Külföldi munkaerővel rendelkező digitális cégeket csábítana Magyarországra Rogán Antal minisztériuma

A minisztérium szerint a jogszabály célja, hogy „Magyarországra csábítsa a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését”

jogszabálytervezet alapján a digitális társaságoknak minősülő cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék.

Forrás: 

https://telex.hu/belfold/2024/01/29/miniszterelnoki-kabinetiroda-torven…

Hozzászólások

1, lófaszt van hiány, egy éve cirkálnak a juniorok, hogy felvegyék őket valahova.

2, Köszönjük az egyenlő bánásmódot a szakma nevében, ilyenkor ütközik ki a "ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok"... :D

3, Amúgy a tevékenységi lista alapján kb. a gyártás a túlsúlyos, a többi inkább csak megtévesztés miatt kerülhetett bele... aki már EU-ba jön és IT szakember, az nem itt fog megállni, hogy magyar bérekkel dolgozzon az IT-ban, pláne, ha remote is tud bárhonnan. Gyártani viszont csak a gyárban lehet szalag mellett állva.

Amilyen a közoktatás módszertana és színvonala, ezen nem lepődök meg. Általános és középiskolában mindent kiölnek majd a felsőoktatásban mindent leszarnak az intézmények a és az állam. Ennek következtében a junior önálló munkavégzéséhez legalább 1-2 éves képzés kell, de az első 2-6 hónap leginkább a mentális pusztítás utáni romeltakarítás. Őszintén döbbenet, hogy milyen állapotban és metalitással bócsát ki magából a felsőoktatás embereket. Azon meg persze senki se lepődjön meg, hogy a gittegyleti szétlopunk mindent is alapítványi modell is csak a szétlopáshoz kellett, mert azóta is ugyanolyan csöves minden intézmény, viszont már az összes neres kutya lophat bármelyik egyetemben.

off

Nem emlékszem h. valaha is szartam volna ált. iskolában. Leszámítva talán 2 alkalmat, amikor befostam órán. Akkor hazaküldött a tanár. Egy kóborkutya követett az utcán a szarszag miatt. Azt hiszem ennyi a történet. Nem tudom miért ugrott be erre a fenti nyomorúságos állapotra...

Az a kérdés hogy mit kellene oktatni a pár év alatt, ami képes lesz felvenni a versenyt az AI-al, ha kilép a munkaerőpiacra.
Vagy lehet hogy egész szakma olyanná válik mint az orvoslás, ahol 8 évig tart mire önállóan dolgozni tudsz.

Tanulni kene megtanitani a gyerekeket. De ennek pont az ellentettje zajlik, magolj be mindent a szorzotablatol a verseken keresztul az evszamokig mindent, es ne mereszelj onallo gondolatokat leirni, mert ugy nehez es draga ellenorizni, hogy megtanultad-e a kotelezot, marpedig osztalyozni kell.

Az iskolarendszerunk celja, hogy a diak iskolarendszer kompatibilisre legyen alakitva. A hosszu tavon is hasznos tudas atadasa nem szempont. Soha nem is volt.

Kivetel egy-egy rebellis tanar, aki plusz energiat tesz bele, es szinte meghekkeli a tantervet, hogy a gyerekek szamara valodi erteket adjon at, es ne olyat, amit csak a kovetkezo dolgozatig fog a gyerek tudni.

Kivetel egy-egy rebellis tanar, aki plusz energiat tesz bele, es szinte meghekkeli a tantervet, hogy a gyerekek szamara valodi erteket adjon at, es ne olyat, amit csak a kovetkezo dolgozatig fog a gyerek tudni.

Ah, én egy darabig csináltam ilyet, aztán feladtam.

A legjobb sztori az volt, amikor a "Legyen ön is milliomos" vetélkedő stílusában feleltettem, volt öt kérdés, négy-négy válasz, lehetett menni egyestől ötösig, meg lehetett állni bárhol és volt közönség segítsége, telefonos segítség meg a felező, aztán játszottam a köcsög Vágót. Konkrétan imádták, mindenki így akart felelni, aztán jött szülői panasz, hogy mi a fene ez és ott álltam a főnöknél a szőnyeg szélén, hogy ez egy iskola, viselkedjek már. :D

Te mocsok szemétláda, merészelted megpróbálni megszerettetni velük a tanulást és az iskolát, heee? Volt rá engedélyed? Még a végén elkezdtek volna maguktól tanulni érdekes dolgokat, és nem beszarni a megmérettetésektől, hát nem tudod, hogy a vizsgadrukkal már általános isiben szét kell szadizni a gyerekek lelkivilágát, hogy szabványos frusztált alkoholista felnőtt legyen belőle? Tönkreteszed a Xanax eladási rátát, ráadásul az állami drog terjesztést (kannás bor és cigi) is rongálod! Én biza tömlöcbe is vágtalak volna, vagy a haladás jegyében deresre húztalak volna! :-)

Ja, olyan is volt, hogy programozás oktatásra a szokásos faszságok helyett - mint két bekért szám legkisebb közös többszörösének kiszámolása, csináltam egy keretrendszert, szimpla 2D koordináta, kis stilizált tankok, az origó valamekkora sugarában lehetett töltődni, külön-külön lehetett vezérelni a lánctalpakat, lövegtornyot és sima ferde hajítással kellett kilőni a másikat, mozgás közben, nyilván. A keretrendszer követett mindenkit, objektum orientált volt az egész, és adott sugárban megkapta minden tank, hogy melyik másik tankok vannak körülöttük, aztán fel kellett programozni és a program irányította. Ha lemerült, kiesett, ha kilőtték, kiesett, az első három kapott aznap ötöst. Ment ez fél évig talán, aztán félévkor az értekezleten mondta a matektanár, hogy nem érti az osztályt, állanóan trigonometriát meg ilyen szögeket, távolságokat kérdeznek tőle, meg rövid, de nem egyenes és kiszámítható utat, ezt-meg-azt hogy lehet kiszámolni, meg ilyesm; erre mondta a fizikatanár, hogy tőle meg ferde hajtítást és mozgást, meg nem egyenes vonalú mozgás útvonalát, sebességet, egyebeket, ő se érti, de örül, hogy mennyire érdeklődőek a fizika iránt. :D

Pedig ezek az alap programozási gyakorlatok, mint a szám kitalálása, prímszám detektálása, legkisebb közös többszörös, rendezési típusok, stb. nem farokságok. Igen, száraznak, elméletileg tűnnek, de olyan típusproblémák, amik később lépten-nyomon előjönnek, csak rejtetten, másmilyen formában.

Nyilván játékot írni nagyobb mókának tűnik, de nehezebb is, nem biztos, hogy kezdőnek menni fog.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem. Arról oktatom, hogy nem értek vele egyet. Eleinte egyébként én se szerettem ezeket a sztenderd proggyakorlatokat, kell egy idő, mire rájön az ember a hasznukra. Persze, kihagyhatók, biztosan vannak nagyon jó programozók, akik sose írtak ilyesmiket, hanem teljesen más metodika mentén tanultak. Nyilván mindegy is, csak átmenjen a tudás meg a módszertan.

Azt is elismerem, hogy vannak olyan területek, hogy nem segít. Hagyományos, imperatív, strukturált programozásnál oké, de ahogy átlépünk ilyen OOP, meg funkcionális területre, GUI kezelésre, driverek írásánál, stb. ott már más gyakorlatok kellenek egészen.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem. Arról oktatom, hogy nem értek vele egyet. Eleinte egyébként én se szerettem ezeket a sztenderd proggyakorlatokat, kell egy idő, mire rájön az ember a hasznukra. Persze, kihagyhatók, biztosan vannak nagyon jó programozók, akik sose írtak ilyesmiket, hanem teljesen más metodika mentén tanultak. Nyilván mindegy is, csak átmenjen a tudás meg a módszertan.

Hány évig tanították kiket programozni? :D

Hagyományos, imperatív, strukturált programozásnál oké, de ahogy átlépünk ilyen OOP, meg funkcionális területre, GUI kezelésre, driverek írásánál, stb. ott már más gyakorlatok kellenek egészen.

Konkrétan OOP és API szemléletű volt a játék, nagyon jól el lehetett magyarázni, hogy az OOP-ben mi az, ami interfészt kapnak, milyen módon lehet azokat extendálni, miből hány példány van, hogy áll össze egy komplex objektum (tank) az egyéb objektumokból, mi az, ami kívülről meghívható kell legyen, majd ezen felül azt, hogy mi az API, hogy lehet meghívni, hogy illeszkedik az OOP sémába, satöbbi.

És a leglényegesebb: gamification a tanulás alapja, AKAR tanulni, és nem csak KELL tanulnia.

Pedig ezek az alap programozási gyakorlatok, mint a szám kitalálása, prímszám detektálása, legkisebb közös többszörös, rendezési típusok, stb. nem farokságok.

A nagy lófaszt azok. Ezek azok, amelyek a legkevesebb tanári erőfeszítéssel oktathatóak és később a legkevesebb hasznot hozzák.

Nyilván játékot írni nagyobb mókának tűnik, de nehezebb is, nem biztos, hogy kezdőnek menni fog.

Nem kellett játékot írniuk, kaptak pár OOP interfészt és API-t, amit használniuk kellett és ami implementációt készítettek, azt a játék keretrendszere behúzta és futtatta.

Az a furcsa, hogy ha új nyelvet tanulok, a mai napig ezek az első dolgok, amiket kipróbálok.

1, gyanítom, hogy nem egy 14-18 éves diák vagy, aki most ismerkedik először a programozással,

2, selection bias: nem próbáltál más módszert, tehát nincs összehasonlítási alapod.

És működik.

Nyilván, a kérdés a hatékonysága.

1. Kétlem, hogy az életkor jelentősen befolyásolná ezt a dolgot. Aki pedig először ismerkedik a programozással, annak szerintem kimondottan fontos, hogy mi van a háttérben.

2. Ha valami működik (és hatékony), miért próbálnék ki mást? Ahogy elnézem, mostanában divat a "kényszeres újítás" (sajnos nem tudom a megfelelően trendi angol kifejezést, már ha van egyáltalán). Rengetegen hiszik azt, hogy valami attól jó, hogy új, vagy egyszerűen szokatlan.

1. Kétlem, hogy az életkor jelentősen befolyásolná ezt a dolgot. Aki pedig először ismerkedik a programozással, annak szerintem kimondottan fontos, hogy mi van a háttérben.

Áh, te vagy az, aki szerint a gyerek az egy kicsi felnőtt? El kell keserítselek: a gyerekek teljesen másképp tanulnak, mint a felnőttek, sőt az iskola másfél évtizede során többször is változik az életkorral az ideális oktatási módszer, ezen felül pedig vannak egyénileg változó készségek is, amire figyelni kell. És mindez nyakon van öntve azzal, hogy mit hoz otthonról a gyerek.

Aki először ismerkedik a programozással, annak sikerélmény kell, nem mélytorkos lexikális szopatás. A mélységét ráér később is megtanulni majd megérteni, amikor már van sikerélménye és tetszik neki a dolog. Szerintem te se úgy kezdted a programozást, hogy a háttért megértetted, hanem láttál valami fasza programot és anélkül bütykölted napokat, hogy tudtad volna, mi megy a háttérben közben. Életemben nem láttam olyan embert, aki először leült volna például a C64 belső működését megérteni, megtanulni és utána írta volna le az első Basic programot. A legtöbb korombeli és én is úgy kezdtük, hogy try and error módon beírtuk és módosítottuk a Basic programot, hogy vajon mi lesz. Ez kell ma is a gyereknek.

2. Ha valami működik (és hatékony), miért próbálnék ki mást? Ahogy elnézem, mostanában divat a "kényszeres újítás" (sajnos nem tudom a megfelelően trendi angol kifejezést, már ha van egyáltalán). Rengetegen hiszik azt, hogy valami attól jó, hogy új, vagy egyszerűen szokatlan.

Alapvetően fogalmad nincs arról, hogy hatékony-e, ha nem próbáltál még ki mást, másrészt ez az ún. selection bias jelensége. Én hét éven át tanítottam programozást, szerintem kb. 1000 diáknak, volt időm és lehetőségem különféle módszereket kipróbálni és visszamérni, hogy melyik mennyire hatékony, de nem merném azt kijelenteni, hogy ez az ezerfős minta kiterjeszthető a teljes népességre, viszont több nagyságrenddel reprezentatívabb, mint az, hogy te egymagadon próbáltál ki egyetlen módszert és ahhoz az egyhez ragaszkodsz, mert működik...

A legtöbb korombeli és én is úgy kezdtük, hogy try and error módon beírtuk és módosítottuk a Basic programot, hogy vajon mi lesz. Ez kell ma is a gyereknek.

+1

En a konyvtarbol vettem ki egy konyvet, amiben minigame-ek kodjai voltak, azt kellett manualisan bepotyogni. Fingom nem volt rola, hogy mi mit jelent, az csak kesobb jott.

Határozottan azt érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett, már csak azért is, mert nekem is van oktatási tapasztalatom, időben mérve történetesen sokkal több, mint neked. (Hova tovább még tankönyvet is írtam, bár nem számítástechnikából.)

Az eredeti hozzászóló, akivel vitatkozni kezdtél csak annyit állított, hogy érdemes először megtanítani egy nyelv alapvetéseit halálosan egyszerű példákon. Ez természetesen nem az assembly-t jelenti és nem annak bemagoltatását, hogy egy bájt hány bit, meg mi az a regiszter. De annak ismerete, hogy mégis hogy a viharba jelenítsünk meg a képernyőn egy numerikus eredményt, vagy hogyan adjunk össze két számot az szerintem is része a tanulási folyamatnak, és pont attól hatékony, hogy megágyaz minden másnak.

És ha már mindenféle elfogultságokról (selection bias) beszélünk, azt is érzem, hogy éppen te vagy elfogult a saját módszereddel kapcsolatban. Annyiban persze lehet igazad, hogy a mai diákok mást élnek meg sikerként. Nekünk annak idején maga a számítógép volt a csoda, és a sikernek szerves részét képezte a takarítónő meggyőzése, hogy hagyja utoljára azt a termet, ahol mi pötyögtünk a HT-1080-on.

Határozottan azt érzem, hogy elbeszélünk egymás mellett, már csak azért is, mert nekem is van oktatási tapasztalatom, időben mérve történetesen sokkal több, mint neked. (Hova tovább még tankönyvet is írtam, bár nem számítástechnikából.)

Lehet több év, de ha olyanokat írsz, hogy az életkor nem befolyásolja jelentősen ezt a dolgot, nem kell figyelembe venni az életkori sajátosságokat oktatásnál, akkor az egészet hiteltelenné teszi, sőt. A tankönyv meg másik dimenzió, én eddig még értelmes és jól használható tankönyvet nem láttam, főleg informatikában nem, csak rosszabbnál rosszabbat, amik közül választani lehetett vagy kellett. Nem is használtam szinte soha tankönyvet.

Az eredeti hozzászóló, akivel vitatkozni kezdtél csak annyit állított, hogy érdemes először megtanítani egy nyelv alapvetéseit halálosan egyszerű példákon.

Én meg azt mondom, hogy nem, nem érdemes a nyelv alapvetéseit megtanítani. Először sok egyszerű sikerélményt kell adni, utána érdemes belemenni mélyebben a nyelv alapvetéseibe. Magyarul se úgy tanultál meg, hogy az egyik kezedben nyelvtan-, a másikban meg az irodalom tankönyv volt, hanem try and error módszerrel, mégis megtanultál magyarul, aztán amikor már tudtál magyarul beszélni és értetted, amit mondanak, akkor kezdték megtanítani az szabályokat és a lexikális dolgokat.

Aztán ezt az egész természetes tanulási folyamatot az iskolarendszer teljesen ignorálja és természetellenesen oktatnak, ignorálva a száz éve igazolt és a kortárs pedagógiai alapelveket is, ahol ezek mind le vannak írva.

De annak ismerete, hogy mégis hogy a viharba jelenítsünk meg a képernyőn egy numerikus eredményt, vagy hogyan adjunk össze két számot az szerintem is része a tanulási folyamatnak, és pont attól hatékony, hogy megágyaz minden másnak.

Majd valamikor később, amikor már volt sikerélménye és akkor se ilyen faszságokat, hogy adjunk össze két számot meg jelenítsük meg a képernyőn. Lófaszt. Rajzoljunk a képernyőre, sokkal több sikerélményt jelent két színes négyzet meg egy kör, mint három szám.

És ha már mindenféle elfogultságokról (selection bias) beszélünk, azt is érzem, hogy éppen te vagy elfogult a saját módszereddel kapcsolatban. Annyiban persze lehet igazad, hogy a mai diákok mást élnek meg sikerként. Nekünk annak idején maga a számítógép volt a csoda, és a sikernek szerves részét képezte a takarítónő meggyőzése, hogy hagyja utoljára azt a termet, ahol mi pötyögtünk a HT-1080-on.

Nézd, én egy láda sört fel merek tenni arra a fogadásra, hogy a HT-1080 pötyögés nálad is try and error módon ment hetekig, hónapokig és halvány fogalmad nem volt eleinte arról, hogy a gép és a nyelv tulajdonképpen hogyan működik. Bort ittál és most vizet prédikálsz.

Én meg azt mondom, hogy nem, nem érdemes a nyelv alapvetéseit megtanítani. 

Hát, erre már nehezen tudok bármit mondani. :-)

Te eleve masszívan kevered azt a két esetet, amikor a diákot érdekli a programozás, meg azt, amikor kedvet csinálunk hozzá olyasvalakinek, akinek esze ágában sincs megtanulni. Utóbbinak tényleg köröket kell mutogatni, aztán hátha, de szerintem a többség megmarad a zombik irtásánál.

A nyelvtanulás és a programozás ilyetén összehasonlítása, amit te elkövettél totális blődség. (Elnézést.)

A láda sört pedig sajnos buktad.

A BASIC nyelvet két nap alatt tanultam meg a HT-1080 gépkönyvéből (ennyi időre tudtam elkérni, fénymásoló még nem létezett). Természetesen voltak programozási hibáim, mint ahogy ma is vannak, de szó nem volt próba-szerencse módszerről. És szerintem pont a másodfokú egyenlet megoldása lehetett az első sikerélményem. A "grafika" csak utána jött. 

(Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a stílusodat kimondottan arrogánsnak érzem. Talán ez lehetett az igazgatód problémája is, nem a "remek" módszered.)

Hát, erre már nehezen tudok bármit mondani. :-)

Hát, ha nem emeled ki a bekezdéséből, akkor tudnál rá mit mondani, csak nem akarsz, ezért kiemelted a kontextusból...

Te eleve masszívan kevered azt a két esetet, amikor a diákot érdekli a programozás, meg azt, amikor kedvet csinálunk hozzá olyasvalakinek, akinek esze ágában sincs megtanulni.

A diákot a közoktatásban alapvetően nem érdekli a programozás, eszük ágában sincs megtanulni, még szakirányú képzésben is ez a helyzet és ez így van a közoktatás legtöbb tantárgyával is, itt meg ugye a téma a közoktatás.

Utóbbinak tényleg köröket kell mutogatni, aztán hátha, de szerintem a többség megmarad a zombik irtásánál.

Na, a végén csak kiderül, hogy nem olvastad az elejét.

--

A láda sört pedig sajnos buktad.

Szerintem nem, csak kicsit kellene még mesélned a történtekről, mert elsőre és másodikra is hihetetlen a történet, mintha kimaradt volna belőle pár hét. :D

A BASIC nyelvet két nap alatt tanultam meg a HT-1080 gépkönyvéből (ennyi időre tudtam elkérni, fénymásoló még nem létezett).

Tehát hozzá se értél a géphez, majdhogynem azt se tudtad mi az, nem láttad működés közben, nem töltöttél be programot, nem gépeltél be programot, hanem rögtön azzal kezdted, hogy könyvből tanultál Basic parancsokat és ezek után ültél oda először a gép elé és rögtön majdnem egy teljesen jó programot írtál? Szinte hihetetlen és még abban a korban sem jellemző tanulási módszertant követtél. Ha mégsem így volt, hanem használtad, ismerkedtél a géppel, majd néhány hét után jött a kölcsönkért könyvből a Basic parancsok megtanulása, akkor köpjél fel és állj alá.

A "grafika" csak utána jött. 

Az a másik, hogy akkoriban egy szám kiírása valóban élmény volt, közel negyven - azaz 40 - évvel később, 2024-ben viszont nem egy meghatározó élmény és 2000-ben se volt már meghatározó élmény kiírni egy számot a képernyőre.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de a stílusodat kimondottan arrogánsnak érzem.

Aham, arrogáns szokott lenni, ha a másik oldal ezt az arroganciát megérdemli.

Tehát hozzá se értél a géphez, majdhogynem azt se tudtad mi az, nem láttad működés közben, nem töltöttél be programot, nem gépeltél be programot, hanem rögtön azzal kezdted, hogy könyvből tanultál Basic parancsokat és ezek után ültél oda először a gép elé és rögtön majdnem egy teljesen jó programot írtál? Szinte hihetetlen és még abban a korban sem jellemző tanulási módszertant követtél.

Őszintén sajnálom, ha ezzel kiakasztottalak, de így történt. :-D

Nem tudom, hány éves vagy, de felhívnám a figyelmedet, hogy abban az időben nemhogy tanulási módszertan, de számítástechnika nevű tantárgy se volt. Számítógépből is - ha jól emlékszem a terem berendezésére - összesen 5 darab.

Látni láttam, ahogy mások használják - soha nem voltam tolakodó típus, így csak messziről - ezért jó előre beszereztem egy kazettát. (Ez egy olyan szögletes  műanyag biszbasz volt két görgővel, meg benne olyan barna szalag, ami gyakran meggyűrődött, ha a cucc szocialista importból származott. Az enyémet szerencsére a padtársam csempészte Jugoszláviából.)

Annyiban igazad van, hogy a "módszertanra" korábban egy kicsit rágyúrtam. A tudományos számológépem programozható volt, az első másodfokú megoldót valójában abba pötyögtem be. Mivel ez az eszköz a Bizományi Áruházból származott, volt ugyan hozzá használati utasítás, de csak olaszul. Természetesen komoly segítség lett volna, ha legalább oroszul van, de nem.

Amennyiben tehát ragaszkodunk a te elképzeléseidhez, akkor én a programozás legalapvetőbb alapjait egy olyan nyelven tanultam, amit a mai napig nem beszélek, és kb. annyit tudok róla, hogy a kurva ott nem azt jelenti.

Aham, arrogáns szokott lenni, ha a másik oldal ezt az arroganciát megérdemli.

Bekaphatod. :-D

De ennek pont az ellentettje zajlik, magolj be mindent a szorzotablatol a verseken keresztul az evszamokig mindent,

Pont erről olvasok éppen, a szerző azzal érvel a lexikális tudás átadása mellett hogy az emberi kommunikáció sokkal szegényebb lenne, műveltség nélkül nem tudnánk beszélgetni egymással, a tudás, az arra épülő bölcsesség olyan érték amire felnéznek az emberek, amivel érvényesülni lehet.

Byung-Chul Han filozófus azzal is érvel a rítus eltűnése könyvében, hogy bárminek a memorizálása ismétlést igényel. Az ismétlés meg lelassít, elmélyít, nem csak pörget mint a folyamatos információ fogyasztás, és ez minőségi különbséget okoz.

A műveltség és a rövidtávú memóriába beletolt majd másnap instant elfelejtett vagy hosszas ismételgetéssel kicsit tovább letárolt lexikális tudás az külön dolog.

Az ember emlékezete alapvetően asszociatív, valami meglévő tudáshoz hozzá kell kötni az új ismeretet, különben nem rögzül érdemben. A puszta lexikális tudás soha nem rögzül önmagában (néhány csodabogarat leszámítva), a műveltség pont attól több, mint a lexikális tudás, hogy egy komplex asszociatív hálózatot alkot, az ismeretek egymást erősítik, egymásra asszociálnak. Nem lexikális tudást kell adni a gyereknek, hanem asszociációs hálózatot.

Az idezetek pont ilyenek. Egy komplett gondolati lancot el tud inditani, ha az ember egyutt erez vele, ha a szavak mogotti ertelem meg tud benne valamit penditeni.

A sajat korosztalyunknak szolo idezeteket gyakrabban emlegetjuk, Eszem-faszom megall, Safranek jojjon kozelebb, Egy forintert megmondom, ezek erzeseket es neha tarsadalomkritikat is hordoznak.

Vannak regebbi idezetek is, amelyek meg ma is aktualisak, Ket lab rossz, negy lab jo, A kiralynot megolni felnetek jo lesz ..., Cogito ergo sum, Panem et circenses, Divide et impera, ezek nem kopnak ki, mert az emberi psziche azota sem valtozott semmit.

Viszont a ketto kozott vannak olyan hosszabb szovegek, versek, mondjuk Petofitol a Tisza, ami onmagaban olvasva elmegy, de nem egy olyan mestermu, amit erdemes bemagoltatni a harmadik osztalyosokkal. Olvassak el, beszeljenek rola, de csupan ennyit erdemel. Ha valaki akarja, tanulja meg, de ha Munkacsy egyetlen festmenyet sem kellett emlekezetbol lerajzolni, akkor mi a francnak kell a kotelezo magoltatassal az osztaly 95% -val zsigerbol megutaltatni a verset, mint mufajt?

Egy bemagolt vers nem kotodik semmihez. Egy atbeszelt tortenet, peldaul Moricz Arvacskaja, benne az oszinte (es rettenetes) emberi dontesekkel, ennek pszicologiai, viselkedestudomanyi vonzatai, megfeleltetesei, ez mar egy asszociacios halozatot alkot.

Megerteni egy komplex tortenet minden vonatkozasat hasznosabb mint bebiflazni a prozamondo versenyre.

De az alabbi is tokeletes pelda a hasznos asszociaciokra, mas gondolatokra, megoldasokra motivalo feladatra, hiszen osszekoti a programozast (vezerlo logika) a matekot (szamokkal zsonglorkodest) es a fizikat (hogy miert pont az a keplet, ami) es nem kulon-kulon magoltatja a dolgokat, hanem megmutatja, hogy ezek egyazon halozatba tartoznak, hiaba tanitjak kulon elefantcsontoronyban: https://hup.hu/comment/3020515#comment-3020515

Asszociaciok bemutatasa, megertese lenne a verselemzes celja, hogy a kolto azert irta azt amit, es ugy ahogy, mert a kornyezete, a kora olyan volt, amilyen. Itt lehetne gondolkodni, hogy ha mas korban, vagy mas orszagban elt volna, akkor miben lenne mas a szoveg? De az ilyen gondolatok tiltottak, hiszen a verselemzest is be kell magolni, mert ha a dolgozatban te mashogy elemzed a verset, mint ami a konyvben van, akkor karo. A szabad gondolkodast nem engedi az iskola.

Pedig mar Seneca is megmondta, hogy Non scholae, sed vitae discimus, de ezt leszarjuk, es a gyerekeink az iskolanak tanulnak, es nem az eletnek.

Remek irodalma van a témának, de mondok példát.

Amikor a bináris számrendszer tanítottam, akkor taníthattam volna úgy is, ahogy a száraz tankönyvben volt, szimpla matematika, satöbbi, így kell, tanuljátok meg, és tanítottam így, meg tudták tanulni, ha feleltettem és visszakérdeztem a tankönyvet, akkor pontosan el tudták mondani, de mivel semmihez nem volt kötve a dolog, pár héttel később már csak halvány emlékük volt a dologról.

Ehelyett egy játékkal vezettem be, mondtam nekik, hogy találjanak ki egy számot 0 és 1000 között és én maximum 10 kérdéssel megmondom melyik volt. Addig játszottuk, amíg rá nem jöttek, hogy mi a trükk, elmentek haza, otthon is eljátszották, örültek, hogy milyen jó trükköt tanultak meg, hozzákötötték érzésekhez, játékhoz, sikerhez és egy való életben is hasznos dologhoz a kettes számrendszert. Amikor ez megvolt, akkor jött az, hogy vágjanak fel A4 papírt 16 papírpénz alakú fecnire, írják rá, hogy 1, 2, 4, 8, 16, ... a másik mond egy összeget és ezzel kell fizetniük, először kételkedtek, aztán látták, hogy bármilyen összeget ki lehet fizetni ezzel a módszerrel, ismét rögzült a dolog, játékkal, érzésekkel, sikerrel, hazamentek, otthon is megmutatták a dolgot és megerősödött a tudásuk a kettes számrendszer hatványaival. Ezek után volt olyan, hogy csoportokra osztottam őket, kaptak számokat, át kellett alakítani kettes számrendszerre, átküldeni a másik csoportnak, akik visszalakították kettes számrendszerről rendes számra, amikor ment és épp senki nem jött rá, akkor elmondtam, hogy lehet a legegyszerűbben kettes számrendszerre átalakítani számokat.

Ilyesmi, lehet erősíteni multidiszciplinárisan is, amikor egy adott ismeret jobban rögzül, ha körbejárod a történelmét, az irodalmát, matematikáját, a fizikáját, a kémiáját, a művészettörténetét és így tovább. És amikor azt a kérdést kapod, hogy milyen híres festmények készültek el Petőfi korában, akkor nem egy SQL lekérdezést futtatsz a lexikális ismereteiden, hanem valamikor asszociatív rögzölt az egész kor történelme, irodalma és művészete. Lehet, hogy nem tudod mind, de lehet veled róla beszélni, és közben eszedbe jutnak újabb és újabb dolgok. A lexikális tudású emberrel nem lehet beszélgetni, tőle kérdezni lehet, amire válaszol.

Engem abszolut nem zavar, ha kijavitanak (veled ellentetben).

Sot frankon kivancsi vagyok a velemenyedre, mert az az elmelet.

Csak, hogy lassam, nagyjabol palyan vagyok-e, vagy bementem a susnyasba.

 

Szoval hozod a tanarurasdit rendesen.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Fogadnék mernék rá hogy pár héten belül meg fog jelenni egy kínai IT cég, ami Budapesten fog fejleszőközpontot létrehozni,
a kormány pedig ezzel lezártnak tekinti az összeszerelőország kritikára adott választ. 
Business as usual.

Hogy érthető legyen a motiváció emögött: 
Valamelyik kérdéses tehetséggel megáldott tanácsadó elmondta, hogy Magyarországon még mindig kicsi a megélhetés költsége összehasonlítva más nyugati országokéval, és emellett a szolgáltatások terén (Budapestnél maradva szigorúan) van ráció az inkubátor megoldásban. 

A probléma inkább az, hogy zéró felmérés történt, valójában honnan jönnének a dolgozók Magyarországra, ahogy olvasható volt, a cél azon cégek jöjjenek hozzánk akik hoznák magukkal a dolgozóikat is akik nem élveznek szabad mozgást Európában. Csak itt két lehetőség van. 
1, már eleve olyan helyen van létrehozva a hely ahol kvázi olcsóbb a munkaerő (egyre kevesebb ilyen hely van, ha még van) mivel az ilyen cégek magas attríciós hányaddal dolgoznak 
2, olyan helyen van ahol magasabb a munkaerő bekerülési költsége, de nagy mennyiségben áttelepülés sem várható

De valójában úgy kell olvasni: lesz*rjuk bejön-e de addig a nem hozzáértőknek úgy látszik csinálunk is valamit.  Ha pedig lehet is picit lopni vele akkor extra bónusz!

Akkor most megeri felszamolni a meglevo KFT -t, grundolni egy GmbH -t, es az adokedvezmenybol egy plusz nyaralasra menni.

Elveszi a bangladesi AI a munkánkat.

" A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt " itt megintcsak létrejön egy olyan sóhivatal, amivel már egyszer (letelepedési kötvény) százmilliárdokat (több ezer milliót!!!!) lopott el a fidesz. Ebben nincs akkora pénz, de pár száz ingyenélőt eltart majd a hivatal, néhány milliárdból évente. 

Talán nullára kijöhet, ha létezik olyan balek cég, amelyik idetelepül (székhely szempontból csak, szigorúan) az este 11 órakor jön a holnap életbe lépő jogszabály országában. Kiszámíthatóság, jogbiztonság nulla.

teáor lista alapján ez valami cégre szabott jogszabály lehet, valamelyik akkugyár vagy a byd hozza a teljes állományt technikustól programozón át gyártásirányító mérnökig, hogy ne legyen kiszolgáltatva a helyi munkaerőpiacnak és munkavállalói elvárásoknak.

Egyszer hallottam valami továbbképzésen, hogy a huawei telekommunikacios halozati eszkozok azert ilyen olcsoak, mert kontenerben vannak szerelve, es benne van a kinai mernok aki ott is alszik/eszik/el, amig el nem keszul a projekt.

 

Azt hittem, hogy poen meg urban legend. De kezdek meginogni...

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A halfeldolgozas alap.

De az ilyen fast fashion ruhaknal sem teljesen ertelmetlen. Nem kerdez a munkaugyi hatosag, mert valami idegen lobogo alatt fut a hajo. Nem kerdez a kornyezetvedelmi hivatal, mert nemzetkozi vizeken engeded ki a szennyet. A legujabb szuperhosos polo TTM-je 1-2 nap a 3 het helyett, megelozve ezzel a hivatalos merchandise csatornakat. Ami a hajon tortenik, az a hajon marad...

hol vagy ilyenkor trey? SOS Orbán seggnyalás kéne a topic-ba! :D

Szerkesztve: 2024. 01. 30., k – 20:20

Ajjaj, lesz az a pénz, hogy még az akkugyár is digitálissá válik!

Vagy szinte semmit sem kereső EGT-t kívüli emberekkel hirtelen feltöltött cégek, amik nyilván lefizetik majd a tanúsítő cégeket, amik nem állami cégek lesznek, tehát nem lesz sok infó róluk.

Rendszerbe kódolt korrupciót érzek.

De mi lesz a megoldás? Ez nem fogja csökkenteni a hiányt sehogyse. Vesszük majd fel (mint Magyar köztársaság Magyarország) az MVM-en keresztül a kínai hitelt amíg OV meg nem hal?

A külföldi pénzből, külföldi tulajdonban lévő gyárat épít, majd külföldről hozott alapanyagból külföldiekkel gyártat terméket, amit külföldre exportál (és a dolgozók is külföldre küldik vissza a jövedelmüket) című remek, papíron GDP-t növelő, egyébként rengeteg magyar adóforintba kerülő és sokmindenre káros rendszert átültetik a szellemi vonalra is, ahol a külföldi cég külföldi alkalmazottja külföldi megrendelőnek állít elő szellemi terméket, papíron Magyarországon, valójában ki tudja hol a világban, és csak annyit fizet ide adó címen amennyinek a többszörösét kapja támogatásként az elején.

Én csak abban bízok, hogy autóipari területen mozogjanak majd ezek a szellemi foglalkozásúak, nehogy csökkenjen ez által az autóipari kitettségünk.

Végülis nem volt világhírű a szak- és felsőoktatásunk, nincs is sok magyar tudós és műszaki szakember a világban aki magyar iskolában kapta meg az alapokat, nem volt mit tovább vinni, a semmiből kellett volna felhúzni mindkettőt...

Szerkesztve: 2024. 01. 31., sze – 08:10

Eközben Olaszországban a hazatelepülőkre is vonatkozik a kedvezmény. Ami ugye megkérdőjelezhető, hiszen azok kapnak akik addig nem járultak hozzá semmihez.

Szerkesztve: 2024. 01. 31., sze – 08:38

Na vegre. A sok mocskos ballipsi programozo ugy sem dolgozott, meg nem is imadta feltetel nelkul a dottorminiszterelnokurat. Jo lesz, ha hozzasozknak, hogy az ilyen mocskoknak nem lesz majd munkaja es helyettuk a tisztesseges indiai es bangladesi es malaj tehetsegek vegzik el a munkajukat. Majd megtapasztaljak azt amit a sok hazaarulo mar tud, akiket lecsereltunk mar torok, indiai, malaj, esatobbi munkaerovel. Mar csak a rohadt orvosokat es tanarokat kellene lecserelni bangladesi suszterekre es minden megoldodna az orszagban.

Amugy meg a sok tehetseges orosz programozo akiket a mocskosbrusszel kivereztetett az agresszor Ukrajna miatt vegre talal majd helyet az allami informatikai cegeknel. 

Iten eltesse Putyin urat es kesztyubabjat a csuti pothos mangalicat a dottorminiszterelnokurat!!! Halajoistennek nem veszik el a munkankat soros bevandrolo lmbqt gyikemberei mint a hanyatlo nyugaton es a nagymamam is nyugodtan alhat, hogy nem eroszakoljak meg ama gyikemberek, mint a nyugati nagyikat. Amen!!!

Amugy itt lenne az ideje a remhireket cenzurazni az oldalon, mert hat szolasszabadsag ide vagy oda, ez megiscsak turhetetlen, hogy valaki megirja a valosag mindenfele hazugsagat.

Szerkesztve: 2024. 01. 31., sze – 10:22

Tehát akkor berletores ebben a szektorban is. Valahogy meg kell állítani az inflációt.

Szerkesztve: 2024. 01. 31., sze – 11:05

Szerintem a ragyástóninak van is már valami visszautasíthatatlan ajánlata a cégek számára. Ő semmit sem tesz anélkül, hogy saját maga ne járna jól.

Nix Tech kft. (ukrán) likes this

Szerintem ebben a sztoriban nem az adó a legérdekesebb. A kiemelt beruházások eddig is olyan támogatásokat kaptak, hogy gyakorlatilag nem fizettek adót. Hanem ugye ezek attól digitális cégek, hogy distributed ledger alapú okosszerződésekkel kötnek pl. munkaszerződést.

 

Namost persze ezt az állam nem hiheti el bemondásra, ezért létrehoz egy alapítványt ami majd jól tanúsítja, hogy a cég kellően "digitális". Ezután köthet a cég szerződést az állammal, hogy járjon az adókedvezmény.

 

Nyilván ennek az alapítványnak lesznek előre tanúsított szoftvermegoldásai. Ki lehet találni, hogy ezeket a szoftvermegoldásokat milyen cégek és mennyiért fogják szállítani. Illetve mekkora lesz a tanúsítás költsége.

Nézzük akkor a legnagyobb magyar szoftverházat, az evosoft Hungary Kft.:

Árbevétel (2022): 34 milliárd
Nyereség: 3,4 milliárd
Adófizetési kötelezettség:  0

Árbevétel (2021): 28 milliárd
Nyereség: 3 milliárd
Adófizetési kötelezettség:  0

Árbevétel (2020): 27 milliárd
Nyereség: 2,8 milliárd
Adófizetési kötelezettség:  0

Árbevétel (2019): 26 milliárd
Nyereség: 1,4 milliárd
Adófizetési kötelezettség:  0

Árbevétel (2019): 24 milliárd
Nyereség: 3,4 milliárd
Adófizetési kötelezettség:  0

Tipikus posztkommunista dilettáns duma az egész.

Nem beszél a nehezebb útról, ami a magyar közoktatas rendbetétele lenne és magyar fejlesztők lehetnének mint alkalmazott és mint vállalkozó. Ezen semmit sem segített a lopásra felepitett gittegyleti modell, minden intézmény pontosan ugyanolyan marad mint előtte, de már mindent a haverok számláznak szarrá.

A nemzetközi cégek már tömegesen alkalmaznak magyar és külföldi dolgozókat Magyarországon. 

A célja főleg a NER kezébe került ingyen irodaingatlanok hasznosítása.

Semmilyen koncepció nincs se emögött se az országban. Ez mind Budapestre fog költözni és minden csak rosszabb lesz, a megyeszekhelyen és a fővárosban is.

Stb... 

Tehat akkor nem szeretjuk a bevandorlokat, csak ha programozok? :)

A tervezet szerint szerintem valami Bangalore-féle off-shore informatikai bázist akarnak létrehozni alacsony bérért is dolgozó, gondolom főleg keleti informatikusok részére.

Agyelszívás indul, csakúgy mint nyugaton.

Az, hogy mi lesz a magyar juniorok sorsa ez jó kérdés, gondolom az ami eddig.

Én azt látom, hogy a problémát eléggé egysíkú az oktatás színvonalára fogni, bár politikailag hálás feladat.

Az egyik gyermekem elmondása alapján, az informatikai oktatás elavult és gyenge színvonalú, a diákok túlnyomó része hajnalig játszik, és nem érdekli a szakma. A túlnyomó rész az több mint 80%! Mind a két oldalon óriási gond van, sőt a harmadik a céges oldal, mert ők már kész informatikusokat szeretnének akikből csak kivenni kell, belerakni semmit.

Ebből kijönni komoly feszültség lenne, és politikailag ezt senki nem vállalja, mert hát a másik oldal azonnal támadna, és a reformáló erő elvesztené a választást. Emiatt marad az, hogy felújítják az épületeket, adnak a tanároknak béremelést, és várják a jó szerencsét…

Annak hogy ebben az országban már csak a mai kormánypárt tud választást nyerni, egyik (kb. egyetlen) pozitív hozadéka az lenne, hogy végre lehet hajtani középtávú reformokat, átmenetileg népszerűtlen intézkedéseket.

A nettó 900 eurós tanári bértől én nem várnék jó szerencsét, ettől egy jó képességű STEM gondolkodású középiskolás sem fog tanári szakra jelentkezni. A mostani felhozatallal pedig marad az elavult, gyenge színvonal.