Szakszerűség és/vagy (köz)érthetőség?

"Itt a HUP.hu-n ha valakinek problémája van és kérdez, nem biztos, hogy képben van az angol szakkifejezésekkel, ezért célszerűbb a magyar megfelelőt használni."

Honnan a retekből szedte a magyar megfelelőjét ?

Nem vagyok az öncélú nyelvészkedés híve, az a fajta nyelvformálás ami már kínosan ügyel arra hogy mindenkor a megszabott terminológiát használja, akadályozóbb mint ha szlenggel kevert nyelvet használunk.
A lényeg az hogy megértsük egymást.

Kényes a téma valóban, de én alapvetően a magyarítás mellett vagyok. Persze, mint mindent, ezt is kétféleképpen lehet csinálni: jól és rosszul.

Akik magyarításellenesek, azokat kérem, hogy a következőket gondolják végig:

- végülis nem muszály magyarítani, felesleges volt magyarítani pl a búza szót, áttérhettünk volna inkább rögtön török nyelvre, utána németre, oroszra, most meg beszélhetnénk angolul például. Kinek lenne ez jó?

- a nyelvek egymásra hatással vannak, minden nyelv ad is és vesz is más nyelvekből. Egy dolog hogy per pillanat mi a divatnyelv, más volt száz éve és más lesz száz év múlva

- minden szónak kell idő, amíg rendesen beépül a nyelvbe, nincs olyan h majd egy okos nyelvész megmondja, hogy a fájl a jobb vagy a file vagy az állomány, aki azt hiszi hogy ezt el tudja dönteni, az buta. Tehát sok embernek sokszor el kell "rontania" a dolgokat hogy abból egyszer majd legyen vmi értelmes hasznos és jó. (próbálkozni kell, hogy mit fogadnak el mások)

- aki még mindig azt hiszi, hogy menőbb értelmetlen nyelveken beszélni mint értelmesen, az pl fordítsa le magának a Microsoft Windows kifejezést, és miután fel bírt tápászkodni a röhögéstől, gondolja végig, hogy egy angolnak az eredeti angol verzió kb pont ennyire röhejes volt elsőre, csak max azóta már halotta annyiszor, hogy fel se tűnik neki.

- az orvosok és az ügyvédek se attól okosabbak vagy hülyébbek, hogy egy soha senki által nem beszélt "nyelvet" találtak ki maguknak. Ez csak arra jó, hogy átlagember a legegyszerűbb dolgokat se értse meg magától, tehát kénytelen legyen fizetni pl az ügyvédnek. Nekik a beszélt latinhoz semmi közük, olyan kifelyezéseket használnak olyan eltorzult formákban, amiért akkoriban keresztrefeszítés vagy megkövezés járt volna.

- Másrészt a szakszerűség és az érthetőség között szerintem csak "ÉS" logikai kapcsolat állhat fenn, hogy lehetne megérteni valamit ami nem szakszerű, és hogy lehet szakszerű valami ami értelmetlen?

Szóval szerintem beszéljünk magyarul, majd kialakul hogy mely szavak lesznek elfogadottak és életképesek, és melyek kötnek ki a /dev/null-ban.
És szerencsére azért szoktuk mi érteni egymást nyelvészek nélkül is.

--
http://imre@csuhai.hu

Vudumen:
"Huhh de szeretem a magyarositani vagyo emberszerueket... Kellemes feszitofa-protokoll emlegetest mindenkinek a spanning-tree protocol helyett. Baszki. Tilos lenne barmit is magyarositani. Minden "tudomanynak" megvan a maga nyelve. A szamitastechnikae az angol. Tessek mar elfogadni. Szep is lenne ha az orvostudomanyban is minden latin dolgot magyarositananak..."

Szerintem ha a matematikusoknak megfelel a feszítőfa, akkor talán jó lesz az a programozóknak is.
Nyelve meg nem a tudományoknak van, hanem a népeknek. A nyelvújítást helyből elutasítani meg egyszerűen butaság.

Egyetértek.

Hétfőn egy hasonló problémába futottam bele egy tárgyalás alkalmával. Bár itt nem a megnevezés szakmaiságával, vagy érthetőségével volt probléma, hanem annak jelentésével. Ma már nem de holnap délután, vagy a hétvége folyamán kénytelen leszek összeállítani egy magyarázó jegyzéket olyan dolgokhoz mint például elektronikus levélcím, domain, domain regisztráció, honlap, elektronikus kereskedelem, stb...

Arra jöttem rá, hogy a kis cégek nem azért nem foglalkoznak ezekkel a dolgokkal mert nem tudnak a létezésükről hanem azért mert nem elég érhető a számukra az, hogy egy adott megnevezés vagy szolgáltatás pontosan mit is takar.

Namost, en altalaban munkahelyrol szolok hozza, ha eppen van idom. Neha itthonrol. Lenyeg, hogy penzt nem keresek vele, csak segiteni probalok (ha eppen nem kerdezek :)
Probalom erthetoen megfogalmazni altalaban.
De arra rohadtul nem vagyok hajlando, hogy kitalaljam, aktualis usernek (felhasznalonak) mi lenne a kivanatos szo es ezt leirjam az osszes szinonimaval egyutt, angolul es magyarul is.
Termeszetesen most elkuldhetsz, hogy "akkor ilyen segitseg nem is kell", de kivancsi lennek, maradna-e 100-nel tobb ember a hup-on, ha egy ilyen szabaly be lenne vezetve.
Es nem kotozkodeskeppen, de "lezárt mellékszállon olvashatjátok. A mellékszáll itt kezdődik."
helyett jobb az egy "l" a szo vegen.

Nem vagyok a magyarítás ellen, de ésszel. Könnyű példát mondani jó és rossz magyarításra is. Pl.
- a fent említett feszítőfa: szerintem nagyon jó magyarítás, el lehet képzelni, hogy miről van szó. (Nem véletlen, hogy matematikában már évtizedek óta így használják, kb. amióta lérezik gráfelmélet).
- szerintem a file --> fájl a típuspéldája a rossz magyarításnak. Egyetlen előnye, hogy aki abszolúte kukkot sem tud angolul és a számtechről sem, az is le tudja írni. De minek, ha úgysem tudja mi az.

Hogy miért jó a jó magyarítás? Mert szemléletes. Intuitíve adódik, hogy mit is jelent az adott szó, akkor is, ha előre nem tudtuk.

Hasonló a helyzet a helyesírással: hogy miért nyelvész dönti el, hogy mi a helyes? Hogy ne legyen az egész egy nagy katyvasz, hogy ki így írja, ki úgy, lehessen keresni. Mellesleg ez szinte minden nyelvben így van, kis variációkkal. Némely nyelvek (pl. a magyar) esetén van hivatalos akadémiai helyesírás. Más nyelvek liberálisabbak: nincs hivatalos helyesírás, de minden jobb kiadónak van saját szótára (pl. az angol esetében). Ennek azért már vannak hátrányai: ha megírsz egy kéziratot, és végül egy másik kiadó adja ki, mint amelyiknek eredeileg szántad, akkor lehet végignyálazni az egészet, és javítgatni.

A jó helyesírás célja a könnyű olvashatóság: ha folyton elvonja a figyelmedet valami szokatlan (hm, ez a szó, hogy "hejes" hasonlít valamire.... ja megvan, "helyes" :-) ), akkor jobban tudsz a szöveg értelmére koncentrálni. (Azaz, a vonal zaját csökkenti.)

Nyilván túlzásbavinni sem szabad a dolgot. Egy fórumhozzászólás az leginkább az élő beszédre hasonlít, nem az írott nyelvre. Nem tölt az ember annyi időt egy-egy mondat megformálásával, mint egy könyvnél (ami az örökkévalóságnak készül), ezért aztán egy-két nyelvtani vagy helyesírási hiba becsúszhat, de azért valamennyire érdemes adnunk magunkra.

Ergo, a helyesírás és a nyelvhelyesség az érthetőségért van. Az "és" a helyes.

Egyik rokonomnak faiskolája van, egyszer Ő mondta nekem, hogy milyen szép, hogy az európai nyelvek többségében a növénynevek nagy hasonlóságot mutatnak, ezzel ellentétben magyarul teljesen más nevük van. Ez tényleg szép. Nem pedig hasznos. Illetve költőknek az, nekünk nem kifejezetten. Ettől függetlenül alapvetően a magyar nyelvre vigyázók pártján állok, néha elszomorító, mennyire angolosodik, vagy éppen szlengesedik a magyar nyelv, de ez egy elég más téma.

Lehet én látom rosszul, de a számítástechnika, informatika azon része, mely az úgymond átlagfelhasználót érinti, az le van fordítva, és szerintem mindenki érti is (pl.: számítógép, merevlemez, ablak, billentyűzet, szövegszerkesztő, internet, honlap) még akkor is ha esetenként redundáns, vagy nem tökéletes (pl.: floppy lemez). Illetve, ha nem lett lefordítva, akkor angolul "beégett", akár eredeti írásában, akár magyarítva egy picit (fájl, chat/cset, pendrive, szkenner, szerver, kliens ...). Én úgy gondolom, hogy ezek piszkálása már felesleges. Ehhez már késő, magyar emberek milliói használják, ez már így marad, vagy majd szépen lassan megváltozik, eltűnnek szavak (a floppyt sem fogja már ismerni egy magyar gyerek sem 20 év múlva), stb...

Sok példa volt itt az orvosra. Nyilván az orvos is megérti, ha azt mondják, hogy "fáj a hasam". Ahogy az informatikusnak is meg kell értenie azt, ha például rendszergazda, hogy "nem működik a gép". Ami ugye rengeteg mindent jelenthet attól elkezdve, hogy nem pittyen, egészen odáig, hogy kikapcsolta magát a monitor. Tehát úgymond ezek az alapszavak az interfész az "átlagos felhasználók" és a "szakértők" között.

Azt hiszem ettől az interfésztől, az "alapszavaktól" el kell választani az informatikának azt a részét, amit már szaknyelvnek nevezhetünk. Ennek nagy része informatika esetén angol. Ami itt nincs lefordítva, és mindenki használja angolul azt felesleges piszkálni, sokszor nehéz is magyart találni rá. Ha le van fordítva, és mindkettő használatos is, akkor meg illik tudni mindkettőt. Pl szerintem a feszítőfa ilyen, de lehet ez tényleg csak matekos körökben elterjedtebb magyarul.

A nyelvezetet meg nyilván a másik személytől, témától, céltól, szituációtól függően kell megválasztani. Szerintem alapvető szempont, hogy a másik értse, hiszen ez az értelme annak, hogy mondom, ha nem érti, akkor felesleges azzal fáradni, hogy mondom. Persze az is előfordulhat, hogy valamit nem lehetséges úgy elmondani, hogy a másik megértse. Illetve a hup az például (számomra) egy olyan közeg, ahol kérdezőtől nem várom el, hogy ismerjen minden angol kifejezést, amit használok, de azt elvárom, hogy bizonyos színtű dolgokig tudja használni a google-t. Például én jó ideig rendszeresen elfelejtettem, mi az az SMP. Nem képezte szerves részét az életemnek, nem használtam nap mint nap. Ha kapnék egy választ (írásban), amiben ez benne van, akkor először megnézném google-n, hogy mi az, tudom-e értelmezni. Ha nem, akkor írok, hogy sajnos nem vagyok azon a szinten, hogy tiszta legyen a kép, próbálja meg egy alacsonyabb szinten elmagyarázni mit jelent az. Ha nem lehet, akkor így jártam, tanulni kell még ehhez, rátérünk majd később - mit olvassak el, hogy megértsem?

Persze ez csak az én véleményem.

Par gondolat hat az en tollambol is:
A szamitastechnika nagyon nagy problemaja maga afejlodes. Tul gyors. Mar sokan nem is tekintik tudomanynak (szamitastudomany vagy mi a szosz), csak egy munkanak. Persze ez is egy felfogas, de ki kene talalni melyiket szeretnenk preferalni.

- Ha iparag, ami valaha egy tudomanyag volt, akkor semmi jogunk a megfogalmazason ragodni, lenyeg a mennyiseg, az ar, es a hataridok. A tobbi nem fontos. Ytong vagy tegla? Nem mind1 annak aki rakja? Mind a kettot erteni fogja (tisztaban vagyok vele hogy nem azonos, es talan pont ez a legjobb ebben a peldaban)
- Tudomany? A tobbi tudomannyal ellentetben nincs kozponti elfogadott iranyvonala. Es ennek egy tunete ez is, hogy egy utolso kis orszag offtopic besorolasu topicjaban targyaljuk ezt a jelenseget. Ami persze nem baj, mert igy nyitott marad szeleskorokben is, de megvan a hatranya. Peldaul az orvostudomany evszazadok alatt fejlodot ki, es tokeletessen meg van az iratlan szabaly (vagy irt?) arra hogy mit kell latinul, es mit (lehet) sajat nyelven hasznalni. Amugy az oktatas sincs azon a szinvonalon hogy iranyt tudjon mutatni, az eloadok, a gyakvezerek es a konyvek, jegyezetek 9 kulonbozo jelolesrenszert hasznalnak. Akkor miert elvaras a kozos nyelvrendszer?

Osszesegeben a voksom: Angolt mindenhol. Azon nicns mit rontani. Es nem feltetlenul elony a jaj de nyitottak vagyunk, pistike is letudja irni a gondjat illetve a digitalis szakadek betemetese, hogy divatos fogalmat hasznaljak. Lassatok mi lett 5 ev alatt az IRCbol. Vagy a wiw-bol.

Es ez a kis orszag forumaban tenyleg offtopic (vagy kulsotema? :D)

Ennyi, pa!

-------------------------------
"A gorog katolikus noknek 8 dioptria alatt nem kotelezo a bajusz!" avagy "Nozni csak muholdal lehet..." | http://lazly.hu

Két dolgot tennék hozzá:

1. Tallóz
2. Lemezegység-gombsor

"nem biztos, hogy képben van az angol szakkifejezésekkel, ezért célszerűbb a magyar megfelelőt használni"

Ezzel nem teljesen ertek egyet, csak ket gyors peldat irok, mert keso van:
1) Ha egy laikusnak azt mondom "driver" akkor nagyjabol tudja hova tenni, de ha azt hogy "meghajto" vagy "meghajtoprogram", akkor csak nez hogy mi lehet az.
2) Nekem evekig tartott mire rajottem, hogy a "nyilt allomasvezerlo" == OHCI.

Ettol fuggetlenul egyetertek, hogy ha az ember magyar szovegben szepen akarja irni, akkor magyarul irja. De ha erthetoen akarja irni, akkor szerintem az angol a helyes valasztas.