A Firefox már fut az Apple Mac Intel-en

Címkék

Alig jelentette be az Apple és az Intel az egymással kötött házasságát, máris megkezdődött a háttérben a komoly munka. Az Apple segítségével már portolásra is került a Mozilla alapítvány népszerű Firefox böngészője az Intel-alapú Mac OS X platformra.Josh Aas-nak - aki a Firefox egyik fejlesztője és egyben a Mozilla Alapítvány alkalmazottja - weblog-jában azt olvashatjuk, hogy az Apple embereinek sikerült lefordítani és futtatni a Firefoxot egy Intel Mac-en. A projekt egy teszt volt: az Apple emberei arra szerettek volna választ kapni, hogy egy bonyolultabb szoftvert is képesek-e működésre bírni a platformon. A tesztek után patcheket küldtek Josh-nak.

A ZDNet cikke itt.

Hozzászólások

Remelem ez is segiti majd az FF ternyereset az IE-vel szemben.

(mielott valaki MS flamet kiallt, en csak az FF nek szurkolok, es vesszen az IE :) )

Ez pl tok nem vili nekem. Nyilvan ugye a firefox nem x86 assembly-ben van irva ;-). tehat akkor miert olyan nagy szam hogy ez most megy intel MacOSX-en? Kb ugyanagyi lett volna "eredeti" Mac OS X-re is leforditani. Vagy ugy kell ertelmezni ezt a hirt, hogy ezzel azt is tesztelni kivantak, hogy az Intel alapu Mac OS X alkalmas-e arra is hogy valami "komolyabb" software fusson rajta?

On Mon, 04 Jul 2005 21:41:36 +0200, dragi <ekmek@freemail.hu> wrote:

>
> Remelem ez is segiti majd az FF ternyereset az IE-vel szemben.

A jelenlegi macOSX (.4) leírásában az ie-t csak kompatibilitási okokból
ottmaradt programként állítják be. Szal a Safari "a webböngésző"..

--
Maat

Most nezem, lehet hogy nekem jott le maskepp ez a tartalom, mert en arra gondoltam hogy ebben az a nagy hir, miszerint a Mac OS X "uj" platformajan (Intel) is mar mennyire jol megy, es ez mennyire nagy ujsag ahhoz kepest ha a "regi" platformon is menne (vagy ment is? sose hasznaltam mac-et eddig meg).

Nem egészen ez a helyzet. Ez inkább azt mutatja, hogy az OS X architektúra ténylegesen "platformfüggetlen" (most leszámítva az erősen architektúrafüggő dolgokat). Egyébként az Apple ebben az esetben csak újra eladja azt, amit anno a NeXT-nél kitaláltak. Ott nem volt luxus 4 különböző processzorra fordított binárisokat használni (ellentétben az erősen reklámozott NT-vel, ami már az Alphánál behalt - a portolást értem ide).

Az OpenStep tényleg multiarchitekturális rendszer volt. Ha csak a monitort nézted, meg nem mondtad, milyen procán fut, a binárist meg futtattad egyiken, kimásoltad hordozóra vagy áttöltötted egy más procijú OpenStepre és futtattad ott is.

Na ilyen rendszert mutassatok nekem! :) NeXT Forever!!!!

Most is itt figyel egy NeXTstation az iMac G5-ösöm mellett :))

Summázva: a NeXT már tudta ezt a fat binary-s dolgot, amit most az Apple Universal Binary-nak hív. Azt tette jól az Apple, hogy anno ezt is átvette és nem dobta ki.

UI.: tervezem, hogy OpenStepre leforgatom a Firefoxot. Csak kell hozzá kis idő :))

(ellentétben az erősen reklámozott NT-vel, ami már az Alphánál behalt - a portolást értem ide).

Ez csak marketing kerdes. Az NT kernel is vagy 10 procira van portolva. (Lasd XBox360 devkit egy dual G5 - re van instalalva). Pl. mar akkor futott x64 - en, mikor a piac arrol sem tudott hogy egy ijen processzor letezik. Barmennyire is szeretnek sokan, ott sem hulyek dolgoznak ;)

Nem egészen ez a helyzet. Ez inkább azt mutatja, hogy az OS X architektúra ténylegesen "platformfüggetlen"

Nem ertem, hogy itt mit ertesz platformfuggetlenseget alatt.

Ha maga za OS X, mint oprendszer archtektura fuggetlensegere gondolsz, akkor en nem erre gondoltam.

En annyit irtam, hogy amennyiben

* a Firefox mar futott OS X PPC-n

* es a Firefox nem tartalmaz asm kodreszleteket

* es a Firefox a portolasa tobb munka volt, mint ujraforditani az OS X x86-on

akkor az OS X altal nyujtott API el kell, hogy terjen a kulonbozo architekturakon.

Nemnemnem. Lehet, hogy a Firefox PPC-s portja erősen használta azt, hogy a PPC big-endian. Vagy nullával osztás van benne, ami a PPC-n nem végzetes hiba. Meg még van pár különbség, amihez nem kell assemblyben programozni, hogy előjöjjön. De ha érdekel, ajánlom ezt: http://developer.apple.com/documentation/MacOSX/Conceptual/universal_binary/

Na azert ne huzzuk le olyasmiert a Microsoftot, amit nem ok kovettek el. A Windows NT (asszem) negy architekturat tamogatott: powerpc, ia32, alpha, mips. Hogy a powerpc-vel mi lett azt nem tudom, de az alpha es a mips megszunese az akkori tulajok politikajanak koszonheto (Compaq es SGI). Kozelebbrol: mind a Compaq, mind az SGI teljes mellszelesseggel beallt az Itanium moge, akkoriban pl. a Compaq mar be is jelentette az Alpha EV-8 fejlesztesenek parkoltatasat. Egyik ceg sem akart eros belso rivalist az Itaniumos termekvonalnak, ezert megszuntettek az NT illetve a 2000 supportjat (ez meg beta formajaban letezett Alpha-ra). A Microsoftnak a kialakult helyzetben nemigen volt mas lehetosege, mint kinyirni a fenti portokat. Nem mondom, hogy ellenukre volt a dolog, de konkretan nem ok mozgattak az esemenyeket. A kilencvenesek kozepen-vegen egyaltalan nem volt biztos, hogy az Intel lenyeli a szerverpiacot, igy a Microsoft az NT-t valamennyire hordozhato szoftvernek tervezte. Kesobb ez a szempont egyre kevesbe volt fontos.

Az OpenStep-pel kapcsolatban csak annyit, hogy a fat binary messze nem annyira atuto dolog.

1. Nem platformfuggetlen, mert egy uj proci bevezetesevel ujra kell forditani (tesztelni) az egesz kocerajt ugyebar....

2. A fat binary-ban levo programok nem azonosak. A forditoprogram bugjaitol fuggoen egesz meredek dolgokat fog produkalni, SEMMI nem garantalja a ket program azonos viselkedeset (a PPC-s lehet egy helloworld, az ia32-es meg egy komplett rajzoloprogram). Ez hibalehetoseg...

A Java ebbol a szempontbol eletkepesebb megoldas (mondjuk nekem nem szimpi), mert egy uj architektura eseten egy dolgot kell megirni, es az a Java kornyezet. Persze itt teljesitmenyben kell megfizetni az arat, de meg mindig jobb, mint a fat binary. Kepzeld el, hogy mondjuk egy 10 architekturan futo fatbinary merete cirka 10-szerese a normalis programnak (teljesen skalazhatatlan a megkozelites). Java eseteben a byte-code merete teoretikusan akkor is ugyanannyi, ha 100 architekturan fut.