Gartner: UNIX halott, a Linux a jövő

Tudom Trey. Évekig read-only módban használtam a hup-ot. :)

Még azt is megkockáztatnám, hogy a Microsoftnak is van létjogosultsága, de ezzel már igazán hatalmas indulat hullámokat keltenék. :)

> Szeretem az ilyen vitakat. elfogadhato mennyisegu troll overhead-el kiserve rengeteg informaciot tud az olvasokozonseg osszehozni a vita heveben:)

Igen. Ez az oldal nem kimondottan hiroldal... Legalabbis szerintem nem. Pontosan ezert teszem ki az ilyen ``hireket''. Sokan meg mindig nem jottek ra, hogy az ilyen ``hireknek'' nem hir erteke van, hanem inkabb vitainditokent hasznalhatok jol. Sokkal jobban szeretnem, ha az egyes ``hireket'' megbeszelnek az olvasok. Akkor is, ha a tartalma jo, es akkor is, ha nem az. Sokat lehet tanulni a _jo_ hozzaszolasokbol...

Trollok... Eh, nekem mar kezd kialakulni egy trollfilterem. Ranezek a nick-ekre, es vannak olyanok amik felett mar automatikusan el is siklok :-D

Trey, nem lehet "Trollfilter" funkciót beépíteni?

Pl. a "trollistára" kerül userek kommentjei mellett egy "Troll"-jelző jelenne meg. :) :)

Majd iden lesz ugyis HUP Olvasok Valasztasa Dij 2005. Iden megvalaszthatjak az olvasok az oldal 10 legnagyobb trolljat is :-D A dij egy evig lesz ervenyben, es egy kis ikon jelzi majd, hogy a gazdaja a dij tulajdonosa. Bar attol felek, hogy vannak akik buszken viselnek a legnagyobb troll cimet :-/ :-DDDD

Na erre azert ne vegyel merget. En szerelgetten olyan kodot, ami 1976-ban keszult (meg sem szulettem meg akkor :) ). Szerkezeti statikai analizishez keszult, de azert nem mondanam hibamentesnek. Eleve problematikus numerikus kodok eseten kivedeni a rosszul kondicionaltsagbol eredo problemakat formalis modszerekkel.

Valamelyik spanja jósolta azt 10 eve: a UNIX halott, mert a Windows NT a jövő... Nem tudom miért zavarja ezeket az elemzőket annyira a piaci verseny.

Szerintem ez csak reklam. Gondoltak ha ilyen cikket irnak sokan eltavolodnak a UNIX rendszerektol es atternek Linuxra, mert az a jovo.

próba

inkább a winfostól távolodnának el végre...

Ez olyan, hogy a reformáció is inkább a katolicizmustól "hódított" el híveket, nem a mohamedánoktól. :)

ezmekkorahujeseg. :)

Hmm.. A Linux is csak egy Unix implementáció mint az AIX, vagy Solaris....

Az említett cikk pedig csak egy hangzatos kijelentést tesz, hogy a unix halott, de nem indokol

"Elemzésében szót ejt még az RDBMS-ek jövőjéről, valamint az "okos" autókról. "

Nem csak, hogy szót ejt tóla, de 90% arról szól.

Szerintem az egész cikk csak trollkajának jó. :)

Evidens, ehhez nem kell elemzocegnel dolgozni.

Gondolom a HP-UX es az AIX kodja is elobb utobb megnyilik (mintha az IBM eseteben errol szolnanak is tavlati tervek). Nem latom akadalyat annak, hogy a kulcsfontossagu technologiak elobb utobb a Linux kernelben is implementalva legyenek.

Az, hogy a Linux kernel egy szetganyolt fos. :) Szinte majdnem minden reszet ujra kene irni normalis koddal.. mert a mostani allapot egy kicsit gaz....

pontosan. a core fejlesztok elitista "majd-mi-megmondjuk-mi-a-fasza-ti-meg-kussoljatok" hozzallasa pedig csak tovabb ront a helyzeten.

Uristen, rettenetesen feltem hogy csak en latom igy a linux kernelt :)

Csak a szokasos elemzoi duma. A tetszoleges hardver, szoftver, protokoll, technologia, stb. halott. Csupa halott cuccokat hasznalunk folyamatosan.

Egy pillanatra már azt hittem, hogy az oldal közepétől egy másik hír fut és a Free/OpenBSD-ről van szó. :)))

> Uristen, rettenetesen feltem hogy csak en latom igy a linux kernelt :)

En meg ugyse vagyok mervado :)

Ehhez nem kellett nagy elemzés. Személyesen tapasztalom, hogy ahová lehet már most inkább betesznek egy linuxos PC-t mint egy kereskedelmi UNIX-ot. Sajnos idővel teljesen kiszorulnak ezek a komoly operációs rendszerek.

Egyébként kiváncsi lennék, hogy az itt károgók hány százaléka látott már AIX-et vagy egy production Solaris-t.

The complete Unix phase-out may take 10-15 years, but companies are going to
start building/developing applications around Linux as early as ’10, Mr Feinberg said.



10-15 éves távlatban jósolni informatikában? Aki két évnél tovább jósol ezen a területen, arra nem tudom érdemes-e egyáltalán figyelmet fordítani

Hát nekem van pár tucat "production" Solarisom.

Pont e miatt tudok ellent mondani annak, hogy

"inkább betesznek egy linuxos PC-t ".

Sokszor valóban jó alternatíva, de ismét csak sok esetben, nem. Azt kellene felfogni, hogy az ideális megoldás több technológia kiegyensúlyozott keveréke. Ez adott esetben akár windows/linux/unix együttes használata is lehet.

Volt már dolgunk jóslatokhoz szép számmal. Az idő majd úgyis eldönti.

"Személyesen tapasztalom, hogy ahová lehet már most inkább betesznek egy linuxos PC-t mint egy kereskedelmi UNIX-ot."

igen, a sarki fuszeresnel biztosan. ahol egy linuxos PC valos alternativa mondjuk egy sun (sparc!) szerver + solaris, esetleg egy ibm nagyvas + aix kombo (folytathatnam) ellen, ott akar DOS-t is hasznalhatnanak (nem NAT boxokrol es pistike sarokba dobott warez ftp-jerol beszelek).

egyebkent igen, van ne'mi tapasztalatom production solaris (kizalorag sparc) rendszerekkel, ezert mereszelem jartatni a szamat.

Nem a sarki fűszeresnél. Komoly szolgáltató cégeknél. Az összes munkaállomás lassan Linux lesz. Tehcnológia közeli frontend gépek sok IO csatornával, egyedi szoftverekkel.

Egyébként nem is a Linux lesz a jövő hanem a szabad szoftver. Az más kérdés, hogy jelenleg e kategória legjelesebb képviselője a Linux.

Biztos vagyok benne, hogy komoly alternatíva a Linux. Próbálj meg bármilyen picit is komolyabb projektet indítani a Linux állni fogja a helyét. Árban is és műszakilag is.

Láttam már sun (sparc!) szerver + linux konfigot és halottam már IBM nagyvas + linux konfigurációkról.

Állítom, hogy ma Magyarországon a projektek 95 %-a megvalósítható Linux-al is (ha a kereskedelmi UNIX vs Linux a kérdes).

Az perszer más kérdés, hogy a vevők fejében mi van:(

Amig mukodik, senkit nem fog erdekelni a dolog. Megaztan egyaltalan nem biztos, hogy az AIX v. a HP-UX kod egy ibolyacsokor, szerintem a Solariset is kozmetikaztak egy ideig mire megnyitottak.

A Linux sikere (illetve az egyeb Unixokhoz kepest felmutatott sikeres szereplese) nem csupan technologiai kerdes. Vannak olyan piaci korulmenyek, amik segitik az elterjedeset. Valo igaz, hogy szerepelhetne a Linux helyen mas free rendszer is, de ertelmetlen azon keseregni, hogy miert a Linux es miert nem a BSD, vagy miert nem a mikrokernel.

Az a baj, hogy a proprietary rendszerek az ertekukhoz-teljesitmenyukhoz kepest nagyon tularazottak. Latszik is, hogy pl. a 3d gafikai studiok sorra dobaljak ki regi RISC vasaikat es a renderfarmokban szepen Inteles vagy AMD-s blade-eket hasznalnak (termeszetesen Linux-al). Pedig azert egy Pixar v. ILM nem a sarki fuszeres.

asszem elbeszel(t)unk egymas mellett.

en azt mondom, hogy szerintem a linux ma meg messze nem erett meg arra, hogy peldaul banki/nagyvallalati szferaban backend oldalon kiszoritsa mondjuk a solarist. van sok terulet (altalanos celu munkaallomasok peldaul, talan meg sok helyen frontendek is), ahol megszorongatja (joggal) a kereskedelmi unixokat, es ugyanakkor jopar olyan masik terulet is akad, ahol viszont labdaba sem rughat, es ez egyelore igy van jol. velemenyem szerint a kernel jelenlegi fejlesztesi "modellje" (kicsit sarkitva: ganyoljunk-es-lapatoljuk-a-szart) egyre tavolabb viszi a linuxot ezektol a teruletektol.

en mar egy joideje nem hiszek a nyilt forras mindenhatosagaban (ez alatt az atlagos hobbihekker megoldasait ertem). jo dolog, szep dolog, csak sajnos nagyon sokszor nem mukodokepes.

"velemenyem szerint a kernel jelenlegi fejlesztesi "modellje" (kicsit sarkitva: ganyoljunk-es-lapatoljuk-a-szart) egyre tavolabb viszi a linuxot ezektol a teruletektol."

Nos igen. Van egy-két apróság Solarisban, amit jelenleg nem látok Linuxban:

-Solaris Resource Manager

-Fair share scheduling.

-Bináris kompatibilitás régebbi verziókkat.

-Majdnem lineáris skálázódás több tucat processzoros vasakon is.

-Több tucat eszköz oprendszer teljesítmény mérésekre, és több száz (ezer?) hangolható paraméter.

Solaris alatt ismeretlen az a dolog, hogy "ez és ez ezzel és ezzel a kernel verzióval nem megy."

Vagy "már megint újraírták a glibc-t és innentől felejtsd el ezt és ezt az alkalmazást, fordítsd újra, stb."

Ahol tobb mint 8 processzor, több mint 32Gb memória, több mint 99.99% feletti rendelkezésre állás szükséges, esetleg valamilyen (geo)HACluster, oda nem raknék Linuxot. Márpedig igen sok helyen van ilyen igény.

en mar egy joideje nem hiszek a nyilt forras mindenhatosagaban (ez alatt az atlagos hobbihekker megoldasait ertem). jo dolog, szep dolog, csak sajnos nagyon sokszor nem mukodokepes.

De az lesz :)

kimondtad a kulcsszot :-)

a hobbiszferan kivul is letezik elet, es viszonylag sok helyen a lesz nem a van szinonimaja.

Miről beszéltek? A Linux nem "hobbiszféra"! A kernel fejlesztése profi szinten folyik, nem is lehet másképp. Nem otthoni buherátorok munkája. Vannak kereskedelmi Linuxok igen komoly célokra. Érdekes, hogy a legtöbb óriásgépen Linux fut...

Solaris ugyan érdekes alternatíva, de vajon mennyivel jobb egy zárt fejlesztés, mint egy nyitott? Most van OpenSolaris. Kíváncsi vagyok, hányan rohannak lecserélni a Linux rendszereiket Solarisra?

Vajon a hatalmas multi-szolgáltatóknak, mint Yahoo miért jó a FreeBSD, ahol még akkora fejlesztői erő sincs, mint a Linuxnál? Vagy miért jó a Goggle-nak a Linux és a Python, ha ennyire gáz az OpenSource?

Azért ne feledjük, hogy nyílt forráskód != linux

Rengeteg open-source cucc működőképes Solaris (de egyéb unixok ) alatt is.

Sőt, baromi jó kombókat lehet kihozni Solaris (v. kedvenc commercial unix változatunk) + open source dolgokból.

Nem is véletlen hogy már a 9-es Solarisba is csomagoltak sok nyilt forráskódú dolgot.

Pl. samba, apache, hogy csak a legismertebbeket emlegessem. Solaris 10 alá pedig bekerült a webmin, mysql, ipf, stb,stb is.

"Kíváncsi vagyok, hányan rohannak lecserélni a Linux rendszereiket Solarisra? "

Nagy, komoly cégek között, akik 2-3 éve váltottak (sparc) Solarisról (x86) Red Hatre nem kevesen állnak, vagy fontolgatják a visszaállást (x86) Solarisra. Volt olyan, ahol az OpenSolaris bejelentése után CIO szinten volt döntés a Linux migrációk leállításáról és a platformdöntés újragondolásáról.

"ha ennyire gáz az OpenSource?"

Nem gáz.

Ki montda, hogy gáz az OpenSource?

Ha az lenne, akkor a Sun nem pedálozna az OpenSolaris projecten.

Ne keverjük már az Open Source-ot a Linuxxal!

Linuxra is van "nem open source".

Tessék megnézni pl. az Oracle is fejleszt linuxra, az meg mióta open? Komoly célokra használt linuxokban ott van egy rakés zárt kódú alkalmazás....

> A kernel fejlesztése profi szinten folyik, nem is lehet másképp.

Ez egy komoly, megalapozott kijelentes.

> Nem otthoni buherátorok munkája.

Biztosan ala tudod tamasztani ezt is.

> Vannak kereskedelmi Linuxok igen komoly célokra.

Vannak. Es?

> Érdekes, hogy a legtöbb óriásgépen Linux fut...

Erdekes. Es?

> Vagy miért jó a Goggle-nak a Linux és a Python, ha ennyire gáz az
> OpenSource?

Gondolom mert nekik arra jo, amire hasznaljak. Akarsz vegre mondani is valamit,
vagy csak az egydimenzios hupperek jeles kepviseloje vagy?

--
Gabucino

en nem az open source ellen vagyok, csupan nem hiszem, hogy mindig, minden problemara ilyen megoldast kell talalni, barmi aron. sokszor kifizetodobb a "draga" kereskedelmi termeket hasznalni, mert az esetleg out of the box tudja azt, amit az "ingyenes", nyilt forrasu alternativaval csak iszonyatos szopas/borzalmas hekkeles/ganyolas aran lehetne elerni.

open source tamogato != fanatikus open source fighter :-)

el tudok kepzelni nem egy olyan helyzetet, ahol az olcso PC hardver es az olcso linuxbol hekkelt szisztem koltsegesebb, mint a "draga" kereskedelmi (h/w + s/w) rendszerek. egyebkent a nagy cegeknek meglepoen jo konstrukcoik is vannak, de ez inkabb _joel asztala :-)

"A kernel fejlesztése profi szinten folyik, nem is lehet másképp."

wtf?

Persze en is el tudok kepzelni barmilyen helyzetet, de ennyi erovel be se uljunk olyan autoba, amiben nincsen 180 legzsak, es ott is hasznaljunk bukosisakot. Te sem fizetnel 5 helyett 10 millat egy olyan kocsiert, amiben mondjuk 10%-al jobbak a tulelesi eselyeid frontalis karambol eseten.

Ez is, mint annyi minden az eletben az esszeruen bevallalhato kockazatrol szol. Es ettol jo egy informatikus, hogy fel tudja merni a kockazatokat es elonyoket, amiket a kulonfele valasztasok jelentenek.

"Es ettol jo egy informatikus"

Ott a pont.

en pedig pont errol beszelek

Arról volt szó, hogy a Linux 10-15 éven belül kiszorítja a kereskedelmi unixokat. Felejtsuk már el ezt a Linux és a hobbi kategóriát. Ma már nagyon komoly rendszereket lehet összeállítani Linux alatt is. A világ legnagyobb rendszereinek 60%-át Linux hajtja. Ugyanúgy skalázódik mint bármi más.

De hangsúlyozom a cikkben a jövőről van szó. Erről vitáztunk.

Kezdjetek el Linux-ot tanulni :-)

A legtobb nagy cegnel a support a kulcsszo, ahol a rendelkezesreallas az elsoszamu szempont es csak utana jon az ar. Namost logikusan gondolkodva melyik ceg termekeben biznal meg jobban, aki 'kapja' a kernelt (redhat, suse, etc), vagy aki sajat maga 'csinalja' (sun, hp, ibm)? Nem hiaba van az osszes 'penzes' linuxban szetpatchelt kernel, de ettol az meg mas altal fejlesztett kernel marad. Nalunk is akad 1000+ HP-UX, Solaris, AIX box, es nem igazan gondolkodik rajta senki, hogy a HP/Sun/IBM fele supportot (ami persze nem feltetlen mindig tokeletes) valami linuxosra csereljek. Mit mondasz, ha egy kernelbug miatt hasalgat a gep? Szolsz a linusnak, hogy csinaljon valamit? :) Vagy gyors foltozas, es bizakodas, hogy jovahagyjak a javitast es mehet a vanilla forrasba, hogy kernelcsere utan ne kelljen elolrol kezdeni az egeszet?

"A világ legnagyobb rendszereinek 60%-át Linux hajtja."

Hihihi

"Ugyanúgy skalázódik mint bármi más."

Hohoho

"Kezdjetek el Linux-ot tanulni :-)"

Kb 9 éve dolgozom linuxxal, mint rendszergazda.

Pont ezért mókásnak találom a fenti 2 mondatodat.

"Ma már nagyon komoly rendszereket lehet összeállítani Linux alatt is"

Igen. Ha a létező legkomolyabb rendszereket 100%-nak vesszük, akkor most a linux kb 70%-nál állhat. Ez azért tényleg nem rossz, és

tökéletesen alkalmas arra, hogy vetélytársa legyen az álltalános célú operációs rendszerek piacán bármelyik unixnak. Viszont kiszorítani akár AIX-et , akár Solarist.....

Amíg IBM (risc) szerver és Sparc szerver, addig mindíg is létezni fog AIX és Solaris.

Ezt a két szerver architektúrát pedig nem lehet egy napon említeni egy x86-al, ami ugye jelenleg a legelterjedtebb linux hw. platform.

(Tudom, hogy pl. sparc-ra is létezik linux, de azt felejtsük el gyorsan.)

ha ez a profi, akkor isten ovjon az amatortol

És ami még az IBM és Sun mellé rakja a voksot az, hogy a hardware-t is ők gyártják. Volt már (sajnos) szerencsém egy olyan oprendszer bughoz, ami miatt a szervert tervező(!) mérnökcsapatot is be kellett vonni a megoldásba. És mit ne mondjak, meg is lett oldva a probléma...

>> aki 'kapja' a kernelt (redhat, suse, etc), vagy aki sajat maga 'csinalja'

sztem egyszer nezd meg honnan commitolnak bele

A legtobb nagy cegnel a support a kulcsszo, ahol a rendelkezesreallas az elsoszamu szempont es csak utana jon az ar.

A nagyon nagy cégeknél lehet (szerintem nem). Millió esettanulmány készült már ahol kidobták a SUN vasat és negyed annyiért PC/Linux került a helyébe.

Elműlt már az az idő amikor egy SUN és egy PC közt hatalmas különbség volt.

Mit mondasz, ha egy kernelbug miatt hasalgat a gep?

Azt amit Solaris vagy AIX esetén.

"Elműlt már az az idő amikor egy SUN és egy PC közt hatalmas különbség volt."

:) :) :) :) :) :) :) :) :)

Ember, hol élsz?

Már egy középkategóriás Sun vagy IBM szerver is rongyá aláz bármilyen PC-t....

zwei wrote:
> "Ugyanúgy skalázódik mint bármi más."
> Hohoho
Azért történtek változások. És azt hiszem ha már ilyenekről van szó, a
linuxosok nagyobb számot fognak mondani, ha megkérdezed, hogy "na melyik
OS-sel lehet több processzoros gépet hajtani, Linuxszal, vagy Solarisszal?".

A Linux egy kernel. A 2.6-osban pedig ha jól tudom már szinte teljesen
felszámolták a big kernel lockot, például az IP stacken sincs ilyen
(van?), a Solarisnál pedig még mindig fogja egy lock az egészet (vagy
nagy részét).

Akkor mi az, ami nem skálázódik?

A FreeBSD-ben, Linuxban régóta van hálózati polling, a Sun csak a
Solaris 11-ben, vagy későbbi Sol10 patchekben fogja megvalósítani ezt a
fajta működést, hogy elbírja a viszonylag gyenge processzoraival a 10GE-t.

Gyanítom egyébként, hogy ezekről jól el tudunk beszélgetni, mert
egyikünk sem ért olyan mélységben a dologhoz, hogy valóban objektíven
meg tudjuk ítélni: melyik kernelnek van jobb multiprocesszoros
skálázhatósága, adott területeken.

Én mindenesetre élek a gyanúperrel, hogy a Linux a legtöbb területben
már előrébb jár, mint a Solaris, de az is lehet, hogy ez hülyeség.

Ott a forrás, meg kell nézni.

> Ezt a két szerver architektúrát pedig nem lehet egy napon említeni egy
> x86-al, ami ugye jelenleg a legelterjedtebb linux hw. platform.
És talán a legelterjedtebb szerverplatform is.

> (Tudom, hogy pl. sparc-ra is létezik linux, de azt felejtsük el gyorsan.)
Egyetértek. És erről leginkább a Sun tehet.

zwei wrote:
> Ember, hol élsz?
A kérdés az, hogy te mire használod a számítógépeket.

> Már egy középkategóriás Sun vagy IBM szerver is rongyá aláz bármilyen
> PC-t....
Miben? Egy középkategóriás Sun, vagy IBM szerver áráért (persze kérdés,
mi a középkategóriás?) valószínűleg 5-10x akkora nyers erőt lehet PC-ből
venni (akár brand PC-ből is).

De ez megint leginkább a feladatról szól. :)

Összemérhető dolgokról beszélek.

10 évvel ezelőtt egy SparcStation 20 és egy PC között óriási különbség volt. Ma egy Blade 150 és egy normálisabb brand PC között szinte semmi. A PC felébe kerül.

Szerver téren ahol elmegy a Solaris ott elmegy a Linux is.

A belépő szintű szerverekre mind találsz Intel architektúrát.

Megjegyzem a bármelyik nagy gyártónál az entry level gyakorlatilag PC kategória (sok helyen ATA/SATA lemezek, PCI bus, PC szintű összeszerelés)

Moore-nak sikerult :)

Pl. SUN V480:

2x 1.2 GHz UltraSPARC III processors

8 GB of memory

2x73 GB disk drives

5U high form factor

SUN STORE MODELS: $19,995.00

Ezt bármelyik xSeries megeszi. Fele ennyiért, fele ekkora méretben.

Egy kicsit keveset láttál a világból. Van egy szép nagy csokor program, ami bizony-bizony solarison kernel verzióhoz kötött.

Az egyik telco pl. azért szív a távközlési műholdakat verzélő programjával, mert döglenek a 8+ éves sun vasak, a ma kaphatókon meg nem indul el a Solaris azon verziója, amihez a program kötött.

A majdnem lineáris skálázódás épp csak egy kicsit rosszabb, mint a Mingo féle O(1) ütemező. Legalábbis 8 processzorig biztosan.

A 99,99%-ot Sun-os HA clusterrel NEM tudod garantálni, a SUN is és az életben mért értékek is (SUN 12K remote metro cluster Sun StorEdge 9970 -esekkel) 99,95% körüliek. A 99,99%-os havi rendelkezésre állás kevesebb, mint 5 perc, na most az átkapcsolás több, mint 5 perc (főleg ha az oracle épp meg volt hajtva) -> buktad az SLA-t, ha 99,99-re kötötted.

Ja, és jó hogy szóba hoztad a HA clustert: ha mindenki mindenkivel olyan marhára kompatibilis, akkor miért van az, hogy a Sun zászlóshajóján, a Solaris 10-en NINCS TÁMOGATOTT CLUSTER MEGOLDÁS több mint egy éve?

Nem azt mondom, hogy a Linux mindenható, és minden feladatra megfelel, de észre kéne venni, hogy a kereskedelmi unixok sem sokkal jobbak időnként. A Sun mostanában meg pláne úgy adja ki a dolgait, hogy több kollégám azt mondta, tele van a nemi szerve azzal, hogy a Sun béta tesztelőnek nézi, mert vannak dolgok úgy a compatibilitási mátrixban, hogy biztosan nem volt tesztelve, mert a driver hibás, és el sem indul a cucc.... Ez azért 3-4 éve még nem volt jellemző a Sunra.

ez egy elég ostoba cikk, és egyébként sincs sok értelme jósolgatni az informatikában. A gartner és a többi elemző cég felvehetné a delphoi jósda nevet is.

jó lenne viszont, ha ettől nem éreznék feljogosítva magukat páran arra, hogy még otrombább stílusban trolkodjanak.

mostanában egy új jelenség kezdi felütni a fejét sajnos itt a hupon is. bizonyára amióta egyre elterjedtebbé válik nálunk is a gnu/linux (köszönhetőben a bsa aktív tevékenységének is), már nem az az elit klub, mint 6 8 vagy 10 éve volt. így már nem "rang" linuxozni. imho nem attól lesz valaki "hozzáértő szaktekintély", hogy gnu/linuxot, openbsd vagy netán plan9et használ.

azután kelle olyan kijelentéseket tenni, mint "a linux kernel összegényolt kód" és hasonlók, miután tanulmányozta kellő ideig az illető a kernel forráskódjának, általa problémásnak tartott részét. ja és persze meg is értette mi van ott. egyébként kicsit olyan ez, mint a "mindenki szembejön jelenség" :)

nekem is vannak fenntartásaim a linux kernel mostani fejlesztési rendszerével kapcoslatban. de ettől még a linux számtalan megbízható robosztus rendszer alapja. nem a buggy agyontuningolt PCre telepített Uhu linuxból kellene általános véleményt kialakítani a linuxról.

Sun hardwaren pl. éppolyan megbízható a gnu/linux mint a solaris. persze nem árt ha ért is valamit a "redszergazda" a rendszeréhez.

a googlenak sikerült értéket, jelentős tőkét kovácsolnia a gnu/linux kódjából, a top500ban is elég jól teljesít és még sorolhatnám.

azok akik látványosan heroltozzák a linuxot, két okból szoktát tenni:

-így próbálnak képzett bennfentes faszafiúnak látszani, miközben, nemhogy egy C forráskódba, de még egy bash scriptbe sem tudnak beleszagolni.

-folytonos és leküzdhetetlen feltűnési viszketekségük van.

ha nem tetszik a 2.6 kernelfa, ott van még a 2.4 vagy a 2.2 (sőt a 2.0 is:) akinek egyik sem felel meg, használjon bsd solarist vagy, ami legjobban megfelel neki. a kritikának is van helye, de csak az értelmes kritikának.

Arrol nem beszelve, hogy a Linux alulrol eleg rendesen megette a UNIX bizniszt mar most is. Emlekszem, hogy nehany evvel ezelott meg volt olyan ugyfelunk, akinek az 1-2 processzoros gepein SCO Unixware futott. Most vajon mi fut rajta? (A SCO-ert en kerek elnezest :-) A Sun sem veletlenul szidja a Red Hat-ot minden forumon. Szepen vitte el elole a bizniszt eleg sok teruleten. Es bizony ha a UNIX nem szedi ossze magat a Linux alulrol egyre magasabbra ragja fel magat.

Persze felulrol sem kell felteni a Linuxot, hiszen a szuperszamitogepek piacan is ott van. Erdekesseg, hogy a SGI egyes gepein Linux fut noha az SGI-nek van sajat kereskedelmi UNIX-sza (IRIX)?!?

johans wrote:
> Az egyik telco pl. azért szív a távközlési műholdakat verzélő programjával,
> mert döglenek a 8+ éves sun vasak, a ma kaphatókon meg nem indul el a
> Solaris azon verziója, amihez a program kötött.
s0l10_guru: May I send you a dtrace script?

:)

Ez viszont szinte minden software-rol elmondhato, amit folyamatosan fejlesztenek az elobb utobb "csunyabb" lesz mintha az akkor tudas birtokaban irnak ujra nullarol. Nade azt se lehet megse ... A Linux kernel amugy szerintem meg igy is "szebb" mint a BSD-k kodja altalaban pont mert a Linux "fiatalabb" nullarol irt dolog, mig a BSD nagyon sok oskoduletet hordoz magaban. Ezt meg a BSD-sek is elismerik reszben, lasd pl DragonFly BSD es a benne elkovetett megjegyzesek: nagyon sok helyen fenyevekkel a Linux mogott vannak meg mindig. Igaz, kisebb feature settel es nem a legoptimalisabb koddal neha (azert az is ego pl hogy az OpenBSD-ben egy bug miatt nagysagrenddel lasabb raid i/o bandwidth volt vagy hasonlo, mar nem emlexem). Na jo most kisse eltuloztam szandekosan kompenzalando az elozo hozzaszolast :) De teny hogy nehol undorito a Linux kernel forrasa, ez nem is vitatema, szamomra csak az hogy mihez kepest az vagy nem az ... :) Ja, BSD ugyben meg le lehet ugatni nyugodtan engem, mert annyira (...) nem vagyok otthon a temaban es lehet rossz kovetkezteteseket vonok le abbol amit tudok a dolgokrol ott.

Stefán Tamás wrote:
> Pl. SUN V480:
> 2x 1.2 GHz UltraSPARC III processors
> 8 GB of memory
> 2x73 GB disk drives
> 5U high form factor
> SUN STORE MODELS: $19,995.00
> Ezt bármelyik xSeries megeszi. Fele ennyiért, fele ekkora méretben.
Ne viccelj már. Az IBM szerverek a legdrágábbak...

prygme wrote:
> Sun hardwaren pl. éppolyan megbízható a gnu/linux mint a solaris. persze
> nem árt ha ért is valamit a "redszergazda" a rendszeréhez.
Mondod mindezt milyen és hány Linuxot futtató Sun géppel a hátad mögött?

Lehet, hogy újdonság, de hidd el: a Solaris fényévekkel megbízhatóbb a
saját vasain, mint a Linux.

"na melyik

OS-sel lehet több processzoros gépet hajtani, Linuxszal, vagy Solarisszal?"

Egy dolog meghajtani, és még egy dolog, hogy a processzorszám növekedésével a belőlük kihozott teljesítménynövekedés mennyire közelít lineárishoz.

Tény, hogy történtek fejlesztések ebben a témában, de szvsz. még nem tökéletes.

" Solarisnál pedig még mindig fogja egy lock az egészet (vagy

nagy részét)."

Solaris 10 Fire engine ben, ha jól tudom felszámolták ezt.

"Én mindenesetre élek a gyanúperrel, hogy a Linux a legtöbb területben

már előrébb jár, mint a Solaris, de az is lehet, hogy ez hülyeség."

Passz. Nem akarok felelőtlenül nyilatkozni.

Linuxxal 9 éve dolgozok rendszergazdaként, Solarissal csak 6. Az utóbbit mindíg is kényelmesebbnek találtam, főleg a tuningolhatóságát, a "mérhetőségét", a patch kezelését, átgondolt fejlesztését.

> (Tudom, hogy pl. sparc-ra is létezik linux, de azt felejtsük el gyorsan.)

>Egyetértek. És erről leginkább a Sun tehet.

Igen. Rájött, hogy a solaris 10 legalább olyan jó alternativ oprendszer x86 ra, mint a linux, és inkább azt "tolja". Egyébként volt időszak, amikor a linuxot tolta, pl. a méltán elfeledett x86 blade architektúrát linuxxal kínálta.

A Sun es az IBM is kisebb cegektol licenseli az egesz design-t (vagy reszeit), majd sajat logoval tovabbadja...

pl.: IBM eServer 325 vs MSI K-1000 ;-)

Nem kozepkategoria, de eros tendencia. Egyebkent kimaradnak a nagy PC uzletbol.

>De ez megint leginkább a feladatról szól. :)

Persze. Egyébként desktopnak nem vennék Sun vasat. Még 1-2 processzoros szervernek sem.

Bár az új Opteron alapú szerverek egész jó ár/teljesítmény. De ezek is PC.

Viszont a mind a Sun, mind az IBM szállít olyan vasakat is, amit már nem találsz meg PC kategóriában. Persze 8-10 PC vel elő tudod állítani ugyanazt a nyers erőt, de ha pl. egy adatbázisnak kell ez az erő, akkor egyszerűbb egy bivalyerős vasat tolni alá, mint parallel clusterrel meg grid és elosztott dolgokkal bohóckodni...

Megjegyzem a Sun 6900-as szervert is középkategóriaként árulja. tessék megnézni mit tud. (Ja, az ár az más kérdés.)

>Ne viccelj már. Az IBM szerverek a legdrágábbak...

Hát, nem mindíg. Néha a Sun :)

zwei wrote:
> OS-sel lehet több processzoros gépet hajtani, Linuxszal, vagy Solarisszal?"
> Egy dolog meghajtani, és még egy dolog, hogy a processzorszám növekedésével
> a belőlük kihozott teljesítménynövekedés mennyire közelít lineárishoz.
Láttad már a Mythbusters című sorozatot? Javaslom, a következő adásba
küldd be a kérdést. :)

Hirtelen két benchmarkot találtam csak:
http://software.newsforge.com/software/04/12/27/1243207.shtml
http://www.dbazine.com/olc/olc-articles/ault8

> Tény, hogy történtek fejlesztések ebben a témában, de szvsz. még nem
> tökéletes.
Nem is az volt a kérdés, hanem az, hogy a Linux is tud-e annyira
skálázódni, mint a Solaris.

> " Solarisnál pedig még mindig fogja egy lock az egészet (vagy
> nagy részét)."
> Solaris 10 Fire engine ben, ha jól tudom felszámolták ezt.
Nekem inkább úgy tűnik, hogy elkezdték felszámolni. Igazad van, a
Solaris 10 megjelenése környékén olvastam ennek utána utoljára és akkor
még úgy tűnt, hogy a kisebb rész érintett csak.
http://www.sun.com/bigadmin/content/networkperf/FireEngine_WP.pdf
Eszerint az IP már teljes egészében többszálú.

> Linuxxal 9 éve dolgozok rendszergazdaként, Solarissal csak 6. Az utóbbit
> mindíg is kényelmesebbnek találtam, főleg a tuningolhatóságát, a
> "mérhetőségét", a patch kezelését, átgondolt fejlesztését.
Nem tudom, nekem a Solaris nem kényelmes. A FreeBSD sokkal inkább az. :)

Alapvetően egyetértek a mondandóddal.

Lassan a unix vs. linux elkezd hasonlítani a pár évvel ezelőtti "distro háborúkhoz."

Sajnos a linuxos közösség is "felhígult" olyan emberekkel, akik számára a linux a "gonosz, monopolista szoftvercégek" elleni harc szent grálja, és nem veszik észre, hogy ez is csak egy oprendszer a maga korlátaival és hibáival együtt.

Sem az IBM, sem a Sun nem gyárt hibátlan, optimális kódot, viszont aki elintézi annyival, hogy linuxxal bármit ki lehet váltani, ami IBM, vagy Sun, sőt, még olcsóbb is, azt sajnálom, mert rossz lesz neki felnőni.

Amivel nem értek veled együtt:

>Sun hardwaren pl. éppolyan megbízható a gnu/linux mint a solaris.

Ebben van tapasztalatom, nyugott szívvel állítom, hogy nem igaz.

>Nem tudom, nekem a Solaris nem kényelmes. A FreeBSD sokkal inkább az. :)

Na mostmár muszály lesz megismerkednem a FreeBSD-vel is. :)

zwei wrote:
> Viszont a mind a Sun, mind az IBM szállít olyan vasakat is, amit már nem
> találsz meg PC kategóriában. Persze 8-10 PC vel elő tudod állítani ugyanazt
> a nyers erőt, de ha pl. egy adatbázisnak kell ez az erő, akkor egyszerűbb
> egy bivalyerős vasat tolni alá, mint parallel clusterrel meg grid és
> elosztott dolgokkal bohóckodni...
Szerintem ésszerű tervezéssel a legtöbb esetben eliminálhatók ezek a
problémák.
Az Oracle RAC-ot úgy látom azért elég komoly helyeken használják, pedig
szerinted csak bohóckodás és jobban megéri egy 20-100 milliós vasat
venni alá, megfelelő tervezés és mondjuk 20 PC helyett (negyvened áron).

> Megjegyzem a Sun 6900-as szervert is középkategóriaként árulja. tessék
> megnézni mit tud. (Ja, az ár az más kérdés.)
Szép dolgok ezek, csak tudod ott a kérdés, hogy ha nekem csak a tanyára
kell mennem, akkor mi a francért vegyek 30 milliós SUV-ot, amikor egy
600 ezres használt Niva is megteszi.

És én egyre kevesebb olyan alkalmazást látok, ahol ne lenne jobb
megoldás több Niva, mint egy SUV. :)

zwei wrote:
>>Ne viccelj már. Az IBM szerverek a legdrágábbak...
> Hát, nem mindíg. Néha a Sun :)
PC-ről volt szó, ott meg eddig a Sun nem igazán volt alternatíva, de
igaz: ők is elég drágák voltak.

zwei wrote:
>>Nem tudom, nekem a Solaris nem kényelmes. A FreeBSD sokkal inkább az. :)
> Na mostmár muszály lesz megismerkednem a FreeBSD-vel is. :)
De legalábbis muszáj. :)

"BSD mindkettő" és a Solarisszal ellentétben a FreeBSD minimál install
után is használható. >;-)

>De legalábbis muszáj. :)

Halott ember vagy, ha most elkezdesz helyesírásból leckéket adni.... :)

>"BSD mindkettő" és a Solarisszal ellentétben a FreeBSD minimál install

után is használható. >;-)

Solaris 10-be végre raktak használható minimum installt.

Ah, bocs. Tudom, hogy hülye vagyok de az én szóhasználatomban x86 == PC.

Bocs, csak rossz beidegződés, tényleg. Egyszer csak kinövöm.

> Solaris 10-be végre raktak használható minimum installt.

Olyan is... Ha egy OpenSolaris-t akarsz porgetni magadnak, akkor ugy kezdodik a jotanacs, hogy tedd fel magadnak a teljes disztrot, mert kulonben meglehetosen nehez lesz kivalogatni a kello csomagokat. FreeBSD-nel ellenben minimal installrol kezdve a ports-nak koszonhetoen logikusan fel tudom epiteni a rendszert. Na ez a Solaris-nal marha messze van meg.

Üzemeltettünk Oracle RAC-ot. Rengeteg probléma volt vele. Sajnos az ésszerű tervezés kb. annyiba kerül, mint alátolni nyers erőt.

Ráadásul az Oracle RAC licensz 20 PC kategóriás vasra éves szinten kb duplája annak mint ha elköltenél 100 milliót egy vasra ami ugyanezt a nyers erőt adja.

"Szép dolgok ezek, csak tudod ott a kérdés, hogy ha nekem csak a tanyára

kell mennem, akkor mi a francért vegyek 30 milliós SUV-ot, amikor egy

600 ezres használt Niva is megteszi."

Nem mondtam, hogy mindenhova Sun, vagy IBM kell. Csak azt akarom végre megértetni, hogy sok olyan eset van amikor igenis kell egy ilyen vas. Több mint 80 unix szervert üzemeltetek. Van közöttük Linux, Sun, és IBM is. Ha van egy új feladat, először megnézzük melyik platformon lehet ésszerűen és gazdaságosan megoldani, és azt választjuk.

Webszervernek nem fogok beállítani egy Sun 4800-ast, de egy 1.5Tbyte-os online pénzügyi rendszerhez sem fogok beállítani 15 linuxot Oracle RAC-al.

>s én egyre kevesebb olyan alkalmazást látok, ahol ne lenne jobb

megoldás több Niva, mint egy SUV. :)

igazad van. A Dakaron is el lehet indulni 100 Niva-val. Van rá matematikai esély, hogy legalább egy célba ér. Viszont ha az a feladat, hogy adott időn belül célba érj, akkor

úgy sincs sok esélyed, ha hot-swap cserélgeted magad alatt a Niva-kat.

Nem mondtam, hogy tökéletes, de végre látszik valami szándék.

Nem ismerem a BSD-ket, bár ha van olyan jó az install része mint a Debiannak, akkor nincs gond. Az a legnagyobb szívfájdalmam a solarissal, hogy baromi ***** az installnak ez a része.

Bár egy ideje már install szerverről és előre customizált Flash archívokból telepítek solarist, mi viszont elég használható....

"(Tudom, hogy pl. sparc-ra is létezik linux, de azt felejtsük el gyorsan.)"

sokak szerint perverz vagyok, de en peldaul itthon hasznalok sparcon debiant, es semmi baj. elesben is hasznaltam vagy 2 evig egy masikon, elegge nyuzva volt, mindenfele gond nelkul.

>>Ezt a két szerver architektúrát pedig nem lehet egy napon említeni egy x86-al, ami ugye jelenleg a legelterjedtebb linux hw. platform.

>És talán a legelterjedtebb szerverplatform is.

es talan abban megegyezhetunk, hogy ezt valojaban a kenyszer szulte.

mindig mosolygok, amikor a magasak kvalifikalt hup-droidok megmondjak, hogy ki mihez ert es mihez nem. maradjunk annyiban, hogy irtam nehany sornyi kernel kodot eletemben. aki szerint a linux kernel jelenlegi fejlesztese professzionalis szinten tortenik, azon nagyon tudok kacagni.

a ganyolast egyebkent nem feltetlenul a kod minosegere ertem, hanem alapvetoen a bajom azzal van, amit itt mar sokszor kifejtettem: sokszor esz nelkul, a minden aron valo "fejlodes" erdekeben lapatoljak bele az ujabbnal ujabb feature-oket az ugynevezett stabil kernelbe. ez a professzionalis ut? a mindenkit-leugatok-mer-en-jobban-tudom hozzaallas professzionalis ut? az en-sokkal-jobb-kernelhekker-vagyok-mer-csak-azermer hozzaallas, az professzionalis ut? olvassal neha LKML thread-eket szerintem.

az, hogy valaki a HP/RedHat/IBM stb. alkalmazottja, egyben biztositek is, hogy iszonyat jo (kernel)koder? szerintem nem.

"Szerver téren ahol elmegy a Solaris ott elmegy a Linux is. "

igen. es amikor a 2.6.15.1.2.4.3-mm_verystable-uberh4x kernel dumpol mint a barom, mert valaki viccbol belenyulkalt peldaul a serverworks kodba (volt mar ilyenre pelda), akkor legyszives magyarazd meg a bank/nagyvallalat IT vezetesenek, hogy valojaban ez egy eletkepes alternativa X gyarto altal kinalt megoldassal (sajat h/w + OS)l szemben (gyartot szandekosan nem irtam). sok helyen meg lehet magyarazni, sot, sok helyen nem is kell. sok helyen ennyi meg belefer. vannak helyek, ahol nem.

haha

peldaul egy xSeries 200 is? egyebkent (ismet) megjegyzem: akik komolyan foglalkoznak peldaul sun cuccokkal (akar azert, mert fejlesztok, akar azert, mert "nagyfelhasznalok"), azok eleg jelentos engedmenyeket kapnak. gondolom, ez mas gyartonal is igy van.

>sokak szerint perverz vagyok,

Ne aggódj, ismerek olyat, aki Trusted solarist futtat otthon.

>de en peldaul itthon hasznalok sparcon debiant, es semmi baj.

Az a tapasztalatom, hogy régebbi, egyszerűbb vasakon elfut. (Ultra 10-esre és netrára raktam már fel én is.)

Az újabb hardware-eken (pl. fireplane architektúra) és újabb processzorokkal már nem nagyon.

Időnként nekifutok felrakni egy használaton kívüli Sun Enterprise 10000-re debiant, de a legjobb próbálkozás eddig egy root file rendszer mountolás előtti pánik volt. :)

Azért perverziónak ez is jó...

hmm.. a nagy júzerek 40-50% ot simán kapnak alapból a listaárból. tapasztalatból tudom, nem csak tippelek. És nem csak a Sun, de IBM is rendesen alá tud menni a listaárnak, ha nagy üzletről van szó. (Olyanról amiről utána lehet referencia-cikkeket lehozni szaklapokban, meg más, szintén nagy júzereknek elmesélni, hogy bezzegittmegitt milyenjók voltunk...)

trusted solaris :-))

jah. akkor en erosen kispalyaztam. nekem itthon egy netra i-n fut (mer vagyok olyan paraszt, hogy sajat kernelkodot neha kiprobalok mas hardveren is, mint a mindenhato x86), elesbe' meg enterprise 250-en futott.

>Hirtelen két benchmarkot találtam csak:

>http://software.newsforge.com/software/04/12/27/1243207.shtml

>http://www.dbazine.com/olc/olc-articles/ault8

Nos, az első benchmark csak 1 cpu vs 2 cpu esetet teszteli. Én skálázhatóságon azt gondoltam, hogy belerakunk 8-12-32-64-stb darab processzort egy vasba. Na, mindegy.

A második benchmark elején a szerző is elismeri, hogy az 1 db ultra sparcIII-as (4x400MHz) Sun vas elég esélytelen a 4 db dual Xeon vassal szemben:

>Now, some of you are no doubt saying, “Geesh, the E4500 is already out-gunned,” and I would have to agree with you.

Arra a részre felhívnám a figyelmed, hogy áramkimaradásnál a linuxos cuccnak elszállt az összes adata, kezdhették elölről a betöltést, ellenben a Solarisos tesztkörnyezet túlélte.

>Egy kicsit keveset láttál a világból. Van egy szép nagy csokor program, ami bizony-bizony solarison kernel verzióhoz kötött.

Igazad van. Ilyen pl. a Checkpoint firewall is.

Bár ezek egy része nem csak a Sun miatt van így.

(Egy uname-paranccsal, és némi feltétel vizsgálattal már egy egyszerű shell-scriptbe is be lehet drótozni az oprendszer verziófüggést.)

>a Solaris 10-en NINCS TÁMOGATOTT CLUSTER MEGOLDÁS több mint egy éve?

2005 márc 12-én adta ki hivatalosan a Sun a Solaris 10-et. (Na jó, a nap az nem biztos.)

Egészen addig Solaris Express keretében futott.

>A 99,99%-os havi rendelkezésre állás kevesebb, mint 5 perc, na most az átkapcsolás több, mint 5 perc (főleg ha az oracle épp meg volt hajtva) -> buktad az SLA-t, ha 99,99-re kötötted.

Igen. Viszont nem számít SLA-sértésnek a tervezett leállás. A 99.999% sem jelenti azt, hogy tervezett leállást nem csinálhatsz. Ezt azért ne keverjük, bár sejtem mire gondolsz.

Ja, még 1: Sun cluster létezik 10.es solarisra:

http://www.sun.com/software/cluster/sys-req.xml

"Igy kerult a linux kernelbe sok egyeb mellett a NUMA, meg a embedded rendszerek tamogatasa is.

Solaris hogy all ezekket? mennyi ido/penzt kellett/kell a Solarisba keruleshez?"

5 éve dolgoztam NUMA rendszeren. (Akkor Sequent-nek hívták, később IBM NUMA-Q ként futott) Érdekes koncepció (volt), él még egyálltalán?

Hogy miért nincs a solarisban NUMA támogatás? Passz. Talán azért, mert a Sun hardverei nem NUMA-ra épülnek. De ebben talán Eric-ek kellene megkérdezni.

Aztan ki mondta neked, hogy production kornyezetben -mm kernelt hasznalj? Ki mondta neked, hogy ott kiserletezz? Melyik CentOS-ben, Red Hat Enterprise Server-ben, SuSE Linux Enterprise Server-ben van ilyen kernel? Hol dumpolnak azok el normalis vason? Hol ajanlja valamelyik Linux vendor, hogy te kernelt pancsolj?

Erdekes, hogy nekem az ugyfeleknel evekig mennek Oracle es hasonlo alkalmazasokkal evekig... Ki mondta neked, hogy zart forrasu OS (Windows, Solaris, HP-UX, stb.) nem dumpol el? Ertem en, hogy neked nem tetszik a Linux kernel, de azert a FUD-ot keruljuk el, ha egy mod van ra.

SDC tagok is eleg korrekt kedvezmenyeket kapnak, ez is tapasztalat. mondjuk ha alkatreszt kell utolag venni, az sokszor sajnos horror, ez is teny.

Azert ez a kijelentes igy ebben a formaban...

Offtopic:

Tudtad, hogy anno, a rovidhullamu radiozas hajnalan a profi szakemberek azert passzoltak le a teljes rovidhullamu savot a radioamatoroknek, mert alkalmatlannak talaltak a nagytavolsagu osszekottetesek letrehozasara?

Aztan az amatorok szepen felfedeztek az ionoszferikus terjedest (aminek segitsegevel akar par watt teljesitmennyel lehet adni a Fold masik felere), mire a profik megvakartak a fejuket, es egy 'bocsi' kijelentessel szepen visszavettek az RH sav tulnyomo reszet 'profi' felhasznalasra.

Imho csak ovatosan ezzel az 'isten ovjon az amatortol' dumakkal:) (Persze hasonlo dolgokra egyre kevesebb pelda lesz a ket tabor technikai es anyagi hatterenek jelentos kulonbsege miatt.)

"top500 szuperkomputer tobb mint fele linux"

ez szerintem elegge specialis terulet, nem biztos, hogy illik a temahoz. neked hany szuperkompjuter van a kezed alatt?

"Ami biztos, a jelenlegi fejlesztesi modell _eredmenyes_"

miert is? mert ennyi dumpot meg eletemben nem lattam? mert a 2.6 elotti idokben soha nem rettegtem egy-egy kernel upgrade-nel, most meg igen? (japersze, nem ertek hozza)

mert ilyen valtozasok minor verziok kozott korabban nem voltak? mert a changelogok akkorak joforman, mint regebben egy kernel patch?

"Amit latni kell, hogy az opensource _lehetoseget_ ad a cegeknek, hogy kozos erovel oldjanak meg problemakat. Ami azt jelenti, hogy _sokkal_ kisebb befektetesre kenyszerul egy-egy ceg."

probaltam mar magyarazni, hogy nem vagyok az open source _ellen_. akkor elmondom megegyszer: nem vagyok az open source ellen, csupan nem hiszem, hogy ez az ultimate megoldas BARMIRE (ahogy a linux sem es a kereskedelmi unixok sem). sokan viszont ugy gondoljak, hogy az. pontosan errol szol ez a vita is.

"Igy kerult a linux kernelbe sok egyeb mellett a NUMA, meg a embedded rendszerek tamogatasa is."

igen, de ha mar errol van szo, akkor ne felejtsuk el, hogy mi minden jott annak idejen a tuloldalrol a linuxba (NEM kodreszletekrol beszelek, hanem technologiakrol): kernel modul support, slab allocator stb.

Szerintem nem "egydimenziós hupperek" vannak itt, hanem néhány nagyképű, locsogó alak akar levizsgáztatni egyeseket. Lehet, hogy néha nem tudom, hogyan kell xy featurrel elbánni, de már a 90-es évek előtt assemblyben programoztam. Bár ez nem jelent semmit, de hogy be lehessen azonosítani, mit csinálok már ezer éve.

Teljes öntudatom birtokában :) kijelenthetem, hogy ahol most a Linux tart, az egy profi munka. Maga a fejlesztés koordinálása is egy rendkívűl szabad, de emellett igen hatékony és jól működő dolog.

Valaha a Linux hobbi rendszer volt. De már a kezdetekkor kinőtt ebből az állapotból. Azután utolérte a BSD-ket és ma ott tartunk, hogy a Novell, az IBM, a HP, stb. komolyan veszik. Nem beszélve a Microsofttól, amelynél már látszik a félelem grimasza. Ez pedig, ismerve az MS fejelsztői potenciálját, nem kis szó.

A Solaris nagyon jó kis rendszer. Nagy agyak munkája, összeszedett irányítás alatt, egy zárt kód, hiszen még csak most nyitották meg. A nyitással éppen hogy elismerték, ez a hatékonyabb fejlesztési módszer.

Kár azon vitatkozni, melyik a jobb. Mindegyiknek megvan a maga erős és gyenge oldala. Ismerek olyat, aki ugyan el van ájulva a Solaristól, de Windows Servert ajánl a cégeknek... És bizony megbízhatóan futtatja őket, most nem mondom meg milyen ágazatban.

De egyben biztos vagyok. Nem a Solarisé a jövő, hanem a Linuxé. Én annyira jónak tartom a mostani Linux kernelt, hogy igen, profi OS-nek tartom. Minden hiányosságával együtt. Olyan megoldások vannak benne, amik csak profi rendszerekre jellemzőek, most hadd ne soroljam fel százával. És a kód sem "összetaknyolt". Emlékezzünk csak a legutóbbi HUP hírre a Reiser4-el kapcsolatban. A nem megfelelő kódot egyszerűen elutasítják. Nem tudom, ki az aki "írt már egypár kernel kódot", és mi az, de ma nem lehet "csak úgy" belegányolni a Linux kernelbe.

Ez teljesen normális, sz@r is lenne, ha a Solaris instabilabb lenne a Sun vasakon, mint a Linux.

milyen oriasgep????

ahogy korbenezek a cegnel kb. 200-300 gep van itt, mindegyik nagygep, tobb procis (n>4) hatalmas memoriaval, a legtobbon hp-ux es tru64 fut. a ceg linux projectje annyi hogy vettek par gepet redhat enterprise verzioval, amihez van support. amig a legtobb openszorsz cucchoz nincsen szupport addig az ilyen nagycegek szarjak le az egeszet. nekik egy leallasnal tobbet szamit az hogy 10percen belul elharitsak a hibat, mint amennyit sporolnak az OS aran.

aztan ottvan meg olyan finomsag mint a tru64 clustering megoldasa, amilyet mikor latunk linuxon?

vagy a lemezkezeles? az lvm elegge keveset tud meg :)

van egy bizonyos szint ameddig a linux hasznalhato egy cegnel

az emlitett google es yahoo clustereknek pont az a lenyege hogy akarmennyi gep kieshet, tehat ok eleve ugy epitettek a clustert, mert rajottek hogy olcsobb nekik.

ettol meg nem lesz jobb/rosszabb a linux

"Vajon a hatalmas multi-szolgáltatóknak, mint Yahoo miért jó a FreeBSD, ahol még akkora fejlesztői erő sincs, mint a Linuxnál?"

ugylatom te keversz dolgokat

az hogy a linuxot 10^6 GNU vitez fejleszti nem jelenti azt hogy jo lesz az igy keszult OS, pontosan az a freebsd elonye a linuxal szemben hogy van 8db core fejleszto akik felelosek a kodert.

szal ha jol ertem bra akkor mondjuk egy ibm 236 os helyett veszel 5 db pct?

erdekes felfogas. mondjuk ha valahol hostoltatod akkor nehez lesz megmagyarazni a megrendelonek hogy 5 gep hosting koltsegeit kell fizetnie egy helyett, mert igy olcsobb.

az a baj hogy nem latod at az egesz rendszert. itt nem eleg azon gondolkodni hogy most mennyivel olcsobb a pc.

itt a teljes koltsegen kell gondolkodni tehat az allando es a valtozo koltsegen. es raadasul ezt mondjuk x idore kell tervezni. egyszeru pelda 5 evre akarok egy webszervert. 5 ev alatt hogy hany pc hull el taphiba miatt meg ide vinyo miatt ezeket szepen belekalkulalod es ugy kiszamolod, es ugy hasonlitod ossze. mit gondolsz a nagycegek nem tudnak szamolni?

> 10 évvel ezel?tt egy SparcStation 20 és egy PC között óriási különbség
> volt. Ma egy Blade 150 és egy normálisabb brand PC között szinte semmi. A
> PC felébe kerül.

"oriasi" - "szinte semmi" - "felebe"

Dobalozunk itt a szavakkal keremszepen, holott mogottuk csak a PC Worldbol
kiolvasott "tudas" van...

--
Gabucino

In article <42.53181@c.hup.hu>, norcrys wrote:
> De egyben biztos vagyok. Nem a Solarisé a jöv?, hanem a Linuxé.

Nem egeszen. A Linuxe a jelen (jah, lehet furcsan hangzik). A jovohoz
valtoznia kell jonehany dolognak.


> Én annyira jónak tartom a mostani Linux kernelt, hogy igen, profi OS-nek
> tartom.

A lenyeg, hogy a jelenlegi irannyal vajon ezt el tudod-e mondani 1 ev mulva.


> És a kód sem "összetaknyolt". Emlékezzünk csak a legutóbbi HUP hírre a
> Reiser4-el kapcsolatban.

Emlekezzunk csak a legutobbi 2 ev osszes kerneles hirere. Az a nagy helyzet, hogy
egy peldabol levezetve nem tudod azt mondani hhogy "nem osszetaknyolt", mivel
_ugyanannyi_ (ha nem tobb) pelda van az ellenkezojere is. Viszont ahhoz, hogy a
"nem gany" jelzot ra lehessen akasztani, nem eleg az ha a ganymentes megoldasok
tobbsegben vannak, hanem az _osszes_ ganynak el kell tunnie. Teccik erteni
vagy magyarazzam tovabb?


> A nem megfelel? kódot egyszer?en elutasítják.

Vagy nem. Attol fugg az illeto maintainer szexelt-e mar aznap v sokan alltak-e
elotte a boltban.


> Nem tudom, ki az aki "írt már egypár kernel kódot", és mi az, de ma nem
> lehet "csak úgy" belegányolni a Linux kernelbe.

Hagyjuk a trivialis dolgokat oke? Arrol van szo hogy akik mar ott vannak, es
megtehetik hogy ganyolnak, azok miert teszik meg. (nem, nem erdekel hogy miert.
Siman huzzanak el a faszba:)

--
Gabucino

a -mm -akarmi az parodia volt. pardon, a mostani negyszazotven-minorverzios-vendoronkent-otszazpatchet-rarakos viccelodesre probaltam ravilagitani, azt hittem, hogy ertheto lesz, de legkozelebb zarojelben megmagyarzok minden ilyet.

es kepzeld, normalis vason (akar hiszed trey, akar nem, rajtad kivul masok is szivesen hasznalnak normalis vasat, nem csak a pistikepecejebol osszedugdosott gepek leteznek a vilagnak ezen a felen) dumpolt mar vanilla 2.6.11.x, nemi serverworks-adaptec mokanak koszonhetoen. solaris production gepen meg _nem_ lattam dumpot, pedig, hmm, fut beloluk nehany darab, terhelve is vannak, oracle, db2, appserverek futnak rajtuk es nem volt meg ilyen problema. sot, ha valamit ruhellek, akkor az a hp-ux, de - nagyon erdekes! - ott sem lattam meg ilyet. biztos kozelebbrol kell nezni.

persze lehet am pofazni, hogy ki mennyire ert hozza, de valahogy eleg gaznak tartom, hogy miutan sikerult mar tapasztalnom nehany csunya dolgot 2.6-os szeriaju kernellel, nem szivesen upgrade-elek eles gepen, csak ha nagyon muszaj. tudok meg mondani hozzam hasonloan hozza nem ertoket, akik szinten igy vannak ezzel. es amikor alapveto dolgokat valtoztatgatnak menet kozben (scsi ioctl interface-turas 2.6.9 kornyeken, esetleg rusty russell netfilter-piszkalasai barmikor) az egy komoly, stabilnak mondhato rendszer?

brad spangler leugatasa az LKML-en (SZARok a network hardening cuccai, RFC-breaker-ek, _NEM_MUKODNEK_, stb, talan meg emlekszel ra) - ez szinten a professzionalis fejlesztesi szemleletet tukrozi? az nem FUD?

amikor alan cox probalt utalni arra, hogy milyen merteku ganyolas tortent, amig nem volt itt, es hasonlo stilusban elkuldtek az anyjaba, "MERT CSAK", az mi? professzionalis fejlesztesi szemlelet?

"kijelenthetem, hogy ahol most a Linux tart, az egy profi munka. Maga a fejlesztés koordinálása is egy rendkívűl szabad, de emellett igen hatékony és jól működő dolog. "

tehat. szabadsag == professzionalis koordinacio, management es fejlesztes? erdekes.

"Kár azon vitatkozni, melyik a jobb."

el kell, hogy keseritselek, de a vita nem errol szol :-)

"Olyan megoldások vannak benne, amik csak profi rendszerekre jellemzőek"

es megis ugy viselkednek idonkent az egyesek altal az egekbe magasztalt hekker majszterek, mintha az oviban a domper tologatasarol lenne szo.

2.6.1x sworks&adaptec mokazast en is tanusithatom, illetve ennel sokkal komolyabb vason suse es 8&9 nevetseges hibakat valszeg CONFIG_HZ matyizas miatt

"a legtobbon hp-ux es tru64 fut."

de mar nem sokaig, a linux majd jol kiszoritja az osszeset es akkor majd nezhettek akkor majd!!!

"a legtobb openszorsz cucchoz nincsen szupport"

support csak a luzereknek kell, az igazi kemeny majerhaxor nem foglalkozik a supporttal, sot, kernelt is futasidoben patchel ;-)

zwei wrote:
> Solaris 10-be végre raktak használható minimum installt.
Telepítettem már ilyet és nekem határozottan más fogalmaim vannak a
használható minimum installról.

zwei wrote:
> Nos, az első benchmark csak 1 cpu vs 2 cpu esetet teszteli. Én
> skálázhatóságon azt gondoltam, hogy belerakunk 8-12-32-64-stb darab
> processzort egy vasba. Na, mindegy.
Most már komolyan kíváncsi lettem. Ha lesz egy kis időm, csinálok egy
benchmarkot.

Solaris: linear scalability demystified lesz a címe. :)

Aztán ha nem jó eredmény jön ki, esetleg módosítok a címen.

> Arra a részre felhívnám a figyelmed, hogy áramkimaradásnál a linuxos
> cuccnak elszállt az összes adata, kezdhették elölről a betöltést, ellenben
> a Solarisos tesztkörnyezet túlélte.
Nem lep meg. :)

zsirfeka wrote:
>>És talán a legelterjedtebb szerverplatform is.
> es talan abban megegyezhetunk, hogy ezt valojaban a kenyszer szulte.
Azt nem mondtam, hogy egyben a legjobb is. :)

nem baj, ha en ezen most kuncogok?

zwei wrote:
> Hogy miért nincs a solarisban NUMA támogatás? Passz. Talán azért, mert a
> Sun hardverei nem NUMA-ra épülnek. De ebben talán Eric-ek kellene
> megkérdezni.
Nem-e?
http://www.hup.hu/wiki/index.php/MPO

zwei wrote:
> Ráadásul az Oracle RAC licensz 20 PC kategóriás vasra éves szinten kb
> duplája annak mint ha elköltenél 100 milliót egy vasra ami ugyanezt a nyers
> erőt adja.
Azt hiszem ez olyan, mint a Solaris-Linux, Linux-Solaris váltás. :)

Van amelyik cég éppen az elsőt, van amelyik a másodikat csinálja és
mindegyik haláli büszke magára, hogy ő most aztán kitalálta a tutit.

A 99,99%-nál nem tervezett leállásról, hanem hardver/oprendszer hibából bekövetkező node-váltásról beszéltem.

A Sun Cluster támogatottsága meg kb. két hetes infó. Na most vagy azóta változtak meg a dolgok, vagy egy marketing-slideba futottál bele. Majd rákérdezek.

> amennyiben brand gepet veszel minek teszel ra vanilla kernelt?

Mert "professzionalis" szinten tortenik a fejlesztese.

"

almat hasonlitottal ossze kortevel. a SUN a sajat szoftvereit persze "certifikalja" a sajat hardvereire. "

Nem csak saját hardware-eire. Van más cég is, aki SPARC rendszereket gyárt. Pl. a Siemens is, mégpedig igen jókat.

A Solaris ezekre a hardware-ekre is certifikált.

Még az egyetem alatt dolgoztam fejlesztő cégnél. Itt állapítottam meg, hogy ha elég nagy számú fejlesztőt összeeresztesz, akkor azok per define úgy fognak viselkedni, mintha az oviban a dömpert kéne tologatni. Csak ez egy closed source-u cuccnál nem kerül ki a nyilvánosság elé. Linuxnál meg igen. Theo "politikusan viselkedem" de Raadt munkássága sem mentes a botrányoktól, azt hiszem.

Ok. Az install kérdésben igazat adok, van 1-2 kényelmetlen dolog benne, de ha nagy tömegben installálsz szervereket, akkor itt is van 1-2 hasznos dolog, amivel nagyon hatékonyan lehet dolgozni (Install szerver, flash archive-ok, stb). Igaz, ez igényel némi tervezési munkát az elején. Biztos linuxra is van hasonló megoldás, úgyhogy szerintem nem kezdjünk bele ilyen irányú vitába.

Mea culpa. Ezt nem tudtam.

Köszönöm a linket...

Operációs rendszerről, sőt inkáb kernelről beszélünk. Az Oracle nem Linux. A Linux egyelőre még mindenhol nyílt szoftvert jelent.

"A Sun Cluster támogatottsága meg kb. két hetes infó. Na most vagy azóta változtak meg a dolgok, vagy egy marketing-slideba futottál bele. Majd rákérdezek."

Lehet, hogy marketing. Én is úgy tudtam, hogy nincs 10-es alá, de biztos, ami biztos rákerestem. Sun-ra egyébként jellemző, hogy a legújjabb Solaris cluster támogatása kb. 1 évet csúszik a hivatalos kiadásához képest.

Bár, ha jól emlékszem a 10-es Solaris tavaly ilyenkor még csak a build 72 környékén tartott.

Rákérdezek én is, mert érdekel. :)

Abban elismerem, igazad van, hogy 99.99% os rendelkezésre állást HA clusterekkel nem célszerú bevállalni.És ez független attól, hogy milyen oprendszert használsz.

Ha az, vagy annál jobb kell, akkor inkább a fault tolerant rendszerek.

Szukacs Istvan wrote:
> szal ha jol ertem bra akkor mondjuk egy ibm 236 os helyett veszel 5 db pct?
Nem jól érted. Olvasd el, mire válaszoltam.
Az IBM 236-os is PC, ráadásul sehol nem középkategóriás.

> az a baj hogy nem latod at az egesz rendszert. itt nem eleg azon
> gondolkodni hogy most mennyivel olcsobb a pc.
Más szavak vannak a szótárunkban.
Nálam PC=x86.
De az IBM is PC szervereknek hívta régebben (talán most is, nem tudom)
az inteles gépeit.

zsirfeka wrote:
> igen. es amikor a 2.6.15.1.2.4.3-mm_verystable-uberh4x kernel dumpol mint a
> barom, mert valaki viccbol belenyulkalt peldaul a serverworks kodba (volt
> mar ilyenre pelda), akkor legyszives magyarazd meg a bank/nagyvallalat IT
> vezetesenek, hogy valojaban ez egy eletkepes alternativa X gyarto altal
> kinalt megoldassal (sajat h/w + OS)l szemben (gyartot szandekosan nem
> irtam). sok helyen meg lehet magyarazni, sot, sok helyen nem is kell. sok
> helyen ennyi meg belefer. vannak helyek, ahol nem.
És mi történik akkor, ha ugyanezt bármelyik proprietary Unix csinálja?

Láttam már olyat, hogy hiába fizetett a cég évente több tíz milliót,
akkor sem rohant egyik cég sem, hogy megoldja a problémát, sőt a vége az
lett, hogy a két gigavállalat egymásra mutogatott és ennyiben maradt
minden, megoldás, vagy magyarázat ezen kívül nem született.

Mészáros András wrote:
> almat hasonlitottal ossze kortevel. a SUN a sajat szoftvereit persze
> "certifikalja" a sajat hardvereire. ugyanezt teszi meg pl: az IBM a
> redhat-al, de te vanillazol itt. at senki sem vizsgalta.
Hmm. Próbáltál már Solarist Sun V65-ön? Vagy V20z-n? Érdekes módon
vannak olyanok, akik szerint ezek a gépek nem teljesen támogatottak
általa, pedig Sun matrica van rajtuk (igaz nem ők gyártották, csak
rebrand). :

zwei wrote:
> Ah, bocs. Tudom, hogy hülye vagyok de az én szóhasználatomban x86 = PC.
> Bocs, csak rossz beidegződés, tényleg. Egyszer csak kinövöm.
Nálam is. :)

A többség valóban intelesx86 server, (egyébként azok is tökéletesen stabiak) Sun gép 3 van, ebből kettő eredetileg workstation csak serverként használva. Újrainditani rendszerhiba miatt még egyiket sem kellett.

Lehet félreértettél, ezt a "józsika linuxos ftp servere..." típusú trollkodásokra írtam példának, hogy stabil vason stabil a gnu/linux is. Lehetett volna IBM xSerien gép is, talan az jobb példa.

Már irtam fent, csak példa volt. Az biztos, hogy az alkalmazási területtől függ melyik a megfelelő és melyik a legmegfelelőbb.

Imho gnu/linuxal ki lehet váltani szinte mindent, a kérdés csak az, hogy az adot esetben megéri-e. Itt most nem "install fedora, click, katt és már kész is" típudú kiváltásra gondolok. Az igaz Magyarországon nincs olyan cég ami erre képes lenne, a megfelelő mennyiségű és minőségű szakemberek hiánya miatt, de a világ más részein ez másképp van.

Itt is jó pélga a Google, ők Bármire képesek gnu/linux alapokkal, természetesen csak azt csinálják meg ami meg is éri nekik.

Egyébként az IBM (Global services, aix oracle sap stb. környezet) elég nagy csalódás lenne, azoknak akikben a "nagyistenIBM" világkép él. pizzásdobozok mindenfele, elég laza munkarend, gyakori cigaretta és kevészünetek. A többi Nagy márka sem kivétel. Igaz ettől még elgévzik a munkát.

Nemhinném, hogy es kicsi de neves linuxos cégnél rosszabb lenne a munkamorál vagy a minőség. Nem is szólva egy egyetemista fejlesztőről, aki esetleg gnu/linura fejleszti a diplomamunkáját és a legjobbna próbálja kihozni magából.

>a kérdés csak az, hogy az adot esetben megéri-e.

Na ez a lényeg, és ezt nem látják sokan.

Én sem azt állítom, hogy Linuxxal nem lehet szinte bármit megcsinálni. Csupán annyit, hogy van amit gazdaságosabban/ésszerűbben lehet mással. Ennyi.

Pl:

Ugyanarra a hardverre fel lehet rakni Linuxot, és Solarist.

A 10-es Solaris ugyanannyiba kerül mint egy RedHat, vagy bármi más.

Nekem olyan support kell, aki garantál 30 percen belüli helyszini megjelenést, és 2 órán belüli javítást. No problem, Linuxra is meg tudom kapni, és még az is lehet, hogy nem sokban marad el egy Sun-os support cég árától.

Akkor most melyiket használjam?

Eldöntik az egyéb tényezők. (Milyen célra akarom használni, kell -e más rendszerbe integrálni, rendelkezésre álló üzemeltető személyzet képzettsége, egyéni preferencia, akármi.)

Azért gondolom, hogy a Unixnak van jövője, mert mindíg lesz rá igény.

Mennyiben jobb egy olyan világ ahol van a Microsoft, meg van a Linux és semmi más? Hol lenne akkor a választás szabadsága?

Számomra az a szabadság, hogy választhatok 3-4-több megoldás közül. Egy kétpólusú Linux-Microsoft IT ipar ugyanolyan szörnyű lenne, mint egy Microsoft hegemónia.

" szabadsag == professzionalis koordinacio, management es fejlesztes?"

Nem egyenlő. (a professzionális fejlesztést kivéve)

Épp ez az opensource sikere. Olyan fejlesztési modellt sikerült kialakítani, mely első látásra káosznak tűnik, viszont működik. A miértekről olvashatsz E.S. Raymond könyvében. (de biztos olvastad is már).

Ha ez nem lenne így akkor a nem lenne OpenSolaris sem ugye?!

OMG.

En arrol beszeltem, hogy azokban az OS-ekben, amit produktion kornyezetben hasznalnak (RHEL, SLES, CentOS, stb.), es amire szupport is van nincs semmilyen kernel patcheles, neked nem kell hozzanyulnod, ha hiba van benne, akkor majd a vendor szallit masikat. Hiba meg van mindenben. Aki az ellenkezojet allitja, az hazudik.

A mondandod tobbi reszet az en hozzaszolasom fenyeben nem tudom ertelmezni, hiszen olyanokrol beszeltel, amihez en nem szoltam hozza.

Ohh, mert az OpenSolaris olyan professzionalis. ROTFLMAOAPIMP. Az hat. Eleg elolvasni az OpenSolaris forumot. Mert az, hogy veletlenul egy kernel forditas utan olyan alapveto dolgok mint az IDE vezerlo eltunnek a kernelbol az ELSZURAS miatt, az a professzionalitasra vall.

Mindegyik oldalon vannak hibak, de nem is errol szol ez a szal imho. Hanem arrol, hogy a Linuxnak igenis van keresnivaloja a kereskedelmi UNIX-ok mellett, es ha a kereskedelmi UNIX gyartok nem fekszenek ra a temara, akkor a Linux konnyen seggbe is rughatja oket. Errol szol ez az egesz.

Ott a pont. :-)

Áltlalában új feladatokra érdemes gnu/linuxra fejleszteni, a szabad licenszek miatt és forráskód hozzáférhetősége miatt, persze nem nékülözhetetlen a hozzáértő programozói állomány sem. Azzal viszont kisebb költséggel és ezért végül nagyobb nyereséggel lehet kijönni.

Már meglévő feladatra persze nem érdemes "újradolgozni", gyakran szoktam mondogatni ami, jó azt nem kell megjavítani.

A M$ volt az aki azt a "migráljuk a régi jó unix és novell rendszereinket az olcsóbb NTre" kampányt elkezdte. Ebben nem kellene követni őket a linuxosoknak, bár másban sem :)

Az informatika világa is jóval színesebb mint az egyes multicégvezetők (leginkább ballmer és gates) szeretnék.

80as években megjósolták, RISCé a jövő ehhez képest ma mintha más lenne a helyzet, és a mikrokernel sem váltotta be azokat a reményeket amiket akkor fűztek hozzájuk.

A számtalanszor leírt Amiga is létezik ma is a viszontagságok ellenére. Az elemzők szerint hatalmas jővö előtt álló online szolgáltatásokra ugynaakkor (compuserve prodigy aol és hasonlók, 1995ben még ezért akarták perelni a M$ot a windowsba inegrált MSN szolgáltatás miatt, ami akkor még kicsit más jelentéssel bírt) már nem is emlékszik senki.

A jövőkutató gazdasági elemzések az áltudomány területére tartoznak, az jár rosszul aki komolyan veszi őket és nekiáll feleslegesen migrálni, leépíteni, vagy profilt váltani.

Még annyit, hogy a gnu/linux mára elérte azt a szintet ahol a kereskedelmi unixok vannak. Mivel nem birtokolja seki úgy mint egy unixot, ezért elég sok "kiszerelése" van. Egy Solarist nem tud feltelepíteni olyan személy aki az alapfogalmakkal sincs tisztában, még linux disztroból van olyan amit feltud. De ha utána el***** valamit az nem a gnu/linux hanem az ő hibája.

Találtam néhány érdekes kijelentést és jóslatot.

Így utólag elég mókásan hangzanak. Pár év múlva meglátjuk, hogy ez a mostani mennyire illik majd közéjük.

10 Inventions have long since reached their limit, and I see no hope for further developments. (Julius Sextus Frontinus)

1943 I think there is a world market for maybe five computers. (?Thomas Watson of IBM)

1949 It would appear that we have reached the limits of what it is possible to achieve with computer technology, although one should be careful with such statements, as they tend to sound pretty silly in 5 years. (John von Neumann)

1949 Where a calculator on the ENIAC is equipped with 18,000 vacuum tubes and weighs 30 tons, computers in the future may have only 1,000 vacuum tubes and perhaps weigh 1.5 tons. (Popular Mechanics)

1962 Transmission of documents via telephone wires is possible in principle, but the apparatus required is so expensive that it will never become a practical proposition. (Gábor Dénes)

1968 What the hell is [a microprocessor] good for? (Robert Lloyd of IBM's Advanced Computing Systems Division)

1970 In from three to eight years we will have a machine with the general intelligence of an average human being. (Marvin Minsky)

1977 There is no reason for any individual to have a computer in his home. (Ken Olson of Digital Equipment)

1982 Time-sharing just doesn't work. (Ken Thompson)

1984 The Macintosh uses an experimental pointing device called a mouse. There is no evidence that people want to use these things. (John Dvorak)

1986 UNIX is dead, but no one bothered to claim the body. (John Dvorak)

1988 I believe OS/2 is destined to be the most important operating system, and possibly program, of all times. (Bill Gates)

1988 Computer viruses are an urban myth. (Peter Norton)

1991 I predict that the last mainframe will be unplugged on March 15, 1996. (Stewart Alsop)

1991 Hello everybody out there using minix - I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and professional like gnu) for 386(486) AT clones. (Linus Torvalds)

1993 IBM? We don’t even think about those guys anymore. They’re not dead, but they’re irrelevant. (Larry Ellison)

1994 The mainframe is dead. It's time to give it a decent burial and move on. (Client/Server Today)

1994 I see little commercial potential for the Internet for at least ten years. (Bill Gates)

1995 To see tomorrow's PC, look at today's Macintosh. (BYTE Magazine)

1995 I predict the Internet will soon go spectacularly supernova and in 1996 catastrophically collapse. (Robert Metcalfe)

forrás: http://www.sysprog.net/quothist.html

Kedves drastik, _tudom_, hogy nem tudnak szamolni.

>Még annyit, hogy a gnu/linux mára elérte azt a szintet ahol a kereskedelmi unixok vannak.

Mondtam én, hogy nem?

>Mivel nem birtokolja seki úgy mint egy unixot, ezért elég sok "kiszerelése" van

Unixnak is sok kiszerelése van. Egyik a Linux. És?

>Egy Solarist nem tud feltelepíteni olyan személy aki az alapfogalmakkal sincs tisztában, még linux disztroból van olyan amit feltud.

Ez tényleg komoly érv. Magam előtt látom a jövőt, amikor egy IT project kezdete előtt 5 perccel lemegyek az utcára és leszólítom a járókelőket: " -Bocs, van egy fél órád, tudod most indul egy fontos project és telepíteni kellene néhány linux szervert."

Ki mondta, hogy pl. a Solaris kezdőknek való? Ha valaki Solarist szeretnek rakni a gépére, anélkül hogy lenne bármi Linux/unix tudása, igyekszem lebeszélni róla, és ajánlok neki egy barátságos Linux disztrót ismerkedésre.

"Mindegyik oldalon vannak hibak, de nem is errol szol ez a szal imho. Hanem arrol, hogy a Linuxnak igenis van keresnivaloja a kereskedelmi UNIX-ok mellett, es ha a kereskedelmi UNIX gyartok nem fekszenek ra a temara, akkor a Linux konnyen seggbe is rughatja oket. Errol szol ez az egesz."

Én speciel pont fordított szempontból vitatkozok, vagyis hogy a kereskedelmi Unixoknak igenis van létjogosultsága a Linux mellett. De ennek is ugyanaz a lényege mint a Te álláspontodnak.

Bárki aki egy kicsit is képben van a Linuxxal és néhány más unixxal (esetleg járt már komolyabb adatközpont környékén), az láthatja. Ha meg csak az egyik oldalt ismeri akkor nézze meg mit kínál/tud a másik tábor. Érdemes, mert mindkét oldalnak vannak potenciális előnyei. Ha egymást kiegészítve használjuk őket, akkor igen jó és stabil dolgokat lehet alkotni.

Egy malomban orlunk. En (utana lehet nezni itt az oldalon evekre visszamenoleg a hozzaszolasaimban) mindig azt hangoztattam, hogy a megfelelo feladatra a megfelelo eszkozt.

A Gnu/Linux nem hivatalos Unix, de ez most nem fontos.

Ez egy negativ jelenség amit irtam a linuxal kapcsolatban, van amelyik könnyen telepíthető, viszont a userfriendly guis telepítő nem tudja a mai napig pótolni az emberi szaktudást. A M$ téves filozófiája, hogy lehet. Viszont ezután vonnak le áltaálnos és téves köetkeztetéseket.

Egyáltalán mi a francnak kell egy otthoni vagy kiscéges usernek olyan dolgokkal foglalkoznia mint az operációs rendszer telepítése?? Telepít valaki symbiamot Nokiára? Vagy IOSt a cisco routerére? Egy kezdő biztosan nemtudja és nemtudom minek kellene tudnia, megvieszi és utána használja. A M$ agymenése miatt van ez telepítsen mindenki magának szemlélet. Kár volt átvennie a Red6nak és társainak.

Egyébként egy előre feltelepített beállított Solarist akár egy kezdő is tud használni, sőt nem is kell feltétlenül tudnia, milyen os van azon a gépen amit használ.

Na asszem itt azert szet kellene valasztani a dolgokat.

Ha a high avaliability v. load balance cluster kepessegeket nezed, akkor bizony a Linux egyszeruen technologiailag elmaradott. Elsosorban azert mert ehhez a kernel tamogatas keves, az alkalmazasoknak is tamogatniuk kell.

Amennyiben a HPC clusterekre terelodik a szo, ott viszont a Linux teljesen egyenerteku a kereskedelmi Unixokkal. A Blue Gene a legjobb pelda erre. Ha pedig az ominozus ar/teljesitmenyt nezed, akkor mar igazi fonyeremeny.

Nagyon szepen fogalmazott Torvalds egy korabbi interjuban. A BSD-k es a Linux mas fejlesztesi elveket kovet. A BSD nem kot kompromisszumokat, a Linux a "good enough" elvet koveti. Ez a szoftverfejlesztok szamara egy regota ismert dilemma. Nem lehet igazsagot tenni. Nekem szemely szerint a Linux szimpatikusabb, mert fel tudom vallalni, hogy valami nem megfeleloen mukodik az un. stabil verziokban. Csereben nagyobb tudasbazist kapok, elterjedtebb rendszert kapok, amibe gyorsabban kerulnek be erdekes fejlesztesek.

>Egyébként egy előre feltelepített beállított Solarist akár egy kezdő is tud használni, sőt nem is kell feltétlenül tudnia, milyen os van azon a gépen amit használ.

Hmm.. Igen, de jelenleg inkább linuxot ajánlanék kezdőknek, főleg desktop-os ismerkedésre.. Az tele van olyan extra dolgokkal, ami sokkal szebbé ,barátságosabbá, magyarul nagyobb élménnyé teszi a *nix rendszerekkel való ismerkedést, mint a Solaris.

Sajnos sok olyan embert láttam, aki rávettette magát a Solaris10 re (hála a Sun marketingjének) mindenféle linuxos-unixos előélet nélkül utánna meg jött acsarogva a Sun-os fórumokra hogy még egy ilyen sz@rt nem látott életében.