OpenSLE: a CentOS mintájára érkezhet az SLES ingyenes megfelelője

openSUSE, SUSE, SLES

Az openSUSE projekt nemrég 18 hónapra csökkentette az openSUSE terjesztés karbantartási periódusát. Ennek nem mindenki örült. Volt aki arra hivatkozott, hogy ezzel a lépéssel nőhet a távolság az openSUSE és a SLES/SLED termékcsaládok közt, potenciálisan megnehezítve kisebb vállalatoknak a problémamentes átállást az enterprise vonalra. A probléma megoldására olyan javaslat született, hogy kellene/lehetne egy nem kereskedelmi, szerver felhasználásra szánt SUSE terjesztés, amely néhány éves frissítés és biztonsági javítás követéssel rendelkezne.

Ez a disztribúció kimondottan azoknak a kisebb vállalatoknak lehetne vonzó, akik egyébként nem engedhetik meg maguknak a SUSE Linux Enterprise termékvonalat és (az openSUSE-t futtatva) nem szeretnének 18 havonta újabb verzióra váltani.

Az openSUSE levelezési listán történt javaslatfelvetés után a közösség két irányt vitatott meg:

  • Ubuntu-féle modell, amely szerint rendszeresen érkezne az openSUSE-ből "Long Term Support" azaz "LTS" változat
  • vagy CentOS-féle modell, amelynek eredményeként a SLES elérhető forrásokcsomagjaiból előállna egy ingyenes OpenSLE terjesztés

Mint az a diskurzusból kiderült, mindkét elképzelésnek vannak előnyei és hátrányai. A projekt egy önálló levlistán bontogatja szárnyait.

A részletek itt és itt (egyelőre csak előfizetőknek).

( honorshark | 2009. 09. 03., cs – 20:12 )

Rebuildra szavazok. CentOS is eleg megbizhato, jol mukodik, legalabbis ez a tapasztalatom vele. (openSUSE-t nem mernek szerverre rakni (Megha LTS is.. ugyanigy vagyok Ubuntu-val is))

( trey | 2009. 09. 03., cs – 20:21 )

Mivel nem mindenkinek van LWN előfizetése:

Gerber - aki felvetette a javaslatot - azt mondta, hogy a Novell részéről eddig ugyan elég hűvös az ötlet nyilvános fogadtatása, de azt állítja, hogy a Novell vezetésével folytatott privát beszélgetésekben nyitottabbak voltak.

A Novell ugyan nem reagált a dolgokra, azonban Gerald Pfeifer SLES manager kérdéseket tett fel a listán.

--
trey @ gépház

( Vladi | 2009. 09. 03., cs – 20:31 )

"SLES elérhető forrásokcsomagjaiból "
Vagyis ugyan úgy elérhető, mint az EL források?
Akkor csodálkozom, hogy nem láttak még neki. Nincs ezen mit gondolkodni, jó ötlet, ha van aki csinálja hajrá.

>>: sys-admin.hu :<<

Strong copyleft (pl. GPL) licencű programhoz tett patch-hegyeket kötelesek közzétenni, de a kisebb módosításokat még weak copyleft (pl. LGPL) esetén is. Non-copyleft esetben jogilag nincsenek kötelezve, hogy szabadon elérhetővé tegyék a forrást.

Tehát a csúnya GPL-t biztosan lehet rebuildelni forrásból, viszont az igazán szabad BSD licencű kódnál ez a Novell jóindulatától függ.

( gdes | 2009. 09. 03., cs – 21:31 )

Bárcsak igaz lenne, a SuSE lenne a legjobb általános célú disztribúció.

( barii | 2009. 09. 03., cs – 22:28 )

ezt sosem értettem...
van a kereskedelmi vonal, ez a SLES, RedHat Enterprise eddig ok
aztán van az ingyenes vonal, ez volt eddig az openSuse meg a fedora
de az nem akar leesni, hogy akkor miben is más a cent, meg ez az újdonság?
szóval az opensusében meg a fedorában kb az van, ami a kereskedelmiben, de ingyen. akkor a cent mi?
ha csak a támogatási periódus lenne hosszabb, akkor nyilván nem lenne értelme a rövidebb támogatásúnak.
ezt magyarázzátok el kérlek

az opensusében meg a fedorában kb az van, ami a kereskedelmiben, de ingyen

Na ez nem igaz. És míg a Redhat és CentOS a szerver-platformokra van kihegyezve, addig a Fedora egy desktopra szánt "játszótér", ahol pár újdonságot büntetlenül kipróbálhatnak a kereskedelmi bevezetés előtt. Nyilván a Fedorának nincs is olyan hossz támogatási ideje, mint egy kereskedelmi célra készült, fizetős rendszernek.

És akkor most ugyanezt képeld el SLES, OpenSLE és openSUSE párosítással.

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

ja meg pl a wikipedia azért váltott fedorárol ubuntura, mert nem támogatták elég ideig. Fedorárol? akkor hogyhogy nem cent volt tajta? mert nem a redhat van mögötte? de még akkor is, a redharta Ti mondtátok, hogy desktop a cél, a wikipedia meg nem kicsi. És eleve annak mennyi a support ideje? igy hirtelen nem találtam.

Az, hogy a wikipedia Fedorat hasznalt szervernek, attol meg a Fedoranak nem valtozott meg az alapveto celcsoportja. Nyilvan mittomen DesktopBSD-t is be lehet rakni szervernek, meg WindowsXP-t is, megse lesz tole szerveroprendszer egyik se. Ez mar kizarolag a rendszert tervezo adminoktol fugg.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Miért ne lehetne Fedorából szervert csinálni? Akár még jó szervert is.
Akkor amikor te döntöd el, hogy mit és annak milyen pachelt verzióját telepíted rá, kernelt és szolgáltatást is, akkor nem lehet kategorikusan kimondani, hogy nem szervernek való.
Az persze áll, hogy nem HA szervernek szánták a készítői.
Aki szereti a Linuxot pont ezt is szereti benne, hogy szabadon alakítható.
De ha a hozzászólásodban nem jól éreztem azt, hogy hiba volt Fedorát használni a wiki szervehez, akkor nem szóltam.
--
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

Persze, igazad van és én is így gondolom.
De egy speciálisan szerver kiadás (Pl. Ubuntu Server) nagyon kevés programot tartalmaz és egy-egy konkrét esetben azoknak is csak a töredékét telepíti az ember, ezért ugyanazt mondjuk egy desktop Linuxból is meg lehet csinálni. Hiszen a kernelt és azt a tucatnyi alkalmazást "kézzel" is karban lehet tartani.
Itt konkrétan a wiki üzemeltetői miért ne építkezhetnének Fedorából? Ezzel bizonyítva, hogy meg lehet csinálni. Igaz a váltásuk azt is bizonyítja, hogy nem feltétlenül éri meg a többlet munka és figyelem, ami a biztonsági réseket illeti. Egyszerűbb ha a frissítéseket a terjesztés fejlesztői készítik.
--
не закурить! (Ne gyújts rá!) не куриться! (Ne dohányozz! Ne füstölögj!)

A szerver disztrok pont azert tartalmaznak relative keves csomagot, mert azt konnyebb karbantartani, es az eselye sincs meg annak, hogy tamogatott uton kerulhetne fel egy nem tamogatott szoftver (ugye a kulso forrasbol telepites nem szamit tamogatott utnak).
Ellenben desktop disztroknal siman meg lehet csinalni, espedig azert, mert ott a repoban benne vannak olyan csomagok is, amelyek potencialisan nem kompatibilisek valamely szerver cuccal (peldaul Ekiga es Asterisk utik egymast), es mod van tamogatott uton kaoszt eloidezni. Azt meg senki nem szereti, a supportosok plane.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nem mondtam hogy hiba volt. En csak arra probaltam ravilagitani, hogy attol, mert valaki szervert csinal egy disztrobol, attol meg annak a disztronak, mint termeknek a pozicionalasa nem valtozik meg, tehat peldaul nem lesz olyan szintu support ra, mint egy kimondottan szerverdisztrohoz (lsd. CentOS, SLES).
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Egy dolgot azért még el kell mondani : A CentOS nem az egyetelen RH klón, van még vagy 4. Ezek közül a SL igencsak partiban van a CentOS-el.

Bocs, valamiért pár hsz el lentebb ment.
-----------
A feszültség alatt lévő alkatrész pont úgy néz ki, mint amelyik nincs feszültség alatt: csak más a fogása.

Szóval, ahogy nevergone is írta, a Fedora elsősorban desktopra szánt, ahol az általános felhasználói igények mellett elég jól támogatja a fejlesztői igényeket is.
A "játszótér" kissé túlzás. A Red Hat lépés tart, sőt sokszor maga rukkol elő újdonságokkal és ilyen szempontból meghatározó tényező, de a Fedora nem "béta termékek" gyűjteménye.
A RHEL és társainak sokkal szigorúbb és magasabb követelményeknek kell megfelelnie, adott hardverre certifikálva kell hogy legyen, stb.
Egy-egy újabb verziónál váltanak kernelt és azután az összes újdonságot ebbe az ágba építik be.
Igen, a Red Hat elsősorban szerver-platformokra szánták, de természetesen a desktop piacról sem szeretnének kiszorulni. Ennek kapcsán figyelembe is veszik a felhasználói igényeket, amelyeket aztán beépítenek a termékeikbe - itt jön képbe a Fedora -, de ezeket úgy végzik, hogy közben megtartják a kompatibilitást és a biztonságot.

Webappz - http://webappz.hu/ && http://sys-admin.hu/

ezzel kapcsolatban:
ugye az van, hogy minél régebbi egy kiadás támogatása, annál stabilabb, biztonságosabb, ezért van pl hogy egy szerveren jó régi debian ül. míg egy archot nem szokás szerverre tenni. Na most: a biztonsági hibákra sorben derül fény, tegyük fel, hogy az aktuális kernel x, az aktuális apache y verziójú, és van benne valamennyi ismert biztonsági rés. De feltételezhető, hogy ezekben a kiadásokban már javítják a régebbi kiadás biztonsági réseit. Ami az adott szerveren ül. Erződik az ellentmondás?
Szóval ilyenkor hogy van ez? Fény derül az x-valhányadik és y-valahányadik kiadás biztonsági réseire, és a disztribútorok egyenként elkezdik patchelni a régebbi kiadást? vagy hogy lesz biztonságobadd egy olyan régebbi kiadás, aminek a vanillájában a régiben nyilván több az ismert hiba?

Nagyjából rátapintottál a lényegre.
Backportolják a biztonsági javításokat a stabil kernelbe.
Amugy akkor van szopó, ha úgy javítanak/cserélnek le valamit a vanillában, hogy nem veszik észre, hogy
biztonsági hibát is javítottak, vagy felfedezetlen hiba maradt még a régi kódban (Ez persze nem zárja ki, hogy az új kód ne hozzon új hibákat:)).

Kicsi történelem:

Anno volt a Red Hat mint disztró. Általános célú, jöttek a kiadások. Szépen nőtt a dolog, és egy idő után elkezdtek hosszan támogatott verziókat kiadni üzleti célokra. Majd egy idő után felhagytak az ingyenes vonallal és maradt a vállalati vonal.

Volt a Fedora Projekt, ami lényegében egy csomagkészítő csapat volt. Amikor megszűnt a RH ingyenes vonala, akkor felkarolták a Fedora Projektet. Ekkor született a Fedora Core, mint disztró. (Egyébként a core a rendszer belső csomagtárolója volt, ezért a név. Mikor a fedora repó és a core repó egyesült elhagyták a Core-t a névből, de hagyományból a kernel verziószáma például tartalmazza. 2.6.29.6-217.2.16.fc11.i586)

Valójában két független dologról van szó: van a Red Hat cég, ami fejleszti a disztróit, és van a Fedora közösség. Viszont e kettő szoros technikai, anyagi és infrastrukturális szövetségben áll egymással.

Azt mondhatjuk, hogy az ingyenes Red Hat a Fedora lévén született újjá.

A CentOS meg úgy jön a képbe, hogy a Red Hat elérhetővé teszi szabadon a Red Hat Enterprise Linux teljes forrás anyagát. Az épít belőle disztrók, aki akar. A Cent projekt meg akar. Viszont nem tartalmazhat az így készült rendszer semmi a Red Hat-ra utáló elnevezést, design elemet stb. Egyébként nem az egyedüliek, a scientific ugyan ezt csinálja.

Tömören ennyi a mese. Nekem erről könyvet kéne írnom :D

>>: sys-admin.hu :<<

( airwave | 2009. 09. 04., p – 01:02 )

Eloszor csokkentik a tamogatasi periodust, aztan rajonnek, hogy ez milyen rossz ez és kiadnak egy ujabb disztrot. Egy újabb disztró egyszerubb lesz mint nem roviditeni a karbantartási periódust??