Rádióamatőr területen az új adásirányú távolságrekord 2,4 GHz-es frekvencián 36 ezer km.

https://www.youtube.com/watch?v=I_4LG9fIcLU

Az új játékszer a néhány napja a végleges geostacionárius pályájára állított és bekapcsolt Es'hail 2 rádióamatőr lineáris transzpondere. Jó kihívás, mert adót kell építeni 2,4 GHz-re, vevőt pedig 10,5 GHz-re.

Sokaknak jó hír, akik Python-t használnak, hogy a nyárig kijövő új Debian és Ubuntu
disztribúciókban már a Python3 szintaktikát ismerő pypy3 is elérhető lesz.

root@debian-buster-beta:~# apt install pypy3
...
Letöltés:1 http://ftp.hu.debian.org/debian buster/main amd64 pypy3-lib amd64 6.0.0+dfsg-2 [2.331 kB]
Letöltés:2 http://ftp.hu.debian.org/debian buster/main amd64 pypy3 amd64 6.0.0+dfsg-2 [8.859 kB]

Ubuntu-19.04alpha:~# apt install pypy3
...
Letöltés:1 http://hu.archive.ubuntu.com/ubuntu disco/universe amd64 pypy3-lib amd64 7.0.0+dfsg-2 [2.331 kB]

Egy pár hetes blogbejegyzésem hozzászólásai során kedvet kaptam 1,6 dolláros oszcilloszkóphoz. Ali-ról rendeltem STM32F103 alapú lapkát + USB-TTL kábelt és ma elkezdtem játszani vele Linux alatt.

Az első próbaverzió szimplán DC csatolású, de eltoltam a DC szintjét 3 ellenállás segítségével, hogy negatív feszültséget is mérjen. Egyúttal egy másik csatornát is előkészítettem újabb 3 ellenállással, mert 2 A/D-je is van és a saját szoftveremben mindkettőt fel akarom később használni.

Sajnos idén már nem kerül a karácsonyfa alá (valamikor most fog megjelenni), pedig nagyon jó kütyünek ígérkezik.
Kíváncsi leszek rá, mikor jelenik meg és mennyiért.

Amit tud:
122.88 Msps tempóval 16 bites felbontással 2 csatornán digitalizálni a rádiófrekvenciát.
Végre kis fáziszajú oszcillátor került az A/D-hoz.

125 Msps tempóval 14 biten előállítani a rádiófrekvenciát, szintén 2 csatornán

$ rustc -O teszt.rs  # adott vasra fordít (esetemben x86_64)
$ cargo build --release # adott vasra fordít (esetemben x86_64)

$ rustc --print target-list     # milyen targetekre képes fordítani ?

$ sudo apt install gcc-arm-linux-gnueabihf
$ rustup target add armv7-unknown-linux-gnueabihf

Jó gyakorlófeladatok találhatók az alábbi linkeken:

https://www.codewars.com/ - simán, weben keresztül bedobhatod
https://exercism.io/ - le kell tölteni az oldalról az "exercism" progit, és azzal lekapni a feladatot, kidolgozva feltolni.

Sokféle programozási nyelven találsz itt apró feladatokat.
Egyúttal ha valaki ismer még hasonló gyakorlófeladat oldalakat, várom a hozzászólásban.

Belefutottam ismét egy érdekességbe. Kerekítési hibábát találtam egy C-ben írt jelfeldolgozó szoftverben. A kerekítési hiba leegyszerűsítve az alábbi példát lefordítva, lefuttatva látható:

Az első komolyabb furcsaságba beleszaladtam imént. Debugoltam egy sort miatta, mert az Odroid-C2 -n szépen futó szoftver Rpi-n lefordítva hülyeséget csinált. Itt egy egyszerűsített példa: mit ír ki?

fn main() {
    let x: f64 = -100.;
    println!("f64: {}", x);
    println!("isize: {}", x as isize);
    println!("usize: {}", x as usize);
    println!("isize usize {}", x as isize as usize);
}

Igen praktikus a Rust vektora, hatékony módon allokálja a memóriát. Amikor véget ér a változó élettartama, akkor felszabadul. Viszont ha nem ér véget a változó élettartama, azonban mégis gondolsz a memóriatakarékosságra és ezért visszavágod a vektor hosszát, akkor ettől még nem engedi el magától a memóriát, hanem külön kell shrink-elni.

Régóta morgolódok, hogy a Mikrotik IPv6 támogatása gyenge például az OpenWRT-hez képest. Ismét belefutottam egy problémába:

/ping ipv6.google.com count=3  
invalid value for argument address:
    invalid value of mac-address, mac address required
    invalid value for argument ipv6-address
    failure: dns name exists, but no appropriate record

Egy érdekes kísérletre számtam rá magam. Kíváncsi voltam, hogy az Odroid-c2 mit tud kezdeni
--> pppoe + NAT
lekezelésével.

Nehezítés: egyetlen gigaethernet interfésze van.
Ezért a felállás a következő:
eth0: LAN
eth0.999: WAN ... Ez utóbbit az eredeti Mikrotik routerrel fordítottam untagged WLAN-ná a WAN-hoz

Ha egy jobb paraméterű ARM clusterrel szeretnél kísérletezni, csak le kell emelni a bolt polcáról.

http://www.hardkernel.com/main/products/prdt_info.php?g_code=G150152508314

Ezt is megéltük.

Kíváncsiságom miatt leprogramoztam a 4096 pontos FFT-t tisztán az adott nyelveken és 1000-szer futtatva a lefordított C-hez képesti futási időarányok láthatóak alább x86 és ARM Cortex A53 architektúrákra.

Intel i5-3337u, Ubuntu-16.04 (64 bit):
--> Java: 1,5-szörös idő a C-hez képest (JRE: build 1.8.0_111-8u111-b14-2ubuntu0.16.10.2-b14). Kiváló a JIT-je x86-on.
--> C# mono-val 5,6-szoros idő (Debian 4.2.1.102+dfsg2-7ubuntu4)

Frissítem a technikai tudástáram, nézem az IEEE 802.11ac-s eszközöket.
Hurrá,
2,4 GHz-en 300 Mbps --> bár én 150-nél többet 3 méterről egyikből sem tudtam kiszedni, pedig több utóbbi években kiadott laptoppal is próbáltam.
5 GHz-en 433 Mbps (IEEE 802.11ac)

Például:
http://www.tp-link.com/en/products/details/cat-9_Archer-C20.html#specifications
https://www.asus.com/hu/Networking/RTAC51U/specifications/

Oké, hogy dobálózunk a sokszáz Mbps tempóra képes WiFi-vel, de mindehhez az ethernetes betáp 100 Mbps.

Mivel az Interneten nem nagyon található összehasonlítás, egyik fórumtéma hatására nekiálltam és az összes, a hétvégén kezem ügyébe eső érdekes vasat vizsgáztattam. Oprendszer: 15.04-es Ubuntu és SBC-k némelyikén Debian 8.1.

A vizsgálathoz készítettem egy pszeudorandom állományt.
cd /dev/shm; dd if=/dev/urandom of=teszt bs=1M count=100

Az alábbi grafikonokon a 100/másodperc értékeket jelenítettem meg, azaz a MB/másodperces feldolgozási sebességet.

Látható kék színnel a magtempó és pirossal a parallel elérhető össztempó.

A 2012. karácsonyi IPv6-fórumtéma ( http://hup.hu/node/120634 ) motivált arra, hogy nyissak itthon is az IPv6 kísérletek felé. Sajnos a Digi kábel felénk nem ad natív IPv6 elérést, így megoldottam tunnellel.

Ha valaki kedvet érez hozzá, segítségképp leírom, hogyan induljon el.