Lapszemle: Linuxvilág - szeptemberi szám

Nos, itt a szeptember, elkezdődött az iskola, mindenhol SEx-be botlunk (Sulinet Express), bebukott a SCO, és egyébként nagy uborkaszezon van az informatikában. Áll az élet, látszik, hogy a vezető IT szakemberek valahol a Bahamákon nyaralnak, hiszen az év első felében még arrogáns és lekezelő számítógép-alkatrész nagykerek és dealerek egymást ölik a "bizniszért", árban egymás alá licitálva próbálják a vásárlót a saját portájuk felé csalogatni. Lássuk, hogy ebben az állóvízben mint nyújt nekünk a Linuxvilág szeptemberi kiadása.

Az újságra nézve először azt hittem, hogy valami horrorlapra akadtam, de aztán rájöttem, hogy akit az előlapon látok, az nem más, mint Hulk mester. Hulk nem véletlenül került a címlapra. Ő az ILM (Industrial Light & Magic) jelenleg futó filmjének főszereplője, akit Linux clusterek segítségével állítottak elő.

A korong:

-----------

Úgy tűnik, hogy a Linuxvilág szerkesztőségében a szeptember a böngészők hónapja, hiszen négy böngésző több verziója is helyet kapott a lemezen. Így megtalálható a Mozilla (1.4, 1.5a), a Firebird, a Netscape (7.1) és az Opera (7.11) böngészők legfrissebb verziója a korongon. A 'Magazin' könyvtárban szokás szerint az újság cikkeihez kapcsolódó kiegészítések, programok kaptak helyet. Többek között kernel patchek, OpenSSH, OpenLDAP, PHP, iptraf programok friss verziói. Felkerült az OpenOffice.org 1.1rc2, a stabil PostgreSQL 7.4.3 és a tesztelhető 7.4beta1, a 'Redszermag' könyvtárban a Linux 2.6.0-test3 (full, patch) kernel forrása kapott helyet. Végül a 'Szótár' könyvtárban a Linuxvilág által karbantartott szakmai szótárt találhatjuk meg.

A lap:

------





A nekem legjobban tetsző cikkek:
  • Rendszermag-fejlesztési hírek - Zack Brown rovatából megtudhatjuk, hogy megváltozott a 2.5-ös Linux kernelben az interrupt-handler-ek visszatérési értéke, és emiatt számos driver használhatatlanná vált. Ezek javítása folyik. A rovatban szó esik a fejlesztői kernelben megjelenő SysFS-ről, és a /dev könyvtár 'rendetlenségét' megoldani hivatott 'udev'-ről is.
  • Hogyan teszi a Linux okosabbá a vállalatokat? - Doc Searls cikke példákkal alátámasztva (LSI Logic, Orbitz, UCAR, Tucows) mutatja be azt, hogy a Linux hogyan tört be számos vállalat életébe, és hogyan alkalmazzák a Linuxot megelégedéssel. Itt a múlt hónapban indult cikksorozat második része.
  • A hihetetlen Hulk erejétől az ILM Halálcsillagáig - Egy nagyon-nagyon érdekes cikk arról, hogy a Linux milyen szerepet tölt be napjaink filmiparában. Mivel nagy Star Wars rajongó vagyok (szerintem a velem egykorúak mind azok ;-), mindig óriási érdeklődéssel olvatam/néztem az olyan információkat, amelyből bármilyen kicsi kis titok szivároghatott ki arról, hogy a filmekben hogyan készülnek a trükkök. A cikkből kiderül, hogy a Halálcsillag létezik! Na nem a valóságban, hanem az ILM egyik clusterének a neve Halálcsillag. 'Mustread' kategória.
  • Kilenc SSH-trükk - az SSH-t (Secure Shell) nem csak a szokványos módon használhatjuk fel mindennapi munkánk során. Daniel R. Allen számos olyan tippet ad, amivel hatékonyabbá, és ami a legfontosabb biztonságosabbá tehetjük a más gépekkel való kapcsolatainkat (X11-átirányítás, tömörítés és kódolások, port átirányítás, távoli shell parancsok futtatása, stb.).
  • VTun - VPN megoldásra van szükséged, de a FreeS/Wan nem tetszik/túlságosan bonyolultan konfigurálható/nem használható a cáljaid megvalósítására? Akkor a VTun a barátod. Ryan Breen cikke a VTun telepítéséről, beállításáról szól.
  • Reiser4: hatékonyan gyorstárazó fák tervezése - Hans Reiser cikke a következő generációs Reiser filerendszerről. A B+ fák, csomópontok, gyorstárazási alapelvek, stb. működéséről maga a névadó ír.
  • Processzorhoz kötés - Robert M. Love (preempt kernel patch) cikke a CPU affinitásról. A több processzorral rendelkező (SMP) Linux rendszerek legnagyobb hibája a CPU-hoz kötés hiánya volt eddig. Ennek megvalósításáról beszél az ismert kernel hacker.
  • A PHP5 újdonságai - Ezt az oldalt hajtó motor is PHP nyelven íródott, amelyet sokszor kell bugfixelni, bővíteni, átalakítani. Ez a motor PHP4-ben készült, viszont gondolni kell a jövőre is. Így érdeklődve olvastam Heilig Szabolcs írását az újraírt Zend-motorról.

Ezen kívül számos érdekes cikk található még a lapban.

Például:

- Az LDAP és biztonság (1. rész)

- Inverz kinematika a Blenderben

- Operációs rendszerek (14. rész)

- Héjprogramozás Linux alatt - az AWK nyelv (5. rész)

Szerintem ez a szám jobbra sikeredett, mint az augusztusi volt. Szerencsére nem érződik az uborkaszezon a lapon. Egyetlen dolog ami továbbra sem tetszik a lapban, az a néhol erőltetett magyarítás. Viszont megértem, mert tudom, hogy nagyon nehéz szakmai angol szöveget _jól_ magyarra fordítani úgy, hogy a fordatás 87%-a ne maradjon továbbra is angol nyelvű. Láttam már olyan szöveget, ahol a fordítás után a névelők és a kötőszavak kivételével minden angol maradt. Az olyan fordításnak nincs értelme. Viszont egyetértek Szy Györggyel abban, hogy sokkal könnyebben meg lehet érteni (néha még kevéske angol tudással is) egy eredeti angol szöveget, mint az jól lefordítani magyarra. Nem nehéz félreérthető fordításokat "elkövetni".

Viszont állítom (mint eddig is), hogy van létjogosultsága a magyarításnak, fordításnak, de csak akkor, ha nem megy az érthetőség és a szakmai tartalom rovására. Nehéz megtalálni a középutat. Remélem, hogy azért sikerül.

Jó olvasást!

A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Hozzászólások

És felmerült az is, hogy pl. a fejlesztői részt be lehetne rakni pl. egy uml-be, és akkor azon belül az mplayeresek olyan root-ok lehetnek, hogy nő nem áll velük szóba :-)

Ez pl. nem értem miért nem tetszett...

Az esetleges "egyéb" szolgáltatásokat meg lehetett volna uml-en kívülre helyezni, mint pl. ftp. a cvs-eteket meg az uml-ben úgy matattátok volna, ahogy nem szégyenlitek :-)

Még akár az ffmpeg-et is áttéríthettétek volna, és akkor nem lenne a sourceforge-os 1 napos csúszás suck:-)

Fikázni, kritizálni egyszerű.

Idegen nyelvű kifejezéseket találó és mindenki számára megfelelő szavakra fordítani nehéz.

A jó szándékú javaslat meg ritka, ami részint a két fenti tényből következik.

ize, nem megy az MPlayerHQ, kapcsolajtok be (vagy ki, aztan be ;-)

Jogos a felvetésed, de itt nem kizárólag a kezdőkről van szó, hanem egy egységes szöveg kialakításáról, amiben következetes a szóhasználat. Ha az úgymond "haladó" cikkeket/kifejezéseket nem fordítanánk, akkor ezt az elvet elfelejthetnénk.

Nem lehet "félig" fordítani (persze lehet, de szerintünk az rosszabb). Áthidaló megoldásként találtuk ki, hogy bizonyos szavak mellett feltüntetjük zárójelben az eredeti angolt is, és ezért indította el Gyuri a szótár rovatot is. Bár többen azt hihetitek, hogy ez az egész magyarítás egy hóbort csupán, amivel bosszantani akarjuk a hozzáértő olvasókat, valójában csak arra törekszünk, hogy kialakítsunk egy egységes, félreértésektől mentes nyelvezetet. Tisztában vagyunk vele, hogy eközben gyakran hibát vétünk és erőltetett eredmények születnek, de úgy véljük ez vele jár és idővel a félresikerült kifejezések kiszóródnak és felváltják helyüket jobbak.

Ehhez persze nagy segítség volna ha a kritika mellett több építő javaslatot is kapnánk a problémás kifejezések megfelelőjére. Sok magyarítás ily módon született, de a folyamat jelentősen felgyorsulna, ha többen vennék a fáradságot és nem csak azt írnák meg melyik szótól "akadtak ki", hanem, azt is mit javasolnak helyette.

Nem tudom az informatika melyik teren van uborkaszezon per pillanat de en ki se latszom a melobol :)

Laci

Ezt a torekvest mennyiben ertekeljuk misszionak es mennyiben eszkoznek?

Tehat, ha kiderulne hogy ezrevel csorgatjak az emberek a nyalukat LV

utan vagyva, de megis fogcsikorgatva elutasitjak mert reflexszeruen

hanyigert kapnak az ekezetektol, ekkor valtoztatmatok? A hirdetok

gyakorolnak valamilyen nyomast ebben a kerdesben?

Akkor ezt most vegyem jószándékú javaslatnak? Abban igazad van, hogy a hozzáértőknek nem gond az angol kifejezés, de ha egyszer magyar nyelven adjuk ki a magazint, fontosnak érezzük, hogy lefordítsuk a kifejezéseket.

A célközönség egyébként viszonylag jól meghatározható, de elég vegyes összetételű: mindenki, akit érdekel a linux és a szabad szoftverek. Ebbe bele kell férniük a haladóknak és a kezdőknek egyaránt. De mint lenti hozzászólásomban említettem, nem elsősorban a kezdők miatt törekszünk magyarításra.

Mindkettő.

Igen.

Nem.

Bővebben:

Azt hiszem tekintheted mindkettőnek, de inkább a második a fontos. Ha volna egy tisztességesen kidolgozott és elfogadott nyelvezet, nyilván nem törnénk magunkat, hogy "mégjobb" kifejezéseket találjunk ki. De nincs, vagyis alakulóban van.

Ha kiderülne, hogy ezrével vannak, akik a magyarítás miatt nem olvassák, bizonyára megpróbálnánk közelíteni az igényeikhez. Ehhez jól jönne, ha lényegesen több értékes visszajelzést kapnánk (a "jót röhögtem rajta" nem ez a kategória). Reméljük az új oldalunk erre is jó lesz, ahol a fórumokon és a szavazások eredményein keresztül több infót kapunk.

Egyelőre azt találtuk ki kompromisszumként, hogy ahol érdemes, az eredeti kifejezést is feltüntetjük és beiktattunk egy szótár részt.

A hirdetők részéről nincs nyomás ilyen szempontból. (Rajtuk van nyomás a másik oldalról...)

Úgy tudom évekkel ezelőtt volt egy kísérlet a kernel magyarítására is.

Ez mint várható is volt nem tartható, hiszen ugyanolyan nagy munka lenne a karbantartása mint magának a kernelnek. Tehát a rendszermag ha pánikol ma is azt írja ki (még a legnagyobb mértékben magyarított UHU-ban is), hogy "kernel panic". Tehát a kezdők a magpánikkal nem tudnak mit kezdeni, mert egyelőre az LV-n kívül sehol sem találkoznak vele. Szóval a rendszerüzeneteket eredetiben kellene írni --esetleg tipografiailag kiemelve, jelezve, hogy ez rendszerüzenet-- és zárójelben lefordítani, megmagyarázni.

Én évek óta foglalkozom Linuxszal (már azon a szinten vagyok amikor látom, hogy mennyi mindent nem tudok még), és azért a magyarításotok zömét viszonylag könnyen emésztem, csak furcsa a fülnek, akarom mondani a szemnek. Idővel talán --vagy biztosan-- meg lehet szokni.

A törekvéseteket mindenestre tisztelem, ez továbbra sem fog eltántorítani a lap előfizetésétől.

a magyarítási kísérleteken én meg nem nevetek, hanem általában tetszenek a kísérletek, pl a gyorstárazó fák szerintem egyáltalán nem rossz.

egy adott angol kifejezés magyar megfelelője pedig szépen lassan becsúszik a köztudatba, és 3 év múlva már teljesen természetes, hogy "útválasztó", "mag", "gyorstár" megnevezésre beugrik hogy mit is jelent.

Ha nincs magyarítás, akkor gagyi keveréknyelv lesz a magyar műszaki nyelv pl zsanér, collstok, sampinyon gomba, coll, gukker pedig ezek helyett van gyönyörű magyar kifejezés is.

szóval fel a fejjel kedves ferdítők... fordítás rulzik ;)

>Úgy tudom évekkel ezelőtt volt egy kísérlet a kernel magyarítására is.

Ez mint várható is volt nem tartható, hiszen ugyanolyan nagy munka lenne a karbantartása mint magának a kernelnek.

Ohh igen, a #debian.hu@freenode (akkor meg ircnet) csatorna egyik tagja _poenbol_ elkezdte atirni a kernelben levo printk uzeneteket. Tok vad dolgokat irt bele, hogy jokat nevessunk rajta. Erre valaki azt hitte, hogy komolyan gondolja, es folytatta. De hat mint kesobb kiderult nincs semmi ertelme.

Esetleg lehetne olyan, hogy "A het magyaritando kifejezese". Azaz minden heten feldobni egy angol szot, es arra kerni magyar megfelelot. Amit a tobbseg elfogad, azt hasznalni kovetkezetesen.

Pl. ami szerintem elfogadhato:

sandbox - homokozo

kernel - rendszermag (de nem mag, mert minek a magja?)

router - utvalaszto

domain name server - nevszerver

tunnel - alagut

de pl. szerintem a portforward helyett a kapu-atiranyitas az zavaro lehet.

>anno szoba jott az fsn

igen. emlkszem ra, csak a legtobb internetszolgaltatonal abbol van a legkevesebb, amire sokan nem is gondolnak.

- nem ip cimbol

- nem savszelessegbol

hanem helybol. Es sok helyen m2 alapon kell fizetni. Az jar jol, aki vesz 1 m2 helyet, tesz ra egy rack szekrenyt, es teletuzdeli blade szerverekkel. es fizet 1 m2 utan, kozben meg fut 50+ szervere. Masmeg odavisz 2 desktop gepet, es fizet ugyanannyit, mert alapteruletre ugyanannyit foglalnak.

Sajnos nekunk is a hely a legnagyobb bajunk. Legalabbis igy tudom. Hely, switch port, szunetmentes csatlakozas.

Jól mondod. Mindenesetre fontos számunkra, hogy ki mit gondol, minden kritika hasznos lehet. Persze jobb volna ha inkább olyan javaslatok, jönnének mint amit te is lentebb írtál a szerinted elfogadható/kevésbé jó szavakkal kapcsolatban - azokkal tudunk mit kezdeni.

Egyébként fura számomra, hogy mindig csak a fordítással kapcsolatban indul be itt a vita a Linuxvilágos híreknél - a cikkek tartalmáról senkinek nincs véleménye? :)