FOSDEM 2006

Hatodik alkalommal rendezték meg Brüsszelben a Szabad és Nyílt Forrású Szoftverek Fejlesztőinek Európai Találkozóját, azaz a FOSDEM-et. Idén először én is kilátogattam, elsősorban annak köszönhetően, hogy a Mozilla Foundation meghívott, és a repülőjegyet kifizette.

Szombat reggel érkeztem, ezért lemaradtam a péntek esti buliról. 50 emberre foglaltak asztalt, de 300 jött. A hely befogadóképessége 250 fő volt hivatalosan. 4000 eurónyi sört ittak meg (tavaly csak 2800-at).

Keynote

Richard Stallman előadása nyitotta a rendezvényt. Stallman a szokásos formáját hozta, kilépett zokniban és egy ronda hippimintás ingben az 1500 fős közönség elé, és tartott egy jó előadást a szoftverszabadalmak veszélyeiről. Nem hatott rám újdonságként a mondanivalója, de jól összeszedett előadás volt.

Mozilla Room

Az egyik kulcsember nem tudott jönni, mert egy konyhakéssel félig levágta a hüvelykujját. Egy másik kulcsembert az a szerencsétlenség érte, hogy Brüsszelben, mikor a metrójegy automatából való kinyerésével volt elfoglalva, ellopták a csomagját (ruha, laptop stb.). Ehhez képes a találkozó jól sikerült, 40-50 fejlesztő és honosító cserélhetett eszmét.

Pl. megtudhattunk, hogy a SeaMonkey név úgy keletkezett, hogy régi Netscape-fejlesztők 10 évvel ezelőtt a ButtMonkey nevet szánták a felszabadított Netscape kódnevének. A SeggMajom elnevezés nem tetszett a menedzsmentnek, ezért "enyhítették" SeaMonkey-ra.

A Flock fejlesztői is előadtak. Megértettem mi az a Flock. Gyakorlatilag egy játszótér a fejlesztők számára, ahol kreatív ötleteiket megvalósíthatják, és nem kell törődniük sem a stabilitással, sem azzal, hogy hamar elérjék az 1.0-t. Hiszen arra ott a Firefox. A Flock az új ötletek, a Web 2.0-s featúrákat támogató funkciók implementációjának színtere. A Flock fejlesztői is Firefoxszal böngésznek. Kiderült, hogy nehéz lett volna extension-ként megvalósítani ezeket a funkciókat, ezért külön projekt, de az eredmények visszakerülhetnek a Mozilla-kódbázisba.

Buli

Szombat este a Mozilla-csapattal vacsoráztam. Balszerencsémre olyan asztalnál jutott hely, ahol 9 francia ült, és akik többnyire franciául csacsogtak egymással, főleg a geckozone.org-ról és a xulfr.org-ról. Azért kedvesek voltak, mert időnként megkérdezték, hogy nem érzem-e rosszul magam emiatt, és végül beszélgettünk is pár szót. A kaja ehető volt, a belga sörök finomak.

2. nap

A 2. nap kicsit pangósan indult. A Mozilla szobába nem akartam beülni délelőtt, mert a kód refaktorálása volt a téma, gondoltam, beülök a nagyaelőadóba, biztos populárisabb lesz a téma, de kifogtam egy javás előadást (RIFE), amiből szintén nem sokat értettem, de érdekesnek tűnt azért. Még nem említettem, de rohadt hideg volt, többnyire kabátban ücsörögtem az előadókban, csak utána az utcára menni még rosszabb volt. Ezek után mégis inkább beültem a Mozilla szobába, ahol addigra már lementek a programozós témák, és fejlesztők ad-hoc demonstrálták a platformra fejlesztett alkalmazásaikat. Az egyik egy dokumentumkezelő rendszer volt (de nem szabad szoftver), a másik a ManyOne Navigator, ami szabad szoftver és érdekes is.

Délután került sor a Mozilla-honosítók értekezletére. Megint felmerül, hogy nincs jó eszköz. Hallottunk egy előadást a PO-alapú fordításról. Sajnos azt látom, hogy a Mozilla-fejlesztőknek lövésük sincs a számítógéppel segített fordításról, és még aki ilyen tool-t fejleszt, az is mintha nem venne tudomást arról, hogy ilyen célra kereskedelmi programok tucatjai állnak rendelkezésre, és talán nem ártana azokat tanulmányozni, ötleteket átvenni a 0-ról való kitalálás helyett. Okos fiúk, ki fognak valamit találni, csak lassabban érik el a célt. A fordítók 60%-a kézzel editálja a fájlokat (biztos sok idejük van), 30%-a PO-fájlozik, 10% az ősi Mozilla Translatorral küzd.

Hozzászólások

Azt hiszem, hogy az érdekesebb blogbejegyzéseket promotálom a főoldalra. Ez az első, teszt jelleggel. Ez számomra érdekes volt. :-)

--
trey @ gépház

Tímáréknak minden elismerésem, mert a mozilla fordítás tényleg rémálom, amúgy haladunk a SeaMonkey-el, de sokkal lasabban mint vártam, ahogy az írva is vagyon, kézi editálás érdekes mutatvány. Sajnos élni is kell valamiből :-)

--
Az élet harc. Délelőtt az éhséggel, délután az álmossággal.

aranyapám, egyrészt minden elismerésem, az eddigi munkad/tok-ért, másodsorban viszont baszogatlak. mi a turóért képzeled, hogy a lokalizálásban te/ti kispályások vagytok?
az a minimum, hogy ugy _gondold_, hogy odamész a konferenciára, és megmondod a 'mozilla core' fejlesztőknek, hogy hogyan kell localizálni, semmi rossza dolog nem történhet:))
csak semmi kishitüség, annál rosszabb kevés dolog lehet.

Az a baj, hogy pozitív kijelentést nem tudok tenni. Azt tudom mondani, hogy "ti kőbaltával dolgoztok az űrkorszakban", de nem tudom javasolni, hogy térjenek át a módszeremre, ami kereskedelmi forgalomban nem megszerezhető zárt kódú programon alapul. Azzal sem tudom őket hitegetni, hogy egy év alatt tudnak írni egy ilyet, mert nem lehet. A piacon a használható - publikusan hozzáférhető vagy hozzá nem férhető - megoldások mögött 10-15 év fejlesztés áll.

Most olyanokon megy a vita, hogy webes eszköz legyen-e, vagy XUL-alapú, holott a lényeg nem ez. A user interface egyszerű eset, csomó ember ért hozzá. A belső részeket nehéz megírni, a translation memory-t, a fuzzy matching-et. Ehhez kellene szakember.

A Dwayne Bailey-féle megoldás (mindent PO fájlba konvertálni, és azt lefordítani) a kényszer szülte. Ő 10 afrikai nyelvre fordíttat olyan emberekkel, akiknek a számítógép teljesen idegen, ezért kell a lebutított munkafolyamat. Neki a motivációi is mások, őt az érdekli, hogy a fordítóinak tudjon eszközt adni a kezébe, az már másodlagos, hogy mennyire hatékonyak az eszközök. Idejük van, csak nem szabad összezavarni a fordítók fejét bonyolultságokkal. Az se baj neki szerintem, ha a fordítás nem lesz kiváló minőségű. Lényeg, hogy meglegyen. Így pl. nem zavarja őket, ha elvész a stringek mellől a kontextus, vagy a localization comment.