Le tudja cserélni egy átlagos felhasználó a Windows-át Linuxra?

Linux

A The Wall Street Journal Online oldalain jelent meg egy cikk Mark Golden tollából arról, hogy vajon egy átlagos felhasználó képes-e arra, hogy a megszokott Windows operációs rendszerét Linuxra cserélje, és attól fogva azt használja mindennapi tevékenységei során.

A cikk írójában akkor merült fel ez a kérdés, amikor azon gondolkozott, hogy le kellene cserélnie a hat éves Windows operációs rendszerét. A Sony Vaio gépe még nem olyan ócska, hogy azt a szemétbe dobja, viszont nem igazán akar 200 dollárt adni egy Windows XP-ért, főleg nem akkor, amikor a Microsoft lassan kijön a Vista-val.

A Linux disztrókról sok jót hallott, és tetszett neki az, hogy általában "ingyen" elérhetők, ezért úgy döntött, hogy kipróbálja.

Könyvet vásárolt, és kipróbált hat disztrót.

A cikk itt.

( eddie303 | 2006. 05. 16., k – 20:06 )

Szerintem meg a pasas nem erte el azt a stadiumot, hogy kikettyenjen a Windows-ra, eleinte en is csak mertekkel hasznaltam Linuxot, aztan egyre tobbet, most meg szinte mindig :)
---
Hey! Where'd my terminal go?

Szép törtéénet, csak kicsit szomorú a vége... viszot jól rámutat, mi az ami még nem "tökéletes" a Linux-ban. (és szerencsénkre nem egy unatkozó fiatal csinálta a tesztet, akinek első elvárása az lett volna hogy játszon a gépen a legújabb XY játékkal, mert akkor még idáig sem jutott volna el)
De másra is jól rámutatott... a HW gyártók "elkötelezettségére" a driverekkel kapcsolatban. :(

( kanyi | 2006. 05. 16., k – 20:13 )

Tényleg nem lehet iPodot használni Linux alól?

lássukcsak: rhythmbox cvs-ben van, gtkpod erre való, banshee tudja, amarok szintén(svn), van ilyen, hogy gnupod, na ez konzolos, de erre való. Ezek a kedveltebbek, de ha erdekel a tema, szerintem talalsz guglin, freshmeaten, sourceforgeon meg ilyeneket.

It's time to rethink everything E17

( zoli78 | 2006. 05. 16., k – 20:30 )

Már az elején elnagyol, amiből némi ferdítés lesz:
"Linus Torvalds, who wanted to modify the Unix operating system to work on his PC. (Unix was a text-driven operating system running on big mainframe computers that could handle various tasks and users simultaneously.)"

A poén az, hogy komoly grafikai munkára csak mac és unix volt akkortájt (meg talán os/2). Azért az X Window-t nem a 90-es években alkották meg!

Végértem az olvasással. Végülis korrektül megpróbálkozott, utánakérdezett a dolgoknak az adott disztró gyártójánál és levonta a következtetéseket. Sehol se volt túlzó, vagy elfogult. El kell, hogy ismerjük tényleg ezen a szinten áll a linux. windows-os emberkék átszoktathatóak, de ms office-t komolyabb szinten használó emberek már nem. Nekik inkább az OS-X lehet egy alternatíva, ha a windows-t megunták. Bár az apple ténykedéseit elnézve lassan ezt is kétségbe vonom.

Meg azért azt is jó lenne már végre megérteni, hogy Linus nem a UNIX-ot akarta átírni, sőt mitöbb UNIXhoz (egyáltalán melyik UNIXról akart írni a cikkíró) nagyon hozzáférni se lehetett, s ugye jött Tannebaum, aki megírta a MINIX-et a UNIX működési elvére, s ez alapján állt neki Linus a Linuxnak...

Üdvözlettel:

Norbert

( openscope | 2006. 05. 16., k – 21:58 )

kicsit elnagyoltnak érzem a dolgot... és annak ellenére, hogy nem tudom, hogy pontosan mi volt a dvd lemezen, mert a wiley weboldalán ez nem látszik, de nem igaz, hogy nem lehet:
- iPodot használni: banshee már 2005-ben láttam a Brainshare-en nat friedmant iPodozni
- Sony Vaio notebookot használni: a release notesban (SLED) külön van egy Sony Vaio rész, csak azért emlékszem ennyire, mert én fordítottam, és külön ilyen beállító rész van (Sony Vaio, IBM Thinkpad stb...)

Multimedia és file-transfer próblémákat nem értem mit jelentenek, de nem hiszem, hogy a cikk stílusából adódóan, hogy valami eget rengető funkcionalitásról lenne szó...

amikor én átálltam linuxra, mert én bizony nagy windows felhasználó voltam, akkor hasonló problémákkal néztem szembe, de nem volt olyan amit ne tudtam volna megoldani... ezidáig.

vektorgrafikára az inkscape elég jó, habár nem egy adobe illustrator, de kétségkívül jó program, és fejlődik is. Szkennelni xsane-nel tudtommal jól lehet, de még nem próbáltam, mert rövid a párhuzamos kábelem, amivel a szkennert lehet csatlakoztatni :)
De fotónyomtatás kapcsán feltúrtam az összes általam ismert fórumot meg wikit, de sehol sem találtam egy épkézláb programot, amivel jó minőségben lehetne fotópapírra nyomtatni. Áhh...

A vektorgrafika, kiadványszerkesztés, fényképnyomtatás nem fér bele az "átlagos" fogalomkörbe szerintem, márpedig a cikk mintha erről szólna. Szkennelés ügyében nem tudok nyilatkozni, viszont van SCSI és USB scannerem is, ha sok időm lesz, ránézek Linux alatt, és akkor visszatérünk erre... :-)

A második kettőt kifejtenéd részletesebben? Szkennelni tudsz, ha támogatott a szkennered. És mielőtt kapálózni kezdesz, jelzem nekem támogatott. De csak Linux/FreeBSD alatt, ugyanis az utolsó támogatott oprendszer, amihez a gyártó (Mustek) drivert adott, az a Win95 volt. Még Win98-on is csak erőteljes korlátozásokkal lehetett használni. (Pl. valami memóriakezelési zűr miatt egy teljes A4-et nem lehetett beolvastatni vele, csak kb a 2/3-at.)
Ugyanígy konkrétan mit értesz fotónyomtatás alatt?

>> Ugyanígy konkrétan mit értesz fotónyomtatás alatt?

gondolom mint mindenki más, a megfelelő papírnak (glossy, matte, glossy ds, ...) _megfelelő módon_, a _kívánt méretben_, a _kiválasztott effektekkel való_, _borderless_ képet (amiért fizettem, amikor a nyomtatót & papírt vettem)

szkennelésnél pedig a 21. században alapszolgáltatás a magyar szöveg beolvasása és exportja szövegszerkesztőbe (vagy van olyan szkenner, amihez nem adják bundle stuff cd-n?)

> És mielőtt kapálózni kezdesz

majd akkor nem kezdek ;)

> jelzem nekem támogatott.

pompás.

Ezzel szemben Géza a homlokára csap: nekem szkennelni kell, mert.
Elbattyog egy tetszőleges szkennerboltba és egy tetszőleges (akármelyik) szkennere mutat és megveszi.

Na, az lesz az a szkenner, amelyik nem fog menni openszorsz oprendszeren. (esetleg alapfunkcióiban erősen lebutítva, talán)

> Ugyanígy konkrétan mit értesz fotónyomtatás alatt?

egészen konkrétan fényképnyomtatást. Fotópapírra, maximális felbontással, papírokhoz állítható színprofilokkal, kalibrációval, ahogy azt kell.

De ne is merészkedjünk ilyen messzire. Sokszor már az is boldogság lenne, ha a rendszer képes lenne egyáltalán lereszetelni egy printert. Mert most az megy beragadt nyomtatás esetén, hogy nyomtató kikapcsol-bekapcsol-vár amíg a printer fejet tisztít-örül.

Szóval a legprimitívebb feladatokkal is szopás van.

[na, mégiscsak kapálódzni kezdtem, hát így jártunk megént ;]

Elnézést kérek, de egy felhasználót normális körülmények között, nem az érdekli, hogy mennyire támogatott egy HW, ha már ott van a gépe, hanem használni akarja.... ezért nem tudnak sokan áttérni pl. (más kérdés, amikor már úgy mész be a boltba, hogy a winmodem nem a te oprendszeredhez való... ;))
Ami a másik kérdést illet, én már nagyon rég szeretnék teljesen áttérni, de nincs rendes grafikai program eddig, amit használni lehetne. Nem webes kis gifeket szeretnék csinálgatni a honlapomhoz, hanem komoly, CMYK, nyomdai anyagokat... képeket feldolgozni, oldalakat betördelni.
Jó úton halad már néhány ilyen progi, de még nem ért el oda egy sem, hogy azt mondhassam, hogy az extra kényelmes funkciókat ugyan nem tudják és ezért két napig csináltam egy kétórás munkát, de azért Linux alatt sikerült elvégeznem!

A nyomtatás minőségének beállításánál (akár az alapértelmezésnél, akár az adott programban) van valami olyan, hogy folóminőségű, és nekem működik is, ha nem is fotóminőségben, mert nincs fotónyomtatópatronom, de csak azon múlik (HP DeskJet 5150 5550-es driverrel).

( aperger | 2006. 05. 16., k – 22:35 )

Sziasztok. Igen, ezek a tények. Amíg nem lesznek a Linux rendszerek sokmindenben sokkal jobbak (az átlagos, egyszerű felhasználó igényei szerint), mint az MS rendszerek, addig csak egy választható alternatíva marad a desktopok terén. Persze attól még jó, de nem mindenre. Valahogy mindent meg lehet oldani, de Linux alatt sokmindenért szenvedni kell. Ez egy profi fotóst, tervezőmérnököt, ne adj I'sten egy managert nem érdekel.
Ez elsősorban a professzionális felhasználókat célzó programok hiánya miatt is van. Nehéz ilyeneket fejleszteni a sok 100 Linux disztribúció alá. Amíg a Windows néhány verziójára kell figyelni (2000, XP, 2003 server), ami standard, ott a Linux rémálomnak tűnik: lib-ek, különböző fordítások, beállítások, kompatibilitás (nemcsak a Windows-zal, de másik linux rendszerekkel is).
Csak gondoljunk bele, hogyan álljunk neki egy univerzális Linux telepítőcsomagot elkészíteni egy adatbázis alkalmazást használó rendszerhez!

"sok 100 Linux disztribúció alá"

Annyira nem vészes. Az alap dolgok (glibc/X11) mindenhol ugyanott vannak, és nem egy vasisztdasz olyan kódot írni, ami futás időben betölti ami kell neki. Pl. az összes fresh demo így működik, illetve sok játék is ezt a technikát használja. Így elég extrém rendszerekre fel lehet készülni.

A bénább verzióban meg simán oda pakolod a szükséges libeket a bináris mellé, s fordításkor eljátszol a 'rpath' compile paraméterrel. Így dolgozik pl. WineX is.

---
pontscho / fresh!mindworkz

"Annyira nem vészes. Az alap dolgok (glibc/X11) mindenhol ugyanott vannak,"
Aha. Akkor ezt most értsük úgy, hogy a mindannyiunk által szeretett mplayer configure szkriptje hosszú évek után végre képes már megtalálni az alig ismert SuSE disztron a glib-config és gtk-config programokat?
Vagy netán még mindig kézzel kellene megadni a helyüket?

---
If you have money, use Windows!
However, if you also have a brain, use Linux!

"Édes istenem, de irigyellek, hogy ez a legnagyobb bajod..."
Mondtam én ilyet???

Csak egy szerény példa volt arra, amikor a fejlesztők éveken át nem veszik észre, hogy az alap dolgok NEM "mindenhol ugyanott vannak".

"meg közölném veled, ez nem a disztró hibája, hanem az adott scriptté legrosszabb esetben is"
Momentán l*sz*r*m hogy kinek a hibája. Én már hozzászoktam az ilyesmihez. Ettől még szeretem és használom a SuSE-t és az mplayert is :-)

---
If you have money, use Windows!
However, if you also have a brain, use Linux!

Hát... Balsorsom egyszer azzal a feladattal lepett meg, h configure scriptben találjam meg a Qt prerpocesszorait (moc ,uic) valami susen. Hol máshol lettek volna, mint a /usr/lib/qt3/bin/{moc,uic}? Azért ez erősen agyzsugorító... Érdekes módon a Debian meg tudta oldani, h a /usr/bin-ben legyenek, vmi Red Hat Enterprise Linux meg legalább odatett egy symlinket a /usr/bin-be...

Na és a Linux Standard Base (LSB) -el mi a helyzet? Ha jól értelmezem akkor ez egy mini disztribúció a nagyban, mely közös nevezőre hozza a disztribúciókat. Gyakorlatban elterjedt ez már vagy még mindig csak elméleti jelentőségű? Vannak LSB -re készített csomagok? Elvileg, ha LSB-re készítek egy csomagot akkor az elmegy az összes az LSB-ét tartalmazó distron nem? Vagy ez csak az elmélet?

--
sirkalmi

( GerzSonka | 2006. 05. 17., sze – 08:27 )

Szerintem a feltett kerdesnel sokkal fontosabbb, van-e ertelme belevagnia a cserebe? Rengeteg emberrel talalkoztam, aki mar a start menu hianyatol is hidegrazast kapott, nameg olyanokkal is, akiknek (sajnos) a hardveret nem tamogatjak meg... Nekik en nem szoktam javasolni a valtast.

Ha azonban minden adott szemely altal hasznalt programra van alternativa, es a hardver is tobbe kevesbe tamogatott a gepeben, akkor szivesen teszek ilyen javaslatot.

Emlekszem, az elso disztro, amit feltettem a gepemre egy Woody Debian volt. Egy ideig (2-3 honap) el sem inditottam, aztan elkezdte piszkalni a csoromet. Bejelentkeztem, majd bujni kezdtem a manualokat. Nekem nem volt olyan sok segitsegem, de bennem megvolt az akarat, hogy marpedig en most hagyni akarom a windozt a fenebe!

Szoval osszesegeben altalaban en nem szoktam javasolni a valtast. LiveCD be, vagy windows melle telepites, es neha inditsa el az illeto. Ha valamit nem tud, kerdezzen, es ha meg mindig ugy erzi, hogy kell neki a linux, akkor ugyis ext3-ra konvertalja az ntfs filerendszert - ha ertitek, mire gondolok! ;)

( Ice | 2006. 05. 17., sze – 09:17 )

Átlagos Dózer felhasználó ...
Linux driverek hiánya ...
Kicsit jobban utána kellett volna olvasnia ... :)

( aperger | 2006. 05. 17., sze – 09:32 )

Ja, csak úgy eszembe jutott, egy profibb Windows felhasználó le tudja cserélni a rendszerét linuxra?
Tapasztalatom szerint vagy meg se próbálja, mert nem akar küszködni, ha megpróbálja, jó esetben két rendszer lesz a gépén, de az elsődleges mindig is a Windows fog maradni, mert a munkák nagy többsége (a vevő, megrendelői kör) oda köti. Természetesen nem a hobby számítógépezésre gondoltam.

Aki ert a szamitogepekhez (vagy programozik), azok joresze:
* mar valtott
* nem tud valtani valamilyen program miatt (autoCAD, ennek szinte eselye sincs futni linuxalatt a licensze miatt; *CAD, penzugyi szoftver, aramkortervezo progi, valami beagyazott rendszerhez csak winre van fejleszetoeszkoz). Ahogy nezem majdnem minden szakmanak megvan a pupja, ami winhez koti.
* teljesen elfogult a win iranyaba (ideologiailag)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( khiraly | 2006. 05. 17., sze – 13:12 )

En azt sajnalom a cikk irojanal, hogy a multimedia lehetosegeket nem talalta meg. Ahogy en tapasztalom windows alatt tobbet lehet szivni a multimediaval.

Feltesz vlc-t meg mplayer-t es meg van oldva. Az is igaz, hogy vegre johetne valami univerzalis lejatszo GUI-val, mert gondolom a cikk iroja nem akart volna parancssorral szivni (tekintve, hogy ami alapbol nem ment, annak valami megszokott guis valtozatat probalta meg emulatorral eletrekelteni).

DVD lejatszasi nehezsegeit alig akarom elhinni, tenyleg szuksege van mplayernek egy normalis guira, bar mostmar mplayer helyett imho gstreamer lesz. (mplayert mar elastuk parszor)

Az ipod utan meg utana kellett volna olvasni, win ala is feltesz egy idegen programot (itunes), az se jon alapbol. Itt is erre lett volna szukseg.(gtkpod)

Banshee-vel meg az a gond, hogy kegyetlen sok memoriat zabal, ami egy zenelejatszonal komoly hatrany (tekintve, hogy allandoan fut a hatterben).

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

zárójelben:

a legális dvd lejátszás lehetőségei számítógpén (a.k.a. a nem létező free dvd dekóder problematikája):

a dvd dekóder
1) kereskdelmi szoftverrel jött (az ára abba van beépítve)
2) általad vásárolt dvdíróhoz/videokártyához adott bundle cdn volt
3) vlc (akinek ez elfogadható, azzal nem tudok - és nem is akarok vitatkozni)

(az, hogy nem számítógépen kell dvdt nézni, nem ide tartozik, és nem megoldás a problémára)

Igen, a kiadók még a teáltalad megvett médium lejátszhatóságát is korlátozzák... persze lehet mondani, hogy a linux és tsai. nem elterjedtek, na de ilyen alapon pl. az akadálymentesítési programot is le lehetne állítani, mert azért nincs olyan sok mozgássérült, vagy balkormányos kocsit sem kell gyártani, és még sorolhatnám.

a publikus helyekre való bejutás lehetősége mindenkinek alanyi jogon jár; a remek szórakozást ígérő audiovizuális szórakoztatóipari termék
- megvásárlása nem kötelező (a fogyasztó a pénztárcájával szavaz)
- mindenki által történő lejátszása nem alanyi jog
(xyz szoftver egy példányának birtoklása sem alanyi jog, egy galápagoszi nyaralás sem alanyi jog, fejenként egy subaru impreza sem alanyi jog, forró nyári napon egy nagy kehely fagyi sem alanyi jog)

balkormányos kocsit valóban nem kell gyártatni, de ha már van rá számottevő kereslet, akkor érdemes

Tudom, hogy alanyi jog, csak a példám ugyanolyan erőltetett, mint a kiadók sírás-rívása, hogy "rippelik, bekódolják, majd terjesztik a filmjeinket, nincs hasznunk, jaj, mi lesz velünk?"
Nem beszélve arról, hogy a kiadók azt hiszik, hogy a haszonhoz is joguk van, ha már céget alapítottak.