30 nap Ubuntu Linux-szal

Ubuntu

A Vista hardverkövetelményein és aktiválási procedúráján bosszankodva többen is jelezték különböző internetes fórumokon, hogy tervezik a Linuxra váltást. Egy számítógép felhasználó (cikkben fogyasztó) eldöntötte, hogy 30 napon keresztül nem használ más operációs rendszert, mint Ubuntu Linux-ot. Tette mindezt azért, hogy kiderítse, hogy egy "power user"-nek (aki tudja, hogy hogyan kell felépíteni a gépeit, de azért saját programokat nem fordít) alternatíva lehet-e az Ubuntu a Windows-zal szemben.

A hosszú írás végén a szerző összeszedi a pozitívumokat és a negatívumokat, majd szokás szerint levonja a következtetéseit.

A jó:

  • hihetelenül egyszerű és problémamentes telepítés
  • erőforrás-kezelés nagyszerű (két alkalommal volt 100% CPU terhelés, de amikor lelassult a gép, akkor sem omlott össze, nem fagyott, nem reboot-olt)
  • a programok eltávolítása / hozzáadása - köszönhetően az APT-nak - fenséges (a szerző szerint a "jó" jelző majdnem sértő az APT-ra nézve)
  • a rendszerfrissítés kiváló, fájdalom- és problémamentes
  • a legtöbb hardver out-of-the-box működik
  • A Beryl jó, ha nem a legjobb eyecandy a jelenleg elérhetők (köztük a kereskedelmi OS-é is) közül
  • néhány programnak egészen kiváló az UI-ja (AbiWord)
  • a Linux nagyon jó munkaplatform (productivity platform)
  • a linuxos problémák megoldásához sokkal több segítség, erőforrás van, mint Windows-hoz

A rossz:

  • nem lehet játszani, kivéve, ha megfelelnek azok a játékok, amelyek elérhetők Linuxra (korrupt texturák, nincs multiplayer a BF2-ben, inkompatibilitás a PunkBuster-rel, stb.)
  • van Wine, Cedega és társai, de még nem az igaziak, idő kell nekik
  • néha komoly nehézségekkel lehet csak hardvert telepíteni
  • néha misztikus parancsokat kell a parancssorba pötyögni
  • néhány program nem működik vagy egyszerűen nincs (nincs megfelelője) Linuxra (GarageBand, Sony ACID, PhotoShop)
  • a Firefox-ot gyúrni kell, hogy jó teljesítményt adjon, de ha megvan a probléma, egyszerűen javítható

A csúf:

  • 64 bites Ubuntu-n nagyon-nagyon nehéz volt bizonyos dolgokat munkára bírni
  • a 64 bites Ubuntu(-val való vesződés) "nem éri meg" a desktop felhasználónak
  • a DVD szerkesztés Kino-val katasztrófa (a képességei nem rosszak, de komoly átszabásra lenne szükség, hogy megfelelően használható legyen)
  • néhány programnak gyenge az UI-ja (pl. Kino)
  • sokkal tovább tart egy 55 perces video bekódolása Linux alatt, mint egy hasonlóan konfigurált Windows gépen
  • javítani lehetne a nyomtató támogatáson
  • az újabb hardverek később lesznek támogatottak Linux alatt, mint Windows alatt

Végül visszatértve az eredeti kérdéshez: alternatíva lehet-e a Linux? A szerző válasza: néhánynak igen, de a legtöbbnek nem. Nem való olyanoknak, akik könnyen frusztrálódnak. Viszont azoknak, akik kibírják a tanulási időszakot, nagyszerű jutalomban lehet részük. A Linuxnak vannak komoly hibái, de vannak nagyszerű képességei, szolgáltatásai, tulajdonságai is. Ilyen például, hogy nem kell milliókat költeni rá.

Mivel a cikkírónak a PhotoShop és a játék két kritikus taszk, nem felelt meg neki 100%-ban a Linux. Viszont nagyon sok olyan dolgot talált Linux alatt, amelyet nem tudott megcsinálni Windows alatt.

A gépére ezért Windows is költözik, de a merevlemez nagyobb részét a Linux foglalja el. A Windows marad játszani, audiót szerkeszteni és PhotoShop-ozni, de a napi munkára csatasorba áll az ingyenes, vonzó, jól és egyszerűen használható, testreszabható Linux.

A cikk itt.

( 0rs | 2007. 03. 06., k – 08:52 )

A Gimp nem működik és nincs? :) [1 a sok közül]

szoktam némi kenyérre valót keresni a gimp-pel így bátran állítom, hogy nem tud annyit, mint a pshop. nem jobb, nem is rosszabb nála, csak más. van egy-két dolog, amit pl már régen implementálni kellett volna az adobe fiából. hasamra ütök és kb 5 olyan funkciót hiányolok, aminek hiányától a komolyabban grafikázók megőrülnek.

kiegészítésképpen (bár nem ide tartozik) a win32 gimp bulidről egy gondolatot engedj meg: halottról jót vagy semmit. maradok a semminél. pedig használom két platformon is a nagy nevű szoftvert...

nem flame jelleggel írom ezeket, hanem néhány éves tapasztalatom szerint én így gondolom, így a cikk írójának azért részben igazat adok. "a gimp jobb mint a pshop...", "legalább annyit tud..." szövegekkel pedig borzasztóan lehet ártani. gondold el, kérlek: ha nem ismernéd a gimpet, és úgy próbálnád ki a "jobb, mint..." mondatok alapján, kb 45 perc múlva az ablakon hajítanád ki. holott többre érdemes.

--
senki földjén, senki fia

"én nem használok semmilyen grafikus szoftvert de tudtommal a photoshop megy crossover officeval. bár nem tudom hogy mennyire lassú"

Megy csak néha engedetlen, meg a betűkészletek meg a kinézete....szóval van még vele teendő. Muszájból használható de....szóval nem egy öröm.
Karesz

ennek gyakorlatilag nincs jelentősége. aki pshoppal grafikázik, az nem fog emulált környezetet használni, hiszen minden csepp erőforrásra szüksége van (akkor is, ha azt mondják: "jól megy ez CX-el is"). komolyabb szekcióban csak a natív megoldás jöhet szóba, az meg a W32 build. én ha pshop-os lennék, speciel így gondolkoznék.

majd ha a Gimp tud kompromisszumoktól mentesen csatornánként effektelni, meg egy megnyitott *.xcf-ben meg tudod nézni, hogy tegnapelőtt mit csináltál a képeddel (és ha kell visszavonhatsz egy-két korábbi műveletet), meg ha a leképező szkriptek gerincét nem a 150k évvel ezelőtti dolgok finomításai adják, meg a GimpShop-ot komolyan gondolja a gazdája (így egy pshop kompatibilis kezelőfelületet is ráhúzhatsz a motorra), és az egész cucc ugyanolyan jól fut majd Win32-n, mint Linuxon, akkor elmondhatjuk: királyos a Gimp, mindenkinek. addig nem lehet egyértelműen kijelenteni semmit ezen a téren, így marad aki azt mondja, hogy a "Gimp jobb" (miközben aki kicsit ért a dologhoz, az tudja: ez így ebben a formában nem igaz), cserébe van aki csípőből lenézi a Szabad manipulátort (miközben ebben a formában nincs alapja a lenézésnek). figyeld csak meg, milyen kevés a középutat vallók száma...

--
senki földjén, senki fia

nekem jobb a Gimp, mint a photoshop, mert a Gimp szépen megy Linuxon és nyílt forrású. és ez nálam elég ahhoz, hogy egy program jobb legyen mint a másik :) de különben is, már megszoktam a Gimpet, nem kell photoshop azzal az átláthatatlan grafikus felületnek nevezett valamivel :)

I hate myself, because I'm not open-source.

"nekem jobb a Gimp, mint a photoshop"
-efelől nincsenek kétségeim. bár azt hittem világosan leírtam, hogy ezek teljesen szubjektív megítélés alapján kialakított vélemények, sok ponton teljesen más programokról. de ha már a Gimp-et nagy betűvel írod, akkor érdemes a Pshop-ot is naggyal nyomni.

"mert a Gimp szépen megy Linuxon és nyílt forrású"
-az első indok még megállja a helyét, a másodiknak már nincsen jelentősége, ha végfelhasználó vagy. vagy Te is fejlesztő lennél, vagy mi a szösz? miért kell ez a "nyílt forrás jobb" szöveg egy grafikai szoftver esetén?

"de különben is, már megszoktam a Gimpet, nem kell photoshop azzal az átláthatatlan grafikus felületnek nevezett valamivel"
-dettó az első pontnál írtak, de a végpoénnal összességében talán már értelmetlen dologról írsz. kísérletet ajánlok figyelmedbe: ha mérhető grafikai tudással, de 0 programismerettel indulva kapsz 45 percet, hogy megszokd valamelyik szoftvert egy bizonyos szinten, akkor a Gimp csigalassú (és Win32-n használhatatlan) GTK felületét le fogod kakálni. a szubjektív megítélés itt sem mérvadó. ééértem? (a'la meki bácsi)

--
senki földjén, senki fia

En is igy gondoltam ("tudtam") sokaig, amig napi munkaban gimp-et hasznaltam es csak tavolrol lattam mast dolgozni ps-al. Sot, szidtam is a ps-t rendszeresen az atlathatatlan, illogikus UI-ja miatt... kiderult, hogy csak szamomra az, aki PS-ezik evek ota annak a gimp idegen ugyanannyira.

Amiota OSX-ezek es a gimp kenyelmetlen (X kell hozza, nem integralodik rendesen a tobbi programmal stb) es emiatt egyre tobbet nyultam a PS-hoz, egyre inkabb latszanak a kulonbsegek.
Nem mondom azt se hogy a PS jobb, de az teny hogy tok mas, mas feladatokra valo, masra hasznalhato, maskeppen.

Egy PS-os ismerost probaltam a gimp-re rabeszelni nemreg, fel is rakta a gepere (win ala), es 10 percen belul vagy 10 dolgot kerdezett hogy ezt meg azt hogy kell benne, amirol kiderult hogy valoszinu sehogy se lehet. Ilyenek voltak a history kezeles (es/vagy az undo eltero mukodese), a layer csoportok, a layer effects (ez fajt neki a legjobban), az action-ok (persze, irhat helyette scrit-fu-t gimpre... nem jellemzo a grafikusokra hogy nekiallnak gepelni). Na meg hogy az ilyen-olyan PS pluginjei helyett mi van gimp-hez.

A'rpi

Mondjuk, ha lenne Photoshop for Linux, nem lenne baj, mert ha valakinek sok a penze, miert ne fizessen az Adobe-nak?

En hasznalgattam PS-ot is, Gimp-et is. Nem ereztem grandiozus kulonbseget, de ha valakinek egy-egy plugin csak az egyik rendszerben van meg, es munkahoz az kell, akkor nem sok valasztasa van.

Nekem a Gimp jobban bejom. kenyelmesebb, windows-on is. Hozzaszoktam, jobban idomithato, de a plugin kezelese meg mindig elegge gyerekes. (plugin frissites, install, hasznalat, hibakezeles, stb.) Mondjuk nem tudom a Photoshop jo -e ezekben, de aki megveszi, az dongetheti az Adoba asztalat, ha problemaja van. :)

( 1g0R | 2007. 03. 06., k – 08:56 )

Ez nagyjából így van, én még a csatasorba állítanám pl: a Macromedia Flash szerkesztőjét. A Photoshop jó kérdés...hm idő kell amíg átszokik az ember a Gimp-re, de ha ráérez, akkor lehet használni jól (bár ezt egy profi grafikust kellene megkérdezni, aki naponta használja a Photoshop-ot, igaz akkor már nem otthoni felhasználásról beszélünk).A játékok, pedig nyilván a DX9-DX10 miatt szebbek windowson, több effekt látszik.De lehet játszani linux alatt is, csak egy kicsit konfolni kell a wine-al,cedega-val, a natív (ID,Epic,stb) játékokkal pedig gond nincs.

Anno én is így csináltam az átállást, de nekem nem került fel a windoz ;-)

--
Unfortunately, no one can be told what The Matrix is. You have to see it for yourself.

Elismerem hogy nagyon jó a GIMP, de én képtelen vagyok megszokni :) Nálam is maradt a Windows játékra meg Photoshopra, egyébként Ubuntuzok. De jó lenne ha az Acer megcsinálná a progijait linuxra is, az egyetlen szívfájdalmam hogy nem tudok szoftverből hozzányúni a fényerőhöz…

PhotoShop profi felhasználásra van kitalálva. Ipari standard és innentől nincs mit beszélni, hogy így meg úgy.
Átlagos usernek megfelelő lehet a GIMP, szerintem, bár az UI-ja számomra -PS profi- katasztrófa. Szerény véleményem szerint a PS UI-ja nem véletlenül olyan, amilyen: ennek így kell kinéznie.

Volt régebben egy project, azt hiszem, valami "Gimpshop" volt a neve, ami GIMP-re húzott PS-szerű UI-t, tudtok róla valamit, azon kvül, hogy régen frissült? Na, abban például látok fantáziát.

A flash-szerkesztőről nem is szólok, fájó pont :/ megy virtualboxban a winfos ezért.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Random Topical Haiku] (Slashdot.org) I've Got A Cool Site. What The Fuck? So Much Traffic! Now My Server's Down.

"ennek így kell kinéznie"
"Na, abban például látok fantáziát"
azt remelem te is erzed, hogy ez igy nem korrekt. ezzel elismered, hogy a gimp megfelelo tudasu a munkara csak a felulete nem hasonlit 100%-osan a photosopra tehat szar
--
Tuddd gi: A Dörrög Zuldán, te hűjje!
(Rejtő Jenő: Az elátkozott part)

hat sztem a gimp kicsitt korabban letrejott mint a kde es a gnome, masreszt mivel te mashoz szoktal mast szeretsz es nem is vagy hajlando valtani ezert bejott a nagy cegek taktikaja, elmondhatod magadrol hogy fuggo vagy
--
Tuddd gi: A Dörrög Zuldán, te hűjje!
(Rejtő Jenő: Az elátkozott part)

ha ez valoban igy van, akkor neked a legjobb valasztas csak a windows/photoshop lehet es errol lehetoleg mindenkit meg kell gyoznod, hogy szamodra nem jott be, mas nehogy megprobalja csak szivas hegyek vannak, zar az egesz meg kidobott ido/penz felesleges vele foglalkozni, kb annyira mint neked idejarni
--
Tuddd gi: A Dörrög Zuldán, te hűjje!
(Rejtő Jenő: Az elátkozott part)

egyetemre nem jarsz eleted vegeig (kiveve ha oktato vagy) es ugye a diploma megszerzese utan befaradsz az elso kereskedohoz es veszel egy dobozos windowst a hozza tartozo msoffice aktualis verzioval (nem basic hanem professional), megvasarolod az mssql licenszeket is amit esetleg meg hasznalsz?
a photoshop jar campussal?
mivel en nem jarok egyetemre igy nem jar nekem a campus ergo "hatranyban" vagyok hozzad kepest. en maradok a gimpnel ;-)
--
Tuddd gi: A Dörrög Zuldán, te hűjje!
(Rejtő Jenő: Az elátkozott part)

en nem fotoshopolok, igy a gimpet sem kritizaltam.

altalaban a linuxos UI -k minosegerol beszeltem, ami osszehasonlitva
egy windows feluletevel, kevesbe produktivabb.

de mondom, izlesek es pofonok.

amugy, hogy ne csak a campussal jojjek: direkt windowsal vettem a notimat,
igy legalis az is ;-)

"altalaban a linuxos UI -k minosegerol beszeltem, ami osszehasonlitva
egy windows feluletevel, kevesbe produktivabb."

Miért is?
Gnome-ban egy billentyűkombinációval választhatsz lista és ikonos nézet között (hasznos, ha mondjuk egy képet keresel). Win alatt menüben kell egerészni.

Gnome-ban egy klikk a könyvtár melletti kis háromszögre, és máris tudod kombinálni a lista és a tree nézetet (szintén nagyon hasznos).

Egy pendrive eltávolítása Linuxban egy jobbklikk az ikonjára -> Unmount. Windows alatt a jobb alsó sarokban lévő hangyányi ikont kell inzultálni, és innen még több klikk, mire unmount-oltad.

Windows-hoz ha csatlakoztatsz egy pendrive-ot, néha elkezdi feldobálni az ablakokat, majd büszkén közli, hogy az új hardvert sikeresen telepítette, és ő akkor most újraindítaná magát - ha lendületből entert csaptál, már dőlhetsz is hátra, és élvezheted a bootolás látványos folyamatát.

Windows-nál a programokat egyesével tudod telepíteni, nehézkesen (mindegyiknél legalább négy-öt nextet kell klikkelni, mire feltelepül) Linux alatt kötegelve, csomagkezelőből.

A Windows egy program telepítésénél, vagy szinte minden update után reboot-olni akar, a Linux nem.

Ubuntu-nál bedugsz egy üres CD-t, és rögtön felugrik egy ablak, amibe behúzva a könyvtárakat, már írhatod is ki. Windows alatt a CD íráshoz speciális programot kell telepíteni (Nero).

Windows XP alatt alaptelepítésnél nincs használható grafikus program, szövegszerkesztő, a text editor csak egyműveletnyi undo-t tud. Szoftverek utólagos telepítésével az alapból szállított, primitív programok lecserélhetők, de ez idő, pénz, energia, és némi hozzáértést is kíván.

A Windows-nál egy kezdő user soha nem tudja, hova mentsen: Használja az asztalt? Vagy mentsen a Dokumentumokba? Esetleg a C: meghajtóra? Ezeket általában ötletszerűen kombinálja, utána pedig kétségbeesik, hogy hova tűnt a fájl, amin dolgozott. Nincs egy egyértelmű user home, amit egy kezdő átláthatna.

Windows-nál nincs a gyártó által karbantartott repository. Honnan tudjam egy programról, hogy biztonságos? Honnan kellene tudnom, hogy a korábban rendkívül közkedvelt BSPlayer-t mostanában Spyware-rel együtt szállítják? Kiben bízhatok? Mik a biztonságos források, és mik a veszélyesek? Miért nincsenek digitálisan aláírt források, ahol elérhetek minden olyan fontosabb szoftvert, amire szükségem lehet?

Komolyan, ha valaki még egyszer a Windows és a felhasználóbarátság kapcsolatát kezdi nekem magyarázni, barátilag összecsomózom a cipőfűzőjét, aztán nézhet... :)

Gnome-ban egy billentyűkombinációval választhatsz lista és ikonos nézet között (hasznos, ha mondjuk egy képet keresel). Win alatt menüben kell egerészni.

ALT-V-N/ALT-V-R explorerben...

Egy pendrive eltávolítása Linuxban egy jobbklikk az ikonjára -> Unmount. Windows alatt a jobb alsó sarokban lévő hangyányi ikont kell inzultálni, és innen még több klikk, mire unmount-oltad.

Vagy esetleg kihúzod, mivel (az egyébként alapértelmezetten) kikapcsolt write caching esetén ezt megteheted.

Windows-hoz ha csatlakoztatsz egy pendrive-ot, néha elkezdi feldobálni az ablakokat, majd büszkén közli, hogy az új hardvert sikeresen telepítette, és ő akkor most újraindítaná magát - ha lendületből entert csaptál, már dőlhetsz is hátra, és élvezheted a bootolás látványos folyamatát.

Nálam nem így van, pedig ez a Windows már legalább 30 különböző pendrive-ot látott.

Ubuntu-nál bedugsz egy üres CD-t, és rögtön felugrik egy ablak, amibe behúzva a könyvtárakat, már írhatod is ki. Windows alatt a CD íráshoz speciális programot kell telepíteni (Nero).

Win alatt is van beépített burning service, de most ezt hagyjuk is: a) nerót általában kapsz az íródhoz (vagy más íróprogramot), b) ha fenn van a nero, akkor üres CD esetén automatikusan szól, hogy akarok-e írni.

Windows-nál a programokat egyesével tudod telepíteni, nehézkesen (mindegyiknél legalább négy-öt nextet kell klikkelni, mire feltelepül) Linux alatt kötegelve, csomagkezelőből.

Igen, és ez pl. megakadályozza, hogy abba a könyvtárba rakjam, ahova én szeretném. Arról nem is beszélve, hogy pl. indokolatlan függőségek vannak.

Windows XP alatt alaptelepítésnél nincs használható grafikus program, szövegszerkesztő, a text editor csak egyműveletnyi undo-t tud. Szoftverek utólagos telepítésével az alapból szállított, primitív programok lecserélhetők, de ez idő, pénz, energia, és némi hozzáértést is kíván.

Ez igaz, de ha neked fancy editor kell forráskódot túrni, akkor feltételezi, hogy fel is tudod telepíteni.
Egyébként meg nekem ne mondja senki, hogy egy SciTE telepítése Windows alá (uram bocsá' letöltöd az UPX'd executablet) nehezebb, mint Linux alatt ndiswrapperrel windowsos drivert "behúzni".

A Windows-nál egy kezdő user soha nem tudja, hova mentsen: Használja az asztalt? Vagy mentsen a Dokumentumokba? Esetleg a C: meghajtóra? Ezeket általában ötletszerűen kombinálja, utána pedig kétségbeesik, hogy hova tűnt a fájl, amin dolgozott. Nincs egy egyértelmű user home, amit egy kezdő átláthatna.

Ezzel egyetértek, mondjuk egy junction stb. segíthet az ügyön.

Windows-nál nincs a gyártó által karbantartott repository. Honnan tudjam egy programról, hogy biztonságos? Honnan kellene tudnom, hogy a korábban rendkívül közkedvelt BSPlayer-t mostanában Spyware-rel együtt szállítják? Kiben bízhatok? Mik a biztonságos források, és mik a veszélyesek? Miért nincsenek digitálisan aláírt források, ahol elérhetek minden olyan fontosabb szoftvert, amire szükségem lehet?

És a random repók észnélküli hozáadogatása? Vagy akkor a Gentoo portage is szar, meg a ports meg a pkgsrc, mert az is 3rdparty oldalalkról húzza le a forrást?
Amúgy a filepedia.com, filehippo.com erre jók.

Komolyan, ha valaki még egyszer a Windows és a felhasználóbarátság kapcsolatát kezdi nekem magyarázni, barátilag összecsomózom a cipőfűzőjét, aztán nézhet... :)

Rábasztál, mert csizmában vagyok. ;-)
--
'Please, just tell people to use Windows.' - Linus Torvalds on KDE and GNOME

ALT-V-N/ALT-V-R explorerben...

Ennél a CTRL+1/CTRL+2 azért lényegesen gyorsabb.

Nálam nem így van, pedig ez a Windows már legalább 30 különböző pendrive-ot látott.

Egy ismerős gépe adta elő nemrég (WinXP + SP2) - én is furcsáltam a jelenséget, mert ez számomra is új volt. De ez valóban klasszikus kötekedés volt, elismerem.

Igen, és ez pl. megakadályozza, hogy abba a könyvtárba rakjam, ahova én szeretném.

Ez miért szempont desktop gépnél? Ettől hatékonyabban lehet vele levelezni, szöveget írni, böngészni, vagy zenét hallgatni?

Arról nem is beszélve, hogy pl. indokolatlan függőségek vannak.
Viszonylag ritka eset - ha ilyet találsz, küldj bugreport-ot. Én még ezzel a problémával saját gépemen nem találkoztam (ez viszont lehet egyéni szerencse is).

És a random repók észnélküli hozáadogatása?

Ne is mondd, barátnőm kisöccse adta elő 11-12 éves korában egy SUSE-val - fogtam is a fejem, hogy mit művelt a srác... Node azért ez nem "rendeltetésszerű használat".

Vagy akkor a Gentoo portage is szar, meg a ports meg a pkgsrc, mert az is 3rdparty oldalalkról húzza le a forrást?

Aki Gentoo-t használ, az azért tudja, mit csinál. Nem egy kifejezetten átlagos desktop használatra optimalizált disztró, mikor tőlem egy lelkes érdeklődő kérdezi, hogy "milyen Linuxot" javaslok neki mindennapi használatra, a felsorolásból ki szoktam hagyni a Gentoo-t - nem véletlenül.

Ubuntu-nál bedugsz egy üres CD-t, és rögtön felugrik egy ablak, amibe behúzva a könyvtárakat, már írhatod is ki. Windows alatt a CD íráshoz speciális programot kell telepíteni (Nero).

Hát sokra nem mész a felugró ablakoddal, ha nincs telepítve semmien cd-író csomag.

A Windows egy program telepítésénél, vagy szinte minden update után reboot-olni akar, a Linux nem.

A frissítés igaz, a programtelepítés nem. Vannak progik amik rebootoltatni akarnak, de kis utánagondolással megkerülhető a dolog.

A Windows-nál egy kezdő user soha nem tudja, hova mentsen: Használja az asztalt? Vagy mentsen a Dokumentumokba? Esetleg a C: meghajtóra? Ezeket általában ötletszerűen kombinálja, utána pedig kétségbeesik, hogy hova tűnt a fájl, amin dolgozott. Nincs egy egyértelmű user home, amit egy kezdő átláthatna

Hmm... ez sem feltétlen igaz. Egy kezdő user legtöbbször a Dokumentumokba vagy az Asztalra ment mindent, mert jó eséllyel ez a két mappa ugrik fel a save as dialógokra. Van ismerősöm aki full kezdő, és semmien anyagot nem találtam a gépén a Dokumentumok és az Asztal mappákon kívül pedig napi rendszerességgel ment és nyit meg fájlokat.

Windows XP alatt alaptelepítésnél nincs használható grafikus program, szövegszerkesztő, a text editor csak egyműveletnyi undo-t tud. Szoftverek utólagos telepítésével az alapból szállított, primitív programok lecserélhetők, de ez idő, pénz, energia, és némi hozzáértést is kíván.

A text editorral vitatkoznék, bizonyára nem ismered a WordPad nevű eszközt. Érdemes megismerni.
A szoftverek utólagos telepítése nem kíván hozzáértést, csak némi óvatosságot és figyelmet. Nem tenyerelünk ész nélkül a Next-Next-Finish gombokra, hanem vesszük a fáradságot elolvasni a képernyőn láthatókat.
Amúgy Linux alatt is időt és hozzáértést kíván a sok alternatív programból kiválasztani a megfelelőt, a többitől megszabadulni.

Hubaz, te milyen anyagot szívsz? Nagyon ütős!
A Windows UI-ját a Linuxéhoz hasonlítani, legyen az akár KDE, akár GNOME, szerintem nevetséges... Mármint, a Win szerintem csúnyán alul marad...

Linuxon mikor dolgozok, általában elintézek szinte mindent parancssorból gyorsan. Amihez GUI kell, azt GUI alól, ami parancsokból azt onnan, de mc-t, pl. csak akkor használok, mikor sokmindent kell ész nélkül pakolgatni, rednezgetni, stb. De konfig meg egyebek esetén CLI-only...

Aztán ahogy windows elé kerülök (pl. Tipukusan XP!), sikítva kezdek 2, v. 3 dolgot keresni, és frusztrált vagyok még ezek nem futnak: - cmd.exe, Total Commander, és FireFox... Ameddig min. ezek nem futnak a desktopon, addig jaaaj... mintha rozsdás tőrt egyensúlyozgatnék a hátamon...

Ezek meg ugye Linuxon (cmd, tc, ff) jóval hatékonyabbak...

Nyilván, az én profilomba a profi képszerkesztés és a játék nem esik bele. Az ilyesmikre tényleg jobb a win...

BTW.: Ami korrektül elhangzott, csak kiemelném: A gimp se rossz, csak más a filozófiája. Bizonyos dolgokra a gimp az ami sokkal hatékonyabb "fegyver"... (Kicsit nyitottabb szemléletmódú, profi szinten grafikával foglalkozók alá tudják támasztani.)

picit off, de érdekel:
miben jobb a gimp? a nyitottabb szemléletmód kifejezést nem tudom értelmezni ebben az esetben... komolyan érdekel mitől jobb a gimp, mert egyelőre csak azt látom, hogy ha montírozok, akkor elsőre kell a dolgokat úgy fordítani és méretezni, ahogy majd a helyükre kerülnek, mert különben homályos lesz;)

különben dettó ugyanaz a helyzet nálam is mind UIhasználat, mind pedig windows és linux tekintetében - viszont ez megszokástól is függ igen nagy részben, hogy ki mit tart hazsnálhatónak. Ha egy wines ideül a notim elé, először az egeret keresi (trackpoint rlz:D), aztán a startgombot... és még csak elkezdődtek a kalandjai.

Aki nem ért valamihez, annak minden CLI, GUI, *UI gyermekzár.

viszont egy pártatlan összehasonlítást már tényleg szeretnék PS és Gimp ügyében, ami gimpnél nem ragad le ott, hogy van linuxra, nyílt a forrása meg hogy ingyenes... az ingyenesség még okés... de a többi az már világnézeti kérdés:)
_________________________________________
Valódi paraszt vagyok. Csak előre tudok lépni, nem azt ütöm le, aki velem szembenáll, és ha nincs tovább, megváltozom.

azért egy normális tc klónnak örülnék linux alatt. amivel bele lehet lépni a tömörített fájlokba, ctrl+pgdown -ra belelépjen, legyen bármilyen a kiterjesztése. könnyű ki-be másolgatás töm.fájlokból. legyen _gyors_, ha belépek egy könyvtárba ne szüttyögjön egy másodpercig se

(ezekben nem vagyok biztos, cáfoljatok)
mc:
- menük kezelése fájdalom egérrel.
- nem tudod tömörített fájlokban keresni
- karakteres:
- rosszabb képernyő kihasználás (a két panel közti szeparátor túl sok helyet elvesz)
- nincs fájl típus szerinti ikon
- drag-n-drop nem müxik (drop)
- drag nem müxik, ha megtetszik egy fájl nem tudom egy másik progira rádobni
- F3 beépített nézőkét hoz be, nem egy külön ablakban nyílik
- F4 dettó
- nem tudom egérrel scrollozni, vagy egérgörgővel
- nincs jobb-click context menü (pl tortoise-hoz nagggyon jó)

ja,
+1 tortoise-t linuxra! van jópár linuxos subversion kezelő, de egyik se az igazi

mc:
- menük kezelése fájdalom egérrel.
Az en egerem nem faj, klatty es lenyilik a menu??? mitol fajdalom????
- nem tudod tömörített fájlokban keresni
Hat hogy tudod, nekem ezzel meg sohase volt problemam, ugyanugy keres mint
sima filerendszeren... (sot fish-en is :-), apropo tc-vel lehet ssh-n keresztul tavoli gep filerendszeret bongeszni? es keresni rajta?
- karakteres:
Csezd*meg telleg?
- rosszabb képernyő kihasználás (a két panel közti szeparátor túl sok helyet elvesz)
Mivel, hogy nincs is...
- nincs fájl típus szerinti ikon
Nincs.. es? Ha [enter] megnyitja amivel kell...
- drag-n-drop nem müxik (drop)
Nagyon kell.... (F5)
- drag nem müxik, ha megtetszik egy fájl nem tudom egy másik progira rádobni
Nem veszelyes egy kicsit??? Ha veletlenul egy jo nagy file-t dobsz egy progira meg agyonlapitja... :-)
- F3 beépített nézőkét hoz be, nem egy külön ablakban nyílik
most mi a baj? hogy beepitett nezoke, vagy hogy nem kulon ablakban nyilik? (Persze erdeklodve figyelnem konzolon a kulon ablakot :-) )
- F4 dettó
detto. Amugy 'Options->Configuration->Use Internal Editor' ill. 'Options->Configuration->Use Internal Viewer' ha nem, akkor a PAGER ill. EDITOR valtozoban megadott progit hasznalja nezokenek ill. szerkesztonek...
- nem tudom egérrel scrollozni, vagy egérgörgővel
kar, nekem megy
- nincs jobb-click context menü (pl tortoise-hoz nagggyon jó)
van F2 user menu ami "erzekeny" a file tipusara es tetszes szerint atszabhato, bovitheto

Zsiraf

p.s.: amugy valaha kiprobaltad az mc-t?

Na ez is szép példája a "ki mit szokott meg" és "ki mire használja" kérdéskörnek.
Én nc-n nőttem fel, tc install után az első dolgom, hogy amennyire csak lehet, nc-t csinálok belöle (színek, hotkey-k, stb.)
Rendszeresen püfölöm a CTRL-O -t tc alatt (igen, eredménytelenül). Rendszeresen ssh-zni akarok belöle (szintén eredménytelenül). Ilyenkor PUTTY, WinSCP, stb, és ettől fel tud menni a cukrom. Az viszont érthető, hogy az átlag tc felhasználónak semmi szüksége ezekre a dolgokra.
Aki pedig a windowst szeretné linux-al helyettesíteni, annak semmi szüksége a fish-re, neki tc funkcionalitás (vagy látvány?) kell. Ilyen a szelavi.

A vi-t és a wordpadot nem akarjuk összehasonlítani? Csak hogy dagadjon a topic...
(Egyébként az mc-ben azért lehetne egyszerűbb az ssh port beállítása...)

--
www.turamotoros.hu

Ez elég vicces :-)

Csak hogy ne aludj nyugodtan, olvasd már mi van a www.tisztaszoftver.hu-n:

"A szoftvereket kizárólag az oktatással, tanulással és az ezzel összefüggő kutatással kapcsolatos munkához lehet jogtisztán használni (pl. házifeladat elkészítése, programok megtanulása stb.) Semmilyen profitorientált tevékenység nem végezhető a Campus szoftverekkel."

Ja és a Photoshop véletlenül sincs köztük...

hat, a munkam == kutatas, ugyhogy lazan beleferek.

forgalomoptimalizalas, elemzes, stb - mindezt linuxon.

es mondd mar meg, hogy HOL irtam, hogy photoshopolok?!
eletemben nem hasznaltam 5 percet se.. es nemis beszeltem photoshoprol,
csak a draga linuxhuszarok kevertek ide..

szoval nemtudom melyikunk a vicces.

A Photoshopot azért gondoltam, mert egy olyan szálhoz szóltál hozzá. Szóval úgy tűnt, hogy azzal dolgozol. De nem csak nekem.

Az én munkám is a kutatás (meg a tanítás), de nekem nem az jön le belőle, hogy "lazan beleferek". Ha jogászkodni akarnék, azt mondanám hogy azok a tudósok használják jogtisztán, akik nem (ezért) kapnak pénzt. Tehát ha fizetsz mondjuk magadnak vmi pályázatodból programírásért, akkor az nem jogszerű. De kit tudja.

Egyébként a jogdíjas adathordozókon tárolt műalkotások legálisak. Mo.-on minden adathordozónak az árában benne van a jogdíj, az elvileg eljut a megfelelő helyre (nekem onnantól, hogy a boltban kifizettem, hadd ne fjjon a pénz további sorsa miatt a fejem, kthxbye).
--
'Please, just tell people to use Windows.' - Linus Torvalds on KDE and GNOME

>Egyébként a jogdíjas adathordozókon tárolt műalkotások legálisak.
Mit ertesz jogdijas adathordozon? Mert ha az Artisjust cimkere gondolsz akkor ki
kell hogy abranditsalak...
>Mo.-on minden adathordozónak az árában benne van a jogdíj...
Ezt az emeletes baromsagot honnet veszed?

Zsiraf

Az Artisjus a DVD és CD-R típusú hang- és képhordozók, valamint az integrált tárolóegységgel rendelkező zenelejátszók tekintetében történő jogdíjigény érvényesítéssel összefüggésben ingyenesen nem kizárólagos védjegyhasználati engedélyt ad a jogdíjat fizető személynek az "ARTISJUS" védjegy használatára. Az "ARTISJUS" védjegy a jelen pontok szerint megengedett használat során - az ellenkező bizonyításáig - igazolja a jogdíj megfizetését, továbbá jogkezelési adatnak is minősül [Szjt. 96. § (2) bekezdés], amelynek jogosulatlan eltávolítása, megváltoztatása szerzői jogi és büntetőjogi jogkövetkezményekkel jár.

Es mielott meg mekerdezed:
Ki köteles a jogdíj megfizetésére?
A hordozók gyártója, importőre, forgalmazója, és az a kereskedő, aki olyan hordozót forgalmaz, amelyre az előbbiek elmulasztották a jogdíj megfizetését.

Zsiraf
p.s.:
Vásárolhat-e magánszemély matrica nélküli CD-t, DVD-t?
Az a magánszemély, aki nem kereskedik a hordozókkal, nem felelős a jogdíj megfizetéséért. Azzal sem követ el szerzői jogsértést, ha matrica nélküli hordozókra - azaz olyan hordozókra, amelyekre nem fizették meg a jogdíjat - készít megengedett magáncélú másolatot. Kétségkívül megkárosítja azonban az alkotókat. :-)

>Mo.-on minden adathordozónak az árában benne van a jogdíj...
Azt hiszem ket dolgot nagyon keversz:

1. Az ures hang es kephordozo dija (jogdij 1)
A magáncélú másolatkészítést a szerzői jogi törvény viszonylag széles körben lehetővé teszi. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha azoknak a műveknek az alkotói, jogosultjai, amelyek a törvény alapján így másolhatóak, legalább részbeni kártalanításban részesülnek. A jog nem akarja a magánszemélyeket a másolatkészítések miatt folyamatosan ellenőrizni, ezért azokat kötelezi átalány jellegű fizetésre, akik olyan hordozókat gyártanak, forgalmaznak, amelyek lehetővé teszik a magáncélú másolatkészítést.

2. A "gyari" megvasarolt hang es kephordozo araban levo dij (jogdij2)
A szerzői művek hangfelvétel céljára történő rögzítése, többszörözése csak szerzői hozzájárulással lehetséges. A nyilvánosságra szánt, nem színpadi zeneművek, zeneszövegek, valamint a zenés színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen történő többszörözéséhez, példányonkénti terjesztéséhez a szerzői hozzájárulást a zenei művek közös jogkezelésére felhatalmazott szerzői jogvédő társaság (ARTISJUS) szerződés formájában adott felhasználási engedélye jelenti....Jogdíjfizetés: a jogdíjat teljes gyártandó példányszám alapján előre kell rendezni. A szerzői jogi engedély kizárólag a szerződésben meghatározott példányszámra vonatkozik. Amennyiben változatlan műsorral és árral (fogyasztói, ill. átadási) további meghatározott példányszámra kíván a Kiadó szerződést kötni, ezt kiegészítő szerződésben kérheti, mely az alapszerződéssel együtt érvényes.

Tehat, ha veszel egy "musoros" CD-t, amin van matrica, akkor azon jogszeruen foglal helyet (nagy valoszinuseggel) az adott mualkotas. Ha veszel egy ures CD-t es arra te otthon lemasolod az elobb emlitett musoros CD-rol a "mualkotast", csak azert, hogy azt hasznald es ne az eredeti kopjon, akkor azon is legalisan, jogosan csucsul a "mu". Viszont, ha a haverod altal kolcsonadott "musoros" CD tartalmat masolod az ures CD-re, -- mert minek megvenni, ha a havernak megvan -- akkor matrica ide, matrica oda, bizony nem legalisan (jogtalanul) van a "mualkotas" a CD-n.

Zsiraf

No persze, de akkor kezdjuk az elejen:
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Szerintem a szerzo jogos erdeke, hogy minden haszalatban levo peldany udan megkapja a jogos dijat. Tehat ha Gipsz Jakab es haverjai lemasoljak maguknak a "muvet", mivel igy nem kell a 4k forintot koponyankent kifizetniuk, akkor a szerzo jogos erdeket (tudniillik, hogy megkapja az X*4k forint ra eso reszet) eroteljesen karositottak...

Amugy:
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Mar megbocsass, de ha en ingyen hozzajutok olyan muhoz, amiert amugy penzt kene fizetnem, az szerinted nem kozvetett jovedelemszerzes?

De mindegy. Igen erdekes felfogas a tied...

Zsiraf

Értem a logikádat, szerintem ott bukik a dolog, hogy abban az esetben, ha bármilyen ingyenes másolás indokolatlanul károsítja a szerző jogos érdekeit -- ħa jól értem, te ezt mondod -- akkor bizony az artisjus matricának nincs semmilyen joga a létezésre.

A második részére viszont a válasz egyértelműen nem a válasz. Nem szerzel vele jövedelmet. Közvetve sem. Ha értékesíted, akkor szerzel jövedelmet, így max spórolsz.

És lehet, hogy érdekes felfogás, de a magyar bírói gyakorlattal nagyrészt fedi egymást, amennyire én tudom.

A második részére viszont a válasz egyértelműen nem a válasz. Nem szerzel vele jövedelmet. Közvetve sem. Ha értékesíted, akkor szerzel jövedelmet, így max spórolsz.

Jo, akkor szerinted mi a kozvetett jovedelemszerzes.
Ha a birtokodba kerul egy 4k forint erteku targy ingye, az nem "jovedelem"?

akkor bizony az artisjus matricának nincs semmilyen joga a létezésre. :-) Joga van mivel a jog rendelkezik arrol, hogy az "ures" adathordozokra ill. reprografiai keszulekekre atalany jogdijat kell kivetni...
Az mas kerdes, hogy ennek igy kellene-e lennie...

Értem a logikádat, ... En viszont a tiedet nem :-)

Egyszeruen nem ertem mit gorcsol"tok"... A lopas ba*meg az lopas. Akar egyzeru kivitelezni, akar nem. A "muvesz" csinyalt valamit, es azt mondta, hogy minden ember aki kifizeti a zsozsot, az otthon akkor hallgathatja meg a CD-jerol amikor akarja (kaphat belole egy CD-t). Ennyi. Ha te lemasolod a haverod CD-jerol, akkor sz*rsz a "muvesz" jogos igenyere. Vagy te nem igy latod?

Zsiraf

Jövedelem := bevétel - esetlegesen levonható baromságok. Amiért nem kapsz pénzt, az nem jövedelem by definition ala jog. De majd valaki, aki ért is a joghoz, az biztos meg tudja ezt szabatosan fogalmazni. Közvetett pl ha lejátszod egy buliban, mert te vagy a dízsé, és ezzel pénzt keresel. Vagy beteszed a zenegépbe a kocsmádban, hogy több ember jöjjön több sört vedelni.

Ha már itt tartunk, nem tartom lopásnak. Lopás az ugyanis az, hogy én elveszem, ezért neked nem lesz. Ezzel együtt abban egyetértünk, hogy szarok a művész jogos igényére, ha lemásolom, csúnya gonosz vagyok ilyenkor. Viszont a jog rendelkezik arról, hogy én saját céljaimra lehetek csúnya gonosz. Cserében reprográfiai díjat épít az üres adathordozók árába, és meghatározza azt, hogy ezt hogyan kell szétosztani az érintett művészek között. Ez nem két egymástól külön keletkezett rendelkezés. Az megint más kérdés, hogy ennek így kell-e lennie... :) De tény, hogy ettől én kevésbé érzem magam csúnya gonosznak, ha mp3aim vannak.

Egyébként erkölcsi oldaltól függetlenül a bíróságok is így látják, nézz csak meg bármi random szakértői véleményt, a zenéidért egyik sem akar elvasalni.

A jogi szőrszálhasogatástól eltekintve meg az látszik tisztán, hogy a jelenleg megszokott üzleti modellt a technika és a társadalom túlhaladta, ezért valami megoldást kell rá találni. Jelenleg ott tartunk, hogy az elmúlt félszáz évben ebből felhízott kiadók jelentős lobbierővel próbálnak gátat vetni ennek a ,,fejlődésnek''. Egyelőre viszonylag sikeresen, legalábbis jogi oldalon, de előbb utóbb kialakít valaki egy olyan üzleti modellt, ami képes helyén kezelni a jelenlegi adottságokat, és előbb utóbb elég pénzt keresnek majd így is, hogy ellenpontozni tudják a régi modell képviselőinek súlyát, és akkor majd szép lassan átalakul az egész valami mássá.

És a végéhez még annyit tennék hozzá, hogy kicsit árnyaljam a csúnya lopós képet, amit kialakítottál magadban rólam, hogy én bizony meg szoktam venni azokat a zenéket, amiket tényleg szeretek, mert megérdemlik, és mert nem szeretném, hogy a kedvenc előadóim lehúzzák a rolót. Mondjuk az is tény, hogy előbb bizony meghallgatom.

Közvetett pl ha lejátszod egy buliban, mert te vagy a dízsé, és ezzel pénzt keresel. Vagy beteszed a zenegépbe a kocsmádban, hogy több ember jöjjön több sört vedelni.
Ertem, hogy mire gondolsz, de sajnos pont ezeket az eseteket mashol szabalyozza a jog (nyilvanos kozzetetel) es azert hogy felhasznalja az adott felvetelt, nemcsak hogy meg kell vennie, hanem meg kulon jo nagy stexet is be kell fizetnie...

Amugy nezzuk az alabbi esetet:
A es B jol fejlett magyar allampolgarok (csak azert magyarok, hogy a magyar jog vonatkozzon rajuk, kulonben nagyon szeretem az "idegeneket" is)
'q' es 'r' C nagyremenyu muvesz mualkotasainak CD-n megjelent kiadasai. mind 'q' mind 'p' 4k Ft-ba kerulnek az egyszeruseg ketveert.

1. eset:
A es B haverok. Nagyon szeretik elvezni C "mualkotasait" de szeretnek "sporolni" is. Megegyeznek, hogy A megveszi 'q'-t es B megveszi 'r'-t. Majd kolcsonadjak a megvasarolt muveket egymasnak, s azt a sajat ures CD-jukre felveszik, majd visszaadjak a kolcson muveket. Igy ezentul A is es B is akkor es ott elveszhetik mind 'p'-t mind 'q'-t, ahol akarjak, de kifizetni mindegyik csak 4k+0.1k forintot fizettek. Tehat egyszeruen "sporoltak". Hiszen a jogdij benne van a 0.1k Ft-ban (ugyanugy mint a 4k-ban :-)...

2. eset:
A es B haverok. Nagyon szeretik elvezni C "mualkotasait" de szeretnek "sporolni" is. A megveszi 'q'-t es lemasolja egy ures CD-re es ezt eladja B-nak 2k Ft-ert. Kozben B megveszi 'r'-t lemasolja egy ures CD-re es ezt eladja A-nak 2k Ft-ert. Igy ezentul A es B is akkor es ott elveszhetik mind 'p'-t mind 'q'-t, ahol akarjak, de kifizetni mindegyik csak 4k+0.1k forintot fizettek. Tehat egyszeruen "sporoltak". Hiszen a jogdij benne van a 0.1k Ft-ban (ugyanugy mint a 4k-ban :-)... Viszont ebben az esetben az egesz jogserto, mivel mind A mind B a masolat eladasabol 2k-2k Ft jovedelemhez jutott...

Szoval, hogy is van akkor ez???

Zsiraf

Igazad van, elég hülye példa volt, de típusában ilyesmiről van szó.

Ez úgy van kérlek, hogy el van cseszve :) Egyébként elég kevéssé életszerű példát hoztál fel, gyanítom, hogy szinte minden szabályozásra lehet ilyeneket találni. Programozásban is ugye a legjobban a mindenféle peremszarok kezelését utáljuk :) Ettől még amit írsz, az jogos.

Amivel nekem bajom van, az az, hogy az egyik oldalról elvárod, hogy erkölcsi értékrend szerint alkossak véleményt (szegény kifosztott művész, ugye, akit megkárosítok), annak ellenére, hogy a jog definiálja, hogy nekem ezt lehet (ebben a jövedelem dologban meglehetősen biztos vagyok, mert eddig mindig ezt mondta nekem mindenki, aki kicsit is kompetens, de tényleg kéne valami jogász fej hozzá), a másik oldalról viszont elvárod, hogy elfogadjam, hogy az olyan, mert le van írva a törvénybe (ez ugye a matrica esete), annak ellenére, hogy ebben a formában az erkölcsileg az én meglopásom, hiszen ha úgy van, ahogy mondod, akkor semmit nem kapok cserébe a matricáért.

Szóval érted, most akkor döntsük már el :) Azzal egyet értek, hogy meglehetősen szerencsétlen szabályozás, és katasztrófális konkrét megvalósítása a szabályozásnak, ami jelenleg van

Szóval érted, most akkor döntsük már el :) Azzal egyet értek, hogy meglehetősen szerencsétlen szabályozás, és katasztrófális konkrét megvalósítása a szabályozásnak, ami jelenleg van Ezzel amugy en is teljesen egyet ertek.

Amivel nekem bajom van, az az, hogy az egyik oldalról elvárod, hogy erkölcsi értékrend szerint alkossak véleményt (szegény kifosztott művész, ugye, akit megkárosítok), annak ellenére, hogy a jog definiálja, hogy nekem ezt lehet

Mar ne haragudj, de nem en, hanem a torveny varja el:
33. §
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Persze, mint latjuk a tisztesseg az mindenkinel mas es mas...

Igen... Hat a problema szerintem valahol az atkosban kezdodott, amikor allami szinten sz*rtak minden szerzoi jogra. Es ez a gyakorlat teljes mertekben atszivargott az atlagember szintjere. (pl. szerinted is csak az lopas, amikor fizetes nelkul kisetalsz a kozertbol a kilo kenyerrel a honod alatt :-) Persze a regi szep idokben azert nem volt olyan egyszeru akar egy konyvet, akar egy zenemuvet, stb... a "gyarihoz" hasonlo minosegben "masolni".
A torvenybol jol latszik, hogy a ketfajta csoport "muveszet" ill. szoftver) kulonfelekeppen probalt valamifele szigoritast, ill. torvenyi szabalyozast eletbeleptetni.
- A szoftver oldalon nincs semmifele lacafaca, tilos masolatot kesziteni, (persze tovabbra is viragzik a beerware).
- "Muveszkem" oldalon, meg a tanitas, kutatas, idezes, beetetes, es mivel a paraszt ugyis csinalja miatt megengedik a "szabad felhasznalast", es ennek kompenzalasara
az "ures" adathordozokra sarcot vetnek ki.

Tehat a matricazas mar csak azert van (definitive), mivel a (magyar) jogalany sz*rik a torvenyre es "tisztes csaladapakat" nem lenne jo bortonbe dugni.
Persze itt vissza terhetnenk arra, hogy a "tisztes" csaladapa miert gondolja ugy, hogy elvezheti fizetes nelkul a "szegeny" muveszkem "mualkotasat", amikor a kenyeret meg penzert adjak. (Jo, tudom epp ezert a kenyeren nem tud sporolni -- mivel azt nem lehet fenymasolon masolni -- de a CD-t "szerencsere" manapsag eleg konnyu masolni)

Tudod ez egy picit hasonlit a kovetkezohoz:
Van egy muszer aminek az eloallitasi koltsege anyaggal egyutt <100k, viszont a gyarto >10M-ert adja. (ures CD+CD iro amortizacio + aram ~ 0.05k Ft, musoros CD ~ 5k Ft) Ugyanis, ahhoz, hogy az a keszulek most ott all, hozzatartozott 10 ember 10 even keresztuli napi 8 ora munkaja, meg a kutato "uzemresz" rezsije, stb...
Persze, ha Te megveszel 1db keszuleket es szetszeded es 1 het alatt megcsinalod az alkatreszek muszaki rajzait es gyartasi eloirasait es ezekutan 150k-ert tudod fosni oket, szemben az "eredeti" gyartoi >10M-val.
S lam, milyen ugyes vagy, neked kell 10 ilyen gep, akkor megveszel 1-et 10M-ert es csinalsz magadnak meg 9-et, darabjat 150k-ert, es igy sporoltal vagy 80M-at... Csakhat.. erzesem szerint ez nem teljesen tisztesseges, mivel a keszulek valodi ertekenek csak toredeke az anyag es "reprodukalasi" koltseg, a koltsegek nagyobb reszet a "masolonak" mar nem kell kifizetnie, hiszen azt a "prototipust" eloallito kohogte ki... Dehat magara vessen! Ugye? A balf*sz :-).
En kepes vagyok lemasolni a cuccot, tehat jogom is van hozza. (kulonben is amikor lemasoltam az eredeti muszaki rajzokat, akkor kifizettem a "reprografiai" jogdijat, tehat tenyleg jogosan hasznalom azokat a keszulek eloallitasahoz.)

Kb. ez a szemlelet sut szerintem ebbol a szabad felhasznalas bulibol... De bocs, ha nem igy van.

Zsiraf

p.s.: tegyuk hozza ugyanilyen szemet @#@#@#@# (es most it minden olyan ocsmany szo, amit csak el tudsz kepzelni) germosag, amikor a "muveszkem" lemeze "arany lemez" lett, es neked meg mindig 4k Ft-ot kell kiadnod ra, pedig mar reg megterult neki minden koltsege sot mar reg elerte a tisztesseges hasznat is... :-(

A művészek ne nagyon sírjanak. Aranyárban tolják a "műveket", a legtöbbet letöltöd és sikítva törlöd. Igazán nagy kár érte őket... Ha nem lenne net egy csomó művészről azt sem tudnád, hogy egyáltalán létezik. Cybergyerek mond valakinek valamit?
Sőt a net révén nagyon sok igazi művészt ismerhetsz/ismerhettél meg. Nem igazán hallottam a rádióban például Therion dalokat nyomatni, pedig egy igazi jó kis metal. És a net révén sikerült őket megismernem ezért a koncertjükre is el fogok menni jól és ez bizony kézzelfogható bevétel lesz számukra a net segítségével.

Miskolci Nemzetközi Operafesztivál
2007. június 16., szombat
20 óra, Miskolci Jégcsarnok

A Therion együttes (Svédország), opera-rock
koncertje szimfonikus zenekarral és kórussal

--
A nyúl egy igazi jellem. Ott ül a fűben, de akkor sem szívja!

A lopás dolgot kicsit félreértetted. Nem lopás, mert az a lopás, ha én elveszem és neki nem lesz. Ettől még kárt okozok neki, ha lemásolom természetesen, nem gondolom én, hogy nem. Csak ezt akkor sem lopásnak hívjuk :) Írogathatnám én hosszan, meg elmehetünk mindenféle jogi útvesztőkbe (pl hogy melyik barom írta bele a tisztesség szót egy törvénybe), de szerintem egyikünk sem ért hozzá eléggé, hogy nagyon értelme legyen, szóval az én véleményem össze foglalva erről kb annyi (erkölcsi oldalról megközelítve), hogy:

-amíg általánydíj van beépítve a matrica segítségével az üres adathordozóba, amit a művész kap meg valamilyen úton módon, addig igen, én úgy gondolom, hogy ha magamnak, meg netán néhány barátnak lemásolom a zenét (tehát szigorúan nem üzletszerűen és nem nagytételben), addig igen, én tisztességesen jártam el, ráadásul figyelembe véve a jogi szabályozás szellemiségét.
-ha nem lenne matrica, nyilván más lenne a leányzó fekvése. de mivel van, valami legyen a serpenyő másik felében is.
-a szabályozás egyébként szar, a megvalósítás méginkább, a művész szív, ráadásul nem kis mértékben az ipar miatt, aki kiszipolyozza, nem kicsit. Nagyon csinálni kéne valamit, mert csak kozsó és pákó zsebét tömjük, meg a feketeimportét, de ezt hadd ne nekem kelljen már megoldani.

Elfogadom én, hogy van, aki ennél szigorúbb, meg erkölcsösebb, én igyekszem nem ámítani ezzel saját magamat.

Mellékszálak:
-a műszeres dolog azért nem kicsit sántít ide. Tény, van ilyen, és tény nem tisztességes, de nem sok köze van a zenemásolgatáshoz meg a szabad felhasználáshoz, meg ráadásul azért ezt is igyekeznek szabályozni (pl azzal, hogy a benne lévő szellemi munkát valamilyen védelem alá helyezheted).
-az átkost meg ne keverjük ide. Ugyan ez megy mindenhol a világon. Annyival warezolnak kevesebben a fejlettebb helyeken, amennyivel többen vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy eredetit vegyenek, mert az kényelmesebb, anélkül, hogy igazán megéreznék.

Naszóval..

A kérdés valóban az, hogy mit tekintünk a szerző jogos érdekeinek, illetve ennek a sérelmének. Ezen a jogászok is vitatkoznak, a magyar bíróságokon azonban még senkit nem meszeltek el azért, mert x db dvd-nyi mp3-a volt.

Hogy miért is nem?

Idéznék innen:

http://www.artisjus.hu/felhasznaloknak/faq.html

Letölthetek-e magáncélra filmeket, zenéket, játékprogramokat?

A másolás a szerzői jogban főszabályként engedélyköteles, a letöltés pedig másolatkészítést jelent . A törvény azonban egyes esetekben lehetővé teszi, hogy a magánszemély magáncélra szerzői jog által védett művekről másolatot készíthessen. A kivétel vonatkozik például a zeneművekre, filmekre - ha azokat nem védi másolásvédelem - , de nem vonatkozik a szoftverekre.

---

Így az előbbiek lemásolása (letöltése) ma nem minősíthető jogellenesnek, míg a szoftverek másolása, letöltése a jogosult kifejezett engedélye jogellenes.

---

Azért fizeted azt a tetves matricát, hogy az ebből befolyó összeg (ami úgy tudom már bőven összehasonlítható az eladásból származó bevétellel) az előadókhoz kerüljön, és ezzel kárpótolja őket. A logika az egész mögött az, hogy a magyar jogrendszer tudomásul veszi, hogy úgyis mindenki másolja a zenéket, és ezért nem lehet a fél társadalmat börtönbe juttatni. Ezért kompenzálva vannak az előadók.

Viszont, érdekes, hogy volt aki olyannal szívott be, hogy a vinyóján tárolt filmeket/zenéket, és ezért megbüntették (mert a vinyó után nem fizetett reprográfiai díjat)

Viszont, érdekes, hogy volt aki olyannal szívott be, hogy a vinyóján tárolt filmeket/zenéket, és ezért megbüntették (mert a vinyó után nem fizetett reprográfiai díjat)
Tenyleg erdekes, mivel:
1. a "vinyo" utan nem reprografiai dijat, hanem ures adathordozo utan jaro jogdijat kell fizetni
2. ezt nem a felhasznalonak, hanem a gyartonak/forgalombahozonak/kereskedonek kell megfizetnie, es ezert a vasarlot nem terheli felelosseg.

Zsiraf

A Gimptől én is hányingert kaptam először évekkel ezelőtt, aztán nemsokára rájöttem, hogy az ablakait tetszőlegesen egymásba lehet illeszteni. Azóta mindig egy ablakot csinálok belőle. Később kijött a Gimpshop, a Photoshop menüvel ellátott Gimp, csináltam is belőle UHU csomagot, de aztán értelmetlennek találtam, visszatértem a Gimphez. Az, hogy a Photoshop nem véletlenül néz ki úgy ahogy kinéz, mert minden grafikus programnak így kell kinéznie stb az hülyeség. Egyébként van a Pixel32, ugyanúgy néz ki mint a Photoshop és fut Linuxon, aki akarja fizethet érte.

"Az, hogy a Photoshop nem véletlenül néz ki úgy ahogy kinéz, mert minden grafikus programnak így kell kinéznie stb az hülyeség"

Valóban hülyeség, ha azt mondják, hogy minden grafikus programnak úgy kell kinéznie, de ezt nem is mondta senki sem :)

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Random Topical Haiku] (Slashdot.org) I've Got A Cool Site. What The Fuck? So Much Traffic! Now My Server's Down.

Ne vizionalizáljjá' itten nekem, nem ezt mondtam.

Amire célzok az az, hogy a sok crackelt PS-t használó usert, aki PS hiánya miatt sír Linux alatt, ezzel könnyebben át lehet csábítani. Mielőtt belekötnél: nem pont ettől fog átjönni, de az esélyt is növeli.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Random Topical Haiku] (Slashdot.org) I've Got A Cool Site. What The Fuck? So Much Traffic! Now My Server's Down.

kell a linux közösségnek a sok sírós windowsos user? akit érdekel kipróbálja, ha tetszik neki, ottragad. ha nem akkor használjon windowst. csak azért linuxra váltani mert hype, aztán fikázni a kipróbálás után (esetleg előtt, ugye) mert mindenszar mert nincs játék, mert CSÚNYÁBB, mint a windows...

én nem lennék boldogabb ha a linux válna az >50% -os oprendszerré. és ti?

( mpathy | 2007. 03. 06., k – 09:30 )

Basszus, hihetetlen, hogy mindenki egy szerencsétlen rajzolóprogram miatt kattog. Rohadtul lényegtelen.

A cikkből ezek a neuralgikus pontok:

* néha komoly nehézségekkel lehet csak hardvert telepíteni
* néha misztikus parancsokat kell a parancssorba pötyögni
* néhány programnak gyenge az UI-ja (pl. Kino)
* javítani lehetne a nyomtató támogatáson
* az újabb hardverek később lesznek támogatottak Linux alatt, mint Windows alatt

--
- Hogyan lehet tanulni? - Jól kell tudni kérdezni. - Hogyan lehet jól kérdezni? - Ahhoz sokat kell tudni...

Basszus, hihetetlen, hogy mindenki egy szerencsétlen rajzolóprogram miatt kattog. Rohadtul lényegtelen

Lehet, hogy szamodra, mint hard core c/assembly coder lenyegtelen motivum, de nem mindenkinek elegseges egy gepbol csak a gcc meg egy vi. Azt pedig mar eleg sokan kifejtettek, hogy mi baj a GIMP-pel (amit jo par hazon beluli grafikus velemenye alapjan hadd tartsam mar hihetonek...)

---
pontscho / fresh!mindworkz

"szamodra, mint hard core c/assembly coder"
Köszönöm, ez jól esett.

"nem mindenkinek elegseges egy gepbol csak a gcc meg egy vi"
Igazából senkinek, aki mást mond az hazudik.

Egyébirányt meg rohadtul lényegtelen egy rajzolóprogram miatt kattogni, főleg ha egyszerűen hiányzik a grafikus felület drivernemlétezés apró kis problematikájából kifolyólag...

--
- Hogyan lehet tanulni? - Jól kell tudni kérdezni. - Hogyan lehet jól kérdezni? - Ahhoz sokat kell tudni...

( ilozv | 2007. 03. 06., k – 10:19 )

Általában elvből nem szólok hozzá flame gyanús dolgokhoz, de ez most nagyon kikívánkozik.
Félreértés ne essék, imádom a linuxot, de bizonyos körülmények között ez a történet nem a romantikáról szól.
A játékok nem érdekelnek (ha mégis, akkor a VICE-al órákig rendben vagyok), a parancssortól pedíg nem törik le a kezem. De:
Az új notebookom-ra csak linuxot pakoltam (Edgy), és megpróbáltam élni vele. Dióhéjban:

- RICOH SD kártyaolvasó nem működött
- Webcam nem működött
- Intel HDA hangkártya sztoasztikusan működött
- Touchpad katasztrofálisan működött
- Blúcucc nagyon kivonatosan működött, headsetet felinstallálni fizikai fájdalommal járt
- Az irodai nyotatóhoz alaphangon csak fizetős CUPS driver létezik

stb, stb.

Persze valamennyi problémáról tenger sok info van a neten, biztos, hogy egy csomót meg lehet oldani pár napos guglizással és hekkeléssel, gondolom a nyotató driver is helyettesíthető valamivel, de erre a szarakodásra nincs idő, ha dolgozni kell. Nem vagyok linux guru, de van néhány működő linux szerverem, köztük pár elég cifra (Samba PDC/LDAP 100+ -os hálón, BIND, ilyemi) gondolom többet értek hozzá, mint az átlag felhasználó. Nagyon meg tudom érteni a mezei júzert, akinek pár órányi erölködés után elszáll a kezdeti "linux-lelkesedése".
Az Edgy nekem is megmaradt otthoni hülyéskedésre (ha lesz időm, tökölök vele), de a munkahelyemen kénytelen vagyok vindózt használni.

Szóval miről is beszélünk? Linux, desktopon, mindennapi használatra? Nagyon odébb van az még. Sajna a dolog nem a linux közösségen múlik. Onnan kezdve lesz remény, amikor egy új notebookhoz, nyotatóhoz, akármihez a gyártó nem csak windózer driver cd-t ad, hanem linuxot is.

Ja és a hab a tortán: a notebookom a kereskedő árlistájában így szerepelt: "Linux operációs rendszerrel"...

--
http://www.turamotoros.hu

Most vitatkoznék veled, ha megengeded. Én egy dzsunka notebookot (Clevo) használok nap mint nap játéfejlesztéshez és desktop oprendszerként. Gyakorlatilag minden megy és én sem vagyok az a klasszikus Linux guru. Nem mondom, hogynem kellett soha Google-lal vacakolnom húsz perceket egy-egy hw miatt (Wi-Fi, Radeon 9700, stb), de eddig megtérült a ráfordított idő. Én is Win alól jöttem úgy három éve és ott meg a spyware és vírus keresés/írtás vitte el az időm egy részét, meg az instabilitásból adódó szívás. Szóval nem osztom a véleményed, de meggyőzni sem akarlak. :)

A legtöbb disztrón ezek nem fognak alapból működi és mostanában úgylátszik, hogy minden az Ubuntu körül forog, de szvsz akkor is az OpenSuSE ami telepítésnél a legtöbb hw jól beállítja és ami kezdők számára a leginkább használható UI-t és minden egyebet adja. Az Ubuntu még kezdetleges, ezt elmondtam az UHU-nál is, jól körbenevettek, de kb. vége is lett. Persze lényegileg OpenuSE-val se változik a kép, csak jóval árnyaltabb lesz. Egy disztrónak kell 5-6 év legalább, hogy kiderüljön, hogy mi lesz vele, azelött csak az használja, aki szeret ilyebnekkel szívni.

Teljesen igazad van, ami az OpenSUSE-t illeti! Engem csak az RPM tántorított el a használatától. Anno UHU 1.1-gyel kezdtem, így apt függővé váltam. Ezért áll közelebb hozzám az Ubuntu. Persze ez csak "vallási" kérdés és mint olyan lényegtelen. Mindenki használja azt, ami neki szimpatikus/megfelelő. A lényeg, hogy csak azért mert nekem nem megy valami, azért ne mondjuk azt a Linux-ra/MacOSX-re/Windows-ra/stb.-re, hogy erre vagy arra alkalmatlan, kényelmetlen. A hiba legtöbbször az ön (én) készülékében van. ;)

Persze valamennyi problémáról tenger sok info van a neten, biztos, hogy egy csomót meg lehet oldani pár napos guglizással és hekkeléssel, gondolom a nyotató driver is helyettesíthető valamivel, de erre a szarakodásra nincs idő, ha dolgozni kell.

Na ezert nem lesz 2007 (sem) a Linux Desktop eve :)

---
pontscho / fresh!mindworkz

Vitatkozom: Prestigio notebook, full support mindenéhez. WiFi-vel gyak. annyit szoptam csak, amig rájöttem, hol kell beállítani a WEP-et rajta, és kész.

Nyilván vannak olyan hardverek amiket nehezebb összehozni a linux-szal de ezt a mondatot el lehet mondani egy sed 's/linux/windows/' parancs után is. Nem mondom hogy nem kell türelem hozzá, de hát a windows se idegbeteg kisleányok játékszere könyörgöm! Regéket tudnék mesélni mennyit szoptam a webcamemmel mire működni kezdett... de inkább nem untatlak vele.
Legyen elég annyi, hogy sok tekintetben egyetértek a haverommal aki mindig azt mondogatja: A Linux felhasználóbarát nem béna- vagy idiótabarát.

( csg | 2007. 03. 06., k – 09:35 )

"nem lehet játszani, kivéve, ha megfelelnek azok a játékok, amelyek elérhetők Linuxra (korrupt texturák, nincs multiplayer a BF2-ben, inkompatibilitás a PunkBuster-rel, stb.)"

Itt a közeli kocsmában pedig nem lehet sört inni, kivéve ha megfelelnek azok a sörök, amelyek éppen megvásárolhatók.

Hirtelen nem értettem, mire gondolsz, mivel nem kísérem különös figyelemmel az Ubuntu éltét; de aztán megtaláltam ezt (http://www.ubuntu.com/news/MostUserFriendlyAward). Továbbra sem látom azonban az oldalon a Most Playable Linux Distro Award-ot (vagy valami ilyesmit). Ilyen alapon a Windows sem lehet felhasználóbarát, mert nem lehet rá feltenni ezt: http://wolfpack.twu.net/ShipWars/XShipWars/ Legalábbis erősen azt tippelem, hogy nem lehet. Másrészt gondolom adott körből választott a zsűri. A Windows valószínűleg nem indult - az egy másik kategória. Súlyemelők sem szoktak gátfutásban indulni - vagy csak nagyon ritkán.

Hát pedig szerintem nem terel. Rossz az alap megközelítés. Kicsit arra emlékeztet, hogy terep rally auto helyett kipróbáljuk a terep biciklit (hátha beválik), majd hibájának felrójuk azt, hogy a rally autó kereke nem rakható fel a biciklire.
Ennyi erővel mondhatnánk, hogy a bicikli a jobb, mert az autó kormányára nem tudtam a biciklicsengőt feltenni.

( nemtudod | 2007. 03. 06., k – 09:48 )

nem tudta a kinot kezeleni mert nem hasznalta az avidemux -ot?
firefox-ot win alatt is allitgatni kell nem csak lin alatt
wine kapcsolatban ha megnezte volna http://appdb.winehq.org/
akkor lathatta volna hogy van egy ket tamogatott jatek
persze nem a holnap megjelenok

> ha megnezte volna appdb.winehq.org

Nekem még semmilyen játék nem működött wine alatt, pl. directdraw problémák miatt. pl. az Age of Empire II. sem, pedig nem mai darab. Jut eszembe, ha valakinek megy, szóljon, idegesítő hogy a megvásárolt játékot nem tudom használni.

Jabocs, jut eszembe, az X-COM 1 működik, bár néhány óránként random kilép, de az még elviselhető. Mielőtt bárki beszólna, ez nem a DOS-os, a Gold Editiont átírták Windows 95-re anno.

D-link DWL520+ wifi kártyát pedig képtelen voltam beüzemelni. Az se mai darab, mégse megy.

;-(

Az amarok tényleg killerapp, én se tudnék meglenni nélküle.

Már elkezdték fejleszteni a 2.0-s verziót, ami QT4-re épül és ezért lesz wines portja is. Esetleg megnézheted, hogyan is áll most a fejlesztése az svn-jükben. Bár kétlem, hogy már használható állapotban lenne.

Köszönöm! Bár eredetileg csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a Linux-on számonkérni, hogy nehézkes vele windows-os alkalmazásokat futtatni, hát, legalábbis furcsa. Win alatt sem egyszerű ugyanis a Linuxos szoftverek futtatása. Ha nem akarnánk állandóan az egyikből másikat csinálni, egy csomó stresszt megspórolnánk magunknak, és mindjárt szebb lenne a világ. Komolyan, néha mintha egy csapat végzős ruhaipari szakközépben tanuló lány lennénk: Mindenáron a falu bikájából akarunk szerény papucsot faragni, a csupaszív, "Ropi" becenévre hallgató balekot pedig arra rádumálni, hogy verekedjen meg értünk Bökőssel és Satuval, a diszkó baltaarcú uraival.

( ishida | 2007. 03. 06., k – 10:19 )

Sajnos nincsenek feltorhetetlen programok, pedig nagyon drukkolok az MS-nek, hogy most sikeruljon tenyleg valami jot osszehoznia ilyen teren a Vistaval. A beka segge alatti perspektivabol szemlelve (azaz Magyarorszagrol) ha ez sikerulne, akkor (sokkal?) kevesebben lennenek akik windowst tudnanak hasznalni, hiszen "szerencsere" sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyek a Vistat, illetve a hozza valo vasat. Ez utobbihoz annyit, hogy a win userek egy szanalmas reszenek (tobbsegenek?) csak az Aero marhasagai miatt kellene az uj rendszer, de ahhoz sokszor uj vas is jarna (vo. a Beryl akadas nelkul megy a kb. 4 eves irodai gepemen - na nem mintha szuksegem lenne erre). Ha ez igy lenne tehat - marmint, hogy sokaknak kellene "alternativ" oprendszerekre atallni - akkor a HW gyartok is talan jobban odafigyelnenek, hogy ne csak win drivereket adjanak ki az uj keszulekeikhez, alkatreszeikhez. Mondanank ezt egy "idealis" vilagban. Ez persze nem igy van, sot a "fejlett" nyugaton az a par tizezer forintnak megfelelo osszeg amennyibe ezek a dolgok kerulnek, valszeg nevetseges es nem is nagyon foglalkoznak vele. "Szerencsere" azonban a vilag nagyobbik fele legalabb olyan csoro mint mi magyarok, ezert talan megis alakulhat valami.
Nem az OS szoftverek fejlesztoi tehetnek arrol, hogy sok cucchoz nem csinal a gyarto driver, illetve bizonyos (a legtobb) szoftver fejleszto ceg csak winben tud gondolkodni.
Tudom, hogy errol mar volt szo, csak a Vista kapcsan ujra eszembe jutott.

Én is úgy érzem, hogy ez a Vista-s szerncsétlenkedés "történelmi" lehetőséget adhat(na) a Linuxnak. A driverkérdés megoldása simán átlendítené a kritikus ponton, és a linux fájdalommentesen (vagy jóval kisebb fájdalommal) használható lenne irodai környezetben. Utánna már érdemes lenne játékokat meg apróbiszbasz egyebet írni rá.
A driverkérdés megoldása pedíg nem a linux közösség dolga lenne, hanem a hardvergyártóké. És őszintén szólva a mezei felhasználót még az sem érdekelné, ha azok a driverek nem nyíltak. Persze ezzel hazavágnák az egész linux filozófiát... Itt ismét el lehet gondolkodni a demokrácia és a diktatúra közötti "hatékonyságbeli" különbségen...
Egyébként hol érdeke egy lókoszt hardvergyártónak linux drivereket fejleszteni? Jelenleg sehol. A dolog pénzbe kerül, a szaraikat meg így is megveszik. Ha véletlenül elketyeg rajta a linux (úgy értem a hardvered minden funkciója működőképes), az jó, ha meg nem, akkor így jártál. Ráadásul még csak nem is kell hozzá direkt MS beavatkozás - a dolgot viszi magával a kritikus tömeg.
Nem tudom, mit lehetne tenni. A linux közösség soha nem lesz (nem lehet) up-to-date ebben a kérdésben, a legnagyobb jóindulattal sem. Online petíció a hardvergyártók felé? Lesz@rják.

Szóval szerintem ez a történet nem a Gimpről meg az OpenOffice-ról szól, hanem pl. a nyomtatásról, az SD kártya olvasásról, ilyesmiről.

--
www.turamotoros.hu

Ha megnezed az OS OS fejlesztoket, akkor ok nem is a drivereket varjak a HW gyartoktol, hanem az elegseges specifikaciokat. Nem tudom, hogy mi az oka, hogy ezeket sem adja ki sok gyarto, holott ugy tunik az nekik is erdekuk lenne, hiszen a termekuk sokkal tobb platformon lenne tamogatott, es a fejlesztes koltsegeit sem nekik kellene allniuk. A semminel jobb persze a binaris driver, de az termeszetes, hogy az OS fejlesztok ennek ellenallnak, mivel a cel a nyilt specko es a nyiltforrasu driver. Ha pedig belemennek egy szo nelkul a bin blobba akkor kesobb talan a kutya sem adna kill OS drivert.

Ez tökigaz.
Csak aztán legyen, aki megírja a drivert. Szerintem az lenne a normális, ha a hardver gyártója gondoskodna erről. Ideális esetben nyílt forráskóddal.
Egyébként szerintem azért nem nyíltak bizonyos driverek, amiért a speckókat sem adják ki: kiderülne a hardverről pár olyan részlet, ami nem szolgálná a gyártó érdekeit (ez csak tipp, lehet, hogy hülyeség). Valahol ezt is meg tudom érteni.
Mindkét dolog (speckók kiadása/driver írás) azonnal meg fog történni, amint ehhez a gyártóknak üzleti érdeke fog fűződni. Addíg biztos, hogy nem. "Az élet nem egy habostorta, Pelikán elvtárs."

--
www.turamotoros.hu

"Csak aztán legyen, aki megírja a drivert"
Van akinek ez a hobbija. Nez meg pl. Theo de Raadtot, mit harcol a speckokert. Igen az idealis valoban a nyilt forrasu, megfelelo licencu gyari driver, de ha arra nincs energia a gyartonal, hogy minden platformra kulon drivert fejlesszen, akkor legalabb azt adna ki.

"kiderülne a hardverről pár olyan részlet, ami nem szolgálná a gyártó érdekeit"
Igen, errol is volt mar szo sokszor, foleg a video karik kapcsan es ott el is hiszem, hogy lehetnek ilyenek, de azert az egyeb cuccok nagy reszenel nem hiszem hogy lenne ilyen gond. Miert tud az egyik gyarto kiadni egy nyilt forrasu drivert, amig a masik egy hasonlo termekre meg a speckot is elhallgatja.

Korrigálok: legyen aki JÓL megírja a drivert.
Tudok neked olyan eszközt mondani, aminek hozzáférhetőek a speckói, mégis atomszívás tisztességesen életre kelteni.
Pl. HDA.
Tudom, a következő (jelenleg RC) ALSA elméltileg megoldja a problémát, de mi itt az átlagfelhasználóról beszélgetünk, aki nem teker ALSA-t forrásból, fogalma sincs arról, hogy mi az a modprobe, és soha nem fog az etc-ben szöveges állományokat szerkeszteni.
Igen, lesz belőle csomag, lehet majd apt-al installálni, de könyörgöm, mennyi ideje is létezik ez az eszköz?
És amire rendesen működni fog, lesz egy újabb (akár jól dokumentált) eszköz, amivel indul újra a cumi.
Létezik ugyan ez az érzés a dózer világában is? Nem hát.
A kilencvenes évek elején, amikor a szakmát kezdtem, tök természetes volt, hogy egy hálókártya lemezén kb. 10 fajta OS-hez voltak driverek, DOS-tól XENIX-ig. Nem értem, miért nem fejlődött tovább ez a szép szokás, érintve az össze piacra kerülő hardvert.
Illetve persze, hogy értem.
Ok, felhőt zabálunk, nem nyavajogni kell, hanem megtanulni drivert írni. Minden tiszteletem azoké, akik ezt csinálják. De ahhoz, hogy a linux desktopon is megcsinálja a kvantumugrást, sajna ennél több kell.

--
www.turamotoros.hu

Ez termeszetesen igaz, de nem is errol van szo. Egyreszt egy "regebbi" gepet valszeg fejleszteni kell az Aero miatt (pl. 128 MB vidkari - na jo ezt is meg lehet uszni egy viszonylag kisebb osszegbol). Azert egy mai akarmilyen (mondjuk alaplapi videoval nem tudom...) gepen "vigan" elmegy a Vista Aeroval is. Itt inkabb maga az OS, amelyet nem igazan szeretnek (vagy nem tudnak) 30, 40, akarhany ezrekert megvenni az emberek.

"lletve bizonyos (a legtobb) szoftver fejleszto ceg csak winben tud gondolkodni."

Hajjaj, ha legalább már alap dolog lenne ilyen apróság, mint például a "documents and settings" könyvtár használata. Szerencsére azért javulni lászik a helyzet, de még így is sok az igénytelenül összegányolt program, mely megpróbálja a saját/windows könyvtárba szemetelni a konfig fájljait.

---
A Linux nem Windows, de a Windows se Linux.

( szollosiimre | 2007. 03. 06., k – 10:40 )

Azért a windows-os hasfájás egy részét a crossovernek meg kellene tudni oldania nem? Ha már ugy is erős gép van otthon, akkor máris lesz photoshop... De lehet rosszul gondolom

( Som-Som | 2007. 03. 06., k – 10:54 )

Mint Windows felhasznalonak, aki a RedHat 4.2 ota probalkozik vegre egy hasznalhato disztribuciot talalni, a kovetkezo a velemenyem:

A Linux szoftver fejlesztesre kenyelmetlen:
- En altalaban Subversion-t hasznalok, amihez nem talaltam rendes GUI-t Linuxra, csak a RapidSVN-t es a Subcommander-t, amik nem ernek a TortoiseSVN nyomaba.

- Sajnos egy eleg specialis teruleten dolgozom, ahol a feladat jellegebol adodoan tobb tucat 1000 soros fuggveny van, a fuggvenyek szama egyebkent is sok szaz. (Ez adott, es kesz.) Kell nekem egy szovegszerkeszto, ami nem csak kilistazza a meglevo fuggvenyeket, hanem ha kereses kozben az egyik 1000 soros szornyuseg kozepebe ugrom, akkor a fuggvenylistan latom, hogy melyikben jarok. Ja, es ez a szovegszerkeszto konnyen kiterjesztheto legyen nem tul elterjedt nyelv tamogatasara. A SciTE konnyen kiterjesztheto, de nincs fuggvenylistaja. Rokona, a Geany nehezebben kiterjesztheto es nem mutatja, hogy hol jarok. Marad a Windowsos UltraEdit.

- Nem talaltam olyan osszehasonlito eszkozt, amit code review-n hasznalhatnek. A KDiff3 kivaloan merge-ol, de 2 fajlos osszehasonlitaskor nem lehet beleszerkeszteni. Windowson ott az Araxis Merge (ami neve ellenere gyenge merge-olo eszkoz) vagy a Total Commander 7 osszehasonlitoja.

Digitalis fenykepezogeprol ugy tolt at kepeke (mittudom en melyik progi), hogy a fajlok datumat nem a kep lovesenek datumara allitja. Windowson jo a datum.

Nem tamogatott a nyomtatom. Ez igy onmagaban nem zavarna, mert gyakorlatilag ingyen adjak a nyomtatopatron melle (Canon iP1200). A problemam az, hogy a http://linuxprinting.org a vasarlas pillanataban azt tartalmazta, hogy tamogatott. Atirtam. Par honappal kesobb baromsagot irt be valaki. Visszairtam.

Eleg sok egyeb problemam is volt meg, de az mind az NVidia zart kodu driverevel es az azt csomagolo Linvaval.

Ami Linuxban nekem pozitivum az a Beryl (ami ezer eves lepukkant chipseteken is igen szep es hatekonysagnovelo - volna, ha volna rendes NVidia driverem) es az, hogy nagy terheles mellett sem rogyadozik. Sajnos ez az esetemben edes keves. Marad a Windows.

Hát nemtom. Nekem Eclipse-ben nagyon szépen sikerül kezelni a Subversion working copy-t (Subclipse a plugin neve). Diff-eles is frankón megy. Bele lehet szerkeszteni, mutatja az elmozgatott részeket - összeköti őket. Éppen Win-en vagyok hátrányban, mivel a WinMerge csak egy nagy rakás f*st jelenít meg. Sajnos a Win-es projectünk CVS-ben van. :-( Gőzöm nincs, hogy a drágalátos VisualStudio mit, honnan, hova pakolt el jókedvében. Az Araxis Merge-t nem ismerem. Lehet, hogy rápillantok. Egyébként C-ben fejlesztesz?

Ízlések és pofonok ...

A TortoiseSVN kényelmes, de tiszta bug. És még lassú is.

Az UltraEdit hiperprimitív, annál még az Emacs is jobb. Az Eclipse sokkal többet tud, csak lassú. Ellenben próbálta már valaki az Utimate++-t? (ulimatepp.org) Állítólag jó is, gyors is.

A nyomtatás az tényleg szívás. Ennél többet nem is érdemes mondani róla.

A Beryl-t nem ismerem, Compiz-t használok. De tényleg megéri.

A TortoiseSVN-t fel eve hasznalok ejjel-nappal. Meg nem volt soha gondom vele. Az esvn-t (dragi ajanlotta hozzaszolasaban) meg nem probaltam, de alapvetoen nem integralodik semmilyen fajlkezelobe, hanem kulon progi.

Az UltraEdit hiaba primitiv, vannak esetek, amikor igenis bejon. Nyilvan C-hez, Perlhez es egyeb elterjedt nyelvekhez eleg rossz valasztas, ezeknel nem is hasznalom. Tehat az emberek tobbseget nem erinti a problemam. Amugy Windowson mondjuk szinte minden megvan, ami Linuxon (talan az Anjuta kivetelevel, amiert igazan nem nagy kar), plusz meg van VC++, Dev-C++ meg ilyenek.

Az Ultimate++-ban meg nem sikerult olyan szimbolumlistat elocsalni, mint mondjuk Eclipse-ben vagy UltraEditben.

Sajnos egy eleg specialis teruleten dolgozom

Innentol kezdve hogyan viszonyul a hozzaszolasod a linux desktopra valo alkalmassagahoz _altalanos_ szinten? A te eseted specialis, es szepen kifejted, hogy neked a Windows a legjobb. Nincs ezzel semmi baj, csak szerintem nem ezekkel a peldakkal kellene alatamasztani. Oke, a nyomtatos meg elmegy.

( ng | 2007. 03. 06., k – 11:01 )

A videó átkódolás vicces. Ha win alatt valami klattyklatty programot használt ami bedarál egy dvd-t divx-be, az azért nem ugyanaz mint a kétmenetes xvid..

Gimp vs photoshop? Gimpben nincsenek layer effektek, shape-eket sem lehet egyszerűen effektelni, innentől reprodukálhatatlan hogy mikor mit csinálunk.. Hacsak nincs egy jegyzetfüzetünk, amibe leírjuk hogy az aqua gombhoz egy 40px sugarú kitöltött kört a 120px-es gombba felülről a 40. pixelnél tosztunk be, amit elmostunk 20-as gaussian blurrel stb..

Ami gond még, hogy sehol egy logikailag korrekt leírás arról hogy pl. intel 830m esetében hogyan lehet beállítani a tv-kimenetet. Az i810 manpage-e ír arról hogy a device szekcióban milyen optionöket lehet használni, de hogy mi függ mitől, sehol nincs leírva. A hétvégém ráment hogy valami nézhető képet csiholjak a laptopra amit használok de feladtam amikor a neten fellelhető kusza xorg.conf-okból összegányolt konfigok nem működtek.

A legnagyobb siker amit elértem egy tv-képernyőn megjelent asztal kép, fekete kerettel. Cserébe az lcd-n csak sötétség volt. A gyártó support oldalain csak lógerely van, nem korrekt leírás. Plusz van még egy intel nevű xorg modul, aminek a manpage-e ugyanaz mint az i810-é. Most az ujjamból szopjam ki hogy mi a különbség?

Szerintem pocsék a dokumentáció, a fórumokon meg ha kérdez az ember, elküldik egy másik threadbe ami tök másról szól. Vagy elküldenek az nv-tv-out projekt lapjára, ami évek óta halott. Az rtfm beszólások ritkulnak, talán mert legtöbbször nincs is manual. Viszont szaporodnak a megválaszolatlan kérdések.

mas forum tapasztalatai alapjan az intel tamogatasa valoban gyenge, foleg a tv-out resze. jelenleg az nvidia a legjobban dokumentalt/hasznalhato. video atkodolas: en mar win alatt is avisynth scripteket irogatam mert nem voltam elegedett a kulonbozo "szerkesztoprogramok" munkajanak reprodukalhatosagatol/teljesitmenyetol, igaz a scriptek joval lassabbak voltak a mencoder hasonlo funkcionalitasu beallitasaitol

udv Zoli

Gimp vs Photoshop témához pár szó.
Lassan 7 éve dolgozom Photoshoppal, főleg webre. Megnéztem a GIMP-et, GimpShopot, Pixel32-t is, mert érdekelt, hogy működik, hogy nyit be egy 8-as psd-t, stb. A tudása valóban nem rossz, valószínűleg ha beleásnám magam, hasonló eredményeket lehetne vele produkálni, mint Photoshoppal. A hangsúly viszont az időn van. Adott mondjuk egy website megrendelés. Photoshoppal tudom, hogy mennyi idő alatt, és milyen minőségben készül el a design, mivel azt ismerem. Ha GIMP-pel szórakoznék, akkor közel 7 évnyi tapasztalatot/rutint kellene viszonylag gyorsan behoznom, hogy ugyanúgy tudjak határidőt mondani egy munkára. Ez az, ami számomra kivitelezhetetlen. Ha anno nem a PS-t, hanem a GIMP-et tolják az orrom alá, hogy ezzel kell dolgozni, akkor most pont a fentiek fordítottját mondanám, nyilván. Viszont ahhoz, hogy a GIMP-et is ugyanolyan szinten ismerjem, a szabadidőmből kellen erre (is) áldoznom, nem keveset, aminek értelmét nem látom. Ha már egyszer az egyiket megszokta az ember, és megbízhatóan tud vele dolgozni, akkor felesleges csak azért megtanulni a másikat, mert az ingyen van. A Photoshoppal ha valaki tud dolgozni, akkor visszahozza az árát. Ha meg nem munkára kell, azt a 280 ezret sem fogja senki kifizetni...

Üdv,
MantaRay

"Ha már egyszer az egyiket megszokta az ember..."

Gyakorlatilag ez a mákja a Microsoftnak. Az emberek megszokták a Windowst és ezzel élnek is. Az összes nagy cég ebben gondolkodik mert ez a "mennyiség" fedezi a fejlesztést meg minden mást. Linuxos kalandra csak rizikó nélkül válalkoznak. Fizetős progi az olyan hülyén adja magát Linuxra, pedig van egy pár csak kérdés, hogy van profit belőle?

Karesz

Félreértés ne essék, a notebookomon kizárólag Gentoo van, és használom rajta a Photoshop CS-t is. Mondjuk crossoverrel nem tökéletes, de működik. A legnagyobb problémám az, hogy még mindig emulálni kell. Fogalmam sincs, hogy az Apple, vagy a Micro$oft pénzeli az Adobe-t, de enyhén bosszantó, hogy MacOS-re létezik PS, linuxra pedig nem. Most már az sem lehet kifogás, hogy más architektúra...

MantaRay

Kiegesztise ehhez, ez nem a Linux hibaja, hanem az Adobe nem adja ki ra. Innentol kezdve ezen szerintem nem erdemes vitatkozni. (Nem neked szolt Mantaray, a te kommented teljesen korrekt). A masik, meg hogy crossoveroffice viszi PS-t sot talan meg az alap wine is. Es a crossover office csak 20$ korul van, szoval ez megint csak kis utanjaras kerdese lett volna, hogy Ubuntun PS-t hasznaljon. De emlithetnem a Xaraya-t is mint Adobe Illustrator helyetessito, foleg hogy par plugint kezel is.

( szkaresz v | 2007. 03. 06., k – 11:18 )

Csak alapvetően: Egy szoftverfejlesztésnél fontos mit lát gondol a felhasználó. És valaki megkérdezheti a segítőszándékú felhasználót is. Nem ciki. Ha egy programíró magának fejleszti az OS-t akkor Neki jól fog működni, de nem biztos, hogy a a Má$ikról áttérni kívánó (még tanulással is) nagy örömét leli benne. Sokszor veszem észre hogy alapvető médiakezelésekben is néha túrni kell egy Linuxot. Hardverkezelések, sebességek igaz egyre ritkábban, de még mindig elmaradnak a vártól ill. a má$hol megszokottól. Ezek mind megnehezítik a váltást. Én is tudom, hogy a Linux nem Windows és aki Windowst vár egy Linuxtól az rossz helyen jár, de ha ilyen célok vannak mint ami a címben szerepel akkor ezek mellet nem lehet elsiklani és a célért tenni kell az os. fejlesztőinek.

Karesz

"alapvető médiakezelésekben is néha túrni kell egy Linuxot"

ezert mas rendszert is turni kell sajat tapasztalatom alapjan
pl hetvegen ismerosnel: nezzunk meg egy dvd filmet, jo de csak winmediaplayer11 van a gepen, az is jatsza a dvd-t, a hang vmi miatt nem jo, nezem proci terheles 100% (amd xp1700+), gyanus egy ekkora gepnek rohogve menni kellene, mediaplayerclassic letolt minden rendben mukodik 50% procihasznalat
tanulsag tobb 10 megas programokat funkcionalitasban a par megas progi lealaz, kinezetben valoban nem. lehet valasztani mire van szukseged

udv Zoli

( strogg v | 2007. 03. 06., k – 12:12 )

Háááát nem is tudom.
Én most felraktam az ubuntu ultimate editiont. Tonnaányi olyan program is van benne, ami nekem személyszerint nem kell. Ott inkább arról van szó, hogy minden megy, de a telepített állomány fele személynek nem megfelelő. Pl: openoffice-t törölni, és felrakni a magyart. Letörölni több progit. Stb.
e az egyetlen dolog amire tényleg szükség van a telepítés után, egy nvidia driver. És kész a rendszer.
Most persze nem megyek bele a fejlesztői részébe, mert én html,php-t tolok, arra pedig vannak már igen jól használható cuccok. (kereskedelmiek is, ha akarjuk).
De desktopra szvsz tökéletesen megfelel. Még a bluetooth is alapból megy, meg wifi.
mondjuk igaz, én annyit "csaltam", hogy olyan vasat sosem veszek,amelynek nincs natív linuxos támogatása. (neten vásárlás előtt megsasol.) A laptopomat is így vettem.
Ha van egy jól kiválasztott vasad, van egy jól felszerelt disztród (mondjuk az említett ubi. ultimate edition), akkor egyetlen installal tudsz nagyon használható desktop rendszert felhúzni.

\ | /
°(>@)°
˘

+++

xp újraizélése, annyira hogy használható legyen deszjkának egy picit tovább tart ... de most is ikszpézek , mer nincs linuxos FlatOut :( meg SupremeCommander :(

a jövő:
sok ram
dualcore
és ha játszok egy ablakban vagy teljes képernyőben elfér egy ikszpé virtuális gépben ... de csak mintha egy kupac lib lenne :) azt nyet

( tomsolo | 2007. 03. 06., k – 12:32 )

kimaradt hogy az xp alapból olvassa/írja az ntfst a linux meg nem

ahahah.

( zoli78 | 2007. 03. 06., k – 13:16 )

Nekem ez szúrt szemet:
- javítani lehetne a nyomtató támogatáson

Mire gondol? Messze jobb a CUPS, mint a windows nyomtató menedzsere. Ráadásul alapból vannak benne olyan funkciók, melyeket a windows alatt csak egyes gyártók építenek bele a nyomtatóik driverébe. Gondolok itt olyanokra, hogy több oldal egy lapra, manuális kétoldalas nyomtatás, felhasználó és időszak korlátozások, naplózás, szétosztás nyomtatók között, stb.

De erről nem a Linux tehet, hanem a gyártók! A Windows tudjátok hogy kezdte a pályafutását? Ugyanez volt a helyzet, ezért maga az Ms csomagolt a Windowsba annyi nyomtató drivert, amennyit csak tudott. De akkoriban a nyomtatókhoz adták a részletes leírást arról, hogy milyen parancsokat ismer a nyomtató és lehetett hozzá drivert fejleszteni. El is raktam emlékbe egy régi HP nyomtató könyvét, valahol még megvan. Később meg maguk a gyártók adtak már windows-os drivert a nyomtató mellé, de most inkább azt mondják, hogy nem éri meg nekik... Több gyártó van, aki még a munkacsoportos nyomtatóihoz csak windows-os drivert ad. Ha a vásárlónak esetleg valamilyen Unixos szervere van, amiről nyomtatni akar, akkor meg komoly pénzekért vegye meg a Postscript opciót (velünk 80ezer Ft-ért akartak ilyen kártyát vetetni a 700KHUF-os fénymásolóba, mert még azt se tudták megmondani, hogy milyen lapleíró nyelvet használ a windows-os driver és hogy fog-e menni windows-on kívül mással is. És ez a hivatalos Mo-i márkaképviselet volt!).

( BaT | 2007. 03. 06., k – 14:02 )

"nem lehet játszani, kivéve, ha megfelelnek azok a játékok, amelyek elérhetők Linuxra (korrupt texturák, nincs multiplayer a BF2-ben, inkompatibilitás a PunkBuster-rel, stb.)"

If bf2==bzflag 2.0.8: Azt hogy érti, hogy nincs multiplayer támogatás? A netes játék akkor mi? Vagy ő lanos játékra gondolt? Else: Mi a bf2? :)

Quake, Doom, Ut rulZ. :)

PunkBuster meg mire? Eddíg megvoltam nélküle...

( mikebela777 | 2007. 03. 06., k – 16:34 )

(Kvázi-Off:) Tudtok-e ajánlani szövegfelismerő programot linux alá. A főnöknek kéne.

( trey | 2007. 03. 06., k – 18:08 )

Na, ezt az egészet nem olvasom végig... De egy biztos, a Linux olyan jelenség lett, ami képes bárhol, bármikor vitákat kiváltani. Nem is kis mennyiségben. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb a jelentősége. Ha ez nem így lenne, akkor kb. annyi hozzászólás születne egy ilyen topikhoz, mintha a Windows-t a MorphOS-hez hasonlítanánk (közelítene a 0-hoz). Ehhe, ehhe :)

--
trey @ gépház

NÉzd, az tuti, hogy a Linux egy használható desktop tud lenni, hogy kinek mennire, ez ízlés- és feladatfüggő, valamint attól is függ, hogy mennyi időt szán rá a hackelésére, meg persze hogy milyen distro. De azt állítani, hogy xy területen egyértelműen kivált mást, az még korai.
--
'Please, just tell people to use Windows.' - Linus Torvalds on KDE and GNOME

( trey | 2007. 03. 06., k – 19:41 )

Azt hiszem, hogy ezt minden egyes hozzászóláshoz be fogom írni...

Személyeskedést teljesen felesleges begépelni a hozzászólásokhoz, mert ha észreveszem törölni fogom :) Hosszút, meg pláne, mert fárasztó, nekem meg csak egy kattintás. Szóval spóroljunk az energiával :)

--
trey @ gépház

Ha jól tudom, a Linux fejlesztésének célja soha nem volt sem a Windows, sem a Unix, sem bármely más oprendszer "kiváltása". Teljesen tévesnek tartom ezt a megközelítést és az ilyenfajta összehasonlítást. Hogy ennek ellenére a kérdés mindíg Linux vs. Windows formában merül fel, az nyilván annak köszönhető, hogy a Linux ott is terjed, ahol a MS egyeduralkodó volt és az is szeretne maradni. Nyilván egy monopolium ellenérdekeltségéről van szó. A Linux sokkal inkább terjedt a Unix rovására, az mégsem okozott ilyen mizériát, és nem is kísérte ennyi ködösítés.
Az egészben az a meglepő, hogy olyan emberek sodródnak vitába, akiknek nincs MS részvényük.
Az teljesen normális dolog, hogy ha valakinek több operációs rendszerre van szüksége, mert csak így tudja elvégezni a munkáját és hódolni a szenvedélyének, akkor többet telepít. Csak az nem normális, hogy egyet kiválasztunk és az egy referenciapont. Ez csak azt sugallja, hogy aki így viszonyít, azt az egyet jobban ismeri, a többit kevésbé, de ez ugye közömbös és nem lehet tárgyilagos összehasonlítás alapja.
Mindenkinek jó munkát, jó szórakozást!

( BlinTux v | 2007. 03. 06., k – 22:27 )

Hmm, regen nekem is ezek voltak a gondjaim, de azota:
- Photoshop kivaloan fut Wine-al
- Csak Warcraft jatekokal szoktam jatszani, kivaloan menenk Cedegaval (igaz ezert fizettem, de megerte!)
- Multimedia lejatszas: MPlayer es a VLC Media Playerel nincs oylan amit nem tudnek lejatszani.

Amugy a firefoxon mit kell gyurni? Nekem azon kivul, hogy neha egy flash video lejatszasanak inditasanal elszall, mas bajjom nincs.

( ProTech | 2007. 03. 06., k – 22:35 )

Miutan reggel elolvastam a HUP-os cikket nem tulajdonitottam neki nagy jelentoseget, gondolvan egy random user kirakott egy blog-ot, ami felkerult a /.-ra vagy digg-re, azt errol megy a flame. Tobbek kozt a hasonlo mindatok miatt:

"Egy számítógép felhasználó (cikkben fogyasztó) eldöntötte"

Az a szamitogep felhasznalo, nem mas mint egy neves hardware oldal szerkesztoje. Lehet, hogy ez az elso komolyabb Desktop Linux teszt amit nem egy Linux fan irt, es a /. olvasokozonsegen kivul masok is el fognak olvasni. Raadasul pont jo idoben amikor sokan csalodtak a Vista-ban.

Legalabb a link-nel odairhattatok volna, honnan valo, mint pl. itt: Rage3D. Ha nem futok bele ezen az oldalon lehet el sem olvasom.

Szoval ezzel arra akartam mondani, hogy sok informaciotartalommal bir az is, hogy a cikk hol jelent meg. Az a 3 betus picike itt, helyett siman elfert volna az oldal neve is.

( GoRien | 2007. 03. 07., sze – 17:23 )

Elolvastam angol eredetiben a cikket és nagyon tetszett. Szerintem korrekt hozzáállással rendesen tesztelte a rendszert, abból a szemszögből, hogy egy talán átlag user mire juthatna vele, ha csak annyi a cálja, hogy egy a mindennapjaiban használható desktop oprendszere legyen. Az ilyen írásokat szeretem és szerintem a hasznára vannak azoknak, akiket foglalkoztat az oprendszer váltásnak a témája.

-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-

Ubuntu 6.06, Windows XP Pro

( Zsoltino | 2007. 03. 09., p – 12:40 )

Szerintem teljesen korrekt a cikk, egy-két kivétellel.

Nem lehet játszani, kivéve ha megfelelnek... mondja, hogy van Cedega, de... Próbálta is? Kétlem. Valószínűleg a wine-t próbálta, mert az két kattintás, kétlem, hogy svn leszedte a cedega forrást, lefordította, és bekonfigolta, hogy kipróbálja. Azt is kétlem, hogy fizetett volna egy Cedegaért, csupán tesztelés céljából.

Nem használok Cedegát, de úgy tudom elég jól áll, nem?

Néhány program nem működik, ill. nincs megfelelője, pl. GarageBand, Sony ACID, PhotoShop.

Fogalmam nincs, mi lehet az első kettő, de feltételezhető, hogy legalább olyan kaliberű szoftver, mint a Photoshop. Ami azt jelenti, hogy desktop usernek VÉLETLENÜL SINCS szüksége rá, és igen, a Gimp átlag usernek nagyságrendekkel több, mint elegendő. Desktop felhasználásról (családi fotók buzerálása, etc.) beszélünk, nem professzionális felhasználásról. Akkor mit keres egyáltalán a listában egy 280.000,-Ft-os kereskedelmi, professzionális felhasználásra készült szoftver? Érthetetlen. Tudja valaki mi a másik kettő? Valószínűleg nem érdekes, mert kétlem, hogy egy desktop usernek égető szüksége lenne rá.

Firefox. Winen is fel kell turbózni, nem?

Kino. Próbált más szoftvert?

Sokkal tovább tart egy 55 perces videó bekódolása Linuxon mint egy hasonlóan konfigurált Windowsos gépen. Na erre kíváncsi lennék, hogy hogy mérte. Ez tuti baromság, Linuxon is be tudom verni a másfél órás filmet 20 perc alatt, ha akarom, de nem akarom. Inkább 3 menetben, megfelelő filterekkel és nem érdekel mikorra lesz kész, hiszen nice 20-ra rakom, és még nem is zavar.

A többivel egyetértek.

üdv