Honnan jön a pénz? Film

Két hatalmas rejtély uralja életünket... (de mostanában főleg egy)

http://video.google.com/videoplay?docid=2548676860618759524&hl=hu

Én nem állítok semmit. De egy ilyen film után mégis mit gondoljon az ember?

( uid_4263 v | 2009. 01. 19., h – 19:42 )

Enélkül is kitalálható hogy a világ dolgait mindig is a pénz (és a mögötte álló bankárok) mozgatta.

Csak manapság a fejlett technológiáknak köszönhetően fenntartható egy olyan bankrendszer, amelyet 10 emberből 2-3 ha ért valamennyire. A többség dönt elve alapján pedig ez nem számít, majd jól hülyének nézi őket a többség. A kormány, a média és a bankrendszer szentháromságát nehéz elmagyarázni (mondjuk hazánkra gondolva) 10 millió embernek.

szerk:
Utólag jutott eszembe.

a) a zeitgeist és az azt utánzó videók elsősorban az amerikai bankrendszerről szólnak. Az EU-ban (és Mo-n) működő bankrendszer is hasonló, de vannak különbségek, például az MNB felé a bankoknak kötelezően rendelkezniük kell tartalékkal.

b) muszáj valamilyen kényszerítő rendszert alkalmazni a nemzetgazdaság szereplőire a közös fizetőeszköz használatára. Gondoljuk el, hogy a munkaerőtől a villanyszerelési szolgáltatáson át a párizsiig kell valamiféle arányrendszert fenntartani, hogy ezek értéke összehasonlítható legyen, ezáltal a munkádat pl. élelmiszerre cserélhesd. Enélkül lehetetlen gazdaságot működtetni, önmagától pedig senki sem fog a létminimumhoz tartozó dolgokat sem megtermelni.

c) a modern közgazdaságtan megszületése óta a pénzt árucikknek tekintik, amivel a bankok ugyanúgy kereskednek mint mondjuk te a kenyérrel, ha kereskedő vagy. beszerzed egy nagykerből (központi bank), majd magasabb áron eladod, hogy neked is maradjon belőle a tranzakció után (kölcsönt adsz valakinek, és a végén a kamat miatt többet kapsz vissza).

b+c) a kenyérrel ellentétben, a pénzből (ha amögött nincs semmi) ha többet helyeznek el a rendszerben, mint amennyi volt, akkor annak egységnyi értéke (még ha annak semmiféle jelentéstartalma nincs is) csökkenne. Ezáltal elméletileg mindegy mennyid van, arányosan lesz kevesebb (kevesebb jószágra cserélheted). Persze reálisan gondolkozva nyilván az jár rosszabbul, akinek az elviselhető határon táncolt a pénze, az értékromlás után pedig alákerül, mások pedig még mindig bőven felette járnak. Ezt hívják inflációnak. Abban áll ezeknek a vérlázító filmeknek a tévedése, hogy ha a bankok semmiből-pénzteremtő tevékenysége a valóságban is ilyen lenne, akkor pl. az MNB prognózisa nem ilyen grafikont festene, hanem exponenciálisat. ( http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_prognozis ) És nem maga a pénz önmagában vett értéke csökken, mivel hogy az neki nincs is. Az átlagos fogyasztói árak növekszenek az értük fizetendő magasabb összeg miatt. Általában a pénz "árát" a jegybanki alapkamatként szokták emlegetni. A magánbank ugyanis ezen a kamaton vásárolhat pénzt a központi banktól, hogy a betéteseit és a hiteligénylőket ki tudja elégíteni.

d) Van valamiféle félelme az embereknek attól, hogy a megkeresett pénzük egyszercsak nem ér majd semmit. Az egész hisztéria innen származik. A pénz egy rendkívül elvont és kényes körülmények között változó eszköz. (például, megdrágul valamilyen sok iparágban fontos tényező, mert mondjuk egy természeti jelenség miatt nehezebben (pl több emberi munkaerő felhasználásával) lehet előteremteni és eladni. Emiatt áttételesen minden termék és szolgáltatás megdrágul, hogy a kieső hiányt pótolja. Máris a rettegett inflációnál tartunk, pedig az nem a láthatatlan ördög műve (normális esetben)). Lehetetlen olyan gazdasági rendszert fenntartani, ahol a megkeresett pénzed bármely időpontban mindig ugyanannyit érjen. A gazdaság (és annak termékeinek forgalmazásában segédkező pénz) ezért külső hatásoknak rendkívül kitett. Az MNB egyik fő célkitűzése egyébként az árstabilitás.

e) A valóságban ténylegesen előfordul mindenkivel (magánemberekkel és vállalatokkal), hogy valamilyen futamidőre kölcsönre szorulnak. Mások pedig a felesleget félretennék hogy biztonságban legyen és kamatozzon. A bankrendszer ezt szolgálja ki. Elképednél hogy a bankok és az MNB között (ill. bank és bank között) napi szinten milyen akciók zajlanak pontosan annak érdekében, hogy a rendszer stabil maradjon. Persze azt elvárjuk, hogy ez meg legyen teremtve, viszont (a kenyeres példánál maradva) lázadunk, hogy ebből hasznot húznak a bankok. Nyilván, ez az ő bizniszük.

Vagy lehet fizetni hússal, tejjel meg búzával. Csak az meg megromlik.

Összefoglalva: nyilván vannak égbekiáltó rablóakciók a bankrendszerben, de azok mindenhol vannak.

f) off: a fazon nem épp egy szinkronhang, valaki lőjje már le. :P

********************
http://holo-media.hu
http://holo-media.hu/wordpress

Nem tudom, hogy hazánkban mennyi a tartalékráta da az 100%-hogy a kereskedelmi bankok a semmiből is csinálhatnak hitelpénzt. Lehet, hogy a törvény 20:1-hez kamupénz/valódi pénz arányt is lehetővé tesz... majd megkérdezek egy jogászt.

Nem hallottam még olyat, hogy valakinek azt mondta volna a bank: nem adunk kölcsönt, mert már kiszórtuk hitelbe a betétesek összes pénzét, nem maradt. :)

Egyébként tény, hogy nőtt a lakosság eladósodása, vagyis több lett a hitelük az embereknek... de akkor ki tette be azt a sok-sok pénzt a bankba, amiből aztán a lakossági hitelt adták? ...az emberek, hogy legyen miből aztán hitelt felvenniük? ???

Itt valami nagyon nem kerek.

Csak nem fogta magát a bank és létrehozott egy csomó hitelszámlapénzt? :)))

Nem gondoltam volna hogy az MNB szintén benne van, bár ha meggondoljuk röhelyes naivitás volt részemről ezt feltételezni. Mindenki benne van. Ez a legdurvább az egészben.

- - - - -
And the man in the rain picked up his bag of secrets, and journeyed up the mountainside, far above the clouds, and nothing was ever heard from him again...

A lakosság sokszor multi bankok kölcsönével adósodott el. A bankok pedig a náluk betétet elhelyezőktől, más bankoktól (vagy a központi banktól) vásárolt pénzből illetve megtérülő befektetésekből tud forrást képezni.

********************
http://holo-media.hu
http://holo-media.hu/wordpress

1. §
A Magyar Nemzeti Bank elnökének
15/2008. (XI. 24.) MNB rendelete
a kötelező tartalékráta mértékéről
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1)
bekezdésének b) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
(1) A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a kötelező jegybanki
tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló 10/2005. (VI. 11.)
MNB rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott
forráskategóriákra vonatkozó kötelező tartalékráta mértéke 0 %.
(2) A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében az R. 3. §-a (1)
bekezdésének e) pontjában meghatározott forráskategóriára vonatkozó kötelező tartalékráta
mértéke 2 %.
2. §
(1) E rendeletet a Magyar Nemzeti Bank az Mnbtv. 60. §-ának (6) bekezdése alapján 2008.
november 24-én – legkésőbb a hatálybalépés időpontjában - a kötelező tartalékképzés hatálya alá
tartozó szervezetek részére küldött elektronikus üzenet formájában hirdeti ki.
(2) E rendelet 2008. november 24-én 15 óra 0 perckor lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező tartalékráta mértékéről szóló
11/2005. (VI. 11.) MNB rendelet.
(4) A Magyar Nemzeti Bank a kötelező tartalékképzés hatálya alá tartozó szervezetek részére a
2008. decemberében teljesítendő kötelező tartalék összegét már az 1. §-ban meghatározott
kötelező tartalékráta mértékek alapján állapítja meg, és az így megállapított kötelező tartalék
összegéről e szervezeteket 2008. november 24-én elektronikus üzenetben értesíti.

- - - - -
And the man in the rain picked up his bag of secrets, and journeyed up the mountainside, far above the clouds, and nothing was ever heard from him again...

"Nem hallottam még olyat, hogy valakinek azt mondta volna a bank: nem adunk kölcsönt, mert már kiszórtuk hitelbe a betétesek összes pénzét, nem maradt. :)"
2008 október-novemer Magyarország OTP
Oroszország, Ukrajna napjainkban
Nem azt mondják, hogy az összes ki lett szórva, a feltételeken szigorítanak, és kevesebbet helyeznek ki.
----
"A hibás logikájú emberek több bűnt követtek el akaratukon kívül, mint a rossz emberek szándékosan."
Bárcsak...

az ,hogy az infláció nem exponenciálisan növekszik,nem jelenti azt,h a a pénz értéke nem exponenciálisan csökken.
úgy értem,hogy ha pl az infláció mondjuk stabil 5% minden évben az előző évhez viszonyítva,akkor az azt eredményezi,h egy "a" kezdeti árú dolog "x" év műlva a*1.05^x árú lesz,és ez bizony exponenciálisan nő évente.
De javítsatok ki,ha tévedek

Az "exponenciálist" átvitt értelemben gondoltam. A filmet végiggondolva legalábbis vágtató inflációnál lyukadnánk ki (hiszen az jön le belőle hogy a bankok rendszeresen többszörözik meg a forgalomban levő pénz mennyiségét), azonban csak lassan kúszó inflációja van a Forintnak. Ráadásul az infláció fogalma sem egységes, többféle definíció van rá. Az egyik a legáltalánosabb fogyasztói termékek árváltozásának %-os mértéke (CPI), a többit másként számítják ki. A pénznek NINCS egységesen elfogadott inflációs mértéke, mert önálló értéke sincs, csak átlagos vásárlóereje.

Egyébként szerintem az hogy a*1,05^x az nem exponenciális növekedés, mert a -t egy 1-nél alig nagyobb szám exponenciálisan növekedő értékével szorzod be. Az exponenciális az a^x lenne. Nagyon sok ÉV forog le mire a grafikon valóban elkezd felfelé kapaszkodni.

Mindezzel az okfejtéssel csak arra akarok kilyukadni, hogy ha neked van pénzed, az viszonylag stabil vásárlóerőt, és nem azonnali adósságot jelent. Adósságot a hitelfelvétel jelenti tudtommal.

********************
http://holo-media.hu
http://holo-media.hu/wordpress

a film arra akar kilyukadni, hogyha neked van pénzed, akkor valaki másnak a tartozását birtoklod. Kvázi rabszolgaság.

szerk: az exponenciális az exponenciális, akármekkora a hatványalap, ugyanúgy elszáll. S ha jól emlékszem, a film sem azt kifogásolta, hogy pár éven belül mi lesz, hanem hosszú távon hova vezet.
szerk2: azért 1nél nagyobb legyen a hatványalap.

akkor pl. az MNB prognózisa nem ilyen grafikont festene, hanem exponenciálisat.

Már nem azért, de ha jól látom egyszer sem ment 0% alá, sőt 2% alá sem. Jobb helyeken erre mondják, hogy exponenciális függvény. Már amennyiben az infláció azt mutatja, mennyivel kerül minden többe, mint az előző évben. Vagy ezzel egyenértékű, mennyivel kevesebbet tudsz venni a párna alá rejtett vagyonodból.

+1
"hinnyebasszus, ez de vérlázító" - ehhez képest ha ésszel csinálják, tökjól működik.
a filmben a legundortóbb rész, amikor azt mutatják, hogy a bankárbácsik alap nélkül fújják a hitellufit - könyörgöm, ott van a fedezet.
az, hogy most miért van válság (ami miatt ugyebár elővették ezt az egészet;)), az az, hogy a bankok által tartott fedezet értéke nem volt stabil - egyszerűbb oldalról nézve: ingatlan volt a fedezet, de sok ingatlant építettek, leesett az értéke a fedezetnek. Ezen felül a bankok elkezdték kijátszani a kötelező tartalékrátát követelések adásvételével - amelyeket egy idő után szintén nem lehet beárazni...

A banki mérlegekről emlékeim szerint Jaksity válság-előadásában hallottam a következő találó mondatot:
On the left side, there's nothing right. However on the right side, there's nothing left.

a hússal/búzával fizetésnél meg amikor a filmben is volt szó a barterről - eszembe jutott, hogy én is hallottam erről, és állítólag tökjól működik - a probléma csak a relatív értékek becslésével van... Valaki megvesz pár kiló lisztért némi meggymagot, aztán elcseréli két kiló aranyért a vetőmagosnál, meg hasonlók (valami meggymagos esetről asszem hallottam is a szocialista időkből... máig nem értem, miért fenekelték el az ipsét...) 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( utpKabel | 2009. 01. 19., h – 19:21 )

Mi ezt néztük közgazdaság előadáson.

( uid_2030 | 2009. 01. 19., h – 19:22 )

Ütős, köszi a linket!

> BERUS
Motor: Bluewhite64 Linux 12.2

( Tyson925 | 2009. 01. 20., k – 13:50 )

A mai közgazdaság ugynevezett monetáris elmélet szerint müködik, amit Milton Friedmann alkotott meg. Egy mondás szerint, az semmit nem tud a XX. század gazdaságáról, aki nem ismeri Friedmann-t. Nos ezek a filmek említést sem tesznek róla... Csak kiragadnak részeket.
Amúgy az öreg Milton természetesen magyar ősöktől származik, de már amerikában született, nobel díjas, az ő elmélete volt a válasz az olajválságra. Mivel a szocialista blokkba "nem gyűrűzik be a válság" (ismerős duma mi?) ezért ők nem is nagyon foglalkoztak a témával, az eredménye meg is lett szerencsére. Szal, amikor valaki ilyeneket ír, hogy az MNB is benne van meg ilyenek az annyira szomorú... A film csak féligazságokat ragad ki.
Amúgy a filmmem kapcsolatban az jutott eszembe, hogy a Goldman se ment csődbe, mi? :-D
Távol áljon tőlem még a gondolat is hogy politizáljak, de mivel az elmélet alapja, hogy pontosan annyi pénzt biztosítsunk a gazdaságnak, mint amennyire szüksége van és ugye ezt a jegybank felügyeli, ezért amerikában bizony elövették a Greenspen gyereket. Nálunk egy szó sem esik ám Járai Zsigmond esetleges felelősségéről.
----
"A hibás logikájú emberek több bűnt követtek el akaratukon kívül, mint a rossz emberek szándékosan."
Bárcsak...

( joachim | 2009. 01. 20., k – 13:42 )

Senki sem reménytelenebbül rabszolga, mint aki tévesen hiszi, hogy szabad.
( Goethe)

Kerestem a neten, de konkrét cáfolatra nem bukkantam...
A válasz a jelenleg érvényben lévő törvényekben van.

- - - - -
And the man in the rain picked up his bag of secrets, and journeyed up the mountainside, far above the clouds, and nothing was ever heard from him again...

( utpKabel | 2009. 01. 20., k – 17:37 )

A kereskedelmi bankok számára alapvetően két pénzteremtési eljárás áll rendelkezésre.

Az egyik a bankszámlapénz, amikor a betétek egy részét kiadják hitelre, a hitelből kifizetés történik, és így ugyanaz a pénz egy másik számlán (akár másik bankban) ismét betétként jelenik meg, aminek egy része ismét kiadható hitelként, és így tovább a végtelenségig. Így a betétek egy geometriai sort alkotnak, amelynek az összege egyenlő az eredetileg betett készpénz szorozva a kötelező tartalékráta reciprokával.
-- Így 2% kötelező tartalékráta mellett a készpénz megötvenszerezhető bankszámlapénz formájában.

A második lépésnek a hivatalos neve a váltóleszámítolás. A váltó egy jövőbeni határidőre vonatkozó fizetési ígéret. Ennek a leszámítolása pedig a váltó összegének a kamattal értékével csökkentett azonnali kifizetése. Itt a jegybank kezeskedik a pénzteremtésben, mivel a kereskedelmi bankok leszámítoltathatják az ügyfelektől átvett váltókat a jegybanknál a jegybank által meghatározott diszkontkamatláb mellett. Ebben az esetben tényleg a semmiből jön létre a tiszta pénz.

( skynetpro | 2009. 01. 21., sze – 11:09 )

ezek a zeitgeist filmek nagyon sok helyen sántítanak. szenzációhajhászók, sok sületlenséget összehordanak néha.

ha még jól emlékszem a közgáz előadáson tanultakra, a pénz a kereskedelmi bankok passzívája. vagy valami ilyesmi :) az a lényeg hogy soha senki nem mondta, hogy a pénz, mint olyan nem csak egy csörgő-zizegő valami, ami a bankok veled szembeni tartozását reprezentálja.