Linux

LWN.net: Interjú Linus Torvaldsszal

Címkék

Hihetetlen, de mégis igaz. Ma is találtam egy interjút amely a Linux atyjával készült. Minden napra egy interjú. Nem fogjátok kitalálni miről esett benne szó. Az OSDL-ről, a SCO-ról, a 2.6-os kernel legfontosabb új tulajdonságairól, a 2.7-es kernelről, az ottawai kernel summitról, a fejlesztés menetéről, stb.

Marcelo Tosatti: Linux 2.4.22-pre4

Címkék

"Hi,

Itt a -pre4. Számos frissítést és javítást tartalmaz.

Úgy döntöttünk, hogy beletesszük az új quota kódot, amellyel a felhasználók használni tudják a quotát a 32-bites UID/GID-del."

"A legtöbb Toshiba-nak működnie kell a fontos ACPI javítás nyomán.

Kérlek segíts és teszteld."

Letölthető patch-2.4.22-pre4.bz2

Teljes változások logja itt.

A Linux rejtély: konfigurálás virtuális processzorokhoz

Címkék

Köztudott, hogy az Intel Xeon, és az újabb Intel Pentium 4-es desktop processzorok rendelkeznek egy olyan új funkcióval, amelyet Hyperthreading-nek hívnak. A Hyperthreading tulajdonképpen nem csinál mást, mint a fizikai processzort két logikai processzornak "hazudja" az operációs rendszer felé. Hogy mi ennek az oka?

A legújabb alkalmazások erősen thread-eltek (az utasítások több kisebb részre vannak felosztva, így alkalmasak a párhuzamos feldolgozásra), azaz egyszerre több szálon futnak (OO.org, Mozilla, stb.). A Hyperthreading funkcióval ellátott processzorok képesek a "többszálasított" alkalmazásokat párhuzamosan feldolgozni, amelynek az eredménye a gyorsabb végrehajtás. Az IBM januári tesztjei szerint az így feldolgozott thread-elt alkalmazások a 2.4.19-es SMP kernellel akár 30%-kal, a 2.5.32-es kernellel akár 51%-kal gyorsabban futhatnak.

A 2.4-es és 2.5-ös kernelek támogatják a Hyperthreading technológiát. Így az alkalmazások nagy része profitál a Hyperthreading-ből. Sajnos a Linux kernel egyelőre nem tud különbséget tenni a fizikai és a logikai processzorok között, és ennek negatív következményei lehetnek.Ezt Brian Stevens (a Red Hat operációs rendszerek fejlesztésért felelős alelnöke) mondta a NewsFactor-nak. Néhány esetben az adminisztrátor szeretné a logikai és a fizikai processzort külön kezelni.

Például egy olyan gépen, amelyben két különálló fizikai processzor van a legésszerűbben úgy lehet két különböző alkalmazást futtatni, hogy mindegyik egy külön CPU-n fut. Ez a legideálisabb beállítás. Viszont abban az esetben, ha a rendszer Hyperthreading-képes, elképzelhető, hogy az alkalmazás egy fizikai processzor két hyperthread-jére kerül, szabadon hagyva a másik fizikai processzort, amely ennek eredményeképpen üresben fog járni (idle). Így az eredeti 30%-os gyorsulás helyett csak 15%-nyi gyorsulást könyvelhetünk el.

Ezt kiküszöbölendő a Red Hat mérnökei (Molnár Ingó - Hyper-Threading-et tudó scheduler) azon dolgoznak, hogy a Red Hat Enterprise Linux 3 - amely egyelőre beta állapotban van, várhatóan ősszel jelenik meg - már különbséget tudjon tenni a fizikai és a logikai processzor között.

Néhány teszt szerint a nem thread-elt alkalmazások esetén a Hyperthreading kikapcsolása némi plusz teljesítményt hozhat.

A fent említett impotencia nem csak a Linux kernelre jellemző. A má$ rendszerek is küzdenek ezzel a problémával. A régebbi desktop operációs rendszereket (Windows 98-at, Windows NT-t és Windows 2000-et) használó felhasználóknak azt javasolja az Intel, hogy kapcsolják ki a BIOS-ban a Hyperthreading támogatást.

A teljes cikk itt.

Interjú: Linus Torvalds

Címkék

Na mit találtam megint? Egy újabb Linus interjút. A CNET.com kereste meg Linust, hogy a SCO ügyről, a 2.6-os kernel újdonságairól, a majdani 2.7-es fejlesztői kernel fejlesztésének főbb aspektusairól kérdezze a mestert. Szó esett a BSD licencről, arról, hogy kikre támaszkodik jelenleg Torvalds a fejlesztések alatt, stb. Az érdekesebb, eddig még nem ismert dolgokat kiemelném az interjúból:

Q: Gondolt arra valaha, hogy inkább a BSD-stílusú licencet adoptálja a GPL helyett? ...

Nem. Személy szerint úgy gondolom, hogy a BSD licenc a komoly projektek számára zsákutca, ...Q: Kik az Ön elsőszámú helyettesei?

Ők változnak időről-időre, és Ők az alrendszerekért felelnek. Például, az elmúlt év óta Andrew Morton (virtuális memória, filerendszerrel kapcsolatos dolgok, "általános" kód), David Miller (hálózat), Greg Kroah-Hartman (USB, PCI hot-plugging), Jeff Garzik (hálózati eszközmeghajtók), Jens Axboe (blokkeszköz réteg), Dave Jones (AGP és kódtisztítás), Kai Germaschewski (kernelfordítási infrastruktúra és ISDN), Pat Mochel (eszközkezelő infrastruktúra és sysfs), Russell King (PCMCIA és ARM), Rusty Russell (kódtisztítás és modulkezelés) és Al Viro (filerendszerek).

Ezenkívül az architektúra-karbantartók, akik a saját architektúrájukat kezelik (Itanium, PowerPC és AMD64) és mások, akiket lehetséges, hogy kifelejtettem. Ezen kívül azok az emberek, akik nagyon specifikus alrendszereket felügyelnek, mint például Roland McGrath és Molnár Ingo aki a jelzés kezelésen (signal) és a szálkezelő kódon dolgozik.

De ez igazán változik idővel. Néha emberek tűnnek el hosszú időre, vagy tűnnek elő hosszú idő után -- nagyon aktívak hónapokig, aztán eltűnnek egy időre, majd visszajönnek.

Q: Melyik a legérdekesebb funkciója a 2.5-ös kernelnek?

Excitement is in the eye of the beholder (ezt majd fordítsa le valaki). Nem vagyok biztos benne, hogy a legtöbb ember az én "legérdekesebb funkcióimat" találja a legérdekesebbnek. Számomra a 2.5-ös kernel fejlesztésének a legfontosabb része az új blokk IO (input-output) réteg, és a POSIX szálkezelő anyag...

De itt van még néhány másik dolog is. A VM (virtuális memória) is jobb lett, sokkal jobban skálázhatunk. Jobb lett az interaktív képesség is (ez nagyrészt a VM munka miatt van, de az ütemező, stb. is szerepet játszik benne).

Q: Néhány gondolat a 2.7-tel jövő nagy változásokról?

Kérdezzen a Kernel Summit (Kernel Csúcstalálkozó) után. Ez lesz az egyik legnagyobb vita helye.

Az interjút megtalálod itt.

Linus az OSDL-ről, a 2.6-ról és a jövőről

Címkék

Úgy tűnik ez a hónap a Linus interjúk ideje. Azt hiszem ez a negyedik, amelyet ebben a hónapban olvasok. Most Joe Barr készített egy riportot a Linux nagymesterével a NewsForge számára.

Az interjúból kiderül, hogy miután Linus elhagyta a Transmeta-t több ideje lesz arra, hogy kizárólag a Linuxszal foglalkozzon. Linus elmondja, hogy nagy valószínűséggel Andrew Morton lesz a következő stabil kernel karbantartója. Az elmúlt hónapban sokat dolgoztak egymással. Linus elmondja, hogy Andrew lesz a maintainer, Ő pedig a társ-karbantartó. Arra a kérdésre, hogy a 2.6 jobban fog-e teljesíteni a nagy szervereken, Linus azt felelte, hogy bizony ez a kernel több olyan dolgot is tartalmaz, amely a "big iron"-oknak kedvez.Hogy mik lesznek a legnagyobb változások a 2.6-os kernelben? Alapvetően változni fog a VM (virtuális memória kezelés), a blokk réteg, de jelentős fejlődésen ment keresztül az ACPI és az USB réteg is. Az interjúból kiderül az is, hogy a 2.6-os kernel pre-release stuffjai már akár ezen a héten megjelenhetnek.

Az interjút elolvashatod itt.

3. miskolci Linux találkozó

Címkék

Nos kb. 6 hónap csúszással megrendezzük a 3. miskolci Linux sörözést... Július 28-án hétfőn 6 órakor a villanyrendőrnél (az óra alatt) mindenkit szívesen látunk...



Kapcsolat:

Alan Cox: Linux 2.4.22-pre3-ac1

Címkék

Több kisebb javítás és fordítási tisztítás. Az S/390-es qeth driver végül GPL-es lett, így szerepel ebben a foltban. k7 powernow javítás, ata-scsi driver frissítés, stb.

Letölthető patch-2.4.22-pre3-ac1.bz2

A változások logja Alan levelében:Lots of small fixes and compiler clean up. S/390 qeth is finally GPL'd and included, and the Wolfson written AC97 touchscreen driver is present and would benefit from a once over by the input folks.

We now have a working framework for plugging add on modules into audio codecs with funny features - be that modules for flipping connections around or stuff like the touchscreen interface.

Linux 2.4.22-pre3-ac1

Resync with Marcelo makes it a lot smaller

o Fix k7 powernow (Duncot Bruno)

o Update DRM driver maintainer info (Rik Faith)

o Export acpi_disabled for drivers (Stelian Pop)

o Fix duplicate cpu_has (Mikael Pettersson)

o Fix x86_64 show_regs (Mikael Pettersson)

o Fix yenta hang with PCI serial int (Russell King)

o Fix warning in bootsect.S with newer cpp (Michael Buesch)

o Fix scsi debug mode10 bug (Jeff Garzik)

o Fix vicam build with older gcc (Margit Schubert-White)

o Fix sbni build with newer gcc (Margit Schubert-White)

o Fix isdn_ppp warnings with newer gcc (Michael Buesch)

o Fix nsp scsi warnings (Michael Buesch)

o Fix warning in fs/buffer.c (Michael Buesch)

o Fix warning in svcsock.c (Michael Buesch)

o Quota autoloading (Jan Kara)

o Read lapic version correctly (Venkatesh Pallipadi)

o Add S/390 qeth driver core (Utz Bacher, Cornelia Huck,

Frank Pavlic, Andreas Hermann)


o Add S/390 qdio driver core (Utz Bacher)

o Fix negative numbers in Configure (Mikael Starvik)

o Add missing configuration help texts (Steven Cole)

o Fix cs46xx/i810 audio crash on unload (Josko Plazonic)

o Fix bcm4400 with newer binutils (Adrian Bunk)

o Update ata-scsi driver (Jeff Garzik)

o Add Intellinet USB2 ethernet idents (David Hollis)

o Fix & bracketing in mm/filemap.c (J A Magallon, me)

o Remove duplicate config.in entries (Steven Cole)

o Fix codec register before probe case (me)

o Wolfson AC97 touchscreen driver (Liam Girdwood)

| Needs an official device id yet...

o Intelfb updates (David Dawes)

o Intelfb makefile fix (me)

o Scsi scan race fix (T Prashanth)

o Make acpi handle hardware with no smm cmd port (Jesse Barnes)

[...]

Andrew Morton: Az anticipatory scheduler beolvasztva

Címkék

anticipatory scheduler - akár 1000%-os gyorsulás streaming IO esetén

Wohooo. Úgy tűnik elkészült. Legalábbis annyira, hogy bekerült a 2.5-ös fejlesztői kernelbe. Az anticipatory scheduler (megelőlegező ütemező) Nick Piggin munkája, és a 2.5.59-mm5 (Andrew Morton által karbantartott fa) kernelfában jelent meg először. Most Linus beolvasztotta, úgyhogy ez azt jelenti, hogy kész a szélesebb körű tesztelésre. Néhány dolog azonban megjegyzésre szorul ezzel kapcsolatban:

- Néhány workload esetén kb. 10%-kal lassabb, mint a régi "deadline" IO scheduler. Főleg adatbázis műveleteknél jelentkezik ez, ahol seek-elni kell végig a diszken az olvasásoknál, és a szinkron írásoknál.

Viszont a többi terhelés esetén (pl. egybefüggő file-ok (.AVI-k, nagyméretű videok, stb.) esetén akár 1000%-kal gyorsabb Andrew Morton szerint. Szerinte az ütemezőt egészében nézve jobb ütemezőt alkottak a réginél.

"Hacsak Nick nem húz elő valami nagy nyulat a cilinderéből,
az adatbázis srácoknak az 'elevator=deadline' opcióval kell a kernelüket bootolni, hogy visszakapják a jobb teljesítményt." - mondta Morton."Ezek a funkciók tesztelve lettek, de az elmúlt öt hónap során több, mint 100 patch került elfogadásra, tehát maradhatott benne egy-két bug. Ha úgy érzed, hogy valami nem stimmel a block rétegben (néhány task csak áll "D" állapotban, és csak vár), akkor kérlek teszteld újra a 'elevator=deadline' opcióval.

Andrew Morton levele:

---------------------------------------------------------------------

Feladó: Andrew Morton

Címzett: linux-kernel@vger.kernel.org

Tárgy: anticipatory scheduler merged

Dátum: 05 Jul 2003 13:33:34 -0700

Linus has merged the anticipator scheduler. A few things to note on this:

- For some workloads it is around 10% slower than deadline. Most notably

database workloads which seek all over the disk performing reads and

synchronous writes.

Sorry, we just weren't able to get the last little bit back.

But for other workloads (reading lots of filesystem objects when

there's a lot of writeout around, when there's a streaming read, etc) it

is up to 1000% faster. I believe it is a better all-round IO scheduler.

Unless Nick pulls a big rabbit out of his hat, database people will

need to boot their kernels with `elevator=deadline' to get the last bit

of performance back.

- These changes have been well tested, but it is five months work and

over 100 patches. There's probably a bug or two. If you suspect that

something has gone wrong at the block layer (lots of tasks stuck in D

state) then please retest with `elevator=deadline'.

Thanks.

-

To unsubscribe from this list: send the line "unsubscribe linux-kernel" in

the body of a message to majordomo@vger.kernel.org

More majordomo info at http://vger.kernel.org/majordomo-info.html

Please read the FAQ at http://www.tux.org/lkml/

Marcelo Tosatti: Linux 2.4.22-pre3

Címkék

"Hi,

Itt a -pre3. Számos frissítést és javítást tartalmaz.

Szükséges, hogy növeljük az interaktivitást a nagy IO terhelés alatt (azok a felhasználók, akiknek interaktivitási problémájuk volt, teszteljék és jelentsék az eredményeket)."

Interjú Linus Torvaldsszal

Címkék

A The Mercury News egyik munkatársa interjút készített Linussal. A Dean Takahashival történt beszélgetés folyamán olyan dolgokról esett szó, mint SCO Group vs. IBM per, a Microsoft, Bill Gates vagy a nyílt forrású fejlesztés. Linus beszélt a Transmeta-tól való távozásáról, stb.

Nézzünk bele az interjúba:

Q: A SCO Group beperelte az IBM-et amiatt, hogy illegálisan juttatott Unix kódot a Linux forrásába. Ön szerint okoz ez a történet bármilyen gondot a nyílt forrású mozgalomnak?

A: Nem nagyon. A nyílt forrású szoftver nagyon átlátható. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen fel lehet benne fedezni, ha valami rossz. Azt gondolom, hogy ez jó dolog. Azt gondolom, hogy az az átláthatóság amelyet a nyílt forrással kapunk, visszatartja az embereket attól, hogy szellemi tulajdonnal kapcsolatos visszaéléseket kövessenek el. Ezt legjobban a kocsilopáshoz tudnám hasonlítani. Ellopna egy autót fényes nappal, amikor emberek vannak körülötte? Vagy inkább hajnali 4-kor lopná el egy kis furikázásra, amikor nincsenek ott emberek. A nyílt forrás olyan mint a nappali világosság. Sok-sok ember nézi a kódot. Nem igazán akar így senki ellopni dolgokat.

Q: Néhány vélemény szerint a Linux eredete homályos.

A: Ez csak egy rémhír. Ez több mint egy állítás. Ez egy hülyeség. Pont fordítva. Ha homályt akar látni, akkor a SCO állítása homályos. A Linux kódja olyan, hogy láthatja hogyan fejlesztjük. Láthatja, hogy ki készítette a foltokat. Láthatja, hogy mikor lett elfogadva. Az egész nyitott.

Q: Utaltak a Linux eredeti létrehozására.

A: Ez nem gond. A történet néhány részét nehezen lehet megtalálni, de összehasonlítva más projektekkel, sokkal jobban van dokumentálva az egész, mint bármelyik kereskedelmi operációs rendszer. Az anyagok legnagyobb része nyilvánosan archiválva van a levelezési listákon.

Q: Milyen a Unix történelem? Nehéz követni?

A: Egy per volt az AT&T és a Berkeley között. Az AT&T beperelte az UC Berkeley-t szerzői jogok megsértése miatt, mert a Berkeley-féle Unix nyilvánosan is hozzáférhető volt a Berkeley licenc alatt. Pár évbe tellett mire kiderült, hogy a Berkeley nem lopott kódot az AT&T-től, viszont az AT&T lopott kódot a Berkeley-től, eltávolította a Berkeley licenceket, így elejtették a vádat. Ez nem hivatalos bírói döntés volt, de hittek benne, hogy a Berkeley nem csinált semmi rosszat...
Most ugyanazzal a mintával próbálkozik a SCO amely már egyszer megbukott...Q: Azoknak az olvasóinknak akik nem ismerik a Linux eredetét elmondaná, hogy hogyan írta meg?

A: Az eredeti verziót én irtam. Kb. fél évig én voltam az egyetlen aki a Linuxon dogozott. Körülbelül egy év telt el addig amíg nagyobb hozzájárulás érkezett külső emberektől. ...

Q: A SCO Group azt mondta, hogy nem tanusít nagy tiszteletet a szellemi tulajdonjogoknak. Mi a válasza erre?

A: Teljesen normális dolog ha megpróbálják kicsavarni az igazságot egy per kapcsán. Ez egyetlen dolog ami irritál, az személyes jellegű. Bemutatják azokat a leveleimet a sajtóban, amelyet a Linux közösségnek írok. A hozzáállásomat fennhéjázónak nevezik, mert vicceltem egy levélben. Rendben. Ha ők nem értik a viccet, az az ő problémájuk. Úgy gondolom, fordítva sült el a dolog. A legtöbb újságírónak van érzéke a humorhoz....

[...]

Q: A Microsoft licencet vásárolt a SCO-tól. Gondolja, hogy ez szükséges volt? Az időzítés nem tűnik furcsának?

A: Nem teljesen tiszta, hogy mit is licenceltek. A legtöbb ember ezt csak PR lépésnek tekinti. Az ellenségem ellensége a barátom. Nem vagyok ügyvéd.

Q: El tudná mondani, hogy hogyan fejlődik a Linux?

A: A dolog lényege az, hogy több száz csoport van. Egy csoport lehet egy cég is amelynek napirendje van. De lehet egy ember is egy egyetemen, aki egy kutatási projekten dolgozik. Mindegyiknek megvan a saját dolga, amelyet javítani akar. Ezek az emberek módosításokat hajtanak végre, amelyek közül nem mindegyik kerül elfogadásra. Úgy tekintek erre, mint valamilyen ökológiai rendszerre. A legalkalmasabbnak kell lenned, ha túl akarod élni.... Ez nem igazán központosított. Én vagyok a középpontban, de nem irányítok közvetlenül egy csapatot sem. Az összes ember megpróbál engem különböző irányba húzni. Néhány csoport együtt húz egy irányba. Ez egy nagyon dinamikus szituáció.

[...]

Itt egy nagyobb szünet van. A következő kijelentés nem kapcsolódik az előző mondathoz

[..]

Q: Éppen ilyen Bill Gates is.

A: Ez egy jó hasonlat, de a cápa rossz szó. Másik példát kell keresnem. Teknősbéka! A teknősők nagyon stabilak (LOL :D nem tud elvonatkoztatni ;-)) és körülöttünk vannak állandóan. De problémáik vannak az alkalmazkodással. Ha jönnek az emberek, a teknősők komoly fenyegetettség alá esnek. A Dodo is. A biológiai sokféleség szerintem jó, és jó ez a technológiában is... Nézzük az autókat. Az amerikai autók felületesek. Nincs meg bennük a biológiai sokféleség (biodiversity). Nincs igazi verseny az eltérő fajtákkal szemben. Jönnek a japán autók, és új dolgot hoznak a piacra. És az autók fejlődni kezdenek.

Q: Elhagyta a Transmeta-t (Santa Clara-i alacsony-fogyasztású mikroprocesszor-gyártó) aholis 6 évet dolgozott. Csatlakozott az Open Source Development Lab-hoz (amely Linux verziókat készít vállalatokank). Elmondaná miért választotta a szabadságot?

A: Számos oka volt. Az egyik, hogy az elmúlt hat hónapban az időm nagy részét azzal töltöttem, hogy dolgoztam Linux a 2.6-os kiadásán. Egyre közelebb vagyunk ehhez. De várakozásom szerint ez még minimum pár hónapot igénybe fog venni. Ez történt korábban is a többi kiadásnál. Nem szeretem a kiadásokat, de meg kell tennünk. A kiadások előtt egy nagyon nehéz időszak van. A Transmeta nagyon jó volt hozzám. Ezidőtájt úgy éreztem, hogy nagyon nehéz lenne visszazökkennem a Transmeta munkába. Nagyon bűnösnek éreztem magam emiatt. Beszéltem néhány emberrel. Ők tudják hogyan dolgozom. Az OSDL dolog jött magától... Szükségem van arra, hogy a Linuxra koncentráljak. Miért nem fizet nekem ezért senki? Nem tudok elmenni egyetlen Linux "gyártóhoz" sem, mint például a Red Hat, mert akkor nem lennék többé független.

Q: A Transmeta tervei nem úgy váltak be, mint azt várták. Érintette Őket az a döntés, hogy elhagyta őket?

A: Több céget is érint ez a probléma. Nem tudom... Nem érzem úgy, hogy elhagytam a süllyedő hajót, mint a patkányok.....

Q: Mi a helyzet a pénzzel a Linuxban? Ön szerint helyénvaló lenne, ha pénzt csinálna a Linuxból?

A: ... Kaptam részvény opciókat és el is fogadtam őket, ha nem volt hozzájuk fűzve semmi kikötés. A régi szép napokban néhány Linux cég adott nekem részvényeket, amolyan köszönetképpen....

Q: Eljött Finnországból. Hogyan él a Szilícium Völgyben (Silicon Valley)?

A: Egy részét szeretem... Szeretem a dinamizmust. Néha szomorú vagyok attól, hogy bemegyek véletlenszerűen egy étterembe, és az összes asztanál a technológiáról beszélnek. Ugyanakkor jó dolog, hogy érted miről beszélnek az emberek... Túl zsúfolt. Túl drága...

A teljes interjút megtalálod itt.