Noha az IT ágazatok jelentős részében az agilis szervezeti működés mára alapvetőnek számít, az olyan szélsőségesen biztonságkritikus rendszerek fejlesztése, mint például az autókban szolgálatot teljesítő kormányoszlopoké, túlnyomórészt még mindig a jóval konzervatívabb, vízesés modellben zajlik. Ez nem meglepő, hiszen a "hagyományos"megközelítésben a tervezési, fejlesztési, tesztelési és gyártási folyamatok hosszú évtizedek alatt már jól bevált módon tarthatók szemmel. Mára ugyanakkor egy-egy új személyautó kezét a gyártók nem sok esetben engedik el miután az legördült a gyártósorról: az egyes modellekhez érkező új funkciók és szoftverfrissítések folyamatos és egyre gyorsabb fejlesztést, és persze tesztelést igényelnek.
Növekszik a fordulatszám
Hogy milyen gyorsan, azt jól mutatja a thyssenkrupp Project Lab csapatát életre hívó megrendelés: a vállalat egyik amerikai partnere, egy jövőbeli modelljébe szánt kormányrendszerének kifejlesztése során kéthetente (!) kéri különböző szoftverfunkció-változtatások és -inkremensek leszállítását. A szoftvercsomagoknak ráadásul olyan minőségben kell megérkezniük a kéthetes ciklusok végén a gyártókhoz, hogy azok ne csak tesztpályán, de közúton, városi körülmények között is tesztelhetők legyenek. A kihívást növeli, hogy a közutakon már nem csak magasan képzett tesztpilóták vezetik a még fejlesztés alatt álló prototípusokat, hanem átlagos tesztsofőrök.
A kéthetes időszak alatt ennek megfelelően szigorú biztonsági követelményeknek kell hogy megfelelővé váljon az adott szoftververzió. Mivel eddig egy-egy kiadásnál csak a tesztelés önmagában több hetet vett igénybe, a fejlesztésről nem is beszélve, a csapatnak komoly munkamennyiséget kell a 14 napba besűríteni.
Kulturális és technológiai újítások
Az ugyanakkor már a kezdeti időszakban látszik, hogy korántsem lehetetlen a küldetés, és hogy van tér az eddigi folyamatok hatékonyságának növelésére. Ehhez a megfelelő CI/CT (Continuous Integration / Continuous Testing) gyakorlatok, illetve az azokhoz szükséges csapaton belüli kompetenciák kiépítése elengedhetetlen.
A kitűzött új működésnek a Project Lab csapat alapvetően három alappillért határozott meg, kezdve a szoftver, illetve a tesztek fejlesztésének párhuzamosításával: fölösleges bevárni az adott szoftver vagy funkció elkészültét a tesztek elkészítésével, hiszen utóbbiak magához a funkcióhoz hasonlóan, gond nélkül elkészíthetők a megrendelőtől kapott követelmények alapján. A későbbiekben ráadásul ez a felállás szoftverfejlesztői oldalon is sok problémát előre megoldhat, hiszen az architekt és a tesztelő már előre egyeztetni tud, a potenciális félreértések nem a tényleges teszteléskor jönnek először felszínre.
A második sarokkő a szinte azonnali visszacsatolás egy-egy szoftverkomponens működéséről: a fejlesztőnek akár 30 percen belül információt kell kapnia az általa készített, a rendszerbe integrált komponensről. A harmadik sarkalatos pont pedig, hogy a csapat végül képes legyen SIL (Software-in-the-Loop) módszerekkel bizonyítani, hogy terméke elég biztonságos, hogy a közutakon is tesztelni lehessen.
Aszfalt helyett virtuális tesztpálya
Míg az első pont főként kulturális változást igényel, addig a második kettő már határozott technológiai fejlesztéseket követel meg - utóbbiak leglátványosabb eleme pedig egyértelműen a tesztautomatizáció gerincét képező, házon belül fejlesztett SIL tesztmegoldás, a tks Vehicle Simulator. A járműszimulátor eredetileg elsősorban demonstrációs célokra készült, amelyekkel a partnerek, megrendelők tudták tesztelni az egyes termékek viselkedését - a megoldás azonban egy komolyabb fejlesztést követően mostanra teljes mértékben a tesztkörnyezetbe integráltan működik, nagyságrendekkel felgyorsítva a tesztfolyamatokat.
Az automatizált szimuláció alternatíváját ugyanis a valós tesztpálya jelenti, ahova kivonulni, az autót előkészíteni, a megfelelő szenzorokkal felszerelni, a szükséges logolást beállítani, illetve a pályán ténylegesen eleget is vezetni a járművet, akár egy hetet is felölelhet. Ehhez képest a szimulátor egy éjszaka alatt lefuttatja a szükséges teszteket, a fizikai környezet és működés mellett a sofőrök tipikus viselkedését, reakcióidejét is figyelembe véve. Ez időben, és a biztonsági kockázatokat tekintve is hatalmas javulást jelent.
Persze a szimulátor bevezetése a tesztelésben nem jelent teljes búcsút a fizikai tesztpályától, a nagyobb szoftveres vagy akár mechanikai változtatásokat a csapat az aszfalton is kipróbálja, illetve ehhez kalibrálja a szimulációt is: ha sikerül a valóshoz elég közel álló eredményt kapni a szimulált környezetben, a későbbiekben is reprezentatívak lehetnek a szimulátorból kapott eredmények. A megoldásnak ráadásul már a második generációja is készül, a Matlab Simulinkben épített első kiadást egy piaci fizikai motorra épülő szimulátor egészíti ki , amely ráadásul nem csak számokon és grafikonokon keresztül számol be a kormányrendszerek teljesítményéről a különböző autókban, hanem a videojátékokhoz hasonló, grafikus megjelenítést is biztosít. Ennek köszönhetően míg az első verzió főként a hibainjektálásról szól, addig a második generációval már a felhasználói élmény előzetes felmérése, közlekedési helyzetek lejátszása is komoly szerepet kap majd.
Új kompetenciák, alapos tervezés
A technológiai átalakulás mellett a működési kultúra is komoly változásokon kell, hogy keresztülmenjen. Ennek egyik fő eleme, a projektmenedzsment oldalán a kiterjedt tervezés: hogy a kéthetes szállítási periódusok hosszú távon tarthatók legyenek, nem csak a következő 1-2 hét, de több mint egy hónapos időszak várható munkáját is pontosan ismernie kell a PM-eknek és mérnököknek - a tervezés ennek megfelelően akár az idő ötödét is kiteheti.
A Project Lab jelenleg mintegy húsz fős, a thyssenkrupp pedig folyamatosan keresi az új szakembereket, akik szívesen csatlakoznának az iparágban radikálisan új módszertani irányvonalat képviselő csapathoz. Az vállalat elsősorban olyan teszt- és szoftvermérnökök jelentkezését várja, akiket mozgatnak az olyan kihívások, mint egy-egy termék lehető legmagasabb minőségű leszállítása rövid idő alatt, és akikben megvan a potenciál, hogy a csapat tagjaként széleskörű mérnöki kompetenciákkal rendelkező szenior szakértőkké váljanak. Utóbbi szakembergárda kinevelése a cég egyik fő célja: olyan csapattagoké, akik a tesztek, illetve szoftverdizájn elkészítése mellett, ha kell, a kormány mögé is beülnek.
Ha szeretnél komplexen átlátni egy autóipari termékfejlesztést, csatlakozz a Project Labhoz Szoftver-vagy Tesztmérnökként!
[A thyssenkrupp megbízásából készített, fizetett anyag.]
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni