FreeBSD

FreeBSD 5.2.1 telepítése kezdőknek (tutorial)

Címkék

A HUP Fórumban több olyan kérdés is található, amely a FreeBSD egyes verzióinak telepítésére vonatkozik. Mivel egészen alapvető kérdések is vannak köztük (például olyan is, ami azt firtatja mi az első lépés a telepítő bootolása után), időszerűnek éreztem, hogy elkészítsek egy FreeBSD (5.2.1) telepítése tutorialt. Mivel az ajtóban kopogtat a 5.x sorozat, mint production release, ezért az elérhető legfrissebb FreeBSD-RELEASE rendszert választottam a telepítés alanyául. Természetesen az itt leírtak nagyrészt érvényesek a 4.x sorozat telepítésére is, szóval aki a jelenleg stabil (production release) terjesztések közül szeretne egyet feltelepíteni, az is haszonnal olvashatja ezeket a sorokat.



A tutorial elsősorban kezdőknek szóló, részletes, 41 képpel illusztrált írás. Nem célom a teljes részletességű leírás készítése, hiszen a FreeBSD Handbook-nál jobb referencia nem kell. Ez az írás maximum arra vállalkozik, hogy a kezdő lökést megadja a vállalkozó szellemű érdeklődőnek.



A telepítés egy FreeBSD mirror szerverről történik, mivel telepítő média nem (CD), viszont szélessávú internetkapcsolat rendelkezésemre állt. A telepítéshez internet kapcsolaton (proxy vagy NAT), a telepítésben résztvevő gépen és 2 darab floppy lemezen kívül semmi másra nincs szükség. A CD-ROM-ról történő telepítés szinte lépésről lépésre megegyezik az FTP-s telepítéssel, annyi különbséggel, hogy floppy helyett CD-ről bootolunk, és a telepítő média CD-ROM lesz az FTP szerver helyett.



Vágjunk bele!1.) A hálózatos telepítéshez le kell gyártanunk a boot floppy-kat. Erről indítjuk majd el a telepítést. A boot floppy image(-ek) letöltéséhez látogassunk el valamelyik FTP tükörszerverre. Hozzánk legközelebb eső tükörszerver a magyar tükör.



A telepítő szerver: ftp://ftp.hu.freebsd.org/

A platform: i386

A gép: VmWare 451

A host platform: Debian GNU/Linux Sarge (2.6.8-rc1-es kernel)



1.1) Először is készítsünk elő két floppy lemezt, amelyre az FreeBSD kernelt és telepítő rendszert fogjuk felírni. Ezzel kell a gépünket bebootolni. Majd ha a kernel elindult, szintén floppy-ról indul a telepítő keretrendszer.



1.1.1) Tölsük le a FreeBSD 5.2.1 boot floppy image-ket:



$ wget ftp://ftp.hu.freebsd.org/pub/FreeBSD/releases/i386/5.2.1-RELEASE/floppies/kern.flp



$ wget ftp://ftp.hu.freebsd.org/pub/FreeBSD/releases/i386/5.2.1-RELEASE/floppies/mfsroot.flp



1.1.2) Formázzuk meg a floppy-kat:



$ fdformat /dev/fd0

Double-sided, 80 tracks, 18 sec/track. Total capacity 1440 kB.

Formatting ... done

Verifying ... done



1.1.3) Írjuk a floppy-kra a letöltött boot image-ket (kern.flp, mfsroot.flp):



$ dd if=kern.flp of=/dev/fd0

2880+0 beolvasott rekord

2880+0 kiírt rekord

1474560 bytes transferred in 90,661334 seconds (16264 bytes/sec)



$ dd if=mfsroot.flp of=/dev/fd0

2880+0 beolvasott rekord

2880+0 kiírt rekord

1474560 bytes transferred in 86,641423 seconds (17019 bytes/sec)



1.2.) Bootoljuk rá az elkészült ``kern.flp'' image-ből készült floppy-ra.







1.2.1) Ha a rendszer beolvassa a kern.flp floppy-t, akkor kérni fogja tőlünk az mfsroot.flp image-ből készült következő lemezt. Helyezzük be!







1.2.3) A rendszer betölti a kernelt, felismeri a gépünkben található perifériákat, majd a végén elindítja a curses alapú telepítőt a ``sysinstall''-t. A telepítő felteszi azt a kérdést, hogy szeretnénk-e egy további, kernel modulokat tartalmazó driver floppy-t betölteni. Erre csak akkor van szükség, ha a rendszerünk alapvető részeit a kernel nem ismerte volna fel.











Jelenleg nincs szükség újabb modulokra, úgyhogy válaszoljunk ``No''-val.



1.2.4) Elérkeztünk a FreeBSD rendszerek telepítő programjához. A program a ``sysinstall'' névre hallgat, és a kezdő FreeBSD-sek legjobb barátja. Nem csak a rendszer telepítését lehet segítségével elvégezni, hanem a későbbiek során az alapvető beállítások elvégzésében is segítségünkre lehet.







1.2.5) Kezdjük el a rendszer telepítését. A második menüpontot (``Standard'') válasszuk, mert az a könnyebb út a kezdetek-kezdetén. A rendszer a tudtunkra adja, hogy egy ``fdisk'' névre hallgató segédprogram lesz a barátunk az elkövetkező beállítások során.







A következő képen azt láthatjuk, hogy hogyan néz ki az ``ad0'' névre hallgató merevlemezünk. Ez egy zsír új merevlemez, amelyen nem lesz más, mint FreeBSD. Válaszoljunk a partícionálás kérdésre az ``A = Use Entire Disk''-kel, azaz engedélyezzük az egész merevlemez használatát a telepítő számára.







``Q''-val lépjünk ki.



1.2.5) Következik a boot manager (BootMgr) telepítése az ``ad0'' merevlemezre.







1.2.6.) A telepítő közli velünk, hogy az ``fdisk'' által létrehozott partíciókba BSD partíciókat kell készítenünk.







Amennyiben semmi extra igényünk nincs, nyomjuk meg bátran a következő képen az ``A = Auto Defaults'' opciót (elegendő az ``A'' billentyűt lenyomni). Ekkor a rendszer felajánl egy alapértelmezett partíció kiosztást, amely nekünk jelen esetben teljesen megfelel. Ha változtatni szeretnénk a partíciók kiosztásán, azt itt megtehetjük. Ebben az esetben is jó kiindulópont az ``A = Auto Defaults'' választása. Vegyük észre, hogy a / partíción NINCS engedélyezve a softupdates (+S), és hogy a FreeBSD 5.x már nem az alapértelmezett UFS-sel, hanem az újabb UFS2-vel települ.







``Q''-val fejezzük be a partíciónálást.







1.2.6) Ha sikeresen túlverekedtük magunkat a lemezbeállításon, akkor jöhet a disztribúció összeállítása. Ez azt jeleni, hogy előre meghatározott disztribúció szett-eket tudunk a gépünkre telepíteni. Pl. választhatunk ``Developer'', ``User'', ``Minimal'', ``X-User'', stb. telepítések közül. Mi most a ``Minimal''-t választjuk. Ez egy alaprendszert telepít, amelyet majd a sikeres telepítés után természetesen a saját képünkre, igényünkre bővítünk. Nekünk egyelőre bőven elegendő, ha az alaprendszer felkúszik a gépünre. Aki nem akar a későbbiekben bíbelődni a ``kézi'' telepítéssel, az választhatja nyugodtan az ``előre megrágott, készétel'' csomagokat.



1.2.7) Ha kiválasztottuk a telepítendő disztribúció szettet, akkor meg kell adnunk a telepítés forrását, a telepítő média típusát.







Mivel FTP-ről telepítünk NAT mögül, ezért válasszuk a 3-as opciót (FTP Passive). Amennyiben CD-ről telepítünk akkor itt értelemszerűen az 1-es menüpontot választjuk, de telepíthetünk szalagos egységről, vagy floppy-ról is, ha elég türelmesek vagyunk.







Válasszuk ki a tükörszerverek közül a hozzánk leközelebb esőt.







1.2.8) Válasszuk ki azt a hálózati csatolót, amelynek segítségével elvégezzük a telepítést. Jelen esetben az ``lnc1'' névre hallgató hálózati kártya lesz a nyerő.







Akarunk IPv6-ot konfigurálni a csatolóra? Nem. Tovább...







Akarunk DHCP-t használni? Nem (ha valaki vállalati környezetben telepít, akkor elképzelhető, hogy van DHCP szerver a hálózaton. abban az esetben célszerű azt használni).







Kitöltjük a hálózati kapcsolat, azonosítás adatait.







Majd a telepítő figyelmezetet minket, hogy itt az utolsó esély a kilépésre, ha nem vagyunk abban biztosak, hogy indulhat-e a telepítés. Ha nem vagyunk biztosak a dologban, nyomjunk egy ``No''-t, ellenkező esetben mehetünk tovább...







A rendszer elkészíti a merevlemezt (partícionálás, newfs, stb.), amely megkezdi az általunk kiválasztott disztribúciós szett letöltését és kibontását a merevlemezre. Itt az idő egy kávéra, sörre, vagy pizzára, mert ez a hálózati sávszélességtől függően elterthat egy darabig.







Ha a letöltéssel elkészült a telepítő, akkor megdícsérhetjük magunkat, mert készen vagyunk a telepítés ezen szakaszával.







A telepítő következő kérdései arra vonatkoznak, hogy mi lesz a gép betöltendő funkciója. Akarjuk-e, hogy hálózati átjáró legyen?







Akarjuk-e konfigurálni az inetd-t, és az abból futó szervizeket?







Akarjuk-e engedélyezni az SSH bejelentkezést?







Akarjuk-e, hogy a gépünk anonymous FTP szerverként üzemeljen?







Akarunk-e NFS szervert, akarunk-e lenni NFS kliens?











Be akarjuk-e állítani a rendszer konzol tulajdonságait?







Majd következik az időzóna beállítása.







Válasszuk ki az Europe (8), majd a Hungary (17) opciókat.







Majd a rendszer megkérdezi, hogy szeretnénk-e Linux bináris kompatibilitást. Ez akkor kell, ha szeretnénk Linux binárisokat is futtatni a rendszerünkön (erről bővebben később).







A következő kérdés, hogy van-e valamilyen egerünk. Válasszuk ki, a megfelelő opciót.







A következő lépésben lehetőségünk nyílik a FreeBSD ports gyűjteményéből válogatni és onnan telepíteni (a ports-ról bővebben később). Egyelőre nem.







Tovább haladva a rendszer megkérdezi, hogy szeretnénk-e felvenni felhasználókat a rendszerre. Természetesen igen, hiszen itt is alapszabály, hogy nem használjuk a rendszert ``root'' felhasználóként.







Válasszuk a ``Group'' opciót, és hozzunk létre egy csoportot az elkészítendő felhasználó számára. Ez nem kötelező, ha megfelelők számunkra a rendszerben található előre definiált csoportok. Persze az más kérés, hogy kezdőként tudjuk-e, hogy milyen csoportok léteznek egy FreeBSD rendszeren. Én létrehoztam egy ``trey'' csoportot. Ennek lesz tagja a létrehozandó ``trey'' felhasználó. Ha kész a csoport, válasszuk ki az ``User'' opciót, majd töltsük ki értelemszerűen a felhasználó adatait. Figyeljünk oda arra, hogy a ``Member group''-ba vegyük fel a ``wheel'' csoportot a felhasználónál, ha azt szeretnénk, hogy az tudjon ``su root'' paracsot végrehajtani (márpedig ez a cél).







Következik a ``root'' felhasználó jelszavának beállítása.







A telepítő még utoljára felteszi a kérdést, hogy szeretnénk-e valami más beállítást eszközölni...







Majd ha nem, akkor visszaérkezve a ``sysinstall'' főmenübe, nyomhatunk egy ``Exit Install''-t....







a rendszer újraindul...







Ha ügyesek voltunk, akkor az újraindulás után már a feltelepített rendszerünk indul a merevlemezről.







Fogad minket a FreeBSD boot menüje.







Majd a végén a login prompt jelentkezik, aholis be tudunk jelentkezni a rendszerbe, és meg tudjuk kezdeni a munkát.







Ezzel kész is vagyunk az alaprendszert telepítésével. Természetesen a telepítésnek ezer más formája lehet, ez csak az egyik lehetőséget mutatta be.



Jó gyakorlást!



Folytatása következik....

Új BSD témájú fórum

Címkék

A héten egy újabb *BSD témájú, angol nyelvű fórum indult. A fórum teljesen reklám mentes, célja, hogy a BSD közösség tagjai barátságos körülmények közt oszthassák meg kedvenc rendszerükkel kapcsolatos ismereteiket.

A fórumot megtalálod: http://forums.bsdnexus.com/

Hol a cvsup helye?

Címkék

A ports-ban
11% (8 szavazat)
Az alaprendszerben
74% (52 szavazat)
Nem használok cvsup-ot
14% (10 szavazat)
Összes szavazat: 70

Hol a cvsup helye?

Címkék

Egy elég érdekes és hosszú thread alakult ki a FreeBSD -current listán. Az egyik listatag feltette a kérdést, hogy van-e értelme a cvsup és a portupgrade segédprogramokat átírni C-be, és az alaprendszer részévé tenni őket.

Mint a tag írta, a cvsup és a portupgrade létfontosságú dolog a legtöbb felhasználó számára, ezért kívánatos lenne, ha az alaprendszer részeként felkerülne a gépekre az alaprendszer telepítése esetén. Ez egyelőre lehetetlen, mert a cvsup modula-3 nyelven, míg a portupgrade ruby-ban van írva.Ahhoz, hogy az anyag az alaprendszer része lehessen, portolni kellene C-be. A cvsup program C-be való portolása folyamatban van, a folyó projekt csup néven fut.

Egy másik tag kifejtette, hogy van több más megoldás is arra, hogy a cvsup felkerülhessen a feltelepített alaprendszerre. Ezzel azt akarta mondani, hogy felesleges a cvsup-ot a base system részévé tenni.

Válaszul többen rámutattak, hogy nem a cvsup telepítése a nehéz, hanem az a probléma, hogy a cvsup használatához fel kell telepíteni a modula-3 nyelvet (ezm3-*), amely nem kevés helyet foglal, és elég hosszan fordul le. A modula-3 csomag majdnem 25MB-ot foglal el feleslegesen, és a legtöbb user nem is használja másra, mint a cvsup-ra. E tagok szerint sokkal jobb lenne a ``csup'', mert ha az C-ben lenne megírva, akkor nem függene egyéb nyelvi csomagoktól.



Szerinted hol a helye a cvsup-nak és a portupgrade-nek? 1.) a jelenlegi helyén a portok közt, 2.) az alaprendszerben (szavazás jobb oldalt).

FreeBSD-SA- 04:13.linux

Címkék

Téma: Linux bináris kompatibilitási mód bemenet jóváhagyási hiba

Kategória: core

Modul: kernel

Bejelentve: 2004-06-30

Közreműködők: Tim Robbins

Érintett verziók: az összes 4.x és 5.x kiadások

Javítva: 2004-06-30 17:31:44 UTC (RELENG_4)

2004-06-30 17:34:38 UTC (RELENG_5_2, 5.2.1-RELEASE-p9)

2004-06-30 17:33:59 UTC (RELENG_4_10, 4.10-RELEASE-p2)

2004-06-30 17:33:24 UTC (RELENG_4_9, 4.9-RELEASE-p11)

2004-06-30 17:32:24 UTC (RELENG_4_8, 4.8-RELEASE-p24)

CVE név: CAN-2004-0602

FreeBSD specifikus: IGENNéhány Linux rendszerhívás kezelésében levő programozási hiba lehetővé teszi, hogy memória területek lesznek hozzáférhetők megfelelő ellenőrzés nélkül. A hiba kihasználásával a helyi felhasználó rendszer pánikot okozhat.

Workaround: le kell tiltani a Linux kompatibilitást biztosító réteget, és meg kell akadályozni az ezt biztosító kernel modul újbóli betöltődését.

A hiba javítása: a megfelelő patch letöltése, alkalmazása, a kernel újrafordítása.

Bejelentés itt.

Kawasaki Z1000 + FreeBSD

Címkék

Kawasaki Z1000-es gépébe épített asztali számítógépet egy Ben névre hallgató motor megszállott. A számítógép FreeBSD-t futtat.Megbuherálta a csomagtartót, amelybe egy Shuttle SV24 Flex-ATX alaplapot épített. Az alaplapba 1GHz-es Pentium 3 Coppermine processzor és 256MB RAM került. Épített hozzá egy 40GB-os Seagate merevlemezt is, és az egészet összekötötte a motor elektromos rendszerével. Ehhez természetesen néhány elektromos alkatrészt be kellett szereznie.

Utána következett a FreeBSD 5.2.1 testreszabása. Meg kellett oldani, hogy a nem éppen hétköznapi körülmények között gyakori indítás, leállítás) is működjön az operációs rendszer.

Az egésszel mi célja volt? A gépbe került egy Brooktree alapú capture kártya, a bukósisakra pedig felkerült egy webkamera. A motoros rögzítette a motorozás képeit. Ezeket meg is lehet nézni itt.

Az őrült honlapja itt.

Dæmon News Ezine - 2004. június

Címkék

Megjelent a Dæmon News Ezine júniusi száma. A tartalomból:

- Ports. Mit tehetünk, ha a dolgok rosszra fordulnak

- ADSL router FreeBSD-hez MPD és PF felhasználásával

- A hónap a BSD tükrében

- Dæmon szemle: Building Firewalls with OpenBSD and PF, 2nd ed.- Blueprints: Watchdog Timers

- BSD Chop Shop: MAC address spoofing FreeBSD-n a netgraph felhasználásával

- A Dæmon szószólója: SIGALARM

Az ehavi ezine-t megtalálod itt.

Errata Branch-ek

Címkék

A FreeBSD 4.10 megjelenésével változások álltak be a FreeBSD branchelésében. A FreeBSD 4.10 az első Errata Branch, amely eddig megjelent.

A FreeBSD 4.10-ig bezárólag a megszokott eljárás az volt, hogy a ``Release Branch''-et megjelenés után átvette a Security Team és ``Security Branch'' lett belőle a CVS-ben. A felhasználók a cvsup(1) vagy cvs(1) programok segítségével felhasználva a Security Branch Tag-et frissíthették a forráskódjukat, hogy szinkronban legyenek azokkal a biztonsági javításokkal, amelyet a Security Team készített a kiadások között. Ebbe a branch-be csak a security jellegű frissítések kerültek be, a két kiadás közti egyéb fejlesztések viszont nem, így azoknak a felhasználóknak, akiknek a stabilitás a legfőbb szempontjuk, a Security Branch volt a legjobb választás.A továbbiakban az Errata Branch-ek fogják átvenni a Security Branch-ek helyét. Ez azt jelenti, hogy a bekerülő patchek skálája kibővül, és nem csak a Security Advisory-kban (SA) megjelenő javítások kerülnek beléjük, hanem például a helyi DoS bugokat javító foltok vagy az olyan bugfixek is, amelyek sok felhasználót érintenek. Ilyen bekerülő javítások lehetnek továbbá a kernel erőforrásokat érintő javítások, vagy például az eszköz-meghajtó programokat érintő javítások is.

Eddig az volt a megszokott eljárás, hogy azoknak a felhasználóknak, akiknek a bugfixekre volt szükségük, az aktív fejlesztői branch-re kellett frissíteniük (RELENG_4). Mostantól erre nincs szükség, tovább használhatják a korábbi branch elnevezési sémákat. Például a FreeBSD 4.10 Errata Branch-hez a RELENG_4_10-et.

A változásokról bővebben Ken Smith levelében.