C mint első programozási nyelv BME Infón?

Eddig akarhany fonokom volt egyik sem tudott programozni, oszt mind IT manager, meg group leader stb.stb.

Vegul is bizonyos szint felett a large scale megoldasok ismerete sokkal fontosabb mint a programozas maga. Termeszetesen ismernie kell a technologiakat, de nem kell tudnia azokat hasznalnia.

A kerdes elso resze:

Nekem rendszerprogramozo a szakmam, en meg a regi idoben tanultam programozni, es en meg pascallal kezdtem. En nem bantam meg, hogy tanultam egy felev pascalt, hiszen utana mar sokkal konnyebben ment a tobbi programozasi nyelv elsajatitasa. A pascal utan nalunk assembly jott, majd csak ez utan kovetkezett a C. Ez igy imho logikus volt, hiszen aki nem tudott assembly-ben programozni, az nem erthette meg az asm kodokat, amelyek esetleg a C programokkor elofordultak. Namost annak a horrornak en nem tennek ki egy kezdo programozo tanoncot sem, hogy mindjart assembly-t tanuljon. A masik dolog amire hivatkozni szoktak: a C-ben nagyon konnyu "rendetlenul" programozni, hiszen nagyon keves megkotesnek kell eleget tennunk a pascal-hoz kepest. Lasd. Linux kernel konyvtaraban levo "coding-style" iras, amely hosszan reszletezi, hogy hogyan illik annak kodolni, aki kernelhez jozza akar jarulni. Aki pascalban programoz, az bizonyos szinten ra van kenyszeritve a rendre.

Viszont szerintem elegendo lenne a pascal alapokat tanitani, mondjuk 2 honapban.annyi bovan elegendo egy programozonak. Erre az alapra lehetne rahuzni a tobbi nyelvet. van olyan iskola ahol Lisp-et tanitanak elsoben ha jol tudom. Nem esnek neki a C-nek egybol. Mondhatjak erre, hogy oldschool nemzedek :-)

A kerdes masik resze:

en nem tartom egeszsegesnek, ha egy nem szakmabeli vezet egy team-et. ez most nem csak a programozasra vonatkozik. Ha fogalma nics arrol, hogy egy adott problemat mennyi ido alatt lehet megoldani, akkor hogy fogja kijelolni a deadline-okat? Hogy fogja szamonkerni a munkat? Sajnos lattam mar arra peldat, amikor nem szakmabeli vezetett egy csoportot. Nyilvan a kozvetlen fonoknek szakmabelinek kell lennie, amjd az o fonokenek mar nem szuksegszeruen. Az mar lehet egy jo penzugyi szakember, vagy manager.

>Pascal meg egy tanulónyelv, ha nem érdekli a nebulót a Delphi, soha többet nem fogja használni.

Nana. A Pascal ott volt a Unix szuletesenel, jelentos szerepet jatszott a BSD sikereben. Egy ideig a BSD nelkulozhetetlen kelleke volt :-) Igy resze a tortenelemnek. Attol fugg milyen Pascalt tanulnak. A Pascal-rol mindenkinek a .exe jut eszebe, pedig volt Berkeley Pascal is. Es az iskolakban is tanitanak tortenelmet. Szerintem lenne helye a Pascalnak, mert van egy-ket olyan dolog amit inkabb ki lehetne hagyni a programozok orarendjebol.

Nem jut eszembe, ki mondta, hogy a programozok 90% ot baffak el, hogy megtanitjak oket a BASIC-re.. Namost ezt szoktak mondani a pascalrol is :)

Amugy ennel nagyobb hulyesegnek tartom, hogy pl. nekunk GDF-en ugy inditanak a semmibol, hogy Java :DD

U.i:

Amugy ami a kerde masodik felet illeti, szemely szerint ruhellek programozni tanulni. Programozni tanuljon az, aki programozo akar lenni, rendszergazdakent nem soxor van ra szuksege az embernek. Aki adatbazis-admin, az se sokra foja hasznalni. Valamennyi minimum kell, de az egy mas kerdes.

(szemely szerint velem a pascal utaltatta meg a programozast e skeptelen lennek a semmibol alkotni valamit C-ben. De egy programra ranezek, van valamennyi fogalmam rola, hogyan mukodik, es annyra ertek hozza, hogy bele tudok "turni")

'86 korul BASIC-kel kezdtem a programozast, mert akkor csak az volt elerheto. Nem volt az olyan rossz ;-)

Akkor beszallnek en is a "my 2 cents" taborba..

Valaha azt tartottam hogy a Pascal egy nagyszeru eszkoz a programozas

fogasainak megtanulasara, mint egy olyan nyelv amivel ugyan nehezebben

lehet trukkoket elkovetni a performance erdekeben, de azert a helyen

vannak a dolgok. Tavaly nyaron azonban volt egy projectem amit ugy

dontottem hogy unix alatt, Pascal-ban fejlesztek ki. Egy honap utan

kiderult hogy borzaszto rossz dontes volt. Nem csak az olyan dolgok

alltak utamba amiknek csak produktiv felhasznalasban van jelentoseguk

(pl. az fpc flawed build system-je), hanem alapveto, vilagosan atlathato

dolgokat nem tudtam vele kifejezni, mert egyszeruen maga a nyelv

szintaktikaja nem tette lehetove. Tobbszor kaptam duhrohamot, mert bar

majdnem mindent meg tudtam vele csinalni, de gyakran lenyegesen

korulmenyesebben mint C-ben tudtam volna. Velemenyem szerint nem

hianyzik a hallgatoknak az hogy a nehezebb utat szokjak ha a masik is

lehet atlathato.

A Pascal ellen szol az is hogy az elsosok kozul akinek mar van

programozasi tapasztalata, az tobbnyire mar kimuvelte magat belole,

mig a C-ben annyi felfedeznivalo van, hogy arra keves is lesz egy felev.

Ugy gondolom aki tul van ezeken a felfedezeseken, az a kesobbiekben

konnyebben fog boldogulni akarmilyen imperativ programozasi nyelvvel.

A C mellett szol tovabba hogy kulonosen a free software-ek tipikusan

C-ben keszulnek, nem Pascalban. Ennek abban latom az elonyet, hogy

amikor ezekkel a sw-kkel a hallgato egyszer dolgozni kezd, sokkal

konnyebb lesz a munkaja, mert erteni fogja a forraskodot.

BTW a Veszpremi Egyetemen is C-vel inditanak elso felevben, es

kulonosebben senki nincs ellene.

(erdekes, pont azzal a gondolattal neztem ra a hup-ra hogy "biztos

van valami jo vita amibe be lehetne szallni :)

-bocs voltam-

az akkori korhoz kepest? a BASIC? amikor meg a gyori aramszolgaltato lyukkartyan nyomta, en meg nyomtam egy commodore 64-en? Az isten volt. Tudott az subrutint emlekezz csak vissza:

GOSUB ;-)

es volt sorszam is

10 ? "BASIC RULEZ"

20 GOTO 10

;-)

mehehe. eppen ezt akartam irni ;-)

Nem rossz dolog, amennyiben feltételezhető minden egyetemre betévedt emberről, hogy már tud programozni.

Nem tudom van-e programozás felvételi BME Infóra, ha van, akkor nyugodtan el lehet dobni a sunyiba, ha nincs, akkor viszont imho szükségszerű egy félév pascal.

SZTE-n mikor én voltam elsős, akkor Dévényi Károly úgy kezdte, hogy Programozás I -> Pascal, néhány nagyon elemi algoritmuson keresztül frankón szemléltetve, mint pl. Euklídészi szita, stb. és már akkor próbálta a nebulókat programozási stílusra szoktatni.

Programozás II -> C, C, C...

Az egyéb mellékesként elmondott infóiról azt hiszem al3x-nek frissebb élményei vannak, és nagyon tetszett neki :-)

Szóval imho itt idáig ez tökéletesen el volt kezdve, és még rajtam se fogott az ki, hogy általános iskolás koromban Commodore +4 -en kezdtem Basic-cal... Igaz én egész gimnazista koromban Pascal-t tudtam, ill. a vége felé tanultam meg C-ben...

Az egyetem második féléva teljesen jó volt arra, hogy a Pascal-t elfelejtsem, mert addigra már kb. rendre szoktatott, és C-ben is rendet tartottam.

De volt egy kollégám, akivel együtt fejlesztettünk programot 2 éve. Ő 1 évfolyammal járt alattam... Most utólag nekem egyedül kell továbbfejlesztenem az akkori programot... És sajnos az ő általa írt részek is az én nyakamba hullottak.

Ilyenek vannak a C kódjában, hogy

if (valamihibaszerű) {

visszajelezzük_a_hibát();

exit(-1);

} else {

tovább... és mindent egyel beljebb tabulálvaaaaaaa

}

Úgy néz ki a kódja mint az ökörhugyozás. Semmi rendes tabuláció, stb... Így utólag elgondolkodva, halvány fogalmam sincs, hogy engedte át Dévényi :-)

Na jó, nem piszkálom, mert végülis tanulékony volt, de pl. a programozási stílusán meglátszik, hogy kicsit el is torzította a pascal, mert ugye azok szoknak hozzá ennyire a struktúrált programozásra, és bár ott az a nyavajás exit(1); ennek ellenére csinál else ágat.

De más stílusbeli torzulásai is vannak, sőtt egy csomó olyat csinált, hogy volt rá libc-beli függvény, amit ANSI is definiál (pl. strcmp(), strtok()) de ő megírta maga...

Persze nem hibáztatom érte, mert SZTE-n ezért egyértelműen egy ember hibáztatható szerintem, aki így elrontja az embereket, miután Dévényi elindította a jó úton. A nevét nem írom le, de Ő tartja az Algoritmusok és Adatszerkezetek tárgyat...

Gyakon szín 5s voltam, a gyakvezérnek már az agyára mentem, mert minden poénját lelőttem, és kilóméterekkel előtte jártam gondolkodásban, de a meg nem nevezett illetőnél kollokviumon csak kb. egy 2-est tudtam UV-n!!! összeszedni. Jah, annyit még nem árt elmondani róla, hogy az összes algoritmust Pascal-ban írta fel a táblára, és ez együttjárt avval, hogy a pascal túl barokkos túlburjánzó struktúráltságában tanulták a nebulók az alapvető algoritmusokat...

A gyakvezér ue. tárgyból pl. tök jó fej volt, ő nem erőltette a Pascal-t, illetve a Pascal által hozott hülyeségeket, és bár még nem volt ő se C-s, de vmi. delphi/Pascal szerű metanyelven irogattunk a táblára, és ezeket a ZH-ban is lehetett használni. Ennek a lényege vmi ilyesmi volt, hogy nála nyugodtan lehetett break; continue; return; sőtt! még a retval -t is nyugodtan használhattuk, és beállíthattuk, stb...

Sokkal kulturáltabban néztek ki az algoritmusok a gyakon...

És szerintem nagyon égő, ha adott témában egy PhD-s kis gyakvez nagyságrendekkel jobb mint az előadó...

Persze később ue. tanár tartotta a funkcionális programozást...

Mondjuk azt se értem, hogy ezt miért 4. évben tanítják, mert azt már csak a programtervezők tanulják...

És ha másra nem, de arra nagyon jó volt ez a tantárgy, hogy a rekurzivitás perverzióihoz hozzászokjon, az aki egyébként nem tud rekurzívan gondolkodni...

No ez tényleg hasznos volt szerintem, DE: IMHO Sajnos elég kevés figyelmet fordítanak erre...

Pedig ha valaki pl. mondjuk m4 makrókat akar írni, akkor pl. nagyon hasznos ha az ember át tudja gondolni mit csinál :-)

Ami meg itt logikai programozás címszó alatt ment az egy vicc volt...

A számítógépes dokumentumkészítéssel kapcsolatban viszont le a kalappal Palágyi Kálmán előtt!

Ő volt az első, aki megértette velem rendesen a vi működését... Ez adott kezdő lökést ahhoz, hogy ne csak nézzek, amikor onetom szintaxhájlájtosan szerkesztget vim-ben, hanem merjek én is vi-t használni... No azóta persze hogy a kedvenc szövegszerkesztőmmé vált :-)

Tudom VI te emacs-os vagy, ezért szerettél volna Lisp-et :-)

Jah, visszatérve doksikészítésre: ott TeX és LaTeX-et tanultunk... És mondhatom, hogy nagyon jó tanárunk volt ebben Palágyi.

A lényeg: egy félév Pascal nem árt meg, de ha "algát" is abban tanul itt az ember, akkor maradandó károsodásokat szenvedhet az, aki tényleg naívan az egyetemen akar programozni tanulni...

Remélem a jelenlegi #1 mplayer fejlesztő 2 év múlva nem lesz egy retardált az "algá"tól :-)

csalodtam volna benned, ha ebben a temaban a hozzaszolast megoldottad volna 30-nal keveseb sorban ;-)

Hi,

Pascal hiánya:

szvsz nem biztos, hogy egy egyetemen nem okítanak már nem igazán használható nyelvet.

Jelenleg az ELTE-n nyomom az utolsó évet progmat-on, itt az első nyelv a Java volt...

Aztán jött az Ada, amit sokan nem ismernek, nem is igazán hallottak róla. Viszont aki korábban nem tudott semmilyen nyelven programozni, az az Ada ismeretei alapján elég könnyen elindulhat, mert rengeteg dolgot bemutat - és nem csak egy függvény megírására gondolok, hanem pl. generic típusok, etc... És az Ada tervezésekor is a Pascal-t vették alapul. Esetleg érdemes elgondolkodni rajta (és lehet, hogy észreveszik a C hiányait).

Kell-e programozást tanítani:

Hmm... a diplomába, vagy mi lesz az, az lesz beleírva, hogy villamosmérnök, nem pedig az, hogy IT manager.

Egy főnököm volt idáig, aki több mint 10 éve még a "szakmában" dolgozott, rajta látszott is, nem lehetett megvezetni. (A BME-n végzett, majd tanított)

Az őt követőknek halvány fingjuk sincs erről a szakmáról - se a programozás területén, se az informatika egyéb területén.

Legyen csak programozás, hátha összehoz egy ilyennel az élet... :)

air

Föntebb már utaltak arra, hogy nem csak ettől jó a pascal tanulónyelvnek.

Pl. a sztringkezelésén is meglátszik, hogy kezdőnyelvnek való :-)

A nyelv rászoktatja a programozni tanulót egyfajta rendre. És mikor ez a rend már kialakult benne, és alapvető algoritmusokat meg tud valósítani pascalban, ismeri a függvényeket, a rekurziót, stb. akkor már neki lehet esni a C-nek, és a komolyabb algoritmusokat lehet ott venni, mert akkor már nem alapvető dolgokon fog töprengeni, és a kódja se úgy fog kinézni, mint az "ökörhugyozás".

Vegre egy magyar egyetem, ahol hasznos dolgot is tanitanak :)

Amugy utanna mindenki atall C nyelvre vagy valami scriptelesre, mar csak a delphi programozok nyomjak pascalban.

Mas szempontbol viszont felesleges is, szerintem ha magadtol nem tanulsz meg programozni, senki nem fog tudni megtanitani.

Laci

Szerintem az, hogy a BME-n vagy bármely magyar felsõoktatasi intezmeny informatikai oktatasaban kik es milyen módon sajátítják el a programozás ¨mûvészetét¨ nem a választott elsõ nyelven múlik elsõsorban. A magam részérõl azt peferálám, hogy tanuljanak meg a infósok és a villamos mérnökök programozni, hogy ezt hogy teszik, pascal-al vagy c-vel vagy java-val stb.-vel az már részlet kerdes.

De kétségtelen tény, hogy - már nosztaligia okokból is - a pascal számtalan ok (lsd. korábbiak) miatt didaktikai szempontból hasznos lehet.

Nem hiszem, hogy több jó programozó fog kikerülni a BME-rõl csak azért mert C-vel kezdenek. (személyes tapasztalatami a bme-rõl ill. egyéb felsõoktatási intézményekbõl kikerülõ diákok programozási tudásáról elég lehagnoló sajnos)

Más:

Többek szerint a python a legalkalmasabb elsõ nyelv és én például olvastam egy tanulmanyt azt hiszem az Oxfordi info karól, amiben részletesen kifejtették, hogy miért ez lenne a legjobb.

Udv

Feri

> Egyáltalán miért baj, hogy egyel több nyelvet ismernek meg??

Nem azzal van gond, hogy a diakoktol sajnaljak azt a plusz egy nyelvet. Inkabb azzal, hogy van egy veges idokeret (5 ev), veges anyagi fedezet es "veges"(?) szellemi kapacitas felevenkent. Szoval egy olyan kompromisszumot kell talalni(uk), hogy a diak megtanuljon programozni ("muveszien" :) ), de ne maradjon le a mai kornak megfelelo "modern" programozasi dolgoktol...

> Eddig nagyon sokan pascal -> c [...] most mi ezzel a baj??

Ezzel konkretan semmi. De valoszinuleg nehany bevezetesre varo tantargy is van. Hozza nem lehet csak ugy adni tantargyat tantervhez, vmit el is kell venni.

> Talán a Pascal-os tananyago kéne frissíteni a BME-n?

Miert is?

Nem arrol van szo, hogy a Pascal nem jo, hanem manapsag egyre tobben megkerdojelezik Pascal nyelv szuksegesseget.

Nekem volt szerencsem mindket progterv felevemet Pongornal hallgatni. (Sajnos annak idejen nem igenyeltem PPP polot, most mar keso :/ RIP)

Megvalami:

Tobben hianyoltak az Assembly oktatast. Az teny, hogy ilyen eloadas nem szerepel tantervben, DE Digitalis Technika utolso feleveben egesz sokat kodoltunk. Igaz "csak" i8085-re (masoknak Z80 volt), de imho ez boven eleg arra, hogy diakok elsajatitsak assembly-s gondolkozasmodot, programozasi szemleletet. Annak meg sok ertelme nincs, hogy legyen egy olyan Assembly eloadas, ahol az a cel, hogy a diakok bemagoljak ix86 osszes utasitasat, megszakitasi rendszeret, stb. Arra valo a konyv, hogy ha barkit erdekel, akkor leul otthon (nyaron) gep ele, es megerti barmely asm-et, es meg kell hogy ertse, ugyanis digitbol elvileg megtanulta/megertette hw-es felepitesi elveket, asm programozasi gondolkodasi modot...

{asm} (4-ed villamosmernoki)

Hááát... Nemtom... Én BASIC-en kezdtem, de hamar rájöttem, hogy az egy sz@r. Most Java-val programozok, és ez szerintem nagyon jó, kényelmes stb.Szvsz nem sok értekme van megtanulni egy középszintű nyelvet, ha utána úgyis áttérsz egy magasszintűre. Kezdő nyelvnek is jó a Java, mert az első "Hello world" kilóméteres kódja( :D ) után rájössz, hogy tök logikus a felépítése, és onnantól minden könny(ebb)en megy.

Csak annyit befejezésül, hogy általános 7-es vagyok.

Ohh... Nem írok nagy programokat, egy szövegszerkesztőt írtam, ami úgy vmi, és egy-két gentoo-specifikus programot. Ha érdekelnek, dobj egy e-mailt.

A Basicet azért ejtettem, mert nagyon korlátozottak a lehetőségei(az egyszerűségből adódóan, meg ugye interpretált, ugyan a java is valamilyn szinten, de a java-hoz létezik natív fordító). A Visual Basic az jó lett volna, de csak a Gonosz os-én működik, sajna...

Fejlesztői környezet... hát, nem mindíg használom, de a JDeveloper.

Alacsonszintű nyelv monnyuk a Basic... Középszintű pl. a Pascal, magasszintű nyelvek meg a C, C#, C++, PHP, Java, stb.

BASIC mint alacsonyszintu nyelv? MUHAHAHA

picit off.

vagy szoftvertechnologia mellekszakon vagy szamitogepek rendszer es alkalmazastechnikaja mellekszakon van egy olyan h gepkozeli programozas. probaltad? (;

En elso felevben programozas modszertant tanitanek, amihez meg szamitogep sem kell. Masodik felevben ilyen gyakorlonyelvnek idealis a Pascal, bar feltetelezve, hogy aki BMEinfo-ra megy az nem teljesen hulye a kerdeshez igy a C is teljesen jo kezdonyelvnek, viszont ahhoz, h a kis robot korbemenjen a kepzeletbeli szobaban es ezt leirni emberi nyelvvel, ehhez szerintem nem kell szamitogep viszont ha igy kezdik az emberek gondolkodasat a megfelelo iranyba terelni az nagyon jo dolog.

Szerintem pedig egyszerű. Az értette ez alatt, hogy a német betűk nagyrésze 2 bittel írható le, kisebb részük egy bittel. (Bár ez szerintem nem így van.)

Hat megnezem amikor mondjuk egy kernelt kifejlesztesz egy "letisztult" OO nyelvben...

Az meg, hogy a tanuloknak igenis foglalkoznuk kell a memoriafoglalassal kifejezeten egeszseges. Igenis aki programozik tudja mar mi a kulonbseg a stack meg a heap kozott, stb. stb. stb. Ezek alapok amik nelkul rendes OO programot sem lehet szerintem elkesziteni de semmit sem...

Tudod a gond a BASIC-kel csak az, hogy a strukturalt programozas elmeletevel szoges ellentetben all, ahogy Dijkstra is megmondta. GOTO-k hasznalata bizonyitottan karos, ahogyan C-ben is. Innentol fogva pedig tokmindegy, hogy milyen szintu a nyelv.

Igy van. Egyetertek a Python-nal, te vagy az elso hozzaszolo, aki megemlitette. Tudniillik Python-ban kotelezo indentalni, anelkul nem fut a program. Emiatt nagyon tiszta, olvashato az elkeszult kod. Strukturaltan ill OO-t is lehet benne programozni, mindezt a Pascalban mar meglevo szintaktikai kotottsegek nelkul. Akit erdekel a programozas, az ugyis C,C++,Java stb. iranyban fogja folytatni, akit meg nem, annak boven eleg egy magasszintu nyelv pl. Python. Pascal is mar tul bonyolult a kezdoknek (nemhogy C) es emiatt teljesen folosleges.

A Pascal eltorleset helyeslem, viszont szerintem a C-vel kezdes kicsit "razos". 1 felevet bevezetesnek szentelnek a Python-nak. Eddig minden C programozo aki kiprobalta, beleszeretett! :)

errol meg van a Linux kernelfejlesztok velemenye. szerintuk nem karos a goto, break, continue. tudni kell alkalmazni, es ennyi. szerintuk e nezet felett eljart az ido.

gmicsko03:/usr/src/linux-2.6.0-test4# uname -a

Linux gmicsko03 2.6.0-test4 #1 Thu Aug 28 09:46:42 CEST 2003 i686 Intel(R) Pentium(R) 4 Mobile CPU 1.70GHz GenuineIntel GNU/Linux

gmicsko03:/usr/src/linux-2.6.0-test4# grep -r "goto" * | wc -l

24280

root@portal:/usr/src/sys# uname -a

FreeBSD portal.fsn.hu 4.7-RC FreeBSD 4.7-RC #4: Mon Sep 30 13:11:39 CEST 2002 root@portal.fsn.hu:/usr/obj/usr/src/sys/HUP i386

root@portal:/usr/src/sys# grep -r "goto" * | wc -l

1001416

Ezek szerint a Linux fejlesztok pocsekul, a BSD-sek meg meg rosszabbul programoznak.

egyebkent miert bizonygatod nekem, hogy rossz a BASIC? ki mondta, hogy jo? Annyit mondtam, hogy nem alacsonyszintu nyelv. Az alacsonyszinto nyelv, az gepkozeli, ilyen az assembly, de semmi esetre sem a BASIC. Programozas elmelet elso ora.

>Igy van. Egyetertek a Python-nal, te vagy az elso hozzaszolo, aki megemlitette.

Nem. O a masodik. szferi mar emliette a thread elejen :-)

2 év múlva biztos nem :) Amúgy Dave bácsi cool, rendes is meg minden. Annyit segített abban az első félévben, hogy sok. Király a 3M-es piros kéz formájú mutatópálcája is, majd' kiestünk a haverokkal a padból a röhögéstől, mikor először megláttuk. ;)

> errol meg van a Linux kernelfejlesztok velemenye. szerintuk nem

> karos a goto, break, continue. tudni kell alkalmazni,

> es ennyi. szerintuk e nezet felett eljart az ido.

Eleg baj, ha igy gondoljak. Mindenbizonnyal nem olvastak el a "Strukturalt programozas modszertana" c. es hasonlo konyveket. Ugy tunik, te sem ;-)

> gmicsko03:/usr/src/linux-2.6.0-test4# grep -r "goto" * | wc -l

> 24280

(...)

> root@portal:/usr/src/sys# grep -r "goto" * | wc -l

> 1001416

> Ezek szerint a Linux fejlesztok pocsekul, a BSD-sek meg meg

> rosszabbul programoznak.

Nem arrol van szo, hogy a GOTO-t egyaltalan ne hasznaljunk. GOTO hasznalata megengedett ( keresd 'endorsed use of GOTO' a doksikban) a hibakezeleseknel, de csak ott. Mint tudjuk, Basic-ben szinte minden 5-10. sorban hasznalnak GOTO-t.

Az alacsonyszintuseggel kapcsolatban igazad van, persze hogy a Basic nem az, vagyis magasszintu.

> Eleg baj, ha igy gondoljak. Mindenbizonnyal nem olvastak el a "Strukturalt programozas modszertana" c. es hasonlo konyveket. Ugy tunik, te sem ;-)

Nem olvastam, de ennek ellenere szajkoztak eleget az iskolaban. Csak kozben rajottem, hogy az a valo vilag gyakran elter az iskolaban tanitott dolgoktol (ezt most altalanosan mondtam :-)

.Leégni nem csak a napon lehet... Már beszélhetek tapasztalatból:))

Egyébként nemtom minek megtanulni a Java, C, C++ stb. nyelveket, az igazi programozó úgyis mindent fortranban programoz...( itt [forum.index.hu] ) ;-)

Ha beleveszed a nyelv redudanciajat, akkor akar el is lehet fogadni. Pl. ha veletlenszeruen kitorolgetsz betuket egy szovegbol, akkor meg el tudod olvasni. Vagy nezd meg hogy mennyire tomoritheto egy kozonseges .txt file.

Termeszetesen ekkor is kissen furan hangzik, hogy 'a betu 1.6 bit' mert nem modja meg hogy milyen kornyezetben.

abli

>Ha valaki programozni akar, mindegy, hogy milyen nyelven tanul meg programozni, a lényeg az, hogy sajátítsa el a programozás technikáját. Ehhez kifejezetten programozói programnyelv kell, lehet az C, Pascal vagy BASIC.

Ebben a mondatban van a legfobb igazsag. Nekem annak idejen 1 ev algoritmust+programtervezest tanitottak (jackson abra meg minden ilyesmi). Utam is nagyon, de azt mondta a szaki, hogy aki egyszer megtanul becsuletesen algoritmust atlatni s folyamatabrat irni,az minden nyelven tudni fog programozni. Az hogy egy negyvel hogyan kell ciklust szervezni, vagy egy elagazast csinalni, az elolvashato az adott nyelv konyvebol. De algoritmust kesziteni azt bizony csak tanulassal, gyakorlattal, es sok-sok elemzessel lehet jol megtanulni.Igy az lenne a legjobb, ha atalanos programozasi elmelettel kezdenenek, es nem felejtenek el a Jakson abrat es a hasonlo "osdi" dolgokat.