Sziasztok!
Az utobbi idokben egyre inkabb elkezdett foglalkoztatni, hogy hogyan nezhet ki az orszagos halozati topologia makro (orszagos) es mikro (varosi) szinten es par ezzel kapcsolatos kerdes.
Talatam egy doksit, amiben sok erdekes informacio van a temarol, de nem mondhatnam, hogy a tudasszomjomat kielegitette.
Par kerdes, ami eszembe jutott:
Makro szint: A fobb csomopontok a megyeszekhelyeken vannak? (Feltetelezem igen.) Hogyan vannak osszekotve fizikailag? Ugy ertem a varoson belul szokas arkot asni mindenfele infrastrukturanak a fold alatt de azt nehezen tudom elkepzelni, hogy egy-egy megyeszekhely kozott vagy 50 km hosszu arkot assanak es abba fektessek le az uveget. Az aramot kis hazankban oszlopokon vezetik el, de mi a helyzet az uvegszallal nagy tavolsagokra?
Mikro szint: Hany POP lehet egy telepulesen? Ez milyen osszefuggesben van a telepules meretevel vagy egyeb parametereivel? Altalaban milyen eszkozoket foglal magaban egy POP (pl.: BRAS)? A kisebb, parezer fos telepulesek hogyan vannak osszekotve egymassal? Hogyan nez ki a topologia varosokon belul ADSL es kabelnet eseteben? (Pl.: POP-ban BRAS, ami szerteagazik kifele a varosba DSLAM-okba es azok mennek az elofizetokhoz.)
Elore is koszi!
- 4469 megtekintés
Hozzászólások
"hogyan nezhet ki az orszagos halozati topologia"
Melyik? Pl. a hbone-e ilyen.
--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha Debrecen kiesik, Nyíregyházának annyi? :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
signup. (Megintcsak nosztalicska: még emlékszem, amikor Miskolc 64kbit/s-os vonalon lógott...)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
subscribe
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
"Egyre több informatikusnak van nemi élete. Hígul a szakma..."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
Engem is erdekel a tema, de nem sokmindent lattam errol eddig.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"azt nehezen tudom elkepzelni, hogy egy-egy megyeszekhely kozott vagy 50 km hosszu arkot assanak es abba fektessek le az uveget."
Szvsz pedig de.
Emlékszem, hogy pár éve (talán több, mint 5) az M7 mellett Siófokig is végig ástak az autópálya mellett, és fektették az üveget.
Miert, mit gondoltal, hogyan oldjak meg? WGA-val transzitor-modulálnak a hipertéren keresztül? :)
De nem is ez a megdöbbentő, inkább az, hogy szerte a kontinensek között fektetik e a több ezer km hozzú kábeleket...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
erről volt pár hónapja egy érdekes poszt, a transz-atlanti optikai kábel apropóján, mikor azon ment India és Ázsia forgalma, mert ott valahol elszakadt a tengeri kábel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A transz-atlanti kabel gyartasaval es a hajora torteno feljuttatasaval foglalkozik a How Do They Do It? cimu dokumentumsorozat S1E04 resze. Rengeteg erdekes infot lehet a temarol megtudni! Pl. azt, hogy 100 km-enkent fel tonnas repeater-ek vannak a kabelen vagy, hogy ugy kell fektetniuk, hogy a tengerfenekkel megeggyezzen a lefektetes vonala (egyebkent szakadhat ugyebar). Na meg azt se semmi latni amikor felcsevelik a hajora azta brutalis kabelrengeteget...
Persze nehogy letoltsetek (osszes resz), mert mehettek a bortonbe! :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azt a részt pont láttam.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
thanks, ezt megnézem mert érdekel
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én is láttam árokásást a 2/A főút mellett pár éve. Meg utána a kábelbehúzást és a mérőembereket is a kábelaknáknál.
Plussz a MÁV felsővezetékek oszlopain is szépen végig van húzva az optika.
--------------------------------------------------------------
"Tegnap reggel addig röhögtünk a főnök viccén, míg ki nem derült, hogy az a napi feladat."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
az országos nagyfeszültségű villamoshálózat is tartalmaz optikai kábeleket a sok ezer volt mellett.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ellopták a bambano ötletét ?
" - a másik nagy lehetőség, nem tudom, ezt mennyire csinálják mostanában, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek üregesek. Pontosabban olyanok, mint egy cső. Ebbe simán bele lehet fújni fémmentes optikát és a távvezetékek oszlopain mehet a net "
Vagy más módon ?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem ötlet. Dolgoztam távközlési szolgáltatónál és ott vizsgáltuk, hogy ha saját hálózatot akarunk, ez az út mibe kerül.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én nem merném a kábel közepébe rakni. A nagy hőmozgás és a szél miatt. Ez nem tényeken, nem méréseken alapul csak egy érzés. Skeptikus vagyok, ez ügyben.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miféle nagy hőmozgás?
A szél miért zavar? Ha az elektromos vezetéket nem szakítja le, akkor az üveg is rendben van.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Két nagyfeszültségű oszlop közötti kábel több métert nyúlik ( nyáron ) és húzódik össze ( télen ) A szél meg folyamatosan hajtogatja gyilkolássza. Igaz, hogy az üvegszál sok hajlítást kibír de a szél még annál is tovább fúj. ( ott fenn ) Néha még le is szoktak szakadni ( mint a pofámon a bőr )
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hőtágulási_együttható weblap szerint egy 1 méteres acélrúd 0-ról 200 Celsius fokra hevítés közben 2.45 mm-t tágul. Ezen számok alapján én tamáskodnék egy kicsit a több méteres nyúlás kérdéskörben...
A 12 méteres vasúti sínek között csak pár miliméter hőtágulási rés van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez igazabol tokmindegy, ha megegyezik a hotagulasi egyutthato, akkor tagulhat akarmennyit, ha meg nem, akkor az a kicsi is gondot okoz.
--
Fontos feladatot soha ne bizz olyan gepre, amit egyedul is fel tudsz emelni!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha a hőtágulási együtthatókat nézzük, akkor az aggodalom jogos, mert amennyiben tudok olvasni, az üveg gyakorlatilag semennyit sem tágul az acélhoz képest.
Viszont amikor erről szó volt a cégnél, ez mint járható technológiai út szerepelt és csak az anyagi része volt érdekes.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mindenesetre MVM-nek van elég nagy optikai hálózata. Kettőt találhatsz, hova tette :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pl mikrohullamu linkekkel :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mikrónak sok előnye mellett az is a hátránya, hogyha normális antennát raksz fel, azt esetleg az időjárásszervezők vitorlának értelmezik:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pár dolog:
- a kábelezés rendszerint nem igazodik a közigazgatási határokhoz. Pl. az Antenna (néhai antenna hungária) cuccai a magas pontokon vannak, úgymint Kékestető, Emőd, Tokaj, Komádi.
- nagyon sok cég csinált olyat, hogy fogták, felásták a fél országot. Például a molnak vannak kőolaj és kőolaj származék szállítására szolgáló csövei, például kistérségi társulásog huzigáltak mostanában optikát dögivel. nem kettő péz, de megoldható
- az egyik nagy magyar szolgáltató azzal ért el gyors eredményt, hogy konzorciumra lépett a máv-val. A magyar vasúti szabályozás szerint a sínek és két oldalán 5-5 méter állami tulajdon, így a máv "szövetségeseinek" *semmilyen* külső engedélyre nem volt szüksége arra, hogy gyorsan körberántsanak az országban pár ezer kilométer üveget. Ezzel sikerült nekik igen hamar piacra lépni
- az autópályák alatt is vannak üres csövek...
- a másik nagy lehetőség, nem tudom, ezt mennyire csinálják mostanában, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek üregesek. Pontosabban olyanok, mint egy cső. Ebbe simán bele lehet fújni fémmentes optikát és a távvezetékek oszlopain mehet a net.
- a tegnaptáv hálózata pedig a régi, országos távhívó hálózatot képezte le, a primer-szekunder központi rendszert (nyilván tovább lépnek/léptek)
Az isp-k között tudtommal nem gyakori, hogy megyei szinten csereberéljék a forgalmat. Hogy volna-e értelme, nem tudom, a bitek többsége a Victor Hugo-s bix node-on özönlik át. Illetve némelyik isp-k local peeringelnek egymással. Voltak tervek néhány nagy vidéki városban lokális peeringre, de nem tudom, hol tartanak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
_Tudtommal_ Pantel él együtt a MÁV-al, elél a sínek mellé fektetett optikán és üzemelteti a MÁV info hálózatát is.
A GTS szövetkezett az E.On-nal és nagyfesz. távvezetékek tetején futó villámvédő vezetőbe van gyárilag belesodorva az optika. Nem kell e-miatt aggódni, ugyanolyan méretezett gyári cucc, mint a sima optikai légkábel.
Nagy saját hálózattal van még a T (illetve egyes területeken az adott alternatív szolgáltató)
A többiek nagyrészt tőlük bérelnek sávszélt, vagy optikát, esetleg 1-2 kisebb régiós hálózatot leástak maguknak.
Itt a megyében (Zala) az egyik szolgáltatónak több, mint a fél megyét lefedő mikrohullámú gerince van kiépítve, egy másik az E.On közép- és kisfeszültségű oszlopain húzkodta el a saját optikáját (a városokban meg persze leásta)
Amit én egyébként baromira hiányolok ebből a rendszerből az a kisebb lokális és régiós peering központok. Miért kell a szomszéd sráctól a torrentet a BIX-en keresztül húznom?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mert kevés a helyi tartalom, ami miatt ezt érdemes lenne...
A játékszervert is felrakják a bixbe és azon tolják.
Ja, a pantelt már egy ideje Invitelnek hívják:) Nem állítom, hogy egyszerű követni a nevüket, ez tény:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha jól emlékszem talán az NIIF-nek volt valamelyik vidéki ISP-vel peeringje.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha jól látom az egyetlen vidéki (ha Budaörsöt nem számolom) node Nyíregyházán van. Bár a Budaörsi (GTS) Bix node tulképpen nem is az, hiszen senkinek nem sikerült bekötni oda...
Az NIIF hálózathoz nem túl sok közöm van, de nem hinném hogy túlságosan erőlködnének, h összekössék magukat helyi ISPkkel, maximum fordítva, de még ha odavinné valaki a drótót, sem hiszem, hogy:
- vennének gigás BGP routert helybe
- beengendék a hálózatba a külső felet...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nálunk itt az ország keleti csücskében úgy tudom micro-n keresztül kapja a falu a t-com-tól a cuccot és az istennek sem akarnak bővíteni, ezért van 25 db 1 Mb/s vezetékes dsl. Pályázati pénzből építettek ki wifit, nos most 102 van belőle a faluban (na jó, zöme 384 és 512 kb/s-os. De kicsit lejjebb tőlünk van a T-com optika vége, ott van sávszél. dogivel.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amikor ezt a topológiát összeállították, terveztek vajon, vagy csak mentek arra, amerre épp igény volt?
Magyarországról összesen hány link megy kifelé? És mekkora sávszélességgel?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem tudnek nekiugrani megszamolni, de van kb. 3-4 jellemzo kabelcsatorna kulfold fele, a bennuk levo (akar tobb szaz) optikan pedig kulonbozo szolgaltatok altal eladott kulonbozo szolgaltatasok forgalmai "folynak". Ha a hazai kulfoldi ISPket vizsgaljuk, mind a szamukat (15-20), mind a szolgaltatasaik szeles palettajat (kabelcsatorna, optika berlet, ip tranzit, l2 point to pont, mpls, ilyen/olyan peering kapcsolatok, stb.) tekintve eleg nagy valasztekot kapunk. Igenytol fuggoen lehet valasztani mar itthon is "Tier 1-3" ISPk kozul is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni