Ubuntu Alapítvány 10 millió dolláros alaptőkével

Hát ez komoly.
* FSF.hu Alapítvány 500 ezer Ft alaptőkével alakult
* FSN 200 ezer Ft alaptőkével alakult

10 millió dollár (2 milliárd Ft) már elég lenne nekünk is a
világmegváltáshoz. :)

shuttleworth is eppen megvaltja a vilagot.

ha jol emlekszem 160millio$-ert adta el a ceget a Verisign-nak. utana 20-ert repult egyet az urben, majd nekiallt opensource-ot tamogatni. python-nak sokat adott, az ubuntu teljesen za o penzebol van, egy rakat embernek ad fizetest a Canonical-on keresztul.

del afrikaban van egy tvsorozat, ami csak az opensource-rol szol. azt is teljesen o fizeti.

azon csodalkozom csak, hogy nem indiai programozokat vesz fel negyedaron:)

Most tettek kozze a Gentoo Foundation 2. negyedeves penzugyi jelenteset. Kicsivel kevesebb mint 9.000 dollar van a szamlajan. Azt nem tudom menyivel alapitottak, de szerintem annyi volt, hogy nyithassanak egy szamlat, meg PayPal es hasonlok...

Azert ez durva.

http://www.gentoo.org/foundation/en/2005q2.xml

Azt lehet tudni, hogy az Ubuntu miert ilyen fura verzioszamozast hasznal? Most pl. bejelentettek a 6.04-et, de 6.00 gondolom nem lesz.

"azon csodalkozom csak, hogy nem indiai programozokat vesz fel negyedaron:)"

ha a minoseg is fontos, es nem csak az ar, akkor india nem szokott szamitasba jonni... almomban ne halljak tobb indiai programozot angolul beszelni.

2006 negyedik ho

mi az osszefugges a szobeli angol nyelvtudas es egy jol meghatarozott reszfeladat lekodolasanak kepessege kozott?

Ezt a Monthy Python ota mindenki tudja: Az angolul nem beszelo emberek es a pingvinek IQ-ja megegyezik.:)

"jol meghatarozott reszfeladat"

Naigen, erre talan tenyleg elfogadhatoak lehetnek. Ez azonban nem kreativitas...

Talalkoztam olyan regota usa-ban elo indiai szarmazasu uriemberrel aki teljesen kulturalt, szakmailag felkeszult volt. A gond az, hogy a Bangalore epulo negyedeibe ozonlo uj es olcso IT munkaero valahogy nem ugyanaz a kategoria. Es amikor mondjuk eljonnek Europaba meselni a fejlesztett termekeikrol (amiket ugye elvileg nekem kene majd integralni meg eladni a piacon) egyszeruen 10-15 perc utan mar azt nezem, hogy hova menekuljek a terembol. Az egy dolog, hogy ugy beszelnek angolul mintha nem is angolul beszelnenek (pedig ugye parszaz ev gyarmati let alatt igazan megtanulhattak volna), de egyszerubb szakmai kerdeseknel is csak egymasra neznek, "hogy na most ez akkor hogyisvan"...

Elegge negativak a tapasztalataim, nem eloiteletbol beszelek. De meselj, ha neked jobbak...

Szoval ha nekem lenne 10 millio dollarom, inkabb azt finansziroznam belole aki lelkes es tehetseges, es nem 200 "egy tal rizses" programozonak fizetnek apanazst.

nem csak reszfeladatok lekodolasa megy indiaba. tervezes is.

az indiai szoftverfejlesztok exportja tobb mint 12milliard$ evente. brutalis mennyiseg.

a Satyam magyarorszag epp most visz ki magyar programozokat tovabbkepzesre Hydebarad-ba Indiaba. egyaltalan nem gondolom, hogy a magyar programozok atlagosan jobbak lennenek, mint az indiaiak, sot.

A Satyam-nal amikor ember felvetel van, akkor tobb ezer egyetemet vegzett programozo all sorban, hogy felvegyek. helyi viszonylatban az outsourcing cegek annyival jobban fizetnek, mint a csak helyi piacra dolgozok.

az utanpotlas meg 1milliard ember.

en ugy laotm, hogy most meg csak kicsit vagyunk lemaradva india es kina mogott, de ez nemsokara jelentos lesz. kb ugy, mint ahogy az elso vilaghaboru utan az USA elhuzott a brittek/franciak/olaszok elol. az elso vilaghaboru elott az USA nem is volt nagyhatalom.

a kulonbseg annyi, hogy aki szamara fontos disztro annak mennyi az apropenz. Az emberek a sajat viszonylatukban apropenzt dobjak oda ilyen celokra. nem hiszem , hogy valaki a keresetenek felet odaadja havonta ilyen celokra.

Shuttleworth-nek a 10 mill$ az apropenz, a gentosoknak a 9000$, a debian szamlain nagyjabol 100000$ van mostanaban.

az FSF (org) alapitvanyan 700000$, a redhat kb 1milliard$ felett ucsorog, amit meg a dotcom feliveleseben szerzett.

Ezzel van atellenben az M$ szamlain levo 50milliard$ (10320 milliárd Ft)

de nem ez szamit, hanem a produktum:) mit alkotnak, es tudjak-e tartani hosszutavon a minoseget, birjak-e az iramot az egyre ujabb hardverekkel.

"nem csak reszfeladatok lekodolasa megy indiaba. tervezes is."

No igen. Volt mar szerencsem ott tervezett szoftverhez. Ezert irtam azt amit irtam. Lehet, hogy ez 4-5 ev mulva megvaltozik: jelenleg meg a mennyiseg a minoseg elott van.

A Satyamot olvastam: ha jol ertettem foleg SAP es PeopleSoft integraciora akarjak kepezni oket, olyan felkialtassal, hogy itthon keves ember ert ehhez, es ok dragak. Igy most jol kikepeznek fiatalokat akik olcsobban integralnak majd szoftvereket a magyar piacon. Gondolom ennek most mind nagyon orulunk:)

"az utanpotlas meg 1milliard ember."

Errol mindig a borotvalogepes vicc jut az eszembe ("de minden fej mas formaju" - "csak eloszor, csak eloszor"). Az egesz IT arrol szol, hogy hogyan csereljunk le monoton es kevesbe monoton de emberek altal vegzett munkakat automatizalt, minimalis emberi felugyeletet igenylo gepi munkara.

"de ez nemsokara jelentos lesz"

Aki 15 ev mulva high tech IT allast akar maganak, az imho jol teszi, ha vesz egy kinai nyelvkonyvet. Indiatol nem tartok annyira.

"az elso vilaghaboru elott az USA nem is volt nagyhatalom."

Sot, a masodik elott is elegge elcsepelt allapotban volt.

"A Satyam-nal amikor ember felvetel van, akkor tobb ezer egyetemet vegzett programozo all sorban, hogy felvegyek. helyi viszonylatban az outsourcing cegek annyival jobban fizetnek, mint a csak helyi piacra dolgozok."

Ez ugye Indiara vonatkozik? Mert Magyarorszagon nem hiszem, hogy annyira akarnanak Satyam-hoz menni. En most vegeztem, es senkirol nem tudok, hogy oda ment volna. Pedig allasborzen eleg durvan leszolitottak az embereket, azt kitoltettek veluk papiriokat. Szoval Satyamhoz csak az megy akit nem vettek fel mashova. Szerintem a nyugati cegek is rajottek mar arra, hogy ha valamit rendesen meg kell csinalni akkor azt nem Indiaba viszik.

bocs, nem peoplesoft (ami mar ugye oracle), hanem siebel...

no, siebel-es tapasztalataimrol inkabb hallgatok:)

"According to Mishra, certain IT skills are somewhat less easy to find in Hungary. He said that Satyam follows a similar approach globally to ensure that its talent pool of skills in demand is constantly regenerated. "For some of the special skill sets such as SAP and Siebel, there's not many people available in Hungary, and those who are available can be very expensive," said Nandihalli."

http://www.hindustantimes.com/news/5983_1422585,00430005.htm

>Aki 15 ev mulva high tech IT allast akar maganak, az imho jol teszi, ha vesz egy kinai nyelvkonyvet. Indiatol nem tartok annyira.

kina kulturalisan nagyon kulonbozik. szolgaltatasokban jelenleg nem versenykepes. aruk gyartasaban me nincs versenytarsa.

az indiaiaknak az az elonyuk, hogy copy-paste-val angol jog/oktatási rendszerük van, hivatalos nyelvuk az angol (meg a hindi).

nem irodalmi angolt beszelnek, hanem indiai angolt, de ezt fogd fel annak, mint hogy szegeden ö-znek.

magyarorszagi info piacnak a kitoresi pontja a német nyelvterület. német/osztrák/svájci bankok/biztosítoknak végezni outsourcing munkákat. ez már most is nagyban megy, de még jócskán fejlődhet.

német nyelvterületen nem versenyképesek sem az indiai, sem a kínai szoftveresek.;)

"magyarorszagi info piacnak a kitoresi pontja a német nyelvterület"

vagy az ubuntu alapitvany:)

nem akarom bántani az indiai fejlesztést, de...

én már nem egy egy PM-et láttam sírni amiatt, hogy bangaloreban kapja meg x fos teamjet. nagyon érdekes dolgokat mondott például az nss team vezetője, amikor budapesten találkoztam vele (mert a felesége magyar, és itt nyerelt):

- bangaloreban dolgoztatni olcsó, de ezzel szinte kimeül minden előnye, mert

- az ott elkészült kódokban 5x(!) annyi hiba van, mintha azt máshol készítenék (nézd meg a novell oldalán a filefindert... a tsabol az elmult 3 ev alatt 18(!) verzió jött ki. ez számomra elfogadhatatlan!

- az infrastruktúra nem megfelelő a munkához: teljesen természetes, hogy délelött nincs áram, és ekkor hazamennek...

- az internet kapcsolat is akadozni szokott, és ez nem azért van, mert több hiba van, hanem a helyreállítást és a rendelkezésreállás biztosítását nem kapkodják el...

- viszont nekem MINDIG készségesen segítettek ha bármilyen problémám volt... és sokat köszönhetünk nekik más belső project kapcsán is...

tehát az éremnek 3 oldala van...

szoval ez a PM azt mondta nekem, hogy nagyon gondolkoznak egy magyarorszagi fejleszto reszlegben, hiszen itt nalunk is keszul program, mint a config.nlm vagy a trustee.nlm, amely az egész netware support alapját szolgáló segédutilok...

azt azért ne felejtsük el, hogy a polgárháborút követően, NEM VOLT egyetlen harcászati cselekmény sem az USA területén, Európában pedig lenyomtak addig 2 világháborút... így nem nehéz elhúzni...

Számomra a lényeg az egészben, hogy mostantól egyes kiadások hosszabb támogatási időszakkal fognak megjelenni. Végre lesz egy normális szerver disztró is 5 éves támogatással!

Desktopon meg eddig is Ubuntu volt a legösszeszedetteb, most kap még egy lökést :)

Elolvastam és nem értem, segítsetek felfogni. Tehát van egy alapítvány, 10 millió amerikai dollár kp-vel. Az alapítók ezzel az összeggel akarják biztosítani, hogy az Ubuntu szabadon elérhető legyen, továbbra is létezzen, stb.

Győzzetek meg arról, hogy rosszul gondolom, de én a Linux disztribúciók "kiadóinak" 99%-át csomagolóüzemnek vélem, akik becsomagolják a szabadon elérhető programokat, valamilyen rendszerbe rakják, köré tesznek minimális saját "terméket" és kiadják azt, patchelik a régi verziókat (néhány helyen ez szokás, nem a verzióváltás), stb.

A fenti bejelentés arról szól, hogy 10 milliót letett valaki azért, hogy ez a tevékenység, Ubuntu néven továbbra is folytatódjék.

Egy szó nincs arról (bár csak felületesen olvastam el, ez tény), hogy valami újat csinálnának ebből az elképesztő mennyiségű (mondom én innen, Magyarországról :) pénzből.

Csak úgy ötletébresztőnek: a magyarországi átlagfizetés 140 ezer forint körül van, ha jól tudom. Szorozzuk be hárommal, plusz másféllel az egyéb juttatások, mulkáltatói terhek miatt, így kapunk 630 ezer forintot. Ebből a pénzből tehát az átlagfizetés háromszorosáért 265 évig lehetne fizetni egy embert, vagy 265 embert lehetne fizetni egy évig.

Ha az átlagfizetést vesszük alapul és nem számoljuk, hogy ezzel még kiadása van a munkáltatónak is, ez a szám 1200!

Azaz 120 ember munkájának kifizetésére lenne elég közel 10 évig!

A pesszimista hang azt mondja a fejemben, hogy ebből a pénzből nem lesz akkora produktum, mint amekkora lehetne...

Ebből a pénzből alkalmazottakat fognak fizetni.

A nyugati világban egy átlag programozó havi bére 6-8 ezer dollár. Egy profi 10 ezer alatt szóba se áll veled.

Aztán kell költeni irodára, telefonra, szerver-hostingra, kiszolgáló személyzetre.

Ha csak 100 ezer dollárt számolunk egy évre alkalmazottanként, akkor 100 emberév jön ki ebből az összegből. 5 évre 20 fizetett alkalmazott. Ez nem sok.

1. ettől még nem baj, hogy valaki pénzt tett bele, ő pénze, oda teszi ahová akarja.

2. lehet, hogy sok a haszna más cégeken keresztül és nem akar adózni. végülis befektethetett volna má$ cég részvényibe is

3. lehet, hogy szétnézett magyarországon is de nem talált hasonló csapatot

4. a produktumot meglátjuk a végén. persze nem tudom hogyan tudjuk majd összehasonlítani 120 ember 10 évi feltételezett munkájával

5. fel a fejjel :-)

ennel erdekesebb a helyzet. az ubuntu-t shuttleworth talalta ki. az elso pillanattol az altala fizetett emberek csinaljak. talan 1 ev utan kerult be a core team-be olyan ember, aki nem volt az o alkalmazottja.

itt arrol van szo, hogy nem cegkent fogja fizetni az embereit, hanem alapitvanykent.

o igy tamogatja az opensource-ot, van penze megteheti. masreszt a canonical(ami teljesen az ove) ceges supportot ad az ubuntuhoz, irodaja van salesosai, ahogy egy cegnel kell legyen. meg az is lehet, hogy bejon neki, mint ahogy a redhat/novell/mandriva is egesz jol elelnek mostanaban a beveteleikbol.

Ja, ez egy elég normális faszi.

Még régebben egyszer kérdezték tőle, hogy minek hozta létre az Ubuntu-t, hiszen az csak viszi a pénzt?

Valami olyasmit mondott, szereti csinálni, lehet, hogy jó üzlet lesz. Ha nem, akkor meg vegyék filantrópiának (jótékonykodás).

Amúgy a jótékony célú adományozásért csak nálunk nézik az embert sokan hülyének. Tőlünk nyugatra ez teljesen szokványos dolog. Minden normális ember szeret valamilyen módon jó célokat támogatni. Ha amúgy sok pénze van, akkor azzal.

Amúgy meg teljesen felesleges sok pénzt keresni, ha nem költjük el semmire :)

Még egy észrevétel:

Épp olvastam a Debian Devel Announce-ra 5-én küldött mailt, hogy átállnak 4.0-s gcc-re...

A levélből (lehet rosszul), de nekem az jött le, hogy az ubuntu jótékonyan visszahat a debian fejlődésére is:

- Egyrészt a Debian team próbálja a csomagjait úgy verziószámozni, hogy az ubuntu-val szinkronban legyenek (magyarul lehetőleg ne legyen abból gond, ha vegyesen vannak Debian és ubuntu csomagjaid)

- A patch-eket stb.-t nem kell 0-ról kezdve átnézniük, ami a 4.0-ra való átállással jár, mert az ubuntu már egyből a hoary kiadása után megtette...

- Már csak presztízsből is, de megpróbálják tartai a lépést az ubuntuval.

Szerintem a két disztró teljesen jól megtalálta egymás mellett az egészséges egyensúlyt:

- A Debianban ott van >10000 csomag, mindre maintainer, stb. lehet nekik BTS-en keresztül beszólni, stb. Ellenben lassú release cycle, stb...

- Ubuntuban meg kevesebb "main" csomag van, de azokra támogatást is vállal a Canonical, és így tervzehető release cycle van, és ezekkel a "main" dolgokkal a Debian-t is tudják tolni előre. (Mint pl. a fent írt 4-es GCC-s példa mutatja: amit egyszer az ubuntu team tagjai megcsináltak, azt a Debian teamnek nem kell 0-ról újra)

Ez azert egy eroteljes PR fogasnak is elmegy :)

Eddig volt egy miliomos aki kedvtelesbol csinalt egy ceget ami ezt a disztrot keszitette. Tehat, ha gondol egyet akkor vege az egesznek, vagy penzt kernek erte stb. Nem mintha nagy esely lenne ra, de ha egy ceg akar ra valtani, ezt is figyelembe veheti.

Most csinaltak egy alapitvanyt, rengeteg loveval, 5 eves support stb. Lehet, hogy valojaban semmi nem valtozott, ugyanugy Shuttleworth fizeti, ugyanazok fejlesztik. Szoval ez egy nagy reklam az Ubuntunak, hogy nyugodtan hasznalja barki, a jovoje biztositva van...

Mellesleg tobb ilyen emberre lenne szukseg mint Mark Shuttleworth!

Nekik azért érte meg a hábórú mert nem az ő terűletűkön romboltak. Csak az volt a lényeg egyensujban legyen minden amedig csak lehet akor el tudja adni a fegyvereit és a szétvert világot utána drágán felépiteni.

maximalisan egyetertek:) evek nem koltok semmit:)

najo honapokra elutazom DK azsiaba, de az sokkal olcsobb, mint europa:)

a homeapage-n hosszan elemezgetik, hogy milyen a viszonyuk a debiannal, es a felhasznalokkal.

a felhasznalokkal gyakorlatilag DFSG.

A debianba definialtan mindent visza akarnak juttatni, hogy a 6 honapos release ciklusban nekik keves dolguk legyen:)

csinalnak egy mentest a sid-bol source-aibol, raengedig a buildd, kidebugoljak, es mehet egy stabil valtozat az usereknek.

a sid kulonben meglepoen stabil. desktopon mar tobb eve hasznalom, es nem volt vele gondom.

>Tehat, ha gondol egyet akkor vege az egesznek, vagy penzt kernek erte stb. Nem mintha nagy esely lenne ra, de ha egy ceg akar ra valtani, ezt is figyelembe veheti.

gyakorlatilag ok is DFSG-t kotnek a felhasznalokkal. a disztro nem lesz penzes.

supportot akarnak eladni, es abbol eltartani a fejlesztoket.

Bruce Perens probalkozott hasonloval az UserLinux-al, de neki nem volt penze, a sarge meg csak kesett-kesett, es o arra akart epiteni.

Ezek jo probalkozasok. van beloluk egypar: xandros,linspire,lindows ...

a debiannak mindenesetre hasznos.:)

Hát, ha jól tudom - de lehet, hogy rosszul - akkor több hivatalos debian maintainer is innen kapja fizetését és régi motorosokat is bevettek az ubuntu elkészítésébe. Gyakorlatilag ami megjelenik az UBUNTU-ban az megjelenik a Debianban. Az UBUNTU egy elég fordított megoldása a Fedora-RHEL párosnak. Itt a vállalati szerepre szánt cuccok jelennek meg korábban a stabil verzióban :-) A végén a Debiant és az UBUNTU-t az fogja megkülönböztetni, hogy az UBUNTU néven ismert Debian kiadást fogják cégek megvenni... (mánmint a supportot). De ez nem baj, sőt, jó.

5 év alatt 20 ember alapjairól újraírja a Linuxot, a Sambát, vagy szinte bármelyik nyílt forrású projekt programjait.

kicsit eros allitas.

a mozillasok 2 evet dolgoztak, mire lett kiadhato betajuk, de meg 1-2 ev volt mire hasznalhato is lett.

de ok nem 20-an voltak.

In article <42.47562@c.hup.hu>, Nagy Attila wrote:
> 5 év alatt 20 ember alapjairól újraírja a Linuxot, a Sambát, vagy szinte
> bármelyik nyílt forrású projekt programjait.

Mellesleg jobban is sikerulne...

--
Bérczi Gábor
Member of Wipe-All-Current-Open-Source-Software Movement

Teljes mertekben egyetertek. Mar helybol ki nem allhatom azokat a cegeket/szervezeteket, amelyek egy ev tamogatast adnak a termekeikre, illetve egy evig hagyjak rendelkezesre allni az adott disztribuciot ftp szerveren, utana meg egyszeruen letorlik.

Fel evente frissites, 3-5 ev tamogatas... Fincsi, mi? :)

Persze, mivel mar van tapasztalat amibol azota lehet tanulni ugye :) Az meg hiaba van, ha edott egy software akkor azt igen nehez vagy legalabbis lassabb a "jo iranyba" mozditani ... Lehet jobb lenne mindent ujrairni :) Csak akkor soha nem jutnak sehova mert *mindig* van olyan, hogy "na ha elolrol kezdhetnem", szal akkor mindent ujrairnanak allandoan (mondom ezt pont en, lasd mplayer development "mindent ujrairni akaro" jelzomet ;-)

Mészáros András wrote:
> kicsit eros allitas.
> a mozillasok 2 evet dolgoztak, mire lett kiadhato betajuk, de meg 1-2 ev
> volt mire hasznalhato is lett.
> de ok nem 20-an voltak.
A "mozillások" 2 évig napi 8 órában, fizetésért csak ezen dolgoztak?

http://www.ubuntulinux.org/support/documentation/faq/version-numbers

Ez adodhat abbol, hogy elorelatoan a Canonical a kulcsfontossagu Debian fejlesztoket alkalmazta eloszor. Szoval sok esetben peldaul az van, hogy egy transitiont ugyanaz vezet le Ubuntuban, mint Debianban. Es ez Jo(tm).

Rettento ugyes huzas volt Shuttleworth reszerol.