hogy a Microsoft regisztráltan mekkora piacra nem mert/nem tudott még betörni :)
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Még mindig nem érted a kérdés lényegét, de ne haragudj ha most fáradt vagyok elmagyarázni..
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Értettem én, hogy mit akartál kérdezni, de azt mindenki tudja (és el kell ismerje), hogy a desktop OS piacán az MS egyeduralkodó, így nincs értelme arról beszélni, hogy van e más ezen kívül. Biztos örülne annak a 3,5%-nak is ami rajta kívül van, de a kérdés az, hogy ahhoz mekkora befektetésre lenne szükség. megérné, a 100%-ot elérni pénzügyileg? Ráaádsul mindig lesznek olyan megátalkodottak, akik "azérisfarikcsálok" emberek. :)

A többi szegmensben pedig (mobil/tablet/mp4lejátszó/stb.) még nagyon most alakulnak ki az erőviszonyok. (embedded)

A szerver piacon, meg úgyis a használat dönt, meg a vezetők "preferenciái" (legyen ez szerelem, hozzáértő sztakértő, valami féle segítség ;) ). Láttam már bankot csak MS termékekkel üzemelni (itt most mondjuk a számlavezető rendszerről és nem a marikanénik gépeiről van szó), meg AIX-en is. Sőt csomó helyen Linux van (brrrrr....mondom ezt úgy, hogy ebből élek :) )

Az általad vázolt helyzettel én is tisztában vagyok.
A kérdésem viszont pont arra irányult, hogy az MS szerint mekkora piacot nem ural az egyes területeken, hogy aztán a kapott adatot össze lehessen vetni más felmérésekkel is ( értsd: Az MS Sponsored felmérések szórási rátáját is le lehet vonni a válaszból kis kutatás után ).
Amúgy igazat adok: desktop oldalon egyed uralkodó a Windows, viszont ha megnézed az elmúlt évek desktop OS eladásait, akkor láthatod, hogy némileg piacot is veszt!
Embedded eszközök terén pont a Windows Mobile/Zune az amit már jó ideje fejlesztenek, ergo ott se tegnap indultak.
Szerver oldalon pedig az általad is vázolt szituáció áll fenn: Ott tényleg verseny van, bár ott sok más is beleszól a játékba ( a választott architektúra ugyan úgy, mint a céges felmérések ( normálisabb helyen nem a rendszergazda mondja meg, hogy milyen rendszer legyen, hanem már egy meglévő rendszert kell adminisztrálni, és a cég direkt ezen munkakörre keres embert ))
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

A Microsoft részesedését itthon 2 tanulmányból szoktuk monitorozni, az egyik az ICT riport (ami mindenki által megvásárolható), a másik egy évente elvégzett IDC tanulmány. Az embedded és mobil piacot nem mérjük ilyen részletesen, ezekre nem is tudnék adatot előhozni, a dekstop oldalon évről évre hasonló a Windows részesedése mint ami a rankings.hu-n látható, itt néhány százalékos eltérés lehetséges csak. Dekstop oldalon (amiben a netbook is benne van) nem növekszik a linux részesedése (legalábbis nem érezhető mértékben).

A szerver oldalon a következő helyzet (röviden):
- az x86-os szerverpiac a teljes szerverpiacnak a 98%-a (darabszámban)
- ezen az x86-os piacon a Windows Server-nek az ICT riport alapján 72,7%-os részesedés, a linux 19,9%. Mivel minden évben megvesszük ezt a riportot, ezért azt látjuk, hogy a Windows Server folyamatosan növekszik 1-3%-t évente, addig a linux 0-1%-ot csökkent az elmúlt 2 évben. A belső riportjaink (IDC) ennél jobb arányukat mutatnak nekünk, de az nem publikus.

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Ez a statisztika csak a magyarországi térséget érinti, vagy global (tekintve, hogy a rankings.hu-t linkelted én a magyarra tippelnék)? Amennyiben csak M.o-i, akkor van adat erről világviszonylatban is?

Ahogy én jelenleg látom amúgy a desktop piacon a linux valóban nem növekszik, viszont a Mac meglehetősen, így ha a !Windows rendszereket nézem, akkor mintha némi Win-es visszaesést látnék ( bár lehet ez még az 1-2 százalékos szóráson belül van ).
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

Ami számokat írtam az a magyar piacra vonatkozik, ezt tudjuk elég pontosan a statisztikákból.

Desktop oldalon itthon az Apple minimálisan növekszik, de a statisztikákból még nem derül ki, hogy ez egy trend vagy csak mérési hiba...

A szerver oldalon a "világ" úgy néz ki, hogy eddig mind a Windows, mind a linux folyamatosan növekedett, a többi oprendszer kárára. Ha a statisztikák nem csalnak, akkor a linux 22%-os szinten stabilizálódott az elmúlt évben és nem növekedett, a Windows ~75%-on áll, a piac kétszereplőssé vált. A fizetős linux-k közül a RedHat a legnépszerűbb (világszinten), erről magyar adatom nincsen, itthon általában az ingyenes linuxok mennek, nem akarnak támogatása díjat fizetni érte a kkv cégek vagy vesznek egy szerverre támogatást és a többire is használják azt(illegálisan).

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Normálisabb helyeken a cégek igen is akarnak supportot az OS-re.. Azok a kis cégek, akiknek ez nem számít, az szerintem is elhanyagolható mennyiség ( amúgy azokhoz is vehetsz külön támogatást emlékeim szerint ).
Az viszont érdekesebb kérdés, hogy A mainframe-eken futó rendszerek ( itt akár 40-60 vagy több rendszerről is beszélek, amelyek mind külön számítanak ) milyen szinten vannak beépítve a statisztikába. Illetve egy pikánsabb részlet, hogy a windows szervereken használt virtualizált OS-ek milyen szinten szólnak ebbe bele ( igen is van ahol a windows szerveren futtatnak más OS-t, és persze vice-versa )
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

A mainframe rendszerek nem x86 alapúak, ezért az a Microsoft részére nem is célpiac. A virtualizáció már jobb kérdés. A piackutatók egyelőre csak azt tudják nézni, hogy hány virtualizált "host" van, a guest gépekre még nem találtak ki jó mérést. Ami viszont látszik, hogy a teljes szerverpiacnak csak a 4-5%-a virtualizált "host", a többi különálló hardver. Ez az arány természetesen változni fog, de közel sem olyan gyorsan mint ahogy elvárnánk a virtualizáció terjedését.

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

A mainframe rendszerek nem x86 alapúak, ezért az a Microsoft részére nem is célpiac
Jogos.. Viszont akkor most csak azon filózok, hogy a maradék 2%-os piacnak mekkora lehet még így a linuxos támogatottsága ( tekintve, hogy nagyon sok mainframe-en fut linux virtualizált környezetben ( zLinux pl ). De ez azt hiszem csak amolyan költői kérdés :)

A virtualizációt viszont nem merném így leírni.. nagyon sok Vhosting cég használ virtualizált környezetet, hogy a kis cégek igényeit ki tudják elégíteni (olcsóbban, mintha a cég fenntartaná a saját infrastruktúráját ). Erre még rájön az is, hogy ha elterjed a cloud, akkor ott is egy érdekes forgatókönyv lenne, hogy a felhőn belül sok-sok kis virtualizál rendszerke futkosson..
____________________________________
Az embert 2 éven át arra tanítják hogyan álljon meg a 2 lábán, és hogyan beszéljen... Aztán azt mondják neki: -"Ülj le és kuss legyen!"..

És ezt hogy számolják? Csak úgy kérdem mert pl. én kíváncsi lennék, hogy a Google által futtatott kb. ~2millió gépet beleszámolták-é, vagy a netcraft adatokból sok apache szerver futhat w*son, de maga az amazon és egyéb cloud szolgáltatásokban felhasznált szerverek száma is érdekes képet adhat ehhez :)
Egyszerűen hiteltelennek, vagy piaci szegmensben torzítottnak tűnik a kijelentés (a 72-ő is, a 98% pedig teljesen).
Ennyire az én statisztikám is jó: 4/240 (a 4 az w*) (jé ez is 98% csak más irányban :) )

vajon honnan tudjak, hogy hany centos szerverem van ?
( az osregi Rh 7.0 -t a mai napig futtatorol mar nem is szolva... )
nem jelentettem le senkinek, ez csak becsles lehet, kerdes, hogy mennyire pontos az a becsles.
szerintetek hany Rh / Centos / Fedoram van ? kivancsi vagyok eltalalja-e valaki...

Azt kell látni, hogy ugyan a Linux a webszerver fronton erős, de ez az összes szerverhez viszonyítva még mindig csak egy kisebb részhalmaz. Nagyvállalatoknál lévő szerverek jóval nagyobb részén Windows Server fut.

Nyilván minden statisztikát készítő cég más módszertant használ (a jobbak többet is). Valamelyik megkérdez sok céget az eszköz- és szoftverparkjukról és azt összegzi eredményként, másik pedig az interneten végez felmérést egy erre készített szoftver segítségével (pl. Netcraft). Utóbbi nyilván más eredményt hoz, mint az előbbi, mert eleve másról szól.

Wikipedia is tartalmaz néhány statisztikát az arányokról ezektől a cégektől, szerintem jól látszódik a különbség.

Régebben jónak mondható kapcsolat volt az ms és a samba csapat között. Folytatódik-e ez annak érdekében, hogy a samba a legutolsó fájlszerver protokoll verziókat is támogatni tudja?

A Microsoft Research keretein belül elért Gleipnir projekt eredményeit miért nem használták még fel eddig a termékeikben, amikor fontos biztonsági fejlesztést tartalmaz - többek közt - a ret2libc támadások megakadályozására és ezzel a MS szoftvereit a legbiztonságosabbak közé emelhetnék...

A Gleipnir projekt sorsáról sajnos nem tudok konkrétumokkal szolgálni, de ez részben a Microsoft Research működéséből is következik - a kutatási témák iránykeresésként szolgálnak, amik később vagy beépülnek egy meglévő termék új változatába, vagy akár különálló technológiaként elérnek a felhasználók nagyobb tömegeihez is. A Windows Vista és Windows 7 proaktív védelmi megoldásai közül is jópár Microsoft Research projektként indult. Vannak persze olyan kutatási erdemények is, amik végül nem épülnek bele a Microsoft termékeibe.

Érdekes példa a már eredményt produkáló Microsoft Research tevékenységére például a PhotoSynth, a párhuzamos programozással kapcsolatos megoldások (amik évekkel ezelőtt Research projektként indultak), amik mára már egészen kiforrtak a .NET 4.0-ban és a friss Microsoft programozási nyelvekben. Ugyancsak jó példa a Windows Vista és Windows 7 beépített Peer-to-peer hálózati alrendszere, valamint a networking stack folyamatos optimalizációja is több Research projekt eredménye.

Érdemes figyelmet szentelni annak, mik az aktuális kutatási témák, hiszen ezek közül fognak a legéletképesebbek beépülni a következő termékekbe: http://research.microsoft.com/apps/dp/areas.aspx

Látszanak olyan projektek is, amik már koncepciójában befolyásolják a mai technológiákat és trendeket is, még ha nem is követik megvalósításban pontosan az eredeti kutatási témát. Régóta követem például a BIG projektet (http://research.microsoft.com/en-us/projects/big/), ami az elosztott, skálázható adatközpontokkal foglalkozik (szinte az Infrastructure as a Service első elképzelése volt). Személyes kedvencem még a Singularity projekt is, a teljesen felügyelt kódú operációs rendszer koncepciójával: http://research.microsoft.com/en-us/groups/os/singularity/.

Budai Péter
Biztonsági vezető
TechNet programmenedzser
System Center, virtualizáció és Forefront termékmenedzser
Microsoft Magyarország
http://www.microsoft.hu/technet

A BIG-ről még kis adalék: The BIG project started in Microsoft Research in late summer 2000 and moved to the Windows Server Division in fall 2001. Microsoft's Dynamic Systems Initiative, the Dynamic Data Center, and the System Definition Model all came out of ideas started by the BIG project.

Magyarul: ebből lett a mai System Center termékek és a Microsot IaaS-Private Cloud megoldások alapja.

Budai Péter
Biztonsági vezető
TechNet programmenedzser
System Center, virtualizáció és Forefront termékmenedzser
Microsoft Magyarország
http://www.microsoft.hu/technet

Milyen operációs rendszert használnak a Windows fejlesztők a Windows fejlesztésére? (a következő desktop Windows fejlesztésére gondolok)
Tényleg SGI Irix -en fejlesztették a Windows NT -t?

A következő Windowst az aktuális verzión fejlesztjük - most leginkább 64 bites Windows 7-et használ mindenki. Amikor a szoftver állapota eléri az ún. "self-hosting" szintet, a fejlesztők (és a vállalkozó kedvű egyéb munkatársak) már az új verziót használják - a béta fázisig általában csak második rendszerként.

Kiegészítés: a Windows NT-t pont az x86-függőség kiküszöbölésére Intel i860-on (pl. Olivetti munkaállomásokon) fejlesztették, én is olyanokon láttam először még 1992-ben. Azután jött a MIPS R4000, és csak később a ma szokásos platformok (plusz a Motorola).

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Én arra lennék kíváncsi, hogy a Windowsban lesz-e lehetőség arra ( akár a Windows 7-ben SP1 után, akár a következő verzióban ), hogy minden AP/hálózat-hoz külön IP beállításokat adjunk meg. Van olyan, hogy olyan hálózatra csatlakozok fel, ahol az otthonitól, vagy más helyektől eltérő IP és/vagy proxy beállítások kellenek. Ubuntuban és más Linux disztribúciókban van erre lehetőség - Kép erről! Klikk!. - és ha jól tudom Mac OS X-ben is. ( iPhone-on is van lehetőség erre :) ) Csináltam egy képet, hogy jobban látszódjon hogy kb. mire gondolok: Klikk.

A lenovo szolgáltat egy szoftvert a gépeihez, az a neve, hogy ThinkVantage Access Connections. Ezzel meg lehet csinálni ezt, de eléggé rossz megoldás, jobb lenne ha Windowsban alapból lenne erre lehetőség.

Szóval kérdés, várható ilyen megoldás valaha is? :) Vagy egyáltalán nem is tervezte ez idáig senki az MS-nél? Szerintem nem egyedi igény, sokan örülnének neki. ( nem egy embertől hallottam már, hogy mennyire problémás állandóan átírogatni az IP címet és a proxyt.

Ez csak a globális beállításokat módosítja, amint átmegyek egy másik helyre ahol már nem ezek a beállítások vannak, lehet átírni azt is, meg lehet a proxyt is átírni. Tudom, nem nagy kaland, de ha minden rendszeren megvan oldva ez a dolog, akkor miért ne lehetne ezt a kis kényelmi featuret beiktatni? :)

A Windows proxy beállítását például átveszi a Google Chrome. Nem kell minden böngészőben külön átírni, elég egy helyen, és átveszik a böngészők. Ezért lenne jó ha ezt is belehetne állítani hálózatonként.

Tehát jelenleg ezt a dolgot csak kézzel manuálisan lehet megoldani, úgy ahogy leírtam és képekben mutogattam, nem.

Sajnos a fejlesztési tervek annyira nem nyilvánosak, hogy mi sem tudunk róluk. Ezért erre az egyszerű válasz az, hogy "nem tudjuk". A Vista és a Windows 7 rendelkezik egy Network Location Awareness szolgáltatással, ez módosítja hálózatról hálózatra a tűzfal-beállításokat, meg azt, hogy milyen szolgáltatásokat mutat magából a gép, sőt Windows 7-nél még az alapértelmezett nyomtatót is. A TCP/IP tulajdonság-lapon látható egy "Alternate Configuration" lap, azoknál az eseteknél, amikor nincs DHCP szerver egy adott hálózatban. Az Internet Explorer tartalmaz egy "Automatically Detect Settings" beállítási lehetőséget, meg egy "automatic configuration script" opciót. Mindezek lefedik az igények túlnyomó részét. Ezekkel együtt is látom, hogy a megoldás nem hézagmentes.

Üdv:
Lepenye Tamás

Felmerul a kerdes, hogy van-e olyan forum, ahova az ilyen otleteket be lehet kuldeni, es valaki erdemben foglalkozik is vele. Gondolok itt egyfajta bugzilla feluletre.

Igazabol sosem ertettem, hogy a Microsoft miert nem fordit nagyobb figyelmet a szoveges problemajelentesekre. Nagyon jo, hogy van egy automata problema riportolo eszkoz, am vannak olyan esetek, amikor ez az eszkoz el sem indul, vagy nem tud elindulni, megis, a rendszert komolyabban erinto problema van, mely jol reprodukalhato es korulirhato.
Persze, reszben megertem azt, hogy Gold support csak Gold elofizetoknek jar, ugyanakkor az ilyen esetleirasokbol - meg ha nem is adnak az adott ugyfelnek konkret megoldast - szulethetnenek kulonfele hotfixek, melyekbol azutan mindenki profitalhatna. Nem feltetlen var ugyanis mindenki direkt megoldasokat, van aki egyszeruen csak egy lehetosegre vagyik, hogy elmondhassa, hogy milyen problemaja akadt a rendszerevel.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Igen, van ilyen fórum, http://connect.microsoft.com címen érhető el. Hibajelentés és egyéb visszajelzés is tehető. Feltettem néhány képet, milyen "belülről". (képek: http://cid-8a601c211789fcc8.office-df.live.com/self.aspx/Public/Connect…) A fórum nyilvános, bárki részt vehet benne.

Üdv:
Lepenye Tamás

najo kerdek en is egyet:

Mivel egyre tobben "mondanak le" a windowsrol, nem szerepel a tervek kozott a termek(ek) "learazasa", hogy igy csalogassak a felhasznalokat? (persze ez ervenyes a warez userek "tavoltartasara" is)

-Lesz-e 'csaladi csomagolt' Windows 8(9, 10 stb.), Office 2010? Ha nem mi az akadalya?
-Miert nincsenek jobban lokalizalva a szolgaltatasok? A bing-et pl magyarra allitva kint van a beta, es sajnos ennek megfeleloen a szolgaltatasok a web es kepkeresesben ki is merulnek. Ilyen kicsi a piac, hogy nem eri meg fejleszteni/karbantartani? Varhato valamilyen (pozitiv) valtozas?

A szolgáltatások lokalizálása sajnos első körben mindig a nagy piacokra történik meg. Itthonról folyamatosan gyűjtjük az igényeket és jelezzük a lokalizációs csapatnak, hogy mire van szükség. Dolgoznak mind a Bing Maps, XBOX Live és hasonló dolgokon is, de még túl korai bármit is ígérni.

Egy jó példa viszont a lakossági ügyfeleknek szánt ingyenes vírusvédelmi szoftver magyarosítása, ami hihetetlenül népszerű már itthon (mi sem gondoltuk volna).

Összefoglalva, a kicsi piacnak sajnos megvan a hátránya, de nagyon erősen lobbizunk, hogy ne maradjunk ki a jó dolgokból :)

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

ez lehet offtopik egy kicsit, de lesz valaha hivatalos Xbox Live Magyarországon?

Várható-e, hogy a Windows rendszertöltője más operációs rendszereket támogasson? Vagy az, hogy a Windows telepítésénél a rendszertöltő telepítése opcionális legyen?

Legutóbbi Windows 7 telepítésnél nem ezt tapasztaltam. Persze lehet, hogy nem a telepítő kérdezi meg, hanem máshol kell beállítani, ennek nem néztem utánna.

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."
www.xonotic.org

szerintem a masodik kerdese nem ez volt, de ugy erzem megint kezd elmenni ez a szal a kevesbe ertelmes iranyba.

szoval, ha figyelembe vesszuk a tenyt, hogy az altalad leirtaknak megfeleloen, kormonfont modon ugyan, de tamogatott a windows boot loader-ebol egyeb OS-t inditani, akkor foglalkozzunk a masodik kerdessel:

Vagy az, hogy a Windows telepítésénél a rendszertöltő telepítése opcionális legyen?

Ha a multiboot-ot a leiras szerint csinaljuk, es a grub-ot nem az mbr-be telepitjuk, akkor elmeletileg erre a lepesre nincs szukseg, de mivel jelenleg a grub tud out of the box windowst bootolni, mig forditva maceras(valamint atlagosan szerintem gyakrabban telepiti 1 multiboot user ujra a linuxat, mint a windowst), ezert szerintem hasznos lenne, ha lenne lehetoseg arra, hogy a windows telepites ne irja felul az MBR tartalmat, tehat a masodik kerdes meg megvalaszolhato.

Tyrael

szerintem ezt mar elismerte mindenki, linkeltel is howtot, meg is beszeltuk, hogy mennyire bonyolult a configuralasa.
sot igazabol ennek kapcsan hangzott el tolem, hogy "bezzeg a linux alatt a grub egybol felismeri a windows telepitest".

szoval az alapjan amennyire en latom, a linuxot/grubot sokkal egyszerubb elinditani a boot loaderbol, mivel chain-loading nelkul, a Multiboot Specification implementalasaval indithato lenne a windows boot loaderebol a linux (sot, az osszes OS, ami tamogatja a Multiboot specit).

Es most korbeert a hurok, lasd:
http://hup.hu/cikkek/20100517/hup_kerdezz-felelek_3#comment-1026259

Tyrael

Lesz-e valaha a .NET platform windowstól eltérő rendszerekre is kiadva?
Esetleg van-e erre terv?

Sziasztok,

A .NET "multiplatformizálódása" folyamatban van, s úgy hívják: Silverlight. Ennek első komoly állomása az OSX, ahol a .NET FW 3.5 szinte összes lényeges - kliens oldali - része implementálva van az alacson szintű támogatást adó névterektől a Linq és WCF alrendeszerekig. Ez azt jelenti, hogy a Silverlight-ba gyakorlatilag a teljes .NET protolva van, s ahová a JIT compiler fordítani tud, ott .NET kód is tud futni. Ez az OSX esetében nemcsak azért komoly technológiai lépés, mert más platform natív kódjára is fordul a felügyelt kód, hanem azért is mert más, a futási környezetet "körbe vevő" alrendeszerek (pl. OpenGL) felé is meg kellett oldani az illesztést, hogy ne csak a kód, hanem a grafikus képességek is elérhetőek legyenek más platformok számára.

Ez a tendencia a közeljövőben tovább folytatódik, hiszen az az állapot áll fent, hogy egy kb. 6 MB-os futási környezetben a .NET bárhová eljuttatható, köszönhetően a CLR (Common Language Runtime) rugalmasságának.

Mit jelent ez a Linux, a beágyazott rendszerek (System on a Chip), mobil telefonok (pl. Nokia, Windows Phone 7), TV készülékek, set-top-box eszközök esetében? Azt, hogy a Silverlight technológiai jövője ezek irányába is tovább fejlődik, s ráadásul az igen közeli jövőben...

A Moonlight projekthez is hozzátennék egy kicsit.

A projekt támogatása a Novell-en keresztül továbbra is adott (pl. forráskódátadás, portolási támogatás), sajnos a fejlesztés nem megy olyan ütemben, ez év végére várható, hogy a lényeges képességek (pl. Smooth Streaming) paritásban lesz a Linux-os implementáció a 3-as verzióval.

Bátorfi Zsolt
fejlesztési platform szakértő
Microsoft Magyarország

Elsősorban Lepenye Tamás-tól kérdezném, hogy mi az MS hivatalos "víziója" Infrastructure as a Service, Private Cloud, Platform as a Service, Software as a Service stb. területeken?

Íme a válaszom cloud computing-ügyben - viszonylag röviden; a szerkesztők kérésének megfelelően majd az összefoglaló jellegű cikkben írok róla hosszabban.

Infrastructure-as-a-Service (IaaS)
Más iparágból származó hasonlattal: ez ugye az alkatrész- és szerszámraktár, innen vételezzük a dolgokat, amikből összeszereljük a saját autónkat. A komponensek már ma is adottak: Windows Server 2008 R2, Hyper-V, System Center. Az ezekből összeálló környezet ma még (hangsúly a "még"-en) nem érhető el szabadon, de a Microsoft ezen működteti az Azure-t (lásd lejjebb).

Platform-as-a-Service (PaaS)
Ez a gyártósor, amit be kell programoznunk, és már gördülhetnek is lefelé a kocsik a szalagról. A Microsoft PaaS-megoldása a Windows Azure platform: van benne futtatókörnyezet (Windows Azure Compute), adat- és fájltárolás (Windows Azure Storage), automatikus szolgáltatásmenedzsment (Fabric), relációs adatbázis (SQL Azure), federálható hozzáférés-szabályozás (AppFabric Access Control) és internetes szolgáltatásbusz (AppFabric Service Bus). Futtathatunk benne .NET-, Java-, PHP-, RoR-alkalmazásokat, fejleszthetünk rá Visual Studióban vagy Eclipse-ben, menedzselhetjük böngészőben és szkriptből. Használatarányosan és "feltöltőkártya" módban is fizethető. Magyarországon is elérhető április közepétől.

Software-as-a-Service (SaaS)
Nem gyártunk semmit, lízingeljük az autót. Ilyen a Microsoft összes online fogyasztói szolgáltatása (Messenger, Hotmail, Bing), és ilyenek a vállalatok számára kínált levelező (Exchange Online), csoportmunka- (SharePoint Online), jelenlétkövető/üzenetküldő (Office Communications Online) és webkonferencia- (Live Meeting) szolgáltatások - ezek elérhetők Magyarországon, és hamarosan továbbiak is várhatók.

Ami ebből fontos: a Microsoft legtöbb "koronaékszere" már ma is elérhető, vagy hamarosan az lesz online is.

Kérdések?

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

A Private cloud-ról, úgy általában, már írtam egy bejegyzést, de specifikusan a Microsoft elképzelését még nem fejtettem ki, ígérem pótolom. A Microsoft víziója ezzel kapcsolatban: az adatközpont szolgáltatásait definiálni és mérhetővé kell tenni - úgy látjuk, hogy ma ez nem történik meg. Egységes rendszerfelügyeletet kell megvalósítani, amely képes mind a fizikai eszközök, mind pedig a virtuális gépek, azokon belül pedig az alkalmazások felügyeletére - mindezt heterogén szállítói környezetben is. Hatékonnyá kell tenni az üzemeltetést, mert csak a hatékony üzemeltetés automatizálható. Végül pedig meg kell valósítani az átjárhatóságot a privát, a partner által hostolt és Microsoft cloud szolgáltatásai között, hogy az ügyfél választhasson, melyik szolgáltatását hol implementálja.

Hosszabban majd a blogbejegyzésben.

Üdv:
Lepenye Tamás

Én az alábbi kérdésemre hivatalos választ szeretnék kapni.

Kérdés: Amennyiben a vásárolt laptopomhoz nem kaptam telepítő médiát (CD, DVD), csak a laptop merevlemezén van egy külön partíció, akkor telepítő CD-t kaphatok-e utólag? Ha igen ennek mi a pontos menete, díja?
És miért nem adnak a laptopokhoz már (drága a CD anyagköltsége?) ?

Szituáció: Ezen a visszaállító partíción, ami emlékeim szerint 30GB (lehet tévedek), mindenféle egyéb *hasztalan* dolog is volt a windows-on kívül, mint például Office 30 napos próbaváltozata.

Magyarán számottevő helyett foglal ez a partíció, főleg úgy, hogy én sose terveztem a laptopomon Windowst használni. Szerettem volna egy telepítő CD-t kapni, hogy azt aztán a polcra fel tudtam volna tenni (és ha eladnám a laptopot használtan, akkor lehet, hogy picivel többet érne, hogy van egy *bontatlan* windows licensz hozzá).

Ahányszor és ahány helyre telefonáltam, mindenhol más választ kaptam. (microsoft-ot is hívtam, a boltot ahol vettem, a laptop gyártóját).

Próbáltam a windows licensz díját is visszakérni, mivel ez a felállás teljesen hasztalan.

Tehát én ezt a felállást tényleg Microsoft adónak éltem meg, és több munkaórám is ráment erre eredmény nélkül.

A végén az egész partíciót lementettem, 5 DVD lemez kellett hozzá. Tehát anyagköltsége is volt (több, mintha egy darab telepítő DVD-t kaptam volna).

Várom a hivatalos válaszukat.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

+1, ez engem is érdekelne.
Veszek egy laptopot a közeljövőben. Ha lesz rajta Windows-partíció, hogyan kaphatok helyette telepítő CD-t? Illetve ha mindenestül letörlöm a Windows-partíciót és felteszek egy Linuxot, akkor a laptop matricáján található (fel nem használt) regisztrációs számot felhasználhatom egy másik számítógépre való Windows-telepítéshez??

Tudom, hogy hivatalos választ vársz, de remélem elfogadod ezt segítség képpen:

Nem tudom milyen géped van, tudtommal a Dell hozzácsapja a gépeihez a recovery lemezeket, tehát lelehet torolni a gépről a reovery partíciót. Egyes esetekben a lenovo is megteszi ezt, de ha nem, utólag tudod igényelni a lemezeket ingyenesen a szervizben. Vagy ki tudod írni a partíciót CD/DVD-re, szerintem minden gyártó mellékel ehhez egy programot ( acer notebookoknál is láttam ilyet ). Szerintem ezt bármelyik gyártó megteszi. Illetve letölthetsz egy telepítő lemezt, lehetőleg olyan verziót mint amit a gépedhez is adtak. Az előre telepített Windowsból pedig ezzel a programmal kitudod nyerni az aktivacios kódokat, es vissza tudod állítani a clean installos, mindenféle bloatware mentes Windowsban. Tudtommal ez nem illegális, és nem is warez, illetve úgy tudom ha felrakod a Windowst, akkor is be tudod aktiváltatni a gép alján levő COA matrica segítségével is ( ? nem vagyok benne biztos ? ) . Különben ezzel a módszerrel tudsz magyarról angolra, vagy esetleg 32 bitről 64bitre váltani, tudtommal ez sincsen korlátozva. :)

> Nem tudom milyen géped van

Toshiba L300

> utólag tudod igényelni a lemezeket ingyenesen a
szervizben

Melyik szervizben?

>Vagy ki tudod írni a partíciót CD/DVD-re, szerintem
> minden gyártó mellékel ehhez egy programot ( acer
> notebookoknál is láttam ilyet ).

Ahhoz, hogy barmifelet tudjak buveszkedni (ez miert is a vasarlo feladata?), ahhoz eloszor el kellene fogadnom a windows EULA-t, amit nem all szandekomban.

Az osszes tobbit, amit irtal csak EULA elfogadasa utan valik elerhetove.
Es pont az a lenyeg, hogy nem akarom elfogadni az EULA-t, mivel en az egesz windows oruletbol kimaradtam (sose volt a gepemen es elvagyok nelkule kb. 10 eve, es a helyzet csak egyre javul;-).

((es igen pont lesz*rom, hogy ki mit hasznal, egeszen addig amig engem beken hagynak))

Mindosszesen azert szeretnem ha lenne egy telepito CD-m, hogyha valakinek eladom a laptopom (hasznaltan), es o ugy dont, hogy windowst telepit, akkor en ebbe ne akadalyozzam. (ahogy en se szeretnem, ha barki beleszolna, hogy mit hasznaljak a laptopomon)

Egyebkent ez a recovery particio sz*patas, pont arra jo, hogy *legalis uton* eltantoritsa az embert mas rendszer telepitesetol. (felve, hogy valahogy letorli/hasznalhatatlanna teszi a recovery particiot, ami a windows telepites egyetlen (legalis) forrasa.)

En is 1 hetig ragtam a csontot, pedig sose akartam windowst hasznalni, es ezt a laptopot is ugy valasztottam ki, hogy minden hardvere poccre menjen linux alatt. Es megis, addig szivattam magam, mig az egesz particiot (particios tablaval egyutt), egy halom DVD-re kimentettem dd-vel.

Tehat olyan megoldas erdekel, ami EULA elfogadasa nelkul kivitelezheto. Ennyi. Szerintem nem nagy keres.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Es akkor a jovoben csak Toshiba laptopot vegyek, mivel itt mar sikerult kideritenem, hogy hogyan kapjak install CD-t?;-)

Mert ugye pl. asus laptopnal kezdhetem az egeszet elolrol. eMachines-nal szerintem itthon nincs is hivatalos szerviz.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Meg kideriteni a szerviz telefonszamat.

Aztan amikor felhivod, akkor nem tud mit valaszolni, majd felhivatalosan a vegen hozzateszi, hogy csak rakja fel, majd utana lehet recover CD-t csinalni. De ezt mint maganszemely mondja jotanacsbol.
Egyebkent pedig a hivatalos Toshibahoz forduljanak, mivel ez nem szervizproblema, a gepnek nincs baja.

Majd amikor 5 kulonbozo (fel)hivatalos Toshiba emailcimre irogattal, a support forumon felvetetted, es ott se jott hivatalos valasz (csak par okoskodo/segitokesz emberke, akik mint maganvelemenyuket irjak le), akkor majd nyugodt szivvel mondhatod, hogy "nem sok ido utanajarni"

Hidd el, en megprobaltam. Egy hetig tenyleg aktivan foglalkoztam vele, szerintem 20-nal is tobb telefont eresztettem meg. Mar az elso ora utan vilagossa valt, hogy ebbol anyagilag sehogyse jovok ki jol, raadasul csak az idomet cseszem el.

Szoval igen, valami hivatalos valaszt/leirast/allasfoglalast varnek, hogy:
1. hogyan lehet a windows licensz arat visszakerni
2. ha azt nem lehet, akkor mi a legalis modja egy gyari telepito CD beszerzesenek
3. ha ezt se lehet, akkor ha lewarezolok egy windowst, es a matrica kodjaval telepitem, akkor legalis lesz-e?
(egyik szervizes kollega ugyanis ezt ajanlotta: "szerezzek egy telepito CD-t, majd a matrica kodjaval telepitsem, es akkor legalis lesz")

Igazabol egy teteles hivatalos allaspontot szeretnek, hogy mit lehet, es mit nem. (mi merre hany meter)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A szabály teljesen egyszerű. Minden esetben az eszköz gyártója hivatott eldönteni, hogy milyen formában oldja meg a rendszer újratelepítését. Ha ez a döntés az, hogy ezt egy un. Restore Partition segítségével teszi, akkor a felhasználó nem fog a dobozban Windows telepítőt és driver CD-t találni. Mára egyébként ez jellemzi az értékesített gépek túlnyomó többségét.
Ha a felhasználó mégis szeretne CD-t, DVD-t kapni, azt a hardver gyártójánál kell kezdeményeznie, akinek vagy van, vagy nincs erre folyamata és (shipping+handling) költségtérítés ellenében megrendeli a szükséges médiát. (Ezt többnyire a központi szervizek szokták intézni.) Hasonló esetekben azt szoktuk hallani, hogy kellően „magabiztos” vásárlói fellépés szükséges a rendelési folyamat beindításához, mert nem egy mindennapi folyamatot kell inicializálni, amit az ügyintézők sokszor nem ismernek. Persze az is előfordul, hogy egyáltalán nincs az adott termékhez kötődő médiapótlási lehetőség mert mára az ügyfelek 99,9%-a totálisan elégedett a Restore Partition nyújtotta megoldással és fel sem merül a különálló média igénye!

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Pár éve két munkatársa is Packard Bell Laptopot vett. Ott úgy oldották meg a CD-kérdést, hogy a Windows XP Home asztalán volt egy ikon ami bekért egy írható DVD-t és kiírta rá Restore Mediát.
Szerintem ez korrekt megoldás, ha kell valakinek megcsinálja.
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Kedves Vendégek!

* Várható, hogy a Microsoft Office Excel 2007-nek lesz natív menedzselt (haha:) API-ja (értetlenkedőknek: natív .NET), hogy ne Interopon keresztül kelljen szenvedni vele? Mondjuk 2012-ig.
* Várható-e ez még idén, 2010-ben? Béta programban szívesen részt veszek.
* Várható-e ez a teljes suite esetében?
* Ha nem, akkor mi a hivatalos álláspont arra nézve, hogy a cég irodai programcsomagját nem támogatják a cég managed keretrendszeréből?

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

Illetve még hozzátenném, ha egyáltalán fogtok válaszolni, hogy ezt hogyapicsába képzeltétek, amikor az office-t terveztétek (ti, mint microsoft):
http://support.microsoft.com/kb/199076

Legfeljjebb 255 oszlop egy queryben?

--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.

[ironia on]
Így kell, cseszd le ezt a pár embert, aki idejött, hogy készséggel válaszoljon felmerülő igényekre, hogy valahol Redmondban így sikerült a fejlesztés. Sőt vond őket felelősségre a http://support.microsoft.com/kb/* összes oldaláért egyenként... :)
[ironia off]

Erre most azt feltételezted , hogy komolyan választ fogsz kapni, sőt egyáltalán, hogy kapni fogsz? :)

Néhány licenceléssel kapcsolatos kérdés:

- Van-e valahol olyan leírás, összehasonlítás, hogy különböző méretű cégek számára milyen licenckonstrukciók érhetők el. Elsősorban kisvállalatokra (20-50 gép) gondolok, illetve a különböző virtualizált desktop / szerver megoldásokra. Már ilyen méretben is lehetőség van volume licencelésre, illetve "szoftverbérlésre"?

- Van esetleg egy online licenckalkulátor, ahol egy megadott felhasználásra (gépek száma, konkurrens felhasználók száma ... stb.) megoldásokat javasol?

Üdv,
Gergely

Igen, létezik ilyen licencelési leírás, a http://www.microsoft.com/licensing oldalon. Szervezeti méret szerint meg lehet nézni, hogy melyik licencelési konstrukció a legalkalmasabb. Van egy Microsoft Volume Licensing Reference dokumentum, amely pontosan taglalja, melyik program mit jelent pontosan.

A virtuális desktopok licencelését egy "Licensing brief" írja le, amely innen tölthető le.

Szerver virtualizációhoz van számológép. Desktop virtualizációhoz nincs számológép, de a szabályok miatt nem is kell. A Microsoft sohasem használ konkurrens használaton alapuló licencelési modellt.

Üdv:
Lepenye Tamás

Mit gondolnak az Internet Explorerről?

Megis mit gondoljanak? Jo program;-)

Helyesebben: Mivel lehet magyarazni, hogy az internet explorer evrol-evre veszti piaci reszesedeset?

Nem lattak elore? Ha nem lattak, miert nem? Ha lattak miert nem probaltak ellene tenni?

Ide kapcsolodoan, miert nem hoztak ki az internet explorer 6 utan evekig ujabb valtozatot? Meg lett irva, es az ugy jo?

Hogyhogy most eszmelnek hirtelen? (mar a betakat is elerhetove teszik, regen amig meg nem jelent, titkoloztak)

Milyen adatokbol tajekozodnak az internet explorer piaci reszesedeset illetoen, hogyan vetitik elore a jovo trendjeit?

Varhatoak-e itt kisebb cegek felvasarlasai?
Vagy mivel probaljak behozni a konkurrenciat?

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Meg az is erdekelne, hogy hany szazalek megy el a marketing keretbol, hogy a Bing keruljon be egyes amerikai mozifilmekbe, tv sorozatokba a google helyett.

Ha szazalekban nem merheto, akkor nagyjabol egy-egy film koltsegvetesehez kepest, de lehet pontos osszeget is mondani;-)

Kizartnak tartom, hogy egy technologiailag fejletlenebb, piaci reszesedest nezve gyengebb szereplot nyomatnak egy filmben/sorozatban onkent es dalolva, amit a tv nezok csak kis szazaleka erthet meg.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A termékelhelyezés (pl. filmekben, sorozatokban) egy bevett marketinges eljárás. A Microsoft (más gyártókhoz képest) viszonylag ritkán, de alkalmazza. A költségeket nem tudjuk, ezt a cégek egyébként sem szokták nyilvánosságra hozni.

A Bing piaci részesedése valóban jóval alacsonyabb, mint a Google-é, a technológiai fejlettséget (ami nem egyenlő a regionális elérhetőséggel és adatpontossággal) én speciel másképp ítélem meg.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

> a technológiai fejlettséget (ami nem egyenlő a
> regionális elérhetőséggel és adatpontossággal) én
> speciel másképp ítélem meg.

En ezzel vitatkoznek. Hogyan lehet valami technologiailag fejlettebb, hogyha barmilyen magyar keresoszora teljesen hulyeseget ad?

Lokalizacio alatt, nemcsak a felulet/nyomogombok leforditasat ertem. Hanem az adott nyelvre relevansabb talalatokat, es ez bizony technologiai kihivas is (adott nyelvre optimalizalni).

Itt nagyon alapveto dolgok hianyoznak. Szerintem is jol jonne, hogyha a keresopiacot nem csak a google uralna, mert igy egy-egy kisceget teljesen meg tud folytani, sot a nagyobbakat is megszorongatja (lasd: agressziv Chrome nyomatasa lenyegeben mindenhol (google, gmail, youtube)).

De szerintem az MS a legrosszabb erre. Jobb az, hogyha megmarad a mostani <5%-os reszesedesnel.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerintem ne túlozzunk. Beírtam a Bingbe, hogy "a magyar helyesítás szabályai", és elég jó eredményt kaptam. Persze ettől még igaz, hogy a Google ma magyar keresőszavakra több (és gyakran relevánsabb) találatot ad vissza, mint a Bing, dolgozunk rajta.

A technológiai fejlettségre példa a vertikális keresés (amiben a Bing jobb, és megy előre, a Google pedig lohol utána). Ez azt jelenti, hogy egy adott keresésből ki kell találni, vagy legalábbis megtippelni és felkínálni a felhasználónak azt a kontextust (pl. utazás, vásárlás, egészség), amiben a keresés értelmezhető, és úgy formázni a megjelenített találatokat, hogy a lehető legkevesebb kattintással elvégezhető legyen, amit a felhasználó akar.

Ezt nagyon nehéz jól csinálni, mert a tematikus (tehát nem az általános indexből származó) találatok minden régióban/országban más-más rendszerekből jönnek. Ezek gazdáival együtt kell működnie a kereső gazdájának, ha értelmes eredményt akar felmutatni. A Bing az USÁ-ban (ahol kb. 11%-os a részesedése) ezt már kezdi jól csinálni. Magyarországon viszont még messze van ettől.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Nézz utána a "product placement" fogalomnak. Néhány film forgalmazója odáig elmegy a reklámfelületek kiárúsításában, hogy pl. a szereplők által ivott kóla doboza fehér az eredeti kópián, aztán országról-országra más cég veheti meg a filmben szereplő üdítő reklámhelyét; ez nem valami titkos összeesküvés, hanem kőkemény üzlet...

Amúgy én sorozatokban mostanában Apple cuccokat látok inkább, és egyre gyakrabban/többet.

Ezt bizony benéztük...

A Microsoft az IE6 környékén azt gondolta, a világ a tematikus böngészők irányába megy. Készült is egy mára méltán elfeledett alkalmazás, az MSN Explorer, ami kényelmesen elérhetővé tette az akkori Microsoft Network különböző szolgáltatásait (e-mail, jelenlét/üzenetek, vásárlás, érdeklődési körök, közösségek, ...). Az IE fejlesztőinek jó részét átvezényelték az ezzel a termékkel foglalkozó csoportba. De a világ nem ebbe az irányba ment, és eltartott egy ideig, míg a cég megfordította a hajót.

Az IE8 már egy jó irányba tett lépés, az IE9-nél pedig elsősorban a sebességet érdemes figyelni, ahogy a fejlesztés zajlik, és azt a nyitottságot, amivel a megcélzott szolgáltatásokat/szabványokat/teljesítményt kezeljük.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

> (egy-egy webalkalmazás kompatibilitásának ellenőrzése céljából) Firefoxot.

Es ez a lenyeg. Amikor IE6 volt >90% folott, akkor a webfejlesztok joresze tojt az IE6-on kivuli tesztelesre.

Ma mar ezt nem lehet megtenni. Es ez igy van jol.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mintha ismetlodni latszana a mobilpiacon latottak, csak kisse lassabban...;-)

Igazabol az IE6 a windows XP-vel egyutt halt meg. Nehezen, de tullepett rajta a vilag.

A mobilpiacon par eve (iphone elott) lenyegeben volt symbian meg a csucskategoriaban Windows Mobile.

Nagyot fordult azota a vilag ...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> Es ez a lenyeg. Amikor IE6 volt >90% folott, akkor
> a webfejlesztok joresze tojt az IE6-on kivuli
> tesztelesre.

Apropo ugyanez a helyzet a hardverpiacon. Addig hegesztenek, reszelgetnek egy hardvert, amig pont meg nem szolal windows alatt, dobjak piacra, es felejtik el...

Ott is egy olyan 60%-os windows piaci reszesedes lenne egeszseges, egy szazalekponttal se tobb...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

GKH megmondta, adjanak doksit, ő ír drivert. Más kérdés, mennyi idő alatt és milyen minőségben (a kedvenc intel és ati drivereinken nem ő dolgozik, de jó példa erre).
Azt hogy a Linux driverfejlesztésen kevés/nem megfelelő programozók dolgoznak, lehet hogy nem az MS-en kéne számon kérni.....

Ha a Google Chrome, Opera, Firefox és Safari jóval gyorsabbak, mint az IE, és általában véve is jobban használhatóak, miért használ mégis IE-t? Kevés olyan szoftver van, ami ennyire nyilvánvalóan rossz/gyenge. Van valami szakmai érv mögötte? Vagy esetleg a megszokás miatt?

Mindenkit biztosíthatok róla, hogy nem vagyok mazochista, de számomra speciel elég gyors az IE8, és a használhatóságával sincs gondom; kifejezetten szeretem például a különböző szolgáltatókra (pl. Wikipedia, Amazon) épülő vizuális keresést. A JavaScript motoron dolgozhattak volna még, de az IE8-ban már nem fognak, az IE9-ben viszont komoly változások lesznek ezen a téren.

Úgy tűnik, a családom és szűkebb ismerősi köröm is jól elvan az IE8-cal (bár otthon nyilván jól menedzselt az IT-környezetünk...)

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

Nekem is tetszik az IE8, mostanra kezd vegre normalis alakot olteni ez a program. Azonban nem ertem, hogy a mar egyszer leprogramozott, es viszonylag jol mukodo letolteskezelot miert nem lehet beepiteni (segitsegkepp: a Longhorn 4074-es buildjeben olyan Internet Explorer volt, mely a letolteseket BITS segitsegevel vezerelte, es tartozott hozza egy letolteskezelo is). Ertem en, hogy rengeteg letolteskezelo van a vilagon, es valasszak egyet magamnak, am egy beepitett sokkal-sokkal jobb lenne.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

> A Microsoft az IE6 környékén azt gondolta, a világ
> a tematikus böngészők irányába megy. Készült is egy
> mára méltán elfeledett alkalmazás, az MSN Explorer,
> ami kényelmesen elérhetővé tette az akkori
> Microsoft Network különböző szolgáltatásait
> (e-mail, jelenlét/üzenetek, vásárlás, érdeklődési
> körök, közösségek, ...)

Ezt fel nem foghatom. Tenyleg azt gondoltak cegen belul, hogy egy MS only megoldas hosszu tavon elterjed a neten?

Mert azert eleg sokminden megvalosult, ott a twitter(jelenlet/uzenetek), ott vannak a kozossegi oldalak (facebook, iwiw), ott az email (gmail, yahoo mail, + milliofele sajat).

Tenyleg az lenne a magyarazat, hogy ugyis mindenki MSN-en facebookozik par even belul, ezert nem fejlesztjuk a webbongeszonket?

Most valamit csunyan felreerthetek...

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tényleg azt gondolták, hogy az MSN egy olyan "telefonközpont" lehet az interneten, amin keresztül gazdag Microsoft- és külsős tartalmak válnak elérhetővé, mindegyik megfelelő környezetben prezentálva. Messze voltunk még a twittertől, iWiWtől, stb., ez az AOL és a Yahoo fénykora volt.

És tévedtek - de a cégek (akár az emberek) néha tévednek, és aztán módosítaniuk kell a terveiket.

Kőnig Tibor
főmérnök
Microsoft Magyarország

… ezzel szemben most a Google szerintem elég közel áll a telefonközpont szerephez, de hasonló eszközei a Microsoftnak is vannak. Lehet, hogy nem elhibázott, hanem inkább elhamarkodott lépés volt, bár a mai tematikus böngésző(k?), amire out of the box talán egyedüli példa a Flock ettől függetlenül nem rendelkezik hatalmas részesedéssel.

A Microsoft Magyarország központjában (vagy egyéb helyein) van-e nyílt nap (na, ez jól hangzik ezen a fórumon :-)), amikor meg lehet nézni, hogyan készül mondjuk egy lokalizáció, és az egyéb nyalánkságok?

A lokalizációt nem itthonról végezzük, hanem a dublini központban van erre csapat. Itthon is van egy felelőse ennek a feladatnak, de a munka oroszlánrészét kint végzik.

Nyílt napra pedig abszolút fogékonyak vagyunk, ha összegyűlik 20-25 fő, akit érdekelnek az ilyesmik itt a HUP-on, akkor egyeztetünk egy időpontot és tartunk egy nyílt napot, ahol a hasonló kérdésekre is választ kaphattok!

Keszei Balázs
Microsoft Magyarország

Használt-e már valamilyen Linux-disztribúciót asztali gépen? Ha igen, mi volt a tapasztalata?

1) Mint tudjuk, a válság eléggé súlyosan érintette a Microsoftot ( http://hup.hu/cikkek/20090505/folytatodik_a_leepites_a_microsoft-nal, http://hup.hu/cikkek/20090615/tovabbi_megszoritasok_a_microsoft-nal ). Gondolkoztak-e azon, hogy valamilyen más nyereségesebb stratégiára változtatnak ebben a megváltozott piaci helyzetben (például: http://hup.hu/cikkek/20090625/meg_se_kottyan_a_valsag_a_red_hatnek ) ?

2) A régebbi, már nemtámogatott szoftverek (Például: Office 2000) és operációs rendszerek (Windows 2000 és lassan XP) kódját miért nem teszik nyílt forráskódúvá? Azok már úgysem hoznak pénzt kivéve a támogatásuk, de azt úgy is lehet támogatni, ha a kódja nyílt forráskódú. Kivéve persze, ha a kód minősége nem megfelelő.

3) Támogatják-e a Windows-ra (is) nyílt forráskódú fejlesztőket valahogyan (Ingyenes Windows, Ingyenes Visual Studio, Ingyenes hardver, pénz) ?

4) Milyen szelekció alapján dönti el a Microsoft, hogy melyik nyílt forráskódú projektet támogat (kizárólag anyagi hasznon alapján, vagy van valami más befolyásoló tényező is) ?

"Van egy teória, miszerint ha egymillió majomnak adsz egy-egy írógépet, amit elkezdenek össze-vissza véletlenszerűen püfölni, akkor előbb-utóbb megírják Shakespeare összes művét. Az Internetnek hála, ma már tudjuk, hogy ez nem igaz.,,

1) Azért rossz a hasonlat, mert az MS lejtmenetben is nyereségessebb vállalat mint a RH emelkedő stádiumban. Az RH 2009 egész évében $653M nyereséget ért el, az MS meg jelentett $3600M 2009 első negyedévére. Hasonló méretű cégeket érdemes összehasonlítani, pl MS vs Oracle.

1. a válság elsősorban a PC és szerver eladások drasztikus visszaesése miatt érintette a Microsoft-t, ugyanakkor ez egy új lehetőség volt, hogy új területekre invesztáljunk (Cloud Comuting). A RedHat-es kérdésre pedig már mások írtak frappáns választ.

2. A jelenlegi termékekben is vannak olyan kódok, amik a régi termékben is megtalálhatóak illetve a régi termékek kódjai tartalmaznak olyan 3rd party szabadalmakat, amiket nem lehet megosztani. A kormányzatok/akadémikusok/egyetemek részére viszont már régóta elérhető a forráskód, hogy azt tanulmányozzák, ez a Shared Source program.

3. Ugyanolyan támogatás van nekik is, mint a többi fejlesztőnek:
- WebSiteSpark program, a webes fejlesztők jutnak hozzá ingyen a fejlesztőeszközökhöz
- BizSpark program, az induló cégek jutnak hozzá a fejlesztőeszközökhöz
- MSDN előfizetés

tipikusan a webes fejlesztéshez a php on windows oldal nyújt segítséget és a most zajló WebK