Az SzSzI ez év márciusában a Gazdasági Minisztérium felé benyújtott javaslata

Open Source

A Szabad Szoftver Intézet (www.szszi.hu) ez év márciusában megkereste a Gazdasági Minisztériumot javaslatával.

I. Felvezetés /1/

I.a Diplomatikus megközelítés

A magyar államigazgatás eddig nem ismerte fel a szabad szoftverek nyújtotta lehetőségeket, a nyílt szabványok alkalmazásából adódó szállítófüggetlenséget és költség megtakarítást. Ennek ellenére számottevően mérhető a szabad szoftverek terjedése Magyarországon is. A fokozódó megszorítások elvékonyítják az emberek, vállalkozások, állami intézmények pénztárcáját, így egyre többen fordulnak a
sokkal olcsóbb szabad szoftverekhez, amelyek ma már ugyanúgy ki tudják elégíteni a felhasználók igényeit, mint fizetős társaik. A szabad szoftverek fejlesztése, használata, támogatása az Európai Unió szerint is, igazságos verseny mellett, ésszerű időn belül képes jelentős mértékben fellendíteni a gazdaságot. Mindezeket figyelembe véve fontolóra kell venni, hogy az állami vagyonnal való ésszerű gazdálkodás a források racionális felhasználása és az esélyegyenlőség megteremtése jegyében - melyek a kormányprogram legfontosabb célkitűzései közé tartoznak -, hogyan tudjuk ezen technológiák elérhetőségét és tényleges alkalmazását jelentős mértékben növelni?

I.b Tényszerűen

Magyarországon az állam nemcsak, hogy nem támogatja a szabad szoftverek, illetve a nem Microsoft kompatibilis szoftverek használatát, hanem egyenesen akadályozza azt, míg a Microsoft és más vele kompatibilis gyártók termékei kiemelt támogatást kapnak (az állam licenceket vásárol az oktatási intézményeknek, szinte csak ezeket oktatják, illetve közvetett jogszabályi kényszer /2/ (pl. Elektronikus adóbevallás) „kötelez” a használatukra). Ez nem teszi lehetővé az igazi versenyt, s mindannyiunk (állam, vállalkozások, állampolgárok) informatikai költségeit indokolatlanul megnöveli. Ráadásul az Európai Uniós és világ tendenciáktól való szándékos eltérés csökkenti versenyképességünket. Könnyen megtörténhet, hogy kései ébredésünk miatt, a másol a nemzeti gazdaságokat és helyi informatikai ipart erősítő szabad szoftver, hazánkban európai vagy amerikai multik által - az EU felzárkózás jegyében - fog elterjedni, az Ő hasznukat, és a mi költségeinket növelve (amit ebben az esetben meg is érdemelnek, és mi is megérdemlünk).

Javaslatunk célja a valóságos verseny megteremtése, az állami és céges informatikai büdzsék hatékonyabb felhasználási lehetőségének megteremtésével (értsd: azonos összeg elköltése esetén jobb kihozatalt kívánunk elérni), a hazai informatikai vállalkozások esélyteremtése /3/

II. Számok

Magyarországon a Microsoft Windows és az arra alapuló termékek használata a számítógépet használók között egyes felmérések szerint 90%. /4/ A BSA állítása szerint az illegális szoftverhasználat a cégek körében 42%. Tehát a vállalkozások 37,8 százaléka, azaz 100 vállalkozásból 38 illegális szoftvert használ, ami hivatalból üldözendő bűncselekmény.
„Magyarországon 3,9 millió munkavállalóból 2,5 millióan kis- és középvállalkozásoknál /5/ dolgoznak. Az átlagos magyar cégalapítónak 1,4 millió Ft-ja van, de nem ritka a 400–500 ezer Ft-ból alapított vállalkozás sem.” /6/ Egy átlagos, de ma korszerű irodai számítógép konfiguráció, nyomtatóval és szoftverekkel (OEM
operációs rendszer, és OEM irodai csomag) együtt 250 ezer Ft /7/. Ennek a költségnek 30–35%-a Microsoft szoftver, ez pedig nagyjából egyhavi költsége egy minimálbérrel fizetett alkalmazottnak, és csaknem duplája az állam által egy dolgozó után elvárt befizetésnek (ami 43 870 Ft).

A minimálbér /9/ és az „elvárt bér /10/” Magyarországon:

„Minimálbér”
az 65 500 Ft melyből levonásra kerül 9 621 Ft tehát a dolgozónak kifizethető: 55 879 Ft. A minimál béren alkalmazott dolgozó után a cég 22 910 Ft fizet be az államnak. Tehát 1 minimálbéren foglakoztatott teljes havi kültsége a foglakoztató számára: 88 410 Ft

„Minimálbér 2 év után"
ez 75 325 Ft melyből levonásra kerül 12 765 Ft tehát a dolgozónak kifizethető: 62 560 Ft A minimál béren alkalmazott dolgozó után a cég 26 054 Ft fizet be az államnak. Tehát 1 minimálbéren foglakoztatott teljes havi kültsége a foglakoztató számára: 101 379 Ft

"Elvárt bér"
ez 131 000 Ft melyből levonásra kerül 32 920 Ft tehát a dolgozónak kifizethető: 98 080 Ft Az elvárt béren alkalmazott dolgozó után a cég 43 870 Ft fizet be az államnak. Tehát 1 elvárt béren foglakoztatott teljes havi kültsége a foglakoztató számára: 174 870 Ft

Egyes Microsoft termékek nettó árai /11/:

Windows XP professional dobozos: 78 800 Ft
Windows XP rofessional OEM: 30 200 Ft
Windows Vista Business dobozos 78 800 Ft
Windows Vista Business OEM: 30 400 Ft
Office 2003 Small Busines OEM 109 300 Ft

III. Tények

A Microsoftot több alkalommal megbüntette az EU monopóliumával történő visszaélése miatt.
A Microsoft által Magyarországon alkalmazott OEM licenc egyes kikötései sértik törvényeinket /12/.
Magyarországon azok, akinek törvényileg kötelező elektronikusan adót bevallani, vagy szeretnének európai uniós pénzekre pályázni, csak Microsoft Windows használatával tehetik ezt meg.
Az állam által az állampolgároknak, önkormányzatoknak, vállalkozásoknak biztosított programok, segédletek kevés kivétellel /13/ Microsoft termék (Windows, Microsoft Office /14/) használatát követelik meg.
Államunk milliárdokat költ az oktatásban Microsoft termékek licenceire, pedig az azokkal oktatott tudnivalók jelentős része licencköltség nélkül hozzáférhető, nem ritkán szabad licencű szoftverrel is oktatható.
Mind az Európai Unióban, mind az Amerikai Egyesült Államokban, mind ezeken kívüli országokban, egyre több helyen foglalkoznak államilag is a szabad szoftverekkel (jellemzően Linuxszal és az alatta futó megoldásokkal), annak érdekében, hogy csökkentsék informatikai költségeiket15, és hogy egyre kevésbé függjenek a Microsofttól. Az Európai Unió egy, az Unióra reprezentatív 13 országra kiterjedő felmérés /16/ eredményeként megállapította, hogy a szabad szoftverrel kapcsolatban:
A licenc-díjak 20%-át teszik ki az IT költségvetésnek, és a válaszadók fele ezt túl soknak gondolja.
A jelenlegi nem-használók körében egyre fontosabb szempont a költség, amikor a nyílt forrású szoftverek felé történő elmozdulás kerül szóba.
A jelenlegi felhasználók tapasztalata – akik a nem-használóknál jobban értékelték az előnyöket, – azt mutatja, hogy a képzés költségeitől és a támogatás hiányától való félelem jogosságát a gyakorlat nem igazolja. Gyakran felmerül az az aggály, hogy míg a licencköltségeket csökkenti a FLOSS /17/, addig a fenntartás kiadásai növekednek, ami a költségek emelkedéséhez vezet. Valójában a felmérés azt mutatja, hogy a FLOSS felhasználók kevésbé szorulnak a külső karbantartásra, mint a nem-használók.
A FLOSS használatával csökken a szervezetek egy gépre jutó adminisztrációs költsége. Így a FLOSS-t használók IT adminisztrátoronként 35%-kal több gépet üzemeltethetnek, mint a nem-használók.
Hazánk egy az Európai Unió felé tett nyilatkozatában az szerepel, hogy magasak (túl magasak) a szabad szoftver (Linux, OpenOffice) használatához szükséges képzés költségei /18/. Az Európai Unió egy 2006 évben publikált tanulmányában azt állítja, hogy az EU informatikai jövője üzletileg is a szabad szoftver, ez ad az Európai szoftveriparnak felzárkózási (előzési) esélyt az Amerikai Egyesült Államok szoftveriparához.
Már régóta, és nem csak JÁVA nyelven, lehetséges multiplatformos (Linux, Windows és más operációs rendszerek alá is lefordítható és ott futtatható) programot írni /19/.
A HP nyújt ügyfeleinek Linuxos támogatást Debian disztribúció használata esetén is. (A Debian Linux-disztribúció mögött nem áll cég, egy közösség készíti.), ezzel egyértelművé téve, hogy nem kell egy disztribúció mögött cégnek állnia ahhoz, hogy üzleti vagy közigazgatási használatra alkalmas legyen.

IV. Javaslat

Hozzunk létre egy olyan az SZSZI-re alapozott projektet, amely
1. megvizsgálja, hogy mely pontokon ütköznek a vállalkozások állami kényszerbe, amennyiben szabad szoftveres alapon kívánnak működni;
2. együttműködik (legalább javaslati szinten) a minisztérium égisze alatti társszervezetekkel, pl.: MEH EEK, Oktatási minisztérium, Egészségügyi minisztérium, hogy ne szülessenek újabb állami kényszerek a Microsoft, vagy bármely más gyártó szoftvereinek kizárólagos használata érdekében;
3. információs anyagokat (pl.: könyveket, oktató videókat, e-learning anyagokat) készít egyes szabad szoftverek használatáról;
4. előadásokat tart, és felvilágosít a szabad szoftverek mögött álló üzleti lehetőségekről és filozófiáról;
5. felkarol és támogat minden olyan nemzetközileg futó szabad szoftvert, melyek az itthoni vállalkozások számára induláskor költség csökkentőek (pl.: Linux, OpenOffice, Gimp, Thunderbird, SQL-Ledger, Adempiere, Compiere, Apache, Postfix, PostgreSql, MySQL, Bricolage, Tomcat, JBoss /20/)
6. saját minta projektet alapít, és végig levezényel, pl. nyílt forrású keresztplatformos űrlapkitöltő szoftver alkalmazás („ABEV”);
7. léte alapot teremt az állami licencvásárlások költségeinek csökkentésére.

A /x/ számokhoz tartozó lábjegyzetek

/1/ Helyzetelemzésnek és nem a Microsoft elleni támadásnak szánjuk anyagunkat, ezért diplomatikusan is megpróbáltuk megfogalmazni a felvezető szöveget. Az udvariasságfinomított probléma felvetés azonban sokszor nem egyértelmű, illetve gyakran félreérthetővé teszi a mondanivalót, ezért a második bekezdésben a tényszerű változatot is közöljük.
/2/ Ezt az alkotmány bíróság előtt is megtámadták, ítéletre vár.
/3/ A szabad szoftver esetén mivel a forrás is elérhető, ezért bárki, bármely vállalkozás megfelelő tudásra tehet szert, és a megszerzett tudás birtokában szolgáltatásával eséllyel indulhat versenybe a szolgáltatói piacon.
/4/ Simon Gábor (MEH-EKK 2006 decemberi nyilatkozat a HVG részére)
/5/ Magyarországon a kis és középvállat az EU-s országokhoz képest eltérő. Általános nézet, hogy a kisvállalkozásaink máshol mikro, a közép pedig máshol a kis kategóriába esik.
/6/ Nyilatkozat: Mikael C Szabó Coface Hungary (Corvinius Egyetem, Coface Hungary, Üzlettárs közös felmérés kapcsán)
/7/ Ez az átlagos magyar cégalapító pénzének majdnem 18%, a nem ritka tőkeszegény vállalkozások vagyonának a fele.
/8/ 75 000 - 87 000 Ft. Természetesen OEM termékeket vettünk figyelembe, a kötelező vírusvédelem nem biztos, hogy belefér ebbe az árba.
/9/ A táblázat forrása az érvényes törvényi szabályozás.
/10/ Ez után a bér után kell járulékot fizetni, kivéve, ha külön jelzi a cég, hogy dolgozója ennél kevesebbet keres.
/11/ Forrás: Szoftver ABC internetes árlista
/12/ Az OEM licenc nem adható tovább még a számítógéppel együtt sem. Ez Európában már több országban bíróság által ítéletileg jogsértőnek minősített kikötés.
/13/ Az utóbbi időben a dokumentációk egyre nagyobb részét PDF-ben is elérhetővé teszik, azért továbbra is a .doc és a .xls a jellemző.
/14/ Egyes pályázati bírálóknak (agrárium) ún. platform- és gyártófüggetlen XML-t kell előállítaniuk. Az ehhez biztosított megoldás MS Excel-t követel.
/15/ Egy tipikus lehetőség, hogy jobb ár elérése érdekében támogatják a szabad szoftvereket, ezzel érve el engedményt pl. a Microsoftnál. Mivel ez a trükk nem új, ezért az nem járható út, hogy ha nem engedtek az árból, akkor Linuxot (szabad szoftvert) használunk a jövőben. Csak létező, futó projektek biztosítanak tárgyalási alapot.
/16/ A tanulmányt a MERIT jelentetett meg a Maastrichti Egyetemen. A tanulmány, amely az EU-alapította FLOSSPOLS2 kutatási projektben található, a legnagyobb és legkiterjedtebb felmérés a FLOSS használatáról a helyi közigazgatási intézményekben, amit valaha végeztek.
/17/ (FLOSS-Free/Libre/Open-Source Software)
/18/ Ez egy sajnálatosan téves nyilatkozat, melynek nincsenek számszaki alapjai, és mely mind a mai napig nem került korrigálásra.
/19/ Példája: OpenOffice, PostgreSQL, Apache, Tex, Free Pascal, stb
/20/ Ezek csak példák, természetesen bármilyen más Open Source alkalmazás is lehet akár mellettük, akár helyettük.

( tepsi | 2007. 06. 05., k – 07:53 )

na végre valaki ÉRTELMES módon letudta írni ezt az egészet...
hajrá!

Válasz lehetne, de nem az!
A legfontosabb különbség, hogy míg az csak így fel volt kiabálva a hup-ra (az értelme, célja, kitől, kinek azóta se derültek ki), addig ennél van egy szervezet, aki a nevére vette, van egy címzettje, ahol remélhetően döntéshozók vannak, és itt már kicsit konkrétabb javaslatok vannak.
Ebből még akár lehet is valami (ha a címzettek is úgy gondolják), szemben az előzővel.

nem is értem, hogy ha márciusban megtörtént ez a lépés, akkor május 27-én miért kellett bedobni azt a másik "javaslatcsomagot".

Én is az egyemberes többes számnál akadtam el. Kár volt akkor így fogalmaznia babonak, mert elvitte az egészet a lényegről! Igaz más off vonal is kialakult abban a szálban.
De én lassan rájöttem arra, miért volt az akkor jó és ugyanezért hasznos ez a bejelentés is.
Sokan vagyunk akik úgy gondolják, hogy kell egy lobbi aki:
- egyrészről a szabad szoftverek állami hivatalokban történő elterjesztéséért
- másrészről az állam és egyének, vállalkozások közötti kapcsolatában (APEH, állami és önkormányzati beruházásokra történő pályázatok, támogatásokra történő pályázatok, stb.) szabd formátumú dokumentumok használatáért. Ha azt mondják, hogy egy letölthető előre formázott és makrókkal teletűzdelt Excel táblát kell beadni mellékletként, akkor ezzel közvetve az MS Office megvásárlására kényszerítik az embert. Míg ha ugyanezt a táblázatot OpenOffice.org Calc formátumban (is) elérhetővé tennék, akkor az OOo ingyenessége és több operációs rendszeren történő futtathatósága miatt senki sem sokkal kevesebb ügyfél kerülne hátrányba.

Szóval, arról van szó, hogy sokakban felmerült már a dolog, hogy valamit tenni kellene, vagy legalább a hangunkat hallatni. Azok közül akiben felmerült már a gondolat, néhányan itt ott el is mondták és néhányan helyeseltek is. Sokan (pl. én is) önmagukban nem éreznek elég tehetséget és erőt, ahhoz hogy egy akciót végig vigyenek, ezért várják, hogy valamelyik szervezet az élére áll a dolognak és segít koordinálni az ügyet. Egy-egy részfeladatra még csak-csak tudnánk vállalkozni, de jó lenne, ha esély lenne arra (ami összefogással lehet), hogy az elvégzett munkának kézzel fogható eredménye is lesz. Itt felhívnám az esély szóra a figyelmet. Garancia nincs ezt tudjuk, csak ne legyünk eleve esélytelenek.
Összefogás és központi koordináció kellene. Szép minden ötlet attól aki közreadja azt, vagy tesz valamit. Jó lenne összehangolni, megvitatni az ötleteket és egy letisztult stratégiával előrukkolni.
Sok kicsi sokra megy, de nem egyenként, hanem összefogva. Senki ne akarjon egyedüli kezdeményező lenni, inkább álljon oda améllé aki valamit felmutat és próbáljon segíteni, jobbítani, az elképzelést finomítani.
babo illetve az SzSzI most valamit csinált. Szerintem össze kellen gyűjteniük az ötleteket, ki kérni a véleményeket (talán itt ez is történik) és felajánlásokat kérni, ki mivel tud hozzájárúlni az ügyhöz. Itt elvégezhető feladatokra, (azaz munka válalására a projektben) gondolok.
Remélem baboék így gondolják. Én is hamarosan átgondolom mégegyszer, hogy mit és hogyan gondolok a dologról és elküldöm neki.
Szerintem lehet ötletelni másoknak is és meglátjuk mit lehet belőle kihozni. Tegyük össze amit külön külön kigondoltunk és alkossunk belőle egységet, csináljunk belőle egy vagy több projektet.
Akinek meg van már némi tapasztalat fent (kormányzati vagy a pártok vezetési szintjén) vagy helyi esetekben, az feltétlenül mondja el!

Valóban csinálni próbálunk valamit. Meglepő módon nem az MS és környéke, hanem a közösség vádolt már meg mindenfélével engem is. Kicsit furcsa olyanok vádasodását hallani, akik azon kívül, hogy ott voltak a hőskorban, az utóbbi időben semmi konkrétumot nem tudnak felmutatni.
Kérem, hogy akinek nem inge, ne vegye magára!!

Minden együttműködési szándéknak örülünk. Valamikor majd 3 éve mint LME elnök én kerestem végig minden szervezetet, hogy működjünk együtt,egyeztessünk. Még egy lista is létrejött erre a célra. Aztán kiderült, hogy nem csak pillanatnyilag, hanem hosszabb távon is azt gondolják egyesek, hogy nekik minden jár (támogatás, információ), de nekik nem kell tenniük, adniuk, egyeztetniük semmit.

Mi mind magánemberként, mind szervezetként együttműködünk bárkivel,de csak kölcsönösségi alapon.

"Meglepő módon nem az MS és környéke, hanem a közösség vádolt már meg mindenfélével engem is."

A vádol talán kicsit erős, de az fel sem merül benned, hogy a közösség irányából érkező kritikáknak legalább egy része jogos? Ha nem, akkor Neked irígylésre méltó az önbizalmad :)
Másrészről az MS miért vádolna Téged? Zavarod Őket valamiben?

"Kicsit furcsa olyanok vádasodását hallani, akik azon kívül, hogy ott voltak a hőskorban, az utóbbi időben semmi konkrétumot nem tudnak felmutatni."

Itt kikre gondolsz? Én mostanában figyelem a fórumokat, és elég aktív emberek fogalmaznak meg veled szemben nem pozitív kritikákat!

"Én sajnos nem tudok minden fórumot figyelni,lehet hogy te sem, és a HUP-on levő fórumokra gondolsz?"

Én a HUP fórumokon többnyire a HUP közösségről HUP témákról és a HUP fórumokról írok, mert hogy most itt vagyunk (ez tuti). A többi felhasználó, akik itt hozzászólnak, azok is gondolom HUP felhasználók, merthogy különben nem szólhatnának hozzá. Ezek az emberek ezekről a témákról tudnak, mert megnézik, a többit meg nem feltételezhetjük, mert azokat meg talán nem.

Most akkor hogy jönnek ide neked a más fórumokon lévő dolgaid? Ezekről persze hogy nem tudunk, ezért kéne leírnod érthetően, konkrétumokkal, ha valamit ennek a közösségnek a tudtára akarsz adni ezen a fórumon! Tehát ha azt mondod, hogy Téged mindenféle ember vádol csúnya dolgokkal, akkor mi csak nézünk, mert nem tudjuk mire gondolsz, mert naivan azt hisszük, hogy a hup-on lévő dolgokra gondolsz, mert itt írod!

Írhatnék én is olyanokat, hogy engem senki sem szeret, és a hátam mögött mindenki hónaljkutyának nevez, de hogy jönne ez ide?

( fdavid | 2007. 06. 05., k – 08:28 )

A kezdemenyezessel termeszetesen maximalisan egyetertek, de sajnos az egesz javaslat szovegezese rettentesen nyers, es tobb ponton osszefuggestelen. Szoval csak igy tovabb, de a fogalmazsara sokkal nagyobb hangsulyt kell fektetni, mert ezen eppen csak az mulhat, hogy komolyan veszik-e az szszi-t, mint tarsadalmi szervezetet, vagy csak legyintenek ra.

Ha nekem, mint pl. allami donteshozonak fogalmam sem lenne a szabad szoftverekrol, erre a javaslatra csak annyit mondank, hogy kidolgozatlan. A dolog csak vmi homalyos megtakaritasokat emleget valodi gazdasagi hatterszamitasok nelkul, meg beszel az EU-rol (mindenki allandoan az EU-val jon, szoval ez nem szamit) meg vmi szabad szoftver izerol beszel, ami tudja isten, hogy micsoda. Az vmi uhu vagy mi. Ja es utalja a Microsoftot, pedig onnan en is szamithatok egy kis lovera a kovetkezo beszerzesnel.

"A dolog csak vmi homalyos megtakaritasokat emleget valodi gazdasagi hatterszamitasok nelkul,"
Na ja. Pont ezt szeretné. Mármint pontos felmérést. Szerinted, honnan lenne a SzSzI-nek erre rálátása. Csak találgatni tud, de az még rosszabb.
Szvsz sok vizet ez sem fog zavarni. A korrupció és bürokrácia mindent elnyom kis hazánkban. Ahonnan nem tud pénzt kisajtolni, az kuka.

"Na ja. Pont ezt szeretné. Mármint pontos felmérést. Szerinted, honnan lenne a SzSzI-nek erre rálátása. Csak találgatni tud, de az még rosszabb."

A problema az, hogy a donteshozasban szukseges egyfajta megalapozottsag, ami nem lehet az, hogy mert az szszi megmondta. Ez a legjobb szandeku es legkorrektebb donteshozo szamara is keves. Neki is el kell adni a kormany es penzugyminiszterium fele egy koncepciot, mert itt strategiarol es penzrol (eleg sok penzrol) van szo.

A donteselokeszites nagyon nehez fladat, es termeszetesen nem feltetlenul tudja egy tarsadalmi szervezet elvegezni. Tehat en itt a hangsulyt feltetlenul arra fektetnem, hogy a miniszteriumban a donteselokeszitesi apparatusa kezdjen el foglalkozni (legalabb egyuttmukodes szintjen) a temaval. Es veluk egyutt dolgozva, oket szakmai es egyeb informaciokkal segitve, mar sokkal kezzelfoghatobb eredmenyeket lehet elerni.

Sajnos butaságot beszélsz. Neked is lehet rálátásod. Ugyan is az EU ad ki tanulmányokat melyek nyilvánosak. Te is elolvashatod őket. Mi megtettük. Sőt ha emlékszel a Linux.hu oldalán pár magyarúl is megjelent.
Ugye te sem gondolod, hogy ha valami az EU 13 országában gazdaságos, akkor itthon nem az.
Csak hazánkban még ilyen vagy olyan okból nincs a dolog elismerve.

A kezdeményezés, szándék szerintem is jó, de számomra se mindenhol követhető a gondolatmenet.
Pl. a II. részben a számok között teljesen elvesztem -- jó, hogy minimálbér, minimálbér kétszerese, stb, de mi lenne itt a lényeg, a mondanivaló?

Ha valaki egy targoncás embert alkalmaz minimálbérért, a targonca (munkaeszköz) ára ott is sokkal több lesz, mint a bér.

De sok résszel egyet tudok érteni.

Látod, "szépséghibákat" máris találtál benne. El is mondtad, ezzel tettél valamit azért, hogy legközelebb ezeket a hibákat is elkerülve jobban sikerüljön a dolog.
Te aktív emberként vagy ismert a szabad szoftveresek körében. Én az ilyen pl. a honosításban meghatározó emberektől is várnám, hogy programalkotó véleményt mondjanak egy stratégia kialakításában.
Persze nem kötelező, de sokan kíváncsiak lennénk a véleményedre.

Szerintem a hozzászóló arra célozgat, hogy egy dokumentumot nem lehet javító szándékkal érdemben véleményezni 3 hónappal az elküldése után, mivel értelemszerűen már nincs mód az építő jellegű kritikák beépítésére, mivel már 3 hónapja elküldték.
Szemben azzal, hogy ha egy nem elküldött dokumentum javítására valaki mond valami hasznos észrevételt, akkor azt be lehet építeni, mert még nincs elküldve.

Én így értelmeztem a hozzászólást.

Szerintem ez egy anyag, amit tájélkoztatásként az SzSzI kiadott.

Ha belegondolsz, akkor te is belátod, hogy bármiről bármikor lehet véleményt mondani, akár jó, akár rossz szándékkel. Sajnos sokan, ismeret nélkül is megteszik. - úgy is lehet és könnyű.

Abban valóban igazad van, hogy utólag már nem lehet a dokumentumon változtatni.
Viszont ettől sem mi (SzSzI) sem más nem kaptunk a hozzászólásból új információt, s azt sem tudtuk meg, hogy mi a baja a dokumentum tartalmával.

Ha belegondolsz, akkor te is belátod, hogy bármiről bármikor lehet véleményt mondani, akár jó, akár rossz szándékkel. Sajnos sokan, ismeret nélkül is megteszik. - úgy is lehet és könnyű.

sajnos azt kell mondjam, hogy a tiszta szoftver kontra novell kontra microsoft témában ismeret nélkül mondasz/mondtál véleményt. vagy, és ez a rosszabbik eset elhallgatod a teljes igazságot. :(

de ugyanígy a mai napig várom az amerikai népszámlálással kapcsolatos tényeket, bizonyítékokat, vagy a novell microsoft megállapodást a dos ügyben, amiről közel két éve ígértél meg egy novellben folytatott megbeszélés során. pedig ezeket a dokumentumokat nagyon jól fel tudnám használni (és szerintem nem csak én), de így ezek inkább csak pletykák.

ezeket csak azért mondom, mert (szerintem) nem szabadna olyat mondani, amit nem lehet tényekkel alátámasztani. az üzleti szférában, ahol a versenytárs (pl. az ms) egyszer rámutat, hogy valótlant állítasz, akkor az ügyfél előtt hitetlen maradsz mindörökre. amikor nyolc éve elkezdtem dolgozni, a mentoraim fejembe verték, hogy egy szakmai konzultánsnak pedig nincs más a tarsolyában, mint a szakmai hitele, és ez erkölcsileg túlmutat minden pénzügyi eredményen, mert csak ez lehet a hosszú távú siker záloga. mai napig hálás vagyok ezért az útravalóért.

a közösségben betöltött pozíció(i)d folytán figyelnek szavadra és készpénzként fogadják őket, ezért nem árt nem csak kellően alátámasztott tényeket mondani, hanem óvatosabban is fogalmazni, mert ez nem csupán kiváltság, hanem felelősség is, amivel érdemes jól sáfárkodni.

ne értsd félre, minden tiszteletem minden erőfeszítésért, amit az szabad szoftveres közösségéért teszel, és aki ismer tudja, hogy szerény képességeimet én is ezen az oltáron áldozom. azt is tudom hogy én csak egy olyan ember vagyok, akit a gonosz multi etet, aki mellesleg, most éppen a sátán kutyája is a szemetekben. a tények azonban könyörtelenek tudnak lenni és én készséggel fejet hajtok előttük, de az olyan fud, amit mindenki hallani szeretne az egy ideig népszerű, de hosszú távon többet árt, mint használ, mert azt vesszük majd észre, hogy a folyamatos szembevakuzás végén csak a látásunk romlik, de körülöttünk a világ már máshol jár. nem szabadna így széthúznia egy közösségnek, amelynek egy a célja, mert ezen a microsoft röhög jót :(

sok sikert kívánok a gm kapcsán, sajnos én az elmúlt 3 évben folyamatosan lepattantam róluk, nagyon bízom benne, hogy te beviszed majd ezt a találatot. és ezzel kapcsolatban az én szerény (akár nem kölcsönös) segítségemet is felajánlom.

köszönöm, hogy végigolvastad.
k

sajnos azt kell mondjam, hogy a tiszta szoftver kontra novell kontra microsoft témában ismeret nélkül mondasz/mondtál véleményt. vagy, és ez a rosszabbik eset elhallgatod a teljes igazságot.

Az én véleményem kb:

"1.) A közép- és általánosiskolai oktatásból száműzzük azokat a fizetős szoftvereket, melyek helyett van szabad alternatíva

2.) A felsőoktatásban fordítsuk meg a trendet. Ne mi (az állam) fizessünk, hogy képzés közben ideális vásárlókat képezzünk, hanem versenyezzenek a cégek, hogy ki ad megfelelőbb támogatást és oktatóanyagot, hogy a képzésben az Ő terméke szerepeljen."

forrás: http://hup.hu/node/40126

Nem szeretném bántani a Novell-t -szándékosan semmiképpen. A Novell egy termelő (bevétel orientált) cég,
s ez így van jól. Ha részt tud venni a Tiszta Szoftver programban az is jól van.
Számomra a program léte az ami problémás.

Nagy dolognak tartom, hogy a Novell van.

A felelőségről szól. Megértettem.
A népszámlálási adatok ügyében talán magkapom azokat az anyagokat melyekre várok.
A DR.DOS - Novell Dos kapcsán (az MS - Novell megállapodás ügyében) sajnos nagyon szarul állok még mindig mert az okkori (ugyan is én mind kettőnek hivatalos (legális példánnyal rendelkező) felhasználója voltam ) anyagaim, dokumentumaim sok ezer kötet könyvel együtt még mindig dobozokban vannak. Nagyon igyekszem berendezni a házam, hogy végre találkozzam régi holmijaimmal.

Értem, hogy szerinted egyik vagy másik vagy mind két esetben esetben hibáztam, mert nem elegendően biztos vagy nem megfelelő minőségű információt osztottam meg másokkal.
Lehet, hogy igazad van.Egyik vagy másik vagy mind két esetben tévedek. - de az is lehet,hogy nem.
Én nem vagyok messiás,próféta, tévedhetetlen, ahogy neked,úgy nekem is rövidek a napjaim.

Az 1. pont az "alternatíva" szó értelmezésén áll vagy bukik. Mindig lehet azon vitatkozni, hogy egy Linux mennyiben alternatívája a Windowsnak és egy OpenOffice.org az MS Office-nak, amíg nincs 100%-os kompatibilitás közöttük.

A 2. pont kapcsán miért gondolod, hogy pont a dokumentációban és az oktatóanyagban fogja leverni a szabad szoftver pl. a Microsoftot?

Nem az oktatóanyagon van a lényeg, hanem azon, hogy ne mi (állam) fizessünk azért, hogy egy szoftver vásárlóit képezzük.
Gondolj bele: Mi (állam) fizetünk a cég reklámért.

Viszont nagyon nagyon fontos az oktató anyag, hogy azt az ellenérvet kiüssük, hogy nincs aki oktasson és nincs miből oktatni.

Nagyon, de nagyon sántít a hasonlat.
Ha valkit éveken keresztül csak az MS. rendszer használatára oktatnak, akkor semmi mást nem fog ismerni.
Viszont ha valaki megtanul Skodán autót vezetni, minden nagyobb probléma nélkül tud bármilyen más márkát is vezetni. Legfeljebb egy-két óra alatt megszokja az új kocsit, de a szoftverrel ez sajnos nem így van.

Meg tudja szokni. De nem gondolod, hogy butaság MS Wordot oktani és fizetni érte (licenc), mikor lehet OO Writert oktani és nem fizetni érte (a licencért)?
Hiszen az OO alatt tanuló is meg tudja szokni az MS Wordot, ha nem MS Wordot vagy OO-t tanul meg használni, hanem szövegszerkeszteni tanul meg és táblázatkezelni stb.

Az iskola elvileg úgy kell működjön, hogy azt tanítják, amelyre nagyobb szüksége lesz a pad mögül kikerülve a nebulónak. Egyelőre az MS szoftverei elterjedtebbek, a számítógépet használók 90%-a azt használja, így érthető, hogy az oktatást is inkább ezekkel próbálják végezni. Persze taníthatnának MorphOS-t is Pegasos gépeken, csak a való életben kevésbé tudná egy pályakezdő az ezzel kapcsolatos tudást kamatoztatni az első munkahelyén.

Egyébként nem gondolom úgy, hogy mindenhol csak MS Word-öt és Windows-t oktatnak kizárólag. Jópár Linux-ot tanítani próbáló tanár is fellelhető már az iskolákban (szólj treynek, hogy csináljon róla szavazást :) és a Linux-on való informatikai érettségit sem tudták volna elindítani, ha nem lett volna mögötte ilyen irányú oktatás, felkészítés.

Szerintem egyelőre nem a Microsoft programok kiváltásán kellene tornászni (még?:), hanem a feltörekvő alternatíva komolyabb elfogadtatásán. A probléma persze ezzel megint az, hogy szerencsétlen diákoknak még a Windows megfelelő használatát sem tudják sok helyen normálisan megtanítani, nemhogy még egy másik oprendszert és további alternatív szoftverek ismereteit is próbálják a fejükbe verni.

Valahogy úgy.

Először is üdvözlök mindenkit a fórumban, és köszönöm hogy bejöhettem. ;] Igyekszek értelmesen hozzászólni a témákhoz.

Node. Az alapvető gond ott van, hogy jelenleg az oktatás nem szövegszerkesztésről, táblázatkezelésről, vagy bármely operációs rendszer kezeléséről szól, hanem arról, hogy egy adott szoftver kezelését oktassák. Hivatalosan persze nem, de így van. Saját tapasztalatból tudom, hogy a "hagyományos" szoftverek miatt a nem-szakértő felhasználók - és itt ne felejtsük el, hogy számszakilag és arányaikban egyre többen vannak - nem tudnak alternatívákat elképzelni. Tehát nem szövegszerkesztőt vagy táblázatkezelőt ismernek, hanem Word-öt vagy Excelt. Ezen beidegződéseknek a megtörése pedig hosszas folyamat eredménye lesz, hacsak nem kerül valami rendkívül ütős kis tananyag az oktatás bármely/minden szintjére.

A fentiekből nem empirikusan, de azt hiszem logikusan következik, hogy a döntéshozók jó része is emellett a séma mellett gondolkodik.

Röviden és nem pontosan úgy lehetne összefoglalni, hogy atlagos felhasználói oldalról az OSS-eknek láthatólag ugyan úgy, és ugyan azt kell produkálniuk, mint a keresekedelmi szoftvereknek. Hogy ingyenesen elérhetőek, és biztonságosabbak, stabilabbak, stb. felhasználói szempontból jelenleg teljesen mindegy. Döntéshozói szinten pedig még nem esnek elég nagy súllyal latba.

Ez egy hosszú folyamat, erre is fel kell készülni, és ezt is bele kell illeszteni a fenti javaslatba, illetve annak háttéranyagába.

Volt már szó sokszor az együttműködésről, lobbiról, akár PR-ról is, és midenképpen szükség van rá. De ehhez kell a két oldalnál hosszabb dokumentáció is.

Lényeg a lényeg: Én pozitívan veszem a fenti dokumentumot, de ha valóban előre akarunk jutni, előtte fussunk pár kört az OSS közösségben is. (Jó, tudom, új vagyok. ;)

Személy szerint nagyon szívesen segítek bármiben, akár agyalásról, akár dokumentumhegesztésről, stb van szó.

Előre! ;]
PozAko
http://pozako.freeblog.hu
http://twitter.com/PozAko

Vagy Hunger anti-Linux FUD-jai.

Kiváncsivá tettél. Sorolj párat bookmarkból. ;)

Bár kb. annyira árulok én személy szerint Linux-ot, mint Windows-t

Ó, nem kell ahoz árulni...

így a FUD (mint sales és marketing stratégia) nálam nemtom' hogy jön képbe.

Elég sok kereskedő lenne a világon, ha ez igaz lenne. :)

A legújabb GSA-hoz kinn van néhány oss userland app és egy vanilla 2.6 kernel forrása. Számomra nehezen hihető, hogy egy ilyen eszközben vanilla kernel fut (gyakorlatilag nem is láttam még olyan Linux alapú cuccot, amelyiken vanilla kernel lett volna), de amíg nincs a kezemben egy ilyen termék, addig nem tudok megbizonyosodni arról, hogy a kirakott forrásból ugyanaz a kernel bináris fordítható-e, mint ami ezeken az eszközökön fut. Így nincs miről írni, csupán a gondolataimat tudom megfogalmazni, azt meg még (tudtommal) egyelőre szabad. De ha van ilyen Google Search Appliance nálatok, akkor szívesen várom a tapasztalataidat. Ha nincs, akkor gondolom egyetérthetünk abban, hogy te sem lehetsz abban biztos, valóban egy vanilla kernel fut rajta...

(Arról már nem is beszélve, hogy GSA-hoz tartozó állítólagos források sincsenek belinkelve se a termék weboldaláról, se máshonnan és "GSA+source" és hasonló keresésekkel sem lehet egyszerűen a nyomára bukkanni, amelyik tovább növeli a gyanút).

Én - mint azt már elmondtam - fogalmam sincs, hogy mi meg hogyan fut rajta. A kernelforrás ki van téve. Amíg valaki be nem bizonyítja, hogy az nem az, mint ami a berendezésben van, semmi okom kételkedni. Te ott buktad be, hogy fogalmad sem volt róla, hogy a forrás - ami ilyen vagy olyan - elérhető. Pedig de.

--
trey @ gépház

Lásd bástya idézetét is lejebb... A Google hardened Linux-ot ír a weboldalán. Én emiatt lettem rá egyáltalán kiváncsi, különben messziről leszarnám az egészet. Nem kevés időt töltöttem el azzal, hogy a Google keresőjét használva próbáltam megtalálni a forrást (próbáld ki nyugodtan: google+linux+sources, google+appliance+kernel, google+enterprise+kernel+source, stb. stb. stb.) és nem találtam meg a forrásokat tartalmazó weboldalt. A termékkel kapcsolatos oldalakon sincs sehol linkelve, se máshol, tehát nem volt nagydobra verve, hogy a forrás letölthető. Miután kiderült, hogy honnan lehet leszedni az első dolgom volt a legújabb verziót átnyálazni, hisz abból indult ki az egész, hogy kiváncsi voltam milyen módosításokat végeztek, amiért azt írják, hogy hardened. Ezek után pedig méginkább meglepődtem, hogy a hardened Linux helyett egy sima vanilla kernel forrást találtam. Szerinted nem bűzlik itt semmi? Szerinted semmi ok kételkedni? Akkor vagy marhára naív lehetsz, vagy direkt játszod meg magad, makacsságból...

"A termékkel kapcsolatos oldalakon sincs sehol linkelve, se máshol, tehát nem volt nagydobra verve, hogy a forrás letölthető."

Nem is kötelező nagydobra verni. Sőt publikálni sem. Elegendő lenne az appliance megvásárlójának akár egy CD-n átani. Így, hogy online elérhető, még túl is teljesítették a licencben foglaltakak.

"Szerinted nem bűzlik itt semmi?"

Én nem vizsgáltam át, így nekem nem bűzlik semmi.

"Akkor vagy marhára naív lehetsz, vagy direkt játszod meg magad, makacsságból..."

Én nem játszom meg magam. Mint mondtam, ha bármifajta bizonyítékod van, tárd a nyilvánosságra. Érdeklődve fogom olvasni, sőt, ha igazad van, még gratulálni is fogok a felfedezéshez.

--
trey @ gépház

Elkerülhetted volna az értetlenségből fakadó haszontalan reakciókat, ha nem csak beküldesz egy anyagot, hanem pár mondatban képbe helyezed az olvasót. Mint ahogy kis adagonként csepegtetve ezt a hozzászólásokban megteszed.

A dokumentum tartalmával szerintem az a baj, hogy a most divatos "költségcsökkentés" kulcsszóra épít, pedig a gyakorlatban nem triviális, hogy a szabad szoftver valóban költségcsökkentő lenne. Néha az, néha meg nem, attól függ, hogy a lecserélendő megoldás mennyire épít a zárt platformok jellegzetességeire.

Számításaidat a BSA által hasraütésre megállapított arányszámra alapozod. Havonta jelentkező költségeket (bér) vetsz össze 2-5 évente felmerülő költségekkel (OEM szoftver).

Szerintem a szabad szoftverek mellett az az érv állja meg a helyét, hogy elősegíti a piaci versenyt, és mérsékli a gyártótól való függőséget. A gyártófüggetlenség szerintem fontos stratégiai cél lehetne az állam számára, még annak árán is, hogy rövid távon valószínűleg drágább (pl. az átállás költségei miatt).

1. Az államigazgatás GM, MEH stb. a BSA számait általában elfogadja igaznak. Nem lenne jó taktika azt is vitatni azonnal, hiszen arról is el lehetne sokáig vitatkozni, hogy akkor hány % is. Ha 10% vagy 1% akkor sem helyes az illegális szoftver használat.

2. A konkrét OEM szoftveres példa azt támasztja alá, hogy állami előírások (jogszabályok) kényszerítenek vállalkozásokat arra, hogy fizetős pl. MS szoftvert vegyenek. Ennek a költsége van képbe helyezve a minimálbér és az elvárt bér kapcsán.
Egyszerűen nem helyes olyan helyzetbe hozni államilag vállalkozásokat, hogy a minimálbérrel összevethető kötelező költséget írunk nekik elő.

Teljesen egyetértek abban, hogy a szabd szoftverek segítik a piaci versenyt. Azt is gondolom, hogy a piacot is átalakítják vagy eltünnek (remélem nem).

Állam - és köz-igazgatás szempontjából normális esetben a rövid táv nem 1-4 év, hanem ennél több. Az állam nem egy cég. Ezt sajnos elfelejtik sokan.

Ezek a számok azért kelletek, hogy bele lehessen gondolni mit jelent pl. egy ABEV legális futtatása (gép,operációs rendszer, internet hozzáférés). Ha ezt (minimálbér) összeveted a szükséges szoftver árával, akkor elég érdekes eredményt kapsz.

Nem a minimálbér kétszerese, hanem a minimálbér 2 év után, ami nem a mi agyszüleményünk, hanem előírás.

Az adóbevallás a vállalkozásoknak kötelező tehát a targoncás analógia nem jó, hiszen az ABEV nem termelő eszköz, nem termel hasznot, az és a vonzatai csak azért kellenek, hogy befizethesd az adódat

A GM-et a Microsoft rendszeresen tájékoztatja. Ne felejtsük el, hogy a GM informatikával foglakozó szakembereinek nagy része már az IHM keretében bedolgozta magát a témában mélyen.

Talán nem véletlen, hogy a Tiszta Szoftver programot folytatni akarják. Új vonás lesz, hogy az Novell is megjelenik (SUSE) esetleg. Végül is nekik is kell a bevétel.

Sajnos nem vagyunk eléggé szegények ahhoz, hogy licencek helyett az itthoni tanároknak szakembereknek adjuk azt a néhány milliárd forintot (a Tiszta Szoftver program költségét) és minőségi informatika okatatásunk legyen, ahol kattogtató bábuk helyett, kreatív felhasználókat nevelnek.

Én nem a Novelltől vagy a Microsofttól sajnálom a bevételt. Fejlesztőik (kicsit) üzletkötőik és lobbistáik (nagyon) megdolgoznak érte.

Én azért szégyenlem magam, mert mi (bürokratáink, döntéshozóink, de mi állapolgárok (pártállástól függetlenül)) vagyunk ilyen buták.

( LovRob | 2007. 06. 05., k – 09:34 )

Engem inkább az érdekelne, hogy volt-e valami reakció. Márciustól eltelt több mint két hónap...

( hud | 2007. 06. 05., k – 09:48 )

"A Szabad Szoftver Intézet (www.szszi.hu) ez év márciusában megkereste a Gazdasági Minisztériumot javaslatával."

Történt bármi is március óta? Egyébként hajrá (!!!), csak nem tartom valószínűnek, hogy a gazdasági miniszter azt fogja mondani: héé, erre miért nem gondoltam eddig? Ne nekem legyen igazam.

( lzrd | 2007. 06. 05., k – 16:22 )

Mindig is mondtam, hogy el kell kezdeni a szabad szoftverek érdekében a hangunkat hallatni. És ezt intézményes, szervezett formában. Most ezt végre megtette az SzSzI. Hajrá! Vannak hibák az írásukban? Lehet. Nem tudom, nem értek hozzá. A lényeg, hogy valami történik végre. Az államigazgatási döntéshozó korrupt állat. De ha a nép, a tömeg elég nagy ahhoz, elég sokan mondják a frankót ahhoz, hogy félnivalója legyen, ha mást tesz, akkor majd nem csak a vaskos boríték fogja befolyásolni. Szerintem. (Levegő munkacsoport...)
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

Nem innen fogja megtudni. Már tisztában van saját magával. Persze. Régi szöveg, hogy ne általánosítsunk. Ja. Hogyne. Én is hiszek sokmindenben...
Meg megsértődik...
- no comment -
--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

( szorpi | 2007. 06. 06., sze – 15:41 )

Jól van, megfutottuk a teszteletköröket, flémelgettünk kicsit, térjünk a lényegre!

Lett valami ebből, kaptatok rá valami érdemi választ? Végülis eltelt 3 hónap, annyi idő alatt ilett volna. Ha nem válaszoltak és nem történt semmi, akkor meg végképp nem értem, hogy ez a hír mire volt jó.

És miért nem válaszolsz erre?

Én azt gondolom, hogy azért, mert már kaptatok választ a GM-ből (ha nem kaptatok, akkor tök hülyeség lenne az egész), és ezt gondolom majd akkor akarod kitenni hírnek, amikor ez kicsúszik a címlapról, hogy nehogy véletlenül SZSZI-s hír nélkül maradjunk itt.

Ez egyfelől nem ügyetlen húzás, másfelől nagyon idegesítő, hogy itt tépjük a szánkat, Te már alig várod, hogy méltassanak, hogy milyen szép választ kaptál, és újra elmondhatjuk, hogy milyen sokat teszel Te a szent célért, ahelyett, hogy mint azt egyszerű lelkemmel azt gondolnám, hogy egy három hónapos dologhoz szervesen hozzátartozik az eredménye is! Persze akkor megérteném a két hírt, ha az egyiket márciusban tetted volna ki, az eredményt meg most.

Szerintem az a közösség lenézése kicsit. Ha akarsz mondani valamit, akkor miért nem mondod. A jobb hatást várod? A HUP baráti közeg, mégha nem is azonos a szabad szoftveres közösséggel, azért valószínűleg igen nagy átfedés van. Itt aztán igazán nem kéne ez (szvsz).

És nem bánom, kérlek most írj erre valami olyat, ami abszolút nem kapcsolódik a hozzászólásomhoz, és nem ad választ a kérdéseimre, vagy valamelyik szófordulatról vonatkoztass el valami egészen más dologra.

Ami publikus:

A miniszter úr leszignálta a feladatot 3 embernek (3-ból kettő, de lehet, hogy mind a három az IHM irányból érkezett). Ez a rövid anyag már a megbeszélések kapcsán, mint gondolatébresztő került benyújtásra az egyiküknek.

Nagyon tanulágos dolog volt, hogy legelősször is azt kellet elmagyarázni, hogy a szabad szoftver nem kommunizmus, nem egyfajta utópisztikus ideológia, hanem egy másfajta megközelítése az informatikai piacnak, a szoftver fejlesztésnek.

Valamiért cáfolni kellett azt a hitet (nem hinném, hogy megjátszották teljesen), hogy a szabad szoftverrel foglakozók ingyen dolgoznak.

Képviseltük, hogy a szabad szoftverben az a lehetőség, hogy bárki ráfordíthatja az idejét, vagy ha nm akarja akkor megveheti a támogató szolgáltatást. A cégek, szakemeberek optimális esetben felcserélhetőek, mert a forráskód hozzáférhetősége biztosítja a biztonságos (támogató, fejlesztő) váltás esélyét.

Felmerült,hogy a tiszta szoftver programba be kellene vonni valahogy a Linuxot. Szerintünk nincs a Tiszta Szoftver programra jelen formájában szükség. Ha lesz benne Linux is az öröm.

Aztán jött egy megbeszélés a 3 illetékes szakértő között, s abban maradtak hogy (az IHM-es megközelítés/hagyomány szerint) tanulmányt kell írni a problémáról, mégpedig egy független szakértőnek.
Felvetettük,hogy ebben a témában vagy erre vagy arra valójában mindenki elkötelezett s ez így is van rendjén.

A tanulmány gondolom valaki által már készül, azt tudjuk, mert mondták,hogy pénzért fogja készíteni valaki.

ezzel is kezdhetted volna.
kóka Miniszter Úr puszta személye is garancia a megvalósulásra, a szakértelemre, a nemzetgazdasági szempontok legmélyebb figyelembevételére, a megkérdőjelezhetetlen, makulátlan tisztaságra. a program futhatna Üvegzseb Szoftver néven, illetve a honlapján lehetne egy autoinkrementes rágalomcounter. egyébként pedig ha a kóka Miniszter Úr mondta, akkor az az eddig itapasztalatok alapján úgy is van, feleslegesek a további találgatások.

Mivel a minisztériumon belülre Ő vitte a dolgot, s ez nem rajtam vagy bármely SzSzI tulajdonoson múlt, Őt logikus megkeresni, és kérdésekkel illetni.

Nem dolga (sajnos) az SzSzI-nek bármely hivatalnokot vagy politikust minősíteni szeretni vagy nem szeretni.

tehát ha utána akarok járni, hogy ki írja és hogyan azt a fizetett tanulmányt, akkor beszéljek a miniszterrel (nyilván ő képben lesz), ha meg a kernellel kapcsolatban van kérdésem, akkor beszéljek linus-szal.

miért nem mondod, hogy ne járjunk utána a dolgoknak, mert mindent a kezedben tartasz és csak várni kell a jó szelet?

:(

Mert nem tartok a kezemben. Viszont ha egyszer ott végsősőron Kóka fújja a passzát szelet, s tanácsadói szabadsága csak addíg tart míg újra rá nem néz a projektre, akkor szerintem őt érdemes kérdezni.

Magán véleményem szerint a tanulmányok ideje lejárt.
A Microsoft kontra Linux, zárt forrás kontra szabad szoftver nem helyi lokális jelenség.

Vagy tesznek valami vagy nem.

Ebben a témában tanulmányt iratni csak időhúzás céljából, illetve valakinek a jutalmazása érdekében van értelme.

"tehát ha utána akarok járni, hogy ki írja és hogyan azt a fizetett tanulmányt, akkor beszéljek a miniszterrel (nyilván ő képben lesz),"

Mivel Ő szignálta ki, Ő vitte be a minisztériumba, azt gondolnám képben lesz, de legalább is képbe teszi magát ha kap egy rákérdezést.