Egy egészen értelmes Index cikk

Offtopic

Egy egészen értelmes Index cikk, ami rávilágít az állami megrendelések esetén a zárt és nyílt forráskódú szoftverek választására, annak további kihatására. Mondjuk nyílt forrás választására alig van példa.
Önkormányzatok a kód csapdájában

  • 2090 megtekintés

( zoli78 | 2008. 12. 10., sze – 22:41 )

a témája nem rossz a cikknek és a meglátások sem, viszont azt szánalmasnak tartom, hogy több mondat is úgy hangzik, mintha a zárt forráskód azonos lenne a windows-zal a nyílt meg a windows mentességgel.

Nem tudom, melyik cikket olvastad, vagy milyen egyéb szövegértelmezési problémáid vannak, de én nem olvastam az általad említett értelmű mondatokat.

Mindenesetre elég laikus és tájékozatlan hozzáállást tükröz az írás: "...de amikor a megrendelő nem kéri el [sic] a teljes forráskódot...") - mintha zárt és nyílt között csupán ez lenne a különbség, és csak a megrendelő butaságának következménye lenne a zártságban rejlő zsarolási lehetőség, a vendor lock-in. Másrészt pedig ez az egyetlen érv, ami elhangzik a zárt kód ellen és a nyílt kód mellett.

De legalább egy orgánum foglalkozik a problematikával, még ha nem is túl professzionális módon.
_______________________________________________________
Slackware current - linux-2.6.27.7 - KDE 3.5.10
bandix @ Technische Universität Dresden

Például itt:
"A központilag előírt programokat – például ami a béreket és a kiadásokat kezeli - emulátoron vagy Windowson kell futtatniuk, mert a kliensprogramok DOS-ra vagy Windowsra vannak megírva." itt miért is van kiemelve a windows amikor előtte arról beszél, hogy nyílt forráskód használata... windowsra is vannak nyílt forráskódú programok.

Meg itt:
"Kochis Pál, a törökbálinti polgármesteri hivatal informatikusa szerint a jövőben nehezebben tudnak majd nyílt forráskódú programokat használni, mert sok új fejlesztés tartalmaz olyan komponenseket, amelyek a Windowshoz kötik az előírt szoftvereket."
Szóval nyílt forráskódból nem lehet windows-os komponenseket használni?

De ezek valószínűleg csak az interjút adó vagy a cikket író személy felszínes szakmai tudása miatti nem pontos fogalmazások, melyek sajnos egy hétköznapi ember olvasatában azt is jelenthetik, hogy vagy windows, vagy nyílt forráskód, miközben windows-on is lehet nyílt forráskódú megvalósításokat alkalmazni.

Amúgy nem feltétlen a nyílt forráskódú megvalósítás az, amit erőltetni kellene. Az hasznos lehetne, ha a megrendelő megkaphatná a forráskódot, de azért a tervek is kellenek hozzá és egy ilyen léptékű fejlesztést elég nehéz átadni egy másik fejlesztő cégnek (idő és pénz). És ha az előző fejlesztő gányolt munkát végzett, akkor nem is fogsz olyan céget találni, aki szívesen belenyúl és vállalja a felelősséget is. Ami fontos lenne az a jól megtervezett nyílt csatlakozási felületek használata (például webservice-ekkel megvalósítva), mert akkor már komponensenként vagy alkalmazásonként lehetne külön fejlesztőcégeket megbízni még úgy is, hogy a rendszerek együtt tudnak működni.

Igazad van és részben egyet is értek veled.
Viszont mindkét idézetben a Window$ platformot szabadalmaztatott zárt mivolta végett említi az interjút adó személy kiemelve ezzel, hogy muszáj zárt forráskódú szoftvert (is) használniuk, tudniillik a Window$t (és a rá írt alkalmazást, ami a kontextusból ítélve, illetve a magyar viszonyokat és IT-tájékozottságot ismerve szintén zárt és lehetőleg minél nagyobb ívben kerüli a nyílt szabványokat).
Persze az már a cikk írójának pontatlanságából fakad, hogy a hétköznapi ember számára olyan olvasatot ad, amely egyenlőségjelet tesz az alkalmazások és a platform szoftverfejlesztési modellje között, mely alapján a "zárt forráskód azonos lenne a windows-zal a nyílt meg a windows mentességgel".
Ezért ahogy lejjebb is írják, az általad felhozott vád a szerző háttértudásába (illetve annak hiányába) való belekötés, főként azért, mert a Linuxról szó sem esik a cikkben, ezért abban a kontextusban nem a Window$ a fontos, hanem a fejlesztési modellje, amihez közismert példaként szolgál.

Ezen felül az idézett szakember (Kochis Pál) valószinűleg egyetért veled, csak ő tovább megy:
"A szakértő szerint az lenne a jó megoldás, ha az üzleti folyamatokat kezelő szoftver teljesen platformfüggetlen lenne, és az interfész bármilyen operációs rendszerre elkészíthető."
Tehát nem feltétlenül az eszetlen opensourceolás lenne a fontos, hanem a nyílt szabványok, illetve interfészek használata, amivel a platform bebetonozása is kiküszöbölhető lenne, megfelelő technológia használata esetén.
Csak ez így elég ügyetlenül jelenik meg a cikkben, illetve az embereknek nincs meg az a háttértudása, amivel feltehetőleg te és én és a többiek itt rendelkezünk. Ennek fényében pedig teljesen helyes Window$t példaként felmutatni a zárt forráskódra, ahogy ezt lentebb dejo is megfogalmazza.

További szép délutánt!
__________________________________________________________________________
Slackware current - vanilla linux-2.6.27.7 SMP PREEMPT - KDE 3.5.10
bandix @ Technische Universität Dresden

Én megértettem a cikk igazi mondanivalóját, igaz nem akartam nem megérteni! Eszembe sem jutott csomót keresni a kákán, mert az a nádon van.
Példálózni meg a Windows pont jó, mert arról mindenki tud.
Ha vitatkozni akarsz, akkor a tartalmi lényeggel kapcsolatban mondj prót vagy kontrát!
Én nagyjából egyetértek vele.
--
не закурится!

A téma jó, a megvalósítás nem.
Nem túl összeszedett a cikk, sablonosan vázol csak dolgokat, és néhány következtetése is vitatható.
A windows-al való példálózás inkább a cikk második felében van.

Igazi indexes, nem túl mély, kicsit naív, szinte bárki számára emészthető tipikus bulvár írás.

( linebacker | 2008. 12. 11., cs – 08:31 )

Jó dolog, hogy Törökbálinton megpróbálták, de amíg a szándék nem a legfelső szinten fogalmazódik meg, addig árral szemben úszás az egész.
Csak sokan elég aktívan tesznek arról, hogy ott még csak véletlenül se fogalmazódjon meg!

----------------------------------
Pintér Miklós
blog: http://blog.pintermiklos.hu/

"Jó dolog, hogy Törökbálinton megpróbálták, de amíg a szándék nem a legfelső szinten fogalmazódik meg, addig árral szemben úszás az egész.
Csak sokan elég aktívan tesznek arról, hogy ott még csak véletlenül se fogalmazódjon meg!"

Sok helyen próbálják meg.
Városi szinten elég csak a RITEK referenciáit megnézni. Azóta nem tudom, hogy mennyivel bővült vagy sem, de van törekvés. Az egy más kérdés, hogy ők miért nem tesznek többet azért, hogy ismerjék őket sajtókörökben is. Én mondtam nekik annó, hogy kellene... ;)

Felsőbb törekvés is van. Ha jól tudom, akkor eddig két sokmilliárdos pályázat szólt arról, hogy az önkormik kapjanak szoftvert. Tök mindegy,hogy fejlesztés vagy sem. Ezek után a kormányzat is látta, hogy a szoftverekkel való ellátottság jó, de nem tökéletes. Mivel minden nagyobb városban különböző rendszerek vannak ugyanarra a célra. Mondjuk azt, hogy kissé nonszensz. Nem mindegy, hogy sok apró programot taknyolsz össze, hogy egy nagy rendszernek látszódjon vagy van egy nagyobb moduláris rendszered. A user oldalról a különbség annyi, hogy taknyolásnál a kötelezettségnyilvántartásban más a felület, mint a személyügyi programban. A modulásris rendszernél ugyanazok a színek, a felületi alapfunkciók ugyanúgy érhetőek el. Stb. könnyű használni.

Tudtommal volt egy olyan terv, hogy kiválaszt a kormány 3-5 rendszert amit ajánlani fog az önkormiknak és _csak_ az ezek közüli beszerzésre ad lóvét. Van elgondolás, volt ebben az irányban elmozdulás is, de hogy a vége mi lett, nem tudom. Azóta másnak dolgozom :D

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

( gUHU | 2008. 12. 11., cs – 12:53 )

Ehh micsoda indextől szokatlan minőség.
Kochis Pált még ismerem is. Nyílt forráskód és önkormányzatok témakörben a Szegedi MJVÖ tulajdonában lévő RITEK - http://ritek.hu - céget érdemes megnézni. Illetve Szeged város Önkormányzata informatikai stratégiáját. Ide sajnos nem tudok linket adni, ehhez a http://szeged.eu portált kellene túrkálni.
Törökbálint PH ügyfelük volt vagy még most is az. Nem tudom. De az ottani bevezetésben is benne voltam nyakig :D Mert a RITEKnél dolgoztam pár évig - http://sayusi.hu/node/287
Érdemes a weboldalon - amit nem tartanak frissen, szétnézni és a "Bemutató x" linkek alatti ppt fájlokat megnézni.

Jó koncepció, jó piac, de amint a cikkből is látszik senki sem tud a cégről. Ha tudnának, akkor megkérdezték volna őket is. (Lehet, hogy fizetni is kellett volna érte.)
A programok pedig php, postgres alapokon futnak. Itt ott van java is és openoffice a nyomtatásért.

Na az ingyen reklámnak itt vége van :D

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Én most megnéztem a ritek.hu oldalát, de nem látom, hogy ez a TITAN rendszer mennyire sorolható a nyílt szabványú vagy nyílt forrású rendszerek közé.

A kormanybeszerzo.hu -s elemzés lényege, hogy a társadalom, az állampolgár és az IT szektor egésze számára az teremt értéket, ha az állami / önkormányzati megrendelők nyílt szabványú / nyílt forrású rendszereket rendelnek. Az, hogy PHP / Postgres / Java vagy Windows platformon fut, lényegtelen.

A lényeg az lenne, hogy a befizetett adókból készülő rendszerek ne különböző cégek vendor lock-in pozícióit erősítsék.

Tudsz linket mutatni, hogy a Ritek rendszere ezeknek az elvárásoknak mennyiben felel meg?

Üdv,
Gergely

Nem olvastam a kormanybeszerzo.hu cikkét. Nem fontos már nekem, hogy a RITEKnek jó legyen.

Vendor lock-in alatt azt érted, hogy ők is csináltak egy saját formátumot és azzal dolgoznak csak? A tulajdonos elvárásai nem engednék ezt. A város - ő a tulaj, azt mondta, hogy nyílt forráskódú rendszerekkel csináljanak mindent. Innentől kezdve nagyon nincsen olyan, hogy RITEK formátum. Legalább is én a 3,5 év alatt nem találkoztam ilyennel.

A kijövő adatok openofficeon keresztül jönnek. Emiatt ez lehet odt vagy MS formátum is. Illetve pdf. Eszerint nincsen nagyon vendor lock-in.
Másodsorban a forráskódot csak akkor fogják ők is kiadni openbe, ha jól megfizetik ezért őket. Sok évnyi fejlesztés és sok zsöci van abban a rendszerben.

Linket nem tudok adni, de ők biztosan válaszolnak ha betámadod őket ezzel a kérdéssel :D Ennél többet én, mint volt alkalmazott, nem mondhatok :D

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Sziasztok,
mi pl. ****** (Magyarorszag egyik legnagyobb) onkomanyzatanal hasznlajuk a ritek rendszeret es biztosithatlak benneteket, hogy valoban nyilt forrasu cuccra epul minden porcikajaban. Az is valo igaz, hogy MS, OOO, PDF formatumu kimentet general mindenbol amibol csak tud. Tovabba valakinek volt egy hozzaszolasa, hogy tobben mennek ebbe az iranyba, hogy nyilt technologiakra epitenek ezt is csak megerositeni tudom mivel magam is egy kormanyzati informatikaval foglalkozo ceg fejlesztesi vezetojekent a nyilt forrasu alapokra valo epitkezest tamogatom es tolom ebbe az iranyba minden erommel a kormanyzati szegmens altalam hozzaferheto reszeit is (mar persze akik adnak a velemenyemre ;) ). egy ket a mi tevekenysegunk megkezdese elott megkotott szerzodes miatt vannak termeszetesen "vendor lock-in gyanus" megoldasok az architekturakban melyeket tamogatunk, de amit mi fejlesztunk az mind-mind open alapokra epitkezik (glassfish, java, postgres, wicket, jax-ws). Azon nehany partner akikkel a fejleszteseink soran egyutt mukodunk sajnos megerosit abban a tudatban, hogy kevesen vagyunk (ezen a piacon) akik a nyilt megoldasok fele tendalodnak, de semmi baj ... toljuk a falat amig az arreb nem megy nehany centivel ;) hatha egyre tobben lesznek akik a mi szemleletmodunkhoz csatlakoznak.

Z~

Mégegyszer: az, hogy valami nyílt forrású szoftverre épít, az maximum a szoftver fejlesztőinek jó, mert spórolnak a licenszdíjakon.

Ami hasznos a társadalomnak, az állampolgárnak és az IT szektornak általában, az az, ha az állam / önkormányzat által használt szoftver:
- nyílt interfészeket definiál (nyílt szabvány)
- saját maga nyílt forrású

Talán el kéne olvasni az eredeti cikkeket / tanulmányt...

Üdv,
Gergely