Lapszemle: Linuxvilág júliusi szám

 ( trey | 2005. július 1., péntek - 8:55 )

Elkészült a Linuxvilág júliusi száma. A lap bevezetőjében azt olvashatjuk, hogy az LV hamarosan megújul. Miben lesz más a lap? A kiadó által készített felmérések szerint a lapban túl sok komoly, nehezen emészthető cikk jelent meg az utóbbi időben. Ez nem kedvezett a kezdőknek, a Linuxszal éppen ismerkedőknek. Az olvasók szívesen látnának a jövőben több, hazai szerzőtől származó, olvasmányosabb cikket. A lap vezetése úgy döntött, hogy nem hagyja figyelmen kívül az olvasók igényeit, megpróbál azokhoz alkalmazkodni. Felmerült bennük az is, hogy jobban be kellene vonni a lap szerkesztésébe a hazai szakembereket.

Szerzőket keresnek!
Ennek megvalósítása érdekében alakították ki a www.linuxvilag.hu/szerzoknek oldalt. Az oldal tartalmazza azokat az irányelveket, amelyek figyelembevételével lehet a cikkeket a Linuxvilág számára megírni. Ott található azon témák listája is, amelyekről ``érdemes'' írni. Természetesen az elvégzett, sikeres munka után díjazás is jár... Szóval hamarosan (szeptembertől) úgy Linuxvilág!

Addig is nézzük mit tartogat nekünk a júliusi szám...





A bevezető és a hírlelő - technikai újdonságok, érdekességek állandó rovata - után az első érdekesnek mutatkozó cikk a DRM-ről, a digitális jogkezelő rendszerekről szól. A cikk címe DRM pro és kontra. A szerző azt próbálja megvizsgálni, hogy a DRM-nek mik a hátulütői és mik az előnyei (már ha vannak előnyei egyáltalán).
A következő cikk egy interjú. Az SQL Ledger magyar csapatával készült riportot olvashatjuk a Gazdálkodj okosan! cikkben. A cikkből megtudhatjuk, hogy hiány van Magyarországon !Windows operációs rendszeren futó ügyviteli programokból. Ezt az űrt próbálja kitölteni az SQL Ledger...
A Program által meghatározott processzorok című cikkben az FPGA áramkörök lelkivilágába pillanthatunk be. A cikk az alapokat tárgyalja...
Az ATA Over Ethernet: merevlemezek a helyi hálózaton cikk az AoE protokoll és a hozzá kapcsolódó technológia gyakorlati felhasználásához nyújt kiindulási alapot. Érdekes cikk!
Minden bizonnyal mindenki használt már olyan Linux operációs rendszer terjesztést, amely nem a számítógép merevlemezérről, hanem egy speciálisan kialakított CD-ROM vagy DVD lemezről futott. Az ilyen rendszert hívjuk Live rendszernek. De vajon hogyan működik? Tudok én is ilyet készíteni? Erről szól a következő, Készítsünk Live CD-t! cikk.
A 2.6-os Linux kernel egyik újdonsága az InfiniBand architektúra támogatása volt. A támogatás tavaly december körül került patch formájában a Linux kernel fejlesztőihez. Az InfiniBand és a Linux cikk ennek a jövőbemutató elképzelésnek az alapjait tárgyalja.
A új VIA Cx processzorok tartalmaznak egy VIA Padlock engine-t, amelynek a feladata, hogy levegye a kripto műveletek elvégzésének terhét a processzor válláról. Tulajdonképpen egy hardveres titkosítást gyorsító motorról van szó. A VIA Padlock - Boszorkányosan gyors titkosítás cikk a VIA Nehemiah és Esther magos processzorait ismerteti meg az olvasóval. Kitér teljesítményadatokra is és számba veszi a Linux alatti támogatás milyenségét, minőségét is. Meglehetősen részletes cikk.
Folytatódik Mick Bauer Wlan-ok védelme WPA és FreeRADIUS alkalmazásával című cikke. A cikk a gombamód szaporodó, de általában gyengén, vagy sehogysem védett vezetéknélküli hálózatok sebezhetőségére és a támadások megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A sorozat a harmadik cikknél tart...
Kilencedik részéhez érkezett a FreeBSD - a szomszéd vár cikksorozat. Az ehavi cikk címe A várbörtön cellái. FreeBSD-t jobban ismerő felhasználók ebből azonnal levágják, hogy a jail(2) környezetről van szó a cikkben. A cikkből megtudhatjuk, hogy mi az a jail(2), miként készíthetjük el, mire való és hogyan állíthatjuk be.
PDA-n Linux? Pár évvel ezelőtt még kuriózumnak számított, de manapság már teljesen megszokott dolog, hogy egy PDA Linuxot futtat. A Hordozd a tenyereden - Linuxos PDA-k cikk egy PDA-ra való Linux telepítést mutat be.
A lap végén a szoftverjogi rovatban folytatódik dr. Dudás Ágnes Betörések, betörési kísérletek avagy ki nevet a végén? írása. A cikkből kiderül, hogy mire számíthat az a cracker, aki más számítógépét vagy számítógépes rendszerét megpróbálja feltörni.

A lapban számos egyéb cikk is található. Csak a nekem legjobban tetszőeket emeltem ki, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek lennének a legjobbak :-D
A hónap cikke számomra az ATA Over Ethernet: merevlemezek a helyi hálózaton című cikk lett.

Jó szórakozást!

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

A NIIF-nel mar van egy ilyen. Az FC megoldasokhoz kepest ~ingyen van.

handler wrote:
> A NIIF-nel mar van egy ilyen. Az FC megoldasokhoz kepest ~ingyen van.
Viszont egy HP MSA20-hoz képes aranyár (de lehet, hogy még egy MSA1500
is belefér). :(

Teljesítményben meg szerintem ég és föld lehet.

természetesen komoly célra nagyon jó, a céges intranetes szervernél lehet, hogy elgondolkodunk majd mi is ezen

a perl->ooo cikk is bejött nekem most, azt konkrétan használni is tudom, ez a szám számomra most nagyon hasznos lett

Tipp: hany gepen tudod hasznalni a HP MSA20-at egyszerre (ha ehhez speci kartya kell, szamold bele az arba azt is) ?

handler wrote:
> Tipp: hany gepen tudod hasznalni a HP MSA20-at egyszerre (ha ehhez speci
> kartya kell, szamold bele az arba azt is) ?
MSA1500 FC adapterrel: $9370
1 db. MSA20 12 db. 250 GB-os diszkkel: $7617

Full konfig (8 db. MSA20 egy db MSA1500-on):
24000 GB, $70306, 34 cent/GB

Coraid CED3U15SS: $3995
HP-s 250G-s diszk: $399

6 db. CED3U15SS+90 db. diszk (22500 GB):
$59880, 37 cent/GB

Fibre channel, onnan éred el, ahonnan akarod.
De jobbat mondok: megveszed az MSA20-akat meztelen, plusz veszel mellé
egy 2000 dolláros szervert, ráakasztod és technológiában is ugyanott
vagy (ethernet storage), plusz 7 ezerrel olcsóbb.

Lehet, hogy csak én vagyok pesszimista, de ahhoz, hogy én ilyet vegyek,
ennél jóval olcsóbbnak kellene lennie. És ha azt nézem, az FC egy
bizonyított, bejáratott technológia, az ata over ethernet pedig ettől
még messze van, illetve ott van a host overhead is, ami ethernet
esetében azért gyanítom messze magasabb lesz (és a PC processzora
dolgozik :), mint az FC-nél.

Főleg, ha mindezt tetézzük azzal, hogy 1500 bájtos csomagokkal dolgozik,
nem pedig jumbo frame-ekkel. Vagy ez utóbbi csak a FreeBSD driver
hiányossága?

az AoE cikk nagyon jó, szerintem is! bár a coraid árai kicsit húzósak (http://www.coraid.com/purchase.htm), arra, hogy a notebook-hoz a házi divx/ogg gyűjteményeket tartalmazó vinyókat pásszítsam, nyilván nem megfelelő ;-)