kötelező (szép?) irodalom

Fórumok

Hali!

Numen elvtárs úr kezdeményezése alapján egy "kötelező irodalom, mint (szép?) irodalom" topikot indítanék. A lényeg ugyanaz, mi az, amiben szerinted nem lehet csalódni, viszont a kérés az, hogy rekedjünk meg a versek-prózák szintjén. Olvasnék ugyanis, de mit? Amit érdemes. De mit érdemes?

Hajrá!

Hozzászólások

amit én alapvetőnek találok:

Nietzsche: Im-ígyen szóla Zaratusthra; Korszerűtlen elmélkedések
Mann: Doktor Faustus, Lotte Weimarban, A varázshegy
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Stendhal: Vörös és fekete
Golding: A legyek ura
Huxley: Szép új világ
Salvatore: Otthon; Száműzött; Menedék
Orwell: 1984
Hugo: Nyomorultak
Eco: A rózsa neve
Hrabal: Sörgyári capriccio
Kesey: Száll a kakukk fészkére
Marquez: Száz év magány
Bulgakov: A Mester és Margarita
Márai: A gyertyák csonkig égnek; naplók; Füves könyv
Salinger: Zabhegyező

egyelőre ennyi: az eszembe jutás sorrendjében.

:: by BRI.
:: config :: Acer TravelMate // Ubuntu Hardy
:: tothab [a] gmail [pötty] kom
:: black rose immortal's weblog

Hehe! :) Nekünk az irodalomtanár anno felolvasott valami részletet asszem a kommunizmusról és valami egerek meg csatorna volt benne ha jól emlékszem. És utána felháborodottan mondta a tanár, hogy az ilyet ő nem tekinti irodalomnak. Én nem olvastam, szóval ezt nem véleményként írtam, csak megjegyeztem, hogy van akiből ilyet vált ki. :) Amúgy ha valaki felismeri, hogy melyik könyvről lehetett szó, írja már meg pls, mert elolvasnám szívesen.

az en magyartanarom megelhetesbol jart be az orara nem lelkesedesbol ugyhogy en a magam szakallara kezdtem el olvasni. Wasstol eddig ezeket:

Elvásik a verescsillag
Tizenhárom almafa
Elvész a nyom
Kard és kasza
A funtineli boszorkány
Adjátok vissza hegyeimet
Mire a fák megnőnek

es nem csalódtam

udv Zoli

Szerintem:
- Nyelvileg élvezhető, bár inkább az ízes szóhasználata mint a megfogalmazásai.
- A "leíróerő"-vel voltam elégedetlen: karakterek kidolgozása (jellem, jellemfejlődés), események és a cselekmény "szövése",

és a számomra legfőbb: mögöttes tartalom érzése

Annak az érzése, hogy sokkal több van a regényben mint amit elmond, és nekem az olvasónak (értelmezőnek) aktív erőfeszítést kéne tenni ennek a tartalomnak az eléréséhez.

A legtöbbre értékelem amikor ez a tartalom ténylegesen "elérhetetlen": minél többet gondolkozol csak újabb rétegek jönnek fel de nem érsz a célhoz

(ilyen írásokban pl. Dosztojevszkij volt nagy mester, az ember már azt hinne mindjárt megfejti az erkölcs lényegét már csak egy lépés hiányzik, de sosem jutsz el odáig...:)

szerk: Nyilván van mögöttes tartalom minden regényben, csak ezt ÉRZÉKELTETNI is jól kell, fenn kell tartani a felé mutató feszültséget

szerk 2.: Wass Albert könyvek mögöttes tartalma (amiket én olvastam) egyszerű volt mint a faék: elcsatolták M.o. területeit azért mert sok lett ott a román és ez rossz és FÁJ
és ennek igazságtartalmától függetlenül: ennyi nekem kevés az irodalomhoz...

Olvastam par regenyet. Szerintem ironak atlagos, nem rossz, de nem is kiemelkedoen jo. Szamomra olyan semilyen. A mondanivalo mas teszta. Akinek a lelkebol beszel, annak kultiro, akinek ellenszenves az alaptema, annal kiveri a biztositekot. Mivel engem ez az egesz trianon, meg elcsatolasi mizeria hidegenhagy, semmilyen hatast sem valtott ki belolem, de minden keppen ajanlott tole elolvasni ezt-azt, hogy kepbe legyen az ember.

--------------------------

Csak a viták elkerülése végett. Ha nem használok ékezetet, mobiltelefonról írok.

+1 sok felsoroltra, és még:
Dosztojevszkij:
Karamazov testvérek
A félkegyelmű
Tolsztoj:
Háború és béke
Anna Karenina
Reymont: Parasztok
Hamvas Béla: Karnevál
Klaus Mann: Mephisto
Ottlik Géza:
Iskola a határon
Buda
Krasznahorkai László:
Sátántangó
Háború és háború
Anna Seghers: A hetedik kereszt
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Elias Canetti: Káprázat
Capek: Harc a szalamandrákkal
Kafka: A per
Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor
Musil: A tulajdonságok nélküli ember
Thackeray: Hiúság vására
Steinbeck:
Egerek és emberek
Érik a gyümölcs
Édentől keletre
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Eric Knight: Légy hű magadhoz
Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila, Rilke, Arany János versei
kakukktojásként Mrozek, Brecht, Shakespeare, Lope de Vega, Calderon, Ibsen, Shaw, Dürenmatt, Vörösmarty, Albee drámái
és még rengeteg :)

+1 R.A. Salvatore teljes sötét-elf sorozat
Douglas Adams, Asimov, Anne Rice, Stephen King, J.R.R. Tolkien, csak a teljesség igénye nélkül,
és a hazai piacról furcsának találom h nem említi senki Rejtőt (fixme), vannak nagyon könnyű, és elég súlyos könyvei egyaránt!

if(you == understand.this){
          get.a.girlfriend;
}

+ Solohov: Új barázdát szánt az eke

--
Én egy divathupper vagyok. :)

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
Fekete István: Ballagó idő
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön
Henryik Sienkiewicz: Quo vadis
Eric Maria Remarque: Három bajtárs
Oscar Wilde: Összes művei :)
Selma Lagerlöff: Utazás a vadlúdakkal (tudom, gyerekes könyvnek tartják, pedig tiszta horror)

Ez az Utazas a vadludakkal, az amibol a Nils Holgersson rajzfilm lett?

Nekem Fekete Istvan volt kedvencem, Egri csillagok Gardonyitol.
Mostanab olvasom:
James Clavell: Sho-gun, Tai-pan, Patkanykiraly, Gai-Jin, A Noble House. ELeg jok.
Olvastam meg Tom Clancy: Vadaszat a Voros Oktoberre. Filmet is imadom, a konyv meg jobb.
Shakespeare-t szerettem olvasni.
Hirtelen ennyi.

Hmm, nem talalom a hozzaszolas javitasa gombot.
akkor:
Shōgun
A Tai-pant azt igy lattam leirva. Mondjuk nem neztem meg magyarul, mert angolul olvastam ezeket es ezek az idegen nevek, cimek magyarul irasat soha nem tudtam megjegyezni.
Kozben meg eszembe jutott Orkeny Istvan: Egyperces novellak.

1ebkent most talaltam meg a neten, hogy a Shogun az valos torteneten alapul (:

Igen, Patkanykiraly annyira nem volt nagy, csak szereplok ternek vissza kesobbi konyvekben. Bar az a resz, mikor Marlowe eloszor talalkozik a Patkanykirallyal es Grey megjelenik, es eppen egy ora gazdat cserelt, mikor tilos uzletelni. Erre ok ott helyben talaljak ki, hogy kartyan nyerte es ahogy doblajak a labdat egymasnak, az elegge jo volt.

James Joyce: Ulysses, Finnegans Wake
Gerald Durrel könyvei
Terry Pratchett Sofőrök, Födvájók, Szárnyalók
William King: Trollvadász. Skavenvadász, Démonvadász, Sárkányvadász
Stephen Lawhead: Pendragon-pentológia
Leon Lederman: Az isteni A-tom
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Joan Slonczewski: Génszimfónia
Robert Charles Wilon: Pörgés
Hirtelenjében.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Lehet úgy írni tudományos művet, hogy ne kelljen feleslegesen belemenni a diffegyenletek lelkivilágába, és mégis korrekt marad. Én nem érzem cikinek ilyen köntösben olvasni a témáról, és ez még stílszerűen nagyon fényévekre van a Bors és tsai szennyek színvonalától ;)

E=mc2

Ennyi képlet van az idő rövid történetében,

"Egy jóakaróm figyelmeztetett: minden leírt egyenlet megfelezi az eladható példányszámot. Eltökéltem tehát, hogy egyet se használok. Végül mégis megkegyelmeztem Einstein híres egyenletének: E=mc2. Bízom benne, hogy ezzel még nem rettentem vissza minden reménybeli olvasómat."
Idézet a köszönetnyilvánításból.

Kunderát még nem említette senki. Olvass Kunderát!

http://mek.oszk.hu/00400/00477/00477.htm +1
Kincskereső kisködmön +1 :)
Durrell +1
Wilde +100
Andersen meséi
Radnóti Miklós: Ikrek hava
Douglas Adams összes, természetesen
Örkény bármi
Exupéry: A kis herceg
John Irving: Garp szerint a világ
Stephen King: A sárkány szeme, A talizmán, A két Rose
Bergson: A nevetés
Stefan Zweig: Sakknovella, Nyugtalan szív
Coelho: Az alkimista
Marcel Gagné: LINUX rendszerfelügyelet

* szerk :D

Kincskereső kisködmön... huhhh, emlékszem negyedikbe kötelező volt, azóta hozzá se nyúltam pedig tuti jó csak nem egy 10éves gyereknek. Azzal a marhával is elbeszélgetnék aki berakta negyedikes kötelezők közé (nah meg a Vukot mikor a félosztály sirva fogja be a fülét, hogy még csak ne is hallja, hogy a Mirci cicáról ne is beszéljünk).... De lehet most előveszem és elolvasom :-)

@@
"You can hide a semi truck in 300 lines of C."
Debian Lenny 2.6.25-2-amd64

Annó eléggé untam, de valahogy átküzdöttem magam rajta. Szerencsére hajszál híján de nem vette el a kedvemet az olvasástól.

Viszont a Fekete István regényeket imádtam (Vuk, Csí, Tüskevár, Téli berek, meg talán a Koppányi Aga testamentuma). Máig nem értem hogy lehet utálni, de sokaktól hallom.

Én is átküzdöttem magam rajta de kb. mintha el sem olvastam volna (akkor meg mi értelme van?).
Fekete Istvántól imádtam Tüskevárt, Téli berket. Vuk meg egyértelmű miért nem volt benne a top10-ben.
Talán 3.ba volt kötelező, órán olvastuk és mai napig él bennem az emlék, hogy amikor megölik Vuk szüleit akkor az osztály fele sírva ücsörgött kinn a terem előtt... :-( :-) Próbáltuk megmagyarázni egymásnak, hogy egy igazi róka két kijáratot ás, hogy a másikon eltudjon menekülni... :-) Ilyen volt a Mirci cica is (amikor az anya macska visszamegy a kölykéért az égő pajtába de nem tér vissza, a kép ami az olvasókönyvbe benne volt, a mai napig itt van előttem...).
Ezzel nem azt akartam mondani, hogy ezek nem jó könyvek/történetek de általános iskola alsó osztályába az olvasást kéne megszerettetni nem pedig, hogy hű milyen tanulságos ez a könyv. :-)

@@
"You can hide a semi truck in 300 lines of C."
Debian Lenny 2.6.25-2-amd64

Borzalmas a kötelező olvasmányok listája. Semmi köze a gyerekek életkori igényeihez. Sajnos, amit egy 3-4. osztályos gyerek élvezettel olvasna, az nagyrészt nem "magasabb irodalom". És amíg az oktatási minisztériumot egy kezdő tanár simán beelőzi tanítási tapasztalatban, addig ez nem is fog sajnos javulni... Az egyetlen jó kötelező az Egri CSillagok, ezt konkréten a gyerekek is megerősítették.
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

Bűnügyi jelentésként ismeritek?

Egri csillagok

A tényállás a csoportosan elkövetett garázdaság klasszikus esete. A török Ahmed bűntársaival sorozatos magánlaksértések megkísérlését eszközölte Eger térségében. G. István és társai jogos önvédelmi helyzetben egy házilagos készítésű fegyvernek számító tárggyal, ami kerek alakú és tüzet lő, nyolc napon túl gyógyuló súlyos testi sértéseket okoztak Ahmedéknek, akik a helyszínről nagy sietve eltávoztak...

;~))

/mazursky

Love your job but never love your company!
Because you never know when your company stops loving you!

Hát igen. Aztán jön egy oktatási miniszter, aki Galamb anyót, meg ilyen _TÉNYLEG_ gyermekeknek szánt műveket olvastat, azt meg le libsikomcsizsidózzák sajnos. Pedig ezek a művek tényleg nem gyereknek valók. Én máig vállalom, hogy egyetlen kötelezőt se olvastam el, inkább filmen tekintettem meg őket, aztán másoltam az olvasónaplót, de amikor később elővettem például a Pál utcai fiúkat, már értettem is, hogy miről szól valójában. És azóta is szeretem.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Neil Gaiman nevét még nem láttam. Ha van kedved, akkor olvasd el a Hó, tükör, almák című novelláját, pl. itt:

http://noirlog.blogspot.com/2006/02/h-tkr-almk.html

Egyébként az összes többi könyve és novellája is érdekes. Ha tudsz angolul jól, akkor érdemes úgy is olvasni, ha meg csak kicsit tudsz angolul, akkor magyarul és angolul is, sokat lehet belőle tanulni.

A Palm z22-mhöz egy ajándék novelláskötetét adták ebook formában, nagyon jó. Minenkinek csak ajánlani tudom. Hihetetlen pl., amikor egy lovag egy Londoni öreg néninél keresi a szent grált, aki egy régiségboltban vette. Emelett tele van gyönyörű történettel, valami fantasztikusan ír. Ja, és angolul olvastam, nem tudom van-e magyar fordítás (és nem e cseszték el, mint sokszor).

A magyar fordítások egészen a közelmúltig nagyon jók voltak, lírában néha jobbak, mint az eredeti (ld. Verlain: Őszi sanzon). Pl. Robert Merle 13 kötetes francia históriája nincs is meg angolul, mert 16. századi franci nyelvezettel íródott, amit senkinek nem akaródzott angolra fordítania.
A kortárs írók fordításairól sajnos nem tudok semmit. A legfrisseb, amit olvastam, talán Coelho, de nem ismerem az eredetit.

Magyar fordításban a Károli féle Biblia ;)
és mondanám a Kenneth Hagin Jézus nevét; nem keménykötésű, nem vaskos, és pici könyv is, de a vakok szemei megnyílnak tőle :)

Szívesen olvasnék Bibliát, mert érdekel, csak ne legyen benne ez a sok lőn, meg vala...
Szóval ezek a protestáns fordítások az élő most beszélt nyelv szerint vannak? Mert akkor bepróbálkozom vele.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Nem hinném, hogy borzalmas, és (hogy stílusos legyek) ördögtől való dolog, hogy a jelenleg beszélt élő nyelven szeretnék olvasni egy könyvet, aminek egyébként is tizenkétezer-nyolcszázhetvenöt féle fordítása van. Mert ennyi erővel próbálhatnám latinul, vagy óhéberül is. Vagy esetleg a "Feheruaru reah meneh hodu utu reah" módozatban is, mert az is szép nyelvi emlék. :)
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

A ketto kozott az a kulonbseg, hogy ezen a regiesebb nyelven vannak egyeb, nagyobb lelegzetu iromanyok is, ellenben omagyar nyelven relative keves fennmaradt nyelvemlekunk van.

Egyebkent pedig parancsolj: katt, baloldalt tudsz a konyvek kozt navigalni.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Bibliafordítások folyamatosan készülnek, éppen azért, hogy mindig legyen az aktuális nyelvhasználatnak megfelelő közérthető fordítás. Van mai nyelvű fordítás a katolikus és a protestáns verziókból is. (A katolikus verzióban pár könyvvel több van.)
A Katolikus verziókat a Szent Jeromos Társulat illetve a Szent István társulat, míg a protestáns verziókat a Magyar Biblia társulat gondozza. Jelenleg is készül amúgy egy revízió.

Szóval ha sok a lőn meg a vala, akkor vegyél egy mostani kiadásút, azokban nincs olyasmi.
Csaba

Amiben nem lehet csalódni?

O története (mai napig ismeretlen szerző)
Tizenegyezer vessző (Guillaume Apollinaire)

:)

--
Ruby takes the elegance and simplicity of Perl, and mixes it with the library support of Lisp.

Én javallanám a KRESZ könyvet!
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Szerintem nem csak iskolai kötelező olvasmányt érdemes olvasni, hanem kicsit modernebb, kortárs világirodalmat is:
Márquez: Száz év magány (asszem fentebb már szerepelt)
Werfel: A Musa Dagh negyven napja
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Stanislaw Lem: A Legyőzhetetlen, Solaris, Visszatérés, Az Úr hangja
Mervyn Jones: Jelen, múlt, jövő
James Hilton: Goodbye Mr. Chips
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák

Ezen kívül a könnyebb műfajból: feltétlenül érdemes elolvasni egy-két Rejtőt.
Az angol nyelv is a legkönnyebben egy-két választékos nyelvű, de azért könnyed krimi elolvasásával ragad az emberre:
Patricia Higsmith: Strangers on a Train
néhány Agatha Christie
Malamud: The Natural

A felsorolás nem takar valamiféle sorrendet!

Vaszilij Jan: Tatárjárás
Erich Kästner: Emil és a detektívek
Alexander Dumas: Monte Christo grófja
Jules Verne: A dunai hajós
Yaşar Kemal: Sovány Mehmet
Aleko Konsztantinov: Hihetetlen történetek egy bolgárról (Báj gánjó)
Ivan Vazov: Rabigában
Dimitar Dimov: Dohány
J. Hanzelka - M. Zikmund: több földrészen át tartó útjuk leírásai /sorozat/
Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes
Lipták Gábor: Aranyhíd
Révay József: Raevius ezredes utazása; Aranygyűrű
Francis Carsac: Sehollakók
Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

szerk1:
Rifat Ilgaz: Kopasz Mahmut diákjai
Fekete István összes
Örkény István egypercesei
Móra Ferenc: Aranykoporsó
Mika Waltari: Szinuhe
Boleslaw Prus: A fáraó
Jaroslav Hašek: Švejk, a derék katona
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása; A fizikusok
Mándy Iván: A pálya szélén (ebből született a film: Régi idők focija -> Minarik Ede)

és még sokan mások...

IMHO Aranysárkány
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Hogyhogy Kurt Vonnegut eddig nem került szóba? Alap.

Heinrich Böll, Jorge Luis Borges, Hajnóczy Péter, Galántai Zoltán, Richard Brautigan, Henry Miller, John Updike, Joyce Carol Oates, Friedrich Dürrenmatt, Bohumil Hrabal, Malcolm Lowry, Paulo Coelho, Hajnóczy Rózsa, Csáth Géza...

es +sok Wass Albert

Az en tippem: antikvarium. A fel konyvszekrenyunk onnan szarmazik.

A "hozzánk közelálló kötetekből" nálam gyakorlatilag kötelezőnek számít:

Richard Feynman: Tréfál, Feynman úr?
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?

A "klasszikus, irodalmi" tekintetében a fentiek mellé én még Vernének egy kevéssé ismert, különleges, elgondolkodtató kötetét ajánlanám:

Jules Verne: A Jonathan hajótöröttei

+1 Feynmann, és tőle a Mai fizika is
(Einsteinnel még szemezgetek).
És ha már témaközeli:
Heisenberg: A rész és az egész
Simonyi: A fizika kultúrtörténete
és még egy klasszikus, de nem szépirodalom és nem regény:)
Mérő László: Mindenki másképp egyforma
(+Észjárások stb.)

Ha már, bár ez a téma azért messze már a szépirodalomtól:

Feynman összes++
Heisenberg Rész és egész ++, nagyon jól komponált mű

És amit még nem említettetek:
Roger Penrose: A császár új elméje, alapmű, sokkal jobb szerintem a Hawking féle "egyszerűsített" tudománynál

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach - Egybefont gondolatok birodalma

És Vernével is csak egyetérteni tudok.

Ha valakit érdekel a fantasy:
Robert Jorden: Az idő kereke sorozat.

Igen hosszú sorozatról van szó, de személyes kedvencem.

"If you must mount the gallows, give a jest to the crowd, a coin to the hangman, and make the drop with a smile on your lips" The Wheel of Time series

Komolyabb:

Milan Kundera : A lét elviselhetetlen könnyűsége
Sütő András : Anyám könnyű álmot ígér; Húsvét Hargitán
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin : Ivan Gyeniszovics egy napja
Kertész Imre : Sorstalanság (a filmet el kell felejteni; ha azt láttad, de ezt nem olvastad, akkor olvasd el! - noflame, szvsz a film rosszul sikerült)

Könnyedebb:

Rejtő Jenő : A tizennégy karátos autó
Verne Gyula : Dél csillaga; Kétévi vakáció; Nemo kapitány; Grant kapitány gyermekei; Rejtelmes sziget (utóbbi 3 egy trilógia, de önállóan is élvezhető mindegyik mű)
Mikszáth Kálmán : Különös házasság (bár ezen lehet vitázni, hogy "könnyedebb" -e...)

Személyes kedvenceim, de ajánlom őket mindenkinek. :-)

Meg ketto a "hozzank kozelallo kotetekbol":

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach
Sain Márton: Nincs királyi út!

Jack Vance. A legjobb dialógusok írója, szerintem.

Robert Merle senkinek?
Vedett ferfiak (tucatszor is elolvastam), Allati elmek, Majomabece, A sziget

üdv, olvass Kosztolányi novellákat, vagy Csáth Géza novellákat. Amiket ajánlok neked, az Anton Csehov novellái.
Nem akarom ismételni az előttem szólókat.
Jó olvasást!

Csáth Gézát ajánlom szintén ;)

+ Marquez: Bánatos kurváim emlékezete, Szerelem a kolera idején
+ Coelho: Zahír, Az alkimista, Tizenegy perc
+ Moldova összes (csak h. legyen vmi politika is)
+ Szepes Mária: Vörös oroszlán
+ Seneca: Erkölcsi levelek... stb.stb.
+ Stendhal: A pármai kolostor

Így hirtelen ezek jutottak eszembe.

Jajj, vazz, mekkorákat röhögtem, én istenkém:

"A dilettánsnak ihlet kell, a profinak előleg."
"...pedig én még a Kispesti Vakok - Újpesti Vakok mérkőzést is láttam, amit éjfélkor játszottak a Törökőr pályán."
"Maga hülyébb helyből, mint más nekifutásból."
"...HÉV végállomás automatáiból albán muskátlilekvárt lopott."
"Bekentük paradicsomlekvárral..."
"Hogy kerül a csizma a nachtkasztnira."
"A háború előtt híres jobbfedezet voltam a Váci Elkeseredésnél."
"Bérelek egy közepes ágyút, és főbelövöm magam."

(Ezeket gyorsan, emlékezetből írtam, tele van ilyenekkel.)
Bepisilek...

Coelhotól ezeket olvastam :
Veronika meg akar halni
Az alkimista
Tizenegy perc
Zarándok

De szerintem a Veronikán kívül (ami nagyon tetszett, azért olvastam el a többit) a többi csak ezoterikus maszlag.

Persze kizárólag szubjektíve.

+sok Wass Albertre, csak az a bajom vele, hogy hihetetlenül depressziós leszek tőle.

Nemscifiből Passuth László még nem volt, mindent elolvastam tőle, amihez hozzáfértem (apunak van otthon egy egész polcnyi).

Scifiből Clarke? Nekem nagyon bejön.

Csaba

Amit még hozzátennék:

Salman Rushdie regényei, például A mór utolsó sóhaja, Az éjfél gyermekei. Nem könnyű olvasmányok éppen, de érdekesek.
Umberto Eco: A rózsa nevét már írtátok, de ott van még a Baudolino vagy A Foucault-inga.
Viktor Pelevin: A metamor szent könyve, Generation P, Számok. Kortárs orosz író, a misztikum és az orosz valóság találkozik.

--
"Trollhammaren sveper igen..."

Maurice Duron - Az elátkozott királyok (ezt el _kell_ olvasni)
J.R.R. Tolkien - A gyűrűk ura (igen, eléggé egy vontatott sz*r, de a varázs miatt megéri :))

---
"A legjobb dolgok az életben nem dolgok."

Én is ajánlanék egyet, ami a HUP-hoz is illik kicsit.
Szabó Szabolcs: Pszichologika
Ez egy korabeli adatbázis szervezésének a története fiktív nevekkel. Jókat röhögtem rajt anno.

Aki jól akar szórakozni szerintem mindenképp olvassa el Heller: A 22-es csapdája-t. Zseniális, vagyis inkább őrült...

Fkoppany

E.M. Nathanson: A piszkos tizenkettő - valamikor tizenévesen olvastam, kicsit vaskos, de nekem tetszett. Ja és a film se lett rossz, pláne ezekkel a színészekkel.

Illetve most olvasgatom: Miller, Walter M., jr.: Hozsánna néked, Leibowitz!
A sztori kb. annyi, hogy a 32. században járunk, valamikor 1000-1200 évvel azelőtt (tehát kb. 21-22. század) volt egy nagy atomháború és ezt hogy élte túl, mivé lett az emberiség. Mi lett a kulturával, tudományokkal, stb. Kb. kétharmadán már túl vagyok, elég érdekes könyv.

Az álmoktól elrugaszkodva!
Alkotmány
PTK
BTK
:D

> Vámbéry Ármin: Dervisruhában Közép-Ázsián át

Világjárók - Klasszikus útleírások sorozat?

Sok jó van közöttük, én jelenleg az 'Adam Oleairus viszontagságos útja az orosz földön át perzsiába' címűt olvasom.

Ha antikváriumban járok ez az egyik sorozat, ami után kutatni szoktam, a második a Világirodalom remekei, a harmadik meg a Moldova összes.

---

A kötelezőkről meg annyit, hogy nekem csak bajom volt vele, pedig gyerekként is szerettem olvasni. Nyilván az volt a gond, hogy kötelező volt.

A Tüskevárról olvasónaplót kellett írni, elolvastam belőle vagy 20 oldalt. Mit is mondjak, karó lett. Később láttam a tévében és azóta többször is olvastam.

Ötödikben a Kőszívű ember fiai volt a Könyv, ami számomra filmen és nyomtatva egyaránt emészthetetlen volt. Többszöri nekifutás után szépen visszaraktam a polcra. Szerencsére a magyartanárunknak sem volt ez a kedvence és nem volt karóosztás. :)

egesz jo kis listakat latok, a kovetkezo szavakat nem talalja a roka az oldalon, ezert most leirom oket:

Asimov, Átjáró, Tigris-tigris, Faludy :)

--
B+ - http://pozor.hu

Ha már HUP:

Asimov: összes (bár vannak kevésbé jól sikerült művek is)
William Gibson: összes, de a Neuromancer különösen kötelező
Frank Herbert: Dune (a többit is lehet, de ez a fő)
Philip K. Dick: Minden (bár kicsit elszállt. :) )

Egyébként: (próbálok olyat, amit még mások nem írtak)
Világháború témában:
James Jones: Most és mindörökké, Vékony vörös vonal, A halál szele
Robert Merle: Mesterségem a halál

Orvell 1984 mellé:
Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Van aki utálja van aki imádja:
Hemingway: Az öreg halász és a tenger

Tudományos-fantasztikus témák, utópiák:
Robert Merle: Védett férfiak, Malevil (és minden ami nem történelmi)

Kína/Japán 17-18. sz.:
James Clavell: Shogun, Tajpan

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee."
-- Ted Ts'o

Világháborús témához: Remarque és Sven Hassel, esetleg Moravia: Asszony és a lánya,
ha a kollégák az agyamra mentek akkor este kötelező olvasmányom: Lörincz L.László - bármelyik könyve.
Esetleg Wass Albert: Valaki tévedett, de ezt ne akkor válaszd amikor fel akarod dobni magad...
---------------------------------------------------------------------------
Környezetvédelmi nyilatkozat: Ez a hozzászólás kizárólag reciklált elektronok felhasználásával íródott.

Herczeg Ferencet ismeritek?
A "Pro Libertate" kötelező, de az összes többi is jó. Nem ír olyan szépen, mint pl. Wass Albert, de a jellemrajzai neki a legjobbak. Főleg a női lélek nagy ismerője volt.

Mark Twain: Egy jenki Arthur király udvarában
Gárdonyi: Ida regénye
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
William Wharton : Madárka
Theodore Sturgeon: Több mint emberi

Frank McCourt: Angyal a lépcsőn, A tanárember

Újszövetség + Karl Marx: "A Tőke"

ez is klasszikus es szep is, a teljesseg igenye nelkul:

richard morgan: valos halal, torott angyalok
dick: kamera altal homalyosan, szarnyas fejvadasz, stb.
jeff noon: vurt
neal stephenson: snow crash
sagan: kapcsolat
herbert: dune (osszes :D)
gibson-tol pl. neuromanc, a gepezet, stb...
aldrin&barnes: a csillagok fiai
asimov
orson scott card: fajirtas (ha jol emlekszem)
banks (izles szerint)
slonczewsky: genszimfonia, ajto az oceanba
r.ch.wilson: porges

nabokov: vegzetes vegjatek v luzsinov elv, lolita
cortazar: ritusok
broch: vergilius halala
hamvas osszes

blackrose, mit olvasol most éppen erről a remekszép listáról? :)

Mivel még nem láttam őket:

Venjamin Kaverin: Verlioka, Tükör előtt, Kétórás séta
Szergej Dovlatov: Kompromiszumok
E. T. A. Hoffmann: Murr Kandúr életszemlélete, valamint Johannes Kreisler karmester töredékes életrajza
Hérodotosz: A görög-perzsa háború
Shakespeare: Hamlet
Émile Ajar: Előttem az élet

Ha rossz kedvem van mindig a Verliokát veszem elő, még sose csalódtam benne.
A Murr kandúr olvasásakor fizikai fájdalmat éltem át.
Hérodotosztól pedig mindig elfog a kalandvágy.
A Tükör előtt egy hihetetlen szép szerelmi történet (a házasságomat köszönhetem neki :-)

Joseph Conrad: A sötétség mélyén
Csányi Vilmos: Malion és Thea ; Moebius szalagja (két elbeszélés egy kötetben)
Csányi Vilmos: A lény és az őrző (elbeszélések)

Nagy Gergely - Angst
akinek ajánlottam és elolvasta, annak tetszett

Swift - Gulliver utazásai (Huxley, Orwell volt már, és pont Swiftet nem említette senki, fura)
Murakami Haruki - Kafka a tengerparton (olyan elvont, mint a Mester és Margarita)
J. Conrad - A sötétség szíve (az Apokalipszis most-ot ez alapján készítették)
Émile Ajar - Előttem az élet (vicces és komoly)

Anthony DeMello - Abszurd egypercesek (ő egy indiai származású jezsuita pap, az írásai pedig szórakoztatóak, elgondolkodtatóak)

Vers:
Babits: Erato (erotikus tartalmú versek. vicces is meg jó is)

Murakamit én is ajánlanám, annyit hozzátéve, hogy a Kafka épp a legmeredekebb könyve, ha könnyedebbet akarsz, akkor egy másikat válassz tőle. "Szputnyik, szivecském" például.

Mellesleg Murakami eléggé megosztja az ismerőseimet, sokak szerint semmi extra nincs benne. Szerintem van :-)

DeMello történetei (több kötetben adták ki magyarul) elgondolkodtatóak és szellemesek, sokszora koan jellegűek ill. keleti tanításokat és egyéb (félig-meddig) klasszikus parabolákat tartalmaznak; viszont (részben) ezért nem volt osztatlan sikere a katolikus egyházban..
Ha már Babits, akkor Gólyakalifa is, ugyan nem egy kiemelkedő alkotás (khmm... nem túl egyedi), viszont a klasszikus tudathasadás leírása irodalmi eszközökkel.
Erről eszembe jutott:
Elizabeth Moon: A sötét sebessége
(a nem túl távoli jövőben egy részben szocializálódott autista életéről szól, kiválóan mutat be jópár valós problémát, és újra nekünk szegezi a kérdést a normalitásról és a devianciáról)

Felhozom egy picit a témát. Szeretek esténként olvasni, de nem nagyon találok mostanában olyat ami tetszene. :S
Már a sokadik könyvet hagyom félbe.

Amik tetszenek:
- Stephin King régebbi művei (Végítélet, Álomcsapda, Halálos árnyék, Holtsáv, stb)
- Régi M.A.G.U.S. regények (Észak lángja, Karnevál, Jó széllel toroni partra, Kráni krónikák, stb)

Amivel próbálkoztam és nem jött be:
- Lőrincz L. László
- Arthur C. Clarke
- E.A. Poe
- H.P. Lovercraft (van kivétel ami tetszik, pl.: Álmok a boszorkányházban)

Legyenek benne hosszú leírások, cirkalmas mondatok. Megőrülök ha egy könyben félsoros mondatok vannak :)

Majdnem minden relatív: Zola Germinalja után például Jókai Fekete gyémántokja üdítően hathat :) Amúgy mindkettő élvezetes, csak "kissé" eltérő a nyelvezetük.
Amúgy egy általam nagyon kedvelt regényíró (Ottlik) szerint: "A regény a hallgatás szövetéből készül, nem a beszéd fonalából."

Dragonlance sorozatok? (Margaret Weis & Tracy Hickman páros). Kellemes fantasy, némi politika és a szokásos körítés, jó könyvek.
Vagy ha öko sci-fi is lehet, akkor Schätzing: Raj. (helyenként zavaróan vált realistából ufológusba, de amúgy zseniális regény).
Kiakasztóan jó még, "enyhén" kockaregénynek Stephenson: Snow Crash.

Michael Crichton művei köztük az Őslénypark ami könyvben az igazi, utána a film nekem csalódás volt.
--
Légy derűs, tégy mindent örömmel!

Jórészt megelőztetek, de azért beböfögök pár címet én is ami eddig nem volt még:

Ken Follett : Katedrális, Az idők végezetéig
Anthony Burgess : Gépnarancs (nagyon nehéz a nyelvezete, de ha egyszer ráérzel...)
Szophoklész : Antigoné
Dante : Isteni színjáték (nem kicsit nehéz, és az emberek 99,99%-át ki lehet vele kergetni a világból, de a maradék imádja)
Orwell : Állatfarm
Duglas Adams : Galaxis útikalauz stopposoknak (ha bírod az abszurd angol humort)

Merletől a Malevilre, C. Clarktól az Ürodüsszeiára, PKD-re, illetve a Hozzsánna néked Leibowitzra, meg mehet a +1

Szabó Magdától gyakorlatilag minden - az Az a szép fényes nap pl. olyan emberi szempontokból boncolja Géza, István szerepét ill. a koronázás előestéjének udvarát, amilyet sem SzM előtt sem után nem képzelt el senki.
Hatalmas szerencse, hogy rengeteg műve létezik hangoskönyv* és/vagy hangjáték/színházi felvétel formájában, így hosszabb vezetés alatt is lehet olvasni a gondolatati, amelyek vagy azért ütnek, mert nem mindennapiak, vagy mert annyira mindennapiak.

* Aki nyitott szemmel jár a neten, számos klasszikussal találkozhat még ilyen vagy olyan audiosított formában.

Néhány könyv, amit az elmúlt 5 évben olvastam:
Clavel : A Shogun, Tajpan
Merle : A jóvárosunk Párizs regényfolyam (6 v. 8 kötet), A sziget, Védett férfiak, Malevil
Szepes(Örsi) Mária : Vörös oroszlán
Selinko : Desiree
Mika Waltari : Szinuhe, Mikael, Az emberiség ellenségei
Ken Follet : A Katedrális.
Clive Baker(vagy mi) : A Korbács
Asimov : Minden, különösen az Alapítvány könyvek
Szoldos Péter : A viking visszatér, meg az első meg a 3. része; + még néhány könyve

Sok (szinte) minden ami már volt plusz:

Michael Ende: Végtelen történet
Joseph Heller: 22es csapdája (annak aki szereti abszurdot pl. Örkény egyperceseket ez az egyik csúcsműve lehet)

Akikhez mindenképp +1-eznék: összes felmerült orosz szerző összes felmerült műve ;)

Garp szerint a világ (John Irving), Oroszlánkölykök (Irwin Shaw), Zendülés a Cain hadihajón (Herman Wouk) ... ezen szerzők egyéb művei, kiadós lesz. Azon felül, amit a többiek már írtak, természetesen.

Ha már egyszer HUP-on érdeklődsz, hogyhogy nem javasolta még senki poliversum műveit?

Na de hogy ne csak komolytalankodjak, esetleg hadd ajánljam a Háború és Békét.

Egyik kedvenc konyvem a Pillango volt.

--
FeZo

Ami még nem volt itt, összevissza felsorolva :
Nabokov: Lolita
Lin Yutang: Az élet sója
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Cormac McCarthy: Az út
Galaxis útikalauz stopposoknak
Jack London: Martin Eden
Dumas: A három testőr
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben
Richard Bach: Jonathan, a sirály, A messiás kézikönyve
Vámos Miklós: Apák könyve

Szerb Antal méltatlanul maradt eddig ki a topikból. "Utas és holdvilág" tetszett eddig leginkább tőle, illetve a Pendragon legenda nagyon jó.

Dawkins nem nyúlt mellé, nagyon jól keresett vele. ;)

Aki ajánlotta arra gondolsz esetleg.

(Egyébként én is csak ajánlani tudom az Önző gént, meg az összes szigorúan evolúcióról szóló könyvét.)

Ideológiailag meg itt is sokkal könnyebb szűrni, mert az sokszor a könyv címéből is látszik miről szól, míg az hogy jó regény-e nem: azzal sokkal inkább félre lehet itt vezetni a kíváncsiakat! ;)

Szóval aki nem kíváncsi rá, szerintem első blikkre szűrni tudja.

Volt itt ajánlva már Biblia, és Marxtól A tőke is, bár pl. nem derült ki az ajánlásokból, hogy ideológiailag vagy irodalmilag releváns művek-e az ajánló szerint (vagy mindkettő persze)...

Azért a(z neo)evolucionista elméletek sok embert zavarnak, sőt, önmagában az evolúció gondolata is ütközik világnézetekkel (persze igyekeznek magyarázni, rendszerükbe illeszteni, de ez akkor is kissé sánta). A kognitív tudomány eleve nagy csatákat vív saját nevesebb képviselői által: feszegetik az evolúciós sémát, ugyanakkor az egyik legfontosabb sarokkőnek tartják, csak épp forgatják jobbra-balra (ld. pl. vizimajom-elmélet).

Aki világnézetileg érzékeny, az csukja be a sértő könyveket.

Ha nincs ennyi önuralma magára vessen, remélhetőleg véget értek a könyvégető idők...

Aki stabil a hitében, az amúgy is inkább csak gondolati megerősítést, muníciót szerez az ellenfél hibáiból, nincs is jobb védelem nem tetsző könyvek ellen mint a: http://en.wikipedia.org/wiki/Confirmation_bias

Déry Tibor: Alkonyodik, a bárányok elvéreznek

Nem feltétlenül a klasszikus (még), de mindenképpen a szórakoztató kategória - főleg annak, aki, mint én, kölyökkorában oda-vissza-oda-vissza olvasta az Egri csillagokat - Horváth Viktortók a Török tükör, amely egy török egyes elsőjéből mutatja be azt a kort, amely a mi történelem könyveinkben "Mohács, és ami az után jött".

+1 Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

Gerelyes Endre (1935-1973): Isten véled, Lancelot!

Joseph Bédier: Trisztán és Izolda

Kamarás István: Sárkányos mese igazából

Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off.

"I don't want to achieve immortality through my work. I want to achieve it through not dying."
"Nem a műveim által akarok halhatatlanná válni. Azáltal szeretnék, hogy nem halok meg."

(Woody Allen amerikai író, rendező, színész)

________________________________________________________
"I do not fear computers. I fear the lack of them."
/ Isaac Asimov /

Ezt senki nem olvasta?

Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpárápolás művészete

Fantasztikus, bár elég fajsúlyos.

Ajánlok kortárs magyar scifit:
Brandon Hackett (Markovics Botond) Isten gépei
Raana Raas (Görgey Etelka) Csodaidők
Az előbbi elég hard core scifi, az utóbbi inkább az O. S. Card rajongóknak fog tetszeni.

Csaba

Kedvenc kotetek temara:

- Kiss Jozsef Laszlo: Parancsolsz egy kezigranatot? (kotelezo darab, csaladban sok dolog szalloige belole)
- Wilson: Porges
- Joan Slonczewski osszes (segito link)
- Asimov Robot, Alapitvany, satobbi konyvek. Ebbol meg TXT formatumban ugyan, de kesz sorozatot is tudok adni.

Nem sok, de ezeket ronggya tudom olvasni.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Goethe: Faust
Poe-tol minden.

--
|8]

Egyszer olvastam egy műről, amibe volt egy Kirk Allen nevű ember aki elhitette a pszichológusával (Dr. Lindner), hogy ő földönkívüli és ezzel majdnem az őrületbe kergette.
Nem tudom a könyv pontos címét (majd valaki úgyis bemondja), de az alapján amit olvastam róla szerintem nem lehet rossz.

Horn Gyula: Cölöpök
Lévai Anikó: A konyhaablakból
Orbán Viktor: Rengéshullámok
Gyurcsány Ferenc: Útközben

most, hogy te elmész olvasni, én meg átpolitizáltam a topikot, jöhet trey és a radír! :)

A koncepció az, hogy a hup közösség vajon mit tart jónak azok közül és azon túl, amit a közvélemény és a Nemzeti Alaptanterv alapvetőnek gondol?
Nyilván Te is érzed hogy ez mennyire szubjektív egy részről, és mennyire nyilvánvaló másrészről.
Gondolod, hogy van olyan, ami kötelező, mégis _objektíve_ kijelenthető, hogy "nem érdemes elolvasni"??
Nyilván fogalmunk sincs róla, hogy neked személy szerint milyen az ízlésed.
Vagy ha egy hupper javasol szépirodalmat másik huppernek, az megbízhatóbb forrás, mint a google, vagy az alaptanterv?
Szerintem olvass egzisztencialistákat (Sartre, Camus, Jaspers), esetleg Krasznahorkait a magyar kortársak közül. Nem csalódhadsz Radnótiban, Madách-ban, Thomas Mann-ban sem.
Nem hinném hogy tényleg érdekel az ízlésem, szerintem csak meg akarsz spórolni valamit amit nem lehet, de íme, szerintem ezeket olvasd.
Egyébként hazudtam, Madách-ban csalódhatsz. Ne olvass el mindent tőle. :)

A nemzeti alaptantervet néhány/pár székéhez erősen ragaszkodó őskövület alkotja, akikben fel sem merül, hogy a világ változott az utóbbi pár száz évben. Még mindig azt hiszik, hogy ők a szentírás, a passzátszél fújói, stb. Azzal, hogy számítógép, internet, tv, nem foglalkoznak.
Így maradnak a natban olyan könyvek, amiket már talán a megjelenésükkor sem szerettek az olvasók, csak ez a zárt kör tette híressé, akik önmaguk értelmetlen újratermelésével foglalkoznak.

Fentiek miatt egy hupos ajánlása nagy valószínűséggel nem lesz rosszabb, mint a kövületeké, de van rá reális esély, hogy jobb lesz. Az biztos, hogy korreláció van aközött, hogy kövületek írják elő a kötelezőt, meg aközött, hogy sírásrívás megy, hogy nem olvasnak a fiatalok. A harri potter pontosan ugyanannyira alkalmas a szükséges fogalmak demonstrálására, mint a kőszívű ember fiai, csak az egyiket hajlandók elolvasni a diákok, a másikat nem. Emellett szerintem a nagy orosz világfájdalom nélkül is lehet élni, szóval bőven lenne mit sepregetni.

Távol álljon tőlem a merev elitizmus, de azért a ló túlsó oldalára se kéne átesni. Vajon meg kell-e magyaráznom, hogy mi a különbség értékesség és népszerűség között?
Az - már ne is haragudj - szintén nevetséges, hogy az internet, meg a tv elterjedése miatt felül kéne vizsgálni, hogy pl. Dosztojevszkij még mindig értéknek számít-e.
Még szerencse, hogy nem te írod az alaptantervet. (bár az is kiderült, hogy fogalmad sincs róla, ki és hogyan írta.)
A hozzászólásod utolsó két mondatáról nem is beszélve, ami még tovább csökkenti a véleményed komolyan vehetőségét.

Ettől függetlenül beszélgethetünk az alaptanterv súlyos hibáiról, de az biztosan nem az, hogy nem veszi tekintetbe az internetet, meg a tv-t. Rotfl.
De hogy miért várjuk általános iskolásoktól, hogy olyan műveket emésszenek meg, mint a Légy jó mindhalálig, na ez például egy releváns vita lehetne.

a szonbizmust is kellene tagadnod, mert az is benne van a pakliban.
nem kell magyaráznod, hogy mi a különbség az értékesség és a népszerűség között, mert én is tudom.
viszont azt magyaráznod kellene, hogy:
- miért nem szeret olvasni a mostani ifjúság döntő többsége?
- hogy a bánatos francba lehet leérettségizni úgy, hogy valaki 5-6 könyvet olvasott eddig és ezzel a saját környezetében a jobbak között van?
- hogy jutott el odáig a mai 14-18 éves korosztály, hogy nemcsak hogy nem szeret olvasni, nem is tud?

lehet itt erőszakolni a sznob könyveket, de ha a diák belenéz és azt látja, hogy olvashatatlan rossz, akkor le fogja tölteni a házifeladatot az internetről és nem fogja elolvasni. A világ változik, a tananyag ezt nem nagyon követi, így a felmérésekben és az életből vett tapasztalatok alapján kilométerekkel van lemaradva a hazai diákság. Ideje lenne már teljes revíziót tartani többek között a kötelezők között is. Pl. hogy miért azt a nyüves kőszívűt erőltetik, amikor egy olvashatatlan sz.r, miközben Jókainak sok másik jobb regénye is van. Vagy miért nincs szó olyan írókról, művekről, amik nemrég születtek és jók.

Nem tudom, hogy lehet-e, de szerintem lehetne párhuzamot vonni a nem olvasás és a pocsék íráskészség között is, aminek nem egy bizonyítékát akár itt is láthatod.

Szerintem a kötelezőknek az égvilágon semmi hatása nincs arra, hogy a fiatalok egyre kevesebbet (->0) olvasnak. Annál inkább számít a TV/DVD, a számítógép/internet, a szülők és a rossz pedagógusok. Amíg egy gyerek nem kapott rá az olvasásra, addig számára az olvasás nehéz, míg a "képernyő" könnyű. Ezen csak nagyon tudatos neveléssel lehet segíteni. Saját tapasztalat. Az egyik gyerekünknél sikerült, a másiknál (még)nem.

Amint azt Vekerdi sokszor megírta, a legfontosabb első lépés a rendszeres mesemondás vagy olvasás. Aztán az se mindegy, hogy ki tanítja majd olvasni. Egy rossz pedagógus sok mindentől el tudja venni a gyerek kedvét, ugyanakkor egy jó meg csodákra képes.

Szóval a kötelezők itt nem sokat számítanak. Én is volt amelyiket utáltam, és volt amelyiket szerettem. És szerintem ez akkor se lenne másképp, ha az összeset lecserélnék Harry Potterre, vagy bármi másra.

maradjunk annyiban, hogy a "szerinted" kitétel alkalmazása indokolt volt.
a valóság ezzel szemben az, hogy a harri potter nagyon sok gyerekkel szerettette meg az olvasást, és ez akkor is igaz, ha felsőbb körökben esetleg lenézik azt a könyvet.

Ha a fiatalnak annyi választási lehetősége van, hogy csendes don vagy két óra wow, akkor wowozni fog. ezzel szemben ha a kezébe adnál valamit, aminek legalább minimális élvezeti értéke van, akkor lehet, hogy időnként nem a wowot választja.

Minden időben vannak divatkönyvek, amik lehetnek persze nagyon jók is, de ez még nem indok arra, hogy rögtön az legyen a kötelező. Ettől persze még tényleg nem ártana időnként változtatni a listán, de ne legyél olyan naiv, hogy ez majd megváltoztatja a gyerekek olvasási hajlandóságát.

csak kisebbrészt kampányolok amellett, hogy a harri potter kötelező olvasmány legyen, nagyobbrészt amellett kampányolok, hogy egyes mostani olvasmányok ne legyenek azok.
az pedig, hogy a hp megváltoztatta a gyerekek jelentős részének olvasási hajlandóságát, nem naivitás kérdése, hanem tény.

Az én tapasztalatom inkább az, hogy a hp csak arra az 1-2 évnyi generációra volt hatással olvasási hajlandóság tekintetében, akik éppen akkor tanultak olvasni amikor az első kötetei megjelentek. A következő generációk már inkább megnézték moziban/DVD-n/TV-ben, de elolvasni már nem nagyon akaródzott.

- miért nem szeret olvasni a mostani ifjúság döntő többsége?
- hogy a bánatos francba lehet leérettségizni úgy, hogy valaki 5-6 könyvet olvasott eddig és ezzel a saját környezetében a jobbak között van?
- hogy jutott el odáig a mai 14-18 éves korosztály, hogy nemcsak hogy nem szeret olvasni, nem is tud?

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban ajánlom figyelmedbe Asimovnak "Az ősi és felülmúlhatatlan" című írását. (Megjelent magyarul a Hold tragédiája kötetben, megtalálhatod itt.)
Az én olvasatomban az ott írtak mindössze annyit jelentenek, hogy a mai fiatalok azért nem olvasnak, mert az olvasás mindig is egy elitista kisebbség tevékenysége volt, és ezt semmiféle oktatási program nem fogja megváltoztatni.
Ha fontosnak tartod az olvasást, és azt szeretnéd, hogy a gyerekeid is olvassanak könyveket (tehát nem blogokat, magazinokat, rídersz dájdzsesztet), akkor egyszerű a recept, olvass magad is sokat.
Ha a gyerekeid látják, hogy az olvasás akkora kaland, hogy leteszed érte a WoW-t, kikapcsolod a kedvéért a tévét, akkor hidd el, kíváncsi lesz, ő is kézbe veszi a könyvet, és ha csak nincs valami ezt kizáró betegsége (szemproblémák, diszlexia, stb), akkor ő is olvasni fog.
Többgenerációs tapasztalat mondatja ezt velem.

Még csak annyit: szerintem nem kell azt sajnálni, hogy a többség nem olvas. Szerintem ez csak azt jelenti, hogy nincs rá igényük. Magyarországon legalább száz éve gyakorlatilag mindenkinek a rendelkezésére áll könyvtár, ha valakinek igénye van rá, hozzáférhet ahhoz, ami őt érdekli. (Szüleim egy kis keleti határ menti porfészekben nőttek föl, mégse volt ez kizáró tényező.) De az olvasás szellemi munka, erre nem mindenki hajlandó. Sokan választják inkább a TV-t, a számítógépet. Ez nem hiszem, hogy probléma. Mindig lehetett mást választani, és a többség mindig is mást választott.

Csaba

A nevelési elveiddel egyetértek, de szrintem nem igaz, hogy az olvasás mindig is elitista tevékenység lett volna.
Nem is olyan régen, durván 15 évvel ezelőtt, a kereskedelmi TV-k megjelenése előtt sokkal többen olvastak, mint manapság. Emlékszem, hogy a nők mindenféle Romana-kat, meg Tiffany-kat vettek, Rejtő és Agatha Christi jobb regényeit mindenki ismerte. Pusztán azért, mert nem voltak képes újságok és TV-k.
Nyilván az értelmiségi "elit" mást olvasott, mint a többiek, de mindenki olvasott. Sőt saját ismeretségi körömre alapozva azt mondanám, hogy aki akkoriban rászokott a regényekre, az még most is olvas hébe-hóba. De közben felnőtt egy generáció, akik szabályosan félnek a könyvektől.

Kiegészítésképpen, és kádári nosztalgiaként annyit, hogy 15-20 éve a könyvvásárlás sem volt olyan tétel a kiadási oldalon, mint a jelenkorban.

A franc se kívánja vissza, de a tervgazdálkodás és a 3M olyan érdekességeket is kihozott, hogy kilós, bezúzandó papírként értékesebb könyveket vehetett a proli, mint amit ma a legtöbb könyvesbolt kirakatának 2/3-ban talál.
Édesanyám, a 8 osztályával, betanított munkásként, 800 forintért (részletre) vett '80 táján 2-3 mázsa könyvet, amelyben kb. fele-fele arányban volt az Albatrosz könyvek mellett Passuth, Krúdy, Maupassant, Boccaccio, Örkény, Fejes...

- o -

Egyébként úgy emlékszem, Asimov az A Hold tragédiájának vonatkozó részében az angolszász nem-olvasás okaként a kiejtéstől totál elvonatkoztatott írásmódot jelöli meg, felmagasztalva kiejtés szerinti írásmódot. És tényleg nem lehet egyszerű úgy megszeretni olvasni, ha elsőként az il- vagy alig logikus írásmódon kell átverekednie magát az embernek.
Nem mondom, én szeretem, szép, és olykor mókás is, de nekem volt egy olyan előnyöm, hogy előbb olyan nyelven szokhattam a dolgot, amelyen kevesebb tradícióval (az ly-ért mondjuk nem tüntetnék, pedig azzal is megvagyok) aknázzák alá az ésszerűséget.

azt a linket beposztolni deadline előtt nagyon szenya dolog volt :)))

az olvasatoddal azért nem értek egyet, mert sok fiatal olvas a harry potter óta.
Persze, elitista dolog olvasni, ha sznoboknak való követelményrendszert állítasz fel. És lehet, hogy köznapi dolog lenne olvasni, ha a követelmény olyan lenne. Sőt, nem lehet, hanem van erre bizonyíték.

Szerencsére nekem nincsenek ilyen problémáim, családi körben sem.

Kell-e sajnálni, hogy a többség nem olvas? Nem tudom. De ugyanezen nem olvasó többségnek van joga:
- szavazni
- hitelt felvenni
- hupon hozzászólni....:P

és ettől már nem egy tőlem távoli illető saját kis szobájába bezárt dologról van szó, hanem olyanról, ami rajtam is csattan.

- hitelt felvenni

Na az nagyon nagy probléma. Nagyon sokan vettek föl úgy hitelt pl. lakásbővítésre, hogy rosszabbik esetben nem is a lakásra költötték a pénzt, hanem elélték, jobbik esetben csak azt felejtették el, hogy a felújított lakás sem fog anyit érni, mint amennyi a hitel. Ők április 15-én az urcára kerülhetnek, mert még az árverezés után is marad tartozásuk, és nem lesz pénzük albérletbe menni.

Nem kell magyaráznom, hogy az olvasás gondolkodásra késztet. Akik fölvették a fönt említett hiteleket biztosan nem gondolkoztak az aláíráson túl egyetlen pillanattal sem.

Sokat filóztam a válaszon, és a következők jöttek ki:
Valójában a véleményünk közelebb áll egymáshoz, mint ahogy első pillanatra tűnik.

Én is kívánatosnak tartanám, ha minden fiatal olvasna, sőt, értené amit olvas. De van egy fontos szempont, amit nem szabad elfelejteni: Senkit sem lehet üdvözíteni az akarata ellenére. Hiába kínálod fel a legérdekesebb könyveket a gyerekeknek, ha nincs belső igényük az olvasásra, akkor nem fognak olvasni.
sok fiatal olvas a harry potter óta
Ne ess a lokális szűk mintából generalizálás hibájába. Nézz körül a MEK-en, már az ötvenes-hatvanas évekből vannak szociológiai tanulmányok, ahol a szakértők ezen a problémán polemizálnak. Szerintem (Asimovval egyet értve) hiába kínálod föl az olvasás lehetőségét az olvasni nem akaróknak, azok azt _nem akarják_. Nem lehet "kényszerrel fölemelni a tömegeket", hogy ezzel a kissé avítt fordulattal éljek. Mert nem akarják, és kész. Nincs benne a hagyományaikban, nem tartják fontosnak. Az a kérdés pedig messzire vezet, hogy ha egyszer nem akarják, akkor mennyire kell/szabad kényszeríteni őket. (Ha szabad, akkor csak az olvasást? Miért csak azt? Vagy ki dönti el, hogy mi mást? Magyar nyelv, matek, informatika, nemzetismeret, idegen nyelv, hittan?)

Azt is fontosnak tartanám, veled egyetértve, hogy a kötelező olvasmányokat aktualizálják. Szerintem is nonszensz, hogy az általános iskolai kötelező olvasmány listát gyakorlatilag az 1920-as években állították össze, és szinte egyáltalán nem változtatták azóta (és a középiskolait se nagyon, bár ott a tanároknak nagyobb a szabadságuk). Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kötelező olvasmányoknak más a szerepe az általános és a középiskolákban. Azzal egyetértek, hogy általánosban elsősorban az (értő) olvasást kellene megszerettetni. Hogy ezt Herri potterrel kell e tenni, vagy Kincskereső kisködmönnel, vagy valami mással, azt én nem tudom, ül elég szakértő a minisztériumokban, döntsék el ők.

Viszont azzal is egyetértek, amit valaki más már peddzegetett föntebb, hogy középiskolában (ahol az olvasási képesség elvileg már nem kérdés), a kötelező olvasmányoknak más a szerepe. Elvileg ott az irodalom fontos műveit kellene bemutatni, azokat, amikre a kultúra támaszkodik. Szerintem ezért van, hogy az Odüsszeiát, az Antigonét, a Hamletet, az Ember tragédiáját, a Legyek urát stb. nem lehet megúszni, mert ha ott nem olvastatják el a diákokkal, akkor bizony olyasmitől maradnak le, ami nélkül egy csomó elemet (szófordulatokat, utalásokat, stb) szimplán nem fog megérteni az életben.

Nos, most ennyi.
Csaba

A Harry Potternél a hálózati hatás működött. Egyszerűen menővé vált az a könyv és az iskolában pár menő csávó felkapta és onnan kezdve a _nem_akarják_ körülmény megszűnt. Elkezdték olvasni, és rájöttek, hogy a hp elég jó ahhoz, hogy bár külső kényszerből fogott hozzá, de a könyvet magáért olvasta végig. És a következő kötetet már elolvasta anélkül, hogy menőzni kelljen vele.

"Ne ess a lokális szűk mintából generalizálás hibájába.": nem lokális szűk minta, szerencsére a lokális szűk mintával lehetett azt játszani, hogy nagyon korán a kezébe adtam olyan könyveket, amik felkelthették az olvasás iránti vágyát (pl. Két Lotti, Emil és a detektívek), így az rögzült a "lokális szűk mintába", hogy olvasni jó. Mostanában az Asimov univerzum könyveiért már közelharcot kell vívni... Azt gondolom, az itthoni helyzet messze sokkal jobb, mint az országos átlag. Azt pedig, hogy a HP miatt sokan elkezdtek olvasni, angol statisztikák mutatják, nem MEK-es polemizálások.

Azt elfogadom, hogy középiskolában más az irodalom szerepe (amellett, hogy a középiskola nem alkalmas arra, hogy megváltoztassa a diákok berögzült szokásait, aki olvasott addig, az gimiben is olvas, aki meg nem, az nem), azt is elfogadom, hogy az irodalom fontos műveiből kell összeválogatni a kötelezők listáját. Amit még mindig nem akarok elfogadni, az az a szemlélet, hogy az irodalom fontos művei feliratú halmaz 100-150 éve kőbe van vésve és abból se ki se be.

Hogy lehet-e kényszeríteni valakit arra, hogy olvasson? Akkor már azt is megkérdezhetnéd, hogy lehet-e kényszeríteni valakit, hogy tanuljon. A válasz pedig igen, van oktatási törvényünk. Egy 6-7 éves iskolakezdő nem alkalmas arra, hogy megmondja, neki mi a jó (nyilván ő még tologatná az oviban a csattogós lepkét), neki meg kell mondani, hogy mi a jó neki és itt lép be a szülői meg a politikai felelősség.

Amit még mindig nem akarok elfogadni, az az a szemlélet, hogy az irodalom fontos művei feliratú halmaz 100-150 éve kőbe van vésve és abból se ki se be.

Mondom, hogy lényegében egyetértünk. Ebben is, de nagyon.

Egy 6-7 éves iskolakezdő nem alkalmas arra, hogy megmondja, neki mi a jó (nyilván ő még tologatná az oviban a csattogós lepkét), neki meg kell mondani, hogy mi a jó neki és itt lép be a szülői meg a politikai felelősség.

Én szeretném, ha így lenne, de elfogadom, hogy sokak világképébe ez nem fér bele. (Hogy kívülről megmondhatja valaki, hogy tanulni kell, olvasni kell.)

Egyébként nálunk éppen a Gyűrűk Ura az elérhetetlen, mert a fiaim rászálltak, és állandóan azt olvassák. Mondjuk itt a nagyfiam cserkészetén éppen tegnap tűztek ki versenyt, hogy a tavasz folyamán olvassanak el öt (szabadon választott) könyvet, és írjanak róla rövid összefoglalót. Ez határozottan tetszik, tegnap már nagy egyeztetés ment, hogy vajon melyik öt könyv lenne megfelelő, és regény legyen e, és finnül, vagy magyarul, és akkor most ajánlok e neki valamit? Szóval a saját lokális mintám miatt én sem aggódom.

Csaba

"Persze, elitista dolog olvasni, ha sznoboknak való követelményrendszert állítasz fel. És lehet, hogy köznapi dolog lenne olvasni, ha a követelmény olyan lenne. Sőt, nem lehet, hanem van erre bizonyíték.

Szerencsére nekem nincsenek ilyen problémáim, családi körben sem."

A történelem-magyar szakos Novotny Zoltán arszpoétikálta egyszer, hogy a legponyvább ponyvát is elolvassa, ha közvetlen fájdalmat nem okoz neki, mert sosem tudhatja, milyen érdekes referenciát talál, vagy milyen bonmót lophat el későbbre.

"De hogy miért várjuk általános iskolásoktól, hogy olyan műveket emésszenek meg, mint a Légy jó mindhalálig, na ez például egy releváns vita lehetne."

2-3 hónapja hallottam egy rádiós beszámolót. Az irodalom mezitlábas tanárait kérdezték meg arról, hogy nem tartják-e kontraproduktívnak, hogy Jókai XIX. századi kamaszoknak (de inkább felnőtteinek) írt - egyébként tényleg értékes és élvezetes - regényét dolgoztatják fel a XXI. század kamaszaival. A többség szerint de. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben kihagynák-e, valami frissebbért, abban a reményben, hogy Jókai majd saját igényből előkerül a diákkor végén vagy utána, 90%-ban az volt a válasz, hogy azt azért már nem.
Mit lehessen várni a felkentektől, ha a végvárakban így gondolkodnak?

(Magamról annyit, hogy a 3. típusú találkozásokat előbb olvastam, mint a Kincskereső kisködmönt, és a Szép új világot előbb, mint az A kis herceget).

Elolvasva a topicnyitot... Furcsa kerdes. Nekem azt tanitottak, hogy az izles, mint olyan szubjektiv fogalom. Vannak konyvek, amiket masok imadnak, de en meg kinyitasra sem tartom erdemesnek oket. Aztan vannak konyvek, amiket masok undorral lokdosnek, en meg orommel olvasom. Meg meg van egy par valtozat a ketto kozt, az a lenyeg, hogy neked meg nekem meg $RANDOM egyennek nem feltetlen egyezik meg az izlesunk. Mindenki maganak alakitja ki az izleset. Olvass sokat sokfelet, es egy ido utan te is ki fogod alakitani az egyeni izlesvilagodat.

Igazabol nem szabad felni a rossz konyvektol, ha mas hasznuk nincs is, legalabb megtanitanak felismerni a rossz konyvet. Ezektol aztan kesobb konnyu szivvel meg lehet valni.

A kotelezo irodalom kapcsan... Egyreszt a kotelezot azert kotelezo elolvasni, mert meg ha pocsek iromanyoknak tartod is oket, az alapmuveltseghez hozzatartozik legalabb vazlatos ismeretuk. Ez azt jelenti, hogy elofordulhat, hogy mas irasmu, esetleg hanganyag, film utal rajuk valamilyen formaban, es nem feltetlen labjegyzetelik meg az illeto muvet, tekintve hogy ezen utalas megerteset a szerzo magatol ertetodonek vette, hiszen egy alapveto mure utal.

Mit akarok ebbol kihozni? Elso korben ragd at magad a kotelezo muveken, aztan valassz kedvedre. Olyat valassz, ami tetszik, mindegy mit. Jobb konyvesboltokban nem szolnak rad, ha beleolvasol egy konyvbe, meg jobbakban ulohelyek vannak, melyek e tevekenysegben segitenek. Szanj ra idot, es keress kedvedre valo konyveket.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

...pedig olyan sokáig bírta a topik! :) és jó hosszúra nőtt már.

a (volt magyartanáraim illetve alaptanterv szerint) kötelezőket elolvastam (volt, amit jó, volt amit rossz szájízzel), csak arra voltam kíváncsi, hogy ki szerint mi a kötelező (értsd: kihagyhatatlan), és azért a jó sok hozzászólásból már lehet statisztikai alapon rendszerezni, és -- csodák csodájára -- nincs 100%-os egybeesés az általános "mi a világ legjobb könyve" felmérések eredményeivel. nem, nem olvasni szeretnék megtanulni, az megvolt az oviban.

ne flémeljük szét!

Orwell: 1984 > +++++++1
Most olvasom, marha jo :)
Es Orwell-tol minden janlott szvsz. :)

Cunnigham Elaine - Félelf könyvei
Darren Sahn könyvek
Királyhegyi Pál - Első kétszáz évem

No rainbow, no sugar

Nem szépirodalom, inkább... nem is tudom. Történelmi? Tényfeltáró? Mindenesetre érdekes olvasmány:
James Burke: Kapcsolatok, Biliárdeffektus.

Ha jól sejtem, ugyanaz az anyaga, mint az ugyanezen címmel futó sorozatának, csak az magyarul Összefüggések címen ment. Jó hír, hogy - a későbbi két szériával egyetemben - torrenten megtalálható... nekem legalábbis egy éve még sikerült. Persze filmen egy kicsit veszít a hipertextes jellegéből, de a fickó élvezetes előadása megér egy próbát.

Nem éppen kötelező, vagy éppen "szép", inkább ajánlónak szánom a következőket.

Sci-fi -ből rengeteget tudnék írni:

A legjobb sci-fi sorozat (igazából besorolhatatlan, mert ugyan hard core sci-fi,de erős cyberpunk hatásokkal és némi P.K. Dick világlátással ) amit az előző évtizedben :) olvastam:

Richard Morgan: Valós halál, Törött Angyalok, Dühöngő Fúriák

Még sci-fi:

Ian M. Banks: Összes (van néhány gyengébb regénye, de Pl a "Fegyver a Kézben" a "A Száműző" vagy a "A Játékmester" szenzációs.)

Illetve...

Jeff Noon: Vurt

Ha már sci-fiknél tartunk ajánlom Nemere István sci-fi jeit, elég olcsón meg lehet őket szerezni antikváriumból,
Rejtő már volt emlitve, s tény, hogy nagyon szórakoztató tud lenni, de azért második olvasatra rájösz, hogy sokkal több van benne ennél...
Jack Londonnak jók az állatos regényei (Fehér Agyar, A vadon szava) de A vaspata fenomenális, vagy a Kóbor csillag is egész jó.
Sven Hassel is szórakoztató, de nem emliteném egy helyen Remarque al,
akitől főleg a Diadaliv árnyékábant és az Éjszaka Lisszabonbant ajánlom.

"Rejtő már volt emlitve, s tény, hogy nagyon szórakoztató tud lenni,"

A Menni vagy meghalni 2. része Agatha C-nek se vált volna szégyenére.

Persze a kor természettudományában és technikájában Rejtő nem volt lemaradva a kortárs hasonszőrű magyar írózsenijétől, Karinthy Frigyestől.

ja, s sci-fiknél nagyon jó Ljuben Dilovnak Az Ikárosz útja

miert ne lenne?
egyebkent mivel nagyon regota, nagyon sok szavazat alapjan keszul, egy eleg 'tiszta' nepszerusegi lista
raadasul alapvetoen egyet is tudok erteni a listan szereplo konyvekkel
szerinted miert lenne indokolt, hogy Lem tobbszor szerepeljen? a sci-fi nagy oregjeinek tartott Clarke es Asimov is 5-5 muvel van a listan, szerintem Lem, mint europai (es igy europan kivul kevesbe ismert) iro helyezesei nem szamitanak rossznak. szerintem Te sem ismersz tul sok mondjuk delkelet-azsiai sci-fit, pedig lehet hogy vannak koztuk boven vilagszinvonaluak (de akar a magyarok kozul is lehetne emlegetni mondjuk Zsoldost - de hiaba olyan jo, ha a kulfoldi kiadok nem jelentetik meg, igy nem jut el peldaul a szazmillios amerikai kozonseghez, ergo nem sokan fognak ra szavazni a magyar olvasokozonsegen kivul...)

en orulok a listanak, igenyes, nagyon jo konyvek vannak rajta, igy aki elkezd ismerkedni a sci-fivel, legalabb tudja hogy hol alljon neki hogy ne maradjanak ki a 'nagy oregek' :)

MOD: raadasul Lem egy elegge... 'specialis' iro, plane a listan szereplo ket muve
nekem is nagy kedvencem, bar jobban szeretem a kisse konnyebben emesztheto konyveit :D
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Szerintem a lista inkább ismertség alapján állt össze, mint minőség alapján. Valószínűleg Lem művei nehezen elérhetőek az angol nyelvű olvasók számára. Zsoldos Pétert pont ezért nem is hiányolom. Pedig a "Feladat" az első 10-ben biztosan benne lenne. Kiváló téma lehetne filmek számára is.
Nyilván nem olvastam ázsiai sci-fi-t, és sajnos a lista 1. helyezettjét sem ismerem. Viszont a tartalma alapján nem is nagyon érdekel. Ám a 6. helyezett regényt talán meg kellene venni.
Végül is annak kell örülni, hogy az első 10-be befér Bradbury és Orwell is. Az én 10-es listámon ott lenne még Lem, Zsoldos Péter, meg talán a Sztrugackij testvérek.

na ez erdekes, mennyire kulonbozoek vagyunk :D

az elso helyezett kotelezo olvasmany mindenkinek aki csak kicsit is szereti a sci-fit (de meg az 54 eves anyamnak is tetszett, akitol mi sem all messzebb mint a SF), legendas a konyv! ezzel a regennyel es a folytatasaval (Speaker for the Dead) Orson Scott Card volt az elso, aki ket egymas utani evben megnyerte a Hugo awardot (raadasul ugyanezzel a ket konyvvel a Nebula dijat is megnyerte mindket evben), ami azert nem mindennapi teljesitmeny. tenyleg zsenialis a konyv, es most meg aktualis is, hogy sok-sok ev utan ujra kiadtak magyarul (az elso kiadas alig-alig fellelheto antikvariumokban, mindenhol hosszu elojegyzesi listak allnak sorba erte), szoval en azt mondom, ha van egy szabad fel napod, olvasd el!

a 6. helyezett mar regota megvan, el is kezdtem olvasni, de olyannyira nem kotott le, hogy felbehagytam sok szenvedes utan, ami nalam nagyon ritka :D (ettol persze lehet hogy neked meg nagyon bejon)

MOD: ha lesz kis idod, irhatnal egy rovid listat a kedvenc SF regenyeidrol (akar sorrend nelkul is), hatha van koztuk olyan amit nem olvastam :)
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

Az első 5 mondjuk holtversenyben:
Lem - Solaris, A legyőzhetetlen
Bradbury - Fahrenheit 451, Marsbéli krónikák (bár ez nem regény, de jók így együtt)
Zsoldos Péter - A feladat

A többieknél sem tudok sorrendet fölállítani, de mindenképpen gyengébbek:
Sztrugackijék - Stalker (Mintha lett volna egy novelláskötetük is, ami jó volt.)
Orwell - 1984 (Sci-fi-nek gyengébb, regénynek viszont baromi jó)
Asimov - Az Alapítvány trilógia, meg a robotos könyvei, amelyiknek nem mindegyiknek emlékszem a címére
Lem - a többi (Sokat olvastam, nem mindegyiknek emlékszem a címére. Valamelyikben a Mátrix-ot is megírta, csak jobban.)
Zsoldos Péter - Ellenpont (ez nagyjából a Wall-E c. rajzfilm témája), Viking trilógia
Bradbury többi novellája
Douglas Adams regényei
Artur C. Clarke - A város és a csillagok (asszem, ez a legjobb Clarke-tól), A távoli Föld dalai, Űrodüsszeiák
Merle - Védett férfiak
Crichton - Az androméda törzs
Alan Dean Foster - A 8. utas a halál (könyvben sokkal jobb, mint filmen, pedig a film se gyenge)

Most hirtelenjében ezek jutnak eszembe. Huxley szerintem gyenge, nem ajánlom, némelyik Vonnegut nagyon jó, de szerintem nem sci-fi.

Szerk.: Ja, a Dűnéket is olvastam. Szerintem feledhetőek.

hm, a Varos es a csillagokat mar regota el akartam olvasni, de meg valahogy sosem kerult ra sor...
a Vedett ferfiak is hasonloan regota varolistas :) a tobbi ahogy nezem mar megvolt :D

bar Lemtol a Solaris annyira nem jott be, inkabb a kisse 'emeszthetobb' konyvei, mint pl. a Legyozhetetlen vagy az Eden

a Viking trilogiahoz meg azert annyit hozzatennek, hogy a harmadik reszt szerintem inkabb ne :(
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

a harmadik reszt szerintem inkabb ne :(

Ja igen, bocsi. Csak így egyszerűbb volt leírni. Már a második sem olyan jó, mint az első.
Az űrodüsszeiákkal majdnem ugyanez a helyzet. Az utolsót már nem is olvastam, mert a 3. nagyon gyenge volt. Viszont (ha jól emlékszem), könyvben a második jobb, mint az első. (Filmben fordítva.) Illetve most nézegetem Clarke műveit, és közben ugrott be, hogy lehetett egy novelláskötete is, mert csomó novella ismerős. Úgy emlékszem, közepesen jók voltak.

"Huxley szerintem gyenge, nem ajánlom,"

Azért megemlíteném, hogy ahhoz képest, hogy a közszájon forgó antiutópiák között a legrégebbi a '32-es keltezésével, mind között a legszájenszfiksönebb.

"némelyik Vonnegut nagyon jó, de szerintem nem sci-fi."

Tkp. mindegyik nagyon jó, de max. az A Titán szirénjeiről mondható el annyi, hogy SF-be oltott groteszk, míg a többi groteszk, SF kellékekkel.

Persze kizárólag egy "SF books" lista boncolgatásakor számít, hogy milyen kategória, mert amúgy a szórakoztatva gondolkodtató jellege miatt így is, úgy is melegen ajánlott ponyvakedvelőknek és ponyvanemkedvelőknek egyaránt.

a Dain kiadonal, ujraforditva (gondolom jogi okokbol):
http://moly.hu/kiadasok/7632

nekem van otthon ket peldany az elso kiadasbol :P
amugy azert ketto, mert a harmadikat kolcsonadtam valakinek, aki kolcsonadta a magyartanaranak, aki faszan elveszitette :(((
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

'Zsoldos Pétert pont ezért nem is hiányolom. Pedig a "Feladat" az első 10-ben biztosan benne lenne. Kiváló téma lehetne filmek számára is.'

De még hogy, simán Clarke és Asimov léptékével mérhető!
Ahogy Simak Városa is - abból ráadásul készíthető lenne akár felnőtt-, akár gyerekverzió.

- o -

Egyébként általában a topakárhányak ellen vagyok, mert bármi lehet akárhány +1-edik, pedig semmivel sem rosszabb, mint az akárhányba férők.

"egyebkent mivel nagyon regota, nagyon sok szavazat alapjan keszul, egy eleg 'tiszta' nepszerusegi lista"

Hogy mit keres a Dűne és a Macskabölcső egy sf listában arra, biztosan van ésszerű magyarázat is, de én csak azt az ésszerűtlent tudom felhozni, hogy egyeseknek minden sf, ami nem dokumentum és mégis olvasmányos. Csodálom, hogy Kafka Átváltozása nem fért fel.

Arra a SF listára, amelyre a SW felfér, felfér az összes Grimm- és Andersen-mese - hercegnőstül-hintóstul-sárkányostul-tündérestül - is, csak előkelőbb helyen. Asszem, nincs a világon még egy olyan film, amely akkora zavart okozott volna a zerőben fejekben a SF fogalmával, az eszköztárával és a szépségével kapcsolatban, mint az.

Az Átváltozás pedig "book" (csak jól kell szedni, de bármelyik kiadó megoldja...), bár tényleg nem "novel". :)

Grimm kimondottan fantasy, es ez a lista valahogy nem turi meg a fantasy konyveket, erosen a SF kellekekre osszpontosit, bar regebben volt egy eleg aktiv SF+F lista, ahol pl. George Martin konyvei voltak az elso helyen (sok-sok evvel a filmsorozat elott, termeszetesen)
Andersen meg kisse olyan Kafka-hangulatu a sotet, komor, 'realista fantasy' mufajaval
amugy meg lehet hogy nem azert nincsenek a listan, mert 'nem engedik fel oket' hanem egesz egyszeruen azert, mert nem eleg jok a top 100-hoz :DD
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

"Grimm kimondottan fantasy, es ez a lista valahogy nem turi meg a fantasy konyveket,"

Dejszen azzal kezdtem, hogy a Dűne jelenlétét zrikáltam, mondván, ha az SF, akkor minden az - mert hogy nagyon nem az.

tehat szerinted a Csipkerozsika pont annyira SF mint a Dune? :S
bar szerintem ne menjunk bele az orok vitaba, hogy mitol lesz valami SF es mitol nem... direkt ezert irtam hogy a SW szerintem siman lehet jelolt ezen a listan, fuggetlenul attol hogy azt 'science' fictionnek nevezni azert igen eros lenne (mig a Dune szerintem siman belefer a hagyomanyos ertelemben vett SF-be)
-
Slackware current / OSX Snow Leopard

R. C. Wilson: Spin
I. Asimov: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I. (bar megmondom oszinten, egy-ket novella azert felejtheto belole, de mivel az osszes konyv tele van egymasrautalasokkal, igy erdemes mindegyiket elolvasni - szeretni nem kotelezo)
J. Slonczewski: Ajtó az óceánra / Elízium lánya / Génszimfónia (történeti idörendben)
Sz. Lukjanyenko: Örség könyvek (bár, a Káosz örség már kissé eröltetettnek hat)
Sz. Lukjanyenko: Ugrás az ürbe, Ugrás az ismeretlenbe (összefüggö két kötet)

Van még egy könyv, amit sokszor újraolvasok, 2012-vel foglalkozik, egy speciális képességü srác van benne, de a címe nem jut az eszembe, a borítón 12 van.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal 

Vladimir Nabokov - Baljós kanyar (elemzés spoilerrel)
Gáspár András - Kiálts farkast 1-2 (ismertető)
Fritz Leiber - Kardok és ördöngősség
H. P. Lovecraft - Suttogás a sötétben
Philip K. Dick - Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Stanisław Lem - Az úr hangja
Isaac Asimov - Az istenek is...
Szerb Antal - Utas és holdvilág

Romain Gary - A ​virradat ígérete

Korábban ketten is említették Émile Ajar: Előttem az élet című könyvét.
"Émile Ajar" Romain Gary egyik művészneve volt. Olyan jól sikerült titokban tartania, hogy mindkét néven megkapta a francia Goncourt díjat. Ezt a díjat egy szerző csak egyszer kaphatja meg.

Magáról a könyvről: Előtte olvastam tőle (egész pontosan Émile Ajartól) az "Előttem az élet" és "Salamon király szorong" könyveket. Az Előttem az élet tetszett ugyan, de a vége felé nekem már túl sok volt benne a trágárság. A Salamon király szorong jobban tetszett. Egyébként ezt is ajánlom, senkit ne riasszon el a történelmi cím, mert a regény Párizsban játszódik, az 1970-es években. Viszont nekem messze a kedvenc könyvem A virradat ígérete. Pedig előtte tartottam tőle, mert a különböző néven írt könyveihez eltérő stílus is társul, ráadásul ez önéletrajzi regény, ami biztos unalmas öntömjénezés lesz. Hát nem. Ha valakinek kicsit is tetszett az Előttem az élet, akkor feltétlenül olvassa el A virradat ígéretét!

Szerkesztve: 2021. 02. 09., k - 20:10

Karinthy, Tanár úr kérem

W. Shakespeare, összes művei

A. Boethius, a halállátó

E. Hemingway bármely novellája