A héten készített egy interjút a PCTechTalk magazin Martin Michlmayr-rel a Debian Projekt vezetőjével. Sokan szerették volna elolvasni magyarul, így megszületett a fordítás. Köszönjétek ishida nevű tagunknak, hogy lefordította...
Debian több erőt adott a felhasználóknak mint korábban bármikor - Martin Michlmayr, Debian Project vezető
Debian GNU/Linux-ot Ian Murdock indította el 1993-ban. Kezdetben egy kis Linux disztrónak szánták, amit hackerek fejlesztettek és tartottak karban. Most 2004-ben azonban egy hatalmas disztró, amely mögött a fejlesztők és felhasználók jól szervezett közössége áll. Jelenleg a Debian GNU/Linux az egyik legjobban karbantartott és teljes disztribúció - több mint 8700 csomaggal. Az egyik legjobb támogatási rendszer és az egyik legnagyobb online közösség teszi a Debian GNU/Linux-ot a 'Top Distro-k' tagjává. A jelenlegi vezető Martin Michlmayr, akit áprilisban választották újra a Debian Project vezetőjének. PCTechTalk Team feltehetett néhány kérdést Michlmayr úrnak: technobeast: Kicsoda Martin Michlmayr néhány szóban és mi a jelenlegi szerepe a Debianban?
Martin Michlmayr: Több szabad szoftver projectben is részt vettem az elmúlt több mint 10 évben és jelenleg én vagyok a Debian Project vezetője. Ez egy választott tisztség ami egy évre szól és nekem ez már a második évem. Ez a szerep két területet foglal magában. Az első a külső terület: én reprezentálom a Debiant a külvilág felé, pl. konferenciákra járok és cégekkel alakítok ki kapcsolatokat. A második szerep a belső amely magában foglalja a koordinációt, motívációt és a menedzsmentet a projecten belül. A Debianon végzett társadalmi munkámon kívül a Cambridge Egyetem PhD halgatója vagyok. A kutatási területem a minőségi irányítás a szabad szoftver projectekben, és a minőség javításán dolgozom az ilyen projectekben.
tb: Mióta használ számítógépet? És mikor volt az első kapcsolata a Linuxszal?
MM: Édesapám tanár és vett nekem egy PC-t mikor általános iskolába jártam. Meg akarta tanulni a PC működését, hogy a diákoknak is oktathassa. A PC-t inkább a testvérem és én használtuk. DOS-szal kezdtem és sok időt töltöttem játékokkal de később elkezdtem Pascaban programozni. Egy nap a testvérem megvett egy Linuxot 30 floppy lemezen és akkor megnéztem én is. Később megmutatta az internetet az egyetemen majd pár évvel később benne voltam az első szabad szofver projectemben. Nem emlékszem pontosan, hogy ez mikor történt, de biztosan több mint 10 évvel ezelőtt. Az első általam próbált disztró az SLS volt ami egy meglehetősen szörnyű rendszer, hamarosan le is cseréltem Slackware-re. Később elkezdtem Debiant és Slackwaret használni majd áttértem Red Hat-re aztán vissza Debianra.
tb: Mikor csatlakozott a Debianhoz?
MM: 2000-ben. Ahogy korábban említettem már használtam Debiant a 0.93R66 kiadás egész korai napjaiban (1995 körül), de később más Linux rendszerekre váltottam. Mikor visszatértem a Debianhoz, csatlakoztam több más szabad szoftver szervezethez, főleg a Linux International, ezért nem volt elég időm a közreműködésre, azonban 2000-ben végre több időm jutott a Debianra és elkezdhettem közreműködni a projecten. A Debian egy nagyon érdekes project számomra a mérete és az összetettsége miatt. Mindig végeztem koordinációs feladatokat azokban a projectekben amelyekben benne voltam, a Debiannak pedig nagyon sok koordinációra van szüksége. Elhatároztam hogy csatlakozom a projecthez és azóta nagyon sok területen veszek részt.
tb: Milyen módon változtatta meg a Debian a Linuxot?
MM: Debian jelentős mértékben járult hozzá a szabad szoftver közösséghez és a Linuxhoz az évek folyamán. Debian volt az első akinek megbízható csomagkezelő rendszere volt, majd később kiadta az első automatikus frissítő rendszert függőségi ellenőrzéssel (ez az APT és az apt-get). Általában a Debian egy jó kapcsolatként szerepel a felhasználók és a fejlesztők között. Részei vagyunk a Szabad Szoftver közösségnek és minden általunk végzett munka visszakerül a szoftver fejlesztőihez. Nagyszámú fejesztő húz hasznot abból, hogy a szoftvere bekerül a Debianba, mivel így sokkal több felhasználói visszajelzést kapnak és a szoftver automatikusan fordításra kerül számos architektúrán, ezért sok olyan bug is napvilágra kerül ami normális esetben nem.
tb: Ki a Linux tulajdonosa?
MM: A Linux, csakúgy mint a legtöbb Szabad Szofver termék nagyszámú egyén tulajdonában van. Bárki aki kóddal hozzájárult az tulajdonosa a szoftver egy részének. Ami az SCO állítását illeti, nem hiszem, hogy ennél több tulajdona. Ez a per viszont megmutatta annak a fontosságát, hogy követni kell, hogy a közreműködő kódok honnan jönnek. Ez egy szabvány szoftvermérnöki gyakorlat a változáskövető rendszer használata és apró változtatások végzése. Kis változtatásokkal és annak naplózásával, hogy ki végezte a változtatás, meglehetősen könnyű követni hogy egy adott kódrészlet honnan jött. Ez jó példája annak, hogy jó szoftvermérnöki technikák a jogból merítenek.
tb: Volt valaha összeütközése az SCO Group-pal?
MM: Nem, egyáltalán nem volt semmiféle kapcsolatunk az SCO-val. Nem is tudunk olyan Debian felhasználóról akivel az SCO kapcsolatba lépett volna. Figyelemmel kisérjük az per alakulását és beavatkozunk hogyha szükséges. Viszont ha valamit tenni kell, akkor az egész közösségnek össze kell fognia.
tb: Hová fog vezetni az SCO pere?
MM: Nehéz megjósolni, hogy hová fog vezetni, de azt hiszem sehová. A legtöbb általuk eddig bemutatott bizonyíték hiányos volt és a per jelenlegi állásából úgy tűnik, hogy nem fog történni semmi. Elég nehéz azonban előre megjósolni a tárgyalások kimenetelét, és én nem is vagyok jogász ezért valószínűleg nem is kellene egyáltalán beszélnem a témáról. Amit mondhatok az annyi, hogyha van a Linux kernelben olyan kód, amelynek nem kellene ott lennie, akkor a közösség biztosan meg fog tenni mindent, hogy eltávolítsák és lecseréljék azt a kódot.
tb: Lesz-e valaha kereskedelmi termék a Linux?
MM: Linux már mos is kereskedelmi termék több módon is. Sok cég termel profitot a Linuxból, főleg hardvergyártók és tanácsadó cégek. Egy hatalmas iparág épült a Linux és a Szabad Szoftverek köré. Feltételezem azonban, hogy a kérdése valójában arra vonatkozik, hogy a Linux valaha valakinek a tulajdonába kerül (azaz zárt lesz a kódja). Nem hiszem, hogy ez megtörténik, és nem tudom miért. A Szabad Szoftver fejlesztési modell jól működik mint ahogy ezt megmutatták az olyan sikeres projectek mint a Linux vagy az Apache. A Szabad Szoftver szépsége az, hogy használhatod és el is adhatod kereskedelmi célokra. Úgy gondolom, hogy még több módot kell találnunk arra, hogy a cégek még többet profitáljanak a Szabad Szoftvereken végzett munkájukból, mivel ha az ezen dolgozó emberek jobban vannak megfizetve, akkor még jobb lesz az eredmény.
tb: Debian-e a legnépszerűbb Linux disztró?
MM: Nincs sok adatunk a piaci megoszlásunkról, de a Debian nem a legnépszerűbb Linux terjesztés. Bizonyos piacokon nagyon népszerűek vagyunk, főleg a fejlesztők körében és a kiszolgáló gépek piacán. A Debian azonban nem eléggé könnyen használható ahhoz, hogy mindenkinek odaadhassuk...dolgozunk azon, hogy még használhatóbb legyen, de még eltart egy darabig, hogy eljussunk odáig. Kezdetnek egy teljesen új telepítőn dolgozunk a következő kiadásunkhoz ("Sarge"), melyet sokkal könnyebb használni mint a jelenlegi rendszert. Nincsenek azonban üzleti adataink a Debian felhasználásáról (a teljes rendszer letölthető az Interneten keresztül ezért elég nehéz jó adatokat kapni). Egy friss Netcraft felmérés azt mutatja, hogy Debian a leggyorsabban növekvő Linux terjesztés.
tb: A Debian legutolsó stabil verziója miért olyan elavult? És mi az elgondolás ezzel a számos terjesztéssel? Van-e valami célja stabilnak nevezni egy elavult verziót és a használhatót instabil/teszt-nek (unstable/testing)?
MM: Debiannak tradicionálisan lassú a kiadási ciklusa. Az egyik ok, hogy Debiant gyakran kiszolgálókon használnak. Amint egyre elterjedtebb lesz asztali környezetben, ez a kiadási ciklus nem lesz többé megfelelő. Tudunk erről és dolgozunk azon, hogy megvalósítsunk egy gyorsabb kiadási ciklust, amely kielégíti a kiszolgáló és az asztali felhasználók igényeit is. Egy másik oka annak, hogy a Debiannak gyakran lassú a kiadása az, hogy a rendszer igen nagy. Több mint 10000 csomagunk van és 11 architektúrát támogatunk. De dolgozunk a megoldáson amellyel felgyorsulna a kiadási ciklus. Ennek során eltávolodunk a szolgáltatás alapúról a határidő alapú kiadás felé. Ez biztosítani fogja a megjósolható kiadási időpontokat.
tb: Hivatalosan hány fejlesztő dolgozik a Debianon?
MM: Debiannak jelenleg kb. 1000 hivatalos fejlesztője van, ezen kívül 200 közreműködő mint pl. a fordítók. Elég jelentősen növekedtünk az elmúlt néhány évben több módon is. Számos új architektúra támogatunk mint pl. a MIPS, a Debian csomagok száma megduplázódott, a fejlesztők és a közreműködők száma folyamatosan nő. Akadnak persze problémáink emiatt a növekedés miatt, mivel egyes területek nem igazán jól méretezettek, de szerencsére az egész rendszer elég jól működik a nagyszerű infrastruktúránknak köszönhetően.
tb: Megváltozott-e a Debian eképzelése az OS-el kapcsolatban az indulás óta?
MM: Nem hinném, hogy drasztikusan megváltozott volna az elképzelésünk azzal kapcsolatban, hogy egy operációs rendszer milyen legyen. Alapvetően növekményes változtatásokat végzünk, hogy egy megbízható platformot biztosítsunk amely találkozik a felhasználóinak igényeivel. Magától értetődően voltak innovatív elemek, mint pl. a korábban említett automatikus frissítő rendszer mellyel sokkal könnyebb a rendszer frissítése. Az operációs rendszer maga ugyan az maradt, és a Linux kernelből és számos GNU eszközből álló magra épül. Egyik érdekes aspektusa a Debiannak a nyílt fejlesztése és a testreszabhatósága. Nagyszámú rendszer alapja a Debianra a megfelelő igényre testre szabva. Például számos ország választotta a Debiant a rendszerének és átalakította az igényeinek megfelelően (leggyakrabban a nyelvi igényeknek). Így a Debian sokkal több lehetőséget adott a felhasználóknak mint azelőtt volt. Bizonyos értelemben mondhatjuk azt, hogy megváltozott a OS-el kapcsolatos elképzelés mivel az emberek nagyobb rugalmasságot és lehetőséget akarnak, hogy az igényeiknek mefelelően alakíthassák a rendszert.
tb: Hogyan változik a Debian a jövőben?
MM: Több változtatáson is dolgozunk. Van számos al-project a Debianon belül, hogy jobbá tegyük a rendszert egy adott területen. Van egy Desktop projectünk, amelynek célja a számos desktop jobb integrációja és az, hogy jobb használhatóságot biztosítson. A Debian-NP project azon dolgozik, hogy kiterjessze a Debiant a non-profit szektorba, mivel nagyszámú non-profit szervezet tudna hasznosítani egy az ő szükségleteikre tervezett rendszert. Általában Debian folytatja a növekedését, és továbbra is számos platformot fogunk támogatni. Dolgozunk az alapvető eszközeink fejlesztésén mint pl. a dpkg (a csomag karbantartó rendszerünk) és az apt (a frissítő rendszerünk).
tb: Volt valami ami nem tetszett a Linuxban a kezdetekkor?
MM: Nem hiszem, hogy valamit igazán utáltam volna. Természetesen mikor elkezdtem Linuxot használni eltartott egy darabig amíg hozzászoktam, mivel nem használtam azelőtt Unixot. Visszatérve, mikor elkezdtem akkor elég kevés alkalmazás volt és a rendszer nem volt valami használható... azonban ez az évek során természetesen megváltozott. Az egyik dolog amit igazán szeretek a Linuxban illetve az egész Unix filozófiában az, hogy bármit megvalósíthatsz a szükségletednek megfelelően. Az én Linux desktopom teljesen másképp néz ki mint más Linux desktop és ez igaz sok Linux felhasználóra. Ez azt jelenti, hogy a Linux megadja annak a lehetőségét, hogy a környezetedet az igényeid szerint alakítsd. Ez persze megnövelte a hatékonyságomat.
tb: Milyen tapasztalatai vannak más rendszerekkel, legyen az Linux, UNIX, Win, Mac, stb.?
MM: NEXTSTEP-et használtam egy darabig mielőtt Linuxra váltottam és mindig is hatással volt rám a rendszer felhasználó-barátsága. Sikerült nekik egy teljesen láthatatlan, stabil Unix mag köré egy gyönyörű és használható grafikus felületet készíteniük. MacOS X, amely a tulajdonságait a NEXTSTEP-től örökölte, ezt még tovább vitte. Azt hiszem a Linuxnak még sok tanulnivalója van -- feltétlenül el kell készítenünk a saját grafikus felületünket, mint a GNOME vagy a KDE, amely sokkal felhasználó-barátabb és jobban van integrálva a rendszerbe. Már évek óta nem használtam Windowst, így nem tudok róla mit mondani. UNIX-szal kapcsolatban pedig azt hiszem, hogy a Linux lassan teljesen leváltja... a Linux közösségnek egy emberként kell azon dolgoznia, hogy elkerülje az olyan feldarabolódást mint ami a UNIX-szal történt.
tb: Van-e valós Windows - Linux összehasonlítás - népszerűség, könnyű használhatóság, stb...?
MM: Sok összehasolítás létezik, de sajnos a legtöbbjük eléggé elfogult valamilyen módon. Egyszer láttam egy jó tanulmányt, amely a Window és az egyik Linux felület (KDE vagy GNOME) használhatóságát hasonlította össze. Ez durván egyenlőre jött ki, mindkettőnek megvolt a maga előnye és hátránya, azonban a tanulmányban használt Linux felület használhatósága azóta sokat fejlődött, így a teszt eredmény ma más lenne. Népszerűség tekintetében elég nehéz jó számokat kapni a Linux piaci részesedéséről, mivel a teljes operációs rendszer letölthető az internetről. Egyébként is nem hiszem, hogy a rendszerek összehasonlítgatásával kellene tölteni az időnket, ehelyett inkább a Linux jobbátételére kellene koncentrálni. Sok esetben ez azt jelenti, hogy nem azt kell követni amit a Windows csinál. GNOME 2.6-ban nemrégiben történt néhány változás amellyel eltávolodott bizonyos Windowsos mintáktól azért, hogy javítsák a használhatóságot. Be kell olvasztanunk minden jó ötletet függetlenül attól, hogy honnan jöttek, és fejlesztenünk kell magunkat.
tb: Olvastam egy cikket amelynek a címe "Linuxnak fogynia kell". A szerző azt állította, hogy a Linux kezd igazán megdagadni és lassabban fut egy régebbi hardveren mint egy Windows XP. Ez nyugtalaníthatja az újoncokat - véleménye ezzel kapcsolatban?
MM: Oh, egyetértek ezzel bizonyos mértékig. A Linux egyik előnye mindig is az volt, hogy jól működött régebbi gépeken is. Valójában sok felhasználó azért vált Linuxra, mert nem engedheti meg magának az új rendszert amire szüksége lenne a Win XP futtatásához. A Linux még használhatóbbá tételével és grafikus felhasználói felület létrehozásával azonban a hardver szükséglet túlságosan megnőtt. Szerencsére a fejlesztők észrevették ezt a problémát és dolgoznak azon, hogy a felület sokkal könnyedebb legyen. Tehát a fejlesztők dolgoznak a Linux "fogyasztásán".
tb: És mi a megfelelő mód a kezdéshez egy Windowsról jött új felhasználó számára? Megfelelő-e a Debian egy kezdőnek, illetve milyen ablakkezelőt ajánlana neki?
MM: Az egyetlen tanács amit adni tudok azoknak az embereknek akiket érdekel a Linuxra és a Debianra való áttérés az, hogy fedezzék fel és játszanak el a rendszerükkel. Az egyik legjobb dolog a Linuxban az, hogy egy hihetetlen szórakozás, ezért játszani kell vele, figyelni hogy mit kell felkinálnia a rendszernek, és ahogy működnek a dolgok. Én személyesen ion-t használok ablakkezelőnek de ezt nem igazán ajánlom az új felhasználóknak. Azt hiszem a GNOME a megfelelő környezet a kezdőknek, de megpróbálhatják a KDE-t is, hogy megtudják melyik tetszik jobban. Egyre több ember használja az Xfce-t... még egyszer, a Linux egyik legnagyobb erőssége az, hogy van választásod!
tb: Mi a véleménye milyen a Linux (Debian) piaci helyzete?
MM: Debian nagyon népszerű kiszolgáló környezetben és a fejlesztők körében. Mikor konferenciákra megyek mindig meglepődöm, hogy a Szabad Szoftver társadalom tagjai milyen nagy számban használnak Debiant. Ezen a két alapvető területen kívül a Debian nagyon könnyen alakítható bármilyen más célra is. Tény, hogy sok Debian alapú, speciális szükségletre készült rendszer létezik. Például KNOPPIX a legnépszerűbb Linux Live CD, és az is Debian alapú. A Debiant tehát mindenhol használják mivel könnyű kivenni belőle azokat a részeket amire szükség van és összeépíteni a saját rendszereddel.
tb: Egy rövid összehasonlítást a Linux és más *NIX versenytársak között - *BSD-k, MacOS, stb? Előnyök, megcélzott felhasználók, stb?
MM: Nem igazán ismerem a másik rendszereket eléggé ahhoz, hogy jó összehasonlítást adjak.
tb: Üzenete a Linux felhasználókhoz? És a Debian felhasználókhoz? És persze a Windows fehasználókhoz?
MM: Üzenetem a Linux és Debian felhasználókhoz az, hogy vegyenek részt ennek a csodálatos rendszernek a fejlesztésében. Együtt dolgozva a Linuxot és a Debiant még jobbá tudjuk tenni mint amilyenek most. Szükségünk van még több emberre akik aktívan közreműködnek a fejlesztésben, és nem kell feltétlenül programozónak lenniük. Szükség van még több tesztelőre, emberekre akik dokumentációt írnak, stb. Rengeteg feladat van amit el kell végezni... a Windows felhasználóknak pedig csak azt tudom tanácsolni, hogy próbálják ki a Linuxot és a Szabad Szoftvereket. A Szabad Szoftverek sokkal több szabadságot adnak mint a tulajdonba lévő levédett rendszerek, és ők is élvezni fogják ennek ez újonnan talált szabadságnak és rugalmasságnak az előnyeit.
tb: Végül még valami... bármi, amit elfelejtettem megkérdezni... bármi amit megosztana a PCTechTalk.com-mal és a közösségével... bármi amit még elmondana?
MM: Jelenleg a Debian következő kiadásának egy új telepítőjén dolgozunk és szeretném azt kérni a PCTechTalk.com olvasóitól, hogy teszteljék ezt az új telepítőt és a Sarge-t, és küldjék el a hibajelentéseket, hogy kijavíthassuk a hibákat. Több információ található ezzel kapcsolatban a http://www.debian.org/devel/debian-installer/ weboldalon. Köszönöm a segítséget abban, hogy a Debiant még jobb rendszerré tegyük.