Javaslatok alternatív fűtésre

Offtopic

Sziasztok!

Családi ház fűtésére milyen alternatív (nem gáz) fűtési módszereket ismertek?

  • 16100 megtekintés

( psc | 2011. 03. 01., k – 10:32 )

cserépkálya, kandalló, vegyestüzelésű kazán, etc.

( derpianist | 2011. 03. 01., k – 10:32 )

Cserépkályha, központi fűtés esetleg a kettő kombinációja.

A kombinációval óvatosan, a cserépkályha nem kazán, nem bírja a folyamatos tüzelést. Normál használat mellett pedig 10, max 15 évente át kell rakatni.

Mikor átrakattuk az egyiket most nyáron, kiszámoltuk, egy teljesen alap 4x3x7-es (kicsi) kályha anyagára most 370000 Ft, erre jön még a munkadíj. A postolónak meg gondolom nem a rengeteg sok pénz miatt kell alternatív fűtési mód.

Én meghallgatnám a véleményeket a Jotul kályháról is.
A cserépkályha állítólag 2-3 óra alatt fűt fel, majd 10-12 óra alatt adja ki a meleget.

A Jotul kályha állítólag hasonló mennyiségű fával 10-12 órát működik (azaz fokozatosan adja le a meleget) a speciális kialakítása miatt (alulról beszívja a hideg levegőt, amit a felfűtött oldalfal mellett átengedve felül "kifúj") hasonlóan be tudja melegíteni a helységet - némi légkeveredést is biztosítva.

Mivel vasból van, kisebb az esély a rendeltetésszerű üzem melletti elhasználódásra. (ára ~3-400k HUF-tól)

Ennyit az elméletről. Valakinek gyakorlati tapasztalata is van esetleg? :-)

1) nem cserépkályha, de hasonlóan sokáig fűt, és hasonlóan költségtakarékos megoldás lehet.
ezért kérdeztem rá, hátha van valakinek tapasztalata. látom, neked nincsen.

2) így is lehet fogalmazni. cserébe a csőpatkóban elvezetett vízzel másik helységet tudok fűteni. A Jotul kályhára meg tudok serpenyőt tenni, és megsütni benne a rántottát. de ez sem volt kérdés :-)

Rám válaszoltál, azért kérdeztem vissza:)
Hőtehetetlensége szinte semmi nincs, a cserép- illetve a tömegkályháéval pont ellentétes koncepció, majdhogynem egy "vaskallandó" (addig fűt, amíg ég benne valami). Gyorsan távozik belőle a viszonylag meleg levegő. Tanultam őt is, de mi tagadás, ráhibáztál -

tapasztalatom, no az nincs vele.

De ha ezt hinted mindenhol, és a tapasztás már rég kihullott belőle és a cserép szétég, az kicsit drága mulatság. A korommal hőszigetelt cserép is az. Ezért én befogom a pofám:), és annyit írok/mondok, ami az "ökölszabály".

Sajnos az emberek többsége úgy működik, hogy "ha a Józsinak is kibírt 30 évet, nekem akkor 35-öt is ki fog".

Te tudod a legjobban, hogy vannak, akik 5 év alatt porrá tüzelik a kályhát, és vannak, akiknél a kéményben 20 éves, megkövesedett, bolygatatlan korom lapul, ami csak a jószerencse meg a lelkiismeretesen rakott kémény miatt nem gyulladt meg. És hogy vannak, akik csak akkor hívják a cserépkályhást (a fűtési idény közepén persze), amikor már a harmadik samott roggyan meg a tűztérben...

Amúgy véletlenül nem Gyurik vagytok mindketten?:)

Persze, tönkre lehet tenni mindent. Én is láttam már olyan frissen rakott kályhánkat (ne legyek nagyképű, én csak segédmunka voltam), amit úgy felrobbantottak, hogy a 4 függőleges oldala 4 felé dőlt, a közepe meg állt :)
De ha belerakod a jó minőségű samottanyagot a kellő mennyiségben, normális cserepet és vöröstéglát, vegyestüzelésűnél a beégőt még külön béleled, meg a usert is megtanítos tüzelni, akkor bírni szokták.
Egyébként egyikünk se Gyuri :)

teged nagyon atvertek, tobb dologgal is
egyreszt a cserepjalyhanak pont hogy a folyamatos tuzeles a jo, masreszt pedig az az anyagar amit irtal szerintem nagyon durva
en tavaly csinaltattam meg a kalyhaatrakas + harom radiator kombinaciot, a teljes muvelet, radiatorokkal, csovekkel, szivattyuval, kalyhaatrakassal, stb. volt kb. 300-350ezer, igaz a radiatorok hasznaltak voltak, es a kalyhahoz megvoltak a cserepek

es en imadom ezt a megoldast, folyamatos, lightos tuzelessel az egesz hazban kellemes ido van. elotte a kisszobaban, amit a cserepkalyha kb. fele futott orult meleg volt, a furdoben meg jeghideg, ott kulon kalyhat es/vagy hosugarzot hasznaltunk

szoval nagyon nagy pluszegy a kombinalt megoldasra, ennel olcsobban szerintem lehetetlen a futest megoldani

MOD: az atrakatastol meg nem kell rettegni, egy hetvege alatt megvan, nekem a patkobeepitesnel 65 ezerert csinalta meg a ket szaki, szoval ha 10 evente at kell rakatni, mar az is elhanyagolhato osszeg az eves futes koltsegehez kepest
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Ha normál cserépkályháról beszélünk, és nem valami vizes fűtőbetétes történetről, akkor nem a folyamatos tüzelés a jó. A cél az, hogy gyorsan felfűtsd, és utána lezárd.
Csak gondold végig. Ég folyamatosan a kis tüzed, folyamatos a légjárás a járatokban, és folyamatosan megy ki a füstgáz - és vele együtt valamennyi hő - a kéményen. Minél kisebb az égésnél keletkező hő, és minél melegebb már a kályhád, annál többet veszítesz. Emellett egy jó cserépkályhában van anyag bőven, kis tüzelgetéssel azt nehéz jól felfűteni.

ha a cel az extravagans ill. kulonleges / nagyon nagy meretu kalyha, az nyilvan baromi draga
nalam egy kb. atlagos meretu kalyhanal 65 volt a munkadij, a belekerulo anyag (samott tegla, agyag, racs) volt talan 25-30 korul, legyen mondjuk az egesz egy szazas
ezen kivul csak a cserep maradt, ami ugye nekem volt

ha ketszer ekkora kalyha kell, ott a munkadij es az anyag is kb. duplaja lesz, vagyis mar kapasbol ketszaz, plusz a cserep is duplaannyi mint a normal kalyhahoz, plane ha nem valami 'kommerszet', hanem kulonlegeset akarsz, szoval igy konnyen megugorja a felmillat...

szerencsere eleg jol be lehet loni az igenyeknek/anyagiaknak megfeleloen hogy kinek mi kell
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

"egy jó cserépkályhában van anyag bőven, kis tüzelgetéssel azt nehéz jól felfűteni."
pont errol van szo. ha nagyjabol folyamatosan van benne tuzelo, akkor nem kell felfuteni, mert mindig meleg, nincs ideje kihulni. ha mondjuk naponta egyszer futenek be, hiaba tolok bele akarmennyit az elejen, 10-12 ora mulva mar rendesen hulne ki, es futhetnem fel masnap ujra, amellett meg hideg is lenne a hazban

"A cél az, hogy gyorsan felfűtsd, és utána lezárd."
de a cserepkalyha, hiaba zarod le, nem fogja a meleget egy teljes napon at tartani

en azt szoktam, hogy begyujtas utan rendesen 'tolom neki', jo alaposan atmelegszik a kalyha, a rendszerben levo viz csinal egy teljes kort, igy mar az sem hideg, ezutan mar csak keves levegot adok neki, majdnem teljesen lezarva, jol megpakolom faval igy meg reggel is boven meleg, sot, parazs is van, igy be sem kell ujra gyujtani csak tenni ra, es eg tovabb, folyamatosan melegen tartva a kalyhat es a vizet is
igy a szivattyu is folyamatosan nyomja a vizet, ezert a radiatorok is kellemesen melegek
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

ugye nem mindegy,h "vízkörös" v "sima" cserépkályhára mondod. A "sima" cserépkályhát tudtommal túl is lehet fűteni, ezért nála nem egészséges, ha nagyon "megpúpozod", mert túlfűtés esetén tönkremegy (akár ki is nyílik)

A "vízkörös" más tészta, mert ott nem a teljes hőt veszi fel a kályha, hanem bizonyos hőmennyiséget el is viszel belőle, mégpedig folyamatosan, hiszen másik helységbe keringeted a vizet.

tulfutesrol meg nem hallottam, pedig szuleimnel is cserepkalyha volt gyerekkoromban, meg van tobb ismerosomnel is (ettol meg nem zarom ki hogy letezhet ilyen, mindenesetre az allat modon megpakolt, 1m tavolsagbol mar egeto kalyhat nem sikerult szetnyomni :D)

olyan volt mar nalam is, mikor 'felrobbant' a kalyha es ledobta a tetejet (nem szo szerint, de felnyomta annyira hogy utana mar ott is fustolt), de ez azert volt mert mint kiderult, balf@szul raktak meg a kalyhat es az egyik helyre nem raktak kormozonyilast ahova kellett volna, es eldugult a fustjarat. mi meg mikor megvettuk a hazat, nem azzal kezdtuk hogy szetszedettuk az egyebkent teljesen jo allapotu kalyhat, ami egyebkent igy is tok jol birta vagy masfel telen keresztul a gyurodest, mire ugy megtelt hogy feladta. volt aztan nagy orom... :D

-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Nem egészséges ha nagyon megdurrantod (forró már a csempe és még pakolod). Ettől felrobbanni nem fog, csak az élettartamát csökkentheted.
Felrobbanni akkor szokott, ha lezárod, amikor még égés van -> nem lesz elég oxigén -> CO képződik -> következő tüzelés előtt az ajtót kinyitod, beengeded az oxigént (parázs még van) -> robbanás

gyakorlatban meg nem probaltuk ki, elvileg elkepzelheto hogy a homersekletkulonbseg + gravitacio eleget segit, bar nalunk egy szintben van az egesz (pontosabban nincs lejjebb a kalyha, mint kazan), szoval vagy-vagy
mindenesetre 4-5 oranyi aramszunet szerencsere meg sosem volt nalunk, a legnagyobb nyari viharok idejen sem. ha megis ilyen tortenne, akkor megoldanam hogy ne legyen belole gond, ne tudjon tulsagosan felmelegedni
mindazonaltal ha rendesen be van indulva a kalyha, kozel sem kell 4-5 ora, 1-2 is boven sok. emiatt ha biztosra akarsz menni, akkor egy kicsi UPS a szivattyu melle (a vizvezetekszerelo ajanlotta is mikor osszerakta a cuccot, egyelore meg nincs)
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Ha ezt hiszed, a Te dolgod :)
De jobban jársz a gyors felfűtés + lezárással. Örökké semmi sem tartja meg a hőt, ez tény. Ha 24 órában kb. egyenletesen kell a fűtés, akkor napi 2x-i felfűtést kell csinálnod, mert kb. 12 órán keresztül nyomja a meleget. De ez akkor érdekes, ha otthon dolgozol, netán otthon van az asszony a gyerekkel. Dolgozó ember megúszhatja napi 1 felfűtéssel.

1.
"es a kalyhahoz megvoltak a cserepek" Pont ez a legdurvább tétel. Legalább néztél volna utána, vagy gondolkodtál volna egy picit, mielőtt vitába szállsz. Levezetem.
Egy teljesen alap kályhacsempe minimum 2e. 7x3x4-est számolom, semmi konvekció, semmi extra: 7x8x1(sima) + 7x4x1.5 (sarok) + (legalább)2x1(tisztító csempe+dugó felár) + 8x1.5(talapzat sima) + 4x2(talapzat sarok) + 8x2.5(fedlapos párkány) + 4x3(fedlapos párkánysarok) + 4 a tetejére + 1x3 füstcső = 130 egység. Ezt megszorzod 2000-rel... 260000Ft.
Nincs samottod, nincs téglád, nincsenek tűztér/hamuzó ajtók (ez maga 30-35e), csak cserép!

2.
Itt most azonnal tisztázni kellene, hogy pontosan miről vitatkozunk. Én a hagyományos, füstjáratos, nem (előregyártott) tűztérbetétes kályháról beszéltem. Millió más variáció létezik, feltételezem, hogy neked tűztérbetéted is lehet (bár anélkül is bírja az általad említett 10 évet.)

3.
"teged nagyon atvertek, tobb dologgal is" Lehet, hogy én vagyok a hülye. Ezért tart ott az ország, ahol, mert az ÉMI-nél és más független építőipari laborban oda nem illő dilettánsok dolgoznak. (Megnyugtatlak, otthagytam őket.) Mindenhol másutt meg polihisztorok.

eladok egy cserepkalyhat

szetszedve hever 4-5 eve a feszerben (futetlen, fedett hely)

barna csempek, samott, vasalat.

a kalyhat legalabb 3-szor atraktak elete soran, a tuzelesnel vacakul tuzeltek, a csempeken a katrany lathato foltot hagyott. Nem lehet foltillesztessel osszerakni, mert nem ugy raktak ossze regebben.

kalyharako mester szedte szet.

szerinted mennyi?

aztmondtak 30 ezret lehet erte elkerni. Annyiert hever tovabb a feszerben.

Ilyen tőlem ne kérdezz, fogalmam sincs. Én nem biztos, hogy látatlanban annyit adnék érte...
Az ügyedben inkább rá hallgatnék: http://hup.hu/user/4651 , ő a szaki. Működő cserépkályhát csak cserépkályhás tud rakni. Épületgépész, építész stb. nem.

Én maximum végignézem, ahogyan készül; hordom a homokot meg az agyagot, oszt' ennyi:)

A fűtetlen nem számít, az a rossz, ha nedvességet kap és hideget, mert akkor szétfagy.
Az ár függ attól, hogy:
- Milyen csempe (gyártó), mert a régi németek szinte örök életűek, de ha román, akkor kuka. Magyarok is jók voltak.
- A kátrány az nem az igazi. Ha nem nagy mértékű, akkor lemosás után felhasználhatod. De ha "átkátrányosodik", a mázat ledobja magáról.
- Hány darab csempe + párkány + sarok?
- Ha randák már a szélei a sokszori átrakástól, és nem lehet csiszolással rendbetenni, akkor lakóhelyiségbe már nem igazán felhasználható, max. ha sarokba kerül, a nem látható oldalakhoz.

Szóval akár reális is lehet a becslés, vagy nem :)

( ironcat | 2011. 03. 01., k – 13:29 )

- fa
- szén
- esetleg a kettő együtt: vegyestüzelésű kazán
- villany
- olaj
- ...

Kicsit komolyabban:
- Egy kalkulátor hőszivattyús megoldásra.
- Egy összehasonlítás
- +Google

-----
"Én vagyok a hülye, hogy leállok magával vitatkozni."

( treczker | 2011. 03. 01., k – 10:42 )

Sörkollektor - kellemest a hasznossal... :)

( Botond | 2011. 03. 01., k – 10:59 )

Újat építesz? Akkor próbálkozhatsz hőszivattyúval. A kertben köbö 100 nm-es területen 1m mélyre kell letenni a csöveket, azaz kell hozzá ennyi kert is.
A hőszivattyú akkor fűt jó hatásfokkal, ha a kimenő víz köbö 40 fokos, azaz nem árt a radiátorokból visszatérő ágat a padlóban jól megtekerni, vagy eleve padlófűtéssel kombinálni. Nappali áramról most 3.2 Ft körül jön ki egy MJ, azaz nagyjából soha nem fog megtérülni a beruházás, ha a gáz és az áram ára közti különbség nem változik. De nagyon valószínű, hogy a gáz ára gyorsabban fog nőni, mint az áramé. Ha éjszakai áramra lehetne valahogy kötni, és kombinálni gázfűtéssel, akkor viszont néhány év alatt behozhatja az árát.
Ha a hőszivattyú ki van zárva, akkor a bálás kazán a legolcsóbb. Van még adagoló is hozzá. De a tüzelő tárolásához, meg az adagolós kazánhoz is sok hely kell. Ha kevés a helyed, akkor nem árt egy rendes gázkazánt is betenni, és fával csak ritkábban fűteni.

ELMÜ-ÉMÁSZ esetében van GEO tarifa, ami olcsóbbá teszi a dolgot: http://www.aram.hu/geotarifa/index.html

Az el nem használt energia a legolcsóbb: szigetelni (majdnem) passzív ház szinten, plusz hőszivattyú. Ha ez nem oldható meg, akkor lehet nagyon jó COP értékkel rendelkező klímákat kapni (Daikin például), azok elég sokáig képesek költséghatékonyan fűteni.

( stefponthu | 2011. 03. 01., k – 11:12 )

Mi most építkezünk, és mivel olyan helyen lakunk, ahova a gázt túl drága lett volna bevezetni, mi is nekiálltunk alternatív megoldást keresni, és végül a pellet kazánnál kötöttünk ki. Sajnos még igazi tapasztalataink nincsenek vele, mivel most télen csak kb. 10 fokot fűtöttünk, hogy a burkoló dolgozhasson, és a ház még nincs egyáltalán beszigetelve. Így mondjuk drága volt, a leghidegebb időszakban elment vagy 4 zsák pellet is egy nap (15kg/zsák), és egy zsákot én 900Ft körül tudtam beszerezni. Meglátjuk a következő télen mit produkál. De azt mondják, hogy kb 20%-al olcsóbb vele fűteni, mint a gázkazánnal, ráadásul megújuló energiát használ, úgyhog valamiféle támogatást is lehet talán szerezni a telepítéséhez. Mi persze nem kaptunk, mert tavaly még olyan volt a pályázat, hogy max 130 nm-es lakóterületű ház esetében lehetett pályázni.

A pelletnek az a nagy hátránya, hogy túlkereslet van mind vételi mind előállítási oldalon. (azaz a fűrészüzemeknél előre le van foglalva a fa-hulladék kapacitás) Ezen okból kifolyólag az ára kb a fa tüzelő és gáz között helyezkedik el félúton - kvázi mesterségesen lebegtetve.

Ehhez hozzá kell tennem, hogy 90%-ban külföldre megy, legalábbis itt a nyugati határszélen. Kell hozzá egy jó száraz pince, és ha ömlesztve veszed, még olcsóbb.

Igazi előnye, hogy könnyen automatizálható, a rezsiköltsége erősen hasonlít a talaj-víz illetve a víz-víz hőszivattyúéra, csak nem kell tökölni a koncesszióval (jellemzően bányahatóság), és családi ház léptékben 500e-1m forinttal olcsóbban telepíthető. Jellemzően ennyi a talajszonda létesítési költsége is.

Egyébként a fa ára is a gáz árát követi, ilyesmin nem szoktunk már fennakadni. Helyettesítő termék mindkettő.

A hasonlóan drága egész konkrétan azt jelenti, hogy a hőszivattyús rendszer kb. 4-5 millió, a pellet kazánon rendszer pedig 900 ezer.
Ezzel a pellet kazánnal, ami nekem van, lehet szénnel és fával is fűteni, és már ki volt építve a radiátoros fűtési rendszer amikor kiderült, hogy nem lesz gázunk. A hőszivattyút pedig radiátorral üzemeltetni enyhén szólva sem az igazi.

( PajzsMan | 2011. 03. 01., k – 12:06 )

Szelenergia, napenergia?

Ha nekem kertes hazam lenne, biztos megprobalnek valami hibrid rendszert osszehozni.
Lehet, hogy tamogatast is lehet igenyelni az atalakitasra :-|

pl: http://www.gaiasolar.com/

Lakossági betáplálásnál tudtommal nem kapsz pénzt - cserébe a klímára elhasználhatod a visszatáplált energiát. Sajnos jelenleg magánszemélynek nincsen pályázati lehetőség korszerű "zöld" fűtés kiépítésére. Talán mintha kedvezményes hitellehetőséget láttam volna legutóbbis Lakáskultúra c. újságban. (~ 8-10% THM)

Tavaly körbejártam ezt a napelemes témát. Az jött ki, hogy 0% THM mellett a visszatáplálós rendszer durván 12-15 év alatt térül meg. 30%-os állami támogatással kicsit hamarabb. De ha hitelt kell fölvenni hozzá, vagy azt a pénzt be tudom tenni valahova reálkamatra, akkor nem térül meg soha. Egyelőre nagyon drágák a napelemek.

A legnagyobb baj ráadásul az, hogy egy elem élettartama ~20 év. Mire megtérül, arra újra deficitbe kell verned magad. Ott alternatíva, ahol nincs kiépített hálózat.

A szélkerekeket viszont méltánytalanul keveset emlegetik, pedig azokat már komolyan számításba lehet venni.

( Stranger | 2011. 03. 01., k – 12:36 )

Hagyomanyos futesi rendszerez mindenkepp vegyestuzelesu kazan, melle hotarolo!

Ha most epitenek falfutes + padlofutes + hotarolo! :D

( bunya | 2011. 03. 01., k – 13:43 )

ha van medence akkor napkollektor + meretes tarolo + valami. (pellet/vegyestuzelesu/kondenzacios gazkazan)

( egeresz | 2011. 03. 01., k – 13:51 )

mit ismerek?

egyszeru gazcirko: 75% hatasfok
villanykalyha: 100% hatasfok
kondenzacios turbocirko (gaz): 90% hatasfok
szimpla vaskalyha: 30% hatasfok
cserepkalyha: 40% hatasfok
uvegajtos-betetes-vizkorbe kotheto cserepkelyha: 60%-70% hatasfok
nyilt (ajto nelkuli) nagyhuzatu kandallo: 0.1%-0.2% hatasfok

egy eve szamoltam ki, akkor (hatasfokokat is figyelembeveve, es feltetelezve, hogy a futestechnikara fel misi alatt akarok kolteni) fa, gaz, ejjeli villany jott ki. A hoszivattyus megoldasok roppant telepitesi koltsegesek.

a cserepkalyha zsenialis futesi eszkoz, ha a kompetitor a nyilttuzu kandallo. Kulonben nem.

kelloen bonyolult es finom eszkozzel fa es szen tuzelessel is lehet igen jo hatasfokkal, automatizalva, egesz napokra futeni. Ezek nagyon draga kazanok. Altalaban egy fa/szen kazanhoz gravitacios mukodesre (is) kepes radiatorrendszer kell, ammi mukodik szivattyu nelkul is. Kulonben aramszunet eseten tonkremegy/kilukad a kazan tulfutes miatt. A gazkazannak nagyon kicsi a hokapacitasa, az aramszunetnel azonnal kialszik, nem melegszik tul, emiatt terjedt el gazkazannal a szivattyu ("cirko").

A fa/szen/pellet kazanok azok torodesigenyesek. Taplalni kell. A sima fa/szen kandallokat naponta 3-szor is, az ujabb adagolos cuccokat par naponta.

Osszegzes.

Ha epitesi/tervezesi szakaszban a futesi koltsegen szeretnel sporolni ugy, hogy az ne a komfort rovasara menjen, akkor szigetelj. Falat, padlot, fodemet, ablakot.

az egesz haz arahoz kepest a B30 falazotegla kontra 38cm ytong arkulonbsege kicsi, a hoszigetelesi kepesseguk koztt oriasi elteres van. Hasonloan, tervezesnel a 10 centi vasbeton padlolemez ala 30 cm ytong berakasa teljes feluleten (vagy 10 centi kemenyebb polisztirol) nem olyan sok. (utolg nagy munka). A felso fodem fole huzni egy 30 centis uveggyapot/kozetgyapot reteget megint nem olyen rettenetes koltseg, ha eppen epul a haz. Utolag mar maceras.

tehat mindegy mivel futesz ;)

Akassz egy hőmérőt a kémény tetejére, aztán egész jól mérhető. Életciklus elején tud 65-75%-kot, ha 50 alatt van, akkor át kell rakatni.
Szerintem számít, hogy vminek x a hatásfoka, vagy 2x. Én nem olvastam olyant, hogy "ha jól van megépítve az a cserépkályha akkor lesz 60-70%".

hmmm. kandallóról eddig csak azt hallottam, hogy szép, de cserébe kevésbé fűt (persze, vannak olyan spec kandallóbeték amik zárt rendszerré varázsolják a kandallót - és kívülről lélegeznek - de ezek hasonlóan drágák). A vízteres kandallókat se hozzuk most ide kérem. Azaz, a nyílt kandalló nem egy súlycsoport a cserépkályhával.

+1
Sok-sok:)
Az ellenáramú hőcserélő ráadásul igen jól működik, túlnyomásos rendszer esetében pedig sokkal kevesebb por áramlik a házba/lakásba. Nem utolsó sorban meg leveszi az ember "válláról" a szellőztetés feladatát (általában nagyon keveset szellőztetünk, pláne télen.) Ablakzugban, sarkokban megjelenő vizesedés (penész) ellen is hatásos. A rezsijük olyan 10-15e Ft/év, plusz a szűrőcsere ill. a csőtakarítás, de simán megéri a megtakarított fűtési(és hűtési) energiát is szem előtt tartva.

Ha családi házas környezetről van szó, a beszíváshoz egy talajkollektor rakva (30 méter cső) lehet fokozni a nyári hűtőhatást.

( ha1dfo | 2011. 03. 01., k – 13:53 )

Még jópár éve olvastam az újságban, hogy (talán Lébényben?) gyártanak olyan kazánt, ami simán üzemel faforgácsról, kukoricacsutkáról, meg mindenféle többé-kevésbé éghető faluhelyen előforduló dolgokról. Ha olyan környezetben vagy, lehet érdemes lenne rákeresni. Sajnos céget/típust nem tudok fejből.

--
"A herceg én vagyok."

( fezo | 2011. 03. 01., k – 14:17 )

Fureszpor(pellet). Ha a kozelben van furesztelep akkor bizonyara olcson (ingyen) lehet fureszport szerezni. Az alibaba.com-on eleg olcson lehet vasarolni pelletgepet is ha sajat magad akarod a pelletet gyartani. Ha jol tudom akkor vannak olyan kazanok is amelyek sima fureszporral mukodnek.

--
FeZo

Kazantol fugg. Vannak igenyes kazanok es vannak igenytelenek is, amiben mindent lehet tuzelni gumiabroncstol szaraz loganeig.
A masik dolog a pellet szigoru parametereivel kapcsolatban a marketingduma. Miert ne keressen a kazangyarto tobbet ha a kuncsaft csak az o pelletjet tuzeli?

--
FeZo

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Nagy piros figyelmeztetés annak aki ráizgulna...
Az alibaba.com a 40 rabló tanyája. Gyakorlatilag olyan cuccok extrém olcsó tárhelye ami nagyon vágyott nyugaton. Csak nagy tételben rendelhetsz, és eltűnnek a lóvéval. Nekem is tetszett már meg ott néhány dolog, csak körbeolvasgattam mielőtt ráizgultam volna. Nagy csalódás sajnos, mert az összes zöld kütyü lelőhelye :-(

A Wikipédiából
"Az Alibaba.coma világ legnagyobb online viszonteladói oldal, legnagyobb irodája a kínai Hangzhouban van. 1999-ben alapította Jack Ma, 2009. március 31.-ére több mint 40 millió regisztrált felhasználója volt, 5 virtuális eladói platformja, 240 országra terjed ki kereskedelmi hatásköre.
2007. július 31.-én az alibaba.com bejelentette tervét a Hong Kongi Értéktőzsdén, a cég 7.8 milliárd hongkongi dollárt remél. A második legnagyobb e-kereskedelmi oldal a Google után."

Akkora a ceg, hogy az lenne a furcsa ha nem lennenek csalok. Meg weboldalt is csinaltak nekik http://alibabascam.com/
de gondolom nem hasznalnak 40 millioan ha csak atveres lenne az egesz. Most volt nemreg egy hir rola hogy benne volt egy nagy csalasi hullamba meg belso dolgozok is. Vezetot is csereltek.

( answ | 2011. 03. 01., k – 14:26 )

Na erre én is kíváncsi vagyok! Főleg arra, hogy létezik-e olyan rendszer ami legálisan beszerzett anyagból olcsóbban fűt mint a gáz.

Mert én számolgattam 1-2 éve és nem találtam olyan rendszert, ami akár 10 év alatt megtérült volna.. Az más hogy valaki szennyezett szénnel, fával, hulladékkal fűt amit valahonnan "szerzett", mert az ugye ingyen || olcsón van. De ha valaki megveszi őket rendes áron telepen: legyen az fa, pellet vagy szén, akkor gyakorlatilag sosem térül meg a vállalkozása, még akkor sem ha olyan ütemben emelik a gáz árát mint most.

Ráadásul ez nem csak számolás, hanem részben tapasztalat is.
Kutyáinknak van egy kisebb "kutyaházuk", ami valójában egy régi kis téglaház a telken. A házba nincs a gáz bevezetve, ezért egy cserépkályhával fűtöttük, amit minden este megraktunk amikor hideg volt. Ez nem egyenletesen fűtötte be (időben) a házat, egyszer nagyon melegük volt, egyszer pedig hűvösebb. Két évig ez a rendszer volt, mikor is én leváltottam ezt termosztátos elekromos fűtésre, ami csak akkor indul ha 24 fok alá megy a hőmérséklet. Külön mérőt raktam a rendszerre és a tél végén kijött, hogy több mint 20%-ot spóroltunk a fűtéssel, ami mellett sokkal kényelmesebbek voltunk, a kutyáknak is mindig egyenletes klímájuk volt. Ebbe ráadásul nem számoltam bele, hogy 50-60e Ft volt a cserépkályha építése a helységbe.

Szóval kíváncsi vagyok, hogy valaki tényleg kiszámolta-e, tapasztalta-e hogy jobban ki tud jönni mint a gáz fűtés..

2 db 500 W-os egyszerű elektromos hősugárzót a Baumaxból (valami fagymentesítőnek adták el).
2e Ft-nál nem volt több darabja, ha jól emlékszem.

Az épületen belül van egy 1 köbméteres ól, abban van két kutya.
A ház maga sincs néhány köbméternél több (a legnagyobb dolog a cserépkályha benne), ugyanis ez egy szerszám tároló volt.

Az ólban van egy hőmérő, ami mindig 20-27 fok közötti hőmérsékletet mér ezzel a felállással.
A mért adatok alapján van amikor egyik hősugárzó sem megy.

SZERK:
Egyébként azért kellett kettő, mert 1-el időnként már nem bírta mikor kint nagyon mínusz volt. Ráadásul egyszer bedöglött és nagyon lement a hőmérséklet, így a második most a biztonság miatt is van. Gondolkoztam azon, hogy veszek egy távoli hőmérséklet lekérdezőt és jelzőt, de olcsóbb volt végül egy második fűtőtest beépítése.

( hza | 2011. 03. 01., k – 14:47 )

A legolcsóbb automatizált fűtési mód a pellet. Vehetsz hozzá tartályt és adagolócsigát is, így akár elég évente egyszer kihamuzni, feltéve, ha jó minőségű pelletet vásárolsz.

Ha ilyen irányban érdeklődsz, tudok egy céget ajánlani, akik szilikátleválasztással készítik a tüzelőanyagot.

( arpi_esp v | 2011. 03. 01., k – 15:22 )

teliesitett legkondi, ami futeni is tud. ilyenkor nem az aramot futi el direktbe, mint egy elektromos futotest, hanem kintrol szivja el a hoenergiat (akkor is ha -10 van), es csak a hoszovattyu (kompresszor) fogyaszt aramot.

azt mondjuk ki kene szamolni olcsobb-e mint a gaz, es mennyivel, nem kovetem ennyire az arvaltozasokat. volt amikro olcsobb volt, de nem sokkal. visoznt nyaron huteni tud, az se hatrany :)

A'rpi

Sajnos ezekre (ti. levegő-levegő hőszivattyú) nem jár a geotarifa, valamint nagy hidegben komoly az eljegesedés veszélye, ezért nem igazán járható út. Az eljegesedés miatt erősen túl kell méretezni a teljesítményt, mert nagy hidegben csak szakaszosan üzemeltethető (hőszivattyúz, aztán jégtelenít, aztán újra hőszivattyúz..) Nem mellesleg az átlag COP sem túl jó.

Jegesedés ellen láttam valami trükkös kültéri egységet. Sajnos nem tudom megmondani, melyik újságban. Valami nagyobb épület mellett álltak ki a földből, és úgy néztek ki, mint a ferdén elvágott tojások. Persze nem tudni, hogy hogyan működnek olyan időben, amikor a fákon is éppen fagy le a zúzmara.

A mai Demokratának van egy Zöld jövő c. melléklete. Ezen a héten pont az alternatív fűtéssel foglalkoznak. Abban van egy apró fénykép, amelyiken van ahhoz hasonló, amit valahol máshol láttam. Ez nem annyira dizájnos, de ennek is enyhén lefelé néznek a ventillátor rácsai.
Ha nem akarod megvenni, egy nagyobb újságosnál, vagy benzinkútnál belelapozhatsz az újságba.

Amúgy ott nincs jegesedés, ahol áramlik a levegő, mert a huzat elpárologtatja a zúzmarát. Ott indul meg a jegesedés, ahol a felület már hideg, de nem járja körbe a légáram. Gondolom trükkös geometriával és jó anyagválasztással meg lehet oldani, hogy ne legyenek ilyen felületek. Vagy ha mégis vannak, akkor se alakuljon ki pozitív visszacsatolás (azaz a meginduló jegesedés ne csökkentse tovább a légáramot).

Nekem ilyen tipusu klimam van, -7 fok alatt dramaian csokken a hatekonysaga. Termeszetesen van neki nagyobb testvere, aminel -22 fokig siman tudsz futeni es az meg melegvizet is eloallitja neked.
Termeszetesen kotelezo a 3 fazisu elektromos ellatas, gyari eloiras szerint 25A terhelhetoseg fazisonkent. Egy komplett hazat ezzel futeni kicsit veszelyesnek mondanam, kiegeszitonek mar lehet, vagy azon atmeneti idoszak amikor mar estenkent futeni kell nappal meg folosleges.
Mitsubishi es Daikin muszereit erdemes megnezni. Termeszetesen mind jo draga, 1.5 mill korul vannak induloban + egyeb koltsegek.

A COp valóban visszaesik, ha nem nagyon van mit hűteni a külvilágon (levegő-levegő hőszivattyú esete), azonban egy teljes fűtési idényben arányaiban ezek a napok vannak kevesebben, ergo amit a többi időszakban megspórolsz, ebben az időszakban elfűtheted - pl. elektromos fűtéssel is akár - a teljes szezonra nézve - megfelelően szigetelt, alacsony energiaigényű épület esetén - lesz megtakarításod a gázhoz képest.
Daikin +1 - drága, de jó. Ha "csak" klíma kell, akkor is nagyon top-on vannak.

"...azonban egy teljes fűtési idényben arányaiban ezek a napok vannak kevesebben"
Ezt a hőszivattyú gyártók hangsúlyozzák, s valóban van némi alapja. De ha belegondolsz, még ma is (március 1.-én...) úgy alakul a napi hőmérséklet, hogy éjjel (mikor otthon vagy) egész komoly fagyok vannak.
Kicsit továbbgondolva rájöhetünk, hogy ha nappal van 5C (~10C hőfokhidat kell kifűteni mondjuk 4 körüli jósági fokkal) éjjel meg -5C (~20C különbséget hidalunk át 2,5-tel), akkor nem is olyan könnyen elhanyagolható ez a meteorológiai jelenség.

( k_oxi | 2011. 03. 01., k – 17:03 )

Csatlakozom Botond (http://hup.hu/node/99939#comment-1233203) véleményéhez.
Ha új a ház, és megvan a feltétele azaz van elegendö kertfelület akkor vizszintes vezetésü csövekkel, ha nincs elegendő kert, akkor függölegesre fúrt és elhelyezett rendszer (+ höszivattyú+padlófütés)

Ha olcsó rásegités, kell akkor "sörkollektor"

Az energia ára (pontosabban a szénhidrogének ára) olyan mértékben szabadult el (ráadásul kis hazánk abszolut függö) hogy a normálisabb emberben ennek kiváltása a legfontosabb. -szerintem országos szinten is az-
A villamos energát "tisztának" mondjuk mert mindenki otthonában az. De mennyi bükkábrányi lignitet égetnek el a mátrai eröműben az senkit nem érdekel. (szerencsére ebböl van még sok)

A geotermikus energia "folyamatosan" pótlódik csak a hőszivattyú áramfogyasztását kell fizetni ( ezeket a szivattyúkat a COP jellemzi ez annál jobb minél nagyobb -jellemző értékek :2.00 - 5.5)

Természetesen mindezt megelőzi egy alapos házszigetelés.

Aztán az más kérdés milyen energiával mégy dolgozni, vagy az élelmiszerhez mennyi energia kell.

*-------------------------------*
* Ami nem öl meg, az erősít..*
*-------------------------------*

( p2pking | 2011. 03. 01., k – 17:49 )

Tarsulnek azokhoz, akik a kvazi hibrid rendszert javasoljak, egy kis vezerlessel.
Egy igenytelen vegyestuzelesu kazan, es tartaleknak egy jofele kondezacios gazkazan.

Vegyestuzelesu kazanbol, pl. viadrus nagyon kis handy, vegtelenul igenytelen es ehhez merten jo hatasfoku is. Gumicsizmatol fureszporig mindennel lehet etetni.

Erdemes egy radiatoros rendszer, es a visszaterot meg egy padlo v fal futesben is megjaratni. Nem kotelezo gravitacios rendszert epiteni, mivel viccesen dragabb mint a keringetos, ellenben nem art beszerezni egy kozepes UPSt ami kimaradaskor egy ideig elhajtja meg a keringetest, ekkor van idod lefojtani a kazant es az tud hulni is. Viadrusnal nem kell egyebkent felni, nyomason uzemeltetve 130 fok vizho korul sincs semmi baja, mivel ontottvas es nem lemez kazan.

Ha erdekel, akkor egy futesi idenyben 100k HUF egy 2 emeletest ~180nm csaladi haz futese 25-28 fok nappali 22 koruli ejszakai homerseklettel.
Termeszetesen ehhez hozzatartozik, hogy ahol es amit lehet futoanyagot egyeb forrasbol is be kell szerezni. Ruhaboltok, muszaki boltok, nagyon tudnak orulni, ha elhozod a csomagoloanyag hulladekukat, ok ingyen adjak, csereben nem kell fizetniuk a k. draga hulladek elszallitasat es emelett meg a szemettelepet, kornyezetet is kimeled nemileg.

( kajla17 | 2011. 03. 01., k – 18:00 )

egyszerű a megoldás! Veszel több számítógépet, kicseréled bennük a hűtőt valami erősre aztán feltuningolod a gépeket majd mehet a 100%-os terhelés :D fűtés gond kipipálva :D

Nem akartam megszólalni eddig, mert nem szeretném, ha más is jól járna, de most, hogy lelőtted a lényeget, már megírhatom.
Igen hatékony fűtési rendszer érhető el a google/facebook/írd be a kedvenc hype-odat cégek segítségével.
HOWTO: vegyél egy legalább 1500 nm beépíthetőségű földterületet (az sem gond, ha a felszíni beépíthetőség ennél jóval kisebb, akkor a föld alá építesz), majd emelj rá egy tetszőleges szintszámú géptermet.
Vezess be áramot, és húzz be optikát a nagyobb szolgáltatóktól, majd add ki az egészet a fenti cégeknek gépterem címszóval.
Télen a termelt hőt x közeli háztartásnak eladhatod, mint fűtés, melegvíz, nyáron pedig megfelelő pufferekkel x*10 háztartásnak használati melegvíz készítésre értékesítheted.
Előnye, hogy mind a google-től, mind a háztartásoktól pénzt kapsz, így a megtérülése igen gyors. Ha pedig mellé építed a saját házad, úgy fűthetsz, hogy neked fizetnek érte, nem pedig fordítva.

:)

suckIT szopás minden nap! UCEPROTECT: ezek buzik

Muad'Dib is átadná a vizét neked, te miért fosztanád meg a saját energiádtól a népet?
Az elképzelés jó, de szerintem a krematórium energiát fogyaszt, és nem termel. A keletkező hulladékhő persze hasznosabban is "elmehetne", de nem tűnik akkora biznisznek.

suckIT szopás minden nap! UCEPROTECT: ezek buzik

( Caro | 2011. 03. 01., k – 19:16 )

Javaslom a Paksra költözést és a távfűtést :)
(a kettőt persze együtt)

( gabrielakos v | 2011. 03. 01., k – 19:22 )

- hőszivattyú (ha van talajvized, akkor kutas - király)
- cserépkályha (ha nincs villany, jól jön)
- napkollektor

(kb. ebben a sorrendben érdemes beszerelni)
Hőszivattyúhoz csakis jól méretezett padló és/vagy mennyezetfűtés, radiátor kizárva.

--
Gábriel Ákos

A kutas megoldást opponálnám. Eleve 2 kút kell, mert ha a hideg és meleg víz összekeveredik a kútban, az rontja a hatásfokot. 2 kútnál a fölhozott víz magassági energiáját elbukjuk. Ha 10˚C hőkülönbséget tudunk kivenni, akkor 10 kW fűtőteljesítményhez 0.24 l/mp = 14.3 l/perc vízáram kell. Egy búvárszivattyú, ami ezt tudja magasságtól függően akár 1 kW-ot is fogyaszthat. Hosszú távon valószínűleg akkor is megéri 100 nm-en kiásni a földet, ha már van a kertben 2 kút.

2 kút az nem közlekedőedény. Ha az egyikben mondjuk 10m mélyen van a víz, akkor jó sokáig öntheted bele a vizet, mire a másik kútból kibuggyan.

Közben gondolkoztam, és arra jutottam, hogy a kutas megoldás az esetek többségében nem gazdaságos. 2 kút biztosan kell, mert ha ugyanabba a kútba öntöd vissza a hideg vizet, akkor abba a kútba nem áramlik be a talajból meleg víz, és a szivattyú a hideg vizet fogja visszaküldeni. A szabadba is el lehetne engedni a talajvizet, csak abból meg mindenféle egyéb gond van télen (a csatornába nem szabad beleengedni).
A kútásás pedig nincs ingyen. 10e Ft/m körül van az ára, azaz 2db 10m-es kút már 200e Ft-ba kerül. 20m-es már 400e. Annyiért kiássák a 10mx10mx1m-nyi földet is.

( kila | 2011. 03. 01., k – 19:26 )

Egy ismerősöm gáz hiányában 3-4 éve az infra paneles hősugárzóknál kötött ki és azóta sem bánta meg.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

( 4fonya | 2011. 03. 01., k – 19:27 )

Ha még építkezés előtt vagytok akkor úgynevezett passzív házat lenne érdemes csinálni. A passzív a fűtésére értendő. Kb. 30 cm hőszigetelés a külső falakban és nagyon jó nyílászárók. Pár napja láttam egy tudósítást egy magyar emberről aki a családjával ilyen házban lakik. Azt állította hogy jóformán egy hajszárítóval be lehet fűteni az egész házat, annyira kicsi a hővesztesége. Amikor nekifogott az építésnek akkor hülyének nézték a szomszédai most meg mélyen hallgatnak.

Azért ez nem ilyen egyszerű. Ahhoz, hogy tényleg passzív legyen, egy csomó épületszerkezeti okosságot meg kell csinálni már tervezéskor, és kivitelezéskor is. Például a tetőben a csomópontok se mindegy, hogy milyenek (szarufa, szigetelés, etc.)
Passzívházba meg komoly légtechnika is kell, különben megdöglesz bent, szóval nem olyan olcsó ám.
És nem is akkora jóság (a légtechnika teli van szűrőkkel, ami nem az első évben fog bepenészedni, de lehet vele szívni ...).

--
Gábriel Ákos

a miénk erősen 50 alatt van, ugyan nem passziv, mert nem volt bő 2 Misim certifikáltatni... így csak "kiemelten energiatakarékos", ráadásul még gázt is köttettem be.

Egyébként a pellet kazán sem hülyeség...

----------------------------------------------------------------
Amúgymeg egy jegyet kėrek a Magratheara.

Ha nem parázol és rendesen méretezed-tájolod a holmit (meg nem 26 rétegű tégla-ytong-hőszig szendvics a szerkezet), akkor halál fölösleges a klasszikus fűtési-rendszer berakása. Annak az ára BŐVEN fedezi a hővisszanyerős szellőzőrendszer költségeit...

Azonban nem szabad elfeledni, hogy passzívkodni értelmes HELYEN lehet csak, különben tényleg szaladnak a költségek.

Szerintem a 20%-ot epitesi koltsegre mondta. Tehat ha ugyanolyan hazat akarsz epiteni, de "nem passzivat".
Eloadason nalunk egy foszer 12-15%-ot mondott.
Az viszont mar erdekesebb, hogy mennyire ertekelik egy kesz, esetleg hasznalt passzivhaz arat. Arra is kivancsi lennek, hogy mennyit dobhat egy beszerelt napkollektor az ingatlan erteken.

Nem olyan veszélyes az. Szűrőcsere és csőtisztítás évente (~20e) és kész. Az a poén, hogy a gépészet is olcsóbb egy passzívházban, mivel alig van teljesítményigény. (Ha az összehasonlítási alap mondjuk egy alacsonyenergiás ház.)
Úgy hívják az okosságot, hogy passzívház-kompaktkészülék. Ezek kicsit különböznek a "normál" szellőztetőktől, a kifútt elhasznált levegő maradékhőjét egy levegős (kétkörös) hőszivattyúval HMV előállításra használják.

Damil/vitorláskötél végig a talajhőcserélőn, rácuppantható szivacslabdák. 4-5 évente egyszer odavissza, oszt kész. Belső csövezésnél egyszerűbb, de oda is jó kör keresztmetszetű csövekhez a szivacslaszti... Működik, próbáltam. (Sajnos nem saját eszközön.) Meglepő módon nem retkes labdák jönnek ki, kicsit porosak lesznek. Oda (kintről be) vizesen, visszafelé (bentről ki) valami "spéci" folyadékkal átitatva mennek.

Kefével (por), hideg fertőtlenítőszeres "köddel" vagy gőzzel (gombák-bakik), huzatszellőztetéssel. Gyakorlatilag kimossák. 8-10 éve viszont elterjedt az antibakteriális bevonatú cső (már a konyhai hűtőkben is van...), azokat elegendő csak portalanítani. Bár elég drága...
A kefe olyasmi, mint a kéményseprőké, csak sűrű és nem olyan durva szálú. Nyári idény után kell megcsinálni, mert a hűtőüzem során párakicsapódás történik a bejövő ágban. (Légiós betegség, penészedés stb.)
A használt levegős ágat viszont elegendő 3-5 évente gondozni, és akkor is csak portalanítani szükséges.

Pláne, ha elmegy az áram...

nézd meg a GrandÁcs házát ez talán már aktív háznak is mondható - ha minden igaz, évente több energiát termel (napelemmel/kollektorral) mint amit elhasznál.

Az sem biztos, h érdemes konkrétan a passzív ház minősítésre hajtani, elég jó lehet az A+(+) minősétésű ház is,
főleg, ha úgy tudod kivitelzni, hogy folyamatosan építed be a megújuló energiákat. (napkollektor, napelem, hőszivattyú)

Azt természetesnek gondoltam hogy a szigetelés nem csak két dimenzióban kell hanem háromban, tehát alul és felül is. A levegőcserére valóban szükség van, aminek az áramfogyasztása jóval kevesebb mint a fűtés energiaigénye. Semmiképpen sem képzeltem hogy a kivitelezés olcsóbb lenne mint egy hagyományos házé, sőt biztos vagyok benne hogy drágább. Azonban lassan eljutunk oda hogy már nem az lesz a kérdés hogy mennyire drága a fűtőanyag hanem az hogy lesz-e egyáltalán.
A szűrők penészednek? Lehet, nem vagyok szakértő, viszont egy hideg falakkal rendelkező lakás helyiségei a sarkokban és az eltakart falfelületeken remekül penészednek. Különösen igaz ez a párával erősebben telített részekre: Fürdőszoba, konyha. A konyhában még a szekrények belsejében is megjelenik a penész.
A passzív ház szellőzését esetenként nem lehet könnyű tisztességesen megoldani. Gondolok itt olyan esetre amikor a szomszédság szénnel, nedves fával, műanyag zacskókkal vagy tehénlepénnyel tüzel. :-( Egy biztos: Nem tudjuk függetleníteni magunkat a környezetünktől.

( kisauto | 2011. 03. 02., sze – 10:51 )

hát... ha jót akarsz magadnak, akkor nem akarod kikerülni a gázt... komfortérzet miatt erősen javalott :)

Node, nálam padlófűtés van + légfűtés. Így a gázszámlám 27K volt október óta összesen, a levegőt pedig télen is solarral fűtjük.

A padlófűtést azért ajánlották mellé, mert pl. reggel, amikor felkelsz, pislogsz és próbálsz kv-t inni, kellemes, hogy meleg a padló. ezt el tudtuk volna érni árammal is, de az drágább lett volna ( kiépítés ) és egyszerüen csak nem volt pénzünk rá, de vannak akik arra esküsznek.

A másik, hogy -annak függvényében hol laksz- csináltathatsz hőszivattyus cuccot, ami kiépítése megintcsak baromi drága lehet...

Amit nekem még annó kínálgattak az a légkazán... Ez ellen az szólt, hogy szerintem hangos... és drága is.

De monom, szóval alig fogyasztok gázt, mégis megvan a komfort érzet és átlag 23 fok van a házban.

sok sikert..

----------------------------------------------------------------
Amúgymeg egy jegyet kėrek a Magratheara.

milyen csövek, lol, nemtom :) Nekem megcsináltak mindent...

A történet dióban, hogy a kertben be van ásva 1.5 méter mélyen, 50 méter hosszan egy cső, relative hosszú, mert nem a közepén jön a levegő be, hanem ilyen spirál szaron, ami rá van tekerve...
Pincében van egy recuperátor, ami ezen a csövön beszívja a levegőt ( marketingben ezt talajhő kollektornak hívják, szerintem egy baszott drága cső ), + a házból 4 helyen elszívja a levegőt. Ezzel a lakás - levegővel előmelegíti a földön keresztül beszívott levegőt ( hőcserélő ), illetve van a ház tetején 4.6nm solar, ami a melegvizet állítja elő.
Na, ez a melegvíz csatlakozik a szellőztetőhöz és fűti tovább a levegőt, amit aztán befúj a szobákba.

Amit meg kell tanulni és gyakorolni, hogy csak a bejárati ajtó nyitható arra a pillanatra, amíg be / ki mész, nincs ablaknyitogatás meg ilyesmi... mag dunna a párkányon :)

De cserébe mindig friss és meleg levegő van a házban. Nyáron -elvileg- pedig a földből jövő levegő hideg, tehát hűti a házat. Namost ezt még nem próbáltam ki :) De szeptemberben írok milyen volt a ház :)

A gép típusát megnézem, ha otthon vagyok.
Csöveket nem tudom, mert sosem értem hozzájuk :)
Huzat nincs.. az ablakok körben zártak és "légtömörek" :)

----------------------------------------------------------------
Amúgymeg egy jegyet kėrek a Magratheara.

Köszi a választ.

> A gép típusát megnézem, ha otthon vagyok.
már választ kaptam ami érdekkelt. A levegő plusz melegítése érdekkelt, azt meg solar-al oldották meg, ami meg a melegvizet állítja elő. Ügyes.
Mindenki mondja ezt a 1.5 méteres mélységet, de ha 50 méternek adok 1%-2% leejtést az már 1.5 - 2/2.5 méter :)

> Csöveket nem tudom, mert sosem értem hozzájuk :)
ha megcsinálták akkor biztos készletben vett antibakteriális védelemmel ellátottak. Sokan mondják azt még gépész is, hogy ők megcsinálnák sima pvc csőből.

> Huzat nincs.. az ablakok körben zártak és "légtömörek" :)
Ahol laktam régen ott padlófűtés volt. Az ablakok jól zártak csak az üvegen keresztül a hideg átdiffundált és mivel nem volt az ablak alatt fűtőtest így a hideg olyan sebességgel jött lefelé, hogy "huzat" keletkezett. Gondolom ezt egy három rétegű modern ablakkal megszüntethető vagy csökkenthető. A kérdésem inkább arra irányult, hogy a légszellőzés miatt kialakulhat-e valahol huzat, de ezek szerint nem.

Aztan meg lesnek a legiosbetegseg meg tarsai miatt egyeb legzorendszeri anomalikarol nem is szolva, termeszetesen vegen a mindenki helikopter, es nem ok a bolondok.
Sajat egeszsegevel mindenki azt csinal amit akar, bar a tobbiek fizetik azt meg.
Sorkollektorosok is igen csak igy jarhatnak.

Az ablak melletti hideg levegő leáramlás megszüntethető (3 rétegű ablak és műanyag/kerámia távtartó)

Legionella pangó vízben alakul ki. Ilyenről nem nagyon szokás beszélni talajregiszteres megoldás esetén, mert ott általában a cső a külső akna felé lejt, így bármi víz is lenne benne, az kifolyik illetve elpárolog. A belső oldalon többszörös pollenszűrő van, illetve ha nagyon aggódsz, akkor negyed- vagy félévente át lehet fújni légkondi tisztító spray-vel.

Nagyon paranoid esetben réz alapú festékkel befújod a belső felületét a csőnek.

Jól szigetelt épület kell hozzá, légtömör nyílászárókkal, ugyanis a túl melegen, vagy túl nagy térfogatárammal befútt levegő diszkomfortossá teszi a környezetet.
WC, fürdő, konyha (kamra) (esetleg garázs): itt csak elszívás van; a többi (jellemzően lakó-)térben befúvás. Előnyök: nem lesz káposztaszagú a lakás, ha azt főzöl, büdös a WC miatt stb.
Túlnyomásosan illik kiépíteni, így ajtónyitáskor a por sem befele száll.
A hőcserélt friss levegő minimális túlfűtéséhez karoliferben áramoltatott melegvizet, vagy elektromos fűtőszálat használnak.

Általában csak passzívházaknál járható út.

nem zajos... igazából nem is hallani, de külön dolgokról beszélünk...

mert irodaházakban a ventillátor az irodában van és "szívja" a levegőt a csőből a szobába.
ennél pedig a ventilátor ( nem csapágyas ) a gépben van, az a pincében, és a csövek feljönnek a szobák mennyezetéhez ( a csövek pedig a padláson vannak vezetve ). A lakást 1 óra alatt tudja átszellőztetni, így nem is nagy a "szélsebesség" a csövekben, ergo nem is hangos.

----------------------------------------------------------------
Amúgymeg egy jegyet kėrek a Magratheara.

Akkor zajos, ha a légtechnikai csövek viszik a hangot.
Ez a rekuperátornál beillesztett rugalmas (harmonikaszerű) csövekkel, illetve a nem sarkos illesztéssel oldják meg.

Mivel nem kell nagy mennyiségű levegőt megmozgatni ezért teljesen hangtalan rendszereket lehet kiépíteni.

( virtualm v | 2011. 03. 02., sze – 13:15 )

Jelenleg milyen fűtésed van? Az alternatívának mik az irány elvei? Olcsó, szép, kezelhető, környezetbarát, karbantartható, stb? Itt most nagyon sok jó ötletet olvashattál, de Te mit keresel? Az igluban a saját testhővel fűtenek, azt szokták meg. Gondolom, hogy ezt az egyébként legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb alternatívát nem vizsgáltad meg.

A Svéd nyugdíjasok télen elutaznak délre (Görög- Török), így vonulnak az amerikai lakókocsi lakók is évszakok szerint vándorolnak (észak / dél - hegy / alföld) mint az őseink. Feltalálták a spanyol viaszt.

Ha jól megfogalmazod a célodat, benne lesz a válasz is. Én a gázfűtést egyedi vezérléssel automatizáltam, majd fatüzelésű kályhával rásegítettem.v (olt egy időben egy 6KW- os villamos betétem is, de az már kiesett) Az én viszonyaimban ez volt járható és praktikus. Egy- két év alatt megtérült, de macerás a dolog: hamuzás, stb. A vezérlő pct az asszony utálja, nem nyúl hozzá, tehát bomba biztos kell, hogy legyen, ami éves karbantartást, ventilátor cserét, stb jelent.
--
üdv: virtualm

Sok utána olvasás után (úgy is hogy nekem a téli hónapokban a gáz {fűtés+melegvíz}költségem alapdíjjal együtt kb.13.000 Ft) faelgázosító kazánt vennék NAGY puffertárolóval, és még rászigetelnék erre.

Pro:
- jó hatásfok
- falun sok fát lehet "csak úgy" szerezni (most metszettek mindent, kidobott bútorok, stb.), és kevesebbet kell venni
- viszonylag kényelmes is nagy puffertartállyal, elég több naponta megdurrantani jól szigetelt háznál
- gáz bevezetés költségeit és idegét megúszhatod
- rá tudsz dolgozni más alternatív energiával (pl.: solar) is

Kontra:
- kell kazánház meg fatároló
- gáz vagy hőszivattyú kényelmesebb, kvázi gondozásmentes

( Sixday v | 2011. 03. 02., sze – 13:53 )

Nagyon meg vagyok lepve hogy senki nem említette még a faelgázosító kazánt (a vegyestüzelésűt ellenben sokan, aminek pedig sokkal rosszabb a hatásfoka).
Mindenképpen javaslom megfontolásra, rendkívül jó hatásfokú fafűtésű kazán, megfelelő méretű puffertartállyal (a begyújtást nem számolva) gázkazánhoz hasonló komfortfokozatot lehet elérni vele.

Agree. a tervezett házunkba ilyet szeretnénk végleges megoldásnak (úgy tűnik a beköltözéshez nem biztos h összejön rá a keret). 20-30kW kazán +2000 liter (esetleg több) puffertároló. A napkollektor is be tud segíteni, talán nyáron még az egészet is fel tudja melegíteni. Állítólag tavasszal már tud olyan meleget adni a nap, hogy 50C-re felfűtse a tartályban a vizet, ami a padlósfűtésre már vígan jó lehet. (sajnos egy átlagos cserépkályhához képest a teljes rendszer ára kb 10x akkora összeg lett - persze HMV-vel, termosztáttal, szivattyúval - solar nélkül)

nem beton lesz, de nem is klasszikus könnyűszerkezetes - alacsony hőtehetetlenséggel. (tehát kell a tartály)
Ahogy nekem mondta a fűtéstervező: ha elégetem a fát, és melegvíz formájában tárolom, akkor a fát átalakítom - minimális veszteséggel - kényelmesen felhasználható hőenergiává.
Azaz, ha nem gáz/pellet kazánom van akkor fürdéshez nem kell begyújtani :-)

Hehh, ezt én is mindig elfelejtem, bár a mai kényelmi igények miatt automatizált fűtést szeretne mindenki. Üzemeltetési költségben mint a pelletkazán. Annyi a "hibája", hogy minden nap meg kell rakni és gyakran kell hamuzni. De ha van belevaló fa, akkor ez napi 5 percnyi időt igényel.

Ja, a hülye Mr. Szabványnak csak a primerenergia jár ám a fejében:) Na, arra szinte ugyanazt tudja mind a kettő.

Drága a pellet, de pl. szerencsésebb a kazán konstrukciója áramszünet esetén az elektronikus huzatszabályozás faelgázosítókhoz képest, meg észreveheted az optimálisnál nedvesebb pelletet is.

De ha egyszer eljutok oda, hogy házam lesz faluhelyen, abba én is faelgázosítót telepítek, az fix.

( mulder | 2011. 03. 03., cs – 20:43 )

Mint passzív(közeli) ház leendő tulajdonosa - az építés közepén tartunk - az én véleményem:

- A legeslegfontosabb szempont a szigetelés és a légtömörség kialakítása.
- 2 fajta fűtési rendszer van: padlófűtés, fancoil (15-30 oC), radiátor (60-80 oC). Értelemszerűen a magas hőfokú vizet nehezebb (drágább) előállítani, így inkább padlófűtés felé kell fordulni. Mi ezért csak a padlófűtést használjuk.
- A hőcserélős megoldások azért nem annyira jók, mivel az üzemeltetéséhez áram kell (nem is kevés).
- ha vízteres a kandalló, akkor ajánlott a puffertartály, így a használati melegvíz is előállítható (HMV)
- a légtömörség miatt kötelező a rekuperátor és a talajregiszter használata

A mi rendszerünk:
- napkollektor rendszer (a mellettünk lévő ház napkollektora kinti 6 foknál, reggel 9-kor 58 fokos vizet tolt le a tetőről)
- központi puffer tartály (300l HMV, 2000l puffer)
- vízteres kandalló, ami a puffer tartályt fűti elsődlegesen. A padlófűtés onnan van kiszolgálva, a melegvízzel egyetemben.
- éjszakai áramra kötött fűtőpatron, ha minden kötél szakad.

Mivel a ház légtömörre és passzív közeli lett tervezve, ezért a belső 22 fokos meleg tartására, ha kint -20 oC van, összesen 4,8KW energia szükséges (azaz kb 2 villanyradiátor). Egy 2.5 emeletes, 395 m2-es házról van szó ...

Ha valakit érdekel a ház, önerős építkezés, akkor lehet kilátogatni a helyszínre kis idegenvezetéssel :)

Üdv,

Jól értem, hogy napkollektorral és vízteres kandallóval fűtesz?
Ha ez már megvalósult és bevált, akkor mégis hányszor kell megraknod azt a kandallót és nincs ott a nappalidban túl meleg?
Én bárhogy számolom, még "komfort" díjszabásos árammal is 2x drágább jelenleg, mint gázzal. Imádnám, ha kihagyhatnám a gázt én is, de az áram jelenleg nem opció, hőszivattyúk, puffertartályok, kollektorok +3-5 Milliós tételt jelentenek még az én kb. 8-10kW hőigényemnek sokallom /10++ év, amíg megtérül, a gari meg 2 év.../

Még nem valósult meg, mivel a ház még ugye félig épült meg.
Viszont nagyon tisztába kell tenni itt pár dolgot:
Ha a kandalló nem vízteres, akkor a helyiség levegőjét fűti. Annyi meleg van, amit az eltüzeléssel csinálsz.

Ha víztér is van, akkor a hő nagy részét (kb 90%) a víz fogja meg, nagyon kevés hő fűti közvetlenül a szobát. A felmelegített víz a puffertartályba kerül, ahonnan szükség szerint HMV-be vagy padlófűtésbe lehet irányítani. Így a nappaliban mindig annyi meleg van, amennyinek kell lennie.

A Te házadhoz:
Még mielőtt konkrét megoldásban gondolkozz, érdemes kiszámolnod a házad veszteséghőjét és hogy hol tudsz szigeteléssel és légtömörséggel javítani. Lehet, hogy a szükséges energiamennyiséget be lehet felezni és akkor már nem kell akkora teljesítményű fűtés/hűtés.

~400m2 rohadt sok ám. Van-e a házad ekkora..? ;)

(Csak mellékszál, de keményvonalas passzívház-hívőként megjegyzem, hogy azért illik egy passzívháznál az egyes lakókra vetített bekerülési- és élettartam-energiaszükségletet is számolgatni. Jellemzően itt szokott elásva lenni a döglött kutya, és innentől tűnik "luxusnak"... Egy 5 fős, 110m2-es méretezett tervem van telekkel - sajnos az utóbbi 2 év kivéreztetett, így várhatóan soha nem lesz megépítve... Persze azóta lottózom. Hátha. :D )

Van. 17x10 az alapterület, ebből van 2 emelet (földszint, tetőtér) és ennek kb a fele pince.

A kutya itt is a részletekben van leföldelve:

- A földszint úgy van kialakítva, hogy rendelkezzen az összes olyan helyiséggel, ami a normális ottléthez kell. Tehát a földszint önmagában operatív. ("lakás a házban" elv)

- A 3 szint egymástól teljesen szeparálható, így ha szükséges, akkor a tetőteret és a pincét leválaszthatjuk a földszinttől, így egy kb 170 m2-es lakásban lehet lakni. Mivel mind a födémek mind a falak hőszigeteltek, így a ház középső része mint egy hőszigetelt doboz üzemel. (Természetesen a pince is és a tetőtér is teljesen szigetelt és légtömör.

- A méret megválasztásánál szempont volt, hogy mivel bővülő családosok vagyunk, ezért előbb utóbb eljön az az idő, amikor lesznek majd unokák. Ennek megfelelően kell hely, hogy a vendégeket az ember elhelyezze. 110 m2-en is biztosan elfér a család Karácsonykor, de ha megtehető, akkor miért ne legyen külön helyiség nekik?

- Plusz hely kell ugye a saját "irodának", ami nem baj, ha kicsit szeparáltabb, mert akkor a kölkök nem zavarnak a koncentrálásban.

A fentiekből láthatod, hogy a ház igény szerint alakítható, energia és kihasználtság szempontjából is.
Amikor elkezdtük a tervezést, akkor szerettem volna elkerülni, hogy "tengerealattjáró feelingem" legyen a házban.

Ne érts félre, nem a lehetőségeidet kritizáltam. :D Ennek örülök inkább: kevés ilyen ember van, aki képes HOSSZÚTÁVRA is józanul gondolkodni. ;)

Csak felhívtam a kolléga figyelmét a méretre, és hogy a passzívházasdi nem kizárólag a folyó energiafelhasználásról szól, hanem az élettartamra vonatkoztatottról. (Beleértve pár száz év múlva a várható bontási és ártalmatlanítási energiaszükségletet is...) És jónehány életvitel kompromisszumtól, de ez már nagyon más téma. ;)

Másként gondolkodunk - és ez a jó: uncsi lenne a világ egyenvéleményekkel. Szívesen megnézném amúgy az épületet.

Nem éreztem kritikának, a szívem mélyén én is keményvonalas szeretnék lenni, csak az utolsó 10% energiamegtakarítás miatt nagyon sok kényelmet kell feláldozni.

(Nem mellesleg, a belső "lakás" ötlete onnan jött, hogy ha majd nagyon idősek leszünk, akkor ne kelljen lépcsőzni. Így az ember csak azon a szinten mozog és mégis minden a rendelkezésre áll. Aki tudja, hogy 70+ feletti idősebb embereket mennyire behatárolja a lépcsőzés, az érti miről beszélek.)

A háznak majd lesz saját blogja, illetve real-time telemetriája (hőmérséklet a földben, falban, helyiségekben, stb) Azon majd lehet követni az energiafelhasználást.

Természetesen Téged is szívesen látlak. (Neked főleg akkor lehet érdekes, amikor már kibújtunk a földből, ami nagyjából olyan május vége lesz)

Majd meglátjuk, remélhetőleg minél kevesebb nap kell fűteni manuálisan.

Természetesem papíron jól néz ki az energiamérleg, viszont csak akkor fogom nyilvánosan döngetni a mellkasom, ha IRL is hozza a ház a paramétereket. Mert addig azért egészen sok helyen el lehet rontani :)

Ne bízz benne, hogy a valóság más lesz, maximum az időjárás miatt; holott nem vagyunk külföld (10% eltérés után kezed-lábad levágják:). Az utóbbi 11 év meteorológiai adatai sajnos nem hozzáférhetőek nyilvánosan, és ez sok embernek okoz a munkája során gondot, de hát OMSZ - én így szeretlek...

Amiket eddig levezettem, MJ-ra tartották az üzemeltetési költséget. Forintra nem, de ez egy másik történet.

Amit írtam a JG-ről: dolgoztam velük, precízek-pontosak.

Én is évek óta tervezgetem, hogy ha építek nem passzív, de passzív közelit fogok építeni.
Nagyon megnézném a házat, plusz érdekelnek a tapasztalataid.

Egy kérdés:
hogyan éred el, hogy az igényes magyar kivitelezők valóban hozzák a ház paramétereit?
Én attól félek a legjobban, hogy megterveztetem igényesen, aztán majd a magyar szakik legyintenek és keresztülfúrják a szigetelést.

Bocs, hogy én előbb vettem észre a kérdést - hát úgy éred el, hogy a műszaki ellenőrt te kéred fel, te fizeted ki. Ő egy olyan, a kivitelezőtől független ember, aki téged helyettesít, csak megfelelő szaktudása is van a tervszerű, szakszerű és lelkiismeretes kivitelezés ellenőrzésére (vagy kicsikarására). Optimális esetben ő lesz a "te embered".

Az építési naplóban vezeti az észrevételeit, ő felel pl az eltakart szerkezetekért, a beépített anyagok és a kivitelezés megfelelő minőségéért, ha az építési naplóban (a kivitelező és te előtted is) aláírásával igazolta a megfelelő kivitelezést.

Vagyoni felelőssége van, nem kis pénzt fizet a felelősségbiztosításáért, az ilyen szakemberek pedig meg is kérik az árukat. Gyakran észreveszik a tervező által hibásan konstruált csomópontokat, beépítési szituációkat is, tulajdonképpen egy tapasztalt ellenőr egy újabb, friss és szakképzett "szem".

Ezt általában úgy szokták letudni, hogy a kivitelező megmondja, hogy azt ő majd intézi, de ezzel a saját dolgát könnyíti meg, nem a tiédet. A műszaki ellenőrtől is kérj referenciákat, és járj is utána (beszélj a volt ügyfeleivel).

A műszaki ellenőrt is meg lehet b-ni, ha már megkötött a beton.
Nekem volt saját, amikor már nagyon utáltam a kivitelezőmet, arra jó volt, hogy sikerült elzavarni végleg. Egyszerűen full ott kell lenni, mindenért ugatni kell, semmit nem szabad engedni ami nem tiszta. Legyen mérnök ismerős/rokon kéznél v telefonvégen.
A legjobb ha tisztességes kivitelezőt keresel, én végül találtam, most már sokkal kevésbé stresszes
a projekt.
Műszaki ellenőr ettől függetlenül van, de csak formaságnak.

--
Gábriel Ákos

Legjobb, ha tisztességes kivitelezőt keresel - nekem ez úgy tűnik, h csak utólag tud kiderülni.
Az utóbbi időben kiderült, hogy olyan emberek is képesek -drágán- rosszul dolgozni, akik családi barátok több éve. Egy vadidegen kivitelezőben csak utólag tudok megbízni.

Saját műszaki ellenőr: aki megteheti (anyagilag), h több hónap gyomoridegét átruházza másra, és ezért fizet - sőt, az illető jogilag ÉS anyagilag számonkérhető - akkor mindenképpen megéri.

Úgy érem el, hogy _önerősen_ én építem. Ez azt jelenti, hogy amit lehet az édesapám és én csinálunk. Mi pakoljuk fel a hungarocell falelemeket, mi pakoljuk bele a vasakat, mi fogjuk a betonpumpa végét. Így gartantálható, hogy mindenhol benne van az anyag a házban. (Mondjuk sok helyen 8-as vas van előírva, mégis 12-es került bele. Ugyanígy sokkal erősebb beton van benne, mint ami elő van írva)

A felelős műszaki vezető nem megkenhető, ugyanis a végén az Ő aláírása az, ami szavatolja, hogy a ház olyan anyagokból és úgy van felépítve, ahogy az a tervekben szerepel. Ha összeomlik a ház és az igazságügyi szakértő azt találja, hogy nem a terveknek megfelelően van a ház felépítve, akkor azonnal ugrik a jogosultság és mehet a börtönbe. Ezt nem nagyon szokás kockáztatni.

Az én véleményem, hogy ha lehet, akkor önerősen kell építkezni. Olcsóbb, gyorsabb és jobb.

A vasaláshoz annyit, ha szabad, hogy a sokkal nagyobb vasátmérő sem jó dolog. Bizonyos korlátok között változtatható, de az együttdolgozás miatt gyakorlatilag ugyanolyan veszélyes a túlvasalás, mint a gyengébb. Nyomóerő esetén a tervezési határnál (amit a méretezett elvisz) a túlvasalt betonból "kirobban" a vasalat, mert ő maga ugyan még bőven fel tudná venni a nyomóerőt, de a betonon már nem tud megtapadni, mert a felülete nem elég nagy. Ez egy tipikus nyírási tönkremenetel.

Gondolj csak bele, a vasalat összterületét 125%-kal, a (tapadó) felület csak 50%-kal nő.

Ha mindenképpen túl szeretnétek vasalni azt, amit a statikus (elég komoly biztonsági tényezőkkel) számolt (vagy ami az alkalmazástechnikában van), akkor az előírt vasátmérőt sűrítsétek inkább, minthogy nagyobb átmérőjű, vagy jobb anyagminőségű betonvasat raktok bele. A sűrítés felső határa a beton adalékanyagának maximális átmérője + fél centi.

Ez az a technika amivel a feszekrakosok is dolgoztak ? Nagyon strapasnak hangzik, latszik "onerosen" csinalni. Mindenesetre a vegten nekik sem sikerult passziv hazat csinalni, csak nagyon energiahatekonyat.
En altalaban az ellenkezo oldalarol kozelitek barmilyen projekthez, csatorna van a kornyeken ?

Mér csak kimenni is megéri az építkezésre (a lehető legalkalmatlanabb időpontban), hogy a szakik "számítsanak" rád. Nagyban javítja a munkamorált.

Van egy közeli befektető/kivitelező ismerősöm, aki minden komolyabb melója (lehető legszorosabb) közelében bérelt egy irodát (vagy lerakatott egy konténert) csak azért, hogy haladjon a munka. Naponta kijárt, néha a műszak vége közelében, néha meg ő "fogadta" reggel a melósokat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy amíg volt saját brigádja, addig meg is fizette az embereit.

Nézd. A szomszédom egy hónappal korábban kezdett építkezni, de a födémet még ki sem öntötték a mai napig. A melósoknak mindig valami más melójuk volt valahol, gyakran 2 hetente egyszer kinéztek. Ezzel szemben én egyszer vettem ki egy kicsit több szabadságot, 15 nap alatt, édesapám és én:

- 4 nap földmunka és méregetés, kb 360-400 m3 föld megmozgatása, alapásás
- 1 nap alapozás bevasalása és kiöntése (56 m3 beton)
- 2 nap alatt felhúztuk a szigetelést tartó falat
- 2 nap alatt a melósok rádolgozták a vízszigetelést a falra
- 3 nap alatt felmentünk 3 métert a falakkal (naponta 1 méter felpakolása 56 m hosszan, bevasalás és betonnal kiöntés)
- 2 nap alatt alázsaluztunk a födémnek és bepakoltuk a födémelemeket és a méretre gyártott vasalatokat.
- 1 nap alatt kiöntöttük a födémet (110 m2)

utána egyszer visszamentünk, hogy kiszedjük a zsalut.

Így nettó 16 nap alatt elkészült az alapozás, a vízszigetelés és egy 110 m2-es pince.

Mi reggel 7-kor már tudtunk kezdenki és gyakran éjfélkor is csináltunk ezt azt, mert nem voltunk álmosak. Volt, hogy 6 fokban esőben kellet kötegelni a vasakat, de haladtunk is a dolgokkal.

A mi technológiánkkal ilyen gyorsan lehet haladni ... ha nem hiszed, akkor nyugodtan dolgozz nekünk egy napig.

A lusta kivitelezőt elhajtani a vérbe. Nálunk panelprogram, négy lépcsőház, 10 emeletes épület. Első csapat jött, állványozgatott, ablakcserélgetett, szigetelgetett. Másfél hónap alatt az épület felületének mondjuk 20%-át (jó, a nyílászárók egy része is ki lett cserélve.) Cég hozta a másik csapatot, két hónap alatt a maradékot (80% szigetelés, erkélykolátok átalakítása, lábazati szigetelés, pincefödém, terület rendbetétele) megcsinálták. Igaz, hogy a nem zajos munkákat szombaton is csinálták.

VirtualM dobta fel a dolgot, hogy az olcsóbb, gyorsabb és jobb egyszerre nem teljesülhet. Holott az önerősnek az a nagy előnye, hogy egy rakás egyeztetést meg lehet spórolni, nem vonul le 4-kor mindenki a területről és olcsóbb is.

A pince munkadíja a lokáls 2 vállalkozónál 5.5 milla lett volna. Ennyiért jutottunk volna el oda, ahol most vagyunk. Ha ezzel szembe állítom, hogy nekem mindössze 12 szabadnapomba került a dolog, akkor szerintem megérte.

Én is néztem ezt. Megy a gondolkodás, hogy ilyen fal vagy hagyományos tégla (44 v. 45 cm-es + 10-15 cm kőzetgyapot).
Költség kb. azonos, ha jól tudom.
Mi az előnye? A vékonyabb falak miatti nagyobb hasznos beltéren kívül.

Hátrány szerintem a plusz szellőzési rendszer a pára miatt, hiszen a belső szigetelőréteg miatt nem tudja elnyelni a fal a nedvességet. Plusz a fal nem tud raktározni hőenergiát szintén a belső szigetelőréteg miatt. Mi van, ha megsérül a külső szigetelőréteg az idők során? Lehet cserélni?

Egyelőre a tégla vezet, bár a verseny még eltart egy darabig (min. egy év) :)
____
Semmi sem biztos. Még az sem biztos, hogy semmi sem biztos.

Bolondbiztosabb a bennmaradó zsaluzat, illetve a páraprobléma fellép a másik szerkezetnél is, csak jóval később fogod észrevenni. Amúgy ha a belső felületre gipszvakolatot raksz, akkor meglehetősen korrekt páraszabályozód lesz. Jobb, mint egy hagyományosan vakolt téglafal pára be/ki képessége. Ezt a kört én is megfutottam évekkel ezelőtt, akkor még ISORAST elemeket akartunk hozatni Németo.-ból.

Ha egy ilyen szerkezetből (szigetelt tégla, extrém könnyűszerkezet, bennmaradó EPS zsalu) kispórolod a max.700-1000eFt-ba kerülö hővisszanyerős szellőztetőrendszert (ATREA gép + minimalista csövezés), akkor sajnos a fenti összegnél SOKKAL-SOKKAL többet fogsz veszíteni 5 éven belül az energia és egészségügyi kockázatok miatt.

A szellőzés elsősorban nem a falakon át történik, hanem a rosszul záródó ablakokon/ajtókon. Ezt támasztja alá az is, hogy tipikusan az ablak cseréje után kezdenek megjelenni a penész foltok.

A hővisszanyerős szellőzésnek az is nagy előnye (jól záródó nyílászárók mellett), hogy kontrolláltan áramlik ki/be a hideg/meleg a házból. Magyarul nem az utcát fűti az ember.

Alternatív megoldás a penész és hasonló problémák ellen (előre) kifúrt ablakokat használni, de ez esetben nyilván nagyobb az energia veszteség, hiszen a 20+ fokra felfűtött levegő 1-1 kimegy a szabadba.

Köszi. Akkor a kolléga úgy értette, hogy az ablakokon kisebb a filtráció, mint a szerkezeten. Mert a szerkezeten keresztül is filtráció van.

Ettől függetlenül/ennek ellenére elég kevés esetben hallani szellőző rendszeres megoldásról. Az külön érdekes, hogy az építész szakmából is milyen sok ellenérzést vált ki a gépi szellőzés ("művi"). Valószínűleg onnan fakad a dolog, hogy sok esetben az önmegvalósulás fontosabb számukra, mint a megrendelő pénztárcája.

Egy rendesen(!) szigetelt szerkezeten közel nulla (0!) a légcsere. Ha nem így lenne, bac...hatnánk a rétegrendet, mint hőszigetelés.

Az építészek a régi berögződéseik és a magyar követelmények rabjai. A szellőztetős kérdés amúgy kíváncsi épületgépészt kíván, nem "épülettervező iparost".

Ajánlom figyelmedbe Kardos Feri bácsiék munkásságát. (Kardos Labor) A háztervemet a tervezővel karöltve Ő méretezte 5 éve. Sajnos a pillanatnyi anyagi tehetségem -30MFt a megvalósuláshoz képest... És - ahogy ezt most látom - csak nőni fog... :(

Szerkezeten keresztül (pára)diffúzió van, nem filtráció. Kevered a két fogalmat.

Szakmán belüliként nem tapasztaltam ilyen ellenállást. A mai szerkezeteinkkel, a mai energiaárakkal sajnos nem marad sok választás: vagy beépítünk (tervezünk) mesterséges szellőzést, vagy igen:)

A kedves megbízókon úszik el a dolog, aki meg szeretné spórolni, aztán meg a kivitelezőt akarja előszedni (bíróságon, itt-ott), merthogy vizesek "maradtak" a falak, meg a penész a sarkokban, ablakoknál, az ablak alatt áll a víz... A gyerek asztmájáról, allergiájáról nem is beszélve.

Én is meg szeretném spórolni, de nem azért, mert pénzbe kerül. Hanem mert számítógéppel dolgozom, és szívből rühellem a ventillátorzajt. Meg ahol a ventillátor, ott a por és a penész.
De győzz meg, hogy nincs igazam, és megcsinálhatod a házam szellőztetését.
Egyelőre szerkezetkész, van lehetőség a beépítésre
--
Gábriel Ákos

Nem fogom megcsinálni, nincs hozzá papírom.
Ha saját magad csinálod minden fürdés/ruhaszárogatás közben, az is teljesen normális. Szüleim is úgy nyomják.
A ventillátorzajt nem fogod hallani, mert a megfelelő akusztikai kötőelemekkel a készülékre csatlakoztatott csőrendszer nem fogja bevinni a hangot a helyiségekbe, ahogy a levegő sem.
Ha megnézed a hangnyomás adatokat pl. itt: http://www.atrea.hu/hu/termek-hirek?archivni=1#prispevek_214 és sokallod, hát ne az ágyad mellé, vagy a garázsba telepíttesd a berendezést, hanem mondjuk a zárófödémre, felülről. Probléma megoldva.
A téli üzemű készüléknél nincsen a bejövő ágban párakicsapódás, mert a bejövő levegő melegszik. Éppen a magas páratartalom eltávolítása az egyik legnyomósabb érv a szellőztető telepítése mellett.
A port, (ami az ablakon-ajtón is bemenne) meg lerendezi a por/allergén szűrő. A gépészek pl előszeretettel javasolják fenyőfélék ültetését a szívócsonk mellé/köré/fölé. Állítólag valami nagyon jót csinál a levegővel, meg nem mondom mit...

De biztos, ami biztos: egy mai technológiával, mai követelményeknek éppen csak megfelelő lakóépületben biztosan kell szellőztetni.

"Nem fogom megcsinálni, nincs hozzá papírom."

Ennél hülyébb indokot rég hallottam :)
Téged megvéd bármitől, ha papírod van? Engem megvéd bármitől ha papírod van?
Én nem papírt kérek, hanem normális munkát. Már arról is leszoktam, hogy garanciát kérjek.
Ha ellenőrzöm a munkát, és szerintem megfelelő, akkor kifizetem, és akkor a garanciának sincs túl nagy jelentősége, mert jó lesz.

--
Gábriel Ákos

Az építőipari szakma nem úgy működik, mint az informatika. (Jellemzően csak az az érdekes, hogy értesz-e a feladathoz.) Nálunk nagyon keményen kézben/nyilvántartott jogosultságok, továbbképzésből egységnyi idő alatt kötelezően összegyűjtendő kreditpontok, és (poén a végére) ki nem kerülhető (erkölcsi és anyagi) felelősség van.

Engem nem véd meg semmitől az, ha papírom van, de a megbízókat szvsz igen. Egy nem naprakész tudású szakember elveszti a jogosultságait, ezáltal (önállóan) nem végezhet tervezési munkát.

A vicc az, hogy a kivitelezői oldal nincsen ilyen keményen megfogva, de ott van a topicban már valahol felhozott műszaki ellenőr, aki a kivitelezés szakszerűségéért és a beépített anyagok megfelelőségéért felel.

Szóval, szerintem nem hülye az indokom.

A téglánál sem spórolod meg a szellőzőt, hiába gondolod...

"belső szigetelőréteg miatt nem tudja elnyelni a fal a nedvességet"
A tégla sem nyeli el. Az elv annyi, hogy belül párafékezünk, kívül páraáteresztünk. Ezt az áteresztést rontja el a homlokzati vakolati rendszer, és ebben gyengébb a lego. Meg a falra rögzítés barkácsolósabb meló.

"Mi van, ha megsérül a külső szigetelőréteg az idők során? Lehet cserélni?"
Miért ne lehetne? Nyilván nem szeded ki az "egész legót", de ilyen szempontból ez egy (kicsit sajnos belül is) szigetelt vasbeton ház. Mondhatnám, ugyanaz, mint a téglánál.

A mienk szigetelt gerendaház lesz. Falvastagság kb fele a téglához képest - uakkora U értékkel. A fa szerkezeti
struktúrája miatt van természetes "szellőzés" - feltéve ha a megfelelő párafékező papírokat és nem kommersz műanyag fóliát használnak a rétegrendek között.
A fa hőtehetetlensége sokkal kisebb a tégla/betonnál, ezért hőt nem tárol (se télen, se nyáron) cserébe könnyebb felfűteni és kiszellőztetni.
Legalábbis eddig ezen információim vannak :-)

Ezt nem teljesen értem. A fa mint anyag valamelyest lélegzik, azaz - ha megfelelően van kezelve, legyártva etc - nem kéne, hogy bennemaradjon a pára. (tudtommal belülről kifele párazárnak, azaz az a kevés pára ami bejut a falba/szigetelésbe képes elpárologni.
Ettől tartok a legkevésbé, ha nem kontár csinálja, és minőségi anyagokból, akkor szerintem kizárva.
Nem ilyen struktúra lesz, de hasonló.

szvsz a hőszigetelésen kívül legalább olyan fontos a hangszigetelési tulajdonság is, mert elég kellemetlen szembesülni a beköltözés után azzal hogy a gondosan felépített házban éjszaka vígan behallatszik a szomszéd kutya ugatása, az autók zaja, reggel a kakas kukorékolása és még sorolhatnám...

A falakban Isocell szigetelés lesz. Gondolom a régi tojástartó-tálcát ismered - láttam, hogy az ÉnekZeneiben ilyennel van megoldva a termek hangszigetelése. Na, itt nem 3-5mm lesz a szigetelőréteg (mint a tálca) hanem 120mm. Tömören befújva a falba (többszöröse a töménysége a kőzet/üveggyapothoz képest - és természetes).
Meggyőztelek?

ps: a telken a zavaró hangok irányába lesz zajfogó sövény is telepítve (jórész örökzöldből)

Ha jól emlékszem ez a folyékony celluóznak egy változata. (www.celluoz.hu)
Alapvetően nem rossz anyag, de ennyi erővel már tömör fából is lehetne akkor a betét. Annak csak pénztárca nemkímélő hatása van, hogy az eredeti 12 centis fából celluózt gyártanak, aztán visszapréselik.

A töménység nem mindig előny, mert minél töményebb/tömörebb valami, annál jobban vezetheti a hangot.
A kőzetgyapot meg az üveggyapot szinte ugyanolyan természetes, mint a fa. A kőzetgyapot sima bazaltból készült (annak olvasztásával és szálasításával) míg az üveggyapot pedig homokból, hasonló módon.

Az egyes rétegek között elég mennyiségű ragasztóanyag van ahhoz, hogy ne legyen a fal 100%-os növényi eredetű. Innentől kezdve pedig nehezen védhető az, hogy teljesen természetes.

Nem mellesleg Magyarországon nem fognak építési engedélyt adni olyan gerendaházra/könnyűszerkezetes házra, amely nem volt impregnálva tűz ellen. Az impregnálás során pedig a lakk egy vékony réteget képet a fa felületén, illetve mélyebben be is szívódik, ezáltal megakadályozza, hogy a levegő (s ezzel együtt a tűz) a fához elérhessen. Ezért felesleges a fa "lélegzésével" foglalkozni.

"A töménység nem mindig előny, mert minél töményebb/tömörebb valami, annál jobban vezetheti a hangot."

A kopogó hang gátlás valóban rossz, de léghangok ellen (pl kutyaugatás) a tömeg növelésével lehet védekezni.

"Az egyes rétegek között elég mennyiségű ragasztóanyag van ahhoz, hogy ne legyen a fal 100%-os növényi eredetű. Innentől kezdve pedig nehezen védhető az, hogy teljesen természetes."

Ezt én is így látom. A gomba és a fakárosító rovarok elleni szerek elég durvák, takarás nélkül rendszerint nem érintkezhetnek az ilyen szerrel kezelt fák lakótérrel.

Az utolsó bekezdésedhez:
Az első mondat talán már megdőlni látszik, mivel egyre több helyen vonják le a következtetést egy-két tűzesetből. Ugye a fa a felületén ég, 30perc alatt kb. 3 cm kerületmenti szeletet veszít egy (kezeletlen) fenyőgerenda. Az akác, tölgy a felét. Mivel az impregnált fa drága, a gyakorlat szerint nagyobb átmérőjű tartószerkezeti elemeket használnak, ezzel a dolog le van tudva.
Nem megvetendő az a tény sem, hogy amíg egy 400 fokra felhevült (akár már égő) faanyag semmit nem veszít a szilárdságából, addig az acél szilárdságának több, mint felét elveszíti.
Az égéslassító meg nem olyan tulajdonságú anyag, mint azt gondolod, pont az a lényege, hogy a fa egész térfogatába "benyomják", nem képez réteget. Amit leírtál, az inkább a fémekre kent tűzgátló festékre emlékeztet engem, ami láng hatására meghabosodik, és "hőszigeteli" az acélt, de az már más tészta.

+1, megkülönböztetünk lég -és testhang elleni csillapítást. Jellemzően utóbbi eredője ellen a legnehezebb védekezni, a "tojástartó" önmagában alkalmatlan erre a feladatra. A hangelnyelés lényege mélytartomány esetében a minél nagyobb tömegű hangelnyelő anyagok alkalmazása (erre a hungarocell, tojástartó és egyéb közhiedelemben élő dolgok alkalmatlanok).
Annál inkább a min. 10cm-es átmérőjű közetgyapot és társai, de ezt szeretik megspórolni. A faszerkezetes épület szeret rezonálni, szvsz lényegesen többet kell fordítani hangszigetelésre, mint egy téglafalú épület esetében.

Az impregnálás a fenyő gerenda árát 10%-kal növeli meg.
Gomba ellen muszáj, akkor már tűz ellen miért ne.
Ez mártásos technológia (nem fúrnak, nem injektálnak), tehát mondjuk 1 cm-t hatol be. Ha ezt lecsiszolják, olyan mintha nem csináltál volna semmit.

Nemrég volt az nálunk, hogy gipszkarton alá lécezésnek hoztak kezeletlen fenyőt, 3 nap alatt úgy bepenészedett mint a disznó, pedig bent csak hideg volt (5fok) és 60% páratartalom, csak a párazáró fólia miatt a léc nem tudott szellőzni. Leszedettem, új léc, ez már kezelve, ez már oké.

A nem-impregnált gerendaház a cellulóz szigetelővel az _szerintem_ életveszély, mert egy elektromos tűz miatt leég mint a sicc. Hagyományos fafödémes háznál meg ha közötte kőzetgyapot van, legfeljebb 1 gerendaköz ég le, ami ha normálisan van méretezve, semmi problémát nem okoz.
A kőzetgyapot maga egyáltalán nem ég, sőt kifejezetten fojtja a tüzet. Az EPS meg elég mint a rongy.

--
Gábriel Ákos

Úgy emléxek, mintha egy német faház-építő könyvben azt olvastam volna, hogy a rendesen (10% alá) kiszárított gerendák sokkal jobban felszívják ezeket a nedveket. Itthon is csinálnak ilyet.

Nálunk a rétegrend (belülről kifelé) a következő:
1. réteg: lambéria-párazáró fólia (Dörken, erősített papír alapú), faváz
2. réteg: bordaváz + isocell szigetelés
3. réteg: rétegeltfa tartószerkezet

Az isocell szigetelés sem ég. Ezt olvasd el, v keress rá isocell égés videókra.

"Alapvetően nem rossz anyag, de ennyi erővel már tömör fából is lehetne akkor a betét" - hát igen. a tömör 28cm vastagsag kb 3x annyiba kerül mint a 12+14+2 (gerenda+isocell+belső borítás)

"A kőzetgyapot meg az üveggyapot szinte ugyanolyan természetes, mint a fa" - lehet, hogy természetes, de isocell "majdnem fa" azaz hasonló paraméterekkel rendelkezik (légáteresztés, párazárás) a faházba meg legyen már inkább isocell mint üveggyapot...

"Az egyes rétegek között elég mennyiségű ragasztóanyag van ahhoz, hogy ne legyen a fal 100%-os növényi eredetű" - ezzel kicsit vitatkoznék. Az alapanyag finn v osztrák, osztrák technológiával rétegragasztva, aminek az eredményeképp - állítólag - teljesen megegyezik a tömör gerendával, cserébe kisebb a dilatáció, zsugorodás, etc.

Hmmm. Impregnálással kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. Tudtommal a fa máshogy gátolja az égést: elszenesedik, onnantól kezdve nem lesz légáteresztő és kevésbé is lesz éghető. Természetesen - mint azt jeleztem - én is várlak szeretettel az építkezésen :-)

"Nemrég volt az nálunk, hogy gipszkarton alá lécezésnek hoztak kezeletlen fenyőt, 3 nap alatt úgy bepenészedett mint a disznó, pedig bent csak hideg volt (5fok) és 60% páratartalom, csak a párazáró fólia miatt a léc nem tudott szellőzni. Leszedettem, új léc, ez már kezelve, ez már oké."

Namost ha ott a gipszkarton alatt fa van ...
Miért nem használtál ott alu profilt?

Valaki az előbb adott egy linket, de most éppen nem találom.
Az arról szólt, hogy egy esetleges tűz esetén a faház megőrzi a teherbírását. De utána hamuvá ég.
A méretezés azért kell, hogy legyen idő a házból kimenekülni.

Az elszenesedett fa pedig ugye közel van a faszénhez. Ami ugye köztudottan egyáltalán nem éghető. :)

Ez szigoruan az en velemenyem, es nem vagyok szakember. Viszont en soha nem epitenek gerenda hazat. Eloszor is nem itteni klimahoz lett kitalalva, hacsak nem a Kekesen laksz. Masodsorban pedig nincs erteke a haznak. Nem tudod annyi penzert eladni mint a teglahazat.

Megkerdezhetem miert dontottel a gerendahaz mellet? Meggyozott valaki vagy szereted a vadaszhaz feelinget?

Hát, ez egy kicsit nekünk is para volt. De a kivitelezőnek van már azonos struktúrából ~6 éves háza is, amin semmi gond nem jelentkezett. A rétegragasztott gerendáknak egyébként és is kicsi a hőtágulása, max a felületkezelést kell gyakrabban elvégezni. A szomszéd is legközelebb 50m-re lesz, de inkább 100, úgyhogy bőven lehet árnyat adó fát is telepíteni.

Szeretem a természetességet, állítólag sokkal kellemesebb ilyen házban élni, asztma, allergia elfelejthető.
A műanyag házak (üveggyapot,fólia, gipszkarton, és tsai) kicsukva. Szerintem egy minőségileg felépített téglaház,
ami komfortban és U értékben ennyit nyújt talán még drágább is, de sokkal vastagabbak a falak. A nagyon jól szigetelt házhoz meg muszáj a szellőztetőrendszer.

Nincs értéke a háznak - hát, sorolom:
- nem a majdani vevőnek építem, hanem magunknak (kocsit se úgy veszek, h 5 év múlva melyiket tudom jobb áron eladni)
- biztosan lesz olyan igényes vevő aki MINŐSÉGET akar venni ha majd el akarom adni, max 2-5x annyi idő alatt kel el
- ha 1/3 lesz a fűtésszámlám és egészségesebb benne lakni, akkor majd elgondolkodik az a maradi ember aki szerint a ház csak kőből lehet
- (remélem) élmény lesz hazamenni, inkább mint most a betonkaptárba...

Az allergia, asztma az a jó környék miatt felejthető, nem a ház anyaga miatt (na meg a jó szellőzés).
Ha neked is jól szigetelt lesz a házad, neked is kell a szellőztetőrendszer.
Ha 100m-re van a szomszéd, akkor kit érdekel a falvastagság? :)
Azt nem hiszem, hogy 1/3 fűtésszámlát tudnál egy normálisan szigetelt téglaházhoz képest elérni.
Az élmény garantált, de ez is inkább a környék miatt, nem a ház miatt.

--
Gábriel Ákos

Amit olvastam, hogy a faháznak van valamelyest természetes szellőzése azaz, nem szárad ki benne pl a levegő.

"Azt nem hiszem, hogy 1/3 fűtésszámlát tudnál egy normálisan szigetelt téglaházhoz képest elérni." - mint azt írtam, a frankón megépített téglaház (amiből elég kevés van) legalább ennyibe, de inkább többe kerül. Ehhez lehet, hogy nem takarítok meg 1/3 költséget, DE egy átlagos, mostanában épület házhoz képest mindenképpen.

A faháznak teljesen más hangulata van, mint egy kőháznak, az biztos. Imádunk snowboardozni, és talán minden hazaérkezésbe belecsempészünk egy csipetnyi hütte-feelinget.

Még az érdekelne, hogy banki-biztosítós szempontból mire értékelik az ilyen házat?
Amit én olvastam biztosítási szerződés ajánlatot, aszerint a nem kőből készült fal nem is fal.
A házam is ablak-ajtó nélkül lószar, nem biztosítható, nem hitelezhető.
Persze vannak minősített építők akinek a házait elfogadják, remélem a tied is ilyen lesz.

--
Gábriel Ákos

biztosito a vadi uj bekerulesi koltseggel szamol. Ami meg kb akkora mint a teglahaznal. Bank kuld egy ertekbecslot aki meg a teglahazat is leertekeli a piaci ar ala, ott sincs nagy elteres. Eladasnal van iszonyatos ertekvesztese egy teglahoz kepest. Mult evben kerestunk hazat, megneztuk Szentendret, a mi meret es ar kategoriankba a kovetkezok fertek bele. Valyog bontando belvaros telekaron, kulteruleten messze-messze mindentol, es a konnyuszerkezetesek. De mashol is egy fulra felujitott konnyuszerekzetes araert csak egy teljes felujitasra varo teglat tudtal venni.

Én is meg vagyok elégedve a saját könnyűszerkezetesemmel. Nem a legdrágább kivitelező (pályáztattam őket :)), de normális technológia és világbajnok kivitelezés. Itt nem dolgozott egy ember sem az "építőipari átlagszínvonalból", hanem értették a dolgukat. Az egyébként kukacos műszaki ellenőröm is meg volt elégedve velük. Priviben adok cégnevet ha valakit érdekel.
Az értékcsökkenés majd kiderül. Egyelőre nem akarok költözni, másrészt amint egyre elterjedtebb lesz a könnyűszerkezet, csökken a jelentősége.

A pályáztatás egyébként érdekes volt olyan szempontból, hogy hiába adtam egy 3 oldalas kiírás (szempontokat), meg alaprajzot, olyan szintig lebontott költségvetést és referenciát nagyon kevesen adtak amit kértem. 90% csak félkész meg kulcsrakész állapotot árazott be, részletek nélkül. Ha meg akarok valamit, menjek el hozzájuk.
Érdekes, hogy aki a legjobban lebontott ajánlatot adta, úgy ahogy kértem, az volt a legolcsóbb is, és vele csináltattam meg :)

Nálunk se volt egyszerű a dolog, kifejezetten olyan kivitelezőket kerestünk akik rendelkeznek minősítéssel (ami elvileg az önkormányzatok által is elvárt kritérium!) ezzel szemben többen jelentkeztek minősítés nélkül. Érdekes módon iszonyat szórás volt az ajánlatok között (+/- 30% !!!)
Én úgy indultam neki, h a legolcsóbbat és legdrágábbat eleve kiszórom...

Én a téglára szavaztam, és eddig nem bántam meg.
Ami jó benne:

- szakaszosan kivitelezhető (nem kell az egész pénz egyszerre)
- alakítható
- hibatűrő
- tartós
- van számtalan referenciája
- sokan értenek hozzá

Ja és igazi ház lesz, nem egy recsegő-ropogó izé.

--
Gábriel Ákos

Kontrázok:
- szakaszosan kivitelezhető -> én mielőbb be akarok költözni, nem fog fél évet állni a ház. sőt, az alapásástól várhatóan benne lakunk fél év múlva
- ha a fa nem alakítható, akkor semmi sem :-)
- hibatűrő - ha jó kiviteleződ van, kevésbé kell tartani a hibától, ha rossz, akkor úgyis mindegy...
- tartós - ma is állnak többszáz éves gerendaházak (még itthon is). Valahol azt olvastam, hogy a téglaházzal eleinte kell keveset foglalkozni, és egyre többet ahogy korosodik - a fával pont ellenkezőleg.
Mégvmi: ugye nem kérdés, hogy 100 évet mindkettő kibír. Utána nem mindegy? (úgyértem, 100 év alatt akkorát változik a technológia, hogy nincs kicsukva 10cm-ből a 0.1-es U érték, ami nyáron szellőzik, télen nem)
- azt hiszem a Finn gerendaházak rendelkeznek elég számú referenciával.
- a téglából is lehet rosszat építeni, és fából is. Valamint igaz ennek ellenkezője is. Lehet, hogy minőségi gerendaházat kevesebben építenek, mint minőségi téglaházat, de itthon is építenek többen is minőségi gerendaházat hidd el. Olvass el egy két gerendaházak magazint.

Recsegő ropogó... voltál már pl jól megépített osztrák gerendaházban? Pláne olyanban ami már rétegragasztott?

Alapnak jót tesz ha pihen egy telet.
Bármi betonnak jót tesz, ha megvárják a 28 napot amíg megköt.
Aljzatbeton, vakolat 1hét/cm száradás minimum.
Téglát mikor rakod, 3 sor/nap maximum.
Értelemszerűen amíg ezek a dolgok száradnak/szellőznek, addig nem lehet rátakarni semmivel, tehát pl. nem lehet burkolni az aljzatbetont.
Ezeket mocskosul el szokták spórolni, aztán van ami később visszaüt, van ami nem.
--
Gábriel Ákos

Te ezeket a félinformációkat honnan veszed?

A betont például szokás takarni nagy hőség esetén, hogy ne száradjon ki olyan gyorsan.
Emellett a beton víz alatt is köt. Nem is beszélve arról, ha az alapozásban 1 méter mélyen van a friss beton. Azt minden oldalról a föld takarja.

A betonnál a fagyást nem szabad engedni, illetve a túl gyors kiszáradást.

Akkor a feleséged szinte biztosan tanult Farkas Józseftől, aki ezt a mondást emlegeti. Egyébként az alapozás konszolidációja lezajlásának fontosságára céloz a mondás.

Sajnos normális online forrást hirtelen nem találtam, de pl Mexikóváros puha vulkáni hamura települt. Ott úgy építkeznek, hogy megcsinálják szerkezetkészre a pincéket (talajszint felett), aztán a ház összes többi építő- és rezsianyagát a már elkészült szerkezeten deponálva megvárják, amíg a súly miatti konszolidáció lezajlik.
Miután 1-1.5 év alatt ez lezajlik, eldöntik, hogy kell-e még egy pinceszint (mert a várt 6 méter helyett 8 métert süllyedt a szerkezet), és szépen felépítik az épületet. Vicces szitu, na.

( Tot | 2011. 03. 04., p – 09:06 )

Ehhez csak annyi ha áramszünet van cserépkályhába épített patkó eseten nincs fűtésed, mert szétég a cső.

A legtöbb víztérbe építenek egy hőszelepet, ami ha túlfut a víz hőmérséklete, akkor a vezetékes vízet belépteti a víztérbe és a forrő vizet elvezeti a csatorna irányába. Ezzel lehűti a vízteret, bár a meleg víz a csatornába köt ki.

Persze ha akkor ég a tűz, amikor nincs áram és víz, akkor bukta van :)

( sharky | 2011. 03. 11., p – 20:07 )

Prescott processzor + CRT monitor + World Community Grid es nincs szukseg futesre. :)

( PTibi | 2011. 03. 15., k – 20:48 )

A cserépkályha kombó vízfűtéssel nem rossz ötlet, de tényleg drága. Lehet venni beépíthető, öntvény, vízfűtéses és nem beépíthető, de szintén vízfűtéses kandallókat is. Tól-ig árban és teljesítményben. Ha valakinek ez is sok, akkor még mindig lehet - és mostanában sok helyen építenek - téglakályhákat, amik szintén elláthatóak vízoldali körrel és ki is vannak bélelve megfelelően samottal. Egy ilyet kell keresni (a neten is van erről info) és megrakatni. Hátránya, hogy a vegyes tüzelésű kályhákhoz és kazánokhoz hasonlóan piszkos, és több odafigyelést igényel. A legtöbben egyszerűen nem tudnak tüzet rakni és táplálni sem. Ezért van az, hogy egy kazánt, vagy cserépkályhát olyan hamar kinyírnak. (A szomorú az, hogy be sem látják, mert eleve nem értenek hozzá). A vegyes tüzeléshez SZÁRAZ, több éves tüzifa kell, aminek beszerzése ( a minőségi tüzifának, nem annak, amin két napja még a bagoly üldögélt) szintén körülményes. Szerintem nem feltétlenül azért kérzdezi a topic indítója, mert csóró, hanem a használat során szeretne spórolni, függetlenedni a gáztól, a majdani gázproblémáktól. Ha pénzem lenne, én vegyes tüzelést raknék össze, faelgázosító kazánnal,vagy pellet kazánnal, esetleg egy kombóval.
Mondjuk ez a kombináció meglehetősen nyerő, csak bazi drága:

http://www.buderus.hu/Images/GB162rendszer_tn.jpg

"
A kombinált puffertároló biztosítja, hogy a szilárdtüzelésű kazán ideális körülmények között, teljes terheléssel üzemelhessen anélkül, hogy a túlfűtse a helyiségeket, miközben elő tudja állítani a szükséges használati melegvizet is. Ugyanerre a tárolóra dolgozik a Logatherm talajhőszivattyú is.
A VACIOSOL vákumcsöves napkollektorok pedig mind a fűtést, mind pedig a HMV termelést tudják egyidejűleg támogatni."

Faelgázosító kazán..pl:
http://www.buderus.hu/KPPYRO.htm

Kombinálnám fal fűtéssel és hűtéssel is.
http://hepworth.hu/termekek.php?kat=6

Ha lenne elég pénzem rá..de nincs.

-Így marad a vízfűtéses kandalló, osztókörös radiátoros fűtéssel, (http://www.radeco.eu/?id1=kandallo&id2=kozpontifuteseskandallo_kk&m=2) amiből az egyik kör le van húzva a fürdőszobában padlófűtésnek és a törölközőszárítós radiátornak. Abban a szobában, ahol ezt nem szerettem volna nézegetni, raktam az ablakok elé/alá padlóradiátort (http://www.radeco.eu/padloradiator/term/padl/nyito.gif) Ezzel gyakorlatilag 300 légköbméterig befűtök mindent annyi fával, mint egy sima kályhával, vagy cserépkályhával.

Falhűtést nem javaslom, kivéve, ha a cseppkőbarlang feeling amúgy is bejön. (Gyakorlatilag megelőzhetetlen a párakicsapódás, kontrollálni csak a hűtőhatás csökkentésével lehet.) Pár éve divat volt, sokan megjárták vele. Most már egy, szakmailag képben lévő épületgépész sem tervezi be.
Inkább árnyékolni kell, ha más nincs, redőnnyel, vagy jó helyre ültetett lombhullatókkal.

Tüzelni meg általában csak száraz (<=12 m%) fával érdemes. Ezért nem szabad a tűzifa árát ész nélkül szembeállítani más tüzelőanyagokéval.

22 fokos szobát nem hűtjük tovább, mert minek.
Egyébként a tömegáram függvényében akárhány fokos is lehet a kijövő víz.

Hőszivattyús rendszernél ez az üzemmód egyébként kb ingyen van, csak a vezérlése más mint a "normális" fűtő állapotnak. Itt a HMV-t állítjuk elő azzal a hőmennyiséggel, amit a házból kiszedünk. Mellékesen nagyobb hatásfokkal mint a normál üzemben, ahol a kútból kb 10 fokos víz jön. Tulajdonképpen hogy hűtjük a házat, az egy "mellékhatás". Az utcát is hűthetnénk, az se fáj.

A hőszigetelésünk az elég jó lesz asszem.
Én egyébként villamosmérnök vagyok, szeretek szoftverrel-hardverrel bütykölni.
--
Gábriel Ákos

Ok, akkor egy 30 fokos szobában a 10 fokos kútvíz is igen erős makrohuzatot csinál, ami továbbra is kellemetlen.

Véleményem szerint "trendi" akarsz lenni, ezért akarod mindenképpen ezt beépíteni, holott csak plusz pénz, meló, kellemetlen mellékhatása is van, ráadásul felesleges. De természetesen lehet villogni vele, bár a nők nem erre buknak ...

( mulder | 2011. 03. 15., k – 20:48 )

Most szombaton kezdjük az építés második ütemét.
Ami lesz:

szombat: földmunka
vasárnap: alap vasalása
hétfő: alap öntése
kedd-péntek: alap felhúzása szintbe

Akit érdekel és akar lábatlankodni, az szóljon.
Online kamera már telepítve ... :)

( p2pking | 2011. 03. 17., cs – 15:35 )

Talalkoztam egy Crofter tipusu ho es aramfejleszto kisgeppel, leirasa szerint siman eszi a haztartasi hulladek olajat.

Cropell.hu azthiszem, ketiranyu mero eseten akar visszatapolast is csinalhat, mivel asszinkron generatora van.

Erdekes kis joszag.