gateway - találós kérdés [congo megválaszolta]

Meg tudja valaki mondani, hogy az alábbi CIDR előtti korból származó route table gateway oszlopa pontosan mit határozott meg minden esetben?

 

    <network, gateway, flags>

Az első helyes választ adónak küldök egy karton sört!

Mivel a kérdés megválaszolásra került, ezért szemléltetésként itt egy ábra, és azt követi egy kis magyarázat az IP működésével kapcsolatban; hátha valaki nem teljesen van tisztában ezekkel a dolgokkal:

+---+             +---+      192.168.1.1 +---+ 192.168.2.1      +---+  192.168.2.254 +---+ 14.1.1.1
| A |             | B |             +----| R |----+             | C |        +-------| R2|----+       
+---+             +---+             |    +---+    |             +---+        |       +---+    |       
  | 192.168.1.11    | 192.168.1.12  |             |  192.168.2.21 |          |                |   
--------------------------------------           -------------------------------           ---------

A-hoszt útvonaltáblája:

<network    , gateway     , flags>
<192.168.1.0, 192.168.1.11, d    >
<192.168.2.0, 192.168.1.1 , i    >
<14.0.0.0   , 192.168.1.1 , i    >

A flags oszlopban szereplő d direkt kapcsolt hálózatot jelöl, és ez esetben a gateway oszlop a direkt kapcsolt hálozat interfészének IP-címét tartalmazza. Minden közvetlenül kapcsolt hálózathoz tartozik egy ilyen bejegyzés.

A flags oszlopban szereplő i indirekt kapcsolt hálózatot jelöl, és ez esetben a gateway oszlop a csomag célhoz vezető útján lévő következő rúternek az IP-címét tartalmazza. A "következő" rúter mindig a hoszt valamelyik közvetlenül csatlakozó hálózatához csatlakozik.

Azt gondolom, hogy a fentiek alapján mindenki számára nyilvánvaló, hogy a CIDR előtt nem lehetett megoldani azt a fajta rútolást, amelyet a másik topikban, a A mérnök nagyon korrekt a D-Linknél próbáltam elmagyarázni.

A CIDR előtti korban tisztában lenni azzal, hogy az összes hoszt, amelyek azonos datalinken vannak, azonos hálózatcímmel rendelkeznek azt jelentette, hogy az IP-nek elég volt ismernie csak az IP-hálózatba vezető útvonalakat ahhoz, hogy bármelyik hosztot elérje azokban a hálózatokban.

A hálózatokba történő rútolás csökkentette tehát az útvonaltáblák méretét, azonban nem tette lehetővé útvonalakat definiálni közvetlenül más hálózatokban lévő node-okhoz. Erre nem is volt kezetben különösebben szükség.

Ha egy másik hálózatban lévő node-ot kellett elérni, akkor ott volt a gateway-re rtörtőnő rútolás, de természetesen, ahogyan az a fenti ábrán is látszik, a gatewaynek azonos hálózatban kelett lennie a küldő hoszttal.

Aztán jött a CIDR bevezetése, és egy új korszak, amivel megszűntek a korábbi korlátok.

Azt, hogy miért vezették be a CIDR-t nem gondolom, hogy el kellene magyarázniom, de egy nagyon rövid emlékeztető, mivel a D-Linkes topik megértéséhez szükség van ennek ismeretére.

Természetesen azzal függ össze, hogy az 32 bites címtér szűkös lett, ezt nyilván mindenki érti. Azonban a netmask alias genmask bevezetésének szükségszerűségét nem feltétlenül érti mindenki. Ez megállapítható a D-Linkes topikból.

Ha van két, egymástól független hálózat, és az egyikből kihasítunk egy részhálózatot, és betesszük a másik mögé, akkor is képesnek kell lennie az IP-nek elérnie azt a kihasított részhálózatot; ami most már a másik hálózat mögött van, miközbeneléri azt a hálózatot is, amiből kihasítva lett.

Ezt képtelenség megcsinálni az IP-vel a CIDR előtti korban. Hogy miért, az a fenti ábra alatti, 3 oszlopos útvonaltáblából jól kikövetkeztethető.

A CIDR tehát behozta, az akkor már az OSPF-ben alkalmazott mask oszlopot, és eltörölte az osztályokat.
(Az OSPF rúting protokoll, tehát nem része az IP-nek.)

Az IP innentől képessé vált arra, hogy direkben akár egyetlen hoszt felé tudjon rútolni gateway nélkül.

Ha ezt megérti valaki, azaz megérti a netmask alias genmask jelentőségét és működését, akkor onnantól a D-Linkes topikban vázol működésre nem fogja azt mondani, hogy szabványtalan, mert érteni fogja, hogy mitől szabványos és legfőként szabályos!