HUP kérdezz-felelek #2: válaszok

1. Az Oracle-Sun deal kapcsán számolnak e piacvesztéssel itthon az x86-os piacon?

Erre a kérdésre még korai lenne bármit is válaszolni. Egy ekkora akvizíció eredményeit nem lehet azonnal lemérni. Az Oracle nyilatkozatai alapján arra lehet számítani, hogy megmaradnak a Sun termékei, ami persze idővel változhat, de nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, hiszen nem látok, nem látunk bele a döntéshozók fejébe. A versenytársunk egy olyan cég, aki immár nemcsak szoftvert, hanem hardvert is képes szállítani, ami mindenképpen érdekes helyzetet teremt. Hiszek benne, hogy megtaláljuk a megfelelő választ erre az újfajta kihívásra, idővel látni fogjuk, hogy mit jelent számunkra a Sun Oracle általi felvásárlása.

2. Ha a konkurens Blade megoldasokkal hasonlitjuk ossze az IBM portfoliojat, mik azok a tulajdonsagok, amik miatt az ugyfelek *a gyakorlatban* is elonyben reszesitik az IBM-et a tobbiekkel szemben?

A BladeCenter nagyon közel áll hozzám, természetesen elfogultan mondom, de szerintem nagyon jó terméket alkotott az IBM, amikor 2002-ben megjelent a piacon ezzel a termékvonallal. Hosszan lehetne sorolni, hogy miért gondolom jobbnak a termékünket a versenytársaiénknál, akik szintén remek megoldásokkal vannak jelen. Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt mondom, hogy a mi termékünkben nincs úgynevezett single point of failure, tehát össze lehet állítani olyan konfigurációt, amelyben a keret minden eleme teljes mértékben redundáns. Tehát az áramellátás, a hűtés, az I/O modulok, illetve az előbbiek kapcsolatai a Blade szerverekkel mind-mind úgy lett kialakítva, hogy a rendszer túlélje az egyik elem meghibásodását.

Szintén előnyként említeném meg, hogy rendkívüli szabadságot biztosítunk ügyfeleinknek a konfigurációk összeállításában. Egy 2002-ben vásárolt BladeCenter keretbe a legújabb Blade szervert, vagy I/O modult is be lehet építeni anélkül, hogy ehhez bármilyen átalakításra lenne szükség, vagy a keret egy már meglévő képességéről le kellene mondani. Ugyanez érvényes arra az esetre is, amikor egy régi Blade szervert szeretne ügyfelünk egy újonnan vásárolt keretbe helyezni. Természetesen egy kivétel van: Ha egy új, nagyteljesítményű Blade szervert akarunk egy nagyon öreg keretbe építeni, lehet, hogy szükség lesz a tápegységek cseréjére, mivel azok még kisebb teljesítményű processzorokra lettek tervezve.

Egy későbbi kérdésre is válaszolva: Az IBM a kezdetektől fogva törekedett arra, hogy a BladeCenter architektúra nyílt legyen. Ez lehetővé teszi, hogy mások is gyárthassanak Blade szervert, vagy I/O modulokat a keretekhez. Ez teszi lehetővé, hogy például I/O modulok, illetve Blade bővítőkártyák gazdag választékával állhatunk ügyfeleink rendelkezésére.

Szintén előnyként említeném meg, hogy mi rendelkezünk a piacon a legnagyobb keret választékkal. A család legrégebbi tagja az E keret, amibe 14 szervert építhetünk be és mindössze 7U helyet foglal. A H keret az előbbi tulajdonságait megtartva további nagyteljesítményű I/O modulok (InfiniBand, 10Gbit Ethernet, FCoE) beépítését teszi lehetővé. A fenti két keretnek létezik telco változata, amit kifejezetten telco rack-ekbe szánunk, illetve NEBS-3 megfelelésűek. Törökországban egyik ügyfelünk ilyen keretet épít be távolsági buszaiba, hogy Internet, valamint TV/mozi szolgáltatást nyújtson az utasoknak. A család legújabb tagja az S keret, amibe 6 szervert építhetünk és tartalmaz egy 12 lemezes SAS-os diszk alrendszert.

Végül, de nem utolsó sorban ott vannak a menedzsment szoftverek, amikkel például meghatározhatjuk, hogy az egyes keretek legfeljebb mennyi energiát vehetnek fel, és a keretek ennek megfelelően fogják pl. a CPU magok órajelét szabályozni.

3. Mely paraméterek/lehetőségek győzik meg a vásárlót a tároló rendszerek esetében az IBM melletti döntésben?

A tárolók esetében most a belépőszintű, illetve a középkategóriás lemezes termékekre fókuszálnék: Azt gondolom, hogy ezekben a kategóriákban a mi termékpalettánk a legteljesebb, valamint nagyon sok szoftvert ingyen biztosítunk a termékeinkhez, ami nem mondható el minden versenytársunkról. Érdemes megnézni az SPC-1, illetve SPC-2 benchmark eredményeinket, nem kell szégyenkeznünk miattuk. :)

Akárcsak a BladeCenter architektúránkra, a tároló rendszereinkre is jellemző, hogy igyekszünk a lehető legrugalmasabbak lenni, a lehető legkevésbé szeretnénk megkötni ügyfeleink kezét. Valahol olvastam egy itteni fórumbejegyzést, miszerint az IBM tárolómegoldásai drágák. Én azzal szeretném eloszlatni ezeket a félelmeket, hogy amikor valaki tárolórendszert vásárol, nem csak egy dobozt vesz, tele diszkekkel, hanem egy komplett megoldást, kiegészítő funkciókkal, szoftverrel, szolgáltatással. Ezeket mind összevetve azt hiszem, hogy ügyfeleink számára megfelelő ár/érték arányú termékekkel tudunk megjelenni a piacon.

4. Van ez a 'monster xeon' cucc, eX4 architektura, IBM x3850/x3950. A(z egyik) competitor, az SGI Altix, ugyan NUMA-t árul, impozans 'intercell' sávszélességgel/latencyvel, azonban leirja, hogy a local mem eléres annyival jobb a remote mem elérésnél, hogy megis inkább a MPI programozasi modellt javasolja a pthread/smp helyett. Van-e az eX4 -gyel kapcsolatban bármi ilyen javaslat, szokás? Vagy egyszerűen az IBM ezt inkább szokásos enterprise környezetbe tervezte, ahol a HPC felhasználás szokás szerint szóba se jön?

Ha sikerült már belenézned a Redbook-ba, aminek a linkjét még korábban postoltam válaszként, abban láthatod, hogy elég komoly sávszélesség van az interconnect-en. Az új eX5 chipsettel szerelt gépek ennél is jobb mutatókkal rendelkeznek. Amint lesz elérhető Redbook a témában, el lehet majd olvasni a pontos számokat. A kérdésedre a válasz: Nem tudok róla, hogy ilyen megkötésekre bíztatnánk a programozókat. Ezt a terméket kifejezetten nagy számításigényű feladatokra szánjuk, ahol az egy operációs rendszert kiszolgáló CPU-k száma, illetve a RAM mennyisége óriási kell, hogy legyen.

5. Van-e más gyártó aki az IBM BladeCenter-evel kompatibilis blade-eket gyárt? Esetleg magát a BladeCentert? Lehetséges-e ez egyáltalán, van-e ennek licensz vonzata?

Javaslom meglátogatni a www.blade.org oldalt, ott minden kérdésre választ kapsz. Számos gyártó készít különböző modulokat, illetve Blade szervereket a kereteinkhez. A partnerré válás feltételei szintén az oldalon olvashatóak.

6. Miben lesz új az eX5 (Enterprise X-Architecture) architektúra? Első sorban technikai részletekre lennék kíváncsi, illetve ehhez kapcsolódóan lesznek új szerver bejelentések is?

Az eX5-öt a hónap elején jelentettük be. Egyelőre még nem nagyon lehet elérni műszaki dokumentációkat, de a következő hónap elején már több információval tudok szolgálni.

Addig is, az amerikai weboldalon találhattok egy rövid áttekintést az új architektúráról, illetve az új szerverekről: http://www-03.ibm.com/systems/info/x86servers/ex5/index.html

Lóránt továbbra is elérhető lesz az oldalon, az esetleges további kérdésekre a mostani anyagi kommentjeiben fog válaszolni.