NUMBERTEXT.org ünnepi kiadás

LibreOffice, OpenOffice.org

A szabad szoftvereket és a Unix programozást is népszerűsítő NUMBERTEXT.org oldal mintegy 25 nyelvre, illetve írásrendszerre fordít le számokat és egyben honlapja az OpenOffice.org-hoz kapcsolódó NUMBERTEXT fejlesztésnek. Az augusztus 20-án kiadott NUMBERTEXT OpenOffice.org Calc kiterjesztés egyik újdonsága a japán és koreai mellett a számrovás, a magyar rovásírás számrendszerének támogatása. Folytatás az OpenOffice.hu-n.

Ha csak a megegyezett magyar rovásírókon múlna, akkor szerintem nem lenne Unicode szabvány belátható időn belül. A Dr. Hosszú-féle tervezet ragaszkodik az Unicode BMP területhez (az előkelő első 64 k-s tábla), ahol talán kétszázötven jelet, többségében ligatúrát szór szét több nem összefüggő üres helyre. Ezzel szemben az Emerson-féle kiosztás, amit a NUMBERTEXT.org is használ, a második táblán helyezkedik el, és mintegy 150-nel kevesebb ligatúrát tartalmaz. (Ezek nem hiányoznak, mert mind elő lehet állítani szabványos megoldásokkal.) Egy nevezetes és idevágó különbség még van, az 500 hipotetikus jelét sem tartalmazza az Emerson-féle szabvány (ahogy írja, ez lenne az egyetlen jel, ami igazi vízszintes vonalat tartalmaz, és úgy tűnik, ezt a tipográfusi véna nem veszi be). Félő, hogy ez az egyetlen jel is elég ok arra, hogy az említett magyar rovásírók megorroljanak az inkább befutó Emerson-féle tervezetre, és ne támogassák (pedig több is veszett Mohácsnál, mint a Koricsánszky-féle ezerfelezős 500-as jel). Szabványtervezetek sok szép képpel.

Úgy tűnik, van akinek megy, van akinek nem.
http://user.services.openoffice.org/hu/forum/viewtopic.php?f=6&t=174

http://markmail.org/message/kl63laff6glhximw

"
http://socrates.berkeley.edu/~pinax/greekkeys/technicalDetails.html

See the section: "Additional Ways to Input Unicode in Windows"

(3) Both Word and OpenOffice Writer have menu commands for inserting
unusual characters. OpenOffice has the superior functionality (tested
January 2008 with version 2.3.1). The command is under the Insert menu
and is called Special Characters…. Set the font to New Athena Unicode.
The table of characters in OpenOffice will then show all the BMP and SMP
code points present in the font. Click on as many characters as you want
and the string of characters will be shown at the bottom of the window;
when you click OK, the string is inserted in the document and the
Special Characters window closes. [This is not consistent: on one of the
two XP machines I tested the window showed the presence of SMP code
points but only with empty squares in place of the actual characters,
and if these are inserted in the document, the squares cannot be changed
by changing the font. With Vista there is perhaps no problem.]

Note the inconsistent presence of SMP code points on different WinXP
machines. Perhaps there is an WinXP setting and/or font type that needs
to be changed in order for the characters to be displayed?

If you can post a small sample of the Word doc someplace, others on the
list can test (Win2KP, WinXPP, Linux, Mac).
"

KAMI | 神
--
Támogatás | OxygenOffice | Fordításaim és SeaMonkey

Az SMP-vel valószínűleg nincs gond. A Microsoftnak működik a Wordpad. Linux alatt mind a terminál (képernyőkép), a Vim, mind a Gedit megjeleníti az SMP karaktereket. Ez utóbbiban a jobbról balra írás automatikusan bekapcsol az Emerson-féle kódokra, de a határon nem jelenít meg egy-két BMP karaktert, mint a zárójeleket. Az OpenOffice.org Writerben a CTL támogatás (Nyelvi beállítások) bekapcsolása után megjelenik két új ikon, ahol az RTL-re kattintva a szöveg jobbról balra kerül, és meg is fordul, a folyamatosan bevitt SMP karakterek jobbról balra íródnak, tehát tökéletesen használhatónak tűnik megfelelő billentyűkiosztás esetén (ha nem akar az ember Unicode kódokat írogatni, mint pl. Ctrl-u 10cad enter = XXX). Az RTL Calcban még nem működik, de talán az MS Office-ban van már hasonló (legalábbis a héber–arab változatban). A magyar rovásírók még csak az Abiwordöt ajánlják jobbról balra írásra, még az OpenOffice.org-ot sem említik.

A történet egyébként jellemző. Emerson 1998-ban készítette el az első tervezetet, a tavalyi évfordulón leporolta egy magyar kollégájával. Állítólag az Unicode bizottság addig nem foglalkozik a rovásszabvánnyal, amíg nincs egyetértés a javaslattevő felek között. S ha jól látom, vannak olyan önjelölt szakértők is, akik ugyan nem tettek javaslatot az Unicode bizottságnak, de nem értenek egyet egyik javaslattal sem.

(XXX: Megjegyzés: a HUP nem szereti az SMP-t, mert az SMP karakter után lenyeste a cikk végét, úgyhogy inkább kivettem.)

Elolvasva mind Dr. Hosszú Gábor, mind Everson beadványát, nem tudok ilyen egyértelműen állást foglalni egyik mellett sem.

Technikai szempontból: értem, hogy a ligatúrák előállíthatók szabványos megoldásokkal, de ilyen erővel a pár tucat yamo-ból is elő lehetne állítani a tízezer hangul jelet (koreai írás), vagy akár a sok ékezetes latin betű is felesleges lenne, mert előállíthatók az alapbetű + ékezet kombinációjával. Mégsem így van. Hogy az U+FB03 ffi ligatúráról és társairól ne is beszéljünk.

A 500 jelének kihagyását meg miért a rovásírók nyeljék le, miért nem Everson veszi be mégis. Pont az a lényeg, hogy egy élő, napjainkig fejlődő írásról van szó, és ha megegyeznek a használói, hogy legyen 500 jel (ahogy lett X, Y, Q, W, DZ, DZS is) akkor azt miért kérdőjelezi meg valaki tipográfiai(?!) megfontolásból? Mintha az ótürkök/hunok/ősmagyarok/stb. az 5. században tipográfiai szempontok szerint tervezték volna meg a csontba meg kőbe karcolt betűk alakjait... Ez szerintem nevetséges érv.

A többi rovásjelben nincs alapvonalon vízszintes rovás, ezt értheti Emerson igazi vízszintes vonalnak. A csuvas számoknál (ha hihetünk a Wikipédia cikknek) sem volt. Megjegyzendő, hogy a csuvas 500-asnál működik, hogy a rováspálca elmetszhető az adós és a hitelező között, a hipotetikus székely–magyar 500-as rovásjel viszont utólag hamisítható, hiszen az alulvonás csak a pálca egyik felére kerül át.

Sajnos a beadványok úgy lettek megfogalmazva, hogy meggyőzze az Unicode szabványosító bizottságot. Sokkal több a probléma a rovásírással, például nincs kizárva a mai magyar irodalomtörténet szerint, hogy hamisítványról van szó: A székely rovásírás és a latin-magyar ábécé

Ehhez képest a rovásírók szentírásnak veszik, de nem eléggé ahhoz, hogy ne bővítsék tovább. Tegnap a hosszú magánhangzók, ma az 500-as jel és a tükörírás, holnap pedig száz új ligatúra. Azt sem tudjuk, hogy a székelyek honnan származnak (Czeizel vizsgálatai alapján nincsenek genetikai rokonságban a magyarokkal, inkább iráni népekkel), nemhogy az írásuk létezett-e. Mindenesetre szabványtervezet van, ami szabványként már most is tökéletesen használható. Már csak a rovásírás támogatása hiányzik az OpenOffice.org-ból, hogy a cserkészeknek könnyebb legyen ezzel játszani, illetve a témában valódi tudományos dolgozatokat közölni.

Az 500-as jel lehet, hogy létezett. A római és a szintén rovott csuvas számok között ott van. (Maga a számrovás csak egyébként csak a szabványban van együtt a többi rovásjellel, együtt azokkal nem fordult elő a nyelvemlékekben.)

Ez a kérdés nem a rovásírók hiedelmeiről szól. A cél az, hogy a leendő szabvány mai használatot lehetővé tegye, ami ha „cserkészek játszadozása”, akkor az, tökmindegy, valamint a néhány történelmi rovásemlék reprodukálható legyen. Kár a genetikát idekeverni.

Igaz, az Emerson-féle szabvány is a mai használatot jelöli be, nem a történelmit, tehát már csak a mai használatban kell egyetértésre jutni. A történelmi háttér és a genetika (ami nyilván csak egy átlagot jelent, és nem változtat azon, hogy a székelyek magyarok, elnézést a félreérthető megfogalmazásért) csak annyiban érdekes, hogy a székely-magyar rovásírás a tünde rúnákhoz vagy az egyiptomi hieroglifákhoz áll közelebb, mese az alapja, vagy valós történelmi háttér. Ez utóbbi szerintem jobban indokolja az Unicode szabványosítást, bár a tünde rúnák vagy a Klingon írásrendszer használói is örülnek a Unicode szabványosításnak, nemcsak a rovásírás felhasználói.

Horváth Iván (Balassi-előadását néztem a Mindentudás Egyetemén, és meggyőző volt emlékeim szerint) tanulmánya, amire előbb hivatkoztam, éppen a hieroglifákat hozza fel, hogy ott lehetett tudományos módszereket használni, mert rendelkezésre állt olyan minőségű történelmi forrás. A rovásírás esetében sajnos nem. Annyiban alapvető ez, hogy az ősi eredet a mai használat hivatkozási alapja. Van mai használat, ez tény, de szűk és korántsem olyan egységes. A mai használat egységesítése egyenes út a szabványosításhoz, és ez valamennyire meg is történt, de nem minden mai felhasználó megelégedésére. Ha így mennek tovább a dolgok, beelőz az ősi európai írásrendszer, mint a rovásírás tiszta forrása (amit egyesek mintha ősmagyar nyelven volnának képesek elolvasni). Vicces, ahogy Jókai humorizál a Rab Rábyban az amatőr szófejtésen, amit a császári helytartó, gróf Nádasdy követ el barátjával a történelmi görög-latin neveken, de az áltudományos szakemberek (köztük több rovásírással foglalkozó magyar szerzővel), teljes komolysággal teszik. Nem csoda, hogy ezek után komolytalannak tekintik őket, köztük Emersonnal.

Mindkét komolyan vehető szabvány lehetővé teszi a mai használatot, de Emersoné nem veti el annyira a sulykot, és jobban bevenné az Unicode szabványosító bizottság, nem csak amiatt, mert Emerson már jó pár szabványt sikeresen benyújtott. Támogathatja mindkettőt is a magyar OpenOffice.org, hogy témában maradjunk, mint az OpenDocument, Office Open XML párost. De már egy makrócsomag is nagy áldás volna az automatikus átalakításra, legalábbis annak a lelkes rovásírónak, aki betűnként írja át a Magyar Elektronikus könyvtár műveit rovásírásra.