XEN alapú virtualizáció

Linux-haladó

Sziasztok!

Használta már valaki közületek virtuálisgép építéséhez a "XEN"-t?

Egy ismerősöm említette nekem. Azt mondta, sok szempontból jobb, mint a Vmware... Szerintetek? Volt már vele tapasztalatotok?

  • 30144 megtekintés

( _ventura_ v | 2007. 08. 13., h – 13:49 )

most desktopon akarod használni vmware helyett vagy szerveren, virtuális szervereket üzemeltetni ?

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.22

tesztrendszeren, 64 bites debian a gazda, fut alatta win2k3(32 bit) és win2k8 beta(64 bit)+linuxok(64 bit) bsd hw virt--el nem indult el.

Van éles rendszerem kb 3 éve paravirtualizációval.

Amúgy kompatibilis a qemu guestekkel ha van hw virt.

workstation teszteléshez én a qemu-t vagy a kvm-et javasolnám.

( szferi | 2007. 08. 13., h – 15:14 )

Mivel én elfogult vagyok a kérdésben az igen felé. Inkább azt kérdezem mire akarod használni pontosan. Vannak dolgok, amikben a Xen jó és vannak, amikben nem még.
Hosting jellegű szolgáltatásokra pl. nagyon jó tud lenni. Egy-egy test rendszer kialakítására
talán nem az ideális.

( YanChi | 2007. 08. 13., h – 15:33 )

Én két vason is használom, nekem bevált. Az egyik közülük olyan, ami támogatja a hw virtualizációt, azon kipróbáltam az XP telepítését is. Működött :o)

( Zsugabubus | 2007. 08. 17., p – 21:06 )

Élesben megy egy IBM x3400-on már egy ideje, 2 guest rendszerrel. Csak arra kell vigyázni, hogy ha PCI eszközt (itt egy ISDN kártyát) "felajánlasz" a guestnek, akkor az ne ütközzön olyan eszköz IRQ-jával, aminek a drivere be van töltve a Dom0-ban. Gyorsan pánikba esik...

( zeller | 2007. 08. 17., p – 21:50 )

Ha nem kell sokat bűvészkedni a (virtuális) hálózati konfiggal, akkor Xen. Ha viszont a guestjeid különböző vlan-okban csücsülnek, akkor orbitális sz...ás is lehet belőle, amíg megcsinálod/bekonfigurálod jól a virtuális hálózatot a guestek alá.

Ugyancsak meggondolandó enterprise környezetben, ahol n darab vas áll rendelkezésre m darab guest futtatására -- nem tudom, a xen milyen, a vmotion-hoz hasonló dolgot tud...

( saabi v | 2007. 08. 17., p – 22:13 )

Részemről VMware ESX, de csak azért mert ezt ismerem, a Xen-t meg nem.

Ave, Saabi.

( hrgy84 | 2007. 08. 18., szo – 02:03 )

Desktop kategóriás gépen, nem virtualizáció-supportos gépen mik a tapasztalatok vele? A VMWare nekem alapvetően yó, csak van pár hülyesége amit nem szeretek benne.

Konkrét kérdések:
1 Mennyire tud értelmes módon priorizálni a gépek között?
2 Lehet-e valami virtuális NAT mögé tenni a gépeket, kb. mint a VMware-ban?
3 Mit lehet tudni a "fizikai" konzolhoz történő kapcsolódásról, hogyan megy?
4 Mennyi a saját memóriafelhasználása/CPU-terhelése a Xen-nek (ami a gépekén felül kell neki)? Nem kellenek pontos számok, elég ilyen is, hogy sok/kevés/nagyon kevés.

Lehet hogy ezek teljesen láma kérdések, kéretik nem szidni, hanem értelmes válaszokat adni, mert tényleg láma vagyok a dologban.

A priorizáláshoz nem nagyon tudok hozzászólni, eddig nem használtam, de ahogy néztem jóval kevesebb lehetőség van benne mint pl az OpenVZ-ben.
Mint ahogy lentebb is említették hogy a hálózati része nem olyan jó mint pl a vmware-nekde úgytudom a NAT megoldható vele. A fizikai konzolhoz simán xtermből tudszkapcsolódni, feltéve ha linuxról van szó, windows-nál (ha van olyan procid ami támogatja a virtualizációt) akkor X11 kell hozzá vagy pedig VNC-n keresztül.
persze a linux is megoldható így. A memóriafelhasználás csak akkor nagy a Dom0 nak
ha hardveres virtualizációt használsz, amúgy nem olyan sok csak annyi amivel
elfutnak a python scriptek :D CPU terhelés nem sok.

van xen-livecd tudom ajánlani ott meg tudod nézni mik a lehetőségek

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.22

Aham, értem, köszönöm. Hogy az OpenVZ-nél kevesebb lehetősége van, attól nem fogok a párnámba sírni, mert azt se ismerem :)
Esetleg van valahol kimondottan kezdőknek való, szájbarágós tutor? Tudom, google, de hátha itt gyorsabban lelek válaszra... A host (Dom0) linux lenne.

Másik kérdés: Itt olvastam hitvitákat kezelő környezetekről, amivel könnyebb a kezelése. Esetleg létezik olyan környezet, ami a kezdők dolgát egy icipicit megkönnyíti? Nekem a qemuval is az a bajom, hogy félórát csak gépelek egy syntax errorért.

Amellett, hogy bloatware-k, tudnál valami konkrétat is mondani róluk?

Gondolom mindegyik konzolos scriptcsomag, de melyik milyen?

Azoknak akiknek arra viszket az ujjuk, hogy Google, meg try out, azt mondanám, hogy az emberek saját véleménye érdekel. Feltételezem, hogy aki válaszol, az használja, ismeri valamennyire, és van némi tapasztalata az általa választott környezetben.

Nem. Mindegyik egy webes interfesz, ahol kattintgatnod kell a VPS-ek osszepakolasara, managelesere, stb.

dtc-xen-nel az volt a bajom, hogy a teljes dtc pakkot fel kell melle rakni, ami egy plesk/webmin/cpanel-szeru, mindent-konfigolni-akarok cucc - ennek egy mellekmodulja csak a dtc-xen -, arra pedig baromira nem volt szuksegem. Az enomalism egy csilivili, asszem rubys cucc, sokat nem reszeltem vele, mivel pont nem voltak meg benne azok a funkciok, amik kellettek volna. A hypervm pedig jopofa, hatarozottan tetszett a demoja, nagyjabol tudta volna amit kell, csak fizetos.

Ha egy egyszeru scriptcsomag kell, akkor talan a xen-tools lesz a baratod (asszem igy hivjak debianban a csomagot).

Esetleg létezik olyan környezet, ami a kezdők dolgát egy icipicit megkönnyíti?

Erre válaszoltam. A "Xen" szó éppen egyáltalán nem szerepel abban a bejegyzésben, amire válaszoltam, de a "dom0"-ról rájöttem hogy a Xen miatt ríssz itten. És panaszkodsz, hogy nehéz. Akkor meg nesze neked VMware, egyszerű, csak fizetni köll érte. (Bár a VMware Server-ért speciel nem is kell fizetni)

Ave, Saabi.
ps: és legközelebb légyszíves olvasd el, hogy mire válaszolok. Amúgy meg segítsen neked akinek...

Saabi, ha esetleg az egész szál végigolvasására szánnál időt, akkor rájöhetnél két dologra:

1) Tudom mi a VMware, arról akarok váltani
2) a kérdésem arra vonatkozott, hogy aki Xen-ben kezdő, annak tudnak-e mondani olyan kezelőfelületet, környezetet, ami megkönnyíti az átállást.

Nem szeretem, ha hülyének néznek, ennyi. Leírtam, hogy jelenleg VMware-t használok, és a Xen után érdeklődnék. Ha ennyiből nem derül ki a fenti két pont, akkor nagyon sajnálom, de nem tudok világosabb lenni. Utálom magamat ismételgetni.

Jól van, nyugi. Ne válts, nem érdemes. Pláne desktop-on. Server-en már meggondolnám, bár ezek a FOSS cuccok távol állnak attól, amit a VMware ESX jelent. Azt azért belátom, az ár/érték arányuk jobb. Én a VMware-t a memóriakezelés miatt szeretem. De nem tudom, hogy a Server is megteszi-e azt, amit a Workstation, miszerint a guest csak annyi memóriát kap, amennyire valóban szüksége van? És ezt vajh a többi virtualizátor tudja?

Ave, Saabi.

Amennyire a tapasztalataimból kiderül, dinamikusan foglal tárterületet, annyi kitétellel, hogy induláskor tesz egy próbát a teljes memória előjegyzésére, emiatt a lassabb memóriás gépeken kis idő kell, mire elindul.

Nekem főleg a priorizálással vannak bajaim, időnként még az óra is megbolondul benne.
Mondjuk nem egy atomerőmű van alatta...

A Qemu/Virtualbox párossal az a bajom, hogy sehogyan se jön össze a bridging a tun/tap eszközzel. Vagy nem képes az eszközt rendesen felhozni, vagy más egyéb baja van. Ehh... Marad akkor a VMware.

nekem megy a virtualboxban a bridge igaz nem a VirtualBox érdemes
hanem eleve a eth0 -t egy br0 bridgel érem el, és amikor a virtualbox
indul megmondom hogy csináljon egy veth0 tun/tap iface-t és azt hozzáadom
a br0 bridge-hez, így müxik jól a bridge a VirtualBoxban

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.22

Én ezt tudom neked ajánlani: http://wiki.xensource.com/xenwiki/LiveCD Szedd le és nézegesd meg. Kapsz alapból egy paravirtualizált rendszert, meg még azt hiszem 3 másikat X eset meg nem X eset is. Szerintem elkezdeni mindenképpen ez a legjobb, kicsit nézegesd a configjaikat, sok időt és szenvedést meg lehet vele spórolni. Tudsz a virtuális os-ekhez, virtual managerrel csatlakozni (az is fent lesz alapból) és vnc vel is. Szerintem nagyon megéri...

A portage be xen kernel, szával sok sikert. ( http://en.gentoo-wiki.com/wiki/Xen ) Bár én még inkább debianon kezdeném, de te már vagy olyan otthonos hogy megold gentoo alatt is. :)

Ha mégis inkább debian alatt kezdenéd, én ezt használtam: http://www.howtoforge.com/virtualization-with-xen-on-debian-lenny-amd64

edit: Van egy két config file-om azokat oda adhatom. Meg egy dolgozat keretében írtam is a XEN-ről ha esetleg érdekel szólj nyugodtan.

Ja és ezek mellett a legjobb support persze: xen csati @ freenode. Nagyon sokat segítettek nekem is ott. :)

( bognarattila | 2007. 08. 18., szo – 08:26 )

A VMware önmagában egy cég, van több terméke.

Ha például a VMware ESX-re/VMware Infrastructure-re gondolsz, akkor így általánosságban megállapítva, hogy melyik a jobb, egyértelműen az ESX.

Ha valami attól jobb, hogy szoftver licensz ügyileg ingyenes, akkor a Xen nyílt forráskódú változata.

Ha azt akarod összehasonlítani, hogy mondjuk 20 virtuális gépet melyiken tudsz olcsóbban üzemeltetni, akkor az ESX jöhet ki jobban.

olvastam én is hogy nagyon jó az ESX szerver, viszont úgytudom hogy nagyon
drága is, most Xen alatt megy 15 gép, és még 5-8 simán fog menni, eddig nagyon
olcsó az üzemeltetési költség (a szerver ára).

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Debian SID, 2.6.22

:-)) Ha egy vasról, meg a rajta futó valamennyi virtualizált guestről van szó, akkor a VMware Infrastructue valóban enterprise feature-ei nem játszanak (consolidated backup, vmotion és társaik...).

A költségoldalnál meg egyszerű: CAPEX vagy OPEX? A CAPEX=0 esetben szerintem a tervezett virtualizációs környezet bonyolultsága döntheti csak el, hogy melyiket drágább üzemeltetni (új guest-ek hozzáadása, guest-ek bővítése, mentések megvalósítása host(!) oldalon, etc...). Ami a VMware mellett szól, az az, hogy egy szoftvercsomagon belül megvannak a szükséges eszközök/funkciók, a Xen esetén meg pl. a szofisztikáltabb hálózatkezeléshez erőteljesen kell tornázni és konfigfájlokat turkálni, scripteket hegeszteni.

( beze | 2007. 08. 23., cs – 12:39 )

Üdv!

Én is próbálkozom a xen-el, csak kísérlet képpen, semmi komoly meló.
Odáig eljutottam, hogy klasszul létrejön a domain, az xm list-ben látszik jól, de a state-nál az r hiánycikk.
Hogy tudom elindítani, és kapcsolódni hozzá? Winxp próbálok telepíteni.
A leírásokban csak az: xm create winxp.hvm szerepel, szerintük egyből följön az ablak..., nos nekem semmi nem jött :)

Előre is köszi, üdv:
beze

( _ventura_ v | 2007. 11. 27., k – 14:01 )

Van egy denian etch xen-3.0.3 el, az a gondom hogy Windowsok alatt az emulalt rtl karikon csak 8Mbit megy át, találkozott már ezzel valaki?

semmi extra beállítás nincsen.

vif = [ 'type=ioemu,bridge=xenbr0' ]

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Ubuntu 7.10, 2.6.22

( corvusaze | 2007. 11. 27., k – 14:22 )

Abszolut nem ismerem a Xen-t és gondolom vannak itt olyanok akik gyorsan tudnak fontos részletekre válaszolni így felesleges rengeteg időt pazarolnom egy olyanra ami nem is biztos, hogy jó nekem.

A XEN tud-e olyat mint a Microsoft Virtual Server 2005, tehát weben keresztül konfigolhatóság, a virtuális gépeknek meghatározható processzor használat ( %-ban, de nekem egységekben vagy bármiben is jó) és virtuális hálózat, NAT, stb... És ez mennyibe fájna nekem?

Szia

Az van, hogy kétféle xen van. Van az opensource amit letolthetsz és használhatod szabad szoftver módjára.
Itt az van, hogy feltelepíted egy linuxra és használod.

De nincs hozzá gyári admin felület ( vagy ha van én nem tudok róla ) de van néhény opensource felület PL: https://sourceforge.net/project/screenshots.php?group_id=168929 , de ezek nem tudom milyenek.
Így talán sokszor lehet mindent kézzel csinálni, ami amúgy nem egy nagy valami.

Tud minden féle hálózatot "csinálni" így a bennelévő virtgépek masquolhatnak, natolhatnak, meg minden: http://wiki.xensource.com/xenwiki/XenNetworking, http://www.shorewall.net/Xen.html .

Amit nem tud opensourceban, az pl az, hogy van két Xenes géped - meg egy NFT hattertaros gep - , amin ugyan az van és ha az egyik lefagy akkor a másik átveszi a dolgokat. De tuti van meg egy ket dolog amit nem tud az opensource arról
info itt: http://www.citrixxenserver.com/
A virtuális gépek statisztikáját itt munin pluginokkal nagiossal tudod szerintem a legegyszerűbben nyilvántartani.

Akkor van a másik amiért fizetni kell info és részletes leírás itt:

http://www.citrixxenserver.com/products/Pages/XenEnterprise.aspx
http://www.citrixxenserver.com/products/Pages/XenServer.aspx
http://www.citrixxenserver.com/products/Pages/XenExpress.aspx

Amit tudnak, az cool.

Tényleg röviden:
Nem is kell saját disztrót telepítened, meg semmi, hanem telepted a xen cdt amiben van egy saját magához optimalizált linux. Ha fenn van a gép és van network, akkor ettől a pillanatól kezdve mindent megtudsz csinálni weben. OP rendszer telepítéstől kedve statisztika karbantartás stb stb.

Árak. Hmm nem tudom, de tudom, hogy forgalmazzák magyarországon rendesen, kérdezd meg valamelyik szoftver disztribútort.

( levideo | 2007. 12. 18., k – 11:54 )

A gondom:
Van egy működő FEDORA-1 szerverem, ami egy COMX bérelt vonali kártyával csatlakozik az internet felé. A kártyát anno az ITC-től vette a cégem (ftp://itc.hu/pub/multigate/comx_hu.pdf). Ezen megy a cég levelezése.
Viszont csak 2.4 -es kernelig támogatja a LINUX.
ADSL a körzetben, kapacitás hiánya miatt -a T-COM szerint- megoldható.
Az lenne a kérdésem ,hogy lehet-e olyan megoldás, hogy egy 2.6-kerneles LINUXRA (Ububtu, Fedora-7,8) hostra, egy FEDORA-1 VM-et felrakni, hogy el lehessen érni a COMX-kártyát a virtuális Fedora 1 -számára ???

Bármilyen virtuális technika szóba jöhet, csak ne WINDOWS-os.
Van egy IBM xSERIES 345 -gép erre a célra. Most NOVEL-fájlszerver fut rajta, alig 10%-os CPU-használattal. Erre lenne áttéve a mostani LINUX-levelezés VM-ként, meg szintén VM-ként a mostani NOVEL.
Meg aztán még akármi ...

Előre is köszönöm a segítséget !!!

Nem vagyok valami jó angolból.
Ha jól értem, ez a xen-modul a dom0 -részére (2.6-os kernel, FEDORA-8) ad egy kamu interfacet, ami kötődik a domU (2.4-es kernel, FEDORA-1) által hsználatos COMX-kártyához, és a domU használhatja azt?

arról ír, hogy nem működik a pciback.hide kernel parancssor, ha modulként van fordítva a pciback, mert azt az initrd boot közben tölti be. Ezt leellenőrizheted, ha megnézed a /boot/config??? fájlban ezt:

CONFIG_XEN_PCIDEV_FRONTEND
CONFIG_XEN_PCIDEV_BACKEND

ha ez nem modul, akkor működik a boot kernel parancs, amit a grub.conf fájl module sorába kell írni: pciback.hide=(xx:xx.x)

lspci a barátod, nézd meg melyik az a hardver amit DomU-ban szeretnél használni, az lesz az (xx:xx:x) vagy a példában a SLOT.

ha modul, akkor a két példa közül választhatsz.

Az elsőnek az a hátránya, ha a pciback modult eltávolítja valami/valaki akkor újra össze kell kötni. (ezt nem tudom mikor következhet be)

A második pedig csak akkor működik, ha a a driver nem töltődik be a pciback modul előtt.

( Skuzzy | 2007. 12. 19., sze – 12:29 )

Nem ismerem a temat, kerdesem lenne, jol gondolom-e:
Tudom nem szerencses, de ha egy vason van web, mail es a hozza tartozo sql is, akkor biztonsagi szempontbol van ertelme olyannak, hogy ezeket kulon virtual gepekre tenni? Arra gondolok, hogy legsebezhetobbnek a apache-t erzem a php-s dolgok miatt, ha a web-es virtual gep, csak belso halon kommunikal a mail es sql szerverrel, akkor hiaba torik fel, ne adj isten, akkor sem tudnak a tobbivel nagyon mit kezdeni...
Masik pedig, ha virtual gepeken futnak a szolgaltatasok, akkor pl HW hiba eseten (foleg ha masik gepre backupolva vannak), egyszeru eletre kelteni egy masik xen-es hoston oket akar tavolrol is, amig odaer az ember szerelni a vasat.
Mennyire van ezeknek ertelme?

Koszi

"Mennyire van ezeknek ertelme?"

Van értelmük.

Néhány megjegyzés a biztonságról: Ha a webszervert feltörik, a php scriptekben tárolt adatbázis hozzáférésekkel az sql szerverre is be lehet lépni, és el tudják lopni az adatokat.
Webszerveren keresztül SQL-injectionnal elméletileg törhető marad az adatbázis szerver, de a tört adatbázis szerveren keresztül már nem biztos, hogy a webszerver adataihoz is hozzá tudnak férni.

A leg megbízhatatlanabb komponens továbbra is a php marad, amin keresztül -talán a mail szerver kivételével - minden továbbra is támadható marad, max. egy kicsit bonyolultabban.

Amit a hardwe hibáról írsz, az viszont teljesen helytáló. A virtualizáció előnye itt az, hogy az oprendszer mindíg egy virtualizált hardware-t lát, így hiba esetén eltérő fizikai hardver konfiguráción is módosítás nélkül tud futni (legalább is, ha a virtualizációs réteg már előre jól be van konfigurálva rajta.)

( levideo | 2007. 12. 20., cs – 19:47 )

erről van szó >> PciCOM (MUNICH based boards)

Megpróbálom a leírtakat megcsinálni .
Az eredményről majd beszámolok.

( _ventura_ v | 2008. 01. 16., sze – 10:34 )

Heló !

Nem akartam új topicot, nyitni a problémának ami a következő:

XEN alapú virtualizációt használok, de ioemu-val futtatott win2k3 szervereken a hálózati teljesítmény gyatra, még a 10mbitet se éri el, szóval olyan 10mbit half duplex. Találkozott már valaki ilyennel ?

Rendszer debian etch 4.0 xen 3.0.1

vif = [ 'type=ioemu,bridge=xenbr0,mac=01:16:3E:0F:A2:2C' ]

ez az idevonatkozó konfig.

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Ubuntu 7.10, 2.6.22

( Mico v | 2008. 01. 16., sze – 11:43 )

Attól függ, mire gondolsz, arra a xen-re, amit pl. linuxra szoktak telepíteni az emberek, vagy a XenServer-re, ami egy ESX alternatíva.

XenServer: sok mindent nem tud, amit az ESX, de ha csak nem az Enterprise változatokról beszélünk, akkor nincs igazán különbség.

Xen: nekünk nagyon nem jött be. Először próbáltuk mindenféle Linuxokon, ahogy szokták, paravirtualizációval, ha már szervert akartunk virtualizálni, akkor megnéztük, mit művel terhelés alatt. A "bad pte ...." üzenetek állandóan jöttek, ha túl volt terhelve és elfogyott a memória (swap-et még alig használt) akkor panicolt a guest. Megnéztük RHEL alatt is, ahol "supported" ez a dolog és van mindenféle színes szagos utility, ott is ugyanez, ja virtuális gépként egy default linux installt kell elképzelni, 1 db apache/php -val.

A fent leírtakkal ellentétben én pont a hálózati konfigurációt nem találtam nehéznek, logikus és egyszerű.

a sima ingyenes xen ami a xen.org ról leszedhető.

nálunk semmi gond most is fut 15 gép párhuzamosan, abból 1 win2k3 most lenne a második, és ott már több kell mint 10mbit half duplex., win2k3 alatt rendes 100mbites kapsolatnak ismeri fel, és mégis kb 10mbit half ként megy.

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Ubuntu 7.10, 2.6.22

( _ventura_ v | 2008. 01. 16., sze – 15:33 )

up

Celeron-M 1400Mhz, 768M, Ubuntu 7.10, 2.6.22

( LiRul v | 2008. 02. 11., h – 21:19 )

Ki milyen leirast ajanl xen-hez eroforrasmenedzsment temaban? guestek kozotti eroforrasok igazsagos elosztasa, egyik rendszer se tudja megakasztani annyira a hostot, hogy komoly fennakadast okozzon a tobbi domU-ban, prioritasok, processzoridok, disk i/o stb.

( moho.jojo | 2008. 02. 13., sze – 16:32 )

Q6600-as procim van, ami tudja a hw virtet. xen-nel meg lehet oldani, hogy úgy futtassak párhuzamosan Linuxot és winxp-t hogy a winxp-ben fussanak 3d-s gémek? Vagyis lehet a grafkártyát dedikálni az xp-s virtuális gép számára, de azért a Linuxon is fusson az Xorg?

( KomiZ | 2008. 08. 04., h – 20:05 )

Sziasztok!

Hogyan lehetne azt megoldani, hogy van egy debian gép, betennék egy másik
HDD-t, amire feltenném a debian - alapot, rá a xen-t, és az előző linux telpítést, ami a régi HDD-n van,
behozni egy dom-ba, működő rendszerként?

Köszi

simán megoldható, hasonló képpen migráltam vagy 10 szervert xen alá, hogy a valós vincsi tartalmat átmásoltam, aztána xen-es kernellel felbootoltam és ment minden tovább mintha semmi se történt volna. Pár perc kiesés az egész végül is a másolni való mennyiségtől függ :>

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

Húú, ez bíztató!

Még az a problem, hogy nem vagyok nagyon gyakorlott, hogyan tudom megfelelően ez kivitelezni?
Persze használtam már mind rsync-et, mind dd -vel kavartam a partíciókat, de egy kész rendszert hogyan tudok
átmásolni fájl szinten?
Minden fájl-t egy az egyben lehetséges? gondolom vannak speciális fájlok, például a dev vagy proc könyvtárban,
ezeknél mi az eljárás?

Köszi szépen!

amivel akarod, de a lényeg hogy a jogosultságok ne menjenek el
lehet rsync, de pl tar is jó de akár a dd, nem tom hogy a domU alatt hogy lesz a filerendszer, pl: loopback, vagy lvm, vagy külön partíció. sőt akár hagyhatod azon a vincsin is amin van és mehet arról tovább a rendszer csak a xen es kernellel :>

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

( phr3ak | 2008. 08. 07., cs – 13:42 )

ha két rendszert akarok futtatni akkor két domU-t érdemes vagy egyet és a másik dom0-ban?

Ha nincs sok IP, akkor pedig (ha nem minden szerver azonos porton figyel) érdemes az egyik domU-nak átadni egy hálókártyát, és azon futtatni egy tűzfalat. Én két gépet is használok így, nekem bevált. A tűzfal mögött minden szerver elvan a maga szolgáltatásaival. Biztonságos, mind leállások, mind esetleges betörés szempontjából. Természetesen a dom0 is a tűzfal mögé van téve, nem lóg kint a neten :)

( KomiZ | 2008. 08. 14., cs – 17:14 )

ugye jól gondolom, hogy nem megoldható egy gépen
a xen, és valamelyik xen domU ban mondjuk az openvz?

( _ventura_ v | 2008. 08. 15., p – 09:37 )

Heló

Következő az eset: van egy backup szerver NFS szolgál a többi gépnek ahol a backup történik, ez egy 32 bites gép.
2 napja váltottam nfs-kernel-serverről unfs3 ra. Ettől kezdve bizonyos gépeken a mountpoint ezt adta vissza:

mountpoint: /backup/: Value too large for defined data type

Ma rájöttem hogy ez csak azokon a gépeken van ahol a kernel 64bites de a rendszer maga 32 :>
Ez azért lehetséges mivel XEN alatt virtualizálunk, a dom0 64bites, viszont jópár régi gép ami migrálva lett az ugye 32 bites volt és most 64 bites kernellel bootolnak.

Kérdés miben okozhat ez még gondot ? Valamit mit lehet ez ellen kezdeni ?

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

( _ventura_ v | 2008. 08. 27., sze – 12:30 )

nahh másik probléma:

frissítettem a dom0 -ás gépet 7.10 es ubunturól 8.04 esre :>
de mostmár nincsen xm console rá semmi, ilyennel találkozott már valaki ?

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

( szume | 2008. 09. 04., cs – 09:24 )

Van valakine bevált módszere arra, hogy egy működő szervert egy másik vason lévő domU-ba hogyan érdemes migrálni?

pl.:

a XEN szerveren csinálsz egy 5G-s image fájl amin a rendszer meg esetleg egy másikat a swapnek pl

dd if=/dev/zero of=ubuntu-root.img bs=1024k count=5k

aztán ezt megformázod pl:

fsck.ext3 ubuntu-root.img

felmountolod

mount ubuntu-root.img /mnt/ -o loop

és ide bemásolod a másik gép fájlrendszerét, amivel akarod ssh, rsync, stb
bemásolod még a kernelhez tartozó modulokat a /lib/modulesbe. megcsinálod a konfig fájlt, és xm create el már indíthatod is kb röviden ennyi

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

( _ventura_ v | 2008. 09. 16., k – 21:54 )

Nyahh csak jelentem hogy megy rendesen HVM-es windows alatt a hálózat :> Legalábbis 3.3 as xennel, de majd meglesem régebbivel is. Le kell tölteni a PV drivert felrakni windows alá, meg a windows boot.ini jébe /gplpv paramétert berakni ekkor a hálózati kártya egy xen device driver lesz és ezzel már megy jól a hálózat :>

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

xennel kezdtem, csak ugye szóltál , hogy nézzek rá a sebességre ;-). utána váltottam.Performance biztos rosszabb mint a xen, de migrálni könnyű és pár kattintással telepíthető. hosszú távon mindenképpen xen , de most 2 szerveren 12 win2k3 fut :-O.
Ha jól rémlik ti inkább Linuxot használtok domU-nak, ahol a sebesség mindig is jó volt.....

jahh de most kell windows is majd :>
nekem az nem tetszett, hogy nem nyúltam két napig a vmware-server alatt futó linux hoz, utána beléptem is nagyon lassú volt mintha közbe kiswappelte volna vagy nem tom, alapgépen is felment a load 4 esre egy apt-get update/upgrade nél azért ez sok :>

Core2Duo T7100, 2.5G, Ubuntu 8.04, 2.6.24

( Proci85 v | 2010. 05. 28., p – 00:16 )

Sziasztok!

Úgy tudom Xen alatt megvalósítható egyfajta cpu limit. Sok helyen cpu egységneknek említik. Xen beállításaiban csak olyat találtam, hogy hogyan kell adott cpu magra küldeni. Ezzel viszont egy dedikált magot kap és azon belül nincs limitálva.
Van még valami opció ami felett elsiklottam?

Valóban! Úgy tűnik ez a cap lesz az:
The cap optionally fixes the maximum amount of CPU a domain will be able to consume, even if the host system has idle CPU cycles. The cap is expressed in percentage of one physical CPU: 100 is 1 physical CPU, 50 is half a CPU, 400 is 4 CPUs, etc... The default, 0, means there is no upper cap.

Nézelődtem már a Scheduler körül is, de ez a cap valahogy elkerülte a figyelmem.

Köszönöm!

( sunmao v | 2010. 05. 28., p – 00:38 )

– Parvirtualizáció:
Ennél a módszernél a vendég operációs rendszer „tudja” magáról, hogy ő egy vendég és
a szerint viselkedik, hozzá tud férni akár direktbe is a gép hardvereihez. Ehhez a
megoldáshoz módosított kernelű rendszerre van szükségünk mely fel van készítve a
paravitualizációra. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy jóval gyorsabb mint a
HVM-el való virtualizáció. Hátránya, hogy csak módosított kernelű rendszerekkel fog
működni.

– Hardware Virtual Machine (HVM):
Ennél a megoldásnál az operációs rendszer nem tudja magáról, hogy ő egy „vendég” azt
hiszi, hogy ő natívan fut a hardveren. Itt nincs szükség előre módosított kernel,
tulajdonképpen akármilyen operációs rendszert felrakhatunk ezzel a módszerrel. Előnye
az, hogy mint már említettem nincs szüksége előre módosított kernelre. Hátránya az
előző megoldással szemben, hogy lassabb.

A fenti részlet hülyeség?, vagy ez tényleg így van?

( Proci85 v | 2010. 07. 09., p – 00:49 )

Kis problémám támad CentOS domU-val.
Dom0 szintén CentOS, mely gond nélkül indít Ubuntu-t, debian-t PVM-ben. CentOS-t viszont csak HVM-ben tudok elindítani.

Próbáltam:
1. pygrubbal indítani domU-ban lévő standart & xen-es kernelt.
Eredmény: pygrub bejön, de boot előtt kilép.

2. dom0 /boot alatt található kernelét. Eredmény: http://pastebin.com/k3ewQvvf

Google sem volt ezúttal eredményes.

3. saját domU kernel lenne, de ugye jobb volna, ha gyári centos kernel lenne pygrubbal. Így a harmadikat kerülném, ha van más megoldás.

Előre is köszönöm a tippeket.

Heló

Én debian alatt a következőképpen csináltam:
Először leszedtem innen a bootolando kernelt, és initrd, hogy ezzel bootoljon fel a ftp://ftp.fsn.hu/pub/linux/distributions/centos/5.4/os/x86_64/images/xe…
Egy egy netes telepítő. A konfigban csak 1 diskbet adtam meg, amit a telepítő teljes virtuális diskként kezel majd, azaz lesz rajta minimum 1 swap meg 1 / partíció.
Ha a telepítés lement, akkor a kernel/initrd részt kicseréltem, hogy a bootloader legyen a pygrub, a indításnál már be is hozta a virtuális disken lévő grubot, kernelt.

Remélem érthető :>

Ubuntu 10.04, Thinkpad x60s

Igen, abszolút érthető volt és sikerült is, köszönöm:)

Azonban kicsit problémásabb ez a centos, mint a korábban megszokott debian, ubuntu.
Install előtt mindenáron le akarta formázni azt az lvm partíciót amit kiosztottam neki dom0-ban. Ha nem engedtem formázni, akkor nem látta a partícionáló menüben. Jó, formázza. Feltelepül, bebootol az általa feltett xenes kernel, remek.

Viszont nem tudom dom0-ból felcsatolni a lvm partíciót (centos domU kikapcsolva). Debian, ubuntu esetén rendkívül kényelmes volt, ha valaki elfelejtette a jelszavát. Felcsatoltam egy tempbe, chroot /dir passwd.
Menteni is jó volt lvm snapshot + rsync párossal.

Ezzel a keletkezett vps-sel azonban nem tudom megjátszani.
Miért ragaszkodik centos ennyire a formázáshoz? Korábbi kettőnél simán rá tudtam tolni előre formázott lvm-re, egy szót sem szólt és működött, jól:)
A felrakott centost rsync-kel kimentettem. Létrehoztam egy új lvm partíciót, vps configot. Fájlokat áttoltam, de a vps nem indul. Tehát tényleg mókol valamit a partícióval és nem jó neki egy szimpla ext3-as lvm. Hasonló hibaüzenet fogad, mint amit a pastebinre kitettem. Nem látja a hda-t (rootnak ilyen nevet adtam).

Debian, ubuntu esetén simán ment. Lvm partíció létrehoz, előre elkészített minimal rendszert átmásolom rsynckkel. Átírom a dolgokat és mehet a boot. Kényelmes, gyors, scriptelhető.

Szóval LVM-en lévő centos domU partíció felcsatolására van valami megoldás? Esetleg mount némi offsettel? Na de mennyivel? Valahogy olvastam már image fájlt, ahol listázta mi mennyire van eltolva benne, de nem találom ezt a parancsot.

Továbbra is minden ötletet várok és előre is köszönök:) Nem kizárt, hogy van kényelmesebb módja is a kezelésnek, ahol nem jönnek elő ezek a problémák.

Köszönöm, sikerült!
Azt mondja: loop2p1 : 0 20964762 /dev/loop2 63
/dev/mapper alatt szépen látszik, mountolható.

Jól értem: centos a partícióra egy konténer fájlt hoz létre amit initrd-ből loop mountól, majd az init már onnan fut?
Mi lehet a célja ezzel? Nehezebb legyen olvasni a vinyó tartalmát?

Merőben szokatlan számomra ez az eljárás.
kpartx-et csak centos vps-nél alkalmazod vagy nálad úgy van kialakítva, hogy mindig kell?

mod: közben kpartx után olvasgatva google kidobta amire én gondoltam: 

# sfdisk -l /mnt/xen/centos/centos54.ddbin
last_lba(): I don't know how to handle files with mode 81a4
Disk /mnt/xen/centos/centos54.ddbin: cannot get geometry

Disk /mnt/xen/centos/centos54.ddbin: 1305 cylinders, 255 heads, 63 sectors/track
Units = cylinders of 8225280 bytes, blocks of 1024 bytes, counting from 0

   Device Boot Start     End   #cyls    #blocks   Id  System
/mnt/xen/centos/centos54.ddbin1   *      0+   1304    1305-  10482381   83  Linux
/mnt/xen/centos/centos54.ddbin2          0       -       0          0    0  Empty
/mnt/xen/centos/centos54.ddbin3          0       -       0          0    0  Empty
/mnt/xen/centos/centos54.ddbin4          0       -       0          0    0  Empty

Így a centos rendes disk ként kezeli a virtuális diskjét, így tesz rá boot partíciót amit a bootloaderes pygrub húz. Ugyanígy lehet debian-t is telepíteni ahhoz is van ilyen kernel meg initrd, igaz csak 32bites. Amúgy Xenserver is ugyanígy jár el, és telepít.

Ubuntu 10.04, Thinkpad x60s

A pygrub-nak nem kell boot partíció. Létrehozok egy lvm partíciót, felmásolok rá egy meglévő root fájlrendszert (vagy debootstrap). A boot mappába berakom a xenes kernelt, initrdt, létrehozom a grub mappát, abban a menu.lst-t (és semmi mást!).
Gond nélkül bebootol a vps PVM módban. Ezért furcsa nekem:)

Debianos hivatkozásodból úgy értem, hogy akkor ezt a xenes netinstallos kernel csinálja így.

Merthogy debian is gond nélkül rámásolható lvm-re xenes kernellel 32/64 bittel.

Update: Reboot után centos domU megáll a pygrubnál. Lejár az idő és 1 secnél áll. Nem indítja a kernelt. xm destroy xen majd xm create -c xen.cfg akkor probléma nélkül megy.
Más is tapasztalt már ilyet?
CentOS esetén úgy jártam el, ahogy _ventura_ vázolta.

Köszi, kipróbálom majd. Az összes többinél xvda1 van, de centos nem mászott fel xvda-val, de még csak hda1-gyel sem. hda-val viszont igen.
Egyébként most próbálgattam a sorozatos rebootot egy domU-nál és biszon van, hogy nem indul újra. Ez már debian. Az xm listában nem látszik. A dolog random jön elő.
Annyit viszont megfigyeltem, hogy ha xen consollal rácsatlakozva nézem a leállás folyamatát, akkor abban az esetben, mikor nem indul újra, ezzel zárja a történetet:
xen console-0: xenbus_dev_shutdown: device/console/0: Initialising != Connected, skipping

Amikor újraindul, akkor vinyó, hálókártya lekapcsolás az utolsó üzenet. Természetesen minden esetben megszakad a xen console, ismét rá kell csatlakozni.

Ilyet vajon tapasztalt-e már valaki?
Előző gentoos gépen is előfordult, de be tudtam valami gentoos hülyeségnek. Most viszont centosnél is megfigyeltem.

Nalunk debian meg *buntu csinalja azt, hogy restart-ra elkezd leallni, elmegy a pygrub-ig, ott atvaltana a bootolasra - de a kernel betoltese mar nem tortenik meg. Ellenben destroy+create, es megy minden tovabb. A Xen 4.0 oldotta meg.
-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Semennyire. Annyi volt, hogy ki kellett kiserletezni, hogy milyen USE flagekkel fordul a xen-tools (ioemu kell neki, barmi is legyen az, kulonben idiota python hibat dob), illetve asszem csak a legujabb kernelt eszi a 4.0 (talan 34 a vege). Guest oldalrol semmi nem valtozott, bar nekem mondjuk centos speciel pont nem fut az altalam hasznalt 4.0-s gepen, de mandriva fut, ami majdnem centos. Meg futott lucid is.

Szerk: most beleptem, ugy nez ki, eszi a 32-es kernelt is, legalabbis most az fut vmiert (?). 


hron@fruitbox ~ $ uname -a
Linux fruitbox 2.6.32-xen-r1-dom0 #3 SMP Tue Jun 29 15:45:05 CEST 2010 x86_64 Intel(R) Pentium(R) Dual CPU E2200 @ 2.20GHz GenuineIntel GNU/Linux
hron@fruitbox ~ $ xm info
host                   : fruitbox
release                : 2.6.32-xen-r1-dom0
version                : #3 SMP Tue Jun 29 15:45:05 CEST 2010
machine                : x86_64
nr_cpus                : 2
nr_nodes               : 1
cores_per_socket       : 2
threads_per_core       : 1
cpu_mhz                : 2200
hw_caps                : bfebfbff:20100800:00000000:00000940:0000e39d:00000000:00000001:00000000
virt_caps              :
total_memory           : 3054
free_memory            : 985
node_to_cpu            : node0:0-1
node_to_memory         : node0:985
node_to_dma32_mem      : node0:985
max_node_id            : 0
xen_major              : 4
xen_minor              : 0
xen_extra              : .0
xen_caps               : xen-3.0-x86_64 xen-3.0-x86_32p
xen_scheduler          : credit
xen_pagesize           : 4096
platform_params        : virt_start=0xffff800000000000
xen_changeset          : unavailable
xen_commandline        : dom0_mem=512M
cc_compiler            : gcc version 4.4.3 (Gentoo 4.4.3-r2 p1.2)
cc_compile_by          :
cc_compile_domain      : akarmi.hu
cc_compile_date        : Tue Jul  6 10:16:25 CEST 2010
xend_config_format     : 4

-- 


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

( dash | 2010. 07. 13., k – 00:05 )

subscribe

---
> man woman
No manual entry for woman

( gyorik v | 2010. 11. 12., p – 23:16 )

Sziasztok,

Igazából tanácsra lenne szükségem. A cégnél keményen Xen-ezünk, a funkciók jó nagy részét már virtuális gépek látják el.
Jelenleg úgy van megoldva, hogy van egy 2 processzoros, 4 magos, 16GB rammal rendelkező gép(Lennyvel), amire 1,5TB-os SATA2 hdd-k(talán 8db) vannak az alaplapra kötve azt hiszem raid6-ban. Ebből a gépből van 2, az egyik biztonsági tartalék. Szeretnénk egy olyat csinálni, hogy 1 közös storage-n tárolni mindent és 2 külön vason futna a Xen, az egyik a másik tartaléka. Jelen pillanatban nálunk a szűk keresztmetszet a disk elérés sebessége. Ha valakinek van személyes tapasztalata ez ügyben szívesen venném a tanácsát. Milyen vasat(serverek+storage) érdemes venni ehhez?

Kb. 10-15 gép, funkciók szerint szétszedve(faxserver,asterisk,mailserver,webszerverek,postgresserver,terminálszerver stb.). Jelenleg softraidet használunk lvmmel. Tökéletesen működik így is, csak szeretnénk gyors disk elérést egy központi storagen.

SZERK: Nem ragaszkodom a softraidhez, akármilyen megoldás érdekel.

Diszk eleres sebessegen javitas:
1) vesztek egy jo storage dobozt
2) kihajitjatok az opensource Xen-t, az alatta futo debiannal egyutt, es felrakjatok a Citrix XenServer-et. Free cucc ez is, par dolog fizetos benne, de enelkul is hoz mindent, ami nektek kellhet, foleg, hogy nem active-active clustert epitetek. Raadasul stabilabb, konnyebb menedzselni, es egeszeben veve jobb, mint amit az opensource Xen nyujtani tud. Raadasul CentOS alapu, atomstabil alaprendszeretek lesz.
Arra figyeljetek, hogy node oldalon is a hw raid a preferalt, tud sw raidet is, de csak nagyon hekkelosen. Viszont, ha a node-kon nem tortenik semmilyen tarolas (rendes clusterezes eseten a local storage-t el is kell tavolitani, mert nyuglodni fog miatta), akkor nem kell raid ala, mert egyszer bebootlik, oszt jonapot.

Storage dobozban olyant nezzetek, ami tud AoE-t, es sokszor jobb sebesseget tud adni, mint a iSCSI. Ha nincs ilyen, esetleg nezzetek meg az OpenFiler-t, de egyebkent AoE storage-t epiteni barmibol lehet, nekunk pl. Ubuntu hajt ilyent.
-- 


Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Köszönöm mindenkinek a tanácsokat, nagyon hasznosak.
AOE-vel próbálkoztunk már, bár még nagyon a beta időszakában. Működni működött csak nagyon gyatra sebességet produkált. Mondjuk ott pont Windowshoz próbáltam passzintani és a windowsos driver hagyott kivánnivalókat maga után(erős heftolással sikerült csak működésre bírni), lehet ez volt a probléma.

a) veszel egy normális, redundáns tároló rendszert (ne csak a táp legyen redundáns, hanem a vezérlő is), egy EMC AX4 viszonylag gazdaságosan kiépíthető
b) teszel fel VMware ESX-t vagy ESXi-t, rá van szoftveres megoldású redundáns tároló (gyártó által támogatott és VMware HCL-es), nem vészes az ára; DRBD-vel szerintem nem érdemes szívni és karbantartani

Ha nem redundáns vezérlő szinten a tárolód, akkor semmivel nem vagy előbbre, sőt: ha a tárolód hal meg, minden leáll, nemcsak egy VM-et futtató vas.

Mielőtt belevágsz: mérd fel, hogy mennyi időd van, mennyi pénzed, és ezután gondold át, hogy valóban mire van szükséged. :-)
Ha a b) sem fér bele a keretbe, akkor kérdéses egyáltalán az architektúra üzleti létjogosultsága.

Nálunk a Xen tökéletesen bevállt, nem szeretnénk VMware irányba mozdulni. Nem azért mert bármi bajom lenne vele vagy sznob vagyok, de tényleg amire(jelen pillanatban és úgy gondolom a következő 3 évre is igaz) nekünk szükségünk van, azt az a Xen biztosítja, amellett hogy opensource. De köszönöm neked is a tanácsot, természetesen.

Ettől függetlenül él az a) pont és a megjegyzés, hogy redundáns tároló nélkül nincs értelme az infrastruktúra fejlesztésének, ha magas(abb) rendelkezésre állást szeretnél.
Ha normális tároló nem fér bele, akkor megfelelő válaszidejű hardver támogatás vagy hidegtartalék tud a legjobban segíteni. Ez utóbbi a rendszer komplexitását sem igazán növeli, de el kell fogadni, hogy a szerelés időt igényel.

A sznobságot úgy értettem, hogy nem vagyok véres Xen fan, xenes tetkóval, xenes poszterekkel és fújj VMware, ádáz undorító valami csak a Xen a király a többi fos. Régen használtam VMware-t, bár csak desktop üzemmódban, teljesen meg voltam vele elégedve, de most mi a rákért dobjunk ki egy vagon pénzt, ha ugyanazt jóval kevesebből is meg lehet oldani.

( Proci85 v | 2011. 10. 30., v – 01:55 )

Második hálókártya hozzáadása xen 4.1.1-hez:

1. 


ifconfig eth1 0.0.0.0 
ip link set dev eth1 name peth1  # eth1 átnevezése peth1-re, hogy szabaddá váljon az eth1 név
brctl addbr eth1                 # eth1-et felvesszük, mint bridge
brctl addif eth1 peth1           # bridhez hozzárendeljük  peth1 -t
ifconfig eth1 x.x.x.20 netmask 255.255.255.0 broadcast x.x.x.255  # felhúzzuk az eth1-re keresztelt bridge-t
brctl show  # ellenőrzés

2. 


Létrehozzuk: /etc/xen/scripts/my-bridges  és beleírjuk:
#!/bin/sh
dir=$(dirname "$0")
$dir/network-bridge $@ vifnum=0 netdev=eth0 bridge=eth0
$dir/network-bridge $@ vifnum=1 netdev=eth1 bridge=eth1

3.
A /etc/xen/xend-config.sxp -ben módosítani
ezt: (network-script network-bridge)
erre: (network-script my-bridges)

4.
vm1.conf -ban: 


vif        = ['ip=87.229.108.20, vifname=vifvm129.0, mac=00:16:3e:be:23:41, bridge=eth1']

Több órás google eredménye. Szép, jó, működik, a másik hálókártyán közlekedik az adott vm. Kérdés, van-e szebb megoldás? Hiába kerestem a peth0-ra, amit a xen maga hoz létre, nem találom hol végzi el az ehhez hasonló mutatványt.

Megmondom oszinten, en mindig az os0sel rakatom ossze a bridgeket, a network-script sor nalam enkomplette ki van kommentelve. Igy tudok pl. virbr0 nevu bridget is csinalni, nem vagyok kotve az ethX nevekhez, plusz az eszkozoket nem kell atnevezgetni.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal

+1
Tobb halokartya eseten az automatikus script nalam teljesen kiszamithatatlanul mukodott. Ha van a buliban egy ppp0 eszkoz default gw-vel, akkor meg plane. Nekem is az valt be, ha az ember 'kezzel' megcsinalja a bridge-eket, nem kell kinlodni sajat scriptekkel sem, csak a virtgep configjaban a halokartyaknak megmondani, melyik bridge-hez legyenek kapcsolva.

Na igen. Mondjuk en most kiserletezgetek a libvirttel is, az meg teljesen a sajat feje utan megy, viszont egesz jo feje van neki, ugyhogy hagyom, csak neha ugatok bele a vezetesbe, ha latom, hogy mar kozel a fa.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal